Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-16 / 65. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI B I Z 0 T T S A G A ÉVFOLYAM, 65. SZÁM im 5Ü FILLÉR MEGY E.l T A N A C S L A P j A■ 1957. JÚLIUS 16. KEDD OLCSÓBB LETT NÉHÁNY ÉLELMICIKK Július 15-től, hétfőtől ol­csóbb lett néhány élelmicikk ára. A mák kilónként 44 fo­rint helyett 40 forint, az egy­kilós dobozba csomagolt ser­téshús-krém 24 helyett 20, a félkilós doboz 12 helyett 10, a szovjet export halpástétom 12 helyett 9 forintba kerül. A friss, a komzum, a meszes stb. tojás is általában darabonként tiz fillérrel olcsóbban szerez­hető be. FELHÍVÁS A Magyar Nők Országos Taná­csa a Magyar Vöröskereszttel kar­öltve néhány héttel ezelőtt ta­nácskozásra hívta össze a külföld­re távozott gyermekek szüleit. Megrendítő volt ez a találkozó. A szülők — minden ellenkező hír­veréssel szemben - ragaszkodnak gyermekeik hazatéréséhez. Mind­nyájan személyesen szeretnének utazni gyermekeikért, de erre devizanehézségeink miatt nincs lehetőség. Ennek áthidalására a találkozón küldöttséget választot­tak maguk közül. Ez a küldöttség Ausztriába utazik hogy még mi­előtt a jelenlegi táborokat felosz­latnák. hazahozza a kint sínylődő magyar gyermekeket. A szülök megbízottai rövidesen útnak in­dulnak. Ezért a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa és a Magyar Vö­röskereszt felhívja mindazokat a szülőket, akik haza akarják ho­zatni Ausztria területén levő gyermeküket, hogy: ajánlott le­vélben, posta útján közöljék Ausztriában tartózkodó gyerme­kük nevét, adatait, kinti elmét, vagy pontos cím hiányában az ál­taluk ismert utolsó lakhelyét. A fenti adatokhoz lehetőség szerint mellékeljenek egy. gyermekükről készült fényképet, s küldjék be mindazokat a leveleket. írásokat, adatokat, amelyek megvilágítják a gyermekek külföldre jutásának körülményeit, és alátámasztják hazahozatalának sürgősségét. Ké szítsenek két példányban Írást, amelyben megbízzák az Ausztriá­ba utazó szülökülduttséget kis­korú gyermekük hazahozatalával. Ezt a megbízatást hitelesíttessék a helyi tanács végrehajtó bizottsá­gánál. A Magyar Vöröskereszt és a Magyar Nők Országos Tanácsa nyomatékosan kéri a szülőket, hogy az Iratokat legkésőbb július 20-ig juttassák el a Magyar Vö­röskereszt keresőszolgálatához, Budapest, V., Arany János utca 31. I. A delegáció elutazása előtt lehetőség lesz arra is, hogy a szü­lők a küldöttség tagjaival sze­mélyesen is találkozzanak. Ennek a találkozónak időpontjáról a saj­tó és a rádió útján értesítik az érdekelteket. my. Ma aláírják a szovjet—csehszlovák párt- és kormánynyilatkozatot A szovjet párt- és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatása A vasárnapi csehszlovák központi lapok részletesen be­számolókat közölnek a szov­jet küldöttség csehszlovákiai tartózkodásáról. A Rudé Právo a hivatalos közleményen kívül egész első oldalát azoknak a visszhan­goknak szenteli, amelyeket a szovjet vendégek látogatása a csehszlovák dolgozókban kelt. A lap azt írja, hogy a szovjet vendégek ideérkezése valósá­gos nemzeti ünneppé vált. A lapok rámutatnak, hogy a szovjet párt- és kormány- küldöttség látogatása újabb bizonyítéka a Szovjetunió és Csehszlovákia erős barátságá­nak. Sok fényképet közölnek, amelyek a küldöttség látoga­tásának különböző részleteit és jeleneteit ábrázolják. A CTK közli Novotnyndk, a Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottsága első tit­kárának az ostravai Klement Gottwald kombinát ebédlőjé­ben rendezett díszebéden el­mondott beszédét. Novotny foglalkozott a burzsoá sajtó bi­zonyos kirohanásaival, ame­lyeket a Csehszlovák Kommu­nista Párt vezetősége és poli­tikája ellen különösképpen a legutóbbi idők folyamán intéz­tek. Novotny ezután a szociailiz- mus építésének további sike­reire, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjára, annak központi bizottságára, s Hruscsovnak a központi bizottság első titkárá­nak egészségére ürítette poha­rát. Novotny felszólalására Hruscsov válaszolt. Éltette a kommunista és munkáspárto­kat. Beszélt e pártoknak a szocializmus, korunk élenjáró társadalmi rendszere megte­remtésében vitt vezető szere­péről. Csak azok az államok lehetnek szocialisták — mon­dotta —, amelyeket a marxiz­mus—leninizmus eszméi és elvei által vezérelt pártok irá­nyítanak. Ahol pedig nincs marxizmus—leninizmus, ott nincs szocializmus sem. Mint röviden már beszá­moltunk róla, a szovjet kül­döttség a vasárnapot pihenés­sel töltötte a Prága közelében levő Lányban, a csehszlovák köztársasági elnök nyaralójá­ban. Jelentés a gabonaföldekről Az összetorlódott munkák ellenére is helyt áll parasztságunk E napokban országunk la­kossága érdeklődéssel figyeli parasztságunk erőfeszítéseit, amelyet annak érdekében tesz, hogy minél hamarabb, minél kisebb veszteséggel takarítsa be népünk kenyerét. A múlt hét közepe óta tartó esős, vi­haros időjárás nagyon megne­hezítette a parasztok munká­ját. Beáznak a keresztek, szét­dobálja a kévéket a vihar s nem egy községben — mint Lettesen is — a víz elsodorta a kereszteket. Fokozza az aratás és betaka­rítás nehézségeit az is, hogy jelentős nagyságú területen lábon áll a gabona. Értesülé­sünk szerint az egyéni parasz­tok — a zab kivételével — gabonájuk 90, a termelőszö­vetkezetek pedig mintegy 55— 60 százalékát aratták le. A kombájnnal betakarított ga­bona kivételével csaknem az A keret és az orvos mekparalízis, a fiatal Kicsiny dr. naponta nem aludt többet 2—3 óránál. Közben Csőváron kanya ró járvány tört ki. Doktorunk hol gyalog, hol bi­ciklivel, hol a ro­zoga Sachs-szail rohant Csővár és Penc között. Egy ilyen út alkalmá­val megcsúszott az úton motorkerék­párja, leesett, agy­rázkódást kapott. Kicsiny dr. azon­ban nem engedte, hogy kórházba vi­gyék. Tudta, hogy szükség van rá. Kóválygott ugyan egy kissé a feje, de ment tovább, hogy hivatásának éljen, gyógyítson. Autója nincs és most már nem is reméli, hogy lesz... Oh, ti pesti ut­cáikon suhanó va­donatúj Wartbur­gok ... miért nem jut belőletek egy Pencre? Ezt kér­dezi nemcsak Ki­csiny doktor, ha­nem mi is. — ár — •egész termés kint van a határ­ban, s ha további esőzések lesznek és nem teszünk meg mindént, az idei, jónak mond­ható termésből sok veszendő­be megy. A nyári munkákkal kapcso­latos feladatok községenként változóak. Vannak azonban olyan közös jelenségek a me­gyében, amelyekre feltétlenül fel kell hívni a gazdálkodók, valamint a munkákat irányí­tó szervek figyelmét. Amint a számokból kitűnik, a megye tsz-ei az egyéniekhez képest lemaradtak az aratás­sal. Bizonyos okokkal magya­rázható ez, de ez most nem sokat segítene. Sokkal többet tehetnek a szövetkezetek meg­segítése érdekében a gépállo­mások, a gépek jobb kihasz­nálásával, a betakarítás jobb megszervezésével. A lemara­dás egyrészt abból is szárma­zik, hogy a megye gépállomá­sain alacsony az egy-egy kombájnra és aratógépre eső ; teljesítmény, Egy-egy kom- I bájnnal 45—50, egy-egy ara- i tógéppel pedig 55—60 hold i gabonát vágtak le eddig. E? I pedig kevés. Sok termelőszö- | vetkezet vezetősége és tagsága í most látja, hogy nagy hibát követett el, amikor idejében i nem szerződtek gépi aratásra. I A gépállomások azonban el­fogadnak újabb szerződéseket \ is, amennyiben ez nem halad- i ja meg a gépek teljesítőképes- ; ségét. Munka tehát van — nem panaszkodhatnak a gép- I állomások dolgozói. Rajtuk múlik, hogy minél jobb ered­ményt érjenek el. Láthatjuk, nem kicsi a fel­adat, s ez csak növekszik, ha j számításba vesszük, hogy az i aratással egyidejűleg más fon- I tos munkák is jelentkeznek: ! így a beázott kévék szárítga- , tása, a behordás, a tarlóhám- i tás, a másodvetés, majd pedig I a cséplés. \ Mi a helyzet és mi a fel- I adat e munkákkal kapcsolato- \san? Azt minden paraszt ember tudja, hogy a beázott kereszt nem szárad ki magától és kü­lönösen nagy veszélyben van­nak a földdel érintkező kévék — ezek ugyanis gyorsan ki­csíráznak. Az idén nem sza­bad elhanyagolni a kévék szá- rítgatását, s ha ez sikerül, rö­vid időn belül asztagokba kell hordani. Itt biztonságosabb helyen van, mint a földeken. A tarlóhántás az egyéniek­nél sem halad kielégítően a megyében. De a szövetkeze­tekben még náluk is jobban elmaradtak e — a jövő évi termés szempontjából fontos — munkával. A learatott te­rületnek csupán 30—35 száza­lékán végezték el a tarlóhán­tást. Ezt a munkát elsősorban az akadályozza, hogy a kom­bájnszalma betakarítása von­tatottan halad, s a gépállomá­sok traktorai nem tudnak dol­gozni. Hogyan lehetne ezen segíteni? Később, amikor megkezdődik a cséplés, a traktorok ezzel lesznek elfog­lalva és elmarad' a tarlóhán­tás. Következménye: termés- csökkenés. Ezért a szalmale­húzásban is segítsenek a gép­állomások. A termelőszövetke­zetekben most ne arra töre­kedjenek, hogy rögtön a ta­nyaközpontba hordják a szalmát. Ezt később is megte­hetik. A földek végére húz­zák ki, így adhatnak leggyor­sabban munkát a traktorok­nak. Az esős időjárás akadályoz­za az aratást, behordást, de kiváló lehetőséget teremt a másodvetésre. A másodvetés­sel sokat javíthatnak a szö­vetkezetek és egyéni parasz­tok takarmányszükségletükön, de a talajerőutánpótlásra is kiváló alkalom kínálkozik. Van elég nedvesség a föld­ben, így olyan vidékeken is, ahol más években nem szo­kott sikerülni a másodvetés, az idén jó termést hozhat. Nagyok a megoldhatók. helytállására népünk. feladatok, de Parasztságunk számít dolgozó Uj városrész épül Vácott Vácott a deákvári új településen az elmúlt esztendőben |42 családi házat építettek. Erre a területre az idén már 75 | újabb építési engedélyt adott ki a városi tanács. Tizennyolc |ház építése befejezéshez közeledik, 37 háznál pedig elvégezték iaz alapozási munkákat. „... Esküszöm, hogy életemet a jog és igazság szolgálatá­nak szentelem...“ Doktorrá avatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem jog- és államtudományi karán. Esküt tesznek az új doktorok Hatalmas felhőszakadás Pécel és Isaszeg között Mintegy 45 méter hosszúságban kimosta a vasútvonalat - Gyors ütemben folyik a helyreállítás Kiküldött munkatársunk je­lenti: Vasárnap éjszaka 11 órakor sűrű fekete felhők gyülekez­tek Nagytarcsa fölött és égihá- ború közepette perceken belül hatalmas felhőszakadás zú­dult a falura. A lakosok ekkor már béké­sen pihentek ágyukban. A sű­rű felhőszakadás ostorcsapás­ként dobolt az ablakokon, és csakhamar apró folyócskák ke­letkeztek a falu mélyebben fekvő részein, különösen a Zrí­nyi utcában és a Sziláé patak környékén. Nem telit bele 10 perc sem, a Szilas patak kiön­tött medréből, a víz ellepte az ’országutat és' másfél méteres magasságban hatalmas sodrás­sal zúdult rá a falura. Mikor­ra az emberek felébredtek, már oly nagy volt a víz az udva­ron és a házak előtt, hogy a menekülésnek csak egy útja volt: csak az ablakon keresztül juthattak ki. A községben levő laktanyá­ból katonaság sietett a vesze­delmes helyzetben levő lako­sok segítségére. A mentési munka kétirányú volt: a ve­szélyeztetett házakból kimen­teni az embereket és az istál­lókból kivezetni a már hasig érő vízből a szarvasmarhákat, lovakat. A víz tovább emelkedett és már a házak ablakain folyt be a szobákba. Az eső kezdetétől még egy félóra sem telt el, s már-már úgy látszott, hogy emberéletet is követel a példa nélkül álló felhőszakadás, mi­kor a megerősített katonai segítség a veszélyeztetett helyekről el­szállította a magasabban fek­vő házakba az embereket. Hétfőn délután jártunk kmr Nagytarcsán. A kép vigaszta­lan. Két ház: a Zrínyi utca 23 és a Zrínyi utca 13-as számú hátsó része földig rogyva, a többi házakban iszap és tör­melék. A Zrínyi utca egy ki­lométer hosszú szakaszán se­hol sincs kerítés. A víz két- három kilométerre sodorta el a kerítéseket, évtizedes fákat mosott ki gyökerestől, az út mellett összetört szekerek és gazdasági kisgépek. A pusztí­tás helyén Pupék Márton VB- elnök irányítja a mentési munkálatokat. Ezt mondja: — A Szilas patak okozta a szerencsétlenséget. Már régen szabályozni kellett volna, ezt azonban az illetékesek évről évre halogatják. Most itt az „eredmény". A paták medre mellett levő földeken — mely a község határának egyharma- dát teszi ki — teljesen elpusz­tult a learatott és még el nem csépelt gabona. Az aprójószág- állomány nagy része is elpusz­tult, a ikerti vetemények kivé­tel nélkül megsemmisülték; mindent kimosott a rohanó víz. Szeretnénk az árvízsújtot- ta emberek részére kölcsönt és segítséget 'kapni. Hétfőn délután kint járt a faluban Horváth András elv- társ is, az MSZMP Pest megyei pártbizottságának első titkára, aki megszemlélte az árvíz okozta károkat és ígéretet tett arra, hogy a párt mindent megtesz az árvízsújtotta lakosság meg* segítésére. A hatalmas felhőszakadás megrongálta a budapést—hairt vani vasútvonal Pécel és Isa­szeg közötti vonalát. A 263— 264 szelvényben 45 méter hosszban és két. és fél méter mélységben teljesen kimosta az alépítményt. A 238 és a 243- as közötti szelvényben 500 mé­ter hosszban mindkét vágány ágyazását szórványosan, 3—4 talpfa közre kiterjedően ki­mosta a víz. Itt 180 pályamunkás szor­goskodik a vízmosás helyreál­lításán, segít nekik a Hatvan­ból kivezényelt 90 főnyi kato­naság. Lázas munka folyik, szórják a salakot, cserélik a talpfákat, hogy a forgalom mi­előbb helyreálljon, mert hétfőn csak úgy tudták lebonyolítani a forgalmat, hogy Pécel és Isa- szeg között az utasokat autó­buszkaravánok vitték további A vonal megrongálódása va­sárnap éjjel 12 óra előtt pár perccel következett be. Előtte, a zivatarban még átrobogott a síneken a miskolci gyorsvonat és Isaszegen vesztegelt egy Budapestre tartó tehervonat. Ezt a tehervonatot Kecső Já­nos isaszegi pályamester visz- szatartotta addig, míg Balázs Miklós sorompóőrrel és Józsa István vonalbejáróval végig nem vizsgálta a veszélyeztetett szakaszt. A vizsgálat alkalmá­val derült ki. hogy a vonat in­dítása pillanatában a lezúduló víz már kimosta az alapépít­ményt. Az államvasutak igaz­gatósága az öntevékeny Ke- csőt, Balázst és Józsát pénzju­talomban fogja részesíteni éber magatartásukért. A vihar Pécelen is okozott kisebb károkat. így 4 ház állt még hétfőn délben is víz alatt, innen azonban sikerült a vizet levezetni a közelben folyó pa­takba. Víz a hétfőn déli órák­ban már csak a moziban volt, ahonnan szorgalmasan lapátol­ták, hogy az esti előadást meg tudják tartani. / Az államvasutak közlése szerint a pályajavítási mun­kálatok hétfőn estére már olyan stádiumba jutottak, hogy az egyik sínen megindulhatott a közlekedés a másik sínt pe­dig a kedd reggeli órákra ál­lítják aelyre. — ár —* nek 27 kilométe­res távolságokra kell járnia, csak egy agyonnyúzott, rossz állapotban levő Sachs motor­kerékpárja van. De ez nem akár­milyen motorke­rékpár ám! Olyan, amelyik ritkán jár, de annál töb­bet áll. Szegény Kicsiny dr. kény­telen kölcsönkérni a községbeli -mo­torkerékpárokat akkor, ha idejében el akar jutni a be­teghez. De ezt már szégyellt. — Kilincseltem már minden ható­ságnál — panasz- kódja —, hogy egy autót kaphas­sak. Mindenütt el­hárították. Egyik a másikhoz kül­dött. „Nincs ke­ret" — volt a visz- szatérő válasz Már nem is re­ménykedem. Nem, ezt már nem 6 mondja. A faluban beszélték. Amikór a környé­ken legjobban tombolt a gyer­Á falu főutcá­éi ján szemben áll velünk és lel­kesen magyaráz. Telve hittel, meg­győződéssel. Mi­lyen fiatal, szinte gyeretember. Ta­valyelőtt végzett az orvosi egyete­men, két éve praktizál. A neve dr. Kicsiny Gusz­táv, körzeti orvos Pencen. Nem könnyű mesterség. Kicsiny dr.-nak 27 kilométeres orvo­si körzete van. Olyan az élete, mint valamikor a pioníroké. Sem éj­jele, sem nappala. Zörgő parasztsze­kerek állnak meg a rendelő előtt, kétségbeesett hoz­zátartozók hívják tanyára a beteg­hez. veszélyes szü­léshez, vérzéshez, törésekhez. A hívó szóra Ki­csiny dr. azonnal a segítségére szo­rulókhoz indul. Nem könnyű do­log ez, mert a kör­zeti orvosnak, aki-

Next

/
Thumbnails
Contents