Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-14 / 64. szám
4 'k/Cirlap 1957. JÜLiIUS 14. VASÁRNAP ^miniiiiimiuiiHiiiiiiiiiimmiiiiiiHiiiimiiiiiimitiiuiiiiiiiiiiHtuiiuimmmmimiiiHmitmimtittNiiimimmmiiiiiuiiiiiiiiu: A = Uj sport: a vagon-ugrálás!? Amikor július 10-én a Szobról 15,20 órakor induló I | személyvonat beérkezett Zebegénybe a második vágányra, | | az első vágányon hosszú szerelvényt talált. A le- és felszállók csomagokkal és gyerekekkel jócs- I | kán megrakodva csak nagy üggycl-bajjal kecmeregtek, 1 | bukdácsoltak át a kocsisoron. Sehol egy „kapu” a kocsik | | közt. S ha legalább személyvonat szerelvény lett volna | | az istenadta: de tehervonat volt, azokkal a bizonyos egy- 1 | lépcsős feljárókkal. No, volt is emlegetése „egynek és másnak”.,. Tény | I az, hogy nézni is rossz volt e kínos népvándorlást. Jött a forgalmista, hogy indítsa a vonatot. Valószí- § 1 nűleg sportember, mert ügyes szökelléssel vette a kocsi- I | akadályt. | — Miért nem nyitották „kaput?” — kérdeztük. •— Mert nem tudunk — szólt a vállrándítás válasz. | | •— S miért nem? *— Mert a személyzet..» § Sajnos, a folytatást elnyelte az induló vonat lármája. | Am lényegtelen, mi volt az ok. Ily váratlan délutáni | 1 sportteljesítményre még Zebegényben se kényszerítsék az | § utasokat. f ! i r.(l d : (alacs) A megyei borverseny győztesei A múlt szombaton és vasárnap megrendezett megyei borversenyen az állami gazdaságok nagydíját a Pest—Szolnok megyei Pincegazdaság Tá- piószelei Célgazdaságának ítélték, az első díjat ugyancsak a Pest—Szolnok megyei Pince- gazdaság nyerte el a Szárazhegyi Célgazdaság borával. A második díjat a Tápiúszelei Célgazdaság hárslevelűje, u harmadikat pedig a Ceglédi Célgazdaság bora érdemelte ki. Az egyéniek versenyében a szakcsoportok győztek. a nagydíj boldog tulajdonosa a csemői Halász Ferenc. Az első díjat Dani György, a másodikat Katona Imre. a harmadik díjat pedig Fábián Gáspár. » nyársapáti Haladás Tszcs tagja nyerte el. II' ' ' r r A4 „Hiúság vasara Tápiobicskén Varga Pálné tápióbicskei asszonynak nem volt szép az arcbőre. Egy 6zép napon arra figyeltek fel a tápióbicskei hiú asszonyok, hogy Vargáné arcbőre ápolt és fehér. Kérdezgették tőle: hogyan lehetséges? Vargáné nem féltette a szépítés titkait és elárulta a többi asszonynak, hogy különleges arckrémet készíttetett magának, majd hozzátette: — Ha neked is kell, tudok adni belőle. FiiiiiimitiiiiiiHiiiiiiMiiiiiiiiiiiifiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiR Népművészek sorsa a Gál ga menten P énekel a rádióban. arasztasszony Hangja mély, de tisztán icsengő, erős. Mit énekel? — régi nótát, földhözragadt szegények sorsát. . A nádióbemondó csak annyit közöl róla: Tóth Mihályné, Jula néni, az énekes ■ a4 ■■■ Tóth Mihályné, túrái népművész. — Micsoda'* szép szó! Micsoda nagy szó: Népművész! Vajon hogyan él ez az egyszerű parasztasszony, akinek nevével magasra szárnyalt a hírnév? Arra a kérdésre, hogy merre lakik a népművész Tóth Mihályné Túrán kérdéssel válaszolnak. — Melyik Tóth Mihályné? — Hát hányán vannak? Két Tóth Mihályné népművész él a faluban. Az egyik Jula néni, az énekes, a másik Tóth G. Mihályné, a rajzoló s azonkívül még itt van Szaszkó József, a citerás s volt még negyedik népművészünk is: Zsiga Ilona néni, a hímzőnő, de az nemrégiben meghalt* K Jula nénivel. ezdjuk a sort a takaros, zöldablakos ház kapujában rokkantlábú öregember fogad: Jula néni férje* — Az intézettől vannak? (már mint a Nép- művészeti Intézettől) — kérdi megszokottan. •— A feleségem kint van a szőlőben, csak késő este jön haza. Óh, ne várják, nagyon messze van, vagy hét kilométerre. A másik népművész Tóthné házában is csakúgy az ember nyit ajtót. Csodálatos véletlen — ő is rokkant. — A feleségem nincs itthon — ismétli szóról szóra, mint a másik Tóth — kint van a szőlőben kapálni, Vasárnap jöjjenek, akkor itthon lesz. Szaszkóéknál meg csak az asszony van Szaszkó József és felesége nyári konyhából. Életvidám, friss mozgású kis öregasszony, látni, hogy a láng, amely ifjúságát hevítette, máig sem aludt ki szemében ... szívében ... dalaiban ..; Énekelni kezd, sorra a kedveseket s mindegyikhez egy- egy emléket fűz: ezt itt.-.* ezt ott énekelte.;. itt összecsókoltak... ott vállufcra vették . * i De ez csak volt. Nemigen jön most már. a rádió, az intézet is elhanyagolja. Ritkán mennek a lemezei, akkor is leginkább délelőtt azt mondják, kopottak a felvételek. De miért nem ismétlik meg? Anyagi megbecsülés? Semmi. Az urának, akit még 1912-ben vasúti baleset ért, 162 forint nyugdíja van. Ebből nem lehet megélni, ezért dolgozik kint reggeltől estig a földön, a szőlőben a 68 éves Jula néni. Most már röviden. Tóth G. Mihályné, a hímző népművész nagyon csendes, nagyon szerény asszony. Olyan egyszerű, hogy el- ámul az ember, mikor előhozza rajzait, hímzéseit és maga készítette művészi előnyomóit. Itt már nincs mit kérdezni. Jula néni sorsa — az övé is. Nem ér rá rajzolni, hímezni, tanítani, nap mint nap kint kapál a szőlőben. Most ugyan hívták őt kiállításra, de — nem panaszkodva, nem méltatlankodva, csak a tények egyszerűségével — ezt válaszolja rá: — Ha lesz időm hímezni, részt veszek rajta. De nem hiszem* Tóth G. Mihályné hímzőnő népművész Persze, ő is családfenntartó *— de kapálással, E , . fogad a harmadik népz a hangulat művésznél is. Szaszkó József a nagyon tiszta, de körben penészes konyhájában vasárnap is a pangli mellett ül. Dolgozik. A hangja keserű. Nem a szereplésért. Ment ő azelőtt is* ha hívták szívesen bármikor, játszott, tanított, citerákat is készített az intézetnek. Ma is szerepel, valamivel gyakrabban, mint Jula néni. Neki más fáj. Az, hogy most, amikor ő menne égető panaszaival, nem talál meghallgatásra sehol sem. Nem tud például kikerülni a penészes lakásból, mert kilenc év óta épülő kis házát képtelen anyagiak hiányában befejezni. Nagylánya végre keresett volna hozzá, de kitették igazságtalanul az állásából. Irt mindenüvé ebben az ügyben, de válaszra sem méltatták Azaz elküldték levelét a bepanaszolt vállalathoz s az utasította vissza a sérelmét — hazugsággal* Megdöbbentő tények ! gazdagok ^vagyunk mi népművészekben, hogy könnyen hagyhatjuk veszendőbe menni drága kincsüket? Hát ilyen szegények vagyunk pénzben, hogy nemzeti, népi értékeink hordozóinak semmit sem tudunk juttatni? Szerény kérések: Csak annyi szereplést biztosítsanak Jula néninek s a többieknek a rádióban, mint amennyit mondjuk a kopott hangú, de igen tiszteletre méltó öreg, francia sanzonénekesnek: Maurice Chevalliere-nek És csak annyi anyagi megbecsülést, amennyi! bármelyik „hangtalan” pesti dizőz legelcsé- peltebb produkciójával is megkeres. Ugye, ez nem sok? T. Kiss Klementin Lassanként Vargáné lakása valóságos kis illatszerbolttá va- rázsolódott át. Egymásnak adták a kilincset a szépülni vágyó tápióbicskei asszonyok, akik 25 gramm arckrémért 10 —15 forintot fizettek. Az ár Vargáné „jóindulatától” függött. A nagy forgalomra lassan felfigyelt a rendőrség is és megindította a nyomozást. Kiderült. hogy Vargáné 200 gramm arckrémért 30 forintot fizetett, amelyet 25 grammos tételekben 1Ó—15 forintért ad tovább. Ilyen módon igen szép haszonra tett szert. A tetejében még (hálásak is voltak azok az asszonyok, akiknek sikerült a ritka kincshez jut- niok. Egymás után hívták be a rendőrségre kihallgatásra a vásárlókat. akik bizonyították az árdrágítás tényét. Csupán egy tanúval volt „baj". Öt Jóni Máriának hívják. Ezt mondotta: — Én nem fizettem semmit. Igaz, Vargáné kért tőlem 15 forintot, ezt azonban sohasem fogom neki megfizetni, mert az arckrémtől nem fehéredett ki az arcom, hanem csúnyán kivörösödött. Hát miért fizetnék? Vargáné ellen árdrágítás miatt eljárás indult. 2500 éves a „modern" városépítészet Miletosi Hippodámos, a híres görög építész volt az első — amint a jelenlegi olasz régészeti feltárások bizonyítják —, aki már az időszámításunk előtti V. században nagyvárosokat tervezett a ma is használatos. egymást derékszögben keresztező utcákkal, nagy terekkel, stb. £tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimilir= ÉRDEMES FELFIGYELNI | arra, hogy a törökbálinti | | Erkel-dalltör szombaton a \ 1 debreceni Csokonai Színház f | szólistáinak közreműködő- | | sével nagysikerű hangver- | | senyt rendezett. Az előadás | | megikezdése előtt Ráez Gá- | 1 bor a zeneműveikről ismer- | 1 tetőt mondott. Előadásra | | kerültek Mozart-, Rossini-, | 1 Leoncavallo-, Offenbach-, | I Erkel- és Kodály-művek, | | A kórus és zenekar nagy- § | szerűen összehangolt mun- | 1 kája, valamint a kiváló elő- | I adóművészeik igazi műélve-1 1 zetet nyújtottak a megje-§ | lent hallgatóságnak, | Nagy Sándor és Bogár | | István vezényelt. | Nagy Sándor tehetségét, \ | előadásmódját régóta ismeri | | a törökbálinti közönség. | | Ezért fájlalják, hogy az | | utóbbi időben keveset sze- s | repel a nyilvánosság előtt. | | Bogár Istvánnak ez volt \ 1 az első fellépése. Emiatt | | egy kis elfogódottságot is | | érzett, de meg kell állapi- | | tanunk, hogy a fiatal, tem- | | peramentumos, nagyszerű § | képzettséggel rendelkező | | zenészben igazi tehetséget | | ismert meg a közönség. | | A törökbálintiak tovább- | ! ra is sok sikert várnak a | | karmesterektől, a kórustól § | és zenekartól egyaránt. Bánfalvy József \ levelező A helyes takarmányozás — kánikulában A nagy kánikula nemcsak a növényeket éri kellemetlenül, káros hatása van állatainkra is. Az ilyen időjárásban másképpen kell az állatokat gondozni, elhelyezni, sőt takar- mányozni is. Néhány tanácsot adunk ezzel kapcsolatban. Ilyenkor állataink főleg különböző zöldtakarmányokat fogyasztanak. Ügyeljünk arra, hogy a lucerna és a lóhere kivételével valamennyi zöldta- kannányt friss állapotban, aznapi kaszálásból adjuk. A lucernát, lóherét kissé fony- nyasztva, de sohasem füleszt- ve. Minden időben, de kánikulában különösen kétszeres gondot fordítsunk a jászlak, vályúk, takarmánykamrák állandó tisztántartására. Hangsúlyozottan nagy gondot fordítsunk ebben az időben a fiatal, szopós állatok etetésére. Nagyon kényes az itatásra szánt teljes és fölözött tej helyes kezelése, probléma annak lehűtése. Ugyancsak mint fő szabály jelentkezik ebben az időszakban a gondosság és tisztasága még szopós, de már takarmányt fogyasztó, illetve fiatal választott malacok takarmányozásánál is. Ezeket az állatokat naponként gyakrabban kell etetni, egyszer-egyszer kisebb adagokkal. Főtáplálékuk legyen a darakeverék, zöldtakarmány és különösen hússertés-fajtáknál, ha van rá mód, fölözött tej, savó és fró. A darakeveréket minden etetés előtt frissen készítsük* A malacoknak is mindig frissen, egészen zsenge állapotban kaszált zöldtakarmányt adjunk (vörösherét). Vigyázni kell, hogy a malacok elé kerülő fölözött tej meg ne savanyodjon. Ha ezt a folyamatot semmiképpen sem tudnánk megakadályozni, akkor inkább várjuk meg, míg a tej megalszik és ekkor minden káros étrendi hatás nélkül etethetjük. A magyar mezőgazdaság zsebnaptára Ez a tetszetős kivitelű, vászonkötésű, zsebben hordható könyv a gyakorlati mezőgazdáknak készült. A mindennapi munka legfontosabb adatait tartalmazza. A fontos mezőgazdasági tudnivalókat táblázatokban foglalja össze. Foglalkozik a növénytermesztési, gépesítési, növényvédelmi, állattenyésztési, törzskönyvezési, állategészségügyi, méhészeti és gazdasági építkezési kérdésekkel. Úgyszólván valamennyi gyakorlati kérdésre feleletet ad. A 427 oldalas könyv ára 18 forint. Hungária-Matador gabonazsizsik ellen Tapasztalataink szerint az elmúlt évek folyamán a gabonazsizsik nagyon sok raktárban elszaporodott és az ezáltal okozott minőségcsökkenés, a zsizsikes gabona kezelésével járó költségek komoly veszteséget jelentettek. Növényvédelmi kutatóink kidolgoztak egy eredményesebb védekezési eljárást, még pedig a hazai kontakt-szerekkel történő zsizsiktelenítést. Az eljárás lényege a következő. A tárolásra alkalmas raktárak falait és mennyezetét Hungária-Matador permetezőszer 4 százalékos oldatával permetezzük be. A permetezést úgy kell végezni, hogy minden négyzet- méterre lehetőleg egy deci permetlé jusson. A padlózatot 100 négyzetméterenként 2 kg 10 százalékos DDT tartalmú Hungária-Matador porozószerrel porozzuk. A garmadában tárolt vetőmag zsizsikes édesének megakadályozására sikeresen alkalmazhatjuk a hazai DDT porozószereket. Kenyérgabona zsizsikesedésének megakadályozására kontakt-mérget semmiképpen se használjunk. Malacnevelés — hanggal Érdekes tudományos kísérletről számolt be egy moszkvai tudományos folyóirat. A kísérlet lényege: szovjet kutatók megállapították, hogy a malacnevelés, pontosabban a kocák tejmennyisé- aene'k növelése terén is sikeresen alkalmazható a feltételes reflexek kifejlesztése. A malacok szoptatási ideje előtt 30—40 másodperccel tülökhangot szólaltatnak meg és így a későbbiekben a kocák tejmirigyeinek működése erre a különleges hangra indul meg. A kísérletek során kiderült, hogy a többször szoptatott „tülkös“ malacok egyhónapos korukra 2,74 kg-mal nehezebbek voltak a többinél Ez a különbség a választásig 4,2 kg-ra gyarapodott. Háromhónapos korukra azonos takarmányozással a ,, tülökhangos“ malacok 29 kg- osak voltak. a kontrolállatok 22,1 kg-jával szemben. otthon. A férj, a népművész, anyag után szaladgál Pesten, mivel a „rendes” foglalkozása cipész. Vasárnap szerencsénk van. F , , . napszítta kartonszokeher ingv altban, ny^ rengetegében jön elébünk, barna arca körül árvalányhaj- ként röpködő ősz hajával Jula néni a kis
