Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-14 / 64. szám

2 “%Clrlap 1957. JÚLIUS 14. VASÄRNAP A Pest megyei kommunisták aktívaértekezlete (Folytatás az első oldalról) ni, mert többségükben a szocializmus hívei és nem tekinthetjük ellenségnek őket. Nekünk olyan politikát kell folytatni, úgy kell dolgozni, hogy ne veszítsük el a dolgo­zók támogatását, meg kell ke­resnünk a hozzájuk vezető utat. A kommunistákat az jellemzi, hogy mélységesen bíznak a népben és ha ez a bizalom tükröződik munkánk­ban, a nép követni fog ben­nünket. Küzdjünk a téves né­zetek ellen, de vigyázzunk ar­ra, nehogy a hibás nézetek el­leni harcunk az emberek el­leni harccá változzon. Ne bé­lyegezzük meg indokolatlanul „szektás“ vagy ,,revizionis­ta“ jelzőkkel azokat, akik esetleg tévednek. Horváth elvtárs foglalkozott még azzal, hogy bár a demok­ratizmus terén értünk el ered­ményeket, a centralizmust el­hanyagoljuk. Sok pártszervezetben semmibe veszik a felsőbb szervek határozatát. Pe­dig az ellenforradalom ta­pasztalatai igazolták, hogy a párt vezető, összefogó ereje nélkül nem lehet szocializmust építeni. Az SZKP legutóbbi határo­zata megmutatta, hogyan kell fellépni a párt egységbontói­val szemben a lenini normák alapján. A Szovjetunióban is az SZKP XX. kongresszusa útján járnak és személyre való tekintet nélkül fellépnek azokkal szemben, akik aka­dályozzák ezt az utat. A mi pártunk is a XX. kongresszus irányvonalát követi és mi sem engedjük, hogy bárki meg­bonthassa egységünket és le­téríthessen bennünket arról az útról, amelyet az egész nép helyesel. „Egység — vita — egység“ — ez legyen a jelszó Kállai litf ulti elvtárs hozzászólása — Októberben tanultuk meg Igazán, mi a pántegység igazi értéke — mondotta bevezető­ben Kállai elvtársi. — Felsza­badulás után volt olyan idő­szak, amikor a párt valóban egységes volt. 1945—48-ban a proletárdiktatúráért vívott harcunkban nagy eredménye­ket értünk el, amelyet a párt egységének köszönhetünk. Előttünk van azonban egy má­sik példa: 1953—56. Ebben az időben komoly pártegységről szó sem lehetett. A felvetett hibáik kijavítása nem történt meg, az akkori pártvezetőség takargatta dogmatikus hibáit, a Nagy Imre-féle revizionista irányzat elharapózott és mind­ez két oldalról gyengítette a várt egységét, Kállai elvtárs ezután az elvi politika egységéről szólva meg­említette: — Az MDP is mar­xista—leninista párt volt, azonban a lenini elvek érvé­nyesülését a dogmatikus és revizionista elhajlás veszélyez­tette. Az MSZMP-nek törek­vése, hogy érvényt szerezzen a lenini normáknak. ,'A revizionista és dogmatikus irányzatnak is vannak még maradványai a pántban. He­lyes. hogy az aktíva erre is fi­gyelmeztet. — Az elvi, politikai egysé­gért szívós politikai harcot kell folytatni — mondotta Kállai elvtárs. Ezért meg kell hono­sítani a pártszerü vitákat. Egészséges vitát kell kialakí­tani, mert ez a feltétele az egységnek. — Figyelmeztetett, el ne kövessük itt is a régi ■hibákat — egység — vita — egység t— ez legyen a jelszó. Nagy Imréé k is rendeztek vitákat, miután frakciós tömörülést szerveztek. Ezeket úgy lőhet­ne jellemezni: — frakció — vita — még nagyobb frakció. Ebből nem kérünk többet. Pártszerűen. a marxizmus— leninizmus értelmében vitat­kozzunk, így erősítjük pártun­kat. Kállai elvtárs ezután a ve- .zetés egységének fontosságáról beszélt. Az MDP-ben október előtt, hiányzott a vezetés egy­sége. Ennek súlyos következ­ményeit ismerjük. A legfonto­sabb kérdésekben november 4-e óta az MSZMP-ben teljes az egység. Vannak viták, de a Központi Bizottság tagjai egységesen végrehajtják a ho­zott. határozatokat. Emlékeztetett Kállai elvtárs arra, hogy a hibás pártpoli­tika miatt az MDP elszakadt ,a tömegektől. Ez l'egnyíltab- ban októberben mutatkozott meg. Az MSZMP nagy erőfe­szítéseket tett, hogy újra visz- szahódítsa ezeket a tömege­ket, hiszen az előttünk álló feladatokat nem tudnánk meg­oldani támogatásuk nélkül, mintahogy a tömegek segítsé­gével értük el az eddigi ered­ményeket is. Rámutatott ő is •az újabban megnyilvánuló veszélyre, a párttagság szek­tás elzárkózására. — Egyesek minőségi pártot követeltek — mondotta; Hangsúlyozták, nem kell holmi tömegpárt. Ez hamis. A kettőt nem lehet szembeállítani. Az MSZMP minőségi párt, mert élcsapat. Minőségileg különbözik a pol­gári pártoktól, mert marxista •—leninista párt. Nincs olyan taglétszáma, mint az MDP- hek volt, de tömegpárt. Tag­jainak soraiban helyet foglal­nak a munkások, a paraszt­ság és értelmiség legjobbjai. A tömegek pártja vagyunk, mert a legszélesebb tömegek élén küzd a párt a tömegek érdekeiért. Szükséges, hogy a párt a lakosság széles töme­geit irányítsa, vezesse. — Fel­vetette — nem helyes a töme­gekkel való kapcsolatoknak csupán eddigi formáit alkal­mazni. Október óta csak tö­meggyűléseken, aktívákon ta­lálkoztak a kommunista veze­tők a dolgozó tömegekkel. Ezek mellett más formákra is szükség van. A kínai példára hivatkozva elmondta, hogy nálunk no­vember 4 óta, a kibékíthetet­len ellentétek voltak előtérben, ezt kellett leküzdenünk. A nép, maga támogatta ebben a pártot, mert érezte az ellen­forradalmi veszélyt. Ezért sa­ját problémáit is háttérbe szorította. Most kezd előtérbe kerülni a népen belüli ellen­tét. Ezért sokkal intenzíveb­ben kell foglalkoznunk a tö­megek kulturális igényével, munkabér kérdéséivel és egyéb problémáival. Közvet­lenül kell beszélgetni a dol­gozókkal, nem tömeggyűlése­ken. Dolgozó népünk minden­napi problémáival lényegesen többet kell foglalkozni. A tö­megekkel való szorosabb kap­csolat egyik fő formájaként Kállai elvtárs a népfrontot jelölte meg. — Sokan gyanakodva fogad­ják a népfront újjáélesztésé­ről szóló tervet — mondotta. — Pedig ez a gyanakvás nem helyes. Hibák voltak ezen a területen is a múltban, de azért nem szabad olyan követ­keztetést levonni, hogy a nép­front életképtelen. Ne feled­jük el, hogy a népfront két súlyos betegségen esett át. Az égjük a vele szemben elfoglalt szektás, dogmatikus álláspont, amely akadályozta a széles néprétegeknek a népfront köré való tömörülését. A másik be­tegség a Nagy Imre-féle revi- zionizmus. A szektásokkal szemben a revizionisták azt akarták, hogy a népfront le­gyen az országban a vezető­erő. A párt Központi Vezető­ségének; az a véleménye, hogy erre a legszélesebb tömegszer­vezetre szükségünk van, ha jó a párt tömegkapcso­lata, jő lesz a népfront is. Kállai elvtárs beszédében ki­emelte a volt MDP-tagokkal való foglalkozás fontosságát. A Csepel Autógyár pártszerveze­tének kezdeményezését állítot­ta példaként. A volt MDP- tagokkai szemben nincs helye semmiféle vádaskodásnak. Úgy fcell építeni rájuk, mint a szocializmus híveire. ' Az értelmiség kérdésével kapcsolatban megemlítette: — Egyesek túlszigorúak in­dokolatlanul. mások meg vi­szont elnézőek a vétkesekkel szemben is. Igaz, hogy az ér­telmiség egy része és nem a munkásság, vagy a dolgozó pa­rasztság volt az ellenforrada­lom szellemi előkészítője, de itt is kerülni kell minden ál­talánosítást. Figyelmeztet ar­ra, hogy az értelmiség külön­böző rétegeit, különbözőképp kell megítélni, eszerint foglal­kozzunk velük. Hangsúlyozta: — kerüljük el az elvtelen ud­varlást, a pártonkívüli értel­miséggel szemben. Kritizáljunk, ahol arra szükség van, de ugyanak­kor segítsük őket, próbál­juk meg az együttműkö­dést. Legyünk tudatában, hogy a szocializmust építeni és felépí­teni értelmiség nélkül nem lehet. A szocializmust nem le­het elképzelni orvosok mér­nökök, sőt írók nélkül sem. A 12 év alatt velük építettünk mindent. Eredményeinkben is részesek és hibáinkban is osz­toznak velünk együtt. Kállai elvtárs befejezésül fi­gyelmeztetett: legyünk éberek ne csak az osztályellenséggel, hanem saját helytelen törek­véseinkkel szemben is. Vessük fel nyíltan saját hibáinkat, munkánkat nézzük mindig önkritikusan. Ne bízzuk el magunkat, legyen figyelmez­tető számunkra, az 1949-es időszak. Jelenleg pártunk erős, szava visszanyerte régi hitelét, újból bíznak benne az embe­rek. Vigyázzunk erre a biza­lomra és tegyünk meg min­dent a párt egységének az erősítésére. A párt egysége lesz a biztosítéka annak, hogy Magyarországon a dolgozó nép nem lesz kitéve mégegyszer olyan megpróbáltatásoknak, mint az ellenforradalmi idő­szakban volt. Hozzászólások JUHÁSZ JÁNOS, a rácke­vei járási pártbizottság titká­ra felvetette, hogy a megye helyzetét jobban kellett volna elemezni a referátumban. A most kialakult helyzet — mon­dotta — a teljes egységet tük­rözi a felsőbb szervekben, azonban a pártalapszervek- nél sok tekintetben nem be­szélhetünk még erről. Egyik faluban például 48 párttag öt különböző frakcióra oszlik. Ráckevén passzivitás mutat­kozik, mert úgy érzik, minden erő a mi kezünkben van, a tö­megeknek csak engedelmes- kedniök kell. Ez az álláspont helytelen. A továbbiakban megállapította, hogy különbö­ző módon kell megítélni az embereket, akik októberben hallgatólagosan tudomásul vették az eseményeket, más elbírálás alá esnek, mint az ellenforradalom aktív részve­vői. Vannak olyanok is. akik jószándékkal léptek be a nem­zetőrségbe vagy a nemzeti bi­zottságba. Ne bíráljunk felü­letesen — kérte Juhász elv­társ. Ezután a reviziomizmus konkrét formáiról beszélt, ahogy az életben jelentkezik és követelte, hogy elvi harc­ban küzdjék le. Megállapítot­ta. hogy egyes funkcionáriu­sok nehezen szabadulnak me9 szektás magatartásuktól. GUBA PÄL, a szentendrei járási pártbizottság titkára a pártegység fontosságéról be- szélt, majd megbélyegezte » „Ne bánts engem, én sem bántlak téged” elvtelen polgá­ri felfogást. A továbbiakban a centralizmus elfajulásairól beszélt, amely egyes alapszer­vekben a felsőbb szervek ha­tározatának semmibe vevésé- ben mutatkozik meg. A tömeg­munkával kapcsolatban azt mondta, minél jobban távolo­dunk november 4-től, annál inkább elhanyagolják egyesek a politikai munkát. Ez elbiza­kodottságra vall. Ezután a bi­zalom helyreállítását hangoz­tatta. amelyet leginkább a közvetlen segítséggel nye­rünk el. Helyes az a jelszó, hogy hazánkban nem lesz töb­bé október, nemcsak azért, mert nem hagyjuk többé ki­ütni kezünkből a fegyvert hanem azért is, mert a töme­gekkel való helyes kapcsolat a párt politikájának alapja. Hangsúlyozta, hogy azokkal is együtt lehet menni, akik egyes kérdésekben nem érte­nek velünk egyet, mert min­den becsületes ember meg­egyezik abban, hogy községe rendes és szép legyen. Bizo­nyította ezt annak a falunak példájával, ahol az orvosi ren­delőre vonatkozó kommunista javaslatot örömmel támogatta a falu egész lakossága. PUSZTAI GYULA, a ceglé­di honvédség politikai helyet­tese felszólalásában megállapí­totta: egy párt tömeg jellegét nem a tagság száma, hanem a tömegekre gyakorolt vonzása határozza meg. Tehát javítsuk a tömegkapcsolatokat és ne csak a vezetők, hanem minden párttag végezzen felvilágosító munkát; Ne csak magyaráz­zunk, hanem támadjunk is, mert az ellenség résen all. — Bonyolult feladat a revizioniz- mus elleni harc. azért is, mert a revizionisták egy része pasz- szivitásba vonult és „mint hallgatag revizionizmus” él­nek e nézetek. GÁL GÉZA, az aszódi járá­si pártbizottság titkára megál­lapította, hogy pártegység nél­kül nem lehet egészséges tö- megkapcsolat sem és hivatko­zott a Szovjetunió példájára. — Mi októberben árulás miatt nem álltuk meg a helyünket. Ezután hangoztatta, hogy le­gyenek pártonkívüli barátaink, ismerőseink. Kifogásolta, hogy pártszervezeteink a sportegye­sületek, a szövetkezetek pár­tonkívüli összejöveteleit nem használják ki politikai tömeg- befolyásunk erősítésére. SOMODI GYULA, a Csepel Autógyár motorgyári titkára felszólalásában az éberség lanyhulását világította meg. Foglalkozott az MSZMP-tag- ság és a volt MDP-tagok vi­szonyával. Elmondotta, hogy a Motorgyárban meghívták a jelenleg pártonkívüli ’ volt MDP-tagokat. nagyrészük örömmel jött el és kérték, számítsanak és támaszkodja­nak rájuk. A tömegpolitikai munka fontosságával kapcso­latban példaként felhozta, hogy ahol az áremelés idején röpgyűlést tartottak, ott jó volt a dolgozók hangulata. DRASKÓ LAJOS, a sziget- szentmiklósi tanács elnöke megállapította, — a falvakban már tisztábban látják az ok­tóberi események ellenforra­dalmi jelleget. A felszólaló ez­után több önállóságot kér a tanácsok számára, így például apróbb vétségekben, bírságolá­si jogot. Engedjék meg — foly­tatta — a helyi kezdeményezé­sek kibontakozását. A kommu­nisták helytállására vonatkozó­lag ezt mondta: úgy dolgoz­zunk, mint 1945-től 1949-ig, és fogjuk meg a munka nehezebb végét. Felhívta a figyelmet az ellenség által terjesztett rém­hírekre, amelyekkel a gabona felvásárlását akarják megaka­dályozni. KÖCZIÁN ANTAL, a ceg­lédi járási pártbizottság tit­kára hozzászólásában többek között a pártonbelüli nevelés kérdésével foglalkozott. — Vannak olyan új elvtársaik — mondotta —, alkik járatlanok a pártmunkában. Ezeknek igyekezni kell megadni min­den segítséget. Fő kérdés az üzemekben dolgozó kommu­nisták nevelése. Figyelmeztetett, hogy a párton belül ismét jelentkezik a kommunista gőg. Ebből pe­dig az következik, hogy a kommunisták elszakadnak a tömegektől. Pedig a pártta­goknak együtt kell élniök a tömegekkel, s a mindennapi gyakorlati munkán keresztül kell bebizonyítaniuk, hogy ők a széles néptömegek érdekei­nek képviselői. Beszélt arról a helytelen megnyilvánulásról, amely a ceglédi járás egyes községei­ben megnyilvánul az értelmi­séggel, pedagógusokkal szem­ben. Az értelmiséget teljes egészében ellenségnek ítélik. A pártszervezetek vezetői nem beszélgetnek el a pedagógu­sokkal. nem mennek el ren­dezvényeikre. Kóczián elvtárs Időjárásjelentés Változó felhőzet, többfelé zá­poreső, zivatar. Mérsékelt, he­lyenként élénk északi-északkeleti szél. A hőmérséklet kissé emel­kedik. — AZ ÉGI MADÁR cí­mű új magyar film forgató- csoportja Fehér Imre ren­dező vezetésével e héten le­utazott a film forgatásának színhelyére. Az első felvéte­leket vasárnap kezdik meg Fehérgyarmaton. A film fő­szerepeit Kiss Ferenc, So­mogyi Erzsi, Szirtes Ádám, Szabó Ildikó, Kiss Manyi és Bánhidi László játsszák. A forgatás érdekessége, hogy —a magyar filmgyártás tör­ténetében először — hétfőn helikopterről készítik a fel­vételeket. — A FILMBLÄTTER cí­mű nyugatnémet folyóirat azt írta, hogy a Szovjetunió nem óhajt részt venni a nyu­gat-berlini filmfesztiválon. A TASZSZ hírügynökség sze­rint, ellentétben a hagyomá­nyokkal, ez alkalommal a Szovjetuniót meg sem hívták a fesztiválra. — SZÁZ CSEPELI KI­RÁNDULÓ járt nemrég Vá­cott, ahol megtekintették a város nevezetes műemlékeit. A közeljövőben további ki- rándulócsoportokat várnak, így többek között Szolnokról 200 főt. — SOK A PANASZ a Da- basi Sütőipari Vállalat 82403 számú gyáli üzemegysége el­len. A forgalomba kerülő ke­nyerek romlottak, a községi orvos véleménye szerint mérgező hatásúak. — A MOSZKVAI népsze­rű-tudományos filmek stú­diójában a gyermekek részé­re kisfilm-sorozatot készíte­nek „Mindent tudni akarok“ címmel, amely filmtrükkök felhasználásával ismerteti az ifj ósággal a tudomány és technika különböző ágait A regényfolytatás mai szá­munkból anyagtorlódás miatt kimaradt. Vörös szilva és szarvaskörte a piacos A szabadszállási és az apos- tagl földművesszövetkezettől megjött az első vörös szilva szál­lítmány, ára a Budapesti Cse­megekereskedelmi Vállalat bolt­jaiban 4 forint volt kilónként. Sárgabarack 18 vagonnal Jött, ára 2.40—4.60 forintra csökkent; A Heves megyei dinnyések már nagy tételben szállítják a cukor­dinnyét. Az állami boltokban 12 —14 forintért árusították kilón­ként. Megérkezett Zala megyé­ből a mézédes szarvas körte, kilónként 6.40 forintért hozták forgalomba. Az almaparadicsom ára az állami boltokban 9 fo­rintra csökkent kilónként. A Baromfi és Tojásértékesítő Vál­lalat szombaton hajnalban 259 ezer friss tojást és száz mázsa baromfit osztott el a KÖZERT- boltok között. A magánkiskereskedőknél és az őstermelőknél a paradicsom 10 százalékkal, a zöldpaprika és az uborka 5 százalékkal drá­gább volt, mint az állami bol­tokban. — Mérsékelt áron üdülhet Balaton legszebb helyeiig Keresse fel a Hungária—> Balaton utazási irodáját, ahol minden felvilágosítást megkap. Budapest, V., Váci utca 11/a. Telefon: 189—725* * * 189—615. Horváth András elvtárs a zárszóban megállapította, hogy a hozzászóló elvtársak helye­sen egészítették ki a referátu­mot. Hangoztatta, hogy az ak­tívaértekezlet hasznos volt és a küldöttek az összes fonto­sabb kérdésekben egységes ál­láspontra jutottak. Ez a bizto­sítéka annak, hogy a párttag­ság is egységesen indul majd harcba az országos pártérte­kezlet határozatának megvaló­sításáért. Ehhez azonban az szükséges — amit a küldöttek is hangsúlyoztak, hogy erősít­sük a párt tömegkapcsolatát. Ezzel kapcsolatban felhívta figyelmet a tömegszervezetelt fontosságára, kiemelve, hogy megyénkben 130 000 szakszer­vezeti tag, 8000 tanácstag te­vékenykedik. Teremtsünk olyan légkört az üzemekben, a falvakban, amelyben mindenki őszintén beszélhet gondjairól — fejezte be válaszát Horváth András elvtárs. * Az aktívaértékezlet ezután egyhangúan elfogadta a refe. rátumot és a kérdésekre adott választ és a Központi BizotU s&ghoz küldendő levelett a mely így hangzik: a A Pest megyei pártaktíva-értekezlet levele az MSZMP Központi Bizottságához Kedves Elvtársak! A Pest megyei pártaktíva megtárgyalta a pártkonferen­cián a legfontosabb kérdése­ket, valamint a konferencia határozatainak a gyakorlatban való végrehajtását. A megyei pártaktíva egyhan­gúlag egyetért a pártkonferen­cia irányvonalával, a hozott határozatokkal, és kifejezte azt, hogy minden területen kész harcolni azoknak a gya­korlatban történő megvalósí­tásáért. Minden erőnkkel azon le­szünk, hogy a párt egységét a lenini elveknek megfelelően tovább szilárdítsuk és erősít­sük pártunk kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. A pártaktíva célul tűzte ki, hogy kíméletlen harcot foly­tat a revizionizmus minden formájával szemben, ugyanak­kor harcot folytat a párt tö- , megkapcsolatait akadályozó i szektás, fejlődésünket akadá­lyozó megnyilvánulásokkal szemben. A pártaktíva örömmel üd­vözli a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának június 29-i ha­tározatát, amely a XX. kong­resszus határozatainak követ­kezetes érvényre jutását biz­tosítja. A pártaktíva a konferencia határozatait alátámasztottnak látja az SZKP Központi Bi­zottsága határozatával, mely nagy segítséget nyújt a XX« kongresszus irányelveinek ma­radéktalan végrehajtásához. A Pest megyei pártaktíva üdvözli az újonnan megvá­lasztott Központi Bizottságot és biztosítja, hogy nehéz fel­adatainkban mellette áll, segí­ti és harcaiban támogatja, Budapest, 1957. július 13. Elvtársi üdvözlettel; Pest megyei pártaktiva Az aktívaértekezlet ezután megválasztotta a Pest megyei pártbizottság revíziós bizottságát, amelynek tagjai a következő elvtársak lettek' A Pest megyei Pártbizottság Revíziós Bizottságának tagjai Andrásffi Gyuláné, Czikli József, Filó Jánosné, dr. Hadanics Gyula, Kundler György, Kun Ferencné és Somodi Gyula, Zárszó helytelenítette ezt, kijelentet­te, harcolni kell az ilyen párt- szerűtlen megnyilvánulások el­len. Végül fehívta a figyelmet az újabban elfourjánzó speku­lációs jelenségekre.

Next

/
Thumbnails
Contents