Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-13 / 63. szám

tí>53. JÜLIUS 13. SZOMBAT

•:&Cirtap

3

iMiMitmmiiiiiimiiNtmHiiiiiiHtiitHmiinuHiiiv

I MÍIilS CSUK JÓ DOLOG j

§ az a decentralizálás, bár-1 | hogy is hadakoznak sokan 1 | ellene. Mert ime egy ta- I 1 nulságos eset:

| Pencet azelőtt a Vác és | | környéke Földművesszö-1 1 vetkezet látta el áruval. \ | Alig lehetett valamit kap-1 | ni a községben, hús és zsír | | egyáltalán nem volt. Nem- | | rég megalakult a Penci 1 1 Földművesszövetkezet s az-| | óta jó az áruellátás, még | | hús és zsír is van az üzle- | | tekben.

I Talán a decentralizálás \ 1 ellén hadakozók is levon- | | iák végre a tanulságot.

Miért halad vontatottan

« gabonassersödéskötés ?

Áthelyezés helyett meg kellene védeni

Megyeszerte megkezdődött a gabonaszerződéskötés a termelők és a terményforgalmi vállalatok helyi kirendeltségei között. Az elmúlt napokban 45 vagon kenyérgabona szállítására kötötték meg a szerződéseket. Többek között a tatár- szentgyörgyi Uj Alkotmány Tsz 150 mázsára, a dömsödi Dózsa Tsz 300 mázsára, a bugyi Petőfi és Dózsa Tsz 150— 150 mázsára szerződött.

Ez egyelőre nem sok, ha összeszámoljuk a megye

. ____

F

ÜRDŐ ÉPÜLT SZOBON

Felépült a szobi labdarúgópálya öltözője és fürdője. A fürdő nemcsak a sportolók, hanem a község lakosságának tisztálkodását is szolgálja. (Vona Béla felvétele)

A közalkalmazottak hivatalos nyelvünk tisztaságáért

A Közalkalmazottak Szak* Szervezetének tudományos szakosztálya olyan mozgalom megindítását tervezi, amelyben nyelvészek, a jog és az államigazgatás tudósai a gyakorlati közigazgatás dolgozói, nak széles rétegeivel összefogSzovjet katonák megmentették a tűzveszélytől a Dunaföldvári Kendergyárat

A napokban a Dunaföldvári Kendergyárban villámcsapás következtében kazaltűz támadt, amely leégéssel fenyegette a gyúlékony anyaggal

teli gyárat. A kazal égését szovjet katonák vették észre és megakadályozták terjedését, s így az egész gyárat megmentették a lángoktól;

mának a hivatali nyelv meg. tisztítására. A bizottság, amelyben minden fontosabb szakmai ág képviseletet kapna, cikkekkel, kiadványokkal, pályázatokkal és levelezőhálózattal ébren tartaná az érdeklődést a hivatali nyelv kérdései iránt;

területén levő termelőszövetkezetek kalászos területét. Az egyéni gazdáknál még nagyobb a húzódás.

Mi ennek az oka?

Először is: későn ismertették a végleges gabonaárakat. A gabonafelvásárlásról szóló rendelet megjelentével csupán a körülbelüli árakat jelölték meg. Arról volt szó, hogy például a búzának mázsája 200— 240 forint lesz. A végleges ár, ami Pest megyében 215 forintos átlagárat jelent, némi csalódást okozott a parasztság körében.

Többet vártak az előre beígért árak miatt. S még csak nehezíti a szerződés- kötést, hogy a 215 forintos átlagáron belül is egyik községben többet, másikban kevesebbet fizetnek.

A rendelet kimondja, hogy 150 mázsán felüli mennyiségre szerződhetnek csak a termelőszövetkezetek és csak ebben az esetben kapják meg a 100 forintos előleget és 20 forintos mázsánkénti felárat. Vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyeknek kevesebb a földterületük, s belterjesen gazdálkodnak. Emiatt nem tudnak eladni legalább 150 mázsa gabonát. A dabasi Kossuth Tsz-nek például 33 hold búzája és 36 hold rozsvetése van. 300 mázsa búzára, 270 rozsra számítanak. Az adógabonájuk 100 mázsa. Jövő évi vetőmagnak 33 mázsát hagynak, van a tsz-nek 36 mázsa gabonatartozása, amit vissza kell fizetniök az idén. A tagság előreláthatólag öt-hat mázsát kap fejenként. Miivel többnyire sokgyerekes családok, az egész évi kenyérnek valón kívül egy-két mázsa jut csak eladásra. így azt sem tehetik meg — mint más termelőszövetkezetek —, hogy a tagság fölöslegeit és a közös gabonát összeszedve, együttesen adják el e 150 mázsát.

A dömsödi tsz-nek valószínűleg 50—60 mázsa kenyérgabonája lesz eladó. Kötnének szerződést, jól jönne a mázsánkénti 100 forint előleg Is — ha már a 20 forintos felárat nem kaphatják meg —, de mert a rendelet mást ír elő, ők nem szerződhetnek.

Az egyéni paraszt viszont már négy-öt mázsára is köthet szerződést és megkaphatja a

100 forint előleget. Érthetetlen, miért juttatja hátrányos helyzetbe a rendelet a kisebb tsz- eket a nagyobbakkal és az egyéniekkel szemben?

Az egyéni parasztság körében bizalmatlanság tapasztalható. Nem lehet azt mondani, hogy rosszindulatból.

A különböző árak elgondolkoztatták őket, nem tudták, melyik lesz a végleges. És ők csak cséplés után tudják meg bizonyosan, mennyi felesleges gabonájuk lesz — nem úgy. mint a kombájnnal arató tsz-ek.

Ezek az említett okok akadályozzák a szerződéskötést, illetve a gabona állami felvásárlását. S hozzátehetjük még azt is: az illetékes szervek nem követtek el mindent, hogy idejében tudatosítsák a termelőkkel a felvásárlás módját és körülményeit.

Az utóbbi hetekben alaptalan vádakkal lehetetlenné akarták tenni Kis Albert ipolytölgyesi tanítót. A helyzet odáig fajult, hogy a szobi járási pártbizottságnak kellett az ügyet tisztázni. A vizsgálat során fény derült arra, hogy Drinka József és Drinka Sándor koholták a rágalmakat a tanító ellen. Hagy miért? Erről hivatalosan nem nyilatkoztak. Egy bizonyos: pártszerűtlen, int- rikus tevékenységük miatt — a tagság és a lakosság megelégedésére — kizárták őket a pártból.

Kiderült tehát, hogy Kis Albert nem bűnös. A pártbizottság mégis el akarja helyeztetni azzal, hogy ezután sem hagynak majd neki békét. Nagyon helyesen a tanítóval is megbeszélték az áthelyezést, tehát nem érte váratlanul az elhatározás. Ö bele is egyezett az áthelyezésbe. Ennek ellenére el kell mondani, hogy nem helyén

való ez. Kis tanítót a falu lakói szeretik és tisztelik, mert becsületes ember és jó pedagógus.

A faluban még nem zárult le az ügy, mert a Drinka- testvérek továbbra is folytatják a . tanító rágalmazását. Egyesek azt beszélik, hogy azért üldözik a tanítót, mert Drinka József tanítónő feleségét, Drinka Sándor pedig tanítónő lányát akarja a faluba hozni. A község lakói erre fel aláírásokat akarnak gyűjteni Kis Albert maradása érdekében.

Az ügy végleges tisztázása nem a mi dolgunk. Nem is sikerült pontosan megállapítani igaz-e a Drinka-testvé- rek szándéka. A helybeli szerveknek jobban kell ismerni a helyzetet. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a tanító áthelyezése helyett — becsületének visszaállításával — a rágalmazók szarvát kellene letörni.

— bogár —Az SZMT elnökségi ülése

A gyermekparalízisről és a kulturális életről tárgyaltak a megyei szakszervezeti vezetők

A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa július 11-én elnökségi ülést tartott, A tanácskozáson két napirendi pont szerepelt: a gyermekpa- ralízis és a megye kulturális élete.

Nem véletlen, hogy e két súlyos betegség — mert hiszen „beteg” a megye kulturális élete is — egyszerre került napirendre.

A gyermekparalízisről, s az ellene való védekezésről tartalmas, alapos, sok tanácsot adó előadást hallottak a résztvevők.

Ezzel az első napirendi pont lezárult.

Második napirendi pontként a megye kulturális életét tárgyalták. Stagnálás, bátortalanság és a kezdeményezés hiánya jellemzi a megyei kulturális élet vezetőinek tevékenységét. Egy régi közmondás szerint minden út Rómába vezet. Megyénk művészeti megnyilatkozásaira vonatkoztatva a közmondás így hangzana: Minden út Püspökhatvanba vagy Galgahévízre vezet.

A művelődési osztály igen

helyesen állapította meg a selejtes, polgári „művek” térfoglalását, de nem jutottak túl e megfigyelésen.

Gere Géza, a megyei művelődési osztály vezető munkatársa figyelemre méltóan bírálva a helyzetet, a siralmas állapot felszámolására két bejelentést tett; A megye Kamara Színházat létesít progresz- szív darabok előadására, ezenkívül új szellemben írnak át néhány népszínművet. A Kamara Színházra vonatkozó gondolat helyes, de a másik terv végrehajtása semmit sem segítene. Nem sokat változtat a „Falu rosszán”, ha „Üzem rosszává” lesz és a Cigány szaktárs szerelmévé módosult Cigányszerelem se lendít semmit a szocialista kultúra ügyén.

Petró József felszólalása a közvetlen segítség útját jelölte meg:

Tartsanak sok érdekes ismeretterjesztő előadást. Ne csak vendégségbe járjanak a dolgozókhoz, hanem valóban éljenek köztük a kultúra munkásai, ismerjek meg igényeiket.

Kozák Károlyné az ellenszolgáltatás nélkül fizetett művelődési otthon vezetőkről, gondnokokról beszélt és megállapította: ne írjuk a kulturális visszaesést csupán az ellenforradalom számlájára!

Kozák Károly a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa jelentését bírálva megállapította, hogy az kicsit távol áll a gyakorlattól; A továbbiakban a vasutasok művelődését Ismertette. — A mi dolgozóink saját érdekükben tanulnak — mondotta. Tanulmányi előmenetelüktől függ a magasabb rang és az új csillag.

Jordán László alapos, sokrétű és tartalmas kulturális munkát ígért. Befejezésül Palotás Károly SZMT- elnök a szervezés túlten.

géséről beszélt.

‘— A hanyagság és a sekélyesség a kultúra terén is bűn a proletariátussal szemben — mondotta többek között. A megyei kultúráiét beteg. Sürgősen meg kell gyógyítani — ez csendült ki Palotás elvtárs szavaiból és ezzel mindenki egyetértett. Csak a cselekvés is ilyen egységes legyen.

I v,

A KUBÁN VIDÉKE

A hűvös, szinte őszies moszkvai napok után egy más évszakba utazunk. Meleg, szép hajnalon érkezünk meg Krasznodarba. A fogadtatás szeretetteljes, baráti. Az úton. a város felé végigkísér a virágillat és a madárdal. Érdeklődve nézzük a termékeny földeket, a kis folyót. A mi alföldünkre emlékeztető sík vidék ez. Egyébként az első jármű, amellyel az úton találkozunk, egy magyar Ikarus- autóbusz.

Végtelenül rokonszenves, halkszavű, egyszerű asszony a békebizottság vezetője, Gulja- jeva elvtársnö. Mikor a krasz- nodari békeharcosok munkájáról beszél, elmondja, hogy klubesteken, körökben, műsoros esteken a béke megvédésének fontosságáról, a háború rémségeiről beszélgetnek el a dolgozókkal. Segíti őket az egész lakosság. Részt vesznek a békemozgalom munkájában a hős anyák, az elesettek hozzátartozói és a rokkantak is, mint a háború borzalmainak élő és szenvedő tanúi. A megbeszélés végén megegyeztünk abban, hogy közös táviratot küldünk Colombóba, a Békevilágtanács ülésére, kifejezve azt, hogy „az atomhadviselés összeegyeztethetetlen az emberi lelkiismerdttel“. A várost ét népét saját sorsa, a friss, alig behegedt sebek is napról napra figyelmeztetik és állítják a békeharc katonái közé. A nácik kitakarodása után 'Krasznodarban alig maradt ép ház, súlyos vérveszteségeket szenvedtek a családok. Gulja- jeva elvtársnőnek két fiát ölték meg a fasiszták.

I Velünk utazott Moszkvából Lev Osanyin. a népszerű költő, aki nemrég járt hazánkban mint a magyar békebizottság vendége. Most lelkes szavakkal beszél élményeiről, a magyar dolgozókkal való betű 3- séges találkozásairól,

A magyarokat nemcsak azok ismerik, akik hazánkban jártak. Sőt, nemcsak az itt tanuló magyar diákokon keresztül tudnak rólunk, hanem az egyik tudós például Máté Imre professzor felől érdeklődik új rizstermelési eredményeiV röl kérdezősködik. Elmondják, hogy a Timirjazev Akadémián

tanuló fiatal magyar tudósjelöltekkel meleg barátság sző vődött. A szovjet és a magyar nép barátsága azért is elszakíthatatlan, mert az elmúlt évek alatt a személyes baráti kapcsolatok ezernyi selyemszála is szövődött a két nép között,

A SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMELÉSI KÍSÉRLETI

INTÉZETBEN

Az intézet, amely az Orosz Köztársaság egész déli területe számára dolgozik, most 26 éves. Foglalkoznak itt magnemesítéssel, a növényi kártevők elleni harccal. Az egyes kutatási területeken, amelyek kialakítása a gyakorlati élet igényei alapján történt, tudományos munkaközösségek működnek. A kollektíva színvonalát mutatja, hogy tagjai között egu tudományos doktor és hat kandidátus dolgozik.

Az egyik munkacsoport a kerti talajvédelem és a kert- trágyázás kérdéseivel foglalkozik. Zsíros és fekete a kubán- vidéki föld. Ezért aztán egyesek azt hirdették és igyekeztek elméletileg is megalapozni, hogy itt semmi szükség a trágyázásra. (Az intézetbe menet,

Sándor bácsi, a Lenin Tsz elnöke sóvár szemekkel nézett körül és a karcagi környék egyes terméketlen részeire gondolva így sóhajtott: „Zsíros föld, de jó lenne belőle Karcagra borítani egy keveset.“)

Az intézet igazgatónője elmondotta. hogy a kísérletek szerint a kubáni földnek is kell szerves és szervetlen táplálék és megfelelő trágyázással

30—40 százalékos hozamemelést lehet elérni. Kidolgozták a különféle korú fák részére a helyes normákat és a gyökérzet élettanának tanulmányozása után a különböző gyümölcstermelési zónákra különJkülön kidolgozták a szükséges trágyázást módszereket.

Az intézeten kívül 48 helyen, szövetkezetekben és állami gazdaságokban van kísérleti telepük, ahol a gyakorlati munkában dolgozó agronómu- sok kipróbálják az intézet által adott oltóanyagokat, a trágyázás, metszés, a kártevők elleni harc különféle módszereit. (A tudománynak a gyakorlattal való ilyen szoros kapcsolatát tapasztaljuk mindenütt. Nánási elvtárs, küldöttségünk vezetője is, amikor benyomásairól faggatták, ezt a fő tanulságot emelte iki. A moszkvai mezőgazdasági kutatóintézetben például a kolhozoktól vásárolt jószágot hizlalják fel, keresztezik. A piacokon megvett átlagos állatokon mutatják be a tudományos módszerek hatását, nem pedig holmi kitenyésztett csodapéldány ókon. Így még jobban segíthetik a dolgozó parasztot. És itt is, a kísérletek ismertetésénél ez volt a visszatérő, a vezető szempont: milyen gyakorlati hasznot jelent a dolgozó parasztok számára? A tudomány nem szakadhat el az élettől, a

gyakorlat viszont napról-aíapra megtermékenyül a legújabb tudományos eredményekkel. Vajon mi Pest megyében kihasználjuk-e megfelelően azt a kedvező lehetőséget, hogy Gödöllőn mn az Agrártudományi Egyetem és fontos mezőgazda- sági tudományos intézetek vannak nálunk? őszintén be kell vallanunk, hogy nem élünk ezzel a kedvező eshetőséggel és sok még a tennivaló a tudomány és a gyákorlat kapcsolatában.)

Az intézet munkatársai kijárnak a szövetkezetekbe, állami gazdaságokba, előadásokat tartanak, helyszíni szemináriumokat vezetnek, agrár útmutatókat ikészitenek. Az eredmény nem is maradt el Ma már minden kolhoznak, van gyümölcsöskertje és míg a for- rad alom elölt mindössze IS ezer hektáron termeltek szőlőt, most 135 ezer hektáron van szőlészet. És még egy figyelemreméltó tény. Ez a telep magas jövedelmet hajt. Jó termés esetén 1 millió rubel a tiszta jövedelmük és ennek ötven százalékát saját beruházásaikra fordítják.

Szorgos, példás munka folyik. Mezőgazdasági szakembereink ötletes, olcsó módszereket figyelhettek meg. A fákat például úgy védik a hangyáktól, hogy a törzsekre alul tág, felül szoros papírcsíkot vonnak és a hangyák nem tudnak felmászni a fán, nem tehetik tönkre a levélzetet. Az új ül- tetésű csemeték tövéhez fűrészport szórnak, amely tartalékolja a nedvességet és fertőzéstől is véd. Szívesen, szakszerűen és nagyon büszkén mondották el tapasztalataikat, (És az sem utolsó módszer, hogy a megbeszéléseken részvevők lankadó figyelmét finom gyümöleskastolókkal frissítették fel újra és újra. Sokan azt mondhatnák, hogy a szovjet tapasztalatokat alkalmazni kell a magyar viszonyokra, nem lehet szószerint átvenni. Ezt a módszert minden változtatás nélkül nyugodtan vegyük át. Azonnal alkalmazható. Sőt, nemcsak hogy nem kell, de nem is szabad módosítani.)

Hangulatos és kedves a fehér asztalnál való együttlét. Felváltva hangzik az orosz és a magyar nóta. Az egyik magyar elv társ úgy tűzbe jön, hogy teli torokból szavalja magyarul Tyihonov Pohárköszöntőjét. Sajnos azonban, tolmácsunknak erősen megártott a finom kubáni bor, mert nem figyelt fel arra a nem lényegtelen körülményre, hogy nagyon ismert orosz versről van szó és prózában fordította, mint a többi pohárköszöntőt. Rejtély marad, hogil mit is fordított le, mert senki rá nem jött, hogy Tyihonov verséről van szó, és a részvevők előtt most már végleg az örök homály fedi, mit is szavalt olyan lelkesen ez a magyar fiú ott Krasznodarban,

Vendéglátóink figyelmesek és kedvesek. Amikor „a hangle mez felelős’’ agronómus meghallotta, hogy a magyar küldöttség a „Drága földet" énekli, a búcsúzás után a hangszórót az ablakba tette, feltette a dal lemezét és messze jártunk már, még mindig kísért minket ez a lelkesítő, szép dallam. A kocsijaink pedig olyanok voltaik, mintha virágszépségversenyre vonultunk volna fel, a sok rózsa között bizony keresgélni kellett, merre is van egy-egy rózsaillattól elszédült (vagy egyébtől elpilledt) magyar békeküldött.