Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-13 / 63. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HÉTVÉGI SPORTMŰSOR (4. oldalon) i MSZMP PEST MEGYEI- BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA I. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ■ Szociális és kulturális kiadásokra többet fordítunk a tavalyinál JÓVÁHAGYTA AT IOEI KÖLTSÉGVETÉST A MEGYEI TA A ÁCS ÜLÉSE ÁRA 50 FU.I.ÉR 1957. JÜLIUS 13. SZOMBAT Pénteken délelőtt rendkívüli ülést tartott a Pest megyei Tanács. Az ülés napirendjén a megyei tanács 1956. évi költ­ségvetési zárszámadásának és 1957. évi költségvetésének jó­váhagyása, a megyei bírósági ülnökök megválasztása és né­hány szervezési kérdés szere­pelt; Az első napirendi pont elő­adója Kun Ferencné, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője volt. Beszámolójában ismertette azokat a károkat, amelyeket az ellenforradalom az államigazgatás területén okozott Pest megyében. Elmon­dotta, hogy mintegy 20 községben meg­semmisítettek jóformán minden nyilvántartási anyagot, köztük adófő­könyveket, költségvetési és számadási iratokat és földnyiilvántartási okmá­nyokat; Súlyos karokat okozott az ellenforradalom az államigazgatásban is — Az államigazgatás e fon­tos adatainak megsemmisítése hosszú ideig érezteti majd ká­ros hatását — mondotta — Kun Ferencné; — Az elpusz­tult nyilvántartások láttán egyes községekben azt hitték, hogy most már senki sem kéri számon az adót, különösen az adóhátralékot. Másutt az a tév­hit kelt lábra egyesekben, hogy most már számot sem kell ad­ni, miként gazdálkodtak a rá­juk bízott állami vagyonnak •— Jelentős károkat okoztak megyénkben a jogtalan bérki­fizetések. Több mint kilenc­millió forintot fizettek ki elő­legként a vállati dolgozóknak, amelyből május végéig csak hétmillió forint térült vissza. Meghaladja a 25 millió fo­rintot az a kár, amelyet vállalataink gazdálkodásá­ban egyrészt a rombolások, másrészt a sztrájk és a munkateljesítések nélkül kifizetett bérek okoztak. Csaknem kétmillió forint a termelőszövetkezetekből elhurcolt vagyontárgyak értéke. Még ennél is súlyosabb az el­lenforradalomnak az a bom­lasztó hatása, amelyet a ter­melőszövetkezeti mozgalom el­len kifejtett, s amely miatt sok termelőszövetkezetünk fel­oszlott. Az 1956. évi Költségvetés zárszámadása Kun Ferencné a továbbiak­ban ismertette az 1956. évi költségvetés zárszámadásának fontosabb adatait. Elmondot­ta, hogy a megye 1956. évi összesített kiadási előirányza­ta a pótJhiteletokel együtt 404 209 000 forint volt. Ebből a teljes összeg 95 százalékát, vagyis 380 781000 forintot használtak fel; A fontosabb feladatok végrehajtására biztosított keret egy része az ellen- forradalmi események miatt felhasználatlanul maradt, bizonyos területe­ken pedig túllépések mu­tatkoztak. Az előírt 71 627 000 forint sa­ját bevételiből 65 521 000 forint, vagyis 91,4 százalék folyt be. Ezen a téren súlyos elmaradás van. A tartalékföldek haszon­béréből kétmillió forint, lakbé­rekből több mint egymillió fo­rint, kórházi ápolási díjakból szintén több mint egymillió fo­rint hátralék van kinn a me­gye területén. A hátralékok megszüntetése érdekében az eddiginél fokozottabb felvilá­gosító munkát és megfelelő in­tézkedéseket kell foganatosíta­ni, amihez a tanácstagok se­gítségére van szükség; Kun Ferencné ezután ismer­tette a megye 1957. évi költ­ségvetését. Az idei Költségvetés előirányzata : 376115 000 forint — Az 1957. évi költségvetés *— mondotta — elsősorban azt a célt szolgálja, hogy szilárd pénzügyi egyensúlyt teremt­sünk. Ezt a célt tükrözi az a tény, hogy a költségvetés egyes ága­zataiban az 1956. évivel szemben bizonyos csökken­téseket kell végrehajtani, ugyanakkor a szociális és kulturális ágazat körébe eső feladatokra többet használhatunk fel, mint az előző évben. — Pest megye 1957. évi költségvetési előirányzata ösz- szesen 376,115 000 forint. Eb­ből a gazdasági ágazat 74 377 100 forintot, a szociális ágazat 83 233 600 forintot, a kulturális ágazat 152 019 200 forintot, a rend- és jogbizton­sági ágazat 1 677 100 forintot és végül az igazgatási ágazat 64 808 000 forintot kap. — A gazdasági ágazatra elő­irányzott 74 millió forint 32 millióval kevesebb, mint az elmúlt év előirányzata. A csökkenés legfőbb oka az, hogy az ismert gazdasági prob­lémák miatt az idén beruhá­zásokra 20 millióval keveseb­bet fordíthatunk, mint az el­múlt évben. A további 12 mil­lió forintos csökkenés tulaj­donképpen csak látszólagos, mert ebben az esztendőben megváltozott a vállalati ter­nők gazdálkodásában meg­nyilvánul. — A több mint 376 millió forintos kiadást a következő bevételekből fedezik. Saját be­vétel 39 811 000 forint, ami a községekben folyik be és tel­jes egészében ott is marad. Vállalati bevételek összegéül 13 055 000 forintot terveztünk, amely a tanácsi vállalatok ré­széről nyereségbefizetés címen folyik be. A befizetett állami adók után a tanácsoknak jut­tatott adórészesedés, valamint az állami hozzájárulás együt­tes összege 323 249 000 forin­tot tesz ki. Ennek megfele­lően költségvetésünk fedezete biztosítva van, természete­sen olyan mértékben, ami­lyen mértékben a költség- vetés bevételt oldalán kö­telezettségeinket teljesítjük. A költségvetési javaslattal kapcsolatban 15 hozzászólás hangzott el. A hozzászólások után a módosításokkal kiegé­szített költségvetési javaslatot a tanácsülés egyhangúlag el­fogadta. Megválasztottak az új népi ülnöKöKet A tanácsülés második napi­rendi pontja az új népi ülnö­kök megválasztása volt. Elöl­járóban Lakatos Imre elvtárs, a Pest megyei Tanács VB tit­kára, a napirend előadója ja­vaslatot tett azoknak az ülnö­köknek a visszahívására, akik betegség, elhalálozás, elköltö­zés vagy az ellenforradalom idején tanúsítót^ magatartá­suk miatt nem alkalmasak e tisztség további betöltésére. Javaslatát a tanácsülés részt­vevői egyhangúlag elfogadták. Ezután került sor az új népi ülnökök megválasztására. Utolsó napirendi pontként a tanácsülés szervezeti kérdé­sekkel foglalkozott. Egyhangú határozat értelmében ez év szeptember 29-én, illetve ok­tóber 6-án tanácstagi pótvá­lasztásokat tartanak azokban a megyei, járási, illetve városi választókerületekben, amelyek különböző okokból megüre­sedtek, I Nem lesz üres ablak j 1 a dabasi járásban. Persze, 1 | nem házablakokra kell | | gondolni, hanem egy hasz- § I nos, követésreméltó kezde-i | ményezésre. Elhatározták i | ugyanis a járás gazdái, l | hogy mozgalmat indítanak 1 | ezzel a címmel. A furcsa I | cím mögött az rejlik, hogy \ | ne legyen a járásban olyan 1 1 gazda, akinek „üres abla- % | ka“, azaz üres adókönyve I | van, ne legyen egyetlen I | olyan gazda sem, aki ne fi-1 | retett volna ebben az évi | ben adót. | Az üresablak-mozgalom- \ | nák már eddig is komoly | | eredménye mutatkozik, si | csak ennyit tehetünk hoz-1 1 zá: további sok sikert a he-1 | lyes, hasznos mozgalomhoz. | rilMIIIIIIIUlimillllMfllllllllUHIIIIimiHIIHIMmmUlHiHIIIII/t Fokozzuk a tarlóhántás és a másodvetés ütemét! A Földművelésügyi Minisztérium Növénytermelési Főigazgatóságának felhívása A nyári mezőgazdasági munkák során jelentősen előre­haladt az aratás. Az őszi árpa aratása befejeződött, rövidesen befejeződik a rozs aratása és jelentős területen levágták a búzát, valamint a tavaszi árpát is. Nem számolhatunk be ilyen jó eredményről a tarlóhántás elvégzésében, mert eddig a learatott terület 15—20 százalékát hántották csak fel és kis területen vetettek másodnövényt. Ezeket a munkákat eddig akadályozta a rendkívül meleg időjárás. Az utóbbi napokban leesett nagy mennyiségű csapadék lehetővé teszi, hogy gyor­sítsuk, s jó minőségben elvégezzük ezeket a munkákat. A termelőszövetkezetek használják ki jobban azt a kedvez­ményt, amely szerint azokon a területeken, amelyekre a gép­állomással vetőszántásra vagy őszi mélyszántásra szerződést kötöttek, a gépállomás ingyen végzi el tárcsával a tarlóhán­tást. A gépállomások gépei az egyéni termelők részére is nagy segítséget adnak ehhez a munkához. A nedves időjárás lehe­tővé teszi a másodnövények vetésterületének növelését Külö­nösen hasznos, ha minél nagyobb területen zöldtrágya nö­vényt vetnek a talajerő fokozására. Ehhez központi és saját készletben minden gazdaság részére elegendő vetőmag áll rendelkezésre. Még nagyobb állhatatossággal követjük a XX. kongresszus irányvonalát" Hruscsov elvtárs nagy beszéde a prágai CDK Sztálingrád gyárban tésével A Csehszlovákiában tartóz­kodó szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai július 11-én meglátogattak egy me­zőgazdasági szövetkezetét Prága környékén. Részt vet­tek azon a fogadáson is, ame­lyet a Mongol Népköztársaság prágai nagykövete rendezett, majd megjelenték a Csehszlo­vák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, valamint a Csehszlovák Köztársaság el­nöke és kormánya által adott fogadáson. A delegáció meg­látogatta a prágai CDK Sta­lingrad Gyárat és a gyárban megtartott gyűlésen Hruscsov elvtárs beszédet mondott. Nagyjelentőségű beszéde so­rán többek között a követke­zőket mondotta: — A Szovjetunió fejlődésé­nek négy évtizedes tapasztala­tai, majd az európai és ázsiai népi demokratikus országok tapasztalatai megmutatták, hogy a szocialista rendszer el­vitathatatlan fölényben van a kapitalista rendszerrel szem­ben; Ilyen fejlődési ütemre csak a népi demokratikus rendszer, csak az a mun­kásosztály képes, amely kommunista pártja veze­halad a szocializ­mus útján. Hruscsov elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy a Csehszlo­vák Kommunista Párt mindig határozottan védelmezte és védelmezi a marxista—leni­nista elveket, megsemmisí­tőén lesújtott és lesújt a re­vizionistákra, óvja a marxiz­mus—leninizmus nagy eszméd­nek tisztaságát, bátran, alkotó szellemben, köztársasága fej­lődési adottságaira figyelve, alkalmazza ezeket az eszmé­iket 1 A szocialista tábor minde­gyik országának vannak saját adottságai, megkülönböztető vonásai, amelyek történelmi, gazdasági és kulturális fejlő­déséből, a nemzeti hagyomá­nyokból adódnak. Mindegyik ország, min­degyik kommunista- és munkáspárt sajátosain kö­zelíti meg az egyes rész- megoldásokat, a különböző feladatok megoldását. Ez érthető is. Munkájában mindegyik párt saját országá­nak konkrét adottságaiból, a gazdasági és a kulturális fej­lettség színvonalából indul ki. — Korlátolt dolog lenne, ha mindenben másolnánk egy­mást. De pártjaink megingat­hatatlanul egységesek a leg­főbb, a sarkalatos dologban — a marxizmus—leninizmus és alapvető elvei iránti hűségük­ben. S bárhogy igyekezzenek a tőke fegyverhordozói lazítani ezt az egységet, kudarc vár próbálkozásaikra. Szemünk világánál jobban vigyáztunk és vigyázunk továbbra is erre az egységre. A szocializmus építése nem könnyű dolog. A szocialista közgazdaság megteremtéséhez óriási erőfeszítések szüksége­sek, Ezt saját tapasztalataink­ból jól tudjuk. — Nekünk előre nem látott nehézségek közepette, egy- magunkban kellett építenünk a szocializmust, rengeteg aka­dályt leküzdve utunkon, tö­mérdek ellenség rohamát kel­lett elhárítanunk. A Szovjet­unió több mint negyedszáza­don ót az egyetlen szocialista ország volt. De a lenini párt, a kommu­nisták pártja vezette szovjet nép becsülettel kiállta a pró­bát. Akadnak olyan okosko- dók, akik azt mondják, hogy ezt meg ezt nem jól csináltuk, hogy ebben meg ebben a kér­désben hibáztunk. Oroszor­szág munkásosztálya, dolgozói Lenint, a kommunista pártot vezés módszere és nem kel­lett a költségvetésben válla­lati veszteséget terveznünk. A tavalyinál nagyobb összegeket fordítunk azonban a helyi utak. hidak javítására és kar­bantartására, valamint a köz- tisztaságra. — A szociális ágazatban a tavalyi 78 millióval szem­ben az idén 83 millió fo­rintot használhatunk fel. Ebből kórházakra a tavalyi 22 millió helyett 25 milliót, rendelőintézetekre 5 millió helyett 6 milliót, a körzeti or­vosi ellátásra 9 millió helyett 10 milliót fordíthatunk. — A kulturális ágazatnál 10 millió forinttal több a költség- vetés összege a tavalyinál. A többletet elsősorban az okta­tási intézmények felemelt fű­tési normáira, a 172 fővel nö­vekedett nevelői létszámra, óvodákra, napközi otthonokra és könyvtárakra fordítjuk. Kevesebb összeget tudunk biz­tosítani a tavalyinál a kultúr- otthonok és a sportmozgalom támogatására. Itt a csökken­tés célja elsősorban az, hogy ezek a szervek végre megta­nuljanak megállni a saját lá­bukon. Véget kell vetni annak a nagyfokú nemtörődömség­nek és gondatlanságnak, ami például a kultúrottho­Pest megyei „őserdő' Pusztavacs határában hatalmas erdőség terül el. Az ország egyetlen „őserdeje” ez. Képünk a tölgyerdőben készült követték, s mi felderítetlen utakon haladtunk a szocializ­mus felé; Ilyen nagy munkában ter­mészetesen nehéz elkerül­ni a hibákat és fogyatékos­ságokat. A szovjet nép ha­talmas szocialista államot épített, s ma szilárdan, magabiztosan halad a kom­munizmus építésének út­ján. A Szovjetunió dolgozói, mun­kásosztálya a Nagy Október vívmányainak védelmezésében és gyarapításában a többi or­szág munkásosztályának támo­gatására támaszkodtak. Jól emlékezünk és nagyra értékel­jük Csehszlovákia bátor mun­kásosztályának támogatását. A szovjet nép viszont mindig internaeionális kötelességének tartotta és tartja, hogy test­vérhez méltóan segítse a dol­gozókat a szabadságért, a nem­zeti függetlenségért vívott harcukban. — Önöknek is. nekünk Is úgy kell építenünk az új tár­sadalmat, hogy állandó táma­dásokra és ellenséges akciókra kell számítanunk az imperia­lista erők részéről, amelyek a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák, hogy gátolják a szocialista építést. Az imperialista erők saját céljaikra felhasználják a reakció sötét erőit, az em­berek egy részének elma­radottságát, s olykor azo­kat a nehézségeket is, amelyek a szocialista épí­tésben jelentkeznek. Nemrégiben Magyarorszá­gon az ellenforradalmi erőik, aktív külső támogatással meg­kísérelték a népi demokra­tikus rend megdöntését, hogy a magyar népet ismét a kapi­talista kizsákmányolás és el­nyomás jármába döntsék, Ma­gyarország dolgozói azonban a testvérnépek segítségével mél­tó módon visszavágtak a re­akció erőinek. Csehszlovákia munkásosztá­lya, dolgozói a magyarországi események idején nagyfokú politikai öntudatról tettek bi­zonyságot. Testvéri támoga­tásban részesítették a Magyar Népköztársaság munkásosz­tályát, dolgozó népét. A ma­gyarországi forradalmi erők igaz ügyének támogatása a proletárinternacionalizmus konkrét megnyilvánulása Csehszlovákia dolgozói, a szo­cialista tábor valamennyi or­szága részéről. (Folytatás a második oldalon,f

Next

/
Thumbnails
Contents