Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-07 / 58. szám

1957. JULIUS 7. VASÁRNAP "“éJCiriap Hogyan él, mennyit keres és fogyaszt az ország lakossága ? ERUEKES... A Grönland partjairól le­szakadó gleccser jég korát 100 ezer évre becsülik. Szakembe­A Központi Statisztikai Hi- [ vatal legújabban megjelent közleményei az ország helyze­tének további konszolidálásáról, a lakosság életkörülményeinek javulásáról tanúskodnak. Az ország lakosságának száma májusban 9 809 000 volt, öt­ezerrel több, mint áprilisban. A házasságkötések száma 6743-ról 8900-ra, az élve­születések száma 14 244- ről 15120-ra emelkedett egy hónap alatt. Ugyanakkor körülbelül öt­százzal kevesebben haltak meg, mint egy hónappal az­előtt, A termelés az előző hónapokhoz képest emelkedett, de még a legtöbb iparágban alatta maradt a ta­valyinak. Ezzel szemben az ipari munkások keresete 27 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Májusban átlag 1518 fo­rintot keresett egy-egy ipari munkás. Az átlagke­reset a szénbányászatban • a legnagyobb: 2061 forint, de 1600 forinton felül keres­nek általában a kohászok, a közlekedési és egyéb gépja­vítóipari dolgozók is. S hogy alakullak az árak ? A húsfélék, a zsiradék, a tejtermékek és a tojás ára a tavalyihoz képest csökkent, a baromfi és a zöldségféle körül­belül egy százalékkal drágább, mint egy. évvel ezelőtt. Ár­csökkenést elsősorban a na­gyobb felhozatal tette lehető­vé. Zsiradékból, húsféléből sokkal több kerül piacra, mint 1956 májusában. Sokkal több a baromfi, a tej, tejtermék és tojás is. A piaci árak az ország kü­lönböző területein nem egyfor­mák. A főváros lakossága ál­talában drágábban jut ba­romfihoz, tojáshoz, tejfölhöz, vajhoz, burgonyához, mint a7 ország sok más városának la­kossága. A legolcsóbban Hódmező­vásárhely, Makó, Oroshá­za, Békéscsaba háziasszo­nyai vásárolhatnak. Az élő tyúk, amelynek kilója Budapesten 30 forint 80 fillér, Békéscsabán 18,20 forintért, Hódmezővásárhelyen 18.90 forintért, Makón és Oroshá­zán 18 forintért is megvásárol­ható. A tojás, amely Budapes­ten 1,40-be került, sok más városban egy forintért kellet­te magát. A parajnak kilója . azonban körülbelül 60 fillér- j rel olcsóbb a fővárosban a vi­déki átlagnál. Mit olvas a legszívesebben az ország la­kossága? Egy hónap alatt összesen 1090 művet adtak ki öt­millió példányban. A leg­nagyobb példányszámban, 80 000 példányban Jules Verne: Dél csillaga című műve jelent meg. Igen sokan vásárolták Verne: A lángban álló szigettenger és I Nyolcvan nap alatt a föld körül című műveit, Mark Twain: Egy jenki Arthur ki­rály udvarában című könyvét, Petőfi: János vitézét, Mik­száth: Szent Péter esernyőjét. Májusban összesen 312 időszaki sajtótermék je­lent meg. A legnépszerűbb napilap a Népszabadság, amely naponta 575 000 pél­dányban jelent meg, a Népakaratból 199 ezret, az Esti Hírlapból 110 ezret adtak ki naponta. Az időszaki lapok közül a Szabad Földé a rekord, j 389 ezres példány. A Ludas ! Matyiből és a Nők Lapjából I egyaránt 300 ezret adnak ki I hetenkint. A Magyar Ifjúság j példónyszáma az áprilisi 163 I ezerről 200 ezerre emelkedett 1 májusban. Kísérletek jobb minőségű, kisebb nikotintartalmú dohány gyártására A Dohánykutató Intézet munkatársai széleskörű kuta­tásokat végeznek, hogy jobb dohány előállításával meg­szüntessék a cigarettafajták minősége elleni panaszokat. Az egyik ilyen kísérlet a do­hány természetes szárítása. Eddig a Virginia-dohányt főleg mesterségesen szárítot­ták. ami több millió forintot emésztett fel és a minőség sem volt megfelelő. Ebben az j évben a dohány nagy részét i természetes úton szárítják, így a dohány világosabb szí­nű lesz és nő a cukortartalma, Ez az eljárás lényegesen ol­csóbb, s javítja a dohány mi­nőségét. Újfajta eljárást dolgoztak ki a magas nikotintartalmú do­hányok nikotincsökkentésére. A technológiai eljárás kipró­bálására a Lágymányosi Do­hánygyárban kísérleti üzemet létesítettek. rek megvizsgálták a jégbe szo­rult légbuborékok összetételét. Megállapították, hogy a „tör­ténelem előtti levegő“ a mai­nál kevesebb oxigént tartal­mazott. Ezt azzal magyaráz­zák. hogy a Földön akkor a jégkorszak uralkodott, s a jégkorszakban lényegesen ki­sebb volt a fehérjék klorofil- asszimilációja, úgy, hogy a mainál jóval kevesebb oxigén szabadult fel a növényekből, Óriási kábelgép exportra A DIMÁVAG Gépgyárban az idén mind nagyobb ará­nyokban térnek rá a külföl­dön nagy keresletnek örvendő különböző fajtájú kábelgépek gyártására. A napokban a ká­belgyártó üzem dolgozói az eddigi legnagyobb gép gyártá­sát kezdték meg. A nyolc gép­egységből álló egybeépített gépóriás hosszúsága negyven méter lesz, s egyszerre huszon­négy dobról tudja lefejteni, il­letve összesodorni a kábelszá­lakat. Ennél a gépnél jelen­tős újítást is alkalmaznak, amennyiben a gép nyolc sod­rótestét nem csavarokkal sze­relik össze, hanem gumidugó­val tengelykapcsoló módjára kötik össze. Ezzel lényegesen simább, rezgésnélkülibb lesz a gép működése, nagyobb az élettartama. Ezt a kábelgépet Brazíliába szállítják. Az idén még három ilyen típusú gép készítéséhez fognak hozzá. KÁNIKULA! Jelentések az európai fővárosokból A két hét óta tartó példát/- lan kánikula csak nem akar szűnni. A Meteorológiai Inté­zet azt jelenti, hogy a hőhullám szombaton tetőzött. őszinte örömmel vettük e je­lentést, kérdés, beválik-e? A példátlan hőség Budapesten is érezteti hatását. A Vízművek,' csodával határos módon, fenn­akadás nélkül kielégíti a ha­talmas vízfogyasztást. Igaz, hogy némely lakásban csak csordogál a víz, de van. A hő­hullám Budapesten is szedj áldozatait. Szombaton nagy gyereksereg fürdött a lágymányosi fene­ketlen tóban. Délelőtt 11 óra tájban két úszó kislány: Medolász Kati 12 éves és Gyulai Katalin 10 éves tanuló elmerült a vízben. Tíz percnyi keresés után csak holtan tudták kihúzni a víz­ből a két szerencsétlen kis­lányt. A mentők szombaton 176 esetben vonultak ki olyanok­hoz. akik a hőség következté­I ben az utcán rosszul lettek, j elájultak. Párizsban elfogyott a víz, . három külvárosban az összes tartalék elfogyott és tucatnyi más körzetben éppenhogy csak csöpög a víz. Nyolcvan éve nem volt olyan meleg éjszaka Párizsban, mint péntekre vir. radóra: 22 fokot mértek. 41 fokot mértek Prágában, ahol többen elájultak az ut­cákon és belersgadtak az ol- vadó aszfaltba. Bohémia (Prá­ga egyik külvárosa) délkeleti részén MiiiilimilltllllMiilllllMllljiiimiiiiiiitiiHiiiiiiiiiiiitiif,iiiiHiiiii,iiiiiiiiiiiiiiiHiiii .................................................. b írónak újabb gondja akadt. „Ma Baumgarten Leó szent- istváni birtokos harminc pár aratója tagadta meg a mun­kát, eljárás folyamatban. Húsz pár tápiósiilyi, húsz pár i/có- kai.‘’ Július 2. Nagykátárói jelen­tik: „Blaskovich Ernő szent- mártoni, Sőregen Schweiger szelei aratói sztrájkolnak. Mindketten karhatalmat lkér­nek, idegen munSkások megvé­désére. Szecsőn Schossberger és Katona aratói elővezetését eszközlöm ■.. Szecsőre ikatona- ság jön fenyegető magatartás miatt.’’ Július 5. Abony: „Az arató­munkások sztrájkja folyton tart. Sivó Miklós aratói, a munkát megszüntetve, nem dolgoznak és tószegi tanyáját többszöri felszólításra sem hagyják el, munkanéllkül, tét­lenül hevernek, izgatnak, más munkásokat oda nem enged­nék. Sivó kérelmére karhata­lommal való eltávolításukra nézve intézkedés folyamat­ban.” Es jön a jelentés Taksonyból, Túráról, Ceglédbercelről is. A munkások inkább abba­hagyják az aratást, de nem en­gedelmeskednek a rabszolga­törvénynek. Megpróbálkoznak másfelé keresethez jutni. Csak próbálnák, mert a földműve­lésügyi miniszter — Darányi Ignác — nem feledkezik meg a sztráj kólókról. Imigyen gon­doskodik róluk Pest megye fő­ispánjához írott levelében: „A tiszai 96. számú borjasi átvá­gás munkálatai legközelebb meg fognak kezdetni, s ezen földmunkálatoknál igen sok földmunkás találhat huzamo­sabb időre jó munkaalkalmat és így 'keresetet. Nem tarta­nám azonban helyesnek, hogy az idei aratási sztrájkmozga- lomban vezetőszerepet vitt munkások itt alkalmaztassa­nak, s ilymódon a saját ma­kacsságuk miatt elmaradt ara­tási kereset helyett állami munkálatoknál szerezhessenek kárpótlást.. /' Ezért a miniszter utasítja Pest megye főispánját, hogy az aratósztrájkok szervezőiről névjegyzéket készítsen, hozzá elküld je, hogy idejében figyel­meztethessék az illetékeseket, kiket ne vegyenek fel. Néhány évig csönd lett, de csak azért, hogy aztán annál nagyobb lánggal lobbanjon fel a pislákoló parázs. 1905. június 29-én a Népszava hírül adja: „A kapitalisták oltalma: a szuronyerdő üti fel a fejét a lerakott kaszák szomszédságá­ban. A szolgabíró urak meg­tömik a■ börtönöket a sztrájko- lókkal. A csendőrpuska már eldurrant. A sztrájk-leverés másik módja is dívik már, az állam kétségbeesett igyekezettel szál­lítja a sztrájktörőket“. A ftépSZ3V3 tudósítója 1905. július 11-én Ercsiből írja a kővetkezőket: „gróf Wimpffen Szigfrid ercsi uradalmának nyolc pusztáján kitört az ara­tósztrájk ... Az aratómunkásokat a rek- kenő hőségben posványos víz­zel itatták, úgy, hogy egyik napon 56 beteget kellett el­szállítani a búzaföldről. A szerződés értelmében a mun­kások napjában háromszor kaptak húst, az azonban csak annál inkább hozzájárult a megbetegedésekhez, miután a legtöbbször romlott húst osz­tottak ki közöttük. Legtöbb esetben ugyani$ beteg birká­kat öltek le, sőt volt rá eset, hogy elhullott állatok húsát adták odi, az aratóknak... A sztrájk kitörése után kilá­togatott az adonyi szolgabíró néhány csendőr kíséretében az egyik pusztára, ahol beszédet tartott arról a nagy jólétről, amelyet az idei jó gabonater­més igér a földművelőknek, s egyúttal 30 napi elzárás terhe alatt megparancsolta, hogy folytassák a munkát. Az ara­tók azt felelték, hogy a ter­més jóságából nincs semmi hasznuk, mert arra már vár odahaza a szatócs, akinek tar­toznak. E feleletre a szolgabíró úr rákiáltott az aratókra, aki szocialista, az álljon balra, aki nem az, az maradjon a helyén. Ekkor a legnagyobb meglepe­tésre az összes munkások bal­ra sorakoztak, s rázendítettek a Marseillaise-re. A szolgabíró úr erre 20 csendőrt hozatott Fehérvárról és az összes ara­tókat börtönbe vitette,“ Pest megye aratómunkásai többfelé szintén sztrájkba lép­tek. A Népszava is megemlíti július 11-i számában: „Vác környékén a legtöbb helyen az aratók harcba léptek. A sztrájk Lutzenbacher Jenő birtokán a legerősebb, miután a földbirtokos több munkát kö­vetel az aratóktól, mint amennyit azok a legjobb aka­rat mdllett is el tudnának vé­gezni.“ Népszava, július 12: Tápió- szentmártonból írják nekünk: A Blaskovich-féle birtokon az aratók beszüntették a muníkát. A sztrájkolok száma megha­ladja a 350-et. cm árt, ha visszagondolunk ezekre az időkre most, amikor a széles rónákon kaszák pen­genék, kombájnok zúgnak, dőlnek, dőlnek a rendek, ami­kor magának arat a magyar paraszt. Szebelkó Erzsébet néhány kisebb folyó teljesen eltűnt lés több vidéki körzet víz nél­kül van, mert kiszáradtak a kutak. A meleg miatt a belga i fővárosban elfogytak az alko­holmentes italok, Amszterdam­ban, a holland fővárosban vi­szont a hőhullám kezdete óta több mint 50 millió pohár sört fogyasztottak. Ez a rendes fo­gyasztás háromszorosa. Bécsiben pénteken volt az idei legmelegebb nap: a hő­mérséklet 40 fokra emelke­dett. Az Innsbruck közelében levő Patscherkofel hegyen 6000 láb magasban 24 fokot mértek. Szakértők szerint ilyen magas­ságban minden 200 évben egy­szer fordul elő ez a hőmérsék­let. Nyugat-Németországból ér­kezett jelentések szerint Észato-Rajna-Westfália tarto­mányban több mint 700 sertés pusztult el hőgutában a vágóhídra szállítás közben, viszont a bonni szövetségi gyűlés épületének tetejét a Rajna folyó vizével locsolták pénteken, hogy hűsítsék a tár­gyaló képviselőket. A dániai Falster-sziget Ge- desveg falujában a péntekre virradó éjszaka olyan jégeső pusztított, amely több mint 3000 ablaküveget tört be. A bekövetkező enyhülést jelenti az, hogy Dél-Anglia egyes ré­szeiben már zivatarok voltak, amelyek enyhülést hoztak. A levegő páratartalma rendkí­vül nagy. Sommersetben a gazdáknak abba kellett hagy­niuk a kaszálást, mert a trak­torokban a levegő nagy pára- ! tartalma miatt nem párolgott el a benzin. s PILLANATKÉPEK A SZOBI KŐBÁNYÁBÓL Robbantás előtt felszedik és biztonságba helyezik a vasúti síneket. ilili: : » ■ I ^ A kifejtett követ csillékben a csúzdára tolják. A csillékből keskenyvágányú vasúti kocsikba öntik a követ. A kisvasút ezután feldolgozásra a zúzdába szállítja. Koromitz József a csúzda megrongálódott lemezeit hegesztő (Vona Béla felvételei.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents