Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-05 / 56. szám

4 'k/Círlap 1957. JÚLIUS 5. PÉNTEK I „Panaszkönyv" helyett 1 | A napokban Pilisvörös-1 | várott jártunk és munkánk | 1 belenyúlt az éjszakába. § 5 Közben megéheztünk, amit ? | akkor vettünk észre, ami- | | kor megláttuk a Tárna Ét- § 1 terem cégjelzését. A vas-1 | redőny már félig le. volt | | húzva, elmúlt a záróra. | | „Azért megpróbáljuk, hát- | I ha kapunk valamit“ — § | gondoltuk magunkban. § | Egyikünk gyorsan bebújt f 1 a redőny alatt, s így szólt: \ | •— Hivatalos ügyben jár-1 1 tunk erre. Éhesek vagyunk, § 1 kérünk valami ennivalót. | *— Záróra van kérem. | Nincs már semmink. t | faii De kérem, hová men- 1 jünk vacsoráért? 1 A személyzet összenézett, I mintha csak azt beszélték 1 volna meg, hogy adjanak-e | valamit, vagy elutasítsák 1 kérésünket, azután a pénz- i táros így szólt: | *-r Van még egypár 1 szendvicsünk, ha akar- 1 nak i | Kérünk bizony, s nat- § gyón szépen megköszönjük, 1 hogy ilyen kedvesek, | Fizettünk és nyomban tá- ! voztunk. Jót tettek velünk | és nem kérték, hogy írjunk 1 be dicséretet a panasz­ok könyvbe. Ezért írtuk meg I nyilvánosan, *—b. !.-• Legfrissebb jelentéseink a rendkívül szélsőséges időjárás rőt: Kánikula Európában, fenyegető vízhiány, hóviharok Dél-Afrikában, trópusi esőzések és áradások A példátlanul szélsőséges időjárás — a fokozott napfolt­tevékenység következtében — világszerte változatlanul tart, A rendkívüli időjárásról érke­zett jelentéseken kívül meg­rendítő szerencsétlenségről ad­tak hírt Teheránból. Az Iráni Vöröskereszt igazgatója sze­rint legalább halálos áldozata van i ezer a teheráni földrengésnek, | háromezer ember sorsa pedig 1 még mindig ismeretlen. Lap- ! jelentések szerint a sebesül- I tek száma négy-ötezer kőiül 1 van, ötvenezer ember pedig | hajléktalanná vált. A földren- ! gés következtében hatalmas I sziklák zúdultak a mezőikre és | a parasztházakra. A földmoz- ! gás szerdán egész napon át | tartott. A hatóságok attól tar- ! tanak, hogy járvány üti fel a | fejét. Heves földrengést jelen- I tettek még az India keleti ha- ! tárán levő Asszan és Manipur 1 területéről. I Kivételes méretű hőhullám uralkodott szerdán Nyugat-Európában. Németor­szágban trópusi hőmérsékletet mértek. A higanyoszlop Drez­dában 35 fokra, Berlinben 34 fokra futott fel, s még a Balti­tenger partján is meghaladta a 30 fokot a meleg. A kániku­lai meleggel van összefüggés­ben az a jelentés, amely sze­rint katasztrofális vízhiány fenyeget több európai fővárosban. Franciaország és Ausztria egyes részein szárazság van. Nyugat-Németország több vá­rosában már napok óta sok emeleti lakás maradt víz nél­kül. Bécsben a vízgyűjtők csaknem teljesen üresek, ezért szigorú büntetést helyeztek kilátásba azokra, akik paza­rolják a vizet, kocsit mosnak, vagy locsolnak. Franciaországi jelentések szerint Párizst is vízhiány fenyegeti. Sok eme­leti lakásban már most sem folyik a víz. A Versailles kör­nyéki falvak tízezer lakosa egyetlen csepp ívóvíz nélkül maradt. A szokatlanul meleg időjá­rás miatt számosán vízbefulladtak _ Cl. n ^1 ff rw ft It/VMll i s erősen megzavarta a szokat­lan hőség: Angliában „paróka-forradalom” töri ki. A londoni esküdtsizék elnöke a 30 fokos meleg miatt meg­engedte, hogy az ügyvédek pa­róka nélkül jelenjenek meg a tárgyaláson, az alelmök pedig felkérte jegyzőjét, hogy vegye le a mellényét. A hagy ormány- hű angolok ezt „rendkívüli­nek" minősítették, mert miint mondták, eddig még nem volt arra eset, hogy angol törvény­széken emberi lény ingujjban jelent volna meg. Becsüljük meg történelmi értékű iratainkat A megyei levéltár felhívása Pest megye lakossága is ér­tesülhetett arról a sajtóból, hogy Alsógödön a Törekvés Termelőszövetkezet padlásán rendkívüli értékű történelmi iratokra bukkantak. Mint ki­derült: a nemeskéri Kiss-csa- lád levéltárának egy része volt ott elhelyezve. Sajnos, nagyon sok felbecsülhetetlen értékű iratot már elégettek, de még így is sok száz isme­retlen levelet — köztük Kos­suth, Klapka, Türr, Teleki László, Irányi Dániel által írt leveleket' — találtak meg a padláson. A megmentett ira­tokat sikerült biztonságba he­lyezni. Feltételezhető, hogy a me­gyében még nem egy padlás, vagy más épületrész rejt ma­gában becses történelmi ér­tékű iratokat. Nemcsak a volt ÍJjabb hatalmas robbanás a Napban Capri szigetén svéd csilla­gászok szerdán reggel az ed­dig észlelt egyik legnagyobb robbanást figyelték meg a Napban. A nemzetközi geofi­zikai év római központjának szóvivője szerint a robbanás körülbelül 20 órán belül min­den bizonnyal érezteti hatását a Földön. A hatalmas arányú erupciós robbanás. amely Ohman svéd tudós szerint a naprobbanásokra alkalmazott maximális mértéket érte el, három órával megpillantása után még mindig tartott. régi földbirtokos családok le­véltára jelent értéket, hanem minden olyan régi irat is, amely különböző hatóságoktól, vagy közéleti személyiségektől származik. Ezért felhívjuk a tanácsi szervek, szövetkezetek, vállalatok, intézmények fi­gyelmét a gondos iratkeze­lésre. A lakosságot pedig fel­kérjük arra: ha tudomására jut, hogy a fentiekhez hasonló jellegű és értékű iratok kal­lódnak valahol a pusztulás ve­szélyének kitéve, jelentsék azt a levéltárnak. Külön szólunk azokhoz, akiknek az utolsó félévszázad időszakából származó törté­nelmi értékű iratok (így akár küzdelmes életükkel, vagy a munkás- és parasztmoagal- makkal, továbbá kiemelkedő eseményekkel: világháború, tanácsköztársaság, fehérterror stb.) vannak birtokukban, hogy adják át azokat levél­tári őrizetbe. A magyar múlt történelmi emlékeihez nemcsak várak, épületek, múzeumi emléktár­gyak tartoznak, hanem iratok is. Becsüljük meg jobban tör­ténelmi értékű iratainkat, nemzeti történelmünk becses forrásanyagát! Egyszer volt Budapesten halászverseny.. nimiiinuHniiiMiiimiiiitiiimiiiiiiiiiiiiiiiHiimmuuiiiiuiii^ „Kicsit ideges volt a keze" — évet kupáit Kemence! János bényei lak­kost szabálysértésért 80 fo­rintra ítélte Zirna József taná­csi szabálysértési előadói; Ke­mencéi ezt az ítéletet sérel­mesnek tartotta és amikor az aszódi vasüzletben találkoztak, leszádta Zirnát, megfricskázta az orrát, utána megint lecsibé- szezte, végül pedig orronütötte, Zima kiment az üzletből, ahol találkozott Kovács Pál barát­jával; Kovács felelősségre von­ta Kemencéit, aki így vála­szolt; \ — Hát igen, egy kicsit ide­ges volt a kezem, A Gödöllői Járásbíróság az idegeskezű Kemencéit hatósági közeg elleni erőszak miatt egy­évi börtönre ítélte; Zárt levélben nem lehet rágalmazni Franciaországból jelentet­ték, hogy kedden tíz fürdőző fulladt a vízbe és hárman a napszúrásba haltak bele. Svájcból is azt jelentik, hogy fürdőzés közben az elmúlt na­pokban sokan vízbefuiiadtak. A kánikula azonban nemcsak embaráldozatot követel. A Hol­landiából Olaszországba szállí­tott kiscsirkék közül több tíz­ezer darab pusztult el. Az olasz állatvédelmi liga ezért azt ja­vasolta, hogy a jövőben szeil- lőzőládábban szállítsák a csir­kéket; A trópusi esőzések után Nyugat- és Dél-Anglia partjait áradások söpörték végig. Szabályos távolságra sorakoztak fel a taplik — állapította meg a Vukman Katalin tápiósági lakos közös háztartásban élt Prepok Mihállyal. Házasságon kívül gyermekük született, majd Prepok elköltözött Vuik- man Katalintól és megnősült. Mivel nem volt hajlandó tar­tásdíjat, fizetni, Vukman Kata­lin beperelte volt vadházastár- sát, akit a bíróság havi 200 fo­rint tartásdíj megfizetésére kötelezett; Prepok azonban nem fizetett és így az összeg 2700 forintra szaporodott fel. Vukman Katalin segédmun­kásként, szűkös anyagi körül­Pest megyei Bíróság te Vukman Katalint, akit a monori járásbíróság rágalma­zásért 200 forint pénzbüntetés­re ítélt Fellebbezés folytán került az ügy a Pest megyei Bíróság elé, alhol Vukman Katalint becsü­letsértésben mondották ki bű­nösnek. Az ítélet indokolása kimondja, hogy zárt levélben tett rágalmazás nem tekint­hető rágalmazásnak és ezért Vukman Katalin cselekménye csupán becsületsértés. A dél-angliai Eastbourneban az emberek térdig gázoltak az utcákon a vízben. A kora reg­geli órákban Londonban he­ves vihar tombolt. És amíg Európa-szerte tovább tart a hő­hullám, addig Dcl-Afrikábam öt ember fagyott meg a hidegben. A havazás olyan mértékű volt, hogy a vasúti és országúti for­galom Johannesburg és Dur­ban között megszakadt. Az angol konzervativizmust menyek között él és miután Prepokkal nem tudott megál­lapodni, levelet írt címére, amelyben Rrepokot gyenge­elméjű jelzővel illeti, feleségé­ről pedig azt írta, hogy „a zsák megtalálja a foltját"; Prepok tartásdíj fizetés he­lyett rágalmazásért feljelemtet­Kern terjedt tovább a száj- és körömfájás A száj- és körömfájáscs megbetegedéseket sikerült Nagykőrösön helyhez kötni. Másfelé a megyében hasonló eset nem tapasztalható, bár a veszély még nem múlt el. Ezért, ha a gazdák e betegség legkisebb jelét tapasztalják is állataikon; azonnal jelentsék azt az állatorvosnak; sttitfiiiifiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiitiijiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiinitniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifMiiiiiiiifiifiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiitiiiiiiiüitifiiriiitiifiiiiiiiiiiiiiMiiiimiiiiiitiKiiiitiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiHliii Az öreg méhész Nyolcvan éves em* bér Mike Pál nyu­galmazott állatorvos, de fürge mozgása meghazudtolja ko­rát. Dolgozik, ügy­ködik, soha sincs munka nélkül. Hogy bírja így a munkát? Fiatal embernek is elég volna. Kérdezés sünkre elmondja, hogy ezt a méhészke- déstnek köszönheti. Míg sok ember sza­badidejét ivással töltötte, ő fiatalabb korában is a méhei közé vonult, s ott nagyszerű, egészsé­ges szórakozást ta­lált magának. . Most is méhészke-\ dik, 50 család me­het gondoz, az isa- szegi Vörös Csillag Tsz méheit. Tsz-tag Mike bácsi, a tsz mé­hésze. Ügy gondozza méheit, mintha gyer­mekeit gondozná. Is­meri minden mozdu­latukat, de „a boga­ruk is“ ahogy a méhészek egymás kxjzt nevezik a hasz­nos kis rovarokat —i ismerik őket. Látogatásunkkor megmutogatta ked­ves jószágait, so­kat beszélt róluk, el­mondotta, hogy ez az ötven család tavaly még csak 16 család volt. s ebből szapo­rította fel. De még tovább is kívánja szaporítani, hiszen megéri és a szövet­kezet is alkarja. Most májr segítséget is kaptak hozzá. Leg­jobb méhészük je­lenleg az aratásra való tekintettel a mezőn dolgozik. — Ez így van rendjén, fontos a kenyér mindenkinek, ennek betakarításán kell •fáradoznia, aki egy kicsit is megteheti — mondja Mike bá­csi. Addig, míg az aratás tart, én gon­dozom a méhészetet egyedül. Nagy a hőség. A kaptáraikat fehér pa­pír borítja, fény­visszaverő hatásá­nál fogva csökkenti a !kaptáraik felmele­gedését. Bár a desz­ka jó hőszigetelő, il­letve rossz hővezető, azért nem árt, ha fi­zikai tudásunkat más területről is ér­vényesítjük. Nagy melegben, ha bolygatják a melle­ket, hamarabb akad közöttük támadó, mint enyhe, kellemes hőmérséklet mellett. A méhészt bizony sokszor megszúrjáik, Mike bácsi is ka­pott egy pár szúrást a jelenlétünkben, ő azonban nem érzé­keny rá, sőt szíve­den is veszi, mert állítása szerint reu­mája ellen igen jó orvosság. Az isaszegi tsz méhészete Gödöllőn van, Mike bácsi ya- ikásánál, hogy min­dig szem előtt le­gyen. Megnéztük a lakást. Miike bácsi megmutatta. Volt látnivaló ott is. Tele méhészeti felszere­léssel, többek kö­zött már elkészített és készülő új kere­teikkel. Ezekre nagy szüksége van a fej­lődő iméhészetnek. Itt tartja feljegyzé­seit és itt dolgozza ki terveit. Teljes harmónia, megnyug­tató és munkát varázsló környezet, így él a nyugalma­zott állatorvos, az öreg méhész. Azt hisszük, sokan meg­irigyelhetik ezt az életet. Kocsis Imre megyei méhészeti , felügyelő — Atkozott a hal a második vízben a; r— mondogatták egymásnak a dunamenti kis­halászok vasárnap délben, mialatt bekebelezték a ver­seny eredményét. Széles mo­solygással beszéltek a délelőtti verseny izgalmairól, mert ilyen még nem volt a világon se tán, de nálunk, Magyaror­szágon egészen bizonyosan most volt először. Festő ecsetjére való, aho­gyan Budapest és vidéke kis­halászainak „Béke“ egyesüle­té június utolsó vasárnapján elhelyezte versenyzőit a Duna mindkét partján a BorárdS tértől a lágymányosi Kopasztó- gátig és a Hengermalomtól Albertfalva alsó határáig, öt­ven méterre állnak a kis bár­kák, „jó magyar nevükön“: taplik. így nevezik azokat a faházzal ellátott vízialkotmá­nyokat, amelyekről egy ferde rúd ereszti le a hálót. Hetven ilyen bárka indult versenyre vasárnap reggel kilenc óra­kor. Egymástól ötven méterre sorakoztak fel, motorosok el­lenőrizték, hogy üresek-e. Az­tán. füttyszóra, leeresztették a hálókat. Ez kilenc órakor történt. Szenvedélyes, furfangos, ádáz küzdelem volt, mert a Duna az Alpesek olvadása miatt erő­sen meszes volt ezen a napon. Ezt pedig a hal nem szereti. Folyt a tréfálkozás a tavalyi hetvenötkilós budafoki har­csáról. A legtöbben megelégedné­nek egy kétkilós angolnával is, mert azzal már első díjat lehetne nyerni. Az angolna a legritkább hal a Dunán. Az ellenőrző motorosok halkan suhannak és a bennülők sut­togva kérdezik: — Na, meny­nyi? — nehogy elriasszák a halakat. A versenyzők néma izgatottsággal válaszolnak, mu­togatással. Tóth Gyuri bácsi máris három ujját tartja fel, mint valami harci zászlót. Hatvanötesztendös, csorgóbaj- szos arca ábrándos halcsalo­gató. Ilyen lehet a dunai ha­lászok arca ezer évek óta. Furcsa emberek ezek, a víz csöndessé és elgondolkozóvá teszi őket. Van köztük újító, aki itt a vízen gondolja ki nagyértékű újításait, s már kétmilliárd forintnál tart, S Tóth Gyuri bácsi a zsákmá- , nyával van Kossuth-díjas professzor, aki saját bevallása szerint itt, a folyó csendjében végzi tudo­mányos munkája java részét. Mondja valaki ezek után, hogy a halászat nem hasznos mes­terség . . 5 Tizenkét órakor gyülekező, zsákmánybehordás, ünnepélyes értékelés. Harminc zsákmány érkezik a mérlegekre, legna­gyobb köztük egy két kiló tíz* dekás ponty. Az értékelő bi­zottság összeül, valaki verset is szaval, az egyesület elnöke, Tőkés Dénes beszél a halászat történetéről. Hogy őseinktől örököltük ezt a mesterséget, régi hagyomány nálunk, jó idehozni munka után fáradt­ságunkat, gondolatainkat és vágyainkat.,. Dr. Veszprémi Béla, a HaU tenyésztő és Kutató Intézet vezetője osztja ki a díjakat, Az első négyet Kaján Lajos, Dobrádi Sándor, Tóth István és Kiss Sándor kapta — ko­moly halászszerszámokat, nem pedig valami „haszontalan“ könyvet vagy hamutartót. Em­léklapot kapott Horányi Béla és Szabó József. Míg az ünnepség tartott, a szakácsnők elkészítették a zsákmányt. Már csiklandozza az orrokat — rotyog a halász­lé az egyesületi bográcsban. Gyuri bácsi még az apjától tanulta, hogyan kell berakni a süllőt, pontyot, márnát, ba­lint és keszeget a drága lébe. Csapolják a söröshordókat is, ropog a rostonsült. Csernus Béla, a 81 éves szurkoló már kurjongat is: most válik éi í- hetővé a mondás, amely a sör­ivásra buzdít halevés után, hogy aszongya: átkozott a hal a második vízben..; Gesztelyi Valéria Mérik a legnagyobb pontyot

Next

/
Thumbnails
Contents