Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-05 / 56. szám

2 :‘^/Cfrlap 1957. JŰLIUS 5. PÉNTEK Ab clsó külföldi visszhangok mb SZKP ha tdrosaiáröl (Folytatás az első oldalról.) a párt egysége ellen lépnek ■fel, akik a frakcióharc bűnös útján járnak. Leonova, a Frunze-gyár igazgatónője rámutatott arra, a párt intézkedései, amelyek célja az ország gazdaságának fejlesztése, az életszínvonal emelése, egyhangú helyeslésre találtak minden dolgozónál, újra felpezsdítették alkotó­erejüket. A pártellenes cso­porttal kapcsolatban hangsú­lyozta, azok az emberek, aki­ket a nép és a párt bizalmával övezett, pártellenes útra lép­tek, sárba taposták a párt szervezeti szabályzatát, el akarták árulni politikai irány­vonalát^ A gyűlésen felszólalt Bulga- nyin, Pervuhin, továbbá Ru- gyenko főügyész, Petuhov, a moszkvai városi népgazdasági tanács elnöke és mások. Az aktívaülésen viharos, hosszan­tartó tapstól kísérve, nagy be­szédet mondott Hruscsov is. Az aktívagyűlésen egyhan­gúlag elfogadott határozat, az egész moszkvai városi párt- értekezlet véleményét kifejez­ve, helyesli és maradéktalanul támogatja a párt központi bi­zottságának határozatát, mely­nek célja a lenini párt sorai­nak további összekovácsolása, vezetésének erősítése, harc a párt fő irányvonaláért. A párt­aktíva tudomásul vette a köz­ponti bizottság határozatát, amely Malenkovot, Kaganovi- csót és Molotovot kizárja a központi bizottság elnökségé­nek tagjai közül és a központi bizottság soraiból, Sepilovot pedig leváltja titkári tisztségé­ből és ugyancsak kizárja az elnökség póttagjai, valamint a központi bizottság tagjai kö­zül. Belgrad Az MTI ismerteti a Tanjug kommentárját: A legutóbbi moszkvai esemé­nyek és a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága határozata magára vonta az egész világ közvéle­ményének figyelmét — írja ■ többek között a jugoszláv hír- ; szolgálati iroda. — Érthető te- íhát, hogy ezek az események :nagy érdeklődést keltettek Ju­goszláviában is. A különbség csak az, hogy a jugoszláv közvélemény ezeket az eseményeket nem tekinti szenzációnak, hanem logikus lépésnek * Szovjetunió és általában a szocializmus mai fejlődésében. Noha egy ország eseményei az illető ország népeinek bel­ső ügye, meg kell állapítanunk, ■ hogy a Szovjetunióban történt legutóbbi változások hozzájárulnak majd a Szovjetunió Kommunista Pártjára, a Szovjetunió népeire és az egész nem­zetközi munkásmozga­lomra nézve történelmi jelentőségű XX. kong­resszus határozatainak következetesebb végre­hajtásához. (Ä bekövetkezett változások imagyarázatot adnak annak az jingadozásnak az eredetére, amely az SZKP XX. kong­resszusa irányvonalának és ha- itározatainak tolmácsolásában és végrehajtásában megnyil­vánuló volt, Azoknak az embereknek el­távolítása, a Szovjetunió Kommunista Pártjának ve­zetőségéből, akik elszakadtak az élettől, a tömegektől; a dog­matikusoknak az eltávolítása, akik nem voltak képesek meg­látni a nép érdekeit, akik a további szocialista fejlődés fékezőjévé váltak — csak megerősítheti a Szovjetunió Kommunista Pártja. A nemzetközi viszonyok fej­lődésének szemszögéből nézve, a legutóbbi változások azt je­lentik, hogy a Szovjetunió véglegesen a nemzetközi fe­szültség enyhítésének politiká­ja, a békeharc politikája, a népek és az államok nemzet­közi együttműködése és az ak­tív békés együttélés mellett tör lándzsát. Miután a Szovjetunió fontos szerepet játszik a nemzetközi viszonyokban, várható lenne, hogy a világnak azok az erői, amelyek a békét és a nemzetkö­zi viszonyok pozitív irányú fej­lődését akarják, teljes támogatásban része­sítik a Szovjetunióban vég­bement legutóbbi esemé­nyeket s a maguk részéről is hozzájárulnak a hideghá­ború felszámolásához s más államok is fokozottab­ban részt vesznek a béke­harcban. Nem lehetetlen, hogy lesznek majd olyan irányzatok is, ame­lyek a legutóbbi változásokat a Szovjetunió gyengeségének magyarázzák és téves következ­tetéseket vonnak le aZ „erőpo­litika” folytatására. Ésszerűt­len lenne ezeket az eseménye­ket a Szovjetunió gyengeségé­nek tekinteni, s ezen a felté­telezésen építeni fel a jövő po­litikát, mind a Szovjetunióval, mind pedig a jelenlegi nemzet­közi problémákkal kapcsolat­ban. Mivel az aktív szovjet poli­tikából eltávolították azokat az embereket, akik akadályoz-, ták a béke és a népek aktív együttélése politikájának meg­szilárdulását — ez voltakép­pen a béke ügyének és a né­pek együttműködésének újabb nagy győzelme. Ami pedig a jugoszláv— szovjet viszony további fej­lődésének távlatait illeti, a legutóbbi események megszi­lárdították azt a meggyőződést, hogy a történt változások ha­tására gyorsabban megszűnnek a kölcsönös kapcsolatokban megnyilvánuló ingadozások és negatív jelenségék, amelyek a Jugoszláviával kapcsolatos szovjet politikában különböző időszakokban és különböző formákban megnyilvánultak, nemcsak 1948 után, hanem a kölcsönös kapcsolatok rende­zését követő időkben is — han­goztatja a Tanjug hírmagyará­zata. Róma A csütörtök reggeli római lapok egész első oldalukat a Moszkvából érkezett híreknek szentelik. Már szerdán délután egyes késői lapok, mint pél­dául a Paese Sera különki­adásban jelentek meg. A határozatot az Olasz Kommunista Párt rendkí­vül pozitívan értékeli. A L'Unitá csütörtök reggeli száma egész oldalt átfogó cím alatt közli a határozatot és azt a részletes moszkvai tudósí­tást, amely megmagyarázza mindazokat az okokat, ame­lyek miatt az SZKP Központi Bizottsága erre a döntő lépés­re volt kénytelen elszánni ma­gát. Az Avanti, az Olasz Szocia­lista Párt lapja, szintén po­zitív értelmezését adja az SZKP Központi Bizottsága ha­tározatának, Fenntartja ugyan magának a jogot, hogy később foglaljon véglegesen állást az összes részletek birtokában, annyit azonban máris megál­lapít: „Egy dolgot el kell ismer­ni, hogy az SZKP Központi Bizottságának határozatai azt mutatják: a XX. kong­resszussal megindult folya­matot nem lehet visszafor­dítani, nem lehet feltartóz­tatni.'’ Fanfani is nyilatkozott. A Kereszténydemokrata Párt fő­titkára azok közé a politikusok közé tartozik, akik otromba kísérletet tettek arra, hogy hamisan állítsák be a határo­zat jelentőségét. Jellemző azon­ban, hogy ez a kísérlet saját pártjában is visszatetszést kel­tett, ahol a moszkvai esemé­nyek reális értékelését kérik számon a főtitkártól. Berlin A Neues Deutschland csü­törtöki számában közölte az NSZEP Központi Bizottsága politikai bizottságának nyilat­kozatát, amelyben üdvözli az SZKP Központi Bizottságá­nak Malenkov, Kaganovics és Molotov pártellenes csoportjá­ról hozott határozatát. Az SZKP Központi Bizott­ságának ez a határozata — mondja a nyilatkozat — a marxista—leninista egység ki­fejezője és biztosítja a XX. párt­kongresszus határozatainak következetes végrehajtását. Németország Szocialista Egy- ségpértja osztatlanul és feltét­lenül helyeselte a XX. párt- kongresszus határozatait. Az NSZEP Központi Bizott­ságának politikai bizottsága úgy véli, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának politiká­ja, amely a nemzetiközi fe­szültség enyhítésére és a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésére irányul, azon túlme­nően, hogy összhangban áll a szocialista tábor államainak ér­dekeivel, minden békeszerető ember helyeslését is elnyerte, Az SZKP, a legnagyobbsze- rűbb tapasztalatok és győzel­mek pártja, a szocializmus és a béke világtáborának vezető ereje és a mi pártunk, az NSZEP között szoros baráti kapcsolatok, államaink és né­peink között pedig megbontha­tatlan barátság van. Feltétlenül, minden fenntar­tás nélkül üdvözöljük az SZKP Központi Bizottságának a le- ninizmus szellemétől áthatott határozatait, minden erőnkkel és teljes következetességgel tá­mogatjuk ezeket a határoza­tokat. Változások a Szovjetunió Minisztertanácsában A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége felmen­tette G. M. Malenkovot a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének és a Szov­jetunió villamoserőművei mi­niszterének tisztségéből. L. M. Kaganovicsot a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnök- helyettesének tisztségéből, V. M. Molotovot a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnök- helyettesének és a Szovjetunió állami ellenőrzési miniszteré­nek tisztségéből. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Alekszej Szergejevics Pavlenkót a Szovjetunió villamoserőmű­veinek miniszterévé nevezte ’ki. Hammarskjöld Genfbe érkezett Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár megérkezett Genfbe, ahol részt vesz a Gazdasági és Szo­ciális Tanács munkájában. A Minisztertanács a gyermekparalizis megelőzése és a betegellátás érdekében széleskörű intézkedéseket hozott A forradalmi munkás-pa­raszt kormány julius 4-i ülé­sén más folyó ügyek mellett megvitatta a gyermekbánulásí járvány elleni védekezés fel­adatait. Az egészségügyi mi­niszter jelentést adott. A je­lentés adatai nyugtalanságra nem adnak okot. A egészségügyi miniszter ja­vaslatára a Minisztertanács a megelőzés és a betegellátás ér­dekében hatásos intézkedése­ket léptet életbe. Az elfogadott határozat értelmében az ille­tékes szervek gondoskodnak Gamma-globulin behozatalá­ról. A külkereskedelmi miniszter helyettese a Minisztertanács ülésén bejelentette, hogy szé­leskörű piackutatás folyik c szükséges mennyiségű oltó­anyag behozatala érdekében. Remélhető, hogy az oltóanyag behozataláról folyó tárgyalá­sok rövidesen sikerre vezet ■ nek. Az Egészségügyi Miniszté­rium a járványos gyermekbé­nulásban megbetegedettek el­helyezésére további 260 kór­házi ágyat és újabb öt, egyen- kint húszágyas géptüdö-osz- tályt állít fel az ország egész­ségügyi közipontjaiban. A fő­városban ezenkívül rövid időn belül, fokozatos fejlesztéssel körülbelül 400 ágyas utókezelő kórházat helyez üzembe. A Minisztertanács utasítot­ta a pénzügyminisztert, hogy SOO főnyi létszámot és 11 mil­lió forint költségvetési hitelt, az Országos Tervhivatal elnö­két pedig, hogy tízmillió fo­rint beruházási hitelt és fél­millió devizafprintot bocsás­son haladéktalanul az egész­ségügyi miniszter rendelkezé­sére. A határozat értelmében 1958- ban a szülők, illetőleg a fele­lős gondozó kívánságára gyer­mekbénulás elleni védőoltás­ban kell részesíteni a */*—5 éves korú gyermekeket. A vé­dőoltás alkalmazását a beho­zataltól függően még ebben az évben meg kell kezdeni. Amennyiben kellő mennyiségű oltóanyagot sikerült biztosíta­ni, a védőoltás idősebb korosz­tályokra is kiterjeszthető. Időjjárásjelentés Kevés nappali felhőképződés, legfeljebb néhány helyen zápor­eső. Mérsékelt déli, délnyugati légáramlás. A meleg tovább tart. — VIZBEFULLADT jú­nius 28-án Kiss Bertalan 20 éves nagymarosi lakos. A szerencsétlenség saját hibá­jából történt. Virtusból be­ugrott a Dunába, pedig nem tudott úszni. A víz július 2-án vetette partra Kisma­rosnál. — A PEST MEGYEI HÍR­LAP terjesztésének problé­máit tárgyalta szerdán a szo­bi járási pártbizottság. — A KÜLVÁROSI SZÁL­LODA, a Kapitány és hőse, a Pillanat embere című fil­meket mutatják be ezen a héten a megyei mozik. FILMSZÍNHÁZAK MŰSORA CEGLÉD, Szabadság: 4—7, Ol- mer bűne; 8—10. Kék sirály. DUNAKESZI, Vörös Csillag: 4— 8. Nevetés a paradicsomban; 9- 10. Elárult szerelem. GÖDÖLLŐ: 4—10. Oké Néró. NAGYKÖRÖS: 4-7. A siker út­ján; 8. Körhinta; 9. Úri muri; 10. Hintónjáró szerelem. SZENTENDRE: 4-8. Dankó Pis­ta; 9—10. Három jóbarát. VÁC: 5—8. San Salvatore; 9-10. Rumjancev ügy. — A MONORI MOZIT a Pest megyei Moziüzemi Vál­lalat tegnap átadta a községi tanácsnak. — VISEGRÁDOT TEKIN­TIK MEG vasárnap a buda­keszi KISZ-fiatalok — DOHÁNY ZÖLDELL hat holdon a nyáregyházi Béke Tsz határában. A ter­melőszövetkezet főként mun­kaigényes növények terme­lésével foglalkozik. A A'agTvásárielepről Jelentik A Nagyvásártelepre csütörtö- köh reggel 134 vagon és 88 te­hergépkocsi áru érkezett, többek között burgonya 42 vagon, gyü­mölcs 34, főzőtök 11 és vegyes darabáru 29 vagon. A kecskeméti városi kertészet­ből megérkezett az első törpe­paradicsom szállítmány, ára a csemegeboltokban 25 forint ki- lónkint. Az almaparadicsomot 22—24 forintért árusították. A KÖZÉRT és a földművesszövet­kezeti árudák a zöldbabot és a vajbabot 2,10 forintért, a he­gyespaprikát darabonként 30— 50 fillérért, a kovácsházi papri­kát 80 fillérért és 1,10 forintért, a tölteni valót 1,20—1,60 forintért adták. A kelkáposztát 2,20 fo­rintért, a fejeskáposztát 80 fil­lérért, a főzőtököt ugyancsak 80 fillérért árusították kilónkint. Legjobb az alföldi „arabicska”- körte, ára 4,80 és 6.40 forint kl- lónkint. A kajszibarackot 5—6 forintért, az apró majombarac­kot 2,40—2,80 forintért adták. Az osztályozott őszibarackot 9,50— 14 forintért árusították. KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (39) KÍGYÓK ES KlGYÓKALANDOK Az állatvilág legellenszenvesebb rendje \kétségkívül a csúszómászók. Közöttük is a kígyóktól irtózik legjob­ban az ember, kiváltképp az európai. Még azok is un­dorral, iszonyodással tekintenek a kígyókra, akik jól tudják, melyik a veszedelmes, és melyik a teljesen ár. talmatlan, sőt a rágcsálók pusztításával némi hasznot is hajtó faj. Ez az irtózás atavisztikusn.dk* mondható, mert még az olyan területéken is feltalálhatjuk, ahol a mérgeskígyó ismeretlen, mint például hazánk leg­több vidékén. Érdekes azonban, hogy az emberek amennyire irtóz­nak a kígyóktól, épp annyira érdeklődnek is a kígyó- históriák iránt. Hogy csőik égy példát mondjak, ha is­merőseim néha kérdésekkel tisztelnek meg — pedig nem nagyon szeretek afrikai útjaimról, különösen „az élményeimről‘ beszélni — száz közül kilencvenkilenc esetben mindig felteszik ezt a kérdést is: — No, és a kígyók?... Volt velük sok rémes kaland­ja? Mert én — teszi hozzá a kérdező — csak a 'kígyók­tól félnék.. -. Ügy tapasztaltam különben, hogy a kígyó-históriák, a „smtke story“-k, ahogy az angol mondja, mindig ka­pós témái voltak a gyarmattartó birodalmak sajtójának is, mert újságjaikban szinte naponként feltálaltak egy- egy megtörtént, de inkább költött kígyókalandot. Eze­ken a rémhistóriáikon néha még a mi régi szenzáció­* Ősöktől eredő hajhász újságjaink is felbuzdultak. A harmincas évek egyik riport-éhes lapja például, hogy csak a legszelí­debb kígyókalandját említsem — Belga-Kongóban egy nádiantílopot nyele tett el egy Boa constrictorral. Hát ez bizony egy kicsit srík, mert a nádiantilop méretei egy kifejlett szarvasbika nagyságával vetekszenek, a Boa constrictor pedig — a szép bálványkígyó — nem Afrika, hanem Dél-Amerika lakója. De hát a mi ripor­terünk nem sokat adott az ilyen csekélységekre. „Rémes kígyóeseteim“ nekem nem nagyon voltak. Sőt, mindjárt elárulhatom azt is, hogy a „rémes kígyó­eseteik“ eléggé Ritkák. Sökan például évekig élnek Af­rikában anélkül, hogy kígyót láttak volna. Pedig Af­rikát sok és sokféle mérgeskígyó lakja, hanem a kígyó is kerüli az embert, s a cipős léptek zajára idejekorán nesztelenül tovacsúszik. Nekem, mint vándor természetvizsgálónak és múzeu­mi gyűjtőnek a mesterségemhez tartozott, hogy kígyó­kat is gyűjtsék, ezért aztán többször találkoztam velük, mint mondjuk egy ültetvényes, vagy egy gyarmati tiszt viselő. Kelet-afrikai tartózkodásomnak első heteiben mégis volt egy érdekes kígyókalandom, amely jó lec­kéül szolgált későbbi afrikai bolyongásaimban. A Kilima-Ndzsáró lábánál történt, a katolikus misz- szió telepén, a.hol vendég voltam akkoriban néhány hétre. A telepet éppen meglátogatta egy püspök, s a misszió nagy népünnepélyt rendezett a látogató tiszte letére. Ebéd után voltunk, és a lombos fák árnyékából nézegettük az ünnepi felvonulást, amikor az egyik rész vevő hirtelen felfedezte egy, a közeli fán fészkelő ma­dár rémüldözésének okát: a fészekhez csúszó, legalább másfél méter hosszú zöld kígyót. Nálam volt a botpuskám, így aztán rögtön megkér­tek, lőjem le a kígyót a „botommal“, ami nemcsak hasznos lesz, hanem mulatság is az egybegyűlteknek, hiszen nagyon érdekes, hogy bottal is lehet lőni. A bot­puska nagyon vékony seréttel volt megtöltve, féltem, hogy a sűrű gdllyazat felfogja a különben is gyenge lövést. Vártam tehát egy-két percig, s amikor a kígyó dereka végre szabadon csillant elő a lomb közül, oda. lőttem. A lövéstől gerinctörötten vergődött a gallyak közt. Egy fürge néger fiú gyorsan felmászott a fára, és egy bottal lelökte. Volt a társaságban egy öreg európai, aki hosszú ideig Dél-Afrikában élt, s ez mindjárt kijelen­tette, hegy a fákon élő zöld kígyók egészen ártalmatlan állatok, nincs is méregfoguk. A püspök kissé nagy­hangú fiatal titkára is belekapcsolódott a kígyó-vitába, rögtön nyakonfogta az állatot, egy pálcikával kinyitotta a száját és perdöntő biztonsággal kimondta ő is, hogy a kígyónak nincs méregfoga, tehát nem mérges. Akkor aztán fogta a félig döglött kígyót., s nyegle „tréfálko­zással“ odadobta a püspök tiszteletére felvonultatott, rémüldözve szétrebbenő bennszülött gyerekek közé. Én akkor még kezdő voltara, meg fiatal is, nem akar­tam hát beleszólni a dologba, pedig jól láttam, hogy a titkár nem nyitotta ki eléggé a kígyó száját, az eset­leges méregfogak nem tűnhettek elő. Különben is az igazán hatásos mérgű kígyóknál — ellentétben a vi­perákkal — aránylag kicsinyek a méregfogak, s megle­hetősen hátul vannak, hogy csak akkor ugorjának elő, ha a kígyónak egészen feltárul a szája. A gyerekek közé dobott kígyóhoz odaszaladt a titkár foxi-kutyája.' Fiatal, tapasztalatlan állat volt, s félelem nélkül szaglászta a zöld csúszómászót. Gazdája most őt kezdte ijesztgetni a kígyóval, többek között a nyakára is racsavarta. S akkor hirtelen annyit láttunk, hogy a majdnem élettelen kígyó villámgyorsan a kutyához vág, amely felvonít fájdalmában. Az öreg afrikánus és a titkár egyértelmüleg úgy vélték, hogy a kutya csak ijedteben vonított, hanem aztán eltelt eqy-két perc s a szegény állat, az egész társaság megrökönyödésére 'gör­csökbenfetrengett, a szája habzott, és nagy kínok közt nemsokára kimúlt. A titkár sápadtan, rémülten nézte végig a dolgot, bár ahogyan én láttam, elrémülése nem annyira a gyerekek miatt történt, akik 'közé előbb a kígyót odadobta, hanem saját maga miatt. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents