Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-30 / 77. szám

*

1957. JÜLIUS 30. KEDD

erst

MEGVEI

ü/drSap

Jobban bízzanak egymásban és a népben

Ma, amikor elégedettséggel tölt el bennünket, hogy sikerült biztosítanunk a pártdemokráciát, lelkesedünk, mert a dolgozók bátran alkotnak véleményt, bírálnak és beleszólnak a munkánkba — bizonyos jelenségek arra intenek: a demdkratizmius 'mellett erősítenünk kell a párt- fegyelmet. Erre azért is szükség van, mert sok helyen tapasztaljuk, hogy a párthatározatokat nem követi egységes cselekvés. Egyes pártszer* vezetek nem hajtják végre a felsőbb szervek döntéseit. A szobi járási pártbizottságon Veszelka István elvtárs és mások is elmondták hogy sok ilyen eset nehezíti munkájukat. Valahogy úgy foglalták össze: az intrika, a centralizmus semmibevétele, a tömegek iránti bizalmatlanság fékezi az előrehaladásunkat.

Két község — Nagymaros és Kismaros — példáján mutatjuk be, hogy néhány pártszervezetben milyen eltolódások jelentkeznek a helyes irányvonaltól. Az említett két községben is nagy gazdasági feladatok várnak megoldásra. Mindkettő híres málnatermő község azonkívül nyaralóhelyek. Évek óta sok a megoldatlan probléma. A pártszervezeteknek nagy szerepe lehetne a gazdasági élet fellendítésében. De elvész az erő. Épp az az erő, amely hajtója, lendítője lehetne a fejlődésnek. Nincs irányítás, vezetés.

De nézzük először a nagymarosi pártszervezetet.

Az alapszervezeti taggyűlésükön F. R.-né átigazolási kérelmét tárgyalták. Egy-két ellenvetés ellenére a tagság javasolta F. R.-né átigazolását. A járási pártbizottság azonban alapos körültekintés után úgy döntött, hogy elutasítja az átigazolási kérelmet. Erről értesítette az alapszervezetet.' A nagymarosi pártvezetőség egy-két tagja nem értett egyet « határozattal. S bár a járási pártbizottság elutasította, mégis megvitatás végett újból taggyűlés elé terjesztették s Visszautasították a szobi járási pártbizottság határozatát. Az alapszervezet megsértette a Szervezeti Szabályzatnak azt a pontját, mely kimondja, hogy az alsóbb szervnek végre kell hajtani a felsőbb szerv határozatait, még akikor is, ha nem értenek azzal egyet. Az alapszervezelnek jogában állt Volna — mint később meg is tették — a megyéhez fordulni, de míg a megye nem határoz, addig alá kell vetni magukat a járás intézkedésének.

A határozat megsértése onnan indult el, hogy a pártvezetőségben nincs egyetértés. Az öttagú pártvezetőség három csoportra oszlik és ap>ró csip-csup ügyeken vitáznak. Nem bíznak eléggé egymásban. Ez abból is fakad, hogy a vezetőség csak egyszer egy héten találkozik, és még ilyenkor sem számolnak be egymásnak az elvégzett munkáról. így mindenki a «aját feje után megy, nincs összehangolva a tevékenységük. Még munkatervet sem készítettek, hogy tervszerűbbé, rendszeresebbé tegyék a pártmunkát.

Meg kell jegyezni, hogy a járási pártbizottság titkára

és két munkatársa már több ízben figyelmeztették a nagymarosi elvtársakat, ha így folytatják a munkájukat, megbonthatják az egész párt- szervezet egységét és képtelenek lesznek végrehajtani a Központi Bizottság határozatát. Figyelmeztették őket arra is, hogy ha nem változtatnak eddigi magatartásukon, akkor segítik a jobboldal feléledését és lehetőséget teremtenek arra, hogy ellenségek és ingadozó erők bomlasszák a pártot. Ennyit a nagymarosi pártszervezetről.

A kismaros! pártszervezet hibái más talajból táplálkoznak, mint a nagymarosi pártszervezeté, mégis ahhoz hasonlóan hátráltatják a párt politikájának érvényesülését. Az országos pártértekezlet határozata óva int bennünket attól, hogy elzárkózzunk a tömegtől, befelé forduljunk. Figyelmeztet arra, nehogy egy vagy két ellenforradalmár ténykedéséből általánosítsunk és ezáltal becsületes embereket taszítsunk el magunktól. Kismaroson azonban nem értették meg eléggé ezt a határozatot.

Az elmúlt években hányszor olvastuk az újságokban: „Kismaros országosan az elsők között halad a gazdasági munkák elvégzésében." „Kismaros vezet a. begyűjtésben...” S ma? Nem hallani a parasztok szavát. Nem jelennek meg a tanácsülésen.

Lebhart Antal elvtárssal, a község párttitkárával beszélgettünk: mi lehet az öka a visszahúzódásnak? A pártszervezetnek csak hat tagja van. Abból is négy Budapestbe jár dolgozni, oda tartoznának pártszervezetileg is. Az ötödik elvtárs nyugdíjas. Egy paraszti párttag sincs közöttük. Lebhart elvtárs szerint egy-két taggal most bővül a pártszervezetük — de így is nagyon kevesen lesznek.

Az igazság az, hogy a vezetők távoltartják magukat a dolgozóktól. Úgy érzik, elegen vannak őt hatan is. így erősek! — mondják. Poldauf Medard elvtárs, aki szintén segíti a helyi alapszervezetet, helyesen látja: kicsit balosán,, kicsit bizalmatlanul nézik "az embereket. Ott van például Krepsz József esete. 1945-ben belépett az MKP-ba. Később kimaradt. De mindig segítette a pártot, a tanácsot. Nagy része volt abban, hogy Kismaros élenjárt gazdaságilag, elsők közt volt, a beadásban. Krepsz József az ellenforradalom idején megijedt. Mindenki tudja, hogy sok ilyen eset volt. Azonban semmiben sem vett részt a? ellenforradalom idején. Az el* lenforradalom után megint csak párton kívül maradt, de mint tanácstag dolgozott tovább. Legutóbb is javasolta, hogy a községben létesítsenek málna-lerakódó telepet. Ez jó lesz a parasztoknak is. meg „,z államnak is — mondotta. Azon azonban, hogy hol legyen ez a telep, összeszólalkoztak Lebhart elvtárssal. Krepsz József annyira megsértődött, hogy visszaküldte tanácstagi igazolványát. Az történt ebben az esetben, hogy még őt is eltaszította d bizalmatlanság, a harag, és ez is növelte a parasztok zárkózottságát'.

így marad azután a kisma- rosi pártszervezet magára. S bizony hat ember — bármily

derék, tisztességes párttagokról is van szó — nagyon kevés, különösen egy 800 lakosú községben. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy többen Budapesten, a munkahelyükön párttagok.

Hiba az. hogy a kismarosi elvtársak ennyire elzárkóznak, visszahúzódnak a pártonkí- vüliektől. Hiába igyekeznek ők hatan valami eredményt elérni, ha a dolgozók nem állnak a hátuk mögött. Ma pedig ez a helyzet. Elcsendesedtek, begombolkoztak a kismaro- siak. Amennyire nem bízik a pártszervezet bennük, ők sem bíznak a pártszervezetben. S mindez akkor, amikor a párt, a kormány annyi jót nyújt a parasztságnak: s szerte az országban nagy kedvvel, bizalommal tömörülnek a párt köré.

A nagymarosi példánál rámutattunk. mennyire ért a pártnak a vezetők revizionistákat segítő magatartása. D'e ugyanúgy meg kell mondanunk; legalább olyan káros, hogy Kismaroson akarva, akaratlanul teret kap■ „ szekta- riánizmus. A kismarosi elvtársak elvesztették türelmüket. Nem értik meg, hogy bizalommal kell a dolgozókhoz közeledni ^és ágért, mert Kismaroson több becstelen ember forradalmárrá vált, nem szabad a sok becsületen emberre is haragudniok.

A példák figyelmeztetnek: levertük az ellenforradalmat. Szervezetileg erősödtünk. Nagy eredményeket értünk el a pártdemokrácia szélesítésében. legtöbb helyen bíznak bennünk a dolgozók. De a jobb-' és baloldali elhajlások egy-egy időre visszavetik néhány alapszervezetünket. Nem szabad megengednünk, hogy bárhol elburjánzzanak, fékezzék előrehaladásunkat. A szobi járási pártbizottság ismeri e példákat és felelősségteljesen. elvtársiasan, türelemmel segíti a két alapszervezetet, hogy kiirtsák ezeket a pártnak ártalmas vadhajtásokat és megerősítsék a pártfegyelmet, pártegységet

Sági Agnes

| így is lehet-úgy is lehet j

| Megdicsérjük a Szent-1 | mártonkátai Állami Gazda-§

| ság szőlőtelepi üzemegysé- i | gének vezetőit. Oly szépen |

| rendbehozatták az üzemi § f ebédlőt, hogy gyönyörűség \

1 oda bemenni. Az étterem \

1 mindig tiszta, rendes, úgy- |

| szintén a konyha is. Nagy |

| gondot fordítanak az ebéd- |

| lőasztalok díszítésére, az |

I evő-ivóeszközök beszerzésé-1 | re és 4isztántartására. Az 1 | ételek minősége is jó, sőt §

| még jobban esik az ilyen |

| szép környezetben.

| Sajnos, nem mondhatni §

| el- ugyanezt a Pátyi Gépál-1 | lomásrál és a Taksonyi Ál- |

1 lami Gazdaságról. Nagyon §

I kétes tisztaságú mindkét §

1 helyen a konyha, sok a |

I légy, s a dolgozók többsége f | közös ivóeszközből csilla-1 i pítja szomjúságát. Monda- f I minik se kell, hogy ez kész |. 1 tárháza a legkülönbözőbb 1 I betegségeket hordozó baci- |

| tusoknak.

| Megkérdezzük: mire való 1 ,|a szakszervezeti bizalmi, |

1 ha nem figyelmezteti ilyes-1 1 mire az illető mezőgazda- |

I sági üzemek vezetőségét? 1

— Sz — 1

DiiiiiiiiMiiiiiiiiiimiiiiiiiiMiiiiiiiiimimiiinunmmimiiuiiR

Újabb, veszedelmes kazaltűz volt Kartalon

Szombaton éjszaka orkánszerű szél fújt Kartalori. Az éjjeliőr észre vette, hogy , az egyik ötszáz mázsás lucernakazal alól hatalmas lángnyelvek csapnak ki. Kis idő múlva az egész kazal lángokban állott. Á gazdaság dolgozói kezdték eloltani a .tüzet, félórán belül azonban a riasztott tűzoltók is a helyszínre érkeztek, akik vasárnap délután 2 óráig dolgoztak a tűz oltásán és a kazal szétszedésén. míg sikerült a tüzet eloltani.

A megindult vizsgálat megállapította, hogy a kazlakat két hónappal ezelőtt vizes lucernából rakták össze, s noha a dolgozók tiltakoztak ez ellen, Boros Károly, az üzemegység azóta sikkasztásért letartóztatott vezetője utasította' őket hogy a kazlakat rakják össze. A légjáratokat helytelenül készítették el és így a vizes lucerna öngyulladás következtében lángra lobbant;

Nagyszabású országúti razzia volt szombaton és vasárnap Pest megyében

Harmincháromezer forintot sikkasztott a csömöri Cipész Ktsz vezetője Móritz István, a Kistarcsai Vegyes Ktsz csömöri cipész részlegének vezetője múlt év márciusában beteg lett, helyét. Rucska Lajos vette át. Rucska észre vette, hogy a fiókban sok olyan blokk hever, amelyre már kiváltották a megjavított cipőket. Jelentést tett a központ felé, ahol megindították a vizsgálatot. Megállapították hogy Móritz 1953-tól 1956 márciusig

108- esetben sikkasztotta el a cipőjavítási munkadíjakat, 33 ezer forint értékben.

Móritz a Gödöllői Járás- bíróság elé került, ahol sikkasztásért két évre ítélték. Fellebbezés folytán tárgyalta az ügyet a Pest megyei Bíróság, ahol Móritz büntetését egy év és hat hónapi börtönre mérsékelték.

Elítélték Dombóvári József volt csendőrt, a nagykátai ellenforradalmárt

itifiiniiiiiiii iiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiErich Schmitt:

NOÉ BARKAJA

A Pest megyei bíróság Dombóvári József volt csendőrőrmestert. aki az ellenforradalmi idők alatt csendőr- ruhában járkált és több uszító beszédet tartott, hétfőn délután kétrendbeli izgatás bűntette miatt 1 év és 10 hónapi börtönre ítélte.

Az ítélet indokolása szerint

Dombóvári szervezte a nemzetőrséget, ahova több volt csendőrtársát akarta bejuttatni. Gyűléseken vett részt, ahol beszédeket tartott. Kijelentette. legnagyobb öröme az, hogy a kommunista rendszer megbukott.

Az ítélet nem jogerős.

(XVIII)

ririiitiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiMiiiitiirtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiMiiiiiiintiiiiiitiiiiiiiiiiiiMiiiiiniitiiiiHiiiiiiiHmiiiMHtiiiiitiHnni

NT*/ 4j

íf ags

Tjjtj

m

! I

brr'

\ i

V J

Az első öszvér születésére: „Az ilyen rettenetes lakásviszonyok bizony lezüllesztik

A Pest megyei Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Alosztálya, a honvédséggel karöltve szombaton déli 1 órakor megszállta a Pest megyei országutak „stratégiailag” fontos helyeit, hogy ellenőrizze éá megbüntesse a fegyelmezetlen, mások testi épségét veszélyeztető gépjárművezetőket. Az országúti razzián 110 közlekedési rendőr és honvéd vett részt, akik minden gyanús vagy szabálytalanul közlekedő járműnek „megálljt!” parancsoltak.

A kétnapos razzia nem volt hiábavaló. Az eredmény a következő: ittasság miatt 7 járművezető ellen indult eljárás, 10 vezető-igazolványt bevontaik. ellenőrzőlap-bevonás 21 esetben volt, 16 igazolólap került az ellenőrző közegek táskájába, menetlevél-szabálytalanság miatt 17 esetben, szabálysértésért pedig 99 esetben indítottak eljárást.

Az országúti razzia során a legkirívóbb eset a dabasi országúti csárdánál történt. Az ellenőrző közegek észrevették, hogy. az autócsárda előtt 4 motorkerékpárt támasztottak össze, belülről pedig víg dano- lás hallatszik. Igazolásra szólították fel a jókedvű, erősen ittas társaságot és ekkor kiderült, hogy ők a négy motorkerékpár tulajdonosai, akik már ittasan karikáztak ide. Legénybúcsút tartott Perlaki Sándor, bugyi község adófelügyelője, Müleck Antal, a Dabasi Járási Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Füzesi István, a járási tanács dolgozója és Nyerges Gyula, a Dabasi Járási Tanács pénzügyi osztályának vezetője. A rendőrök felszólították a víg társaságot, hogy — mivel erősen ittasak — motorkerékpár nélkül menjenek haza. Később — mikor visszatértek — észrevették, hogy a motorkerékpárok is eltűntek a jókedvű társasággal együtt. Jelentést kaptak arról, hogy a legénybűcsú vidám hangulatában motorkerékpároztak ittasan haza a társaság tagjai.

Hegedűs Béla Kecskemétről tartott fel Budapestre a forgalmas nemzetközi főúton, a motorkerékpár vezetését viszont rábízta feleségére, aki cikcakkban haladva az országúton, majdnem egy kerékpárost borított fel, utána pedig beleszaladt egy parasztszekérbe.

Pilisvörösváron szombaton este 10 órakor a helyi tsz ki- világítatlan vontatója haladt a községen keresztül. Leállították, s ekkor derült ki. hogy 17 éves gyerek: UgrocZki Flórián vezette a vontatót, mert a vezető szórakozni ment a cirkuszba. Az eljárás megindult;

Cegléden az ellenőrző rendőr arra lett figyelmes, hogy egy Csepel motorkerékpár im- bolyogva halad a Jászberényi úton. Megállította, leszállította vezetőjét — egy vasutast —, akit Rózsa Sándornak hívnak és Cegléden, a Pesti út 40. szám alatt lakik. Kiderült, hogy Rózsa egy javítás alatt álló motort ,jkért kölcsön“ a javítóvállalattól és ezzel „séta+ kocsikázott”. Rózsa mélyen megsértve nézett, az igazoló rendőrre, majd dadogó nyelven megszólalt:

— Mit akar tőlem? Legalább mi vasutasok tartsunk össze.

A „vasutas” feljelentette Rózsát ittasság miatt.

Vasárnap éjjel 12 órára értek vissza a Pest megyei Fő- kapitányságra az ellenőrzó közlekedési rendőrök és katonák. A szűrőhálón — amint az eredmény is mutatja — egyetlen gyanús közlekedési eszköz sem tudott átjutni.

yiiiiiiiitiiimiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiir*

(Mit tetszik panaszkodni?

| Cegléden történt a Fő I téri népboltban. Citromot | kapott az üzlet, nagy volt | a sorbanállás, s az „egysze- ! rűsítés” kedvéért azt esi- | nálták a bolti dolgozók,

| hogy egy-egy darab citro- 1 | mot adtak mindenkinek 1 12,50 forintért. Mindegy 1 | volt, hogy melyik mekkora. = | Csak a citrom nagyság.'

1 különbözött, az ára ne- ! A vevők nagy többsé*

! zonyára azt tartotta: I | fene, az a fontos, hogy | romot kaphatok, de i.

| kőjük megelégelte a fűi | citromosztást és Iemérett!

| a kapott citromot. Az hét-u | dekás volt, s tudván, hogy | } a citrom kilójának 21 fo- 1 i rint az ára, a különbözetet, I | 1 forint 3 fillért joggal rek-1 ] lamálta. Mire az egyik ki-1 j szolgálótól azt a választ | [ kapta: mit tetszik panasz- I I kodni, nem kötelező meg- 1 ] venni.

Az eset után több vevő § | is reklamált, az üzletbeliek I ; erre azzal magyarázkodtak, 1 \ hogy „kiegyenlítődik a kü- 1 \ lönbség”. De hát ez nem i | magyarázat. Még a ceglédi 1 i Fő téri népboltban sem in- I | dók az árdrágításra...

xiiiitiiiiiiitiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiii*

„Gyorsan a nagydézsát! Az elefánt tengeribeteg!”

az erkölcsöket.

„Nincs palackpostánk felszólítás nélkül!... Ha akarjuk, ha nem, be kell fizetnünk a vigalmi adót!”

„Hát nem volt éppen bom- baötlet, hogy a molyokat is

felvetted a bárkába!” (Folytatjuk.)

Takarmányai

jót értékesíti*

sertéshizlalási szerződést

köt!

Minden leszerződött sertés után 400.— Ft előleget íizetünkl Átvételt árak:

90—125 kg-os húsjellegü sertés 15.- Ft.

126-145 kg-os hlzottsertés 16.- Ft.

146-165 kg-os hlzottsertés 17.— Ft.

165 kg felett hlzottsertés 18.— Ft.

Részletes felvilágosítást adnak a Pest-Nőgrád megyei Allat- torgalmi vállalat járási kirendeltségei és felvásárlói.