Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)
1957-07-04 / 55. szám
\ csömöri tanácstitkár Évtizedes, gyakorlat volt, hogy beállított a parasztember a „jegyző úrhoz“ és ügyének jobb elintézésében bízva odacsúsztatott valamelyes pénzmagot. Az asszonyféle meg hol egy tyúkkal, hol egy-egy hófehér szárnyú libával kívánt közelebb jutni a „mennyei magassághoz". A „jegyző úr“ nincs többé. De van tanácstitkár. Nos, a csömöri tanácshoz bizonytalanul, a régi félsszel nyitott be a napokban egy asszony. Juhász István, a tanácstitkár beszélt vele, megadott minden tanácsot. Előkerült a gyerekes betűikkel megírt kérvény. aztán hosszas köszönge- tés és már indulna is az asz- szony. De még egyetlen percre! Kihívja a titkárt és a szobába alkudozás, szabadkozás haitik be. Az asszony vérvörösen megy végig a tanácsház udvarán, Juhász elvtárs meg elhűlve csóválja a fejét. — Még azzal is „megfenyegetett", hogy ha nem fogadom el, postán küldi el az összeget. Az asszonyka megsértődött, mert a régihez igazodva most attól tart, hagy így semmire sem jut ügye. A titkár? Nos, a titkár magatartását nem kell magyarázni; kommunista. Az utóbbi napok szokatlan kánikulai hőségét — mint megírtuk — fokozott napfolt- tevékenység okozza. A meteorológiai megfigyelő állomások az elmúlt napokban azt jelentették, hogy a napfolttevékenységek véget értek és ezáltal az időjárás is normalizálódik. Nos, a meteorológusok tévedtek. A firenzei csillagvizsgáló intézet kedden reggel 7 órakor jelentette, hogy három újabb robbanást észleltek a Napon. A csillagvizsgáló, amely rádióteleszkóppal van felszerelve, azt jelenti, hogy a robbanásokkal kapcsolatban két „nagyon aktív” robbanási övezetet figyelt meg a Nap délkeleti és északnyugati részében, egy harmadikat pedig a délnyugati peremén. Amíg ezek a robbanások történtek a Napon, addig Földünkön, is izgalmas események játszódtak le. Sokan a Napon leFoftosoff ntipfolHt*fi»’A<>fi»/«.óff ; Eltévedt televíziós sugarak, földrengés, kánikula és havazás folyt robbanásokkal hozzák 1 összefüggésbe a földrengést, amely Dakkát rázkódtatta meg. Dakkában, Kelet-Pakisztán fővárosában, keddre virradó éjszaka öt heves földlökést észleltek, a házak meginogtak, s az emberek kiestek az ágyból. A földlökések 15 másodpercig tartottak. A károkról és esetleges emberélet-veszteségekről eddig még nem érkeztek jelentések. North-Devon angliai város I televízió-tulajdonosai viszont j furcsa meglepetést észleltek; A római és egy skandináv televíziós állomás sugarai eltévedtek a világűrben North-Devonban ugyanis eddig csak a dél-walesi adó műsorát tudták fogni. Hétfőn este minden további nélkül kristálytisztán jelentkezett a római televízió, olyannyira, hogy Barnstapleban az olasz televízió szünetjele tízszer olyan erősen hallatszott, mint a szomszédos dél-walesi adóé. Ugyancsak Barnstapleban egy másik televíziós készüléken a skandináv televízió műsora jelent meg a vetítőernyőn. Többen arról számoltak be, hogy ismeretlen országok j televíziós műsorát nézték vé- i gig. A tudósok véleménye szerint i a napfolttevékenység által okozott rádióaktív zavarok „irányították félre” a televíziós adásokat, hiszen köztudomású, hogy televíziós adás csak párszáz kilométeres körzetben fogható — még akkor is, ha az adó nagy frekvenciával működik. A napfolttevékenység furcsa tréfájáról érkezett hír Dél-Afrikából is, ahonnan azt 1 jéVéníilr, hogy Natal közelében ötméteres hótorlaszok vannak és így fennakadás állott be a I vasúti közlekedésben, az autó- I utak mentén pedig hosszú sor- | ban állnak az elhagyott személygépkocsik. Hivatalos jelentések szerint „valahol Na- taiban” egy teljes személyvonat tűnt el a hóban. Ezzel szemben Európában óriási a hőség. ; Eszak-Olaszországban 35 fokig emelkedett a hőmérő higanya, A Pest megyei Tatarozási Vállalat furcsa tatarozási munkája Dunaharasztin Bécsben 33 fokot mértek, a Jura hegységben viszont viharok pusztítanak és villámcsapás ért több gazdasági épületet. Biztató jelek is vannak. Stockholmban 21 fokra süllyedt a hőmérő, Koppenhágában sem emelkedett 20 fok fölé. Ez arra vall, hogy nálunk is mérséklődik majd a meleg. Ha ugyan egy pár újabb naprobbanás nem szól közbe. Milyen köztesnüvéiiyek gátolják a szőlő fejlődését ? Ha nyitott szemmel járjuk | megyénk olyan területeit, ahol í fejlett a szőlőkultúra (Csemő, Nyársapát környéke), azt tapasztaljuk, hogy tiszták és szélesek a sorközök. Ellenben kevésbé intenzív szőlökultúrájú területeinken a szőlőtáblákat „mindenesnek” mondhatjuk. Mindenesnek, mert a szőlősorok között megtaláljuk a köz- 1 tes kultúrában jól fejlődő valamennyi növényt. Használ-e a szőlőnek a köztesnövények termelése? Erre vonatkozóan érdekes külföldi kísérletekről számolhatunk be. Sok éves gyakorlati megfigyelés és értékelés alapján megállapították, hogy vannak a szőlő fejlődését serkentő és gátló növények. A szőlőben köztesnek vetett szó* ja például igen jó termést ad és nem hat károsan a szőlőre sem. A burgonya viszont csökkenti a szőlő növekedését és erősen fokozza a fagykárt. A káros hatás nem a vízelvonás következménye, mert kistermetű, kevés vizet felhasználó növények is károsan befolyásolják a szőlőt, viszont nagytermetű, sok vizet párologtató növények — karfiol, spenót, répa és főleg az ugorka — serkentik a szőlő erőteljes növekedését. A szőlővesszők beéré- sét késleltetik és a fagy kártételt növelik a szőlőben az ürömfélék és a torma. A fű- és herefajok viszont' lehetővé teszik a szőlő sértetlen áttele- lését. A múlt év január 12-én megmozdult p föld Dunaharasztin. A műemléknek számító dunaharaßzti tanácsiháza a földrengés következtében annyira megrongálódott, hogy egy-két szobától eltekintve használhatatlanná vált. Miután a földrengés után itt volt a ..főhadiszállás“, azonnal in- tézkedtek. hogy a tanácsháza mielőbb lakható állapotba kerüljön. E céltól megbízták a Pest megyei Tatarozó Vállalatot azzal, hogy a helyreáll í- 1 tási munkálatokat végezze el | elsősorban azonban hozza ! olyan állaootba a tanácsházát, hogy ott dolgozni lehessen. A vállalat három költségvetési nyújtott be. Az első az azonnali helyreállításról szólt, a második arról, hogy úgy hozzák rendbe a tanácsházál, hogy annak műemlék jellege megmaradjon, a harmadik költségvetést pedig úgy készítették, hogy nem vették figyelembe a műemlék jelleget. | ,E terv szerint a cél az volt, hogy az épületet teljesen > rendbe hozzák, mégpedig j sürgősen. A harmadik terv | költségvetése 106 ezer forintot í tett ki. / A tanács ezek után a har- ! madik tervnek megfelelően megbízta a tatarozási vállalatot a munka kivitelezésével írásbeli szerződést kötöttek, a munka meg is indult. Meet 1957 júliusát írjuk és amikor kint voltunk Dunaharasztin, megdöbbenve láttuk a tanácsháza épületét. Nein úgy néz ki. mintha tavaly lett volna a földrengés, hanem úgy. mintha csak most ért* volna az elemi csapás. Az épület körül mindenütt építési anyagok, állványok, tartógerendák, vödrök, hordót a legnagyobb öeszevisz- szaságban. Gyerünk be az épületbe! Három szobában dolgoznak a beosztottak, a negyedik szoba: a tanácsterem, hihetetlenül néz ki. Belülről tartógerendák támasztják a mennyezetet, még száraz időben is csorog a padlás- i ról a víz, az ajtó meggörbült, ( nem csukódik, az ablakfák I csonka kezekként merednek ki a falból, a parketta pedig szálanként külön-külön görbült el. A következő szobában a tatarozási vállalat kifestett* a falakat. Ez azonban nem zavarja a padlásról folydogáló, Összegyűlt esővizet, hogy a friss festést csíkokban le ne mossa. S még további két helyiséget találunk ilyen állapotban. Hugya* türléntatett ti ? Elmondjuk a történetet. A j tatarozási vállalat ígéretet j | tett arra. hogy még a múlt i év őszén olyan, állapotba hc7- ! za az épületet, amely a téli ' idő viszontagságainak ellenáll. Fölállították az állványokat, megbontották a tetőzet ép gerendázatát és cserepeit. Ide állították be az állványzat megerősítéséhez szükséges gerendákat. így érkezett el a i tél, az esős tavasz, az építkezés üteme pedig csigalassúsággal haladt. A padlás gerendái elkorhadtak, a nyílásokon befolyt a hóié, az őszi és a tavaszi eső. Egyre több hivatali helyiség vált használhatatlanná. A dunaharaszti tanács kétségbeesetten sürgette az építkezés tovább folytatását, illetve befejezését. A válasz a tatarozási vállalattól mindig csak ez volt: majd holnap. A holnapokból pedig hónapok, a hónapokból viszont másfél év lett. Végre a vállalat tovább folytatta a munkát, annak azonban látszata nem igen volt. Idők folyamán persze előlegként és a havonta folyósított összegekből felvettek 228 ezer forintot, a tető megbontásával viszont több mint 100 ezer forintos kárt okoztak az épületben. Májusban beleavatkozott az ügybe Szijjártó Lajos elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese, akinek közbenjárására a június 10-i tanácsülésen meg is jelent a tatarozási vállalat igazgatója, s ígéretet tett arra. hogy július 15-ig befejezik a munkálatokat. Dunaharasztin pár napja voltunk. Nem kellett hozzá építési szaktekintélynek lennünk, hogy megállapíthassuk: a munkát nem fogják július I5-re befejezni, legjobb esetben is csak augusztus hónapban. A dunaharaszti tanács műszaki osztálya még cifrább dolgokat közölt velünk. Elmondották. hogy a Pest megyei Tatarozó Vállalat, miután felvett 228 ezer forintot, í kénytelen volt 120 ezer forin- . tot visszafizetni, mert erről az j összegről kiderült, hogy e* Mm végzett munka tejében vette fel. A július 10-i tanácsülésen a tatarozási vállalat Igazgatója ázzál érvelt, hogy többek között azért késtek a munkálatokkal, mert a párkánykiképzésre nem volt megfelelő szakemberük. Megnéztük a párkányt és megállapítottuk, hogy ehhez nem kell szakember, csak egyszerű kőműves. Szakember ahhoz kell, hogy ilyen kifogást kitaláljon; Az igazgató a továbbiakban bejelentette a tanácsülésen, hogy az egy hónappal azelőtt elvállalt WC megépítésétől is elállnak, mert erre sincs szakemberük. Rövidesen elérkezik a tatarozási vállalat által beígért végső határnap. Nem valószínű — mint már fentebb is írtuk —, hogy teljesíteni tudják ígéretüket. Egy azonban bizonyos: lelkiismeretlen munkájukkal gátolják a dunaharaszti tanácsapparátus jó működését és tatarozás ürügye alatt jobban tönkretették a tanácsháza épületét, mint ahogyan azt a földrengés tette. — ár — Őszre több lesz a műtrágya j A harmadik negyedévben tovább növekszik a nehéz- vegyipar termelése. Elsősorban az őszi szántáshoz szükséges műtrágyát készítő gyárak fokozzák munkájukat. A nagy feladat előkészítése érdekében július közepétől a Péti Nitrogénművek és a peremartoni gyár műtrágya részlege három hétre, a szokásos évi nagyjavítás idejére, abbahagyja a munkáját. A munkálatok befejezése után a harmadik negyedévben mintegy hat százalékkal több műtrágyát készítenek majd, mint a második negyedévben. Jó eredményekkel zárta a júniust a nehézvegyipar, nitrogén műtrágyából teljesítették tervüket, szuperfoszfátból pedig 17 vagonnal készítettek többet az előirányzatnál. Néhány fontosabb cikknél azonban elmaradás keletkezett, így nem teljesítették a hegesztéshez szükséges oxigén, és a timföldgyárak munkáját segítő marónátron termelési tervét. A marónátronnál az elmaradást az elmúlt hetek egyik hatalmas vihara okozta: tönkretette a Hungária Vegyi- : művek transzformátorállomá- : sát, s emiatt három napig ! csaknem szünetelt a termelés. tiiHtnmmmtimtmMiiiHiiMiiMmMiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimuiiiiiiMiimmiiimmmmiiiMtiumimmiumimimmM Erich Schmitt: NOÉ BÁRKÁJA (XII) „Váltsa ki először a frakkját a zálogházból! Csak előírásos egyenruhában vihetem magammal” „Mit keres itt Léda és a hattyú? Vagy jelentkezik egy hattyúasszonnyal, vagy úszik majd a hölggyel — de nem » bárkában” ,.Én már nem hiszek a gólyamesében, de azért nem hagyjuk kiveszni a haladó hagyományokat” „Rá kellett őket szednem, sehogy se akartak a macskákkal egy hajón utazni” „Végre egy pár, amelyik tudja mi a neve” „Ez tiltakozik az ellen, hogy csak egy feleséget vihet magával. Azt mondja: megsértjük a tradíciókat” (Folytatjuk.) A Pest megyei zeneiskolák bemutató hangversenye Vasárnap nagy napja volt Felsőgödnek. A megyei tanács segítségével Kotányi Nelly zongoraművésznő, okleveles zenetanár rendezésében a Pest megyei zeneiskolák bemutató hangversenyt tartották. Tanáraik vezetésével a növendékek színe-java megjelent ezen a kis zenei fesztiválon. * ;.. Mesterek és tanítványok izgalommal várják a bemutatót, mindenki érzi a mai előadás különös jelentőségét. Hiszen nem csekély dologról van ■itt szó! A kis Magyarország egyetlen megyéjének 3000 ze- nésznöv end ékét képviselik a meghívottak! — Nincs a föld kerekén még egy 10 milliós ország, ahol ilyen jelentős számban foglalkoznak zenével, mint nálunk — mondják a tanárok.---A hatalmas Kanadában é s Ausztráliában alig van zenei élet. Angliának alig-alig van kimagasló értékű zenésze és a londoni konzervatórium színvonala elég gyenge — állapítja meg dr. Kelemenné, Juhász Klára tanárnő. — A disszidált muzsikusok szomorú levelekben számolnak be a külföldi zenei életről. Nemcsak a nívó alacsonyabb, mint nálunk — mondja dr. Koppány Béláné —, az elhelyezkedés is sókkal nehezebb. * Félbeszakítjuk a beszélgetést és belépünk a művelődést otthonba. A fullasztó hőség ellenére telt ház várja a bemutatót. Minden arcon várakozás, feszült figyelem, de hirtelen elmosolyodunk. Egy kedves fecskepár röpül be az ablakon és megtelepszik a vil- lanybúrán. Ott a fészkük és benne kicsinyeik. Szárnyal a muzsika, Mozart, Bach, Vivaldi, Beethoven örök értékű zenéje lenyűgözi a hallgatóságot. Abony, Cegléd, Szentendre, Dunakeszi, Ráckeve, Üllő, Vecsés,, Pilis, Nagykőrös, AJbertirsa és Felsőgöd kitűnő fiatal muzsikusai egy kis nép kiváló művészetéről tanúskodnak és a rendezőség szándékát kifejezve, igen helyesen, nem versenyeznek egy- n.ással, hanem „csak“ muzsikálnak. Tervek? A jövő feladatai? Bácskai Józsefnek, a ceglédi zeneiskola kiváló igazgatójának szavait idézzük: „Szeretném, ha a zenei munkaközösségek többet foglalkoznának a társas zenével. Triók, quár- tettek, kétzongorás játékok előadása jobban kidomborítaná a muzsika kollektív jellegét. Nem válhat mindenki nagy művésszé. A népet és önmagát is jobban szolgálná, ha egyéni zene helyett kollektív munkára törekedne ifjúságunk". Szívleljük meg Bácskai József véleményét. A hangversenyen valóban tálon túl sok egyéni teljesítményben volt részünk. Ilyen nagyszámú zongora- és hegedűművészünk nem lesz és a növendékeket sok csalódástól mentjük meg, ha már egész fiatalon a társas zene szerétéiért neveljük őket. * s.. A hangverseny már a befejezéshez közeledik. de a hallgatók fáradhatatlanul figyelnek ... Egy kifeszített huzalon megpihennek a fecskék is. ügy tűnik, a szárnyaló dallamok őket is elragadják. Őszszel, ha elrepülnek tőlünk második hazájukba, elcsivitelik bizonyosan: olyan országból jöttünk, a messzi Duna-tájról, ahol oly szépen muzsikálnak, mint a madarak és az emberek arca békés és mosolygó.
