Pest Megyei Hirlap, 1957. július (1. évfolyam, 53-77. szám)

1957-07-24 / 72. szám

1957. JŰL1US 24, SZERDA KPi Z'/drlap Helyreigazítás helyett Lapunk július 4-i számában „A Pest megyei Tatarozási Vállalat furcsa tatarozási mun­kája Dunaharasztin” címmel cikket írtunk, amelyre a vál­lalat július '9-i tkeleltel 5 gé­pelt oldalas helyreigazító nyi­latkozatot küldött be. E hely­reigazító nyilatkozatra azért tudunk csak most válaszolni, mert a Pest megyei Népújság­nak címezték, nem tudván azt, hogy e lap több mint három­negyed éve megszűnt és a cikk a Pest megyei Hírlapban je­lent meg. így a posta alapos nyomozói munka után csak harmadszorra tudta kikézbesí­teni a terjedelmes borítékot. A helyreigazító nyilatkozat­nak abban igaza van, hogy idő­közben „ vállalat a „Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat" címet vette föl, ezt tehát kész­séggel helyreigazítjuk. Az aláb­biakban fahrt nem Tatarozá­si, hanem Építőipari Vállalat­ról lesz szó. A helyreigazító nyilatkozat azt írja, hogy Dunaharasztin a földrengés után első feladat volt az „iskolák, gyógyszertá­rak, bölcsődék és középületek helyrehozása". Miután pedig' szerintünk a tanácsháza köz­épületnek számít, a vállalat va­lóban jól tette volna, ha első feladatának tekinti ennek helyrehozatalát, különös tekin­tettel a műemlék jellegre. A rendkívül hosszú helyre­igazító nyilatkozat több oly dolgot is megemlít, melyet mi cikkünkben nem írtunk meg. A cikk kizárólag azt kifogásol­ja, hogy a dunaharaszti ta­nácsházát még 1956 telére sem hozták tető alá. ami miatt az épület legalább oly rongáló­dásokat szenvedett, mint a földrengés alatt A helyreiga­zító nyilatkozat több okra hi­vatkozik: anyaghiány, alvállal­kozók hanyagsága, dolgozók kicsiny száma stb., melyek az építkezést hátráltatták. Ezt mi készséggel ellhisszük, aláírjuk és a nyilvánossággal is tudatjuk. Csak azt nem ért­jük, hogy a cikk megjelenése Után miként tudta a vállalat szinte varázsütésre a tanács­házi helyreállítási munkálato­kat oly tüneményes gyorsaság­gal folytatni? A cikk megírá­sakor ugyanis kint jártunk Du­naharasztin, még tető sem volt az épületen, körös-körül geren­dák álltak, s amikor július 17- én újból kint voltunk, a legna­gyobb örömmel és elismerés­sel tapasztaltuk, hogy a mun­kálatok immár valóban a be­fejezéshez közelednek. Lehet, hogy a jó munka és a ciklk megjelenése között köz­vetlen okozati összefüggés van? A vállalat helyreigazító nyi­latkozatát megmutattuk a du- náharaszti VB-elnöknek, Gálos Géza elvtársnak, aki az aláb­bi írásbeli nyilatkozatot adta a Pest megyei Hírlap számára. ..A Pest megyei Hírlapban július 4-én megjelent cikk, amely a dunaharaszti tanács­háza tatarozó munkálataival foglalkozik, teljesen fedi a valóságot. A cikk meg­jelenése előtt a tatarozó munkán négy-öt ember­Hárommillió forint hűségjutalmat kapnak a pilisi bányászok — Tessék nézni — mondja Gálos Géza VB-elnök — a cikk megjelenése után már úgy ahogy dolgoznak. Persze csak fel kell nézni, még mindig sokszor üldögélnek munka helyett dolgozott, a cikk megjele­nése után viszont 20' embert küldött, a vállalat a tanácshá­zára, hogy az építkezést befe­jezhesse. Az építővállalat, an­nak idején, amikor az épületet aládúcolta, a cserepet levette a középső részről, emiatt négy szoba — köztük a tanácsterem — teljesen beázott; a padlózat felhajlott, az ajtók, ablakok megrongálódták és egyéb ká­rok keletkeztek. A tetőt csak röviddel ezelőtt fedték be, ami­kor a károk már megvonták.” A helyreigazító nyilatkozat többi részével nem foglalkoz­hatunk helyszűke miatt, a vál­lalat jó munkájának doku­mentálására viszont kénytele­nek vagyunk egy másik ügy­ről írni. A tápiószentmártoni kultúr- ház építéséről van szó. Most jártunk Tápiószentmártonban, ahol megtekintettük az 1948 óta húzódó kultúrház építke­zést. A tényleges munka itt tavaly májusban kezdődött: a vállalkozó, a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat volt. Mit mond erről Berzsenyi János, a tápiószentmártoni VB-elnök: — Hát bizony sok jót nem tudok mondani az építőipari vállalat munkájáról. Tavaly ketten-hárman „sürögtek” az építkezésen, aminek szomorú következménye az lett, hogy télire tető nélkül maradt az épülő kultúrház. Az idén, ta­vasszal újból nekikezdjek a munkának, most már elegen, ákik jő munkát is végeznek. A baj csak ott volt, hogy előbb bontani kellett, A hóié és a megfagyott esővíz ugyanis megrongálta az oszlopaikat, és a felső téglasorokat, amelyeket először le kellett bontani és egyéb műszaki hibák miatt is bontási munkát végeztek. A vállalat augusztus 20-át jelölte meg határidőnek, az elmúlt na­pokban azonban kéthónapi ha­táridő meghosszábítást kért. Remélem, hogy az idén télre már tető alá kerül a kultúr­ház, sőt használatba is ve­hetjük. Az igazság kedvéért, miután nemcsak a rosszat írjuk meg, hanem a jót is, nyilvánosság­ra hozzuk, hogy a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat nem minden esetben saját hibájá­ból késik az építkezések befe­jezésével. hanem sokszor köz­rejátszik anyag- és ember­hiány is. Az viszont nem két­séges, hogy a sok 'kifogás, amely az építőipari vállalat munkájával kapcsolatban el­hangzik, az esetek túlnyomó részében a rossz szervezési munkára vezethető vissza. Az eimáit évekhez hason­lóan az idén is szeptember 1-én rendezik meg a bányász­napot. Ez alkalommal három­millió forint hűségjutalmat osztanak ki a pilisi bányászok között. A legjobban dolgozóik utalványt is kapnak, amelyre kerékpárt, motorkerékpárt, bútort, mosógépet, varrógépet és épületanyagot vásárolhat­nak. A hűségjutalmakat ünne­pélyes keretek között adják | majd át. Bányásznapi vásárt | is tartanak, ahol a Pest me- | gyei kereskedelmi vállalatok g sátraiban minden kapható lesz, | ami „szem-szájnak ingere”. | Lesz szórakozás is: mozi, elő- § adások, esztrádműsorok, tánc. | „Útjára bocsátják" a különle- | ges minőségű Bányász cigaret- § tát, amelyet később a trafikok- g ban is árusítani fognak. Készül az új hároméves terv Második hároméves tervün­ket igen nagy érdeklődés előzi meg. A tervikészítés központi szervénél, az Országos Tervhi­vatalban napirenden vannak az előkészítő megbeszélések. A Tervhivatal illetékes osztályá­nak nyilatkozata szerint beha­tó számításokat végezitek gaz­dasági életünk fő arányainak kialakításáról, a termelés üte­méről, a várható nemzeti jöve­delemről, az életszínvonal és a beruházások alakulásáról. Fi­gyelembe vették együttműkö­désünket a baráti államokkal. Legjobb szakembereink be­vonásával az előkészületek el­ső szakasza lezárult. A terv szerint az ipari termelés jövő­re eléri, s az elgondolások sze­rint 1960-ban mintegy húsz százalékkal meghaladja az el­múlt évre tervezett színvona­lat. A termelés tehát az előző évekhez képest lassúbb ütem­ben fejlődik, ezeknek az ered­ményeknek azonban reálisabb alapjuk lesz. A jelenlegi igen alacsony beruházásokat csak olyan mértékben növelik, hogy az ne menjen a lakosság ellá­tásának rovására. Uj üzemek nagyobbarányú létesítése helyett a meglevők Miért nincs elég téliszalámi? A húsipari igazgatóságon a következő felvilágosítást ad­ták: A termelést az októberi ese­mények gátolták meg. Mint­egy három hónap esett ki a szeptembertől márciusig ter­jedő termelési időszakból. A két szalámigyár dolgozói meg­feszített munkával igyekeztek pótolni a kiesést, de a szokat­lan meleg, a párás levegő kés­leltette a raktározott szalámi érését. A rudak újra megpu­hultak, elhúzódott az érés. — A gátló körülmények el­lenére most a harmadik ne­gyedévben ötvenöt vagon téli­szalámit küldünk az üzletek­be, vagyis ugyanannyit, mint tavaly ilyenkor. Ez persze ke­vés, különösen akkor, ha olyan óriási a kereslet, mint jelen­leg. Egy ruházati bolt — és ami mögötte van korszerűsítését, a gyárak befejezését majd a terv. Baráti segítségével azonban nagyobb létesítmény. féligkész | szolgálja | országok 1 néhány | például I erőművek, a Tiszaroenti Ve-1 gyikombinát, a Dunai Vasmű § hengerműve építését is meg- | kezdjük, illetve folytatjuk. A 1 Szovjetunió máris hosseúlejá- | ratú beruházási hitelt helye- | zett kilátásba második három- | éves tervünkhöz. A helyi tervek kialakításé- | nál kapnak nagy szerejpet a 1 dolgozók. Az ő javaslataikon | és munkájukon múlik, hogy 1 minden üzem a számára leg- | megfelelőbb módszerekkel ké- 1 szítse a legkifizetődőbb gyárt- 1 Hiányokat. Ismét megnyílik 3 zsámbéki termelőszövetkezeti 1 elnökképző tanfolyam A zsámbéki termelőszövet-1 kezeti elnökképző tanfolyam | szeptember elsején ismét | megnyitja kapuit. Az egy | éves tanfolyamon a termelő-1 szövetkezeti elnökök elsajátít- | hatják a korszerű nagyüzemi 1 gazdálkodóshoz szükséges is-1 meneteket. Egyelőre száz hall. | gatót vesznek fel, de a tervek f szerint a jövőben;bővülni fog! Éheznek a kombájnosok... í.. mert egyes termelőszö­vetkezetek néni gondoskod­nak megfelelően ellátásuk­ról. A kombájnos igyekszik kihasználni minden jó időt, hogy vághassa a gabonát, hiszen már így is alaposan megkéstek ezzel a munká­val. Ilyenkor nem ér rá en­nivaló után járkálni, külön­ben is a tsz-ek vállalták, hogy ellátják őket élelem­mel. A megállapodáshoz hí­ven meg is főzik az ebédet, csak sokszor nem küldik ki a kombájnosnak. Előfordult ilyen eset például a dunaha­raszti Szabad Föld Termelő- szövetkezetben. Annál bosz- szantóbb a dolog, mert kü­lönben kiváló ételeket főz­nek. A dömsödi Dózsa Tsz- ben dolgozó kombájnos is éhen-szomjan volt kénytelen aratni egyik nap esti 11-ig, mert az ebéd kihordásával megbízott személy jócskán felöntött a garatra a kocs­mában. s jól elszórakozott. Mit sem törődve az éhes kombájnossal. A tsz-elnökök igazán na­gyobb gondot fordíthatnának erre. Ne feledjék: nem isten igéjével él a kombájnos. Sokkal inkább kenyérrel, szalonnával és paprikás csir­kével. Nem éppen minőségi munka volt ... ahogyan elvégezték a gépjavításokat a Vámosmi- kolai Gépállomáson. Igaz, annak idején a jelentések csupa szépet, jót közöltek a javítórészleg munkájáról, de hogy mennyit ért ez a munka, csak most derült ki. A kombájnok leállásairól ne is beszéljünk, elég, ha a cséplőgépeket említjük meg. A községek felé útnak indított cséplőgépek közül nem egy félúton szélrázódott, munka- képtelenné vált. Most kezd­hetik újra javítani. A Belkereskedelmi Minisz­térium (a Pest megyei Tanács VB kereskedelmi osztályának kérésére, a Szövetkezetek Or­szágos Szövetségével egyetér­tésben) elrendelte, hogy a Pi- lisvörösvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 1956. november 10-én megnyitott ruházati boltját, 1957. július 31-ével (a törvényesség hely­reállítása érdekében) zárja be, s az üzlethelyiséget adja át a Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalatnak. A földművesszö­vetkezet a bolt további üze­meltetése érdekében a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa felé fellebbezést akar benyúj­tani: s ezt a községi párt- és tanócsszervek, valamint a földművesszövetkezetek járási központja támogatja. Sok támadás éri a szövet­kezetét, hogy miért bányate­lepen nyitott boltokat: a nép- bolthálózat kárára. Ezzel kap­csolatban érdemes megemlí­teni a következő esetet: 1955-ben a községi párt- és tanácsszerv felszólította a népboltot, hogy a pilisvörös- vári bányatelepen nyisson ve­gyes üzletet. A népbolt a ké­résnek nem tett eleget, s így a szövetkezet nyitott ott bol­tot. Még 1955-ben egy miniszte­riális bizottság foglalkozott a helyi gazdakör szervezésével. A jelenlegi vas bolt helyén (mely ház a szövetkezet tulaj­dona) működött a gazdakör s itt italmérést is létesített a földművesszövetkezet. Mikor felmerült a népbolt részéről a vasbolt jobb elhelyezésének kérdése: a szövetkezet készsé- gesen beleegyezett az épület i átadásába. A népbolt most azonban kö­zel sem ilyen készséges, pedig a lakosság érdekében helyén­valónak látszik, hogy a 11—12 ezer lakosú Pilisvörösvárnak két ruházati boltja legyen. az iskola ........... TiiiliiiimiiimtttiliimiHiiiiiiiriiiiimiiiitiiiiiiiiHtNiiMttimiiiiM« H olnap kezdik meg a gyermekbénulás elleni oltásokat a megyében A Pest megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás ma adja ki a Pest megyei járások vezetőorvosainak a gyermek- bénulás elleni oltóanyagot. A járási vezetőorvosok az oltó­anyaggal a járási székhelyekre utaznak és a járás területén levő városokba és községekbe azonnal továbbküldik az oltó­anyagot, hogy csütörtök reggelre minden készen álljon a2 oltásokhoz. A megyében 28 307 gyerek beoltásához elegendő oltó­anyagot tárolnak. Ez az 1955. január 1. és 1956. december 31-e között született gyermekek beoltására elegendő. A Járvány­ügyi Állomás nyomatékosan felhív minden szülőt, hogy csali ilyen korú gyermekeket vigyenek oltásra. Felhívja a szülők figyelmét arra is, hogy az oltások napja július 25, 26. és 27. Az oltás teljesen ingyenes. TMU megértést, emCetsépei egymás kánt! Lénárd András tó­almást levelezőnk látszólag egyszerű, könnyen megoldható panasszal fordult hozzánk. Azt írja, a nyári munkák köze­pén járt náluk a vil­lanyszerelő, állító­lag több esetben is, és mivel nem találta otthon őket, a szom­szédok közbelépése ellenére kikapcsol­ta a villanyt. S ha­gyott ott egy cédulát 300 forint büntetés­ről. Mint a helyszínen megtudtuk, a szom­szédasszony, Vigh Sándorné szólt neki, amikor látta, hogy felmászik az oszlop­ra: „Ne kapcsolja ki, mondja meg inkább mennyi a számla összege, majd én ki­fizetem. Hiszen ku­koricakapálás, meg aratás van most, nem leshetik idehaza a villanyszámlást, dolgozniök kell." Szabó Sándor vil­lanyszerelő és pénz- beszedő azonban csak mosolygott. A szomszédasszony­nak azt mondta ugyan. hogy nem kapcsolta ő ki a vil­lanyt, de Lénárdék, amikor hazaértek, nem gyújthattak vi­lágosságot a lakásuk­ban. Vighné közöl­te: kifizette a 11 fo­rintos számlát, ő iga­zán nem tehet róla, hogy a szerelő mégis kikapcsolta az ára­mot. Lénárd gazda hiába járt a postára, hiába írt levelet áz Északmagyar­országi Áramszol­gáltató Vállalatnak, egy hónapig, amíg újból nem jött a vil­lanyos-ember, sem rádiót nem hallgat­hattak, sem világí­tani nem tudtak. Végülis, amikor a tanácshoz ment pa­naszával, s megke­resték Szabó Sán­dort, az azt mondta, ő nem járhat hat- szor-hétszer egy-egy házhoz, nem könyö­röghet mindenki­nek. hogy külön-kü- lön készítse el, vagy adja oda szomszédjá­nak a pénzt. „Hát a 300 forintos bünte­tésről miért hagyta ott a cédulát?“ — kérdezte mérgesen Lénárd. „Azért, hogy megtanulják, mi a rend." Persze, ezt a Sza­bó Sándor által ki­szabott Önkényes ,,büntetést“ azért nem kellett megfi­zetni. Annál is in­kább nem, mert a számla hátoldalán, a „tudnivalók“ rovat­ban az első bekez­désben ez áll: „Az elhasznált áram ősz- szegre a számla be­mutatásakor fize­tendő. Nemfizetés esetén kénytelenek leszünk szerelőinket másodszori inkasszó és esetleges kikap­csolás végett kikül­deni.“ Itt tehát esetleges kikapcsolásról van szó, nem pedig ön­kényes kikapcsolás­ról és holmi botcsi­nálta büntetések ki­vetéséről. De még erről is csak abban az esetben, ha a számlát bemutatás­kor nem egyenlítik ki. Lénárd András sék szomszédasszo­nya viszont fel volt hatalmazva, hogy ki­fizetheti a számlát, s véleményünk sze­rint csak egy kissé nagyobb türelemre, emberségre, megér­tésre lett volna szükség Szabó Sán­dor villanyszerelő részéről, hogy Lé- nárdékntík ne kell­jen egy hónapig nél­külözniük az ára­mot. ügy gondoljuk* az ilyen felesleges hatalmaskodás nem javítja, hanem ép­penséggel rontja a fogyasztók viszo­nyát az Es.zakma- gyarországi Áram- szolgáltatóval és dol­gozóival. Pedig, amint értesültünk róla, éppen az áram­szolgáltatónak lenne érdeke, hogy vissza, szerezze becsületét a falusi dolgozók előtt, amely bizony at utóbbi esztendők­ben — nem az áram- fogyasztók hibájá­ból — eléggé megté- pázódott. A hirtelen megnövekedett munkatempó miatt a duna- haraszti tanácsháza udvara ostromlott várhoz hasonlít. Egymás hegyén-hátán minden építőanyag: összetört téglák, csövek, rönkök és ki tudja még, mi egyéb CVona Béla felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents