Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-19 / 42. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! kJC Ma p J Tehetséget keresnek - de a szépség sem akadály 1 A Gyarmat Utcai Magyar j asszonyokat, akik filmezésre, § Filmgyártó Vállalat újszerű j színjátszásra kedvet, hajlamot, | módszerrel kívánja megtalálni \ tehetséget éreznek magukban, I Vasvirág című, rövidesen for- | perszBy sokan voltak a je-* ! tatásra keriilő új filmjének lentkez^y az „elhivatottak« -faszéreplonoret. Hirdetést tett i , t Iközzé és ebben jelentkezésre j es hevesen a „kiválasztottak 1 szólította föl azokat a tizenhét Hiszen csak egy női jősze* 1 és húsz év közötti lányokat. 1 replőre lenne szükségi ' A Z V, S Z M A. PEST M E G •> 6 ?/■ 8 I Z 0 T T S Á C A ' L 'S 'Á M t GYEI 'TAN A C S" L A PjA, , I. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM \1* \ 50 FILLÉR :<yFl 1957. JÚNIUS 19, SZERDA DOGÉI IMRE: Me lényegesen jobb a parasztok termelési kedve, Tanácskoztak a megyei tanácsok elnökei Á fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok VB elnökei kedden délelőtt egésznapos értekezletre jöttek össze a parlamentben, és megvitatták a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokat. A napirend első pontja Dögéi Imre földművelésügyi miniszter beszámolója volt ö nyári mezőgazdasági munkákról a tsz-fejlesztésrői. valamint a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatairól. A földművelésügyi miniszter előadásának bevezetőjében ismertette azokat a károkat, amelyeket az októberi ellen- forradalmi események okoztak a mezőgazdaságban. A termelőszövetkezetek több mint egy- harmadát ellenforradalmárok erőszak alkalmazásával feloszlatták. az ellenforradalmi erők szétverése után azonban a mezőgazdaságban is konszolidálódott a helyzet. Ma lényegesen jobb a parasztok termelési kedve, mint a múltban. Sikerült elérni — sok év után — hogy az ország szántóterületének teljes egészét megművelték és bevetették. Az ellátás terén ez majd kedvezően érezteti hatását. Terméskilátásaink jók '— mondotta — Dögéi Imre — gabonából, kapásnövényeikből jó, közepes termésre számíthatunk. Állatállományunk azonban csökkent, sok helyen, így például Tolna, Nógrád és más megyékben — a tenyésztésre alka'mas állatokat is levágják. Ezt feltétlen meg kell szüntetni. Ha ez elharapózna, úgy jövő évi húsellátásunkat veszélyeztetné. Ezt követően a földművelés- ügyi miniszter részletesen ismertette, hogy a tanácsokra milyen közvetlen feladatok hárulnak az aratás, a cséplés, a növényápolás fejlesztésében és megszervezésében, a termelő- szövetkezetek megszilárdításában. Dögéi Imre hangsúlyozta: az persze csak ártana a néni demtíitráciának, ha ismét körlevelek tömegével akarna az állam beavatkozni a növényápolás és betakarítás munkájába. Szervezeti és anyagi segítségre viszont annál na- gyobb szükségük van a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatban a földművelés- ügyi miniszter megállapította: „ mezőgazdaság szocialista átszervezésében sem szabad elkövetni a múlt hibáit. Egyszer s mindenkorra megszüntettük az adminisztratív és egyéb erőszakos eszközök alkalmazását a termelőszövetkezetek szervezésében. Magyarországon azonban proletárdiktatúra van. Ebből következik, hogy a termelőszövetkezetek szervezését nem bízhatjuk az ösztö- nösségre sem — amint ezt a Nyílrevizionisták hirdették, tan kijelentjük: az állam erejéhez mérten elősegíti a termelőszövetkezetek fejlődését és a tanácsoknak, mint az államhatalom szerveinek az a kötelességük, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat erőteljesen támogassák. A földművelésügyi miniszter után Kovács Imre élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Arról beszélt, hogy milyen feladatok hárulnak a tanácsokra és a tanácsi szervekre a terményfelvásárlásban.. Kovács Imre hangsúlyozta, hogy a kötelező beadás megszüntetésével a mezőgazdasági piac jelentősen kiszélesedett. A központi árualap biztosítása , a parasztság létalapját jelentő ; értékesítés, a problémák egész í sorát veti fel, amelynek megoldása sokrétű feladat. Ezért az állam és a parasztság érdekeinek szem előtt tartásával gondoskodni kell az állami és a szövetkezeti felvásárló szervek munkájának összehangolásáról ■— mondotta többek között a miniszter. Az értekezleten résztvett ta- ! nácselnökök mindkét minisz- ! tér beszámolóját megvitatták. EZ \ PÍlBMíWtó! A pilisi Hunyadi János Termelőszövetkezet munkájáról nemrég tartott beszámolót a községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a szövetkezet elnöke. A beszámoló igen jó eredményekről adott számot; de a község lakosai saját szemükkel is meggyőződhettek arról, hogy például egyetlen egyéni gazdának sincs olyan szép krumplija és répája, mint a szövetkezeté. A szövetkezet jó munkájának köszönheti azt, hogy a végrehajtó bizottsági ülésen az egyéni gazdák javasolták a szövetkezet munkájának jegyzőkönyvben elismerését és megdicsérését. | Képünk az öt legesélyesebb leányt mutatja be az első napi | jelentkezés alkalmával. És ba olyan tehetségek is, mint | amilyen csinosak, esetleg a mozivásznon is sikerük lesz , PILISI PILLANATKÉP Miniszteri utasítás a mezőgazdasági dolgozók természetbeni kenyérgabona-ellátásáról iíéí f%cec alatt telefonon, csak a línyetyet Isaszeg, a ruházati bo't ve- zetőie: — Most folyik a félévi leltározás. Körülbelül egy hétig tart. Nagyon sok szép árunk van. Nagy a kereslet a köny- nyű nyári cikkekben. Sajnos, nem mindig tudjuk kielégíteni a vásárlók igényeit. Több gyermekszandálra lenne szükségünk 19—23-as nagyságban. Ugyancsak többet tudnánk eladni férfi és női szandálokból, ha lenne. Az üzlet forgalma egyenletesen nő. A leltár után bővítési terveink megvalósításához látunk hozzá. Kistarcsa. község! tanáé«:■— Hogy bírjuk idegekkel és tüdővel? Nemrég javítás miatt lezárták a Budapest—Miskolc Si útvonalat. Ez a zárlat körűibe- | lül három hónapig tart. Addig 1 a falun keresztül bonyolítódiik j le az egész forgalom. A jármű- j vek nagy sebessége miatt ál. | landóan gázolástól félünk. A j községen átvezető út rossz ál- j lapotban levő makadiám. A ! hatvan kilométer felett robo- i gó autók porfelhőket kavarnak- j Az -út melletti házak ablakait I egész nap nem lehet kinyitni. ! Piiisszentkereszt, érdfioaTJa. i ság; — Abszurdum ez az időjárás. Egyszer vízözön, utána szárazság. Az esős tavaszon hihetetlenül megerősödött a gaz. Most kellene kiirtani, de nincs rá ember. A mezőgazda- sági munkák is megkéstek, most ott van elfoglalva mindenki. Munkaerőhiánnyal küzdünk. A fiatal facsemetéket Is állandóan gondozni keltene. nagyon megviselte őket a szárazság. Gomba, gyógyszertár: A gyógyszerellátás kitűnő. Mindenünk van és a helyi szükségleten túl még a szomszédos községeket is ki tudjuk elégíteni. A legna,gyobb baj az. hogy a kanalas orvosságokat hamarosan nem tudjuk kiadni üveghiány miatt. Nem megfelelő a gyógyszertár elhelyezése. Közegészségügyi szempontból jobb lenne elköltöztetni; Poros, piszkos a környék. Az ablakokon állandóan árad be a por. így aztán a kötelező tisztaságnak alig-alig tudunk eleget tenni; 1957—58. évre szóló természetbeni kenyérgabona ellátását. A kenyérgabona-ellátás egész évre szóló mennyisége a gazdaságok állandó időszaki és az aratás- cséplésben részvevő dolgozói részére 200, igényjogosult családtagjai részére 150 kilogramm. Az állandó dolgozók kenyérgabona járandóságát negyedévenként, az időszakiakét két részletben, a csak aratás-csép.lésben részvevőkét cséplés után egyszerre kell kiadni. A dolgozók a búzáért mázsánként 93, a rozsért 73 forintot térítenek a gazdaságnak. A járandóságot szemestermésben kell kiadni. Természetbeni kenyérgabona Juttatásban részesülnek a gazdaságok ellátatlan állandó fizikai dolgozói, a hat hónapra vagy hosszabb időre szerződött, ellátatlan időszaki dolgozók közül azok, akik a mező- gazdasági főidényben (aratás-csép- lés) a szerződésben meghatározott idő alatt a gazdaságban dolgoztak, továbbá a gazdaság műszaki, adminisztratív és kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozói kizárólag a tervben jóváhagyott keretnek megfelelő létszám erejéig. Kenyérgabona ellátásban részesül azonkívül az állandó, időszaki, vagy aratás-cséplésre szerződött dolgozó házastársa. önálló keresettel nem rendelkező, 16 éven aluli gyermeke, vagy 16 éven felüli gyermeke, ha állandóan munkaképtelen, vagy iskolai tanulmányokat folytat, vagy ipari tanuló, végül a dolgozó háztartásában élő szülője, ha betegség miatt a dolgozó eltartására szorul. Ellátásban csak az részesíthető, akinek egyáltalán nincs, vagy a juttatás mértékénél kevesebb kenyérgabonája termett. Piacnap van Pi. lisen s ezért csak pár percig sikerül szót váltani Szsnt- péteri Lászlóval, a tanácselnökkel. — A héten tartunk tanácsülést — mondja Szent. Péteri László —, ahol a községfej- lesztési tervet tárgyaljuk. Sajnos, 190 ezer forintunk behajtatlan a községfejlesztési hozzájárulásból. — Az adóterv teljesítésével is elmaradtak? — Nyolcvan- négy-nyolcvanöt százalékra teljest, tettük eddig második negyedévi adótervünket s a negyedév végéig elérjük a 100 százalékot. — Milyen köz- ségfejlesztési tér. veik vannak? — Ebben az évben a Rákóczi utat akarjuk por- talanítani és új bekötőutat kívánunk építeni. Ehhez szükséges az is, hogy a megyei tanács hozzájárulását adja, mi a szükséges pénzösz- szeget biztosítjuk. — Mi a helyzet a község kulturális életével? Há. rom-négy esztendeje igen híres volt erről a köz. ség. — Valóban, három-négy évvel ezelőtt így volt, de az elmúlt években ez teljesen megváltozott. s ezért az eddigi művészeti vezetőt leváltottuk. Nagy terveink vannak, társadalmi munkával már rend- behozták a művelődési otthont, szép könyvtárhelyiséget alakítótá tunk ki abban. Énekkart, zenekart, zeneiskolát és balettiskolát akarunk létesítő. ni. Nemrég jól sikerült juniálíst rendeztünk. — A falu lakossága mit szól a tervekhez? — Nagyon örülnek és összefogva valóra is váltjuk terveinket — mondja búcsúzóul Szentpéteri László. A megyei pártbizottság közleménye Az MSZMP újonnan választott Pest megyei bizottsága június 15-én megtartotta első ülését, amelyen a pártbizottság tagjaiból kiegészítette, illetve megválasztotta a megyei intéző bizottságot. A megyei pártbizottság első titkárává Horváth András elvtársat, másodtitkárává Kovács Béla elvtársat, az intéző bizottság tagjaivá: Ambrus János, Bállá Balázs, Bérezés Jenő, Bori Rudolf, Jámbor Miklós, Király László, Kurucz Béla, Marosi Jenő és Szabó Károly elvtársakat választották. iiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifnmiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiHiiiiriinimiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiuiKiiiiiu miiiiiiminmimimiiiiimiiiminminiiiiiiHiMimiiniiiiimnnuuiiiiii»miiiiniiiiiMiiHiiiH»iw A földművelésügyi miniszter a MP;DOSZ-szal egyetértésben utasí- j tásban szabályozta az állami, ki- sérleti, tan és halgazdaságok, va- ! lamint vadgazdaságok, állami j mén- és csikotelepek dolgozóinak I Tart ä nyír, de a meleg mérséklődik \ A Spitzbergák, Skandinávia irányából vasárnap hideg légáram : indult felénk - mondja a Meteorológia távprognózis osztályán, dr. j Berkes Zoltán. - A jelenleg 10-15 fokos légtömegek előreláthatólag ; csütörtökre érkeznek meg élénk északi széllel, de addig is többfelé j várhatók záporok, zivatarok, s a hőmérséklet napi maximuma 20-25 j fokra mérséklődik. A Dunántúlon kedden hajnalban délnyugatról jövő zivatarok j kezdődtek, s a déli órákban elérték már a Duna vonalát. Több he- i lyen - főként a Dunántúl nyugati felében — kiadós — tiz-húsz milli- j méteres esők, zivatarok voltak. Zsibongó, csodálkozó gyerek- \ sereg a Gellérthegyen. Alföl- I di (nagykőrösi) általános isko- I lai tanulók. Legtöbbjük még \ nem látott hegyet, fcilyót, vil- \ lantost. Mohón szívják maguík- \ ba a friss benyomásokat. i Záporoznak a kérdések: \ „Hány méter magos ez a | hogy?” „Hogy hozták föl ide \ ezt a nagy szobrot?'’ „Ki csi- I nálta?” „Hogy csinálta?” Má- | sok pajkosan felelgetnek: | „Kétszer akkora, mint a fele.” | „Aktatáskában.” „Aki értett | hozzá,” „Ahogy csak bírta.” | Addig tart ez. amíg a tanár 1 bácsi néhány szóval elmondja: | ki, mikor alkotta a Szabadság- | szobrot, mit jelképez, miért | éppen ide állították, és miért | hiányzik az egyik mellékalák 1 a szoborról. | Egy tapasztalati tanulság: a | hegyre nehéz fölmenni és köz- ! ben könnyű megállni; a lejtőn | könnyebb lemenni, de ha a | lendület elragadt, nehéz meg- § állni. • | Gyalog megyünk át a Sza- | badság-hídon. Nagyot tetszik a | gyerekeknek. „Milyen nagy!" | „Milyen erős!” „Biztosan sok- 1 ba került!” Néhány szó magya- | rázat: „Magyar mérnökök ter- | ve alapján a mi munkásaink | építették. Nagyon nehéz idő- ! ben, szinte a semmiből nőttek | ki az új hidak. A baráti szocialista országokból kaptunk Veszélyben forgott a Gellérthegy segítséget. És segítettek a szüléitek, akik az újjáépítés idején forintjaikkal járultak hozzá az ország építéséhez.” Nem sokkal arrébb mered az égnek az egykori Erzsébet-híd pesti hídfőjének rcmcsoszlopa. „Az mi?” — hangzik a kérdés. „Felkiáltójel! A fasiszták robbantották föl a hidakat, mi felépítettük őket. Felkiáltójel, amely arra emlékeztet, hogy mi soha többé nem alkarunk rombolást, háborút, hanem békét, boldog életet!” • A Vorosilov úton menve — a bejárati ajtóik rácsa mögül — hirtelen felbukkan a Népstadion. Felmorajlik a csodálkozás! Jó volna bemenni! De erről az oldalról nem lehet. Belülről egy férfi jön az egyik ajtóhoz. Kizárja a lakatot, kijön és már csukja ismét az ajtót. Kérjük, engedjen be. Nem lehetős siet is. Csak öt percet kérünk. Kissé neheztelve bár, de beenged bennünket. „Hű, a zannyátü!” — felkiáltás fejezi ki leghűbben azt a hatást, amit a stadion hatalmas méretei váltanak ki a tanulókból. Elég kifejező azonban az egyik VII. osztályos fiú véleménye is: „Oszt ez a. hülye Puskáit Itt tudta ezt hagyni■” Ebben az is benne van, hogy: bezzeg, ha majd én játszom itt. dehogy megyék én el innen! Kifele menet már mosolyogva vár, aki beengedett bennünket. Neki könnyű, mert itt lakik a stadionban ...! A neve: Schwallner András. Elzárhatta volna előlünk az ajtót, mert a „paragrafus” így rendeli, de ő beengedett. Ezúton is köszönetét mondunk érte. • Ipari vásár. Szinte szédülünk a sok szép és érdekes látnivalótól. — A szitakötő kecsessé- gű és ragyogású kis „Csepel Panni" motorkerékpár, a hatalmas turbinák, a technika és a finommechanika ezernyi csodája 50 kötetes könyvtárnál (és legalább annyi szemináriumi előadásnál) jobban és szemléletesebben húzza alá a tételt: Szocializmus: munkás-paraszt szövetség a munkásság vezetésével, • Vidám Park. Elfelejtettük, hogy fáradtaik vagyunk! Játék, mese, mozgás, romantika! —■ mi kell még? (Pénz. Az is van.) Nevető, kacagó, vidám gyerekek az ország minden részéről. Az ő szempontjukból ez volt a kirándulás legszebb, legérdekesebb része-. Élmények, benyomások: hűl- lámvasút — önfeledt, hangos sikongás. Viharvasút — ijedt mosoly. Elvarázsolt kastély — meglepetés, ügyességi bátorság, visszásság, megköny- nyebbülés. Kanyargó — görcsös kapaszkodás, agyrázkódás. ViU lanytroli — önbizalom, élvezeti Repülő — szédülés. „Velence'* — nyugalom. Hat óra — noha* nős a Nyugatihoz. • Útközben még egy meglepetés: a földalatti. Ez is furcsa: „lyukban — villamos”, illetve villamos a város alatt... „Mit ki nem találnak a pestiek!” • A vonaton nagy a csiviteléSi A nagykőrösiek megbeszélik a nap eseményeit, élményeit, „Nekem ez tetszett legjobban, mert...” Nekem viszont az tetszett, amit az egyik fiú mesélt. Még a Gellérthegyen történt az egyik hetedikessel. „A tanár bácsi hiába mondta, hogy ne; a koma szaladni kezdett, de közben másfelé nézett. Csatt, hasraesett, csak úgy nyekkent! Hát én nevettem akkorát, hogy azt hittem, fődűl ez az öreg Gellérthögy!” Örömmel állapítottuk meg azonban, hogy a Gellérthegynek és a „komának” semmi baja. i— K — ó
