Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-16 / 40. szám

** 9t he cm Z'fCirlav 1957. JŰNIUS 16, VASÄRNAP A Pest megyei országutakon Egy nap a közlekedésrendészeti alosztály járőreivel Szombat reggel öt óra. A Pest megyei Rendőrkapitány­ság előtt még minden csendes, negyed óra alatt azonban mo­torzajtól hangos az utca. Ál­talános országúti razzia ké­szül! A járőröH megkapják az eligazítást, melyik úton figyel­jék a közúti forgalom rendjét és füleljék le azokat, akik el­lene vétenek. A Pest megyei Hírlap mun­katársa reggel fél hatkor indul ki a járőrrel egy szürke Skoda kocsin. A kocsi nagyon ártat­lannak látszik, nincs rendőr­ségi rendszáma, a gyanútlan vezetők nem is sejtik, hogy a polgári rendszámú kocsi két szigorú rendőrt rejt magában. Nagy iramban — de szabályo­san — robogunk a Dunaha- raszti felé vezető országúton. Egyelőre nagy a rend. Reggel fél nyolc; Az első szabálytalankodók Dunavarsánynál a Bp 383 számú 125-ös Csepel szemünk láttára szabálytalanul előz. A vezető betétlapjába kerül. El sem tudunk még indulni, ami­kor megjelenik a Kiskunlac- házi Gépállomás VF 965 rend­számú vontatója egy pótkocsi­val. Ennél semmi nincs rend­ben. Menetlevele nincs, a pót­kocsi fékje rossz, a biztosító­láncot nem kapcsolta be. Vé­dekezik, hiába. Büntetést fizet. (A gépállomás vezetőségének kellene ^ büntetést fizetnie, mert így engedte ki az útra a vontatót!) Kiskunlacházán a főtéren állunk. Megjelenik a láthatá­ron egy 125-ös Csepel. A ve­zető meglátja a rendőröket, le­hajtja a fejét s egy mellék­utcába akar fordulni. Nem si­kerül neki. Igazoltatják. A hőség óriási, most üresek az országutak. Átmegyünk .Ráekevére. A Kossuth Lajos ütcán szembe jön velünk egy vontató, két pótkocsit húzva maga után, 60 mázsa üzem­anyaggal terhelve. Leállítjuk. A vontatóin olyan kormányt találunk, amely lábbal hajtott tricikli részére is gyenge len­ne és ez is törött. A fékek .rosszak. Ezért állt meg olyan nehezen. A vontató a Takso­nyi Állami Gazdaság tulajdona, Feigl Lénárd, a vezető panasz­kodik: — Félek felülni a traktorra, mert attól tartok, ha kátyúba kerülök, a kormány a kezem­ben marad, s mivel a fékek is rosszak, tömegszerencsétlen­séget okozhatok. Panaszkod­tam mérnökömnek, Szontág- nak, aki azt mondotta, nyu­godtan járjak így, majd csép- lés után megjavítják. Indulunk vissza Taksony felé. Előttünk legalább 90 km-es sebességgel egy oldal­kocsis motor robog. Az utasok nagyon jól szórakoznak — egymás fülébe harsogják a vicceket és gesztikulálnak. Ko­csink rákapcsol, utolérjük őket. Az NB 644. rendszámú motor vezetője lemondóan le­gyint: — Tudom, szabálytalanul előztem, már sokat fizettem ezért, mindig elfelejtem ki­tenni a karomat. És átadja betétlapját. Az igazoltatásnak még vége sincs, máris odaér egy 125-ös Csepel. A vezetője gázt ad — hiába. Meg kell állnia. Iga­zoltatás. A vezető neve: Bed- narik László, foglalkozása: a délegyházi tanács elnöke. A tanácselnök elvtárs nem a leg­szabályosabban vezetett, a mo­tornak rossz a fékje, neki nincs vezetői igazolványa. Be­tétlap híján felírják. Most már délután 4 óra van. elindulunk a ceglédi országút felé. Pesterzsébet előtt hetve­nes tempóval előz meg ben­nünket egy négytonnás teher­gépkocsi. Utána! Leállítjuk. Az SR 390-es rendszámú kocsi vezetője azzal védekezik, hogy ez lakatlan terület. Maga sem hiszi el és megkönnyebbül, amikor csak a betétlapját kell leadnia. % A ceglédi országúton még gyér a forgalom! Elhagyjuk Monort, közeledünk a Pilis ha* tárában levő közismert Rétes­csárdához. Kocsi kocsi hátán, motor motor mellett. Nem is lehet csodálni, nagyon meleg van, hűsítik magukat a veze­tők. Csak akkor kerekedik ria­dalom, amikor az ártatlan szürke kocsiból kiszáll a két közlekedési rendőr. Ilyent m^f nem látott a világ! Min" denkinek hirtelen sürgős lesz a dolga, fizetnek, illetve 8 pénzt az asztalon hagyják, so­ha nem látott gyorsasággal ül­nek fel járműveikre és elfüs­tölnek az országúton. Utánuk, félig kiürült fröccsös és sörös poharak jelzik, hogy a vezetők alkoholt ittak. Lassan portyá- zunk Pilis felé. Sötétedik. Ki­lenc óra előtt vagyunk ami­kor egy rozoga motor pöfög fe­lénk. Leállítjuk. A vezető le' száll, pillanatok alatt kiderül hogy ittasan vezetett Persze, védekezik. Csak in­nen jön Monorról és Irsára tart, s egy fröccsöcskét ivott. — Kérem a vezetői igazol­ványt! — hangzik a felszólítás :— Az nincs — válaszolja za­vartan. Kipróbáljuk a motort. Alig lehet megállítani, olyan rossz a fékje. Megyünk az orvoshoz, aki alkoholpróba céljából vért vesz a vezetőtől: Miczkó Ká- rolytól. a Monori Gépállomás traktoros brigádvezetőjétől. Most már teljesen sötét van. reflektorfényben „húzunk“ ha­za Budapest felé. Tíz óra is el- | múlt, amikor egy Pobeda előz bennünket. A sebessége 70 ki­lométer körül van. Megyünk utána, szabálytalankodik-e. A vezető tökéletesen betartja a szabályokat. Lakóterületen megfelelő sebességgel halad, az országúton sem gyorsít túlsá­gosan. s minden jelzést idejé­ben megadd Ki lehet ez a csodavezető ? Előzzük, megállítjuk. Nem véletlenül vezetett ilyen re­mekül. A DL 673-as számú személybérautó vezetőjének a neve Szabó Károly. írjuk le minden kommentár nélkül az adatait. Szabó eddig három­szor volt sztahanovista, egy­szer a kiváló dolgozó, egyszer pedig a szakma kiváló dolgo­zója címet nyerte el. 1946 óta vezet és betétlapot még nem vettek el tőle. Ugye, nincse­nek véletlenek? Este 11 óra van, amikor a Pest megyei kapitányság elé érünk. A többi járőr is befu­tott, most összegezik az eredményt Csinos kimutatás. Az ország­úti ellenőrzés során találtak két ittas vezetőt. Ezek. bíróság elé kerülnek. Hét vezető olyan szabálytalanságot követett el, amelyért a . vezetői igazolvá­nyát elkobozták. A „zsák­mány“ között szerepel 15 el­lenőrző lap, egy elkobzott me­netlevél, egy leszerelt rend­számtábla, 117 betétlap és 60 helyszíni bírságolás. És mindez egy csendes, nyu­godt, nem is túlforgalmas hét­köznapon történt, a Pest me­gyei országutakon. Új magyar mezőgazdasági gép A Mezőgazdasági Gépkísér- leti Intézet műhelyében mu­tatták be a magyar mezőgaz­dasági gépgyártás új szaba­dalmát, a PC-típusú, perme­tezve—porozva csávázó gépét. Az új géptípus legszámotte­vőbb előnye, hogy vele a gazdaságok napok alatt- egész vetőmagszük­ségletüket megcsávázhat­ják. A gép a nedves csá­vázási. a porcsávázást s a kettőt kombinálva is nagy pontosságai végzi el. Teljesítménye napi 300 má­zsa, vagyis körülbelül hat és félszerese a régi Linhardt-féle kosaras rendszerű csávázás- nak. A számítások szerint olyan olcsó a munkája, hogy a gép egy őszi idényben meg­téríti beszerzési költségét, Ugyanakkor a csávázószerek elosztása annyira pontos, hogy a géppel csávázott mag azonnal vethető vagy zsá­kokban garmadában tárol­ható, befiUledési veszély nélkül. A bemutatón és a gyakorla­ti munkában felmerült ki­sebb módosítási javaslatok fi­gyelembevételével még az idén megkezdik a gép soro­zatgyártását. MALOMKÖVET NEM LOPOTT... Túri Emma családi házat akart építeni Diósdon a ba­latoni műút mellett. A kije­lölt telekre először száz koc­kakövet szállíttatott. Amikor a többi építőanyagot is oda­vitték, meglepve tapasztalták, hogy a kockaköveknek hűlt helye van. Feljelentést tettek a rendőr­ségen. ahol megindult a nyo­mozási. Kiderült, hogy a száz kockakövet Hasszán Ágoston diósdi lakos lopta el és ki­sebb tételekben eladta. Hasz- szán ellen vádiratot adott ki lopás miatt' a budai járási ügyészség. Mi történt a törökbálinti étteremben? A törökbálinti 13. számú ét­terem vezetője Babati Ist­ván, helyettese pedig Lovas János volt. Az ellenforradalom alatt Babatimak színét sem látták az étterem tájékán. Lo­vas azonban többször be-bené- zett. Az egyik alkalommal ma­gáihoz vette a bevételt: har­mincezer forintot azzal, hogy postára adja. Lovas a posta helyett a nyugati határ felé indult és a harmincezer forint­tal disszidált. Babati még ezek után sem ellenőrizte a reá bí­zott üzletet, hanem megbízta Gigler János főszakácsot és Sándor János segédmunkást, hogy vezessék az üzemet. Ba­bati meg is jelent néha az üzemiben, de mindig ittas volt. A Vendéglátóipari Vál­lalat leltározást rendelt el az étteremben és ekkor derült ki, hogy a 30 ezer forinton kívül áruban és pénzben további 30 ezer forint hiány van, a hiány­zó összeg tehát 60 ezer forint­ra rúgott. Feljelentés után a rendőrség megindította a vizsgálatot és Babati ellen eljárást indított társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt. JO ÜZLET A MŰVÉSZET... Néhány élelmes vállalkozó, visszaélve a művelődési ott­honok vezetőinek jóindulatá­val, kétes értékű „művészeti produkciót” mutatott be me­gyénk községeiben. Legutóbb Ceglédbercelen bontott szárnyat a haszon reményétől megihletett mú­zsa. Egy Horváth Ferenc ne­vű zúgrendező megkörnyé­kezte Koncz György volt községi párttitkárt, aki a ta­nácselnök hozzájárulásával lehetővé tette az engedély nélkül játszó „művészek” előadását. Nógrádverőcén, Szokolyán és Vácrátóton egy „Móka- szüret-brigád” elnevezésű csoport ízetlenkedett. Kisoroszi és Dunabogdány község az „Ipafai lakodalom” című magánvállalkozás oltá­rán áldozott az álművészei­nek. Jó lenne, ha a művelő­dési otthonok vezetői ala­posabban szemügyre vennék az engedély nélkül jelentke­ző dilettánsokat! — BUDAÖRSÖN június 19-én este 19,30 órakor gyű­lést tartanak a leányiskolá­ban. A háborús uszítás, az atom- és hidrogénbombákkal végzett kísérletek ellen til­takoznak majd a gyűlés rész­vevői. — A PEST MEGYEI TA­NÁCS pénzügyi állandó bi­zottsága és a\ végrehajtó bi­zottság június 17-én 9 óraikor állandó bizottsági tapaszta­latcsere értekezletet rendez. Az értekezleten beszámoló hangzik el a megye pénzügyi helyzetéről és az állandó bi­zottságok tevékenységéről. A beszámolót vita követi. — KÜLÖNVONAT INDUL NAGYKÖRÖSRŐL PÉCS­RE június 16-án, vasárnap. A részvételi díj 43 forint. — ŰJ RUHÁZATI BOLT nyüt Alsógödön. A tanács tervbe vette egy háztartási bolt létesítését is. — VESZÉLYES SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS ütötte fel a fejét Nagykőrösön. A jár­vány továbbterjedésének megakadályozására az állat­egészségügyi szervek szigorú óvintézkedéseket léptettek életbe. — ŰJ ISKOLÁBAN kez­dik meg a tanítást szeptem­berben Dánszentmiklóson. Az épület négytantermes és igazgatói lakás, szertár, út­törőszoba tartozik hozzá. Az építés költsége csaknem másfélmillió forint volt. ■dőjárásjelentés J3ESÜLT. SZARAZ IDŐ Várható időjárás vasárnap es­tig: kevés nappal^ felhőzet, hol­nap keleten legfeljebb ^néhány helyen záporeső, mérsékelt, majd kissé megélénkülő északkeleti- keleti szél. A hőmérséklet ala­kulásában lényeges változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap keleten 20-23. nyugaton 23-26 fok között, — HAVI NYOLCVAN- EZER FORINTTAL nőtt a ceglédi járás pedagógusainak a jövedelme a fizetésrendezés következtében. — A SPORTFOGADÁSI ÉS LOTTÓ IGAZGATÓSÁG nyomatékosan felhívja a lottójátékban részvevők fi­gyelmét, hogy a húzás Idő­pontjának péntekre való át­helyezése a szelvények ed­digi beérkezésének határide­jét nem érinti. A lottószelvé­nyeket ezután is olyan idő­ben kell gyűjtőládába dobni, illetve postára adni, hogy azok legkésőbb csütörtök délelőtt 12 óráig megérkezze­nek a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság központjába, Bu­dapestre. Azok a szelvények, amelyek csütörtökön déli 12 óráig nem érkeznek meg, a játékban nem vesznek részt; — A FŐVÁROSI STRAND­FÜRDŐK felkészültek a für- dőzők fogadására. A hirtelen beállott meleg rohamosan növelté a látogatók számát. Június 9-én húszezren vol­tak a fővárosi strandokon, vasárnap már több mint negyvenezer vendégre szá­mítanak. — A VÁROSLIGET eddig nem rendelkezett elegendő vendéglátóipari üzemmel. Ez különösen a nyári hónapok­ban mutatkozott. A kérések alapján az ipari kiállítás al­kalmával megnyílt Mátyás- pince kert-éttermet továbbra is üzemeltetik Vajdahunyad néven. Az új zenés kertes étterem 350—400 vendég be­fogadásiára alkalmas. A Nagyvasa rielepről Jelentik A Nagyvásártelepre szombaton reggel 101 vagon áru érkezett, többek között újburgonya 30 vagon, zöldborsó 10 és gyümölcs 12 vagon. A tavaszi rekordfelhozatal to­vábbi olcsóbbodást eredménye­zett a piacokon. így az állami boltokban a cukor- és a velő- borsót 1.60-2.40 forintért, az új­burgonyát 1.80 és 3.60 forintért árusították. Gyümölcsben is alacsonyabbak az árak. így a földiepret 5.50— 10.80 forintért, a germersdorfi és a fekete cseresznyét 8.40—9.80, a karmazsint 7-7.50. a környékbeli nyáricseresznyét 4.80—5.50 forin­tért árusították. Megérkezett Bácsmadarasról a búzával érő körte, ára 6—7 forint kilónként. iHKttnnniiiitiiiimiiiiinHiiniiiim« innsomsumHiíuiiiimnHfiiiiiiiiíjsjmm'ii mnmiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiimiiiiuiiiiiiiimMiiiiiiiuiiiininiiiiHiii KITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (24) Ahogy közeledtek Nyaka rejtekhelyéhez, Onyesa Nyuki halkabbra fogta a csacsogását, nehogy idő előtt figyelmeztesse a sütkérező kígyót az ember közeled­tére. Aztán elrendezte azt is, hogy Osziram Ny oka lyuka felől érkezzék meg a rejtett homokszigetre, egy­részt azért, hogy Nyaka elől el legyen zárva a vissza­vonulás útja, másrészt, hogy ennélfogva Nyoka is ki- méletlenebbül támadjon. • Minden ikvtfnően sikerült. Amint Osziram buzogá­nyával széjjelhajtotta maga előtt a magas bivalyfüvet, és belépett a homokszigetre, az éber Nyoka azonnal át­látta, hogy a lyuíkába nem lehet bemenekülnie, fel- emelkedett tehát jó kétlábnyira, és nyakpajzsát szét­terpesztve, támadásra készült. A meglepetés első pillanatában Osziram meghátrált, aztán teljes erővel kirepült a kezéből az olguma, a sú­lyos buzogány, és a nyaka alatt úgy megcsapta Nyo- kát, hogy az halálosan találva, hánykolódva bukott vissza a földre. Osziram tehát rögtön győzelmet ara­tott volna, ha bolond fővel be nem ront rögtön a szi­getre, hogy ellenségét végképp pozdorjává zúzza. Ak­kor azonban Nyoka, ha gyengén is, kiköpte a mérgét, és a méreg egy csepp je belefröccsent Osziram balsze­mébe. Jajgatva, átkozódva futott vissza Osziram a vandoro- bók táborába, arra se volt ideje, hogy megdobálja az áruló mézmadarat. Rettenetes kínjai voltak, úgyany- rvyira, hogy végül még a tábor kígyóorvosához is el­ment. Ez volt aztán az igazi csapás a kapzsi Osziram- ra. Drágák ám a varázsdoktorok és kihasználják a rit­kán kínálkozó alkalmat! A fösvény Osziramnak is fél vagyonába 'került, amíg végre a kígyódoktor megadta a sok hókusz-pókusz után a kígyóköpés ellenmérgét. Az ellenméreg abból állott, hogy az ujjaival jó tágra széthúzta a méregtől gyulladt szemhéjakat — szisze­gett is a páciens! — aztán a varázsigék ismételt el­mondása után, ő is megtette Oszirammal, amit Nyoka megcsinált, azaz: beleköpött a szemébe. Osziram négy napig jajgatott, ötódnapra meggyó­gyult, aztán újra hozzálátott munkájához. És ezzel vége is lenne a történetnek, ha Osziram okult volna az ese­ten, De bizony Osziram nem okult, mert a vadonságban is úgy áll a dolog, hogy némelyik ember a maga kárán se szeret tanulni. Osziram is megmaradt kapzsinak és lelketlennek — nem használt neki a példás büntetés. Nem sokkal azután, hogy Osziramnak meggyógyult a szeme. Onyesa Nyuki egy reggel megint ráakadt a kapzsi vadászra, s megint a méhekhez vezette. Onyesa Nyuki nem érzett már semmi haragot Osziram iránt, hiszen a vadász megkapta a büntetését, meg aztán Nyakát is megölte, egyszóval, Onyesa Nyuki úgy gon­dolta, hogy a számadás megtörtént, és Osziram ezután jól viseli magát. Ebben pedig csalódott. Ahogyan eddig is tette, Oszi­ram megint megszegte a póri törvényét, elvitte mind a mézet, a Jepet, s nem. hagyta vissza a mézmadár jutal­mát, sőt, visszaemlékezve a kígyókalandra, dolga vé­geztével megint megdobálta a békésen várakozó méz- madarait. Gondolható, hogy az eset Onyesa Nyukit újabb bosz- szúra ingerelte. Sokáig kellett rá várni, amíg alkalma nyílt az elégtételre, de ő kivárta türelemmel. És ami­ben bízott, végül eljött az ő napja! A dolog így történt. Néhány mérföldnyire a vando- robák kunyhóitól egy vén nőstényoroszlán szoptatta kölykeit. Az öreg anyaoroszlán arról volt hírhedt a va­donságban, hogy nem tűr el semminemű zavarást, amikor kicsinyei vannak. Jól tudta ezt Onyesa Nyuki is, s attól fogva, hogy felfedezte a vén nőstényorosz­lán rejtekhelyét, nap-nap után leste, várta Osziramot. Egyszer aztán találkoztak, s vezette újra a bosszúálló madár a kapzsi ndorobót, de nem ám a mézhez, ha­nem ahhoz a bokorhoz, amelyben már lesett rá a ha­lál Ahogy közeledtek a bokorhoz, Onyesa Nyuki most éppenséggel nem fogta halkabbra a tak-tak-olását. A hangos csacsogás már messziről figyelmeztette a köly­keit féltő anyaoroszlánt a nagy ellenség, az ember kö­zeledtére. Az oroszlán láthatatlanná lapult, és dühöd- ten várta, ki meri zavarni a nyugalmukat! Osziram védekezni se tudott. Az oroszlán két mellső mancsával — mintha egy dzsiu-dzsicu iskolában ta­nulta volna a fogást — elcsavarta Osziram fejét, és a kapzsi ndorobó befejezte földi pályafutását. Onyesa Nyuki a bosszúval elégedetten repült tovább a cserjéstől. Ha nem is mondta, talán gondolta: — Te sem fogsz engem többet megdobálni! Második rész LEGINKÁBB ÁLLATOKRÓL, DE EMBEREKRŐL IS... A KEZDŐ SZEMÉVEL Régi, régi emlékeket idézek: az első benyomásokat, amelyeket még nem támogatott a megismerés, a tapa-z. tálát. Hogy is láttam meg először az afrikai vadon ál- latlaikóit? Mi volt az első érzésem, milyen volt róluk az első képem, ahogyan sorra elém bukkannak a va- donság meglepetésekkel tele világában?... Ha vissza­gondolok első emlékeimre, igazán azt se tudom, hol kezdjem őket. És, persze, ezek az emlékek nagyon is egyéniek, niás valaki alighanem más képeket, más be­nyomásokat őrizne magában. Én sem alkarom, nem is tudnám rendszerbe foglalni őket, elmondom hát eze­ket az apró eseteket és hallomásokat úgy. ahogy épp az eszembe jutnak. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents