Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-15 / 39. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HÉTVÉGI SPORTMŰSOR (4. oldalon) I AZ MSZMP' PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS,LAPJA I. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM *>? ARATAS ELŐTT ARA 50 (ILLÍR * I 1957. JŰNIUS 15, SZOMBAT | A Külügyminisztérium pén- I teken délelőtt sajtótájékozta- ! töt tartott a külföldi és hazai | újságírók részére, amelyen 1 Gyáros László elvtárs szó- § vivő válaszolt a feltett kérdé- i sekre. 1 A legutóbbi időben elterjedt I hírek szerint Mao Ce-tung 1 még ez évben ellátogat Euró- 1 pába. Van-e kilátás arra, hogy I Magyarországra is ellátogat? 1 — hangzott a kérdés. | — Remélem, hogy igen — 1 hangzott a válasz. 1 — Népünk is és kormá­I nyunk nagy örömmel fo- ! gadná, ha Mao Ce-tung 1 európai útja alkalmával | bennünket is meglátogatna. I Mao Ce-tung, a nemzetközi | Kommunista mozgalom legta- I pasztaltabb vezetői közé tar- ! tozik. Számunkra felbecsülhe- ! tetlen segítséget jelentene a 1 vele folytatott közvetlen esz- ! mecsere. Személyében a nagy I kínai nép vezetőjét üdvözöl- ! hetnénk hazánkban. A kínai nép 1 már korábban is, de különösen | a múlt év októberi ellenforra- |.dalom leverése után igen nagy 3 4 ..................................................................... E rik a rozs, érleli a bőséges napsugár. Hamarosan meg- pendülnek a kaszák, kezdődik az aratás (Lelkes István felvétele) MÉLYEK A GYÖKEREK — tovább erősödik, fejlődik a szövetkezeti mozgalom Cegléden Lencsés Gábor elvtárs, a Ceglédi Városi Tanács végre­hajtó bizottságának titkára úgy­szólván eigy percre sem hagyta el szolgálati helyét október 23-a óta. Helytállt a legzavaro­sabb napokban is. Pedig ez nem volt könnyű, hisz itt is előbújtak a sötétből a nép el­lenségei, s megpróbáltak visz- 6zatelepedni földjeikre, vagyo­núkba, hivatalukba. De hadd beszéljen ezekről Inkább Lencsés elvtárs, hiszen ő végigélte a nehéz napokat. Közgyűlés — kulak módra — Október 23-a előtt tizen­négy termelőszövetkezet volt Cegléden: 1283 tag 12 600 hol­don gazdálkodott. Nem is volt baj a szövetkezetekkel október 23-ig, de azután itt is feje te­tejére állt minden. Asztalos István és még jónéhány nagy­gazda mindenáron fel akarták oszlatni a szövetkezeteket. Fájt nekik, hogy sok száz hold földjük a szövetkezet birtokában van és hogy az egykori nincstelen ceglédi parasztok nem nekik dol­goznak többé. Az egyik novemberi napon például mintegy 270 kulák je­lent meg a ceglédi Nagy Sztá­lin Tsz udvarán. „Közgyűlés­re“ jöttek. Az egyszerű tagok­ból alig voltak jelen néhányan — de annál többen olyanok, akiknek semmi közük nem volt a szövetkezethez. A kulá- kok elhozták összes pereputy- tyukat, hogy a közgyűlés „ha­tározatképes“ legyen. Meg is született a határozat. Alig egy óra múlva Asztalos István már a szövetkezet állatállományát árverezte. Persze, úgy. hogy a szövetkezet minden vagyona a7 6 kezükre kerüljön. Továbbra is közösen A szövetkezet régi, alapító tagjai nem nézték ezt jó szem­mel. Bántotta őket. hogy sok éves munkájuk egyszerre kár- bavész. Másnap aztán ők is közgyűlést tartottak. Az ő ha­tározatuk úgy szólt: nem hagyjuk a szövetke­zetét, továbbra is közösein akarunk dolgozni, mert ne­künk is, az államnak is jobb így. Aki pedig nem kö­zénk való, az hagyjon itt bennünket! S mi történt? A volt Nagy Sztálin Tsz hatalmas birtokán négy új termelőszövetkezet alakult: a Dózsa népe a Rákó­czi, a Táncsics és a Petőfi. — S hogyan alakult azóta Cegléden a szövetkezetek hely­zete? — kérdezzük Lencsés elvtárstól. — Asztalos Istvánék min­dent elkövettek, hogy céljukat elérjék. Hangzatos szavakkal sok jóhiszemű embert megté­vesztettek. Január 3-án pél­dául 800 főnyi paraszttömeget vonultattak föl a tanácsházá­hoz. De hiába volt minden mester­kedésük, a városi pártbi­zottság és a tanács szor­galmas munkával megma­gyarázta a gazdáknak, kik is tulajdonképpen Aszta­losék. Három tsz feloszlott. A többi szövetkezetből is voltak kilé­pők. de ez csak használt, mert így legalább elmentek a nem odavaló emberek. Azóta öröm nézni, hogyan dolgoznak a szövetkezetek. Nem kell már szégyenkezni a szövetkezetek határa miatt, mert gondos, jó gazdák módjára dolgoznak most már. A tanács is segít — Milyen terveik vannak a jövőt illetően? Hogyan segíti a tanács a szövetkezeteket? — A városi pártbizottsággá! összefogva azon igyekszünk, hogy minél sürgősebben ren­deződjék a szövetkezetek ügye. Néhány dolgot már elintéz­tünk. Egymillió forintos beruhá­zással bővítettük a város szeszfőzdéjét, hogy a szö­vetkezetek rengeteg gyü­mölcstermését képes le­gyen feldolgozni. Ez is jelentős gazdasági segít­ség a termelőszövetkezetek ré* segítséget nyújtott népünk­nek. , Több kérdés hangzott el ez­után a belső helyzettel kap­csolatban, amelynek során a szóvivő a többi között meg­említette, hogy a Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatása szerint a gyáripari dolgozók átlag­bére egy hónapra 1469 forint. Az iskolai tanítók havi fizeté­se beosztásuk, szakképzettsé­gük és szolgálati idejük sze­rint változik. A tanítók átlagos keresete 1550 forint, a minisz­tériumi tisztviselők átlagos havi keresete, a miniszterek és hivatalsegédek fizetését is beleértve 1737 forint; A továbbiak során a kérdés­re válaszolva a szóvivő el­mondotta, hogy a múlt év végi ellenforradalom számos csa­ládban súlyos tragédiákat oko­zott. Sok szülő van, akinek egyetlen gyermeke kül­földre ment. Sok olyan család, amely el­vesztette fiatal gyermekét. Ezek a gyermekek nem saját elhatározásukból távoztak, hi­szen gyakran egész osztályok, nem esv esetben tanítóik vagy egy idősebb fiú vezetésével együttesen indultak külföldre. Naponta levelek százai érkeznek, amelyekben a külföldre szakadt gyerme­kek kifejezik szándékukat, hogy haza akarnak térni szüleikhez. A szóvivő elmondotta, az oszt­rák kormány nem tárgyal a kérdésről, a francia kormány szinte naponta újabb feltéte­leket szab, a nemzetközi szer­vek is húzzák, halasztják a kérdés megoldását. Mindez kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy az illető országokat nem emberbaráti, hanem önző, szűk látókörű, hazánkkal szemben barátságtalan politi­kai szempontok vezetik. A Magyar Vöröskereszt mű­ködésével kapcsolatban a szó­vivő elmondotta, hogy Időszerűvé vált a Vörös- kereszt önkormányzatának helyreállítása, s az, hogy a Vöröskereszt mielőbb visz- szatérjen hagyományos feladatainak ellátásához. A Vöröskereszt nemzetközi bizottsága június végéig, mint ahogyan már azt bejelentet­ték befejezi a magyarországi ^•iiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimtiiiiití A VASUTAS FALU I szére, hiszen rengeteg gyü­mölcsük éppen azért ment tönkre, mert nem volt hol ér­tékesíteni. Több termelőszö­vetkezetben növelni akarják a bortermelést. A városi tanács szőlővessző-gyökereztető te­lepet létesített, s ide olyan dugványokat hoznak, amelyek legjobban szeretik a ceglédi homokos talajt. Ez leginkább a Hunyadi, a Vörös Október és a Kossuth Tsz-t érinti: Eddig sokat panaszkodtak a szövetkezetek, hogy nem bír­nak a rengeteg földdel, kevés a munkaerő. Ezt is megbeszél­tük a tagsággal, s ahol szüksé­ges volt, elvettünk a földterü­letből. De megjavult a munka- fegyelem is. Eddig a szövetke­zeti tagok elsősorban a háztáji földet kapálhatták szorgalma­sabban, a közös csak azután következett. Most megválto­zott a sorrend, mert azt tart­ják: mindennél előbbrevaló a közös gazdaság, hiszen az a fő jövedelemforrás. De így is van ez rendjén. K. L lakosság segélyezését. Ez a segélyezés, amely elsősorban az élelmiszer- és ruhaadomá­nyokból áll, a helyzet teljes mértékű normalizálódása foly­tán szükségtelenné vált. A sajtótájékoztatón szó esett az egyiptomi és magyar kap­csolatokról. A szóvivő hang­súlyozta. hogy a magyar nép együttérzés­sel kíséri az egyiptomi nép harcát és kormányunk reméli, hogy a jövőben még csak erősödni és bővülni fognak a két ország kapcsolatai. A Hazafias Népfront hely­zetével, az állampolgársági tör­vény alkalmazásával és a nemzetiségi kérdéssel kapcso­latos kérdésekre válaszolt és elemezte a magyar és az olasz kormány közti kapcso­latok alakulását, amely — a szóvivő szerint — nem mond­ható kielégítőnek. Ugyanakkor a magyar kormány őszintén kívánja a magyar—olasz kap­csolatok sokoldalú kibontakoz­tatását: '£uiniii!niiiiiHinmiiiiiiiiiiimiMiiuiiiiiuiinnituiiHiiimni)[-! Kicsiét f tqy, Uacäd säet! i | Budaörsön Baricz Péter I | ötholdas gazda árpájában g | körülbelül három hete ki- | | sáriéiképpen vegyszeres | | permetezést végeztek,. Ami-g | kor Baricz gazda meglátta | 1 az eredményt — mert vala- § 1 mennyi gaz eltűnt a beper- § I metezett táblából — örö- | | mében hordó sört ígért a | | permetezőnek. | A vegyszeres permetezés- 1 1 nek sok híve akadt a példa § 1 után. Egyre több gazda f | sürgeti a tanácsházán, 1 | hogy szerezzenek ilyen 1 | vegyszeres permetezőt, TiimiiiiiiuimiMiiiiitiiHiiiiuiintuiiiiiiiiiiiiimniiitimiitmic. ÚJ NÖVÉNYVÉDŐSZER Az Industria Vegyi KTSZ megkezdte egy nálunk eddig nem gyártott, külföldön ma» lathion néven ismert rovarölő szer kísérleti gyártását. A pa­ra th ionhoz hasonló hatású, de emberre sokkal kevésbé ve* szélyes, főleg levéltetvek irtá­sára alkalmas új szer, „In- dusthion“ néven kerül forga- lomba. Örökszép dallamok — Dunakeszin A Dunakeszi Magyarság Kultúrotthon évek óta jelentős zenei és színjátszói események színhelye. A helybeliek előtt bemutatott műsorok sokszor hónapokon át sorozatosan elő* adásra kerülnek a környező községekben. így volt ez legutóbb Bródy Tanítónőjének bemutatása után is. Most újabb értékes ötlettel lép közönség elé a kultűrház vezetősége. Örökszép dallamok címmel sorozatos zenei-estet terveznek a klasszikus muzsika és a könnyű zene legszebb hazai és külföldi remekeiből. A sorozat első előadása június 22-én, szombaton lesz Operaest címmel. Az operaesten közreműködnek: Köves Magda és Mátray Ferenc, a Magyar Állami Operaház tagjai, valamint a Magyar* súg Kultúrotthon 60 tagú énekkara és zenekara. Az énekkart Kiss Dénes karnagy, a zenekart Pozsgai Antal veszényli. Zon* gorán kísér: Érsek Mária, a Magyar Operaház tagja. A tizenketpontos műsor Csajkovszkij Feodora-nyitányávat kezdődik. Wagner, Verdi, Gounod, Bizet legismertebb és leg­szebb alkotásai csendülnek majd fel s o műsor végén Schubert búcsúdalát adja elő az énekkar. Állattartó gazdák figyelem! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiir Védekezzünk a száj- és körömfájás ellen | A vonat kere- | kei ütemesen za- I katolnak. A .fülke | utasai — főleg a 1 vasutasok — ve- irik a „blattot“.' | A cigarettafüst I olyan sűrű, hogy | egyesek alig lát- | ják a 'kártyala- ! pót, s közben vic- | ceket, majd igaz | történeteket mon- | danák: zamato­isan, vasutas mód­ira. Az osztó keve- iri a lapot, s vala- | mi nevezeteset lakar mondani. | — Tudjátok — | kezdi alig hallha- | tóan —, furcsa, 1 hogy a falujában | majdnem min­denki vasutas — s fejével egy vas­utas felé int. — És mi ebben a furcsa? — kér­di a felvevő. — Várj, hadd érjek a végére. Folytatás he­lyett kiszól az ablaknál álló tár­sához: — Gyere, állj be negyediknek. — Beállhatok — mondja a vasutas és elhelyezkedik a pádon. Kis szünet után megint az osztó veszi át a szót: — Mondd csak öregem, hol is laksz te? — szól az új partnerhez, ■— Adácson, — És tudsz-e | róla, hogy va-1 sárnap elmarad a| mise — s közben | társaira kacsint. 1 , — Már miért § maradna el? —1 kérdi amaz mit 1 sem sejtve. — Nem is tu- \ dód? ■— :.. Hát a = papotok is szol-1 gálatban lesz... | Hangos neve-1 tés támad, amely I egybeolvad a vo-1 nat kerekeinek \ zakatolásával. Mindenki nevet, \ csak az adácsi | vasutas vágja a f lapot az asztalnak % használt táskára. | Bogár László | Külföldről származó állati termékekkel, vagy egyéb anya­gokkal újból behurcolták ha­zánkba a ragadós száj- és kö­römfájást. A betegség hasított körmű állatállományunkat ve­szélyezteti, nemcsak állatel­hullásokkal, hanem nagyfokú húscsökkenéssel, a tejterme­lés csökkenésével, igaerő ki­eséssel stb. A kórokozó terjesztésében elsősorban száj. és köröm­fájásban megbetegedett hasított körmű állatok, ilyen állatok termékei, vá­ladékai, ürülékei, ezekkel szennyezett takarmányok . és istállóeszközök játsza­nak szerepet. De szerepet játszik a beteg­ség terjesztésében ilyen álla­tokkal, vagy anyagokkal érint­kező ember is. A betegség iránt fogékonyak mindenek­előtt a hasított körmű állatok, azonban az ember is megbe­tegedhet, különösen a csecse­mők és gyerekek; Ha a fogékony állatok a betegség kórokozójával érintkezésbe kerülnek, né­hány napi lappangás után az állatok lázasan megbe­tegszenek. A szarvasmarhák rosszul esz* nek, nyálzanak, szájukban hó* lyagok képződnek, amelyek helyén fekélyek, pörkök ke* letkeznek. Hasonló elváltozá­sok jelentkeznek a tőgyön, főleg a csecsbimbókon. A fe- jés fájdalmas, az állatok sán­títanak, mert lábvégeiken, a szarutok fölött is hasonló el­változások képződnek. A ser­téseken a hólyagok a túrókari­mán és a csecsbimbókon kép­ződnek és a lábvégek ilyen el­változásai következtében az állatok nagyon sántikálnak. Minthogy a betegség behur- colására megyénkbe is bősé­ges lehetőség van, szükséges, hogy mindenki, akinek birto­kában hasított körmű állatok vannak, állataikat gondosan figyelje. Ha az állaton a fenti el­változások valamelyikét észlelik, azonnal jelentsék az állatorvosnak és a községi tanácsnak. A be­tegség megelőzésének és hatékony elfojtásának elő­feltétele a gyors felismerés. Ismerve a betegség súlyos kártételeit, mindenkinek egyé­ni érdeke is, hogy ezt a pusz­tító betegséget megelőzzük, vagy ha valahol fellépne, gyor­san elfojtsuk, Mao Ce-tung elvtárs esetleges látogatásáról, a külföldre került magyar gyermekekről, a Vöröskereszt önkormányzatáról, Egyiptom és Magyarország kapcsolatáról nyilatkozott a Külügyminisztérium szóvivője

Next

/
Thumbnails
Contents