Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-02 / 28. szám

Emberek a kupola alatt

Á

lkupola óriási nagy. Innen, belülről, még hatalmasabbnak tűnik, minit kívülről nézve. Az emberek aprókáik, valósággal törpék, még így tömegben is — a boltívek fő- léjük nehezedő súlyától.

A kupola díszes, faragott, aranycirádás. Az emberek egya könyvből csak holt betűnek tetszikEl se hiszi, de megcsodálják a szójababot, a sze- zámfüvet, még a lencsét is...

Lelkesedik, mint egy kisdiák az első szerelem idején.

Holtbiz .»nyos, hogy eltűnt körűié a parlamenti büfé, hogy kiszélesedett körülötte a horiHorváth Ferenc, az albertirsai Petőfi Sándor általános iskola tanára átveszi a Kiváló Tanár kitüntetést

«serű sötét ruhában ülnek, valami ünnepi meglhatódottság tieszi egyformává az arcukat.

Talán azért ünnepélyesek, ment közöttük ül Dobi István. Jóbcxrú Magda és Rónai Sándor, talán az Országház kupolacsarnokának fenniséges arányai, történelmi levegője teszi ilyenné a légkört, talán az. hogy sorra az asztalhoz szólítják az itt ülőket, és nagy borítékokat adnak át nekik. Ezekben a borítékokban rejtőzik a „Kiváló tanár” és „Kiváló tanító” kitüntetés.

•— Horváth Ferenc — olvassa valaki a mikrofonba — kiváló biológiai munkájáért, negyvennégy évi szolgálatáért ; s 9

Öszhajú Vállas férfi emelkedik fel a hivó szóra,

A büfében könnyen megtalálom a kiváló tanárt. (Most már hivatalosan is az). Szinte világít az a fehér haj;;: De amikor megszólal, mintha nem 67 éves, hanem harrninceszten- dőe, ereje teljében levő férfival beszélnék;

Csupa akarat, csupa tettvágy.

Biológiai kertjéről beszél, arról a 850 négyszögölnyi kis kertről, amelyben az alhert- irsai nebulókat az élet gyakorlati titkaival megismerteti,

— Szép az a kert.; És szeretik a gyerekek.:: Tudja, ott minden életre kel előttük, ami

relmese arcát látja. Mindig és mindenütt, mindenek előtt és mindenek felett a kísérleti kert.;:

A borítékot, benne a kitüntetéssel, a jutalommal a hóna- alatt szorongatja, felbontatlanul. Hát van ideje megnézni, amikor kertjéről beszélhet?!

Koccintunk;

Nevet.

— Arra iszunk, hogy hatvanhétéves korában maga is olyan frissen dolgozzék, mint én, rendben van?

— Inkább arra, hogy minden pedagógus úgy szeresse a hivatását, mint a hatvanhét éves Horváth Ferenc Albert- irsáról! Rendben van?

Körbe mufht.

— Vagyunk ilyenek jó néhá- nyan. Itt is, másutt is... De jó ez a borocska.;; Hagyja magát itatni.;:

Ismét a kupolacsarnokban vagyok. Felnézek, egész fel, ahol az arany ívek összefutnak egy pontba. Magasan, nagyon magasan találkoznak.

Mégis. vannak egyszerű, szürke emberek, akik egyszerűségükben. szürkeségükben is a csillagokig nőnek fel.

(— ami —)

Nem álmok, tervek

4 pedagógus gondja nem- csalk az iskola. Az iskolának ■hatósugara van. Nem zárkózhatunk be a magunk világába — kezdi a beszélgetést Oláh István, a Monori Állami Gimnázium igazgatója. — Felelősek vagyunk népünkért. a művelődés minden területén.

— 1932-ben képesítőztem a kiskunfélegyházi tanítóképzőben, 1938-ig állás nélkül voltam. Ekkor kerültem a mezőtúr-perespusztai egytanter- mes hatosztályos osztatlan iskolába. A mostoha körülmények közt is megszerveztük az öregek iskoláját.

— Szeretem a tanyát. 1941- ben Vasadra kerültem, az alsó tanyára. A kis iskola a legszebb tanyai iskolává fejlődött. Két tanterem, színpad, könyvtár, rádió, helyi jellegű népfőiskola... Szakelőadó, népi írók jöttek. Munkánk nem volt hiábavaló: a nép megmozdult, közönye érdeklődéssé, majd szeretetté változott.

— Azóta is fenntartjuk e régiekkel a kapcsolatot, Épp ma

volt nálam Bán Sándor egyé- zeum, zuhanyozó, konyha, rakni dolgozó paraszt, aki nép- tár, sporttelep van. S ebédlő, főiskolásunk, és könyrvtáro- melynek építéséhez a társasunk volt. Dömötör János dalmi erőkön túl a község tsz-taggal is gyakran talál- harmincezer forinttal segített, kozom. Mikor elkezdtük: az iskoláOJáli István, a monori általános gimnázium igazgatója átveszi a Kiváló Tanár kitüntetést Jóboru Magda művelődésügyi miniszterhelyettestől

...............................mii

T

) tj érni eke ink reájuk tekintenek

■— 1945-ben először a monori iskolák igazgatója lettem, •majd, a Pest megyei népművelődési osztály szabadművelődési felügyelőségére kerültem. Gyönyörű munka várt reánk. Megszerveztük a megye népművelését, a kultúr- otthon-mozgalmat. kibéreltünk pesti színházakat, s különvonattal hoztuk fel a falusiakat az előadásra. Ván- dorfilmszolgálat négy géppel, vándorkönyvtár, színjátszó-, bábcsoportok szervezése ... Művelődési-, film-, könyvnapok.

— 1951-től a Népművelési Minisztériumban, mint a diafilm osztály főszerkesztője működtem.

— Egészségügyi okokból kerültem 1954-ben ide. a monori állami gimnáziumba igazgatónak. Pihenni..: vigyázni az egészségemre.

— A gimnázium négy helyen, a falu négy különböző pontján szétszórva tengődött. Első feladat: az egyesítés volt. Itt, a Petőfi utcában a volt ipartestületből s egy magánházból fejlesztettük ki a mai épületet. Saját erőnkből kezdtük a munkát.

— Ma nyolc tanterem, tornaterem, nagy és kis szertár, tanári szoba, néprajzi máHiifiiiifiimiiuiiiiniiiitiiiiiiiiifiiiiiiiiiin

HUSZONÖT EV AZ ISKOLA SZOLGÁLATÁBAN

nak egy falitérképe volt. Ma több mint húsz van. A gyerekek parkírozták az udvarU Botanikuskertet létesitettünki

— Ldvelező-oktatás nyolcvan hallgatóval, saját zenekar, klubesték, sportcsere Cegléddel, Ócsával... Tradícióvá fejlesztjük a félévenkénti diákbált.

•— S a tervek?

— Művelődési estek a szülők, a lakossáp részére. A gyerekek külföldi levelezésének továbbfejlesztése. Nyári táborozás. Pedagógusaink csehszlovákiai útja (tavaly a cseh pedagógusokat vendégül látták a járás nevelői). A szomszédos, elhanyagolt mozi helyett talán sikerül a falunak új mozihelyiséget szerezni, s akkor megkapjuk a régit. Ez lesz a tornaterem, s a jelenlegiből újabb tantermet építhetünk. Tanyai gyerekek részére diákszállást tervezünk. (Hivatalos internátus nincs, s szeretnénk iskolán belül megoldani a kérdést.) Ipari szakmát akarunk növendékeink kezébé adni. Kisiparosakhoz hetenként egyszer délután, s a nyári szünidőben szakmai gyakorlatra mennének.

— A tervek — érezzük — meg is valósulnak. Mert Oláh István igazgató lelkesedését élete példázza.

(alacs)

ÖTEN VANNAK

nak van gondja-öröme elég. Két tanyai és a belső iskola, 11 tanerő ...

— Mikor én kezdtem, csak magamban voltam itt — szól közbe az öreg — pedig akkor is volt gyerek bőven.

— A pedagógusnapon a szülői munkaközösség „júniálist” tart a páskomi erdőben. Az óvodások is ott lesznek — — közli Szalay László. — A feleségem az óvónő. 24 gyereknek viseli gondját,

Hárman vannak itt Vasadon. De az öreg Szalay Pista bácsi másik fia, István sincs messze, Monoron a Szabó Dezső utcai általános iskola igazgatóhelyettese.

Vele a megyei tanács művelődési osztályán találkoztunk. Februárig á járási tanács oktatási osztályvezetője volt, most került vissza iskolához. Felesége is pedagógus. Az Ady utcai iskolában tanít.

Tehát öten vannak, öt lelkes ember. Sőt, István feleségének szülei is tanítók a Nóg- rád megyei Tar községben. Nővére pedig tanulmányi felügyelő Egerben.

Befejezésül apjára tereli a szót az igazgatóhelyettes:

— Apámnak itt Monoron van egy kis háza, benne két kis lakás. Az egyikben mi lakunk. Szeretne — hogy nyugdíjba megy — ideköltözni. De nehézségekbe ütközik ...

Mi bizonyosak vagyunk benne, hogy a helyi tanács segitő- készsége nem marad el, és az öreg tanító a megérdemelt pihenés éveit szerettei körében, azok munkáját figyelve pergeti majd.

Iskolai emlékeinkhez, — mint kedves színfolt :— tartozik a „pedellus” bácsi, ö az épület és az udvar rendjének őre, s szinte éppúgy nevelője a kis iskolásoknak, mint a pedagógus.

Huszonöt év óta teljesít szolgálatot a pilisvörösvári általános leányiskolában Fetter József bácsi.

Mikor keresem: várni kell rá. A postára ment. Feleségével beszélgetek, aki a mosó- teknő mellől válaszolgat kérdéseimre. ö is hivatalsegéd az Iskolában;

— Bizony kevés a fizetés, 25 év után 650 forint. Csak mert ketten keresünk, tudunk kijönni. örülünk a fizetésemelés- Aek. így könnyebb lesz.

— Sok gond közt neveltük fel két lányunkat. De most már férjhez mentek. Egyedül maradtunk.

A kis lakásban szól a rádió, Iskolai kórusok énekelnek., a

Megérkezik Józsi bácsi.

— 25 év... Sok munka, de megérte a fáradozást, megbecsülnek a tanítók, szeretnek a gyerekek, s ez sok mindenért kárpótolt. A napokban is lesz ötéves találkozó, s a gyerekek sohasem felejtkeznek el rólam. Elvárnak.

— Sajnos a télen betegeskedtem. A kályhákból melegen kell kiszedni a hamut. S a gáz (hosszú évek során) lassan megette a vörösvérsejtjeimet. De most már jobban vagyok.

A vácdukai msaskertben

Vácduka festői fekvésű kis falu.

Az új iskola igazgatói szobája virággal teli. Nevenapja van az igazgató bácsinak, Gáspár Emilnek.

Pezseg az élet a faluban. És Gáspár Emilt mindenütt ott találjuk.

De nézzünk körül előbb az iskola udvarán.

A biológiai szakkör hétszáz négyszögöles gyakorlókertet teremtett. A Kertészeti Főiskolával termelési szerződést kötöttek.

S a rózsáik!... Száztíz rózsafa a bejárat két oldalán.

Az iskola mellett két ház: tanítói lakások.

Az új, négytantermes iskolában 1955 szeptemberében kezdték a tanítást.

A művelődési otthonban is sok a munka. Bővítik.

— Nagyobb színpad, nagyobb nézőtér készül. Könnyű itt nálunk megszervezni a munkát, megvalósítani a terveket. A falu: szerető nagy család — mondja az igazgató.

— Szép „pünkösdölőt" akarunk tartani — folytatja. — S reméljük rövidesen a körzeti mozi helyett önálló mozink lesz.

— Fegyelmezett, becsületes nép lakik itt. Lehet velük okosan beszélni. Ősszel is csak négy napig szünetelt a tanítás.

Dolgos, szorgalmas e Ikis falu. S hogy élete mind derűsebb s boldogabb: pedagógusainak is köszönheti,

A kismarosi óvodában

Nehezen találjuk meg Kismaroson az óvodát. Valamikor a falu kocsmája volt. Most 60 gyermek második otthona.

E régi épület ha kívülről kopott is: belül tiszta, barátságos fészek. Játékkal, virággal teli. Marosi Józsefné óvónő varázsolta ilyenné.

A gyermekek a kertben játszanak, s míg beszélgetünk néha fut be egy-egy apróság.

— A napi foglalkozáson már túlvagyunk. Mert ne higgye, hogy csak játszanak a gyerekek. Sokat tanulunk ... No, nem kell megijedni. Játékos tanulás ez. De nemcsak énék, meg versek ... Anyanyelvi oktatás, számolás ... Nem vesszük el természetesen az iskolától a tananyagot. Csak előkészítjük őket az első osztályra. Élményszerző sétákat teszünk. Utána beszélgetünk, fogalmakkal ismerkedünk: a gyermekek mondatokat képeznek belőle. Tanítjuk őket a szép beszédre.

— A múltkor lementünk a Dunára. Elnéztük a halászokat, figyeltük a vizet. Aztán a halakról beszéltek a gyerekek. Mennyi okosat mondtak, el se hinné ..

Szeretet és türelem! Ez aranyozza be, teszi ragyogóvá a kismarosi óvodások életét. Köszönjük az 6 nevükben is drága óvónéni. ■,

zont, hogy a kísérleti kertben járkál — gondolatban.

— Látja, így érthető az iker* soros tengerivetési módszer, így, a gyakorlatban ... Mert azt tudják a falu gyerekei- hogy a táblák szélén gazdagok a csövek, jobban fejlődik a kukorica, de azt csak a kísérleti kertben értették meg, hogy ezzel az ikersoros tvetés- sel minden sor kukorica mintha a tábla szélén lenne... Hej, ha ezek a gyerekek a maguk földjén is megcsinálják majd azt, amit a kísérleti kertben tanultak!..:

önmagáról egészen egyszerűen nem hajlandó beszélni,

Legfeljebb tiltakozik:

— Dehogy vagyok fáradt! Dehogy akarok nyugdíjba menni! Csak addig éljek, amíg a munka nincs terhem- re és amíg én sem terhelek másokat!

Panasz?

Nem az, hogy kevés a fizetés, vagy hogy rossz a lakás — mint általában az emberek jórészénél. Hanem:

— A kísérleti gazdaságnak nincs kerítése. Nincs vizünk. Ez bizony nagy baj. Kieszi a baromfi a gyenge hajtásokat, a suhancok tönkregázolják a munkánkat:::

Ismét eszembe jut' a rajongó diák, aki a könyv lapjain, a tó tükrében, az egeken úszó felhők fodrai közt csak szeKitüntetettjeink

| A VI. pedagógus nap alkalmából az Országház kupola- j ! csarnokában tegnap délelőtt 11 órakor Dobi István, az Elnöki j j Tanács elnöke kiváló tanári kitüntetésben részesítette Oláh i ! István monori általános gimnáziumi igazgatót és Horváth j j Ferenc albertirsai általános iskolai tanárt. Kiváló tam tói ki- | i tüntetést kapott özv. Kiss Sándorné úri általános iskolai} I tanító. |

I A megyei tanács ünnepségén Szabó Károly VB-elnöki ; nyújtotta át a kitüntetéseket. Dr. Reuss Pál aszódi középisko- [ i lai szakfelügyelő, Bodnár Endre budai járási számadó igaz- | I gató, Koncz Dezső pomázi gyógypedagógiai intézeti igazgató, I i Monostori Lajosné ceglédi általános iskolai tanár, Soós József \ \ kartali általános iskolai igazgató, Hargitai Károly ccsai álta- I ! lános iskolai igazgató, Dékán Antal máriabesnyői általános I ! iskolai igazgatóhelyettes, Szalay István vasadi általános iskolai | í tanító, Tillinger Imre dunaharaszti általános iskolai igazgató, | ; Liptay László kerepesi általános iskolai igazgató, Frunyó 1st- \ Iván tápiószöllősi általános iskolai igazgató, Marosi Józsefnél \ kismaros: óvónő, Pion István letkési általános iskolai igazgató, I I Gáspár Emil vácdukai általános iskolai igazgató, Molnár 1st- | I vánné, a megyei művelődési osztály munkaerőgazdálkodási I I előadója az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést, Bácskai \ \ József ceglédi állami zeneiskolai igazgató, Cserjési Sándor, a \ \ zsámbotki művelődési otthon igazgatója, Kiss István, a nagy- { ; körösi művelődési otthon igazgatója a Népművelés Kiváló Dől- i í pozója kitüntetést, Búzás József bagi hivatalsegéd, Fetter Jó- j \ zsef pilisvörösvári hivatalsegéd az Oktatásügy Kiváló Dolgo-l \ zója kitüntetést kapta.

3

örülök, hogy újból bírom a munkát. Nyárra beutalnak Hajdúszoboszlóra, ez a reumámon is segíteni fog.

— Jó gyerekek a mieink. Néha ugyan kell egy kis szigor, de...

De csengetnek.

A széken kosárban friss péksütemény. Józsi bácsi búcsúzik. Siet. A szünetben süteményt árul a gyerekeknek, hogy ne futkossanak ki a tízpercben az iskolából a boltba.

Szalay István tanító 1912- ben kezdte meg pályáját itt Vasadon, s ma is itt tanít.

— Nehéz, de szép munka volt: hozzáférkőzni a szívekhez — emlékezik. — A gyerekek szerepeltetésével csalogattuk először a szülőket. Küzdöttünk az írástudatlanság ellen. Könnyű a nép bizalmát megszerezni: megérzik a szeretet és szívesen viszonozzák. Kár, hogy most oly elhanyagolt, rossz állapotban van a tanyai iskola...

45 évi szolgálat után nyugdíjba készül.

S most László fia vette át a falut apjától. Mint igazgatóPEDAGÓGUSAINKAT ÜNNEPELJÜK