Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-14 / 38. szám
KÖNYVESPOLC Ramuz: ÜLDÖZÖTT VAD Charles Ferdinand Ramuz, a svájci francia irodalom legnagyobb regényírója a Rhone- völgy vidékét és népét ábrázolta műveiben. Egyszerű emberek mindennapi életét, gondját, szerelmét írja meg, de alakjai hirtelen kilépnek a rhone-völgyi tájból, ledöntik sorsszerű korlátoltságukat és kozmikusán fölemelkednek :; : Az „Üldözött vad“ egy Jean- Luc nevű földműves tragikus életét és halálát ábrázolja. Már a mű kezdetén mesteri biztonságot érzünk. Jean-Luc egy téli délután korábban megy haza lakására, mint ahogy feleségével megbeszélte. Az asszony nincs otthon. Észreveszi és követi a hóban felesége lábnyomát. A nyom eltűnik, aztán újra fölbukkan: Jó messze férfibakancs nyo- | mát fedezi föl.:: Itt kezdődik | a dráma. Felesége megcsalja. | Az asszony nemigén tagadja a | bűnét, Jean-Luc nem akar f tovább élni vele. de néhány | hónap múlva — kis gyér-1 mekük van — az asszony | visszatér. Nehezen, sok | szenvedés után a házasfelek | újra megbékélnek, de rövi-1 desen az asszony újra el-1 megy. Jean-Luc eladja te- | henét, elherdál egy-egy da- 1 rab földet, szüntelen iszik, I a teljes züllés útját járja, kis 1 gyermekével nem törődik,! gazdaságát te, i esen elhanya- = gólja és szenvedése valamifé- \ le bibliai tisztaság, a lemon- \ elás. az anyagi javak megve- [ tésének zavaros világába ve- i Zetí : : J | És amikor kisgyermeke el- l pusztul — Jean-Luc megőrül. \ Rögeszméje, hogy gyermeke = , él.;: így jár-kel a téboly bol- j dogságában. de újra .fölborul j élete, ámikor feleségének a j csábítótól gyermeke születik, j Ügy érzi, az újszülött elvet- j MOZAIKOK | Az egyiptomi közoktatásügyi mi- \ nisztérium kidolgozta és most va- j Jósltja meg az „ezer könyv prog-! r.lmját", a program szerint az egyiptomi kiadóknak állami támogatással 1000 könyvet kell kiad- niok: a világirodalom klasszikusait, népszerű-tudományos műveket stb. A könyveket arab nyelven. olcsó kiadványok formájában adják ki. ★ A sajtó közlése szerint az 1958-as brüsszeli Világkiállításon versenyt rendeznek „minden idők legjobb filmjé”-re. A pályázaton a világ minden országa részt vehet olyan filmmel, amelyet a filmművészet születésétől 1956-ig bezárólag alkotott. A verseny első menetében a filmtörténészekből álló zsűri a 30 legjobb filmet válogatja ki. Azután egy másik zsűri, amely írókból, zeneszerzőkből, képzőművészekből és más kulturális személyiségekből áll majd, 12 filmet választ ki, s ezeket azután bemutatják a nagyközönségnek. így döntik majd el, melyik film lesz „minden idők legjobb filmje’’. * n. Sosztakovics, a neves szovjet zeneszerző tíi zongoraversenyművet írt, amelyet az ifjúságnak ajánlott. A szerző Makszim nevű fiával a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának színházi és zenei főigazgatóságán adta elő az új darabot. A zenei közélet képviselői nagy elismeréssel nyilatkoztak Sosztakovics új művéről. * Az „Árts” című francia hetilap közlése szerint előkészületek folynak Hemingway két művének megfilmesítésére. Az egyik filmet „Búcsú a fegyverektől” cimmel 1957-ben készítik cl Olaszországban. A másik film felvételeit „Fiesta” címmel rövidesen megkezdik Mexikóban. te az ő gyermekét, és csak úgy tudja visszaszerezni, ha megöli a másikat..; A biblikus ősi bosszú, a bűn és az elkárhozás precessziója ez a zaklatott regény. Értéke mellett kirívó hibája, hogy szinte önmagába fullad. Nincs kiút a rhone-völgyi világból. A meghatározott sors vasmarokkal fogja az embereket. Nem segít a kék ég, a végtelen horizont . . . Kétségtelenül igaz, az embereknek nemcsak osztályhelyzetük hanem sorsuk is van ... De ilyen kilátástalanul ■iszonyatos, föloldhatatlan sorsa csak a kapitalizmusban van az embereknek. Nagy hibája Ramuz művének, hogy ezt nem veszi tudomásul. Gimes Imre Pest megyei fiatalok az országos tehetségkuiató versenyen Nagy az izgalom, az országos tehetségkutató verseny elődöntőjén. Itt vannak az egész országból azok, akik tehetséget éreznek magukban az előadóművészét iránt. Ma este szavalóverseny van. Több Pest megyei szavaló is jelentkezett. Itt találjuk Kocsis Ivánt, a Váci Bélésárugyár művészeti csoportjának vezetőjét, Einsiedler Gábort, a vecsési színjátszó csoport tagját és a 13 éves Polgár Klárit, aki Öcsán már szavalóversenyt nyert. — Milyen céllal és reménnyel jöttek a versenyre? — Szeretném, ha hivatásos művész lehetnék — mondja Kocsis Iván — ha nem megy továbbra is otthon dolgozom. — Van-e lámpalázuk? — Von, de titkoljuk. Ha még a nagy művészek is küzdenek vele, akkor nekünk kétszeresen szabad — mondja nevetve. A beszélgetésnek vége. Csengő jelzi, hogy kezdődik a verseny. A zsűri összeült. Vörösmarty, Szabó Lőrinc verseit szavalják meggyőző erővel. Az eredményt még nem tudjuk. Lehet, hogy ismert művészek lesznek, de ha csak üzemükben, lakóhelyükön segítik a művelődési csoportok munkáját, akkor is fontos feladatot végeznek, .. _ .lary Peter A varos méhének titka Az öreg, hegyestetejű, ráncos, varasodó homlokú házak, lezárt ablakszemeikkel a Duna felé kémlelnek, jön-e valami hűs fuvallat. A dombokon álló templomok szikrázó fényben fürdetik tornyaikat, s a macskaköves úton nyelvét lógató kuvasz suhan át. A forró, perzselő napsütésben elmondva, pihegve révedezik, álmodik a város. Álmodik a város, s mint minden jó öreg, szívesen beszél álmairól. — Miért pihegsz? — kérdezi a kutató. — Mert sok titok, sok ezer év nyomja keblemet. Ezer titkot rejtek, ezer hallgató követ,, ezer csontot, régi kínok, gyötrelmek, dicsőséges csaták és nagy pusztulások örök emlékeit. — Melyek emlékeid közül a legkedvesebbek? — A legkedvesebbek? Római emlékeim. Talán azért, mert az én testemben lelték meg az országban egyedülálló leletként a legépebb római katonai tábort. Nem akármilyen érzés egyedülálló lelet birtokosának lenni; — Mi volt a tábor neve? — Akkor még én sem tudtam, hogy valaha Szentendrének hívnak majd. A rómaiak idejében Ulcisia castra volt & nevem. Öregszem — folytatja pillanatnyi szünet után — s már gyengül akaraterőm. Nem tudom úgy őrizni titkaim mint eddig. Sok mindent odaadtam az embereknek. A város titkait kövek árulták el. Szürkés-fehér komor, súlyos kövek, melyek hol itt —- hol ott bukkantak elő, újabb és újabb titkokat fecsegve el az embereknek, míg a régészek, az 1930-as évek végén ásatásokba kezdtek. Az ásatások nem várt eredménnyel jártak. Olyan egyedülálló leletek kerültek elő, melyek a legoptimistább régészeket is elkápráztatták. A háború azonban véget vetett a kutatómunkának, s az csak 1953-tól folytatódott, s tart ma ÍS; A kövek hozzásegítettek bennünket ahhoz, hogy felfedjük a rómaiak életének ezer, eddig ismeretlen mozzanatát; A rómaiak ieszkedésük során egészen a Du/? a partjáig jutottak el. s uralmuk aJá vették az általuk Pannóniának elnevezett földrészt, s leiga'z- ták a kelta-illyr őslakosságot. A Duna túlsó oldalán azonban a nomád jazygok tanyáztak, s ezek ellen védekezve a rómaiak a Duna partján erős erődrendszert építettek ki Aquincum központtal; Időszámításunk előtt 9-ben így épült a mai Szentendre közepe helyén a Római-Sánc utca és a Paprikabíró utca által határolt dombon egy római katonai tábor. A tábort a cohors miliácia nova Severiana Surorum sa- gittariorium lakta. Mintegy . ezer főnyi katona állomásozott i ott. A felszínre, kerülő földréte- í gek és kövek mesélik el a ré- i gészeknek. hogy a tábort több- I szőr átépítették, s egészen | Pannónia feladásáig, a római I birodalom hanyatlásáig fenn- ; állt. Egyszer le is égett, de új- i ból felépítették. Az ember szinte hallja a í cohors tagjainak lágy, latin be- ; szédét, páncéljai érces csörre- I nését, s ha lehúnyja szemét, I vibráló lángnyelvek viliódznak I szeme előtt. Lám, mi mindent I mesélnek az öreg, sokat látott I kövek. Canabae; így hívták a tábor- 1 várost, mely a mai gépállo- l más területén feküdt. Itt lak- ! tak a kereskedők, akik illatos ! boraikkal, csemegéikkel édesí- \ tették magukhoz a katonákat. | az iparosok, akik sarút varr-1 | tak, fegyvert kovácsoltak a katonáknak, és itt laktak a katonák családjai is. akik egy- egy, a jazygokkal vívott, határ- villongás után könnyezve várták szeretteiket. A tábort és a táborvárost magas kőfal ölelte körül, melynek főbejáratát is meglelték nemrég. A tábortól délre eső terület méhében még alig feltárva rejtőzik a tábor temetője. Fehérlő csontok, zúzott koponyák, a halottak mellé rakott tárgyak suttogva, nevetve, sírva mesélik a múltat; A Danubiusz partján római katonák csontjai pihennek, ke- zükfaragta kövek bukkannak fel az ásó nyomán; A föld méhe történelmet rejt, ezer titkot takargat, de az emberi akarat, az emberi tudásszomj előtt lehullnak a zárak, s feltárul a múlt csodás világa, az örökké kutató, a mindent tudni akaró ember előtt. . 8 kérdés — w felelet 8 a cannesi fesztivál tapasztalatairól Pásztor István, a Két vallomás című film operatőrje nemrégiben érkezett vissza Cannesból, ahol részt vett a film- fesztiválon. Lapunk munkatársa nyolc kérdést tett fel Pásztor Istvánnak a filmfesztivál tapasztalataira vonatkozóan. A kérdéseket és a rájuk adott válaszokat az alábbiakban közöljük: o a csehek most forgatnak hasonló témájú filmeket. De elmondhatom azt is, hogy Há- mos György, a „Két vallomás“ szerzője hosszú ideig egy gyermekvédő intézetben dolgozott és témáját már az „özönvíz előtt“ c. film forgatása előtt — tehát valóban özönvíz előtt — megfogalmaz, ta magában. flÖgyán fogadták a „Bölcső“ című új ■magyar természetfilmet? A „Bölcső“ bemutatóját nem láttam, de tudom azt, hogy tetszett, és kitüntető diplomát is nyert. Tévedésen alapul azonban az a közlés, hogy nagydíjat nyert a film. Vajon a legjobb filmek kapták-e a dijaikat? A tapasztalatok szerint nem minden esetben. A sajtó a díjkiosztás előtt megrendezte a szokásos közvéleménykuta- tást és ennek tanúsága szerint a nagydíjra legesélyesebb film: „Az ember, akinek meg kell halnia“ c. francia produkció volt. A nagydíjat mégis egy amerikai színes, szélesvásznú film nyerte el Garry Cooper főszereplésével. Garry Cooper valóban nagyot alakított. de a film gyenge szokványprodukció volt. Véleményem szerint tehát a díjak nem fejezték ki a bemutatott filmek művészi rangsorát. Nem hiszem, hogy tévednék, ha azt mondom, hogy a díjak inkább az üzleti és kereskedelmi, valamint a politikai szempontokat tükrözték, mint a művészi értéket. e Ügy olvastuk, hogy igen sok szélesvásznú filmet mutattak be Cannesban, Mi a véleménye a tapasztaltak alapján a kimmaszkóp- filmek jövőjéről? Azt hiszem, hogy a szélesvásznú filmek elterjedésének oka egyelőre a televízióval folytatott versenyben és üzleti szempontokban rejlik, A televízió ugyanis igen erős versenytársa ma már a mozinak. és azok a filmszínházak, amelyek szélesvásznú filmet mutatnak be, nagyobb forgalomra tarthatnak számot, és helyáraikat is emelhetik. Nyugaton ma már a bemutatott filmek ?0—80 százaléka kine- maszkóp-film. Ez a műfaj azonban — annak ellenére, hogy számtalan változatban láthattuk Cannesban — még nincs kikísérletezve. Ugyanak-' kor kétségtelen haszna ezeknek a kísérletezéseknek, hogy új utakat nyitnak meg. hogy a nagyobb vászonra vetített kép súlyosabb élményhatást nyújt, és hogy az újdonság - vonzásával hat. o A színes és feketefehér film versengésében melyiké lesz a pálma? A színes filmet ma még vagy divatból vagy véletlenül használjuk. Nem ismerjük a hatását, a benne rejlő lehetőségeket. Ezért jött „rosszkor“ a szélesvásznú film, amely újabb fejtörést jelent a színes film kikísérletezése és fel- használása szempontjából. A verseny tehát még eldöntetlen, Nyugatnémet statisztikai kimutatások szerint a szövetségi köztársaságban az összes háztartások 46 százalékában 10 könyvnél kevesebb van. A statisztika azt mutatja, hogy a könyv jövedelem dolga, s a városi lakosoknak több könyvük van, mint a falusiaknak, s a könyvtár nagysága az iskolai végzettséggel is arányban áll. Persze nyitva marad a kérdés., hogy , valamennyi könyv egyszersmind szellemi táplálék-e? Valószínű, hogy az ilyen irányú vizsgálatok a statisztikát még tovább rontanák. 7őa üicJmíi Unite,nalnklm... Safranek lángész. Meg nem értett lángész, mint általában a lángeszek. Hiszen, ha a lángészt megértenék, már nem is lenne lángész. Ezt a. sarkalatos tételt nem magam fedeztem fel. hanem Safranek rögzítette meg nem jelent háromkötetes filozófiai munkájában. Safranek ezer és ezer áldásos dolgot szabadított volna az emberiség nyakába, ha — hagyták volna. De nem hagyták. Ez Safranek tragédiája. Olvasta Wells Emberek a Holdban című regényét, és rádöbbent, hogy a könyvben szereplő anyagot a cavoritot, melynek az a tulajdonsága, hogy nem hat rá a föld vonzóereje és így könnyű vele a Holdba röppenni. meg tudja csinálni. Három órán keresztül fejtegette nekem, hogyan dolgozta ki a cavorit elkészítésének. elméletét, teljesen új szám- rendszert használva fel segítségül, melyben egyszer egy egyenlő hárommal. Mindezek elmondása után felsóhajtott: ha nekem lenne valakim, aki pártfogolnál Dehát inkább mii- liárdokat költenek mesterséges bolygókra, meg egyéb technikai halandzsákra ahelyett, hogy az én reális tervemet támogatnák. Megszerkesztette a közlekedési meteorológiát. azaz az olyan közlekedési rendszert melyben éppen ellenkezőleg indul a Iármű, mint amerre az utas utazni kíván Nem volt sikere, s felsóhajtott: ha nekem lenne valakim,.-. Kidolgozta „Az ember szerencsétlenségének kozmikus okai” című háromkötetes filozófiai munkáját, s ' felsóhajtott, ha nekem lenne valakim ... Mások humbugjait kiadják, de az én művem nem, holott ez egycsap&sra világhírnévhez juttatna. Trilógiát írt „A lángész crescendója” címmel, mely arról szólt, hogy micsoda mennyei boldogsághoz jutott volna az emberiség, ha őt. Safranek Ödönt nem gáncsolják el minduntalan. E művét sem támogatták. Sírt. zokogott: ha nekem lenne valakim .;; s narancsot dobált közé. a járókelők Zenét komponált teljesen újszerűt, hagyományos hangszerek nélkülit, ahol vonatsípok, repülőmatorok, dinamók alkották a hangforrásokat. Ne.m volt sikere, átkozódott, vinnyogott, szitkokat szórt az égőkig; ha nekem lenne valakim .. -. Safranek nemrég zárt intézetbe — gyengébbek kedvéért bolondok házába került. Ott megértették, pártfogolták, s ez volt Safranek tragédiája. Nem engedik ki többé. Mészáros Ottó sőt tulajdonképpen nem is j beszélhetünk versenyről, mert i szerintem mindkét irányzat-1 nak ■— a színesnek is, a feke- [ te-íehémek is megvan ési meg lesz a létjogosultsága. O Egyre többen ki- \ sérleteznek nap- \ jainkban a némafilm; egyes elemeinek felhasz- \ nálásával. Helyes-e ez a \ kísérletezés? Igen. A némafilm kényte- ] len volt élni a képszerűség, a \ szimbolizmus, a montázs leg- í különfélébb lehetőségeivel. A j hangosfilm feltalálásával eze- j két a lehetőségeket elhanya- I golták. s ezzel súlyos kárt i okoztak a filmművészetnek. = Most. 28 év után. ismét al- j kalmazni kezdik — különösen j a franciák, az olaszok, a ju- j goszlávok — azokat az esz- I közöket, amelyek a némafilm- j ben beváltak és alkalmazhatók i a hangosfilmben is. Nagy i kár. hogy a montázs és a ; szimbolizmus hazájában. Pu- ; dovkin és Eisenstein iskolájá- : nak szülőföldjén, a Szovjetunióban még túlontúl ragaszkodnak a színpadszerű filmtechnikához és nem eléggé használják fel a filmművészet e két úttörőjének tanításait. O Mi tehát ezek után a cannes-i fesztivál tanulságainak summája? Az. hogy jobb filmeket kell készítenünk. Évi kétezer játékfilmet gyártanak ma a világon. Ezekből rettenetesen kevés az igazán jó film és nagyon sok a középszerű. Arra kell tehát törekednünk, hogy a lehetőségekkel élve, sokkal nagyobb igényeket támasztva, új utakat keresve kijussunk a középszerűség kátyújából és valóban nagyszerű filmeket adjunk a közönségnek. O Hogyan fogadták a i „Két vallomás“ cí- ] mű játékfilmet ? A fogadtatás igazán kedves volt. A magyar delegációt mindenütt szeretettel vagy legalább is udvariasan vették 1 körül. Nagy jelentőségűnek ; tartom a magyar delegáció i részvételét két szempontból is. i Az egyik; tudtára adtuk a j világnak — ha talán nem is | legértékesebb alkotásunkkal. ! hanem személyes megjelené- ! sünkkel — hogy vagyunk, lé- i tezünk, másodsorban megis- I merkedhettünk, tárgyalhat- ! lünk a nyugati szakemberek- | kel. Nem utolsósorban ennek ! köszönhető, hogy közös íran- I cia—magyar filmprodukciót \ készítünk elő és hogy ugyan- I csak francia—magyar íilm- 1 egyezmény született. Ez any- I nyit jelent, hogy a magyar fil- ! mek számára megnyílott a l francia piac és talán megnyílj ük majd a francia közönség \ szíve is. Amit közvetlenül a \ „Két vallomás“ fogadtatásáról | elmondhatok: közönségsikere I volt. azaz tapsoltak a bemu- 1 tatóján. a közönség — amely I Cannesban egyáltalán nem | udvarias — nem hagyta ott 1 vetítés közben a nézőteret; de | nem arattunk kirobbanó si- I kert és nem nyertünk dijat. O lgen, egyes lapok azzal gyanúsították a „Két vallomás“ alkotóit, hogy témájukat és megoldásaikat az ..Özönvíz előtt“ című filmből merítették. Igaz ez? 1 Kétségtelen, hogy a két film | összefüggésben van egymással 1 és összefüggésbe is hozták | őket. Ez azonban természetes. | Az „Özönvíz, előtt“ nem az el- ! ső és a „Két vallomás“ nem a f második olyan film. amelyik I az ifjúság problémáival fog- ! lalkozik. Ez örök kérdés. A | mexikóiak, a jugoszlávok és lilllllllllllllllllllllllUiniillllMIIIIIIIHIIIMIItillllllllHlllllllllllllllllli
