Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-14 / 38. szám

1957. JŰNIUS 11, PÉNTEK PEST Mtt ö/CirlaP A munkaverseny új útjait keresik a Csepel Autógyárban A budapesti partaktíva ta­nácskozásán Marosán György elvtárs többek között az ismét újraéledő szocialista munka- vensenyről is szólt néhány szót. Beszélt arról, hogy a kor­mány lehetővé teszi az új alapokon kibontakozó munka­verseny győzteseinek jutalma­zását. Megyénk egyik üzeme, a Csepel Autógyár is a munka­verseny új útjait kutató gyá­rak sorába lépett. Hogyan kezdték? Az üzemi bizottság kidol­gozta a verseny Irányelveit. A tervezetet megvitatta a mű­szaki gárdával, majd a végső szót kimondani hivatott dön­tőbírók elé, a munkások elé terjesztették jóváhagyásra. A javaslatot termelési értekezle­téken vitatták meg, majd a vita során felmerült kérdések tisztázása után elfogadták. A verseny célja: Szemben a régi, főleg a munkaintenzitás fokozásával kierőszakolt termelésnöveke­dést eíérni akaró célkitűzéssel, a gazdaságos termelést, az ön­költség csökkentését, ezen ke­resztül a nyereség növelését tűzik ki jő célul, azaz: 1. a gazdaságos termelést, illetve a tervezett költségszint csökkentését; 2. az egy főre tervezett napi termelési érték túlteljesítését; a) a selejtcsökkentést; b) a fogyószerszámok költ­ségeinek csökkentését; c) a segéd- és üzemanyagok költségeinek csökkentését; d) a termelő gépek javítási és karbantartási költségeinek csökkentését. A fenti célkitűzéseket saját adottságaik figyelembevételé­vel az egyes gyáregységek konkretizálják. A gyáregysé­gek maguk határozzák meg. milyen területen hajtják végre az önköltségcsökkentést, A verseny formája: A gyáregységek állnak egy­mással versenyben. Ezen be­lül a műhelyek, a műhelyeken belül pedig a brigádok verse­nyeznek egymással. Tehát kol­lektív versenyről van szó. Az értékelést a gyáregységek ön­állóan végzik és negyedéven­ként termelési értekezleten is­mertetik a dolgozókkal. Az üzemi bizottság ezen túl­menően helyesnek tartja ha­vonta ismertetni a verseny ál­lását, hogy a hibákat menet­közben tudják javítani. A ter­melési költségek ellenőrzésé­nek megkönnyítésére szolgál az az árjegyzék, amelyet a műhely- és brigádvezetők kéz­hez kapnak az általuk termelt alkatrészek és segédanyagok értékéről. Az eredményeket nemcsak a központi versenytáblákon te­szik közzé, hanem a műhe­lyekben is. Itt minden dolgozó megtalálja saját eredményeit, napokra meghatározva. így mindig tudja, hol szorít a ci­pő, mit kell tennie, hogy el ne ,maradjon ő és ezáltal bri­gádja, műhelye is a verseny­ben. A jutalmazást az elért nye­reségnövelés határozza meg, amelyből a dolgozók eredmé­nyeik alapján részesülnek. A legjobban teljesítőket külön jutalomban akarják részest- tent A műszakiak versenye: Ezelőtt a Csepel Autógyár- ban is csak amolyan papír­verseny folyt a műszakiak kö­zött. Volt, mert kellett lennie. De most meghatározott fel­adatokkal akarják élővé ten­ni a műszakiak versenyét, amely a gyár jelenlegi nehéz­ségeinek megoldását célozza A feladatok a következők: 1. új konstrukciók kidolgo­zása és bevezetése; 2. a gyártmányok normaóra- szükségleteinek csökkentése; a) öntött és kovácsolt anya­gok ráhagyásainak csökken­tése; b) felméretes anyagok nor­malizálása; 3. műanyagok felhasználása importanyagok pótlására; 4. a szerkesztésből adódó se­lejtek kiküszöbölése. Ezek a célkitűzések főleg a szerkesztés és a technológiai osztály dolgozóira vonatkoz­nak. A többi műszaki dolgozó tennivalóit külön határozzák meg. Ezek a tervek már elindul­tak a megvalósulás útján Bizony, nem volt könnyű idáig eljutni. Erről beszélnek az üzemi bizottságon és ezt mondja Takács Antal üzem­vezető is. a hetes műhely ve­zetője, akinél kísérletképpen először indult meg az új ver­seny a gazdaságos termelésért. — Mindenki attól tartott — mondják —, hogy ismét a régi. rossz versenyformát akarjuk visszahozni. Attól féltek a dolgozók, hogy ismét rá kell kapcsolni a munkára, minél többet gyártani, aztán amikor már a jelenlegi normát jóval túlteljesítik, jön az új norma­rendezések egész sora, akár megvannak ennek technikai feltételei, akár nincsenek. Sikerült eloszlatni a kéte­lyeket. hisz a verseny fő cél­kitűzései (gazdaságos terme­lés, önköltségcsökkentés) már önmagában bizonyítják, hogy nem a munkaintenzitás túl- hajszolásáról van szó. De azt is megmondták a dolgozók­nak, — nagyon helyesen tet­ték —. hogy amikor a techni­kai feltételek lehetővé teszik, a normákat is megváltoztat­ják. Például, ha sikerül az ön­tött és kovácsolt alkatrészek méreteit közelebb hozni a kész méretekhez. így az esz­tergapadokon és marógépeken rövldebb idő alatt készül majd el egy-egy munkadarab, mert nem kell annyi anyagot le­forgácsolni róla. Természetes, hogy a normaidőt is mes kell változtatni ebben az esetben. Az érvek hatottak. A dolgozók magukévá, tették a célkitűzéseiben helyes elő­terjesztést. Köztük is a legki­Romániába, a Fekete-tenger partjára rendez társasutazást az IBUSZ Az IBUSZ 14 napos társas- utazást rendez Romániába, a Fekete-tenger partjára, a Constanza közelében levő Vasile Roaita-ba. A tár­sasutazás részvevői két na­pot Bukarestben töltenek. In­dulás július 18-án, 27-én és augusztus 5-én. Részvételi díj válóbbak tekintik leginkább szívügyüknek, hogy az új kezdeményezés minél ered­ményesebb legyen. Csak né­hányat említünk közülük. Ta­kács István köszörűs, aki 8 éve dolgozik a gyárban, Kiss Lászlóné Munkaérdemérem­mel kitüntetett sztahanovis­ta. aki a brigádok közötti verseny mellett tör lándzsát, mert amint mondja, így a brigád tagjai jobban segítik egymást. De elismerően nyi­latkozik Brünner Konrádné és Nagy József, a lakatos-bri­gád vezetője is. A végső igent, vagy nemet, azonban majd az eredmények mondják ki. Kezdeti eredmé­nyek már mutatkoznak. Pél­dául a már említett hetes mű­helyben 6000 forint munka­bérmegtakarítást értek el az­zal, hogy kevesebb létszámmal ugyanazt a termékmennyisé­get állították elő. mint ré­gebben. A szerszámelhaszná­lásnál eddig 500 forint a meg­takarítás, de már ez is valami. Az olajjal való takarékosság eddig 1540 forintot hozott a konyhára. Ezt úgy érték el, hogy az olaj elfogyását rész­ben a tömítések megjavításá­val meggátolták, másrészt az­zal. hogy az elfolyó olajat edé­nyekben felfogják és újból be­töltik a gépekbe. Az élet sok kiegészítést, mó­dosítást vet még fel a továb­biakban. A kezdeményezést mégis üdvözölni kell, mert a termelés megjavításá­nak új útjait keresik ezzel is. Csak arra kell vigyázni, hogy amilyen őszintén beszéltek a vezetők a dolgozókkal eddig, a jövőben is olyan bátran for­duljanak hozzájuk; a gyár gazdáihoz. Az őszinteségre — egészen biztos — őszinteség és a termelékenység fokozatos javítása lesz a válasz. — kas — 'MimiiiiimiiiiiimiitiiimiiHiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiHiuii)» | Valami baj van ... 1 ... a MÁV nyári menet- | I rendje körül. Legalábbis a | | Nagykáta—Szolnok vona- | I Ion. Arra utazva nem lát- \ i tam másfajta embert, csak | i olyat, aki öklét rázva em- | 1 legette a MÁV-ot, a menet- 1 | rend készítőit, s azok összes | I rokonait. | Példaként: a 2511-es sze- 1 1 mélyvonat a jól bevált | 1 tápiógyörgyei végállomás | | helyett csak Nagykátáig | | közlekedik s így, akik éj- | I jeli műszakban dolgoznak § | Budapesten — ez Tápió- | 1 györgyén, Tápiószelén, Far- 1 | ínoson legkevesebb 200— | 1 250 ember — kénytelenek 1 | az 5513-as délutáni vonat- | | tál utazni, s a MÁV jóvol- | I tából 4—5 órát sétálgatni | | a fővárosban, míg dolgozni | I mehetnek. Vannak azonban 1 | ennél különb dolgok is: az | | 5516‘-os személyvonat me- 1 1 netrendjét — a vonat ka- I | lauzai mondták! — lehetet- | | lenség betartani, s az rend- | | szeresen 15—25 percet, de | | olykor egy órát is késik. | i Az újszászi és a szolnoki f I pályaudvaron tapasztalta- | | kát — Űjszászon majdnem § | megverték a forgalmistát a 1 I jogosan felbőszült . jászok, | I akik vagy 150-en voltak — | | már ide sem írom, azt hi- f 1 szem, ennyi is elég. 1 A MÁV ugyan nem sze- | | ret a menetrenden változ- § | tatni, de ebben az esetben | I tegye meg, több száz dől- | | gozó érdekében. Mert ez a I § több száz ember fontosabb, § | mint — a rossz menetrend. 1 M. O. | Megérkezett a Mayflower II. Megérkezett az amerikai partokhoz a Mayflower II., annak a vitorláshajónak töké­letes mása, amellyel 337 évvel ezelőtt az első angol kivándor­lók az Újvilágba érkeztek. A Mayflower II. 53 nappal ezelőtt indult el az angliai Plymouthból, 8000 kilométe­res utat tett meg az Atlanti­óceánon keresztül. Két napot késett, mivel eredetileg június 10-re várták az érkezését, Vi­gasztalásul szolgáljon azonban, hogy az első Mayflowernek a jóval rövidebb, 5000 kilomé­teres útja megtételéhez 69 napra volt szüksége. Az érkezés után ünnepségek voltak, amelyek során a ha­jón újra aláírták az úgyne» vezett Mayflower-okmányti (Ezt az okmányt az első an­gol települők dolgozták ki és önkormányzati rendelkezései­ket tartalmazza.) tengerparti szállodai szállás­sal, elsőrendű ellátással, úti­költséggel együtt 2380 fo­rint. Jelentkezés június 14- től az IBUSZ összes buda­pesti és vidéki irodáiban — kivéve a Vörösmarty téri iro­dát. Kakastollas világ Nagykátán Dombóvári József volt csendőrfőtörzsőrmester a bíróság előtt Milyen ártatlanul csillognak a szemei, milyen udvarias, halk és tisztelettudó ez az em­ber, aki most itt áll a Pest megyei Bíróság előtt. Sűrűn pislogva, szipákolva hallgatja a vádiratot, amely súlyos bű­nöket olvas a fejére. 1956. október 24-et írjuk. Dombóvári József nyugalma­zott csendőrfőtörzsőrmester ed­dig nagyon illedelmes, szolgá­latkész volt mindenkihez Nagy­kátán. De most felvirradt a napja! Meglepve látták a nagy- kátaiak, hogy a ládafiából előkerült a régi csendörtörzsőrmesteri ruha, s Dombóvári József kifeszített mellel, döngő léptekkel járja Nagykáta utcáit. Egyszerre hangadó lett. Azon­nal szervezkedni kezdett. Sa­ját magát megtette a nemzet­őrség parancsnokává, amely­hez legénységet is verbuvált. A tagok túlnyomó része volt csendőrökből és kulákptkból te­vődött össze. Munkához is lát­tak. Elmentek a rendőrőrsre, ahol kényszerítették Nagy XIX. Jánost, a párthoz hű rendőrtörzsőrmestert, hogy ad­ja át fegyverét és „valljon a kapcsolatról, amelyet még eb­ben az időben is fenntartott az MDP-vel.” „Kiszálltak” Ba- rányi János járási pártbizott­sági tag lakására is, ahol ház­kutatást tartottak; Dombóvári házi interná­lást rendelt el Barányival szemben, előzőleg azonban bevitette kihallgatásra a nemzetőrséghez, noha Da­rányi súlyos agyhártya­gyulladással betegen fe­küdt. Ennek következményeként je­lenleg is idegbeteg. így következett el az októ­ber 29-e, amikor az epresi is­kolába nagygyűlést hirdettek meg. Dombóvári volt a szónok. Dörgő hangon, megalkuvást nem ismerő hangsúllyal tar­totta meg „bemutatkozó” be­szédét. A nemzetőrség tovább mű­ködött, amíg a szovjet csapa­tok rendet nem teremtettek. Dombóvári Józsefet — miután tanúvallomások alapján min­den bizonyíték ellene szólt —< letartóztatták. így került a bíróság elé. És most a „hős" mindent .tagad. „Csak a lelkek békéjét akarta szolgálni, ki akar­ta venni a fegyvert az il­letéktelen emberek kezé­ből, az a ruha nem is csendőrruha volt, csak valamiféle olyan anyag­ból készült civil mez.” Még akkor sem törik meg, amikor sorba jönnek a tanuk, Kerekes Antal, Lengyel Pál, Lengyel András keménytekin­tetű, a tiszta igazságot sze- mébevágó kisparasztok, akik kereken megmondják, hogy ő volt a nemzetőrség vezetője, ő tartotta az uszító beszédet* A bizonyítékok egyre gyűlnek, Dombóvári mindinkább dadog; Június 25-én folytatják majd a tárgyalást, amikor a soron következő tanuk mondják sze­mébe az igazságot, hogy utána g bíróság méltó büntetéssel sújtsa azt a Dombóvári Józse­fet, aki az ellenforradalom idején úgy vélte, hogy újra felvirradt a kakastollasok napja. K. P, — Laczkó Marika, 9-ben a 3 hányszor van meg? — fordul az egyik szöszke lányhoz. A kislány folyékonyan fe­lel. Piri írja fel a következő példát a táblára: 60 + 30 — 40 = ? A kislány rövid gon­dolkodás után hibátlanul old­ja meg a feladatot. Fogas kérdést ad fel a taní­tó néni: — Egy fán ül 9 veréb. Egy vadász lelő közülük hármat, hány marad a fán? A kislányok nevetnek édes, csengő kacagással. Kórusban felelik; — Egy se, mert a többi elrepül. Aztán olvasnák, beszélget­nek Petőfiről, Kossuthról, Március 15-ről. Elszavalják a ,,7'alpra magyar‘‘-t. Bemutatják énektudomá­nyukat is. Tisztán, dallamosan énekelnek a tavaszról: „Szállnak a felhők, kergeti őket Surranó gyenge szél,.." Nagy sikerük van a hallga­tóság körében. Kocsis Etelka jó énektanárnak is bizonyult, ■k Szefkfű Ibolya osztályában ezalatt a mondatokról beszél­getnek a fiúk. Oly ügyesen Kocsis Etelka tanítónőt rózsákkal halmozzák el növendékei a vizsga után (Foto: Lelkes) ; J/' ét fiatal tanítónő, Kocsis ; A Etelka és Szekfü Ibolya \ szerdán reggel erős szívdobo- I gással indult el hazulról. Ért- \ hető az izgalom. Tavaly még i őket vizsgáztatták a cinkotai \ tanítóképzőben, most meg ők l vizsgáztatnak a Kókai Általá- \ nos Iskolában. Szekfü Ibolya 58 kisfiú, Ko- \ csis Etelka pádig 46 kislány | nevelője lett. összesen 104 hat- \ vagy hétéves emberpalánta. \ Kis lelkűk mindenre fogé- [ kony még, szépre, jóra, rossz- \ ra is. Velük kell megismertet- \ ni az abc-t, a betűvetést, az I olvasás és számolás nagy és í nehéz titkait. Belőlük lesznek l majd a haza dolgos fiai. Mi- \ lyen nagy hát a két kis tani- 1 tónő felelőssége! Talpig becsü- ! letes, jó hazafiakat kell nevel- | niük belőlük. ★ I Eljött hát a nagy nap. Ko- ! csis Etelka osztályában — az | első leányosztályban — Bánáti | Béla iskolaigazgató jelenlété- | ben megkezdődik a vizsga. A 1 tantermet a tanító néni és ta- ! nítványai virágdíszbe öltöz- | tették. Megilletődött arcú, ün- ! nepélyes kislányok ülnek a I padsorokban, hajukban óriás 1 kék, fehér, ,rózsaszín szalag- | pillangóit. Sok gyermeknek el- I jött a mamája is a nagy do- ! logidő ellenére. Kíváncsian | várják, mit tanult egy év alatt | kislányuk. 1 A tanító néni kérdésére egy- I másután lendülnek magasba a 1 vékony karocskák. Mindenki I felelni akar. Nagyszerűen 1 számolnak százig. Szoroznak, 1 összeadnak, kivonnak. I bontanak szavakra, szótagok- § ra, betűkre egy-egy mondatot, í hogy az még idősebb gyerme-§ keknek is becsületére válnék. I Andris szép, gömbölyű betűk-1 kel a következőket írja a táb- \ Iára: „Az iskolában gyerekek | tanulnak". Papp Jancsi elemzi a mon- f datot, mondván: ez kijelentő I mondat, mert a végén pont § van. Szépen sorra veszik, hogy | milyen a felkiáltó és milyen a | kérdő mondat, s azt is, hogyan | kell szétválasztani írás közben \ az egyes szavakat. Aztán ol- § vasasra kerül a sor. Ruzsnyák \ Pityu éneklős hangon szóta- | gólja: „Tej-fel-től fény-Uh a 1 baj-sza, e-ge-ret fo-gott a i macs-ka...“ Négy fiúcska — Gödöllei | Laci, Bojtár Imre, Gödölilei \ Pityu és Száraz Laci — felel-1 gelős olvasmányt adnak elő, § címe: „Tyúlkocska, egerecske § és a kakas". A többiek tekin- I tete mind sűrűbben tkalando-f zik az udvar felé. Hiába, no, | ők még első osztályosok és | már két órája tart a vizsga. A | tanító néni észreveszi, még 1 egy-két kérdés, aztán szélnek | ereszti a nebulókat, ■k Vizsga után az udvaron | mindkét tanítónőt körülfog-1 ják a gyerekek és szülők. A § tanítványok rózsacstíkrot hoz-1 nak, a szülők pedig szives, kő-1 szönő szót. — Reméljük, nálunk marad-1 nak jövőre is!? Jól vizsgáztak tehát a ffve- \ rekek és jól vizsgázott a két § kis tanítónő is, Szebelkó Erzsébet I AZ ELSŐ VIZSGA

Next

/
Thumbnails
Contents