Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-11 / 35. szám
r L A TECHNIKA VILÁGÁBÓL I J /MVEA/-ONNAN A Heidelbergi Kutatóintézet világító papirost állított elő, melyen az írás éjszaka is olvasható. * Stockholm a világ első atom- erőenergiával fűtött városa lesz. Két hatalmas atomvillanyközpont épül Farst és Westearaas mellett. 1960-ban már ezek az energiaközpontok fűtik a lakásokat és köz- intézményeket. * Oberhausenben épül Nyugat-Né- Wetország első atomerőmüve, melynek hőteljesítménye 25 megawatt lesz, * Szovjet tudósok elektromos vonatot szerkesztettek, mely kerekek helyett golyókon gurul. A golyók súrlódása jóval csekélyebb: így a vonat gyorsan nagy sebességre tehet szert. * Fényes nappal is látható filmvetítéseket tartanak a Leifgyel Nép- köztársaságban. Vetítővászon helyett apró alumínium tükröket alkalmaznak, melyek olyan fénytörést biztosítanak, hogy a film napfénynél is élvezhetői * A világ különböző fővárosaiban már sokan megcsodálták a TU— 104-es szovjet léglökéses utasszállító repülőóriást. Mindenkiben felvetődik a kérdés, vajon milyen lehet a gép hajtóműve, amely óránként ezer kilométeres sebességgel viszi a gépet? A gépen azonban nem látni motort, minthogy azt a szárnyakba építették be. A napokban Moszkvában bemutatták r „TU—104”-et hajtó „AM-3” típusú motort. A motor méretei nem különlegesek, de kapacitása — több mint 30 000 lóerő — felér egy erőmű teljesítményével. Előnye, hogy egy lóerőnyi kapacitásra kevés súly esik és olcsó üzemanyaggal, kerozinnal dolgozik. * Hosszú évek óta első ízben történt meg, hogy csökkent a vezető gépkocslgyáitó országok személy- gépkocsi gyártása. Míg 1955-ben ezek az országok 10.8 millió személygépkocsit gyártottak, 1956-ban ez a szám 8,8 millióra csökkent. A gépkocsigyártás nem mindenütt apadt egyformán. Miközben az Egyesült Államokban és Nagy- — Britanniában a gyártás csökkenése lényeges, Nyugat-Németország- ban, Franciaországban és Olaszországban több személygépkocsi készül. _ * Ä lenlngrádi hajógyárban, ahol gyors ütemben épül az első atom* Jégtörő, a szovjet műszaki szakemberek a világ legkorszerűbb tartályhajójának konstrukcióján is dolgoznak. A 35 ezer tonnás hajó 23 ezer tonna olajat szállíthat majd. A hajót 19 ezer lóerős motorok hajtják, 18 csomós sebességgel. A több mint 220 méter hosz- szú és 30 méter széles tartályhajó a Fekete-tenger és a Távol-Kelet között közlekedik. A tervezésnél különösen figyelembe veszik, hogy a hajó legénységének minden kényelmet megadjanak. Ezért a tartályhajót egy- és kétágyas kabinokkal, tornateremmel, hangversenyteremmel, moziteremmel, klubhelyiségekkel látják el. A kompresszorok lehetővé teszik, hogy a hajót 24 óra alatt megtölthessék vagy kiüríthessék. A hajó teljesítőképessége és sebessége folytán lehetővé válik a szállítási költségek 33 százalékos csökkentése. A rádióaktív atomok felhasználásának módjai 1896-ban Henry Becquerel, francia természettörténész felfedezte hogy az urán tartalmú ásványok közelében a fényképezőlemez akkor is megfeketedik, ha azt átlátszatlan papírba csomagolják. Pedig látható fény semmiképpen nem jutott a lemezekre. Hosszabb kutatás után rájöttek a tudósok, hogy az urán, a rádium és több más anyag sugárzást bocsát ki magából, amely semmiféle külső hatásra sem szűnik meg. Az említett fényképező lemezek megfeketedését is e sugarak okozták. E sugárzást rádióaktív sugárzásnak, a sugárzó anyagot rádióaktív anyagnak, s magát a jelenséget rádióaktivitásnak nevezték el. A sugárzás tanulmányozása során megállapították, hogy A SUGÁRZÁS HÁROM ÖSSZETEVŐBŐL ÁLL így: Alfa-sugár, ez anyagi részecske, elektromos töltése pozitív. A béta-sugár szintén anyagi részecske, elektromos töltése negatív. A gamma-sugár már nem anyagi részecske. Elektromos töltése nincsen, és a levegőben 200 métert is megtesz. E sugár csökkentéséhez vastag ólomréteg szükséges. A neutron felfedezése és a nagy számú neutronszolgáltató forrás elkészítése tág teret nyitott az atommag átalakítására irányuló kísérleteknek. A neutronok igen érdekes tulajdonságú részecskék. Elektromos töltésük nincsen, azért könnyűszerrel mozognak a legtömörebb anyag belsejében, és így könnyedén jutnak el az atommagokhoz is; Ha abr ba befogadtatnak, máris más tulajdonságú atommag jön létre. Az új atommag ugyanannak az elemnek a magja marad, mint az előző, azért, mert a protonok száma nem változott meg. (Az elem tulajdonságaira ez a döntő.) A neutronnal megszaporodott atommag pedig a régi magnak egy izotónia lesz. (Egy elem különböző neutronszámú atomjait nevezzük izotópoknak.) I proton \ Hidrogén Hetié/ hidrogén Vannak atommagok, amelyek nagy számmal fogadnak be neutronokat. Ilyenkor a neutron belép az atommagba, azután sugárzást bocsát ki. A rádióaktíwá lett anyagoknak az az érdekes tulajdonságuk, hogy közelükben a levegő elektromos vezetővé válik. HOGYAN TUDJUK E JELENSÉGEKET FELHASZNÁLNI? Mint nyomjelzőt és mint su, gárforrásokat. Mint nyomjelzőt az iparban a következő módon használják fel; pl; valamely nagy városban a föld mélyében levő főcsővezetékből a víz fele megszökik, mert egy vagy több helyen megrepedt. Ilyenkor sugárzóvá tett sóatomokat juttatnak a vízbe és átnyomják a hálózaton. Utána tiszta vizet nyomnak át. hogy kinyomja a sózott vizet. Azon. ban a repedésen át a sugárzó sóatomok a talajba jutnak es ott maradnak. Érzékeny, sugárzásjelző műszerrel a hálózat mentén addig mennek, míg a repedésen át a földbe jutott rádióáktív só hatására a műszer nem jelez. Mezőgazdaságban nyomon követhetik a növények táplá- lékfelvételének idejét és mennyiségét. Megállapítható például a trágya legcélszerűbb összetétele, használatának módja, ideje; Megtudták például, hogy a trágyában levő foszfátot akkor vessük fel leggyorsabban a növények, ha a talajra szórják, vagy az öntözővízbe keverik. Az orvostudomány Is sok területen tudott előbbre jutni a jelzőatomok által. Az élő testben végbemenő sok bonyolult változást sikerült ily módon nyomon követni. Például a rákgyanús egyén szervezetébe megjelölt jód-, illetve foszforatomot juttatnak. A rákos daganatban a megjelölt jód-, illetve foszforatom nagyobb mennyiségben gyűlik össze, mint másutt. Ezáltal a daganat pontos helyét, sőt annak kiterjedését is meg tudják határozni. Mint sugárforrást használjuk fel a rádióaktív anyagokat pl. a csővezeték falvas- tagsága. kopása mérésénél, még üzem közben is, oly módon. hogy sugárzó anyagot (pl; kobaltot) helyeznek el a csőfal egyik oldalán. Vele szemben mérőkészüléket helyeznek el, amely jelzi az áthatoló sugarak mennyiségét. Minél vastagabb a cső fala, annál kevesebb sugár hatol át rajta. A sugárzás erősségének a különbségéből lehet következtetni a csőfal vastagságára, illet- ve kopására. több súgót súgót Ugyanígy a hibás vasönt- vértyek üregeit is meg lehet találni. Mezőgazdaságban is fel lehet használni a sugárzó anya. gokat, mégpedig a terméshozam növelésére. Ez úgy történik, hogy mesterséges sugárzó anyagot helyeznek a vetés fölé. A sugár hatására a növény (pL a cukorrépa) hamarabb növekszik és a cukorrépk esetében cukortartalma kétszerese lesz. A sugárzás akkor a legeredményesebb, ha gyengén alkalmazzuk. 3 hónapi sugárzói utan^ A gyógyászatban is sok felhasználási területe van a sugárzási anyagoknak, elsősorban rákos megbetegedéseknél. A tüdőrákot úgy gyógyítják eredményesen, hogy finom eloszlású rádióaktív aranyat juttatnak a tüdő vérereibe, ahol azok fennakadnak és sugárzásukkal a rák továbbterjedését megakadályozzák, illetve kifejtik gyógyító hatásukat. A rádióaktív anyagok fel- használására még nagyon sok lehetőség van. E felfedezések az ember munkáját könnyítik és egészségét védik. Merka Géza Bánya 3200 méter magasban Az észak-kaukázusi Bak- szan-hegységet gyakran járják expedíciók, amelyek a | hegy titkait kutatják. A szovjet geológusok munkáját i nemrégiben siker koronázta. A tenger szintje felett 3200 j méter magasban felfedezték, hogy a hegy kőzete főképpen ■molibdént, de ezenkívül wolframot, ónt, ólmot, aranyat és más színes-, valamint ritkafémet tartalmaz. Az új lelőhely felfedezése nemcsak örömet, hanem gondot is okozott a tudósoknak. Hogyan szereljék fel e szédítő magasban a bányát? Hogyan szállítsák le a feltárt ércet? A szovjet ipar segített e nagy problémák megoldásában. Rövid idő alatt a hegy lábától a csúcsig autóutat építettek, lUllllimilllllllhlllllllllllllllll'lllllflllllM Sarkvidéki hidegből szubtrópikus melegbe... Első olvasásra úgy tűnik, hogy ez a cim képtelenség. Pedig a két éghajlati tájat csupán egy vastag ajtó választja el egymástól. Persze mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy e pillanatban a Szovjet Tudományos Akadémia növényfiziológiai intézetének Fitotron nevű mesterséges éghajlatszabályozó állomásán vagyunk. A laboratóriumokban nemrég kezdték el a kutatómunkát. Az állomás 33 helyiségében a legkülönfélébb műszereket találjuk. A berendezéseket a külső, hozzá nem értő szemlélő két csoportba oszthatja. Az egyik, amelyikkel a szobákban rövid idő alatt a sivatag, a sarkvidék, a szubtrópikus övezet, a magas hegyek és a mély völgyek éghajlati viszonyait teremtik elő; a másik pedig, amelyekkel az így nyert éghajlati viszonyok között a hőmérséklet alakulását, a levegő nedvességtartalmát, a fényintenzitást stb. mérik; A Fitotron jelentősége abban rejlik, hogy a tudósak a jól felszerelt laboratóriumok tág lehetőségeit felhasználva, de mégis természetes viszonyok között, tanulmányozhatják az éghajlat hatását a növényzetre. Jelenleg a tudósok a növények növekedésének, táplálékfelvételének, fagyállóképességének és a szárazság elleni védekezésnek törvényszerűségeit kutatják különböző éghajlati viszonyok között. Nem kétséges, hogy az új kísérleti állomás kedvező hatást gyakorol majd a szovjet mezőgazdaság ter- 'ínéshozamának fejlesztésére; Angliában elkészült az idei év legerősebb gépkocsija. A képünkön bemutatott 170 lóerős „Jaguar” harmadik sebessége meghaladja az óránkénti 100 mérföldet Ugyancsak Angliában készült ez a mezőgazdasági árokásó gép, amelyet az Abbots Riptonban rendezett kiállításon mutattak be. A különös kinézésű gépezet ezüstérmet nyert AZ OLAJKUTAKRÓL A World Oil című folyóirat ismerteti a világ különböző részein fúrt olajkutak mélységét. A kutak felének mélysége 2740—3350 méter között váltakozik. A legmélyebb olajkút az Egyesült Államokban van, amely 6879 méteres. A második helyen Venezuela áll, 5345 méterrel, ezután a Szovjetunió következik 5200 méterrel. Trinidadban, Columbiában, Ausztráliában, Szaud-Ará- biában és Argentínában 4500—5000 méteres kutakat fúrtak. Kanadában, Algériában, Franciaországban, Marokkóban, Kuveit- ban, Ecuadorban és Romániában a kutak mélysége 4000 és 4500 méter között váltakozik. A világon 38 olyan ország van, ahol az olajkutak mélysége több mint 3000 méter. /A/A/EA/-ONNAN Dr. Ervin Müller, a pennsylvaniai egyetem professzora 19 évi kutatás után megszerkesztette 2 millió 700 ezerszeres nagyítású ion-mikroszkópját. A mikroszkóppal atomokat is sikerült fényképezni. * Kína első autógyára az elmúlt év nyarán megkezdte a „Felszabadulás” típusú tehergépkocsik gyártását. A 4 tonnás, benzinmeghajtású, 6 hengeres gépkocsi motorja 90 lóerős. A gépkocsi 63 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhet, rakománnyal pedig 30—33 kilométeres sebességet érhet el. Sima úton a „Felszabadulás” típusú gépkocsi egy vagy két pótkocsit vontathat. A „Felszabadulás” típusú tehergépkocsi a szovjet „ZISZ—150”- típusú tehergépkocsi mintájára készült. Megszerkesztésénél és gyártásánál figyelembe vették a helyi útviszonyokat. Szükség esetén a kocsi autóbusszá, önkiüríjö kocsivá Is átalakítható és ellátható emelődaruval is. * Londoni jelentések szerint Angliában újfajta porszívó gépet hoztak forgalomba, amely apró méreteinél és olcsóságánál fogva igen népszerű lett. Az egész készülék elfér egy 30x21x27 centiméteres dobozban. Kezelés^ rendkívül egyszerű és a bútorok alá is befér. Új-Delhiből érkezett Jelentés szerint az észak-indiai Radzsasztan- ban felfedezték Ázsia legnagyobb uránérctelepeit. Ezek a telepek Jaipurtól mintegy 210 kilométerre délnyugati irányban feküsznek. Az urántartalom itt oly magas, hogy alkalmasnak látszik atomenergia termelésére. ♦ Salisbury amerikai szivspedalls- ta kijelentette: nincs messze az a nap, amikor a beteg szívet épp úgy helyettesíteni lehet műszívvel, mint a rossz fogat műfoggal. Elmondotta, hogy nyolc különböző szívmodellel kísérleteznek. Ezek üvegből és plasztikból készülnek. * Japánban megépítették a „Szado Maru” nevű teherszállító motoroshajót, amelyre 13 290 lóerős Diesel- motort szereltek. Az újságok azt írják, hogy ez az eddigi Diesel- motorok legnagyobbika. A gigantikus motor mindössze 9 hengeres. A japán gépipari szakemberek műve azt bizonyítja, hogy a gőzös a gázturbinák eddigi eredményei ellenére is a Diesel-motorok még nem mondták ki az utolsó szót. * Nemrég Angliában a római korból származó teljesen ép fémtárgyakat találtak. Az angol tudósok megállapították, hogy e tárgyak azért voltak képesek 2000 esztendőn át a földben épségben megmaradni, mert felületüket különleges mikroszkópikus gombák óvták. • Az angol tudósok most szívósan dolgoznak azon. hogy a felfedezett gombákból olyan anyagot állítsanak elő. amely megóvja • fémeket rozsdásodástól. * Grönlandnak, a világ legnagyobb szigetének első taxija a minap kezdte meg szolgálatát. A taxi, amelyet Paulsen kőműves vezet, a kikötő és a kis települések közt közlekedik, s egy hozzákapcsolt pótkocsin mindjárt az utasok nagyobb csomagjait is elszállítja. Családi kirándulások számára kiválóan alkalmas lesz — elterjedése esetén — ez a gépkocsi, amelynek hátsó része felhajtható és ott szabályos hálófiilkét rendezhet be magának és feleségének az autó tulajdonosa. A hálótérben még hat gyermek is elfér. Ezenfelül 50 köblábnyi tér szolgál a csomagok elhelyezésére. A kocsi maximális sebessége óránkint 84 mérföld ituiimmiiiiitiiiitHitniiiiiiitiiMiiiiiiimi TUDJA-E HOGY... , 5. a vegytiszta víz íztelen. A viznek erről a tulajdonságáról Zotterman svéd tudós azt állítja, hogy az állatoknak olyan idegük is van, amellyel ugyanúgy érzékelik a vegytiszta víz ízét, mint a só ízét «.s Angliában sok helyütt azbesztbetonból készült víztartályokat használnak. Az azbesztbeton tartósabb a vasnál. > a fogaskerekű mechanikus ingaórát nem 1300-ban találták fel és nem Európában. Bebizonyosodott, hogy ennek az órának Kína a hazája és feltalálásának időpontja 1088-ra, de lehet, hogy 725-re tehető. Az 1030—1102 között élt Szu-Szung kínai csillagász ilyen óráról tesz említést könyvében, az Egyesült Államokban mozgó alkatrész nélküli szivattyúkat gyártanak. Ezekkel a szivattyúkkal dielektromos folyadékot szivattyúznak. A folyadékot mozgó elektromos tér hajtja. •.: az élesztőgombák nagyon falánkak, ötvenhat kiló élesztőgomba 12 óra alatt másfél tonna tápanyagot, mintegy 27 ezer liter vizet és 765 köbméter levegőt nyel el, A gombák súlya ezalatt 450 kilóval gyarapszik, ,s: az első papírgyártó gépet a XIX. század elején találták fel Franciaországban. i.. a Nap 3 perc alatt annyi energiát sugároz, amennyit az egész világ egy egész év alatt fogyaszt el. t.: ha a Nap kihunyna, Földünket hó és jég, s ezenfelül 12 méter vastag fagyott levegőréteg borítaná.