Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-11 / 35. szám

2 “‘•WCirlap 1957, JtJNIUS 11, KEDD Mulfganng in és Hruscsov finnországi lutogntásn Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Hruscsov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének tagja s a kíséretükben levő szovjet személyiségek megje­lentek a finn szakszervezeti mozgalom megalapításának 50; évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Az olimpiai stadionban sok­ezren gyűltek össze. Az ünne­pélyen részt vettek a követke­zők: Kekkonen köztársasági elnök, Fagerholm, a parla­ment elnöke, Sukselainen mi­niszterelnök. A közönség felállva köszöntötte a stadion­ba érkező szovjet államférfia­kat. A díszpáholyban a finn ál­lamférfiakkal és a szovjet, vendégekkel együtt foglaltak helyet a finn központi szak- szervezeti egyesülés vezetői. Az ünnepen részt vett a szovjet szakszervezetek kül­döttsége. A delegációt Sev- csenko, a szovjet szakszerve­zetek központi tanácsának elnöke vezette. Képviseltette magát az ünnepélyen sok más ország szakszervezete is. Az ünnepen Antikainen, a szakszervezetek elnöke mon­dott beszédet a finn szakszer­vezeti mozgalom 50 esztende­jéről. Megrajzolta a finn szakszervezeteknek ez idő alatt megtett útját, hangsú­lyozta a Nagy Októberi Forra­dalom hatalmas jelentőségét a finn szakszervezeti mozga­lom szempontjából. Gosnjak hadseregtábornok moszkvai látogatása Gosnjak hadseregtábornok, a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság nemzetvédelmi ál­lamtitkára, és a kíséretében levő tábornokok s magasrangú tisztek ellátogattak Gorkiba, ahol megtekintették a Lenin- múzeumot. A nap második felében a jugoszláv vendégek megtekin­tették a központi Lenin Sta­dion épületeit és 'sportpályáit. Este a jugoszláv vendégek a Szovjetunió Nagy Színházában megnézték „Az érclovas“ cí- 1 mű balettet. Őszinte szó F ülsértő kakofónia vijjog — rikoltozik hosszú ideje a világpolitika porondján. Több atomfegyvert, több hidrogénbombáit: ez a téma; a háborús légkör fokozása: ez a cél, Mindig akad dudás, aki a dudát fújja, mindig akad lovag, aki felpattanva a háborús uszítás kancájára, rikoltozik harso­nájával. Ebbe a káoszba dördül bele olykor az óriás figyelmeztető, dudást hallgatásra parancsoló szava. S ettől a hangtól meg­riad a háborús uszítás kancája is, s mind jobban hányja-veti lovasát, Hruscsov eltárs beszélgetése az amerikai televízió munka­társaival ilyen dudást elhallgattató, intő szó volt. Mi a lényege ennek a beszédnek? Egy szó, négy betű: béke! Békét az embe­riségnek, hogy élhessen, hogy alkothasson, hogy gazdag örök­séget, s ne romokat hagyjon unokáira. Béke, békét s ennek érdekében megtenni mindent. Hruscsov elvtárs szavai: nyílt beszéd. Őszinte, mélypn átélt szavak, aggódás a világ sorsáért, az emberiség jövőjéért. Javaslatok, hogy mit kellene tenni, segiteniakarás, hogy a tárgyalások szekere kilendülhessen a kátyúból. Ha a dudás el is hallgat, ha egy pillanatra le is teszi dudá­ját, ez még nem jelenti azt, hogy többé nem akar játszani. S ezt bizonyítják a visszhangok is, melyek Hruscsov elvtárs szavai nyomán támadtak. Forgatják erről, gyúrják arról, de egy dolgot nem tudnak letagadni: ennyire őszintén, ennyire emberien régen beszélt államférfi a világ színe előtt. S azt sem tudják letagadni, hogy a szavák fő gondolatmenete: bé­kességet, nyugalmat biztosítani az egyszerű emberek száz­millióinak, legyenek azok szocialista vagy kapitalista ország tagjai. Bonnban Fritz Erler szociáldemokrata képviseld hangoz­tatta, hogy csakis az érintett országok katonai kiürítésének útja — a Hruscsov által megjelölt út — járható az európai kérdés megoldásánál. Ugyanakkor az angol külügyminiszté­rium szóvivője, fújja a magáét, s a javaslat lehetetlenségéről beszél. A News Chronicle külpolitikai munkatársa így ír: „Meg kell adni, Hruscsov nagyon ésszerű és okos dolgokat mondott”. A Daily Herald diplomáciai szerkesztője szerint a Hruscsov- nyilatkozat valóságos mestermű volt. Ugyanakkor az Egyesült Államok hivatalos köreiben azt hangoztatják, hogy a beszéd­ben semmi új nincs. A beszéd elől kitérni nem lehet, de kicsavarni megpró­bálják. De lám, már a háborús politika dudásai között sincs meg az egyetértés! Már ott is többen és többen döbbennek rá, hogy milyen iszonyú szakadékhoz vezet a háborús uszítás ro­bogó szekere. S ha nincs összhang a dudások között, hamisan hangzik a zene. S hamis a nyugati visszhang is. Eltűnt a nyu­gati egység. Akad még sok. dudás, aki a régi nótát fújja, de mind több az olyan, aki kényszerítve a józan ész megfonto­lásaitól, leteszi dudáját vagy legalábbis átvált azzal békésebb hangnemre. 24 ÓRA A VILÁGPOLITIKÁBAN A iV.l I» ESEMEAYE C olombóban, Ceylon fővárosában megnyílt a Béke Vi­lágtanács ülése. Hétfőn 11 órakor a küldöttek már megtöltötték a virágokkal feldíszített hatalmas üléstermet. Megjelentek a világ minden részének, Ázsiának, Afrikának, Amerikának, Európának és Ausztráliának képviselői. A leg­különbözőbb politikai és vallási nézetek, a legváltozatosabb hivatások és szakmák képviselői, tudások, művészek, zené­szek, festők, lelkészek, tanítóik, gazdálkodók, kereskedők, munkások gyűltek pssze. Mindannyiukat egyesíti a béliére való forró törekvés, s az a szilárd elhatározás, hogy megaka­dályozzák a háborút, megkíméljék az emberiséget az újabb háborús összeütközéseiktől. Az ülésszakon sok a megfigyelő és a vendég. A világsajtó igen nagy érdeklődést tanúsát az ülésszak iránt. A legnagyobb újságok tudósítói beszámolnak az ülésszakról, a rádió- és távirati ügynökségek Amerika, Anglia, a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió, India és sok más ország lakosságát tájékoztatják a világtanács ülésének eseményeiről. A teremben ceyloni dobók pergése, nemzeti énekek dal­lama hangzott; a ceyloniak a hagyományok szerint így kö­szöntik kedves, szívesen látott vendégeiket.. A Béke Világ­tanács megbízásából D‘Astier de la Vigerie, a' francia nem­zetgyűlés képviselője megnyitottnak jelentette ki az ülés­szakot. Lemondott a Zo! i-kormány Adone Zoli két hete hatal­mon levő keresztény-demokra­ta kormánya lemondott. A szavazatok megszámlálásánál elkövetett hiba szinte példát­lan zűrzavart okozott az olasz politikai pártok körében. A miniszterelnök szombaton egész nap tanácskozott kor­mányának tagjaival, vasárnap pedig firenzei otthonába vo­nult vissza a helyzet tanulmá­nyozására. Valószínűleg kedden jelen­tik be a kormány elhatározá­sát, ha a képviselőház már újabb ülést tartott és hivatalo­san megerősítették a szavaza­tok összeszámlálésánál elköve­tett hibát. A kormány lemondása után lehetséges, hogy Gronchi köztársasági elnök felkéri a kormányt, maradjon ideiglenesen hivatalban éo azonnal kiírja az általános vá­lasztásokat. A másik megoldás az lehet, hogy politikai színe­zet nélküli kormányt igyekszik hivatalbaléptetni, hogy az a jövő tavasszal esedékes válasz­tásokig kormányozzon, Nyugat-európai parlamenti képviselők értekezlete Rómában A Reuter jelentése szerint Rómában hétfőn háromnapos értekezletre ült össze a nyugat­európai országok csaknem öt­száz parlamenti képviselője. Azt tanulmányozzák majd, ho­gyan lehetne újabb kísérletet tenni egy nyugat-európai kor­Idtíjárásjelentés Várható időjárás ma estig: válto­zó felhőzet, több helyen záporeaő, zivatar. Mérsékelt, időnként meg­élénkülő déli-délnyugati szél. Me­leg idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 26—29 fok között. — A NAGYKÁTAI JÁ­RÁSBAN szervezett háziipa­ri foglalkoztató ma már nyolcvan csökkent munka- képességű TBC-s betegnek ad munkát. Dr László Pál­nak, a nagykátai tüdőgondo­zó főorvosának kezdeménye­zésére 1954 decemberében kezdődött itt a munka és 1956 júliusában 25 személyt foglalkoztattak. — A TTIT NAGYKŐRÖSI SZERVEZETE 1957. június 11-én politikai-irodalmi estet rendez az értelmiségi klub­ban. Rényi Péter, a Népsza­badság munkatársa tart elő­adást „Két hét a menekültek között” címmel. — MÉG AZ IDÉN MEG­NYÍLIK a harmadik óvoda Kiskunlacházán. Épületvá­sárlással enyhítik — a község- fejlesztési terv szerint — a? óvodahiányt. — A SOKGYERMEKES ANYÁK jutalmazásának jog­körét június 1-vel Népköz- társaságunk Elnöki Tanácsá­tól a községi tanácsok hatás­körébe utalták át. — BANKHÁZÁT ÉS VIN- CEKOVÁCSTANYÁT bekap­csolták a kiskunlacházi he­lyi közlekedésbe. A MÁVA- UT két kocsival bonyolítja le a forgalmat. Budapestre érkeztek egy magfar operett kínai előadásának hangfelvételei A pekingi operában nemré­giben mutatták be Csizmarek Mátyás Boci-boci tarka című operettjét. A nagysikerű elő­adásról hangfelvételeket ké­szített a pekingi rádió és né­hányat megküldött a Magyar Rádiónak is. A hangszalagon megörökítették a kínai elő­adás egy részletét, s a rende­ző bevezető szavait, melyek­ben elmondotta, miiven sok előtanulmány, a magyar vi­szonyok alapos megismerése volt szükséges ahhoz, hogy a kínai szereplők beleélhessék magukat a magyar szerepekbe, a számukra különleges lég­körbe. mány megalakítására. Óriási kerekek a lottó jutalomsorsolásához A hetenként érkező csaknem hárommillió lottószelvény a ju­talomsorsolások megrendezése­kor nagy gondot jelent a Sport- íogadási és Lottó Igazgatóság­nak. A hatalmas szelvénytömeg ugyanis nem fér el egy kerékbe, s így mindig többet kell munká­ba állítani. Legutóbb például már hat kerékből sorsoltak, ez viszont lassítja a sorsolás mene­tét. Ezért a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság most két olyan óriás szerencsekereket készíttet, amellyel sokkal gyorsabban s egyszerűbben bonyolíthatják le a húzásokat. A kerekeket a LAKSZER - Lakatos- és Szer­számkészítő KSZ alumíniumból gyártja. A két méter magas és 1.30 méter széles kerekekbe egyenként mintegy két és fél­millió szelvény fér. A szelvény­tömeget különleges keverőlapátok mozgatják majd. A két kerék még a szelvényszám nagyobbará- nyú emelkedése esetén Is elég lesz a sorsolások lebonyolításá­ra. Az egyik óriáskerék június vé­gére készül el, s a következő havi jutalomsorsolásnál való­színűleg már ez „segédkezik”. — MÚLT ÉV OKTÓBER ÓTA nem tartottak taggyű­léseket a földművesszövet­kezetek. Most, hogy lehető­ség nyílt vidéken is a na­gyobb gyűlésekre, a földmű­vesszövetkezetek elhatároz­ták, hogy a következő hetek­ben mindenütt összehívják a tagságot. A taggyűléseken megtárgyalják a földműves­szövetkezeti mozgalom soron levő feladatait, az aratási munkák előkészületeit, s az ellenforradalmi események tanulságait. — BEFEJEZŐDÖTT A SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ HELYREÁLLÍTÁSA JÁSZ- KARAJENŐ községben. Az októberi ellenforradalmi pusztítások során Jászkara- jenő községben is súlyosan megrongálták a szovjet hősi emlékművet. A párt és a községi tanács kezdeménye­zésére az emlékmű restaurá­lására néhány héttel ezelőtt megindult a munka. A teljes eredeti formájában újjáépí­tett emlékművet június 6-án vette át a községi tanács végrehajtó bizottsága. A Xagyviísiaríelí'pről jtlrnült A Nagyvásártelepre hétfőn reggel 64 vagon és 82 tehergép­kocsi áru érkezett, hajóval 70 kosár zöldáru jött. Megjelent a piacon a csong­rádi spanyolmeggy, ára 9—10 fo­rint kilónként. A cukorborsó és az új burgonya árát újból mérsé­kelték. A cukorborsót 3—3.20, a velőborsót 3.60 forintért adták. A nagyobb gumójú újburgonyát 4.40, az apró parázsburgonyát 2.40 forintért árusították. A tölte- nivaló zöldpaprikát 2.40—2.80, a kovácsházit 2.20-2.40, az erős, heT gyespaprikát 1-1.30 forintért ad­ták darabonként. A csarnoki szövetkezeti áru- dákban a füstölt félmalac ára kilónként 23 forint, a füstölt­nyelv pedig 28 forint kilónként. KITTEN BERG ER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig / (19) így élt nálam a mi Sejkünk. Sdk kópéságot követett el velem és embereimmel, egyszer-másszor mi is meg- tiéfáltuk, míg aztán egy szép napon eljött az ideje, hogy felszedjem sátorfámat, és szafárimmal elinduljak a vadban gazdag Ruvána-szteppére, rég látott gyűjtő­táboromba. Sejk, persze, velünk jött, gyorsan megszok­ta a vándoréletet, vígan marsolt a karavánnal. Útközben, ha egy-kgy bogarászó p&viánhad meglát­ta karavánunkat, s köztünk Sejket, szokásos óvatossá­gát félretéve rögtön a közelünkbe futott, és zűrzavaros lármával, ékes pávián nyelven kérdezősködött Sejk barátunktól mindenféléről. A nagy szócsatákat, sajnos, mi nem érthettük, de az idegen páviánok izgatottságá­ból, és Sejk magaviseletéből — félénken húzódott hoz­zám —, arra kellett következtetnünk, hogy az idegenek nem sok jót mondhatnak Sejkről. Ö is hallatott külön­ben egy-egy ugató hangot, de csak nagy ritkán, s in­kább úgy látszott viselkedni, mint aki tűri a szidást. Érdekes volt megfigyelni, mélyen változáson ment át Sejk, ha utunk során megérkeztünk egy-egy faluba. Mint mikor a fáradt bakák elérik valamilyen város ha­tárát, ahol rázendít a katonabanda, s a vidám induló hangjaira ismét keménnyé, délceggé válik a katonák tartása és járása, Sejk is felfrissült, szinte újjászületett, valahányszor elértük egy-egy bennszülött falunak a szélét. A faluszélen már várt-bennünket a törzs elő­kelőiből álló küldöttség, és Sejk nem tudott olyan fá­radt lenni, hogy ne kéllábon járult volna a helyi nagy­ságok elé, ' A falu népének, persze, szörnyen tetszett Sejk tisz­telgése. Hát még az, amikor a mi Sejkünk fejére emel­te az ivóedényét, és sietett sorbanállni a posó, a napi élelmiszer-adag kiosztásánál — amit ő egyébként akkor se mulasztott el soha, hogyha magunkban voltunk. A falunak aztán az tetszett a legjobban, és tetszett ki­váltképp az asszonynépnek, ha átadtam Sejknek a kis Winchesteremet, és ő a puskát a vállára vetve, aszkári módjára lépkedett utánam. Mondogatta is erősen a bá­muló közönség — milyen csodálatos varázsszerei van­nak a mzungunak, hogy még a páviánból is embert tud csinálni.. Amint megérkeztünk, és letelepedtünk a Ruvána- szteppei tanyámon, Sejk rendszerint a tábor cölöpkerí­tésének csúcsáról kémlelte állhatatosan a végtelen szteppét. Hazatérő gazdáját hihetetlen távolságokból felismerte, s a hírt hangos örömkiáltással közölte az egész camppel — aminek persze a lustálkodott vették különösen hasznát, mert volt idejük olyan szaporán do­loghoz látni, mintha más vágyuk se volna, csak hogy égjen a kezük alatt a munka. Vadász- vagy gyűjtőkirándulásainkról mindig hoz­tunk Sejknek valami páviáncsemegét: hol vadgyümöl­csöt, hol egy-két kövér sáskát, vagy más egyebét, ami­nek fejében aztán Sejk gyors kézzel lekapkodta ru­háinkról a bogáncsokat, meg a szúrós, szigonyos fűmag­vakat. Akadt a ruhánkon egy-két kullancs is, ezek Sejk hatalmas fogai közt lelték szörnyű halálukat. Amikor az egyenlítői Nap lebukott valahol a Vikto- ria-Nyanzába, és a szteppére ráborult az alkonyat nél­küli este, Sejk már alig győzte várni, hogy eleresszék a láncról, s hogy odatelepedhessék a lobogó tábortűz mellé. Milyen remegés fogta el, ha éjszaka felhangzott a mi rendes altató muzsikánk, a szteppel éjszaka fen­séges koncertje: az oroszlánbőgés! És milyen lázas fé­lelemmel kapaszkodott munyamparám nyakába, ha valami ravasz leopárd hörögni kezdett a tábor közelé­ben! Ügy látszik, Sejk sose felejtette el a tanganyikai rettenetes éjszakát, amikor annyi majomtársa közül egyedül mentette meg az életét. -.. Néha az útjainkra is magunkkal vittük Sejket, s ő mindig kitűnő útitárs­nak bizonyult. Különösen emlékezetesek számomra azok az útjaink, amikor időről időre egy rozzant arab dhau* fuvarozott bennünket ide s tova a Viktória- Nyanza tarajos hullámain. Érdekes, hogy Sejket a leg­nagyobb viharban is elkerülte a tengeri betegség, szél­csendes időben meg egymást érték a mókái, csínytevé­sei, úgyhogy csupa mulatság volt vele az utazás. Hol az egyik bahariától** rabolt el hirtelen egy darab cu­kornádat, hol meg azzal verte ki az álmot valamelyik elszundikált legénynek a szeméből, hogy majomszokás szerint vadászni kezdett valamire az üstökében. Hogy­ha az illető el akarta utasítani a kéretlen szívességet, olyan nyaklevest kapott a hirtelenkezű majomtól, hogy a dhau egész személyzete — pedig a legtöbben msen- ziek, azaz nem mohamedánok, hanem „barbárok“ vol­tak — hangos Allahu akhbár-ral*** adózott a villám­gyors teljesítménynek. Persze, ezeken az utazásokon Sejk lett jóformán az egyetlen beszédtárgya a baháriáknak, s hogy aztán sor­ra kerültek a csodá&abbnál csodásabb majomtörténe- tek. Ma is előttem van az egyik matróz, ahogy kinyúj­tott karjával nyugat felé mutat — hosszú ideig utazga­tott a Kongó vidékén egy elefántvadásszal — és meséli, meséli egyik történetet a másik után, az impundukról, azaz: a gorillákról. A másik matróz hófehér, ott-itt el- romgyolt kamuban**** guggol az árboc tövében, és a beszédéből egyre-másra kihallatszik az Allah sző, bár hegyesre reszelt fogai azonnal elárulják, hogy az em­berevő manyéma-törzsből származott erre a vidékre. • vitorlás bárka ** afrikai matróz *** Allah mindenható! **** bokáig érő fehér ing (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents