Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-02 / 28. szám

2 "~&£lrlao 1957. JÚNIUS 2, VASÁRNAP Megtisztulva — salak nélkül az egyenletes termelés A Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat igazgató­jával, Gyenei György elv­társsal beszélgettünk. Ez a keménykezű, de igazságos, több mint 30 éves munkása mozgalmi múlttal rendelkező ember egész szívével, minden erejével, tudásával a rábízott emberekért, az üzem gazdasá­gos termeléséért munkálko­dik; Nem panaszkodik, inkább csak tájékoztat arról, hogy műhelyeik még nem teljesen készek. Ügy tudja, a három­éves tervben sem biztosíta­nak: nekik keretet az építés befejezésére. Hétszáz dolgozó­nak nem könnyű munkát és anyagot biztosítani. Mégis le kellett írni mindezt, mert is­mét a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumot, mint fe­lettes szervet illeti a bírálat, amely anyagszükségletüknek alig tíz százalékát biztosítja. Tudjuk, hogy nem könnyű előteremteni az anyagot, mégis valami nincs rendben a KPM-ben, hisz ez ügyben már másodszor kell megbírálni, Az Üzem tehát saját erejéből szerzi munkája és a hozzá szükséges anyag zömét. En­nek ellenére jó eredményt tudnak felmutatni. Amíg ja­nuárban és februárban 1956 harmadik negyedévének át­lagához viszonyítva 66 száza­lékos eredményt értek el, 110,8 százalékos munkabérrel, június 1-től már a tavalyi szinten lesz termelésük és a kifizetett munkabérük is. (A januári és a februári ered­mény az akkori vezetés erő­sen lakkozott, szépített szüle­ménye. Valójában még ennél is kevesebbet termeltek.) A régi órabérrendszer azért tarthatatlan, mert igazságta­lan. Egyrészt a termelés csök­kenéséhez vezetett, másrészt megkárosította a legjobb dol­gozókat, mert ők kerestek azoknak is, akik munka he­lyett. szívesen lógtak. Csak egy példáit a teljesít­ménybérezés bevezetésének helyessége mellett. Március elején, amikor a lakatosmű­helyben kijelentette az igaz­gató, hogy áttérnek a telje­sítménybérezésre, ugyanaz a brigád, amely addig naponta öt „kontinert" (1,5 köbméteres kerekeken guruló árucsoma­goló láda) készített, másnap 11-et adott át készen ugyanaz­zal a létszámmal. És hogy a dolgozók zöme igazságosnak tartja a vezetés intézkedéseit, ennek bizonyítá­sára álljon itt pár dolgozó vé­leménye. Nem válogattam a megkérdezetteket, akikkel ta­lálkoztam az egyes üzemré­szekben. azokkal beszélgettem. Balogh Pál hegesztő ezt mondja: — Helyesnek tartom a bér­rendezést. Itt dolgozótársaim­mal azon vagyunk, hogy köte­lességünknek eleget tegyünk. Múlt hónapban 2600 forintot kerestem és a bérrrendezés után sem lesz sokkal keve­sebb. — Nem olyan vészes a csök­kentés, de több munka kellene. — Ezek pedig Király István motorszerelő szavai. Pridalikó Dezső a Jakatosmű- helyből így vélekedik: útján — A vezetőség intézkedése Igazságos. Leginkább azok hangoskodtak az órabér mel­lett, akik teljesítményben alig kerestek, mert nem szerettek dolgozni. Januárban és feb­ruárban, amikor egyenlően osztoztunk a keresetből, bizony egyesek fütyürésztek, lődörög­ték, amíg a szorgalmasabbja dolgozott. De fizetéskor ők is odatartották markukat és kö­vetelték a pénzt. Nem ellenállást, ihanem meg­értést váltott ki tehát ez a he­lyes intézkedés. A vezetők igyekeznek rászolgálni a biza­lomra, ezért most is segítettek a dolgozókon a munka meg­könnyítésével. Bevezették a szalagszerű termelést, amivel elérik, hogy mindenki alaposan begyakorolja magát a munká­jába, többet tud termelni és többet is keres. És még valamiért érdemes úgy dolgozni, hogy a vállalat egész évben nyereségesen ter­meljen és ne adja drágábban termékeit. Gyenei igazgató elv­társsal beszélgettünk a kor­mány nyereségrészesedési ren­deletéről is, melynek pénzügy- miniszteri végrehajtási utasí­tása nemrég jelent meg. E sze­rint ez az üzem. ha egész év­ben gazdaságosan termel, kö­rülbelül 1800 forintot tud adni átlagosan dolgozónkirvt nyere­ményrészesedés címén az évi zárás után. A dolgozókon mú­lik, hogy ezt meg is kaphas­jniiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiimMP 1 Két vetőgép esete | a MAV-val I A szadai földművesszö- 1 1 vetkezet március elején | | két vetőgépet rendelt. Az | 1 egyiket — bár Veresegyház | | tévesen elirányította — | | Vácról visszaküldték, s így | ! április 11-én megérkezett. | | A másiknak nyoma veszett. | | A szabadkikötőben berak- § | ták. a Nyugati-pályaudvar- | 1 ra megérkezett, de ott lába | | kelt. | Már júniusban vagyunk, | | közben a vetőgép ára is | 1 megváltozott, de a MÁV | | még mindig csak nyomoz. 1 | Szadán remélik, hogy § | azért ősszel munkába állít-1 | hatják: addigra csak meg-1 | kerül. üiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiftiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii? A vándorméhészek figyelmébe: a hegyvidékeken is kivirágzott az akác A Gödöllői Kisállattenyész­tési Kutatóintézet méhtenyész­tési osztálya közli a vándor- méhészek tájékoztatására a legutóbbi távirati jelentése­ket: az akác javában virágzik Kóka, Bag, Isaszeg, Gödöllő. Csornád, Bábolna, Tüskevár vidékén, a Somogy és Zala megyei akácosokban. Hanyat­lóban van a Hajdúság és a Nyírség erdeiben. A virágzás megkezdődött, s helyenkint tetőfokán van a Vértes, Ba­kony, Börzsöny, Mátra és a Karancs akácerdeiben, továb­bá Salgótarján, Somoskőújfa­lu, Istenmezeje vidékén, vala­mint Pilisszentkereszt, Pilis­marót húvösfekvésú erdei­ben. sák, Farkas István Rendelet a termelőszövetkezetek hitel- és pénzgazdálkodásának rendszeréről Gyenei elvtárs márciusban vette át ismét az üzem veze­tését. Az ellenforradalom ide­jén fasiszta és hangoskodó ele­inek megfosztották jogaitól és ínaguk kezdtek vezetgetni. Ki­sebb gondjuk is nagyobb volt, mint a termelés serkentése, in­kább a kommunisták üldözé­sét igyekeztek „túlteljesíteni”. De gyászos tevékenységük már a múlté. Az üzem megtisztult tőlük és most, ha nem is szár­nyal, de magabiztosan halad az egyenletes termelés útján; Nem volt könnyű eddig eljut­ni. Eléggé népszerűtlen feladat hárult az igazgatóra, amikor visszaállította az üzemet a ta­valyi szeptemberi állapotoknak megfelelően. De meg kellett tennie a dolgozók érdekében is. Segített neki a párt, a szak- szervezet, valamint a műszaki gárda legjobbjai a dolgozók meggyőzésében és nem is ered­ménytelenül. Megmagyarázták, hogy jog­talan bért senki nem vehet fel. A pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter a termelőszövetkezetek önállósá­gának növelése érdekében kö­zös rendéletet adott ki a tér- j melőszövetkezetek liiteL és; pénzgazdálkodása főbb kér­déseinek szabályozásáról. A rendelet első része a pénzforgalom szabályozósáról SZÓI; Rövid lejiára till hitel A termelőszövetkezet a hi­telnyújtás általános szabályai szerint saját eszközeinek ki­egészítésére, illetőleg saját esz­közök átmeneti hiánya esetén is, az alapszabályszerű kö­zös gazdálkodás keretében megvalósuló termelési célra rövidlejáratú hitelt kaphat'. Rövidlejáratú hitelt kaphat tehát a termelőszövetkezet a folyó gazdasági évben beruhá­zásra szánt bevételei előlege­zésére, továbbá termelési cél­ra; A rövidlejáratű hitelt leg­később egy éven belül a meg­állapított lejáratkor, a terme­lési cél korábbi megvalósítása esetén azonban azonnal visz- sza kell fizetni. A röyidle- • járatú hitelek után a termelő- szövetkezet évi négy százalék kamatot köteles fizetni. Közép- és hosszú­lejáratú hitelek A termelőiszövetkezetek ter­melési célú beruházásaikat és beszerzéseiket elsősorban sa­ját eszközeikből valósítják meg. Ha a szükséges saját eszközök nem állnak rendel­kezésükre, hitelt igényelhet­nek. A mezőgazdasági terme1 őszö­vetkezetek beruházásaik kere­tében új építkezésekre, szőlő- és gyümölcsös telepítésére, ta­lajjavításra, fásításra, vala­mint új gépek, műszerek, be­rendezések és felszerelések vásárlására hosszúlejáratú hi­telt igényelhetnek. Az egyéb beruházásokra, valamint a több éven át megtérülő be­szerzésekre a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közép- lejáratú hitelt vehetnek igénybe. A termelőszövetkezeti cso­portok és a halászati terme­lőszövetkezetek — ha alapsza­bályszerűen gazdálkodnak — az egyes üzemágakban vál­lalt közös tevékenységgel kap­csolatos, a közös nagyüzemi gazdálkodást elősegítő beru­házásaik, beszerzéseik megva­lósítására ugyanolyan közép- és hosszúlejáratú hitelekben részesülhetnek, mint a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek. A közép- és hosszúlejáratú hitelek után a termelőszövet­kezet évi egy százalék kama­tot köteles fizetni. ftdőjárásjelentfés Várható időjárás vasárnap es- tig: változó felhőzet, a délutáni órákban tőbbfelé záporeső, he­lyenként zivatar, mérsékelt, a zi­vatarok idején megélénkülő szél. A hőmérséklet alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 21—24 fok között. — A „SZABIN NŐK EL­RABLÁSA“ című operettet mutatja be a budakeszi szín­játszó-csoport szombaton és vasárnap a járási művelődé­si otthonban. — TÖBB MINT NYOLC­VANEZER FORINT lalkbér- hátraléka van Budaörsön az állami házak lakóinak. A hiányzó összeg akadályozza a községfejlesztési munkát. — AZ ELLENFORRA­DALMI ESEMÉNYEK kö­vetkeztében a megye terme­lőszövetkezeteit 5 600 000 Ft kár érte. Ebből május elejéig 740 000 Ft térült meg. — A SOK SIKERT ARA­TOTT galgahévizi Kodály Zoltán Népi Együttes műso­ráról televíziós felvétel ké­szül június második felében. — VÁCDUKÁN, a volt Serényi-kastélyban szeptem­ber 1-én nyílik meg a 80 sze­mélyes Pest megyei alsó- és felsőtagozatos nevelőotthon. Az átépítés 3 és félmillió fo­rintba kerül. A pilisvörösvár—pilisszántói műutat bitumenes zúzalékkal borítják. Az eddig elhanyagolt útvonal átépítése a harmadik évnegyedben befejeződik. LOTTÓ nyeremény jegyzék A 13. játékhétre 2 891 114 lottó- szelvény érkezett a Sportfogadási es Lottó Igazgatóságra. Énnek alapján a nyereményalapból egy- egy osztályra 1 084 167 75 forint jut. Ezen a héten összesen 60 436 szel­vényen értek el nyerőtalálatot. Telitalálat ismét nincs, s így a négytalálatos osztályban kétszeres pénzt — 2 168 335 50 forintot — osz­tanak széjjel. Négy találatot mindössze tizen­heten értek el: nyereményük egyenként 127 530 forint. A négy­találatos szelvények számai a kö­vetkezők: 164 282 1 418 098 551 063 1 626 099 624 556 1 716 573 703 221 1 730 688 869 719 1 916 022 982 716 1 916 365 1 316 325 1 920 285 2 559 924 2 904 383 LA háromhasábos: 415 005. A háromtalálatos szelvények szá­ma 1990, a nyeremény egyenként 545 forint. Az 58 420 kéttalálatos szelvényre egyenként 18 50 forintot fizetnek. A két- és háromtalálatos szelvé­nyek beváltását június 5-én kez­dik meg, a négytalálatos nyeremé­nyek pedig június 10-től vehetők fel. A Családi élet rovat anyagtorlódás miatt mai szá­munkból kimaradt. Keddi számunkban közöljük. Június 1-től a „kék-busz” a vörösvári országúton a soly­mári Szarvas-csárdáig közle­kedik. Az új végállomástól 3—i kilométerre levő Pilisvö- rösvárról százával járnak be naponkint dolgozni Pestre. Régi álom teljesülne, ha — figyelembe véve a jogos igényt — a vörösváriak is bekapcso­lódhatnának a fővárosi autó­buszközlekedésbe. SZADÁRÓL JELENTIK Szadán a gabona és a szőlő ál­lapota igen biztató. Sajnos, az időjárás késlelteti a gyümölcs, fő­leg a földieper érését, pedig a MEZÖKER-rel száz mázsa földi­eperre kötöttek szerződést. #­A szadai Székely Bertalan Emlékbizottság a május 26-i tanácsülésen beszámolt mun­kájáról. Az emlékbizottság be­fejezte működését. A tanács Vásárhelyi Józsefet, az Emlék- bizottság volt tagját bízta meg a további ügyvezetéssel.-s _ Csütörtökön a szadai iskolások Székely Bertalan ünnepélyt ren­deztek. * Szadán a boltokban csak. há­rom-öt kilogrammos papír­zacskók vannak. Legutóbb is 40 kilógramm ily nagy zacs­kóikat kaptak, kisebbet nem. Hiányzik a csomagolópapír és az élesztőpapír. Az eper cso­magolásához körülbelül 50 ki­logramm „kalapcsomagoló pa­pír" szükséges, a jeleik szerint azonban ez sem lesz... (Ideje mindezt papírra vetni: mert ez csak .,papírforma" szerint je­lentéktelen ügy.) .1 Nagyvasa r telepről jelentik A Nagyvásártelepre szombaton reggel 78 vagon áru érkezett, töb­bek között újburgonya 26, zöld­borsó 10. cseresznye 3 és tojás 9 vagonnal. Tehergépkocsival 56 fuvar, hajóval 83 nagy kosár Idei zöldáru jött. Az újburgonya zömét a szegedi és a makói földművesszövetkezet szállította. Megjött a gyöngyösi mézédes, ropogós cseresznye is. Az állami boltokban a nagyobb gumójú újburgonyát 7.20 forintért, az aprót 3.80 forintért árusították. A cukorborsó kilónkénti árát 5.80 —6.40 forintra szállították le. Az új karalábé csomóját 2.50-8.20 forintért adták. A tisztított karfiol ára kilónként 14 forintra csökkent. A földieper árszintje 12—24 fo­rintra csökkent, mig a nyári cse­resznyét 5.80 forintért, a gyön­gyösi ropogósát 6.50 forintért, a jánoshalmi karmazsint 7.80 forin­tért árusították. A zöld egres árát 5 forintra szállították le. Megérkezett a Békés megyei Me- zőberényből az idei tisztított liba, ára a földművesszövetkezeti áru- dákban 36 forint kilónként. kasuk szerint körülugrálják a dögöt, egyik-másik könnyen beleléphet a rejtett csapdavasakba, akkor pe­dig vége a marabufogásnak, mert a csapdába esett madár rögtön elriasztja a többit. És a keselyűket most már elzavarni se lehetett, mert attól a közeibe érkezett marabuik is elriadtak volna. Szóval, azt lehet mondani, Magom.be lett a legelső, aki csapdába esett — se így, se úgy nem boldogulhat, nem tehet hát egye­bet, rá kell bízni mindent a jószerencsére. Az ám, csaik- hogy Kofia Baya mindent lát, és minden elkövetett, vagy elkövetni vélt ügyetlenség miatt megszidja a* embereket, még a fegyverhordozóját is, arról nem is szólva, hogy a baksis is elmarad, ami pedig bőségesen ki szokott járni minden elért eredményért„ megfűsze­rezve egy-két jó szóval Nem volt hát könnyű helyzetben a derék Magombe. Lélegzetét visszafojtva leste a történendőket, mi lesz a dolog vége?... Vajon marabu, vagy — és ez volt sajnos a valószerűbb — keselyű lép bele a gondosan ál­cázott vasba? A keselyűk félelmetes közelségben ugráltak a vasak körül. Minden pillanatban várni lehetett, hogy vala­melyik nyavalyás a vesztébe lép. Ekkor azonban moz­galmas esemény vette kezdetét. Az egyik fiatal marabu felemelt a földről egy hatalmas húsdarabot, és telhe- tetlenségében azt próbálta a torkán leerőszakolni. Ez már mégiscsak sok volt a még mindig gyanakvó, této­vázó öregnek, a mi Marabunknak! Az irigység elfe­ledtél te vele a veszélyt, s nekilódult egy gyors iramo- dússal, hogy megmutassa az ifjoncnak, miiképpen kell elbánni egy akkora darab hússal. A fiatal marabu még javában küszködött a mérhetetlen falattal, de ahogy meglátta a bősz öreget, ijedten odaugrott a keselyűk közé, azok meg rögtön felröppentek és — Magombe megkönnyebbülten fellélegzett. Ez volt a mozgalmas kis színjáték első felvonása. Következik a második. Marabu a csalétek mellett ron­tott rá a húsdarabokkal küszködő ifjúra. Elérni az ifjoncot nem tudta, mert egy-két ugrással az rögtön szárnyrakelt. és a hatalmas húsdarabot kilökte közben KITTENBE R<3ER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (12) S a kívánatos zsákmány nem is váratott sokáig ma­gára, szerencsés lett a. csapdaállítók napja, s annál szerencsétlenebb az öreg Marabué! Marabu már rég­óta ott oldalgott a dög körül, persze, nagyon óvatosan, megtartva mindig a kellő távolságot. Néhány fiata­labb rokona is ott ácsorgott körülötte. Behúzott nyak­kal, felfújt nyakzacskóval — amit a reggeli szellő ide- oda lengetett — megfontoltan lépdegéltek közelebb és közelebb a csalétek felé. Ezek a látszólag mély gondok­ba merült, és semmi mással nem törődő, de valójában mindenre élesen figyelő marabuk nagyon hasonlítottak a régi német professzorokhoz, kivált közelről nézve, ha látni lehetett nagy. kopasz fejükön a néhány szál host- szú, göndör hajszerű pihetollat. -. -. A marabucsapat legfiatalabbja végre odalépdelt egé­szen a csalétekhez, s már le is nyelt nagy mohósággal két darabot az elszórt húscafatokból. Erre aztán egy másik ifjonc is megindult hosszúra nyújtott lábbal: el ne késsen valahogy a kívánatos lakomáról ...Az első, magasan fenntartott csőrrel, már az ötödik húsdarabot is léküldte tágas bendőjébe, a második vendég is nyel- desett szorgalmasan, hátha utolérhetné a társát. Ezek láttára aztán a többiek is tódulni kezdtek a pecsenyf re. De most már a keselyük is felbátorodtak, ám, s ho eddig óvakodtak a marabuk miatt — behúzott szár nyakkal most hárman-négyen is alázuhantak az anti­loptetemre. Magombe örömmel figyelte a marabuk közeledését, a keselyűk felbátorodása azonban annál nehezebb perceket szerzett a számára. Mert ha a keselyűik szó­a csőréből, de Marabunak éppen ez kellett. Felkapta a húst nagy mohósággal, és most már ő próbálta lenyel­ni. Neki ez már könnyebben ment, egy-két fuldokló nyeléssel i:alóban le is gyömöszölte a hatalmas falatot. Igaz, az erőlködés annyira kifullasztotta, hogy pillana­tokig mozdulni se tudott a helyéről; falánksága azon­ban hamar eloszlatta futó szédületét. Most már biztos­nak érezte magát a dolgában, bátran odalépett a dög­höz, s éppen egy csábító húscafatot alkart a földről fel­kapni, amikor megtörtént a szörnyűség! Egyik lábujja lenyomta a csapda tányérját, a vaskarok azonnal felvá­gódtak, s Marabu — rabbá lett. Ami hátra volt, a színjáték befejezése, az most már gyorsan lepergett. Hiába próbálkozott hatalmas neki­rugaszkodással kiszabadulni a csapdából, sem a csapda­vas szorítását nem tudta meglazítani, sem a fogságba esett lábaujját nem bírta hirtelenében eltépni, amit pedig szívesen feláldozott volna a szabadságáért. Ha ideje lett volna, bizonyos, hogy ki is szabadítja magát a lábujja árán, csakhogy rögtön ott termett az óriás Magombe, és bár Marabu félelmetesen védekezett a csőrével, a szárnyával, Magombe nem sokat teketóriá­zott vele, hanem egyik kezével elkapta a csőrét, másik­kal a lábát, rálépett a csapda rugójára, és kiemelte Ma­rabut a szétnyíló vaskarmokból. A vén, bölcs Marabu most már igazán fogva volt, noha most sem szűnt meg a szabadságáért harcolni. Abban a pillanatban, ahogy a lába kiszabadult a csap­da szorításából, a teljes szabadulás reményének felvil­lanyozó erejével támadt rá a fegyverhordozóra. A csapdából kiszabadított láb, bár az egyik ujja törötten csüngött alá, teljes erővel kezdte vágni Magombe mel­lét és jóindulatú arcát — de hiába! A fájdalmas üté­sek cseppet se zavarták az óriást, ő csak markolta a hatalmas madár csőrét meg a másik lábát, és olyan nyugodtan folytatta útját a tábor felé, mintha csak valami ártatlan galambot vitt volna. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents