Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-09 / 34. szám
PÜNKÖSDI RÓZSA Höszöntjük a traktorosokat! Traktorosnapot ünnepelünk. Nagykőrösön 138 traktoros 700 vendéget vár a pálfájai erdőben, Cegléden, Abonyban járási vezetők tartják az ünnepi beszédet és szerte a megyében sok száz virágcsokor, sok ezer baráti kézszorítás nyugtázza a paraszti jobblét, a többtermelés, a nagyüzemi gazdálkodás gépi munkásainak egész évi fáradságát. Szél és hideg nem riasztja őket, ott ülnek szinte éven át a kormánykeréknél és zümmögő gépükkel egy egész mezőgazdaságot „vezetnek“ a többtermelés, a paraszti jólét, a felemelkedés útján. Régente kissé lenézett, kissé koldusnak tekintett, állás nélkül bolyongó „macherek“ voltak azok a becsületes szakmunkásolt, akik a mezőgazdasági gépek kezelését választották élethivatásul. Év közben meg sem sértődtek, ha esernyőjavításra, vagy kályhaberakásra hívták őket, és boldogan eldicsekedtek vele, ha a cscplés idején három hétre munkát kaptak egy-egy traktoron, vagy „tüzesgépein“. Ekkor — három héten át — biztos kenyerük volt. Irigykedtek rájuk a cséplőmunkások, mert nem kellett kévét hányniák és petrencét hordaniok. A falusi és tanyai gyerekek pedig felnéztek rájuk, bámulták ügyességüket egy-egy huzatásnál. Nos, ezek a gépért rajongó, volt falusi kisgyerekek, akik annak idején úgy csodálták a „gépész bácsit“, most egész esztendőn át a gépállomás dolgozói, mezőgazdaságunk fellendítésének politikai, szakmai és műszaki munkásai, Szép hivatás, kemény munka. nagy felelősség. Traktorosok! A nyári munkák küszöbén megyénk szövetkezeti parasztjainak és egyéni gazdáinak üdvözletét küldjük a sajtó útján. Jó mulatást a traktorosok ünnepén — jó munkát a nyári idényben, egész esztendőben. Repülőgéppel a gyomok, rovarok ellen A héten mutatták be a budaörsi repülőtéren a repülőgépről végzett vegyszeres gyomirtást és műtrágyázást. A Magyar Repülő Szövetség ez év márciusában kezdte el a repülőgépes növényvédelmi szolgálat megszervezését. A Földművelésügyi Minisztérium megrendelései alapján hamarosan megjelennek a repülőgépek a zöldellő vetések felett. Mivel foglalkozik, mennyiben jelent újat. milyen eredményeket várhatunk az MRSZ repülőgépes növényvédelmi szolgálatától? — erre ad felvilágosítást Wittinger Kálmán, az osztály vezetője, — Kísérleteztek már a repülőgépnek a mezőgazdaságban való felhasználására, de számba vehető munkát nálunk még nem végeztek vele. Most a Földművelésügyi Minisztériummal közösen szervezzük, irányítjuk a munkát. A Repülőszövetség adja a gépeket. •— Könnyű kétüléses gépeket használunk erre a célra. A hátsó ülést átalakították tartállyá, amelybe egyszeri töltésre 201 kg műtrágya vagy vegyszer fér el. A gép tetején ventillátor van. Ha a pilóta bekapcsolja, különböző áttételekkel ez hozza forgásba a tartály közepén levő csigaalakú tengelyt, amely ugyanolyan, mint a húsdarálók csigarésze. És azt a célt is szolgálja. Ha a műtrágya nem hullana ki a saját súlyától, ez préseli ki a gépből. A repülő „hasa“ alatt van a kiömlő nyílás. Ennek a szélességét aszerint állítják be, hogy milyen mennyiségű vegyszert kívánnak leszórni a földre. — Mitől függ a leszórt mennyiség? — A terítési vastagság a kiömlőnyíláson kívül megváltozhat a gép sebességének növelésével is. Általában 100 kilométeres sebességgel haladunk. Ha több vegyszert akarunk leszórni kisebb, ha kevesebbet, akkor nagyobb a sebesség. Aztán az is lényeges, milyen magasságból porozunk. Nagyobb magasságnál szélesebb sávban szóródik szét a vegyszer, tehát kevesebb jut egy-egy területre. — A szórásnál 2—20 méter magasságban húz át a gép a föld felett. Ez a repülési magasság nagy figyelmet kíván a pilótáktól. Figyelemmel kell lenni a talaj egyenetlenségeire, a szél minden rezdülésére. — Milyen mezőgazdasági munkákat lehet repülővel végezni? — Először is műtrágyázni. Külföldön is ez terjedt el a legjobban. Ez a legigénytelenebb munka. Bármilyen időA nyári időszámításról A nyári időszámítás meglehetősen nagy vitát váltott — és vált — ki. Egyrészt tagadhatatlan gazdasági előnyei vannak, másrészt viszont sokan panaszkodnak kényelmetlenségéről. Mi teszi tehát indokolttá az órák előreigazítá- sát? A téli hónapok folyamán a Nap igen rövid ideig tartózkodik az égen, pályáját alacsonyan futja be. Alig kel fel 7 óra tájban, alig melegíti a fagyos földet, mikor délután 4 óra körül már le is bukik az égbolt délnyugati részén. Télen tehát mindössze nyolc órán át van az égen; Március hó folyamán azonban egyre észrevehetőbbé válik a nappalok hosszabbodása. A hónap végén már több mint 12 óráig tartózkodik az égen, reggel 6 óra tájban kel és délután 6-kor nyugszik. Még hosszabbak a nappalok április és májusban. Május végén például 4 órakor van napkelte, míg a napnyugta fél 8-kor következik be. Ekkoriban válik esedékessé a nyári időszámítás bevezetése. Az órák előreigag&asét a következő gondolat teszi indokolttá: a gyárak, üzemek, hivatalok általában reggel 6— 9 óra közt kezdik a munkát, ehhez mérten a munkaidő vége délután 3 és 6 óra közé esik. A Nap lenyugvása viszont mint már láttuk, fél 8 körül van. A dolgozók többsége este 9—10 felé pihen le. így hát két órán keresztül kell a villanyvilágítást igénybevenniük. Az órák előretolása után megváltozik a helyzet. A reggeli órákban nem áll be különös zavar, hiszen a felkelés és munkába indulás időpontjában a Nap már az égen van. Este viszont — óránk szerint — fél 9-kor nyugszik le a Nap. Ilyen módon a villany használatában egy órát megtakarítunk. Ez pedig nem megvetendő előnyt jelent népgazdaságunk számára. Az a látszólagosan kis összeg, melyet egy-egy háztartás ilyen módon megtakarít, hazánk sok tízezer családját számítva komoly ösz- szeggé emelkedik. Ennek hasznát pedig nemcsak összegszerűen mérhetjük le, hanem a több műszakos üzemek is előnyként könyvelhetik el. Az év leghosszabb napja június 21-én van. Ekkor a Nap 3 óra 46 perckor kel ^el és 19 óra 45 perckor nyugszik le. A nappal tartama majdnem 16 óra. És ettől kezdvénsmét rö- videbbek lesznek a nappalok, nő az éjszaka hossza. Október elején a napkelte már 6 órára esik. a nyári időszámitás előnyei nem érvényesülnek, óránk mutatóját ismét visszatolhatjuk; A nyári időszámítás ellen legtöbbször azt a kifogást emelik, hogy szokatlan, fárasztó. Ez — az első napokban — kétségtelenül így is van. Rövidesen azonban szervezetünk megszokja az egyórás eltolódást és már fel sem tűnik a hosszú délutáni időszak. S ezen kívül kellemesen tapasztalhatjuk, hogy megnövekedett a munkaidő utáni szórakozás, strandolás lehetősége. Magyarországon először az első világháború alatt vezették be a nyári időszámítást, majd hosszú szünet után 1942-ben léptették ismét életbe. Általában június elején veszi kezdetét a nyári időszámítás és október első napjaiban áll vissza az eredeti, közép-európai időszámítás; Ifj. Bartha Lajos, a TTIT tagja, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, ben lehet végezni, 5—10 mé- | teres magasságból. — A vegyszeres gyomirtás | sokkal nehezebb, veszélye-1 sebb. Folyadékos gyomirtás-1 nál a Pilótát nemcsak védő- | ruhával, de még gázálarccal | is fel kell szerelni. Bepor- | zást, permetezést, alap- és | fejtrágyázást is végzünk. | Egyes vegyszerekkel igen i óvatosan kell bánnunk, mert | a kétszikű növényeket pusz-1 títják. Egy kis figyelmetlen- | ség, a gép elcsavarog a gabo- | navetésről a másik tábla fő-1 lé és kész a baj. A gyomokon | kívül sok kellemetlenséget és § kárt okoznak a rovarok; her-1 nyók, szúnyogok. Ezeknek 1 az irtására is alkalmas a repülőgép. — Mi az előnye a repülőgépnek a kézi, földi szerszámokkal szemben? — Először is nincs taposási i kár, ami a kézi gépeknél bi- ! zony jelentős, aztán ahogy az eső elállt, a repülő azonnal a vetés fölé szállhat, a földi szerszámokkal viszont meg kell várni, míg valamelyest felszárad. — Ez az év még a kísérletek esztendeje. Tökéletesíteni, változtatni kell még a munkán. Kifizetődőbb lenne például nagyobb tartályokat beszerelni. A 200 kiló vegyszer három percre elég a legjobb esetben is. Sokszor kell le- szállni. nagy a gépek üresjárata. De még így is gyorsabban dolgozunk, mint a megszokott. Repülővel egy óra alatt 20—40 holdról lehet kiirtani a gyomot és a jövő héten a Földművelésügyi Minisztériumba érkezett megrendelések alapján elindulnak a repülőgépek szerte az országba. — Van elég megrendelés? — Annyi, hogy félünk a sajtópropagandától, mert mindenhová úgy sem tudunk átjutni. Egyelőre a géphiány Is korlátozza a széleskörű alkalmazást, de azért hamarosan eljutnak a földművelő-repülőgépek a Nyírségtől Kaposvárig. És a megyében? Valószínűleg Nagytétényben kezdik el a repülőgépes műtrágyázást. B. V. rrfiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitiiiiiiiimiiitm Hétfőn este 8 órakor véget ér a Budapesti Ipari Vásár A Budapesti Ipari Vásár változatlanul megtartja eredeti programját, melynek megfele- lően kapuit június 10-én, hétfőn este 8 órakor erre az évre végleg lezárja. A vásár igazgatója felhívja a vidéki látogatók figyelmét, hogy a vásárral kapcsolatban engedélyezett menetdíj-kedvez" ményt csak olyan utasok vehetik igénybe, akik hétfőn legkésőbb déli 12 óráig Budapestre érkező vonattal vagy egyéb közjárművel keresik fel a vásárt. A visszautazás szempont" jából az utazási kedvezmény június 13-án 24 óráig marad érvényben. Aláírták az 1957. évi magyar—kínai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást A kölcsönös megértés szellemében folytatott baráti hangú tárgyalások után szombaton délben ünnepélyes alkalomra került sor a Külkereskedelmi Minisztériumban: a magyar és kínai kormány megbízottai aláírták az 1957. évre szóló árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A több hetes tárgyalásokról készült, két kötetet kitevő, piros bőrkötésbe foglalt okmányokat magyar részről Droppa Gusztáv külkereskedelmi miniszterhelyettes, kínai részről Kung Juan külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Az ünnepségen a két ország kereskedelmi delegációjának tagjain kívül jelen voltak Hao De-ein. a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagykövete és a kínai nagykövetség több diplomáciai munka, társa, magyar részről a Külügyminisztérium, a Külke- reskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és más tárcák képviselői. A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott törvényeiket: az 1957. évi III. törvényt a Magyar Népköztársaság 1957. évi költségvetéséről; az 1957. évi IV. törvényt az államigazgatási eljárás általános szabályairól; az 1957. évi V. törvényt az állampolgárságról és az 1957. évi VI. törvényt magyar áülampolgámak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról. (MTI) Hamarosan itt az olcsó televízió Magyar mérnökök nagyszerű találmánya Azt hiszem, senki sem tagadja, hogy a sorsjátékok [korát éljük. Es milyen szerencsével! A főnyeremény legtöbbször televíziós készülék. Legalább reménykedhetnek az emberek, hogyha a kis úttörő az ő számukat Itt a VIT-sorsjegy! : : 005 Ylt 78180 SORSJEGY álMU.tr-Wt v; , teása E5*í> MSqj.gffiíMt ny jcví'yfj aürtlmii« nmkzxrtí) A tűni*» txuMMjf iWW«. A ny.r»«!4i>ytí<« njwtí* »relééi * Vt Vff EttUuM 8Umii tntíipm M j y| v».»*» m» « fi <*» •IWJIWi* vAUHítSk ob JOttV* 28-AM, OétetÖTT 10 ÓPUIKOS k,«z»o**i tiSíriHAlÁAAK «uoaooot v.wci u*e*w> : i , l tűt A VIT-bizottság 3 forintos árban nyereménysorsjegyeket bocsát ki, amelyekre családi házat és telket. Moszkvics személyautót, 5200 vásárlási utalványt, va’amint más értékes nyereményeket sorsolnak ki. A sorsjáték tiszta jövedelmét a VIT-re való küldetések céljaira fordítják húzza ki, lesz nekik is egy távolbalátó készülékük. Azért reménykedhetnek csak. mert különben nehezen tudnának 5500 forintot erre a célra összespórolni. De nemsokára az átlagkeresetű kistisztviselő, vagy a trafikosnéni is megvásárolhatja a televíziót. Az Orion- gyár TV laboratóriumának fiatal vezetője, Laszip Sándor és munkatársa, Simon József egy olyan berendezést tervezett, amely lényegesen alcsóbb az eddigieknél. — Elsősorban a rádiócsövek tették drágává a készüléket :— mondja. Ezért is igyekeztünk számukat lecsökkenteni. — És sikerült? — Sok kísérletezés után igen. Különféle kapcsolási trükkökkel a csöveknek szinte felét nélkülözni lehet. — És nem megy ez a vétel rovására? — A készüléket a nagyadó üzembehelyezése után legalább 60 kilométeres körzetben — tehát egész Pest megyében — nagyszerűen lehet használni. De nemcsak „tkispóroHtáík” a csöveket ebből az új konstrukcióból, hanem Laszip Sándor barátja, az Egyesült Izzó elektroncső fejlesztésének vezetője. Kerekes Béla egy új csövet is produkált. Ez a cső forradalmasítani fogja a televíziógyártást és egy sor egyéb helyen is használható: műszerekbe illeszt- ve, vagy előtétben rádióhoz kapcsolva XJKV (ultrarövid hullámú) vételt biztosít. A cső kiválóan alkalmas a tömeggyártásra és egyszerű a kapcsolása is. Az új televíziós készüléknek két típusát állítják majd elő. Az egyikben rádió is van és még így is olcsóbb lesz a régi berendezésnél. Jövő év elején kerül piacra az új televíziós készülék, amelynek nemcsak az ára, hanem az áramfogyasztása is lényegesen kisebb. A tehetséges magyar mérnökök találmánya feltehetően nagy külföldi érdeklődésre is számot tarthat és az Egyesült Izzó az új csőből, az Oriongyár pedig az új berendezésből sok valutát szerez majd népgazdaságunknak a baráti és nyugati országokból, Ónódy György PEST MEGYEI mti VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i. Évfolyam, 34. szám Aha 50 fillér ÉR 1957. JŰNIUS 9, VASÁRNAP