Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-09 / 34. szám

PÜNKÖSDI RÓZSA Höszöntjük a traktorosokat! Traktorosnapot ünnepelünk. Nagykőrösön 138 traktoros 700 vendéget vár a pálfájai er­dőben, Cegléden, Abonyban járási vezetők tartják az ün­nepi beszédet és szerte a me­gyében sok száz virágcsokor, sok ezer baráti kézszorítás nyugtázza a paraszti jobblét, a többtermelés, a nagyüzemi gaz­dálkodás gépi munkásainak egész évi fáradságát. Szél és hideg nem riasztja őket, ott ülnek szinte éven át a kormánykeréknél és züm­mögő gépükkel egy egész me­zőgazdaságot „vezetnek“ a többtermelés, a paraszti jólét, a felemelkedés útján. Régente kissé lenézett, kis­sé koldusnak tekintett, állás nélkül bolyongó „macherek“ voltak azok a becsületes szak­munkásolt, akik a mezőgaz­dasági gépek kezelését válasz­tották élethivatásul. Év köz­ben meg sem sértődtek, ha esernyőjavításra, vagy kályha­berakásra hívták őket, és bol­dogan eldicsekedtek vele, ha a cscplés idején három hétre munkát kaptak egy-egy trak­toron, vagy „tüzesgépein“. Ek­kor — három héten át — biz­tos kenyerük volt. Irigykedtek rájuk a cséplőmunkások, mert nem kellett kévét hányniák és petrencét hordaniok. A falusi és tanyai gyerekek pedig fel­néztek rájuk, bámulták ügyes­ségüket egy-egy huzatásnál. Nos, ezek a gépért rajongó, volt falusi kisgyerekek, akik annak idején úgy csodálták a „gépész bácsit“, most egész esztendőn át a gépállomás dol­gozói, mezőgazdaságunk fellen­dítésének politikai, szakmai és műszaki munkásai, Szép hivatás, kemény mun­ka. nagy felelősség. Traktorosok! A nyári mun­kák küszöbén megyénk szövet­kezeti parasztjainak és egyéni gazdáinak üdvözletét küldjük a sajtó útján. Jó mulatást a traktorosok ünnepén — jó munkát a nyári idényben, egész esztendőben. Repülőgéppel a gyomok, rovarok ellen A héten mutatták be a budaörsi repülőtéren a repü­lőgépről végzett vegyszeres gyomirtást és műtrágyázást. A Magyar Repülő Szövetség ez év márciusában kezdte el a repülőgépes növényvédelmi szolgálat megszervezését. A Földművelésügyi Miniszté­rium megrendelései alapján hamarosan megjelennek a re­pülőgépek a zöldellő vetések felett. Mivel foglalkozik, mennyi­ben jelent újat. milyen ered­ményeket várhatunk az MRSZ repülőgépes növényvédelmi szolgálatától? — erre ad fel­világosítást Wittinger Kál­mán, az osztály vezetője, — Kísérleteztek már a re­pülőgépnek a mezőgazdaság­ban való felhasználására, de számba vehető munkát nálunk még nem végeztek vele. Most a Földművelésügyi Miniszté­riummal közösen szervezzük, irányítjuk a munkát. A Re­pülőszövetség adja a gépeket. •— Könnyű kétüléses gépe­ket használunk erre a célra. A hátsó ülést átalakították tartállyá, amelybe egyszeri töltésre 201 kg műtrágya vagy vegyszer fér el. A gép tetején ventillátor van. Ha a pilóta bekapcsolja, különböző átté­telekkel ez hozza forgásba a tartály közepén levő csiga­alakú tengelyt, amely ugyan­olyan, mint a húsdarálók csi­garésze. És azt a célt is szol­gálja. Ha a műtrágya nem hullana ki a saját súlyától, ez préseli ki a gépből. A repülő „hasa“ alatt van a kiömlő nyí­lás. Ennek a szélességét asze­rint állítják be, hogy milyen mennyiségű vegyszert kíván­nak leszórni a földre. — Mitől függ a leszórt mennyiség? — A terítési vastagság a kiömlőnyíláson kívül megvál­tozhat a gép sebességének nö­velésével is. Általában 100 kilométeres sebességgel hala­dunk. Ha több vegyszert aka­runk leszórni kisebb, ha keve­sebbet, akkor nagyobb a se­besség. Aztán az is lényeges, milyen magasságból porozunk. Nagyobb magasságnál széle­sebb sávban szóródik szét a vegyszer, tehát kevesebb jut egy-egy területre. — A szórásnál 2—20 méter magasságban húz át a gép a föld felett. Ez a repülési ma­gasság nagy figyelmet kíván a pilótáktól. Figyelemmel kell lenni a talaj egyenetlenségei­re, a szél minden rezdülésére. — Milyen mezőgazdasági munkákat lehet repülővel végezni? — Először is műtrágyázni. Külföldön is ez terjedt el a legjobban. Ez a legigénytele­nebb munka. Bármilyen idő­A nyári időszámításról A nyári időszámítás megle­hetősen nagy vitát váltott — és vált — ki. Egyrészt tagad­hatatlan gazdasági előnyei vannak, másrészt viszont so­kan panaszkodnak kényelmet­lenségéről. Mi teszi tehát in­dokolttá az órák előreigazítá- sát? A téli hónapok folyamán a Nap igen rövid ideig tartózko­dik az égen, pályáját alacso­nyan futja be. Alig kel fel 7 óra tájban, alig melegíti a fa­gyos földet, mikor délután 4 óra körül már le is bukik az égbolt délnyugati részén. Té­len tehát mindössze nyolc órán át van az égen; Március hó folyamán azon­ban egyre észrevehetőbbé vá­lik a nappalok hosszabbodása. A hónap végén már több mint 12 óráig tartózkodik az égen, reggel 6 óra tájban kel és dél­után 6-kor nyugszik. Még hosszabbak a nappalok ápri­lis és májusban. Május végén például 4 órakor van napkelte, míg a napnyugta fél 8-kor kö­vetkezik be. Ekkoriban válik esedékessé a nyári időszámítás bevezetése. Az órák előreigag&asét a következő gondolat teszi in­dokolttá: a gyárak, üzemek, hivatalok általában reggel 6— 9 óra közt kezdik a munkát, ehhez mérten a munkaidő vé­ge délután 3 és 6 óra közé esik. A Nap lenyugvása viszont mint már láttuk, fél 8 körül van. A dolgozók többsége es­te 9—10 felé pihen le. így hát két órán keresztül kell a vil­lanyvilágítást igénybevenniük. Az órák előretolása után megváltozik a helyzet. A reg­geli órákban nem áll be külö­nös zavar, hiszen a felkelés és munkába indulás időpontjá­ban a Nap már az égen van. Este viszont — óránk szerint — fél 9-kor nyugszik le a Nap. Ilyen módon a villany haszná­latában egy órát megtakarí­tunk. Ez pedig nem megvetendő előnyt jelent népgazdaságunk számára. Az a látszólagosan kis összeg, melyet egy-egy háztartás ilyen módon megta­karít, hazánk sok tízezer csa­ládját számítva komoly ösz- szeggé emelkedik. Ennek hasz­nát pedig nemcsak összegsze­rűen mérhetjük le, hanem a több műszakos üzemek is előnyként könyvelhetik el. Az év leghosszabb napja jú­nius 21-én van. Ekkor a Nap 3 óra 46 perckor kel ^el és 19 óra 45 perckor nyugszik le. A nappal tartama majdnem 16 óra. És ettől kezdvénsmét rö- videbbek lesznek a nappalok, nő az éjszaka hossza. Október elején a napkelte már 6 órára esik. a nyári időszámitás elő­nyei nem érvényesülnek, óránk mutatóját ismét vissza­tolhatjuk; A nyári időszámítás ellen legtöbbször azt a kifogást emelik, hogy szokatlan, fá­rasztó. Ez — az első napokban — kétségtelenül így is van. Rövidesen azonban szerveze­tünk megszokja az egyórás el­tolódást és már fel sem tű­nik a hosszú délutáni időszak. S ezen kívül kellemesen ta­pasztalhatjuk, hogy megnöve­kedett a munkaidő utáni szó­rakozás, strandolás lehetősége. Magyarországon először az első világháború alatt vezették be a nyári időszámítást, majd hosszú szünet után 1942-ben léptették ismét életbe. Álta­lában június elején veszi kez­detét a nyári időszámítás és október első napjaiban áll vissza az eredeti, közép-euró­pai időszámítás; Ifj. Bartha Lajos, a TTIT tagja, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, ben lehet végezni, 5—10 mé- | teres magasságból. — A vegyszeres gyomirtás | sokkal nehezebb, veszélye-1 sebb. Folyadékos gyomirtás-1 nál a Pilótát nemcsak védő- | ruhával, de még gázálarccal | is fel kell szerelni. Bepor- | zást, permetezést, alap- és | fejtrágyázást is végzünk. | Egyes vegyszerekkel igen i óvatosan kell bánnunk, mert | a kétszikű növényeket pusz-1 títják. Egy kis figyelmetlen- | ség, a gép elcsavarog a gabo- | navetésről a másik tábla fő-1 lé és kész a baj. A gyomokon | kívül sok kellemetlenséget és § kárt okoznak a rovarok; her-1 nyók, szúnyogok. Ezeknek 1 az irtására is alkalmas a re­pülőgép. — Mi az előnye a repülő­gépnek a kézi, földi szerszá­mokkal szemben? — Először is nincs taposási i kár, ami a kézi gépeknél bi- ! zony jelentős, aztán ahogy az eső elállt, a repülő azonnal a vetés fölé szállhat, a földi szerszámokkal viszont meg kell várni, míg valamelyest felszárad. — Ez az év még a kísérle­tek esztendeje. Tökéletesíteni, változtatni kell még a mun­kán. Kifizetődőbb lenne pél­dául nagyobb tartályokat be­szerelni. A 200 kiló vegyszer három percre elég a legjobb esetben is. Sokszor kell le- szállni. nagy a gépek üresjá­rata. De még így is gyorsab­ban dolgozunk, mint a meg­szokott. Repülővel egy óra alatt 20—40 holdról lehet ki­irtani a gyomot és a jövő hé­ten a Földművelésügyi Mi­nisztériumba érkezett meg­rendelések alapján elindul­nak a repülőgépek szerte az országba. — Van elég megrendelés? — Annyi, hogy félünk a sajtópropagandától, mert min­denhová úgy sem tudunk át­jutni. Egyelőre a géphiány Is kor­látozza a széleskörű alkalma­zást, de azért hamarosan el­jutnak a földművelő-repülő­gépek a Nyírségtől Kaposvá­rig. És a megyében? Valószí­nűleg Nagytétényben kezdik el a repülőgépes műtrágyá­zást. B. V. rrfiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiitiiiiiiiimiiitm Hétfőn este 8 órakor véget ér a Budapesti Ipari Vásár A Budapesti Ipari Vásár vál­tozatlanul megtartja eredeti programját, melynek megfele- lően kapuit június 10-én, hét­főn este 8 órakor erre az év­re végleg lezárja. A vásár igazgatója felhívja a vidéki látogatók figyelmét, hogy a vásárral kapcsolatban engedélyezett menetdíj-kedvez" ményt csak olyan utasok vehe­tik igénybe, akik hétfőn legké­sőbb déli 12 óráig Budapestre érkező vonattal vagy egyéb közjárművel keresik fel a vá­sárt. A visszautazás szempont" jából az utazási kedvezmény június 13-án 24 óráig marad érvényben. Aláírták az 1957. évi magyar—kínai árucsereforgalmi és fizetési megállapodást A kölcsönös megértés szel­lemében folytatott baráti hangú tárgyalások után szom­baton délben ünnepélyes al­kalomra került sor a Külke­reskedelmi Minisztériumban: a magyar és kínai kormány megbízottai aláírták az 1957. évre szóló árucsereforgalmi és fizetési megállapodást. A több hetes tárgyalásokról ké­szült, két kötetet kitevő, pi­ros bőrkötésbe foglalt okmá­nyokat magyar részről Droppa Gusztáv külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, kínai részről Kung Juan külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Az ünnepségen a két ország kereskedelmi delegációjának tagjain kívül jelen voltak Hao De-ein. a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagy­követe és a kínai nagykövet­ség több diplomáciai munka, társa, magyar részről a Kül­ügyminisztérium, a Külke- reskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és más tárcák képviselői. A Magyar Közlöny vasárnapi száma közli az országgyűlés legutób­bi ülésszakán elfogadott törvé­nyeiket: az 1957. évi III. tör­vényt a Magyar Népköztársa­ság 1957. évi költségvetéséről; az 1957. évi IV. törvényt az államigazgatási eljárás általá­nos szabályairól; az 1957. évi V. törvényt az állampolgárság­ról és az 1957. évi VI. törvényt magyar áülampolgámak kül­földi állampolgárral való há­zasságkötéséről, valamint kül­földi állampolgárok örökbefo­gadásáról. (MTI) Hamarosan itt az olcsó televízió Magyar mérnökök nagyszerű találmánya Azt hiszem, senki sem ta­gadja, hogy a sorsjátékok [korát éljük. Es milyen sze­rencsével! A főnyeremény legtöbbször televíziós készü­lék. Legalább reményked­hetnek az emberek, hogyha a kis úttörő az ő számukat Itt a VIT-sorsjegy! : : 005 Ylt 78180 SORSJEGY álMU.tr-Wt v; , teása E5*í> MSqj.gffiíMt ny jcví'yfj aürtlmii« nmkzxrtí) A tűni*» txuMMjf iWW«. A ny.r»«!4i>ytí<« njwtí* »relééi * Vt Vff EttUuM 8Umii tntíipm M j y| v».»*» m» « fi <*» •IWJIWi* vAUHítSk ob JOttV* 28-AM, OétetÖTT 10 ÓPUIKOS k,«z»o**i tiSíriHAlÁAAK «uoaooot v.wci u*e*w> : i , l tűt A VIT-bizottság 3 forintos árban nyereménysorsjegyeket bocsát ki, amelyekre családi házat és telket. Moszkvics személy­autót, 5200 vásárlási utalványt, va’amint más értékes nyeremé­nyeket sorsolnak ki. A sorsjáték tiszta jövedelmét a VIT-re való küldetések céljaira fordítják húzza ki, lesz nekik is egy távolbalátó készülékük. Azért reménykedhetnek csak. mert különben nehezen tudnának 5500 forintot erre a célra összespórolni. De nemsokára az átlagke­resetű kistisztviselő, vagy a trafikosnéni is megvásárol­hatja a televíziót. Az Orion- gyár TV laboratóriumának fiatal vezetője, Laszip Sán­dor és munkatársa, Simon József egy olyan berendezést tervezett, amely lényegesen alcsóbb az eddigieknél. — Elsősorban a rádiócsö­vek tették drágává a készü­léket :— mondja. Ezért is igyekeztünk számukat le­csökkenteni. — És sikerült? — Sok kísérletezés után igen. Különféle kapcsolási trükkökkel a csöveknek szinte felét nélkülözni lehet. — És nem megy ez a vétel rovására? — A készüléket a nagy­adó üzembehelyezése után legalább 60 kilométeres kör­zetben — tehát egész Pest megyében — nagyszerűen le­het használni. De nemcsak „tkispóroHtáík” a csöveket ebből az új konst­rukcióból, hanem Laszip Sándor barátja, az Egyesült Izzó elektroncső fejlesztésé­nek vezetője. Kerekes Béla egy új csövet is produkált. Ez a cső forradalmasítani fogja a televíziógyártást és egy sor egyéb helyen is hasz­nálható: műszerekbe illeszt- ve, vagy előtétben rádióhoz kapcsolva XJKV (ultrarövid hullámú) vételt biztosít. A cső kiválóan alkalmas a tö­meggyártásra és egyszerű a kapcsolása is. Az új televíziós készülék­nek két típusát állítják majd elő. Az egyikben rádió is van és még így is olcsóbb lesz a régi berendezésnél. Jövő év elején kerül piacra az új te­levíziós készülék, amelynek nemcsak az ára, hanem az áramfogyasztása is lényege­sen kisebb. A tehetséges magyar mér­nökök találmánya feltehe­tően nagy külföldi érdeklő­désre is számot tarthat és az Egyesült Izzó az új csőből, az Oriongyár pedig az új berendezésből sok valutát szerez majd népgazdaságunk­nak a baráti és nyugati or­szágokból, Ónódy György PEST MEGYEI mti VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i. Évfolyam, 34. szám Aha 50 fillér ÉR 1957. JŰNIUS 9, VASÁRNAP

Next

/
Thumbnails
Contents