Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-08 / 33. szám

1957. JÚNIUS 8, SZOMBAT

fElt

MECYtt

c/Cirlap

Ahoi havi1000000 testál f^áttauakMegyei kiállítók az ipari vásáron

Nincs portás, idegenvezető, nem kell kapubelépő, még körül sincs kerítve ez az üzem. Reggel hátikor a kertek alól, a domb felől, innen-onnan tü- nedeznek elő a munkások. Amolyan kisüzem csak a törökbálinti téglagyár. Adottságai és eredményei alapján .azonban

az elsők között van az országban.

N agy István, ÜB-elnök „mutatja be“ az üzemet. A gyár melletti domb mélyen alá van .ásva. Tiszta agyag.

— És a legjobb minőségű az egész országban — mondja Nagy István. — Olyan erős, zsíros ez az agyag, hogy nyugodtan keverhetjük lisztté őrölt salakkal, törmelékporral. Bírja és szükség is van rá;

— Kemencénk csak egy van. Tizennégykamrás kis körkemence. Két nap alatt égetünk ki egy kamra téglát. Szigetelő válaszfaltéglákat gyártunk. Az elmúlt hónapban egymillió ti- ' zenkilencezer kistéglának megfelelő mennyiségű téglát adtunk át az építőiparnak.

— És mennyi volt a terv?

■— Csak 650 ezer. És hogy Ilyen derekasan teljesítettük, azt a szorgalmunkon kívül

újításainknak köszönhetjük.

A szárítókban azelőtt lapjára fektettük a téglákat, most élére állítjuk őket. Több fér el és a levegő is jobban átjáx'ja. Emeltük a szárítószinek magasságát és így a régi 30 helyett most hetven téglát tudunk elhelyezni egy szárítón.

— Szívesen újítunk, mert kétszeres hasznunk van belőle. Nő a kereset és az a tízezer forint se kutya, amit az újítók kaptak.

— Nem is panaszkodik nálunk a fizetésre senki. A dolgozók fele nő. Fizetésük 1500 forint körül van. A férfiak — igaz, hogy nagyobb részük gázos hőségben dolgozik — megkeresik a 2500—3000 forintot is.

— összesen 54-en dolgozunk, kialakult, összetartó kollektíva. Nem kell itt nógatni senkit a munkára, dolgozik mindenki legjobb képeségge szerint. Nincsenek kiemelt sztárok. Itt, ha keresni akar valaki, akkor meg is kell dolgozni érte. így ha kevesen is vagyunk, sokat érünk.

— Hanem eddig csak kellemes dolgokról volt szó,

Hadd panaszkodjunk egy kicsit.

Szedjük ki a kemencéből a téglát, járunk az égető talajon és a két és fél évre kiadott bakancs egy-kettőre lemállik ^ lábunkról. Leég a talpa egy ev alatt két-három párnak is. És új nincs. A tégla éle hamar ronggyá tépi a legerősebb szövetet is. Munkanadrágot szintén két és fél évre adnak. De hogy kinek tart ennyi ideig, azt csak a jóisten tudja. Ugyanez a helyzet az alsóruhákkal. Tárgyalnak ugyan róla, de jó lenne, ha mihamarabb javítanának is a helyzeten.

— A munkások legnagyobbrészt Törökbálintról, Ilka- majorból és Budaörsről járnak. Áz Autóbusz Vállalat kocsijai megállnak a gyár előtt,

de a HÉV nem engedélyezi a feltételes megálló létesítését.

— Gyorsvasút — mondják — nem állhat meg minden pillanatban. Pedig abból a „szélsebes“ vágtatásból, ahogy a HÉV halad, nem is lenne olyan nehéz lefékezni a kocsit.

— De ha nem, hát nem. Pedig a 60 fillért mindenki szívesen áldozná fel, hogy ne kelljen munka után gyalogolnia.

— Persze, ilyen bajok mindenütt előfordulnak, de merem mondani, hogy kevés ilyen üzem van, mint a mienk. Mert itt az igazgatótól az éjjeliőrig mindenki elégedett.

Hírt adtunk már a Budapesti Ipari Vásáron kiállító Váci Híradástechnikai Anyagok Gyára és a Csepel Autógyár gyártmányairól, a cse- mői bor- és gyümölcstermelő szakcsoport kiméréséről, de ezzel nem zárul le a vásáron kiállító Pest megyeiek sora.

A csemői termelőszövetkezet

borkimérése versenyre kel a szakcsoportéval. A „Haladás“ egyike azoknak a kevés bortermelő szövetkezetnek, amelyek a vásáron jelentkeztek.

Hatalmas hordók állnak a fülke hátterében, a pulton pedig két mázos kancsóban ó-riz- ling és ezerjó kínálja magát decinként egyaránt 4—4 forintért.

Ülést tartott a TTIT Pest megyei elnöksége

A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezetének elnöksége csütörtökön délután a Kossuth-klub olvasótermében ülést tartott. Az ülést dr. Szemes Gábor nyitotta meg. aki kivonatosan ismertette az országos elnökség április 84 ülésének anyagát és határozatait. Ezután Földes István megyei titkár számolt be a megyei szervezet ez évi működéséről, majd előterjesztette az 1957. évi költségvetést, amelyet az elnökség tagjai megvitattak és jóváhagytak;

Ezután a június 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakra terjedő nyári munkatervet vitatták meg az elnökségi tagok. A vita során kirajzolódott a szervezet nyári programja, amely figyelembe veszi a megye sajátos arculatát és feladatának tartja a helyi politikai, irodalmi, művészeti,

agrártudományi. biológiai, egészségügyi, földrajzi, csilla, gászati, műszaki ismeretek terjesztését, s ebből a célból előadások sorozatát indítják és kirándulásokat szerveznek, megjavítják a vidéki városok klubéletét. Az elnökség elhatározta, hogy megjavítja kapcsolatát a Pest megyei Hírlappal és a társulat tagjai a lapban írt cikkekkel is segítik az ismeretterjesztő munkát.

A szervezeti munka megjavítása érdekében az elnökség kilenc tagú elnöki bizottságot választott. A bizottság tagjai: dr. Szemes Gábor, Kazár Leona, dr; Kárpáti István, Gáli Sándor. Kopemiczky István, dr. Szép György, Vámosi Nándor, dr. Vigh Károly, s hivatalból Földes István. Az elnökségi ülés anyagának részletes isemerletésére még visszatérünk.

Ók is traktoristák lesznek?

Az általános iskola VI—VIII. osztályaiban már igen erős érdeklődés él a fiúk körében a motorok, gépek, traktorok iránt. Ha valahol az úton, a határban, vagy egy tanyaház udvarán megáll egy traktor, a gyerekek köré sereglenek és ha a „pilótája” szereti a pajtásokat, alig győz felelgetni szapora kérdéseikre

IFél mázsa eper | — nyolc ellenőri

| Tahiban történt Szer- \ | dá n.

1 A földművesszövetkezet | I földiepret vásárolt fel. A § 1 termelők kosarakkal áll- | 1 tak a mérleg előtt, amikor | | befutott egy szép Pobjeda | | autó. Kiszállt belőle 5 (öt) | | ember — 5 ellenőr. Viha- | I ros lelkesedéssel üdvözöl-1 1 ték a már ott levő társai-1 1 kát: — 3 ellenőrt. Hozzá-1 | kezdtek az ellenőrzéshez, | 1 karjukat a kosarak fene-1 | kére dugták, felforgatták, § 1 összetörték az epret. Így | | lett a szép első- másod-§ | osztályú gyümölcsből ne-1 | gyed-ötödosztályú.

| S ezen a napon, írd és \ | mondd, összesen 50 kiló | | epret adtak át a termelők | 1 — nem sok ehhez 8 ellen- \ ? őr? 5

Hol szabad már pontyot fogni a horgászoknak?

Az Illetékes szervek feloldották a pontyfogási tilalmat a Dunának horgászbérletben levő budapesti és adonyi szakaszán, a Tolna megyei vizeken, a Velencei tavon és a soroksári Duna- ágban. A Balatonon június 10-én szűnik meg a pontyfogási tilalom.

Sajnos, elég kívüleső helyen van a szövetkezet pavilonja, sok a környéken a boros és

egymás elől csábítják el a szomjuhozókat. Ez is tanulság a vásár rendezőinek; a jövőben a poharazókat szét kell majd telepíteni az egész vásár területére.

Kendőfestő és kötő kisiparos

ifjú Rózsavölgyi Ferenc Veresegyházról. A kiskereskedelemnek gyárt és vásárokon, piacokon maga is árul." A szivárvány minden színében csillog a kis fülke, tele színes kardigánokkal, tarka kendőkkel. Kiemelkedő különlegesség az öt darabból álló konyhai készlet. Olyan szép gyümölcs-csendéletek díszítik az egyes darabokat, hogy kedve lenne beleharapni az embernek az abroszba, a két kony- haszék-takaróba, a fásláda-te* rítőbe és falvédőbe.

ök — mármint Rózsavölgyiék — inkább ismerkedni jöttek ide. Ismerkedni a kisiparosokkal, kiskereskedőkkel, rendeléseket felvenni. Nem is panaszkodnak, kaptak már rendeléseket, s bár drága a helybér, remélik, jól sikerül nekik ez a vásár.

Fésűk, fejékek

halmai mögött ül Kardos Pé- terné, alsógödi kisiparos. Ű már nem olyan jókedvű; nem nagyon megy az üzlet.

A műanyag-fésűk, hajtűk nem örvendenek nagy keresletnek, az idő is rossz, no meg a pesti és vidéki piacokon, vásárokon, üzletekben annyi ba- záras árulja az ilyen árut, hogy a vásáron már kevesebbnek támad vételre kedve.

Kardosné férje most otthon dolgozik, rendelésük van elég, ők is a kereskedelemnek dolgoznak. Most úgy látszik, saját árujukkal kerültek szembe, túltöltött a piac ezekkel a dísztárgyakkal.

A szentendrei

kerámia szövetkezet

ízléses kis fülkét épített. Kerámia felirati betűk, szellőzőrácsok, díszcsempék, emblémák, jelvények, épületkerámiák. vázák, szobrok éppen

úgy megtalálhatók itt, mint a korongolt áruk. csibeitatók, virágcserepek.

Nagyon szép a 120 forintos Lenin-szobor, sokan megcsodálják az újjáépülő Gellért Szálló tető-gerincére kerülő hatalmas művészi cserepeket. Kiállítottak egy érdekes „török falat“ is. Ez nagy, hatszögletű téglákból áll, melyek mind különböző színűek és a közepük hiányzik. Ha ezeket összerakják, méhkasszerű, sokszínű átlátszó falat kapunk, nyilván a török háremeknek valami kései ittfelejtett emléke ez. Törökországba küldték a tégla eredetijét, ott szálloda díszítésére használják. Reméljük, nem az egyes lakosztályok közötti elválasztó falat építik majd ilyenből Isztanbulban;

Nagy az érdeklődés, sokan akarnak vásárolni. A legtöbb tárgyból már csak bemutató- példány van, de fölvesznek rendelést és pár héten belül szállítanak.

Nincs miért szégyenkeznie a megyének

kiállítói miatt. A nagy gyárakon és a felsoroltakon kívül a névsorban találjuk még az Alag és Vidéke Bőripari KTSZ-t, Erős Béla üllői lószerszámiparost és a nagy ösz- szefoglaló pavilonokban megtaláljuk megyénk különböző termékeit, például a vegyészeti pavilonban a váci Forte készítményeit;

(faludi)

Megváltoztatták a Magyar Ifjúság útja elnevezést

A fővárosi tanács végrehajt tó bizottsága pénteken dr. Pesta László elnökletével ülést

tartott.

Az ülésen több más kérdés tárgyalása után a végrehajtó bizottság végül úgy döntött, hogy a Magyar Ifjúság útja elnevezést Népköztársaság út- ja elnevezésre változtatja.

Halálos ítéletek

a kakucsi gyilkos ellenforradalmink bűnperében

A fővárosi bíróság külön, tanácsa péntek délután 2 órakor hirdetett ítéletet — ötnapos tárgyalás után — Gavló József gyilkosa bűnügyében.

A fővárosi bíróság ifj. Riz- majer Józsefet. Bobák Józse. íet, Harazin Jánost és Száj- ler Lászlót népi demokratikus államrend ellen irányuló szervezkedés vezetésében és gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek, és ezért ifi. Rizmajer Józsefet életfogytiglani börtönre, Bobák Józsefet, Harazin Jánost és Szajler Lászlót halálra ítélte. Jasper Kázmért, Rizmajer Pált és Fajth Györgyöt népi demokratikus ál— legalább 30 olyan épületről tudok, amit üdülőnek használnak — az év tizenkét hónapjából három hónapon át.. Hát érdemes?!.. Visegrádon meg vannak emberek, akik pincelakásban laknak..: A „Kulcslyukkiszerelő Vállalatnak" van tehát príma üdülője, egy sereg embernek meg nincs tisztességes lakása!

Lám, hová jutottunk a szeszfőzdétől és egy látszólag száraz pénzügyi 'kérdéstől, hogy községfejlesztési alapra vagy községi költségvetésre üzemeltessenek-e egy szeszfőzdét!

Persze, sok mindenről nem esik itt szó amiről pedig beszélni kellene. Például arról, hogyha a költségvetés javára működtetnék is a szeszfőzdét, végső soron abból ü közösségnek lenne a haszna. A községnek is: az embereknek helyben lenne a szeszfőzetési alkalmatosságuk; az államnak is: amit a főzde jövedelmezne, másutt hasznosan felhasználhatná az ország. De annyira már lehetnek „önzőek” ezek az emberek, hogy azt számítgassák, mi jó és mi a még jobb — Tahitótfalu szempontjából,

És egy bizonyos: jó az, ha három ember azon töpreng: hogyan is seperhetnének legeredményesebben az egész falu házai előtt.

Garami László

lamrend ellen irányuló szer. vezkedésben való tevékeny részvétel és gyilkosságban való bűnrészesség miatt ítélte el. Jasper Kázmért 8 évi börtönre, Rizmajer Pált 5 évi börtönre. Fajth Györgyöt pedig 1 év és 6 hónapi börtönre.

Az ítélet indokolása megállapította. hogy az ellenforradalmi cselekmények vezetője ifj. Rizmajer József volt, aki Bobák József, Harazin János és Szajler László tár. saságában többeket arra bírt-, hogy az ellenforradalmi rombolásban részt vegyenek; A bíróság a bizonyítási anyag, valamint a tanúk vallomásából bizonyítottnak vette, hogy Gavló Józsefet két késszúrással if j. Rizmajer József és egy késszúrással Bobák József sebezte halálraj Azt is bizonyítottnak vette, hogy Gavló Józsefet Harazin János és Szajler László fogta le.

Jasper Kázmér, Rizmajer Pál és Fajth György nem vettek részt a gyilkosságban, a rombolásnál azonban segédkeztek.

A büntetés mértékének megállapításánál ifj. Rizma- jer Józsefnél tekintetbe vették, hogy töredelmesen beismerte tettét és vallomása a többiekre nézve felderítő jellegű volt. A többi vádlottnál a bíróság enyhítő körülményt nem talált.

Az ügyész — a halálraítélteken kívül — az összes vádlott ügyében súlyosbításért fellebbezett. A védők is fellebbeztek, így az ügyben a legfelsőbb bíróság mondja ki a jogerős ítéletet.

HÁROM EMBER BESZÉLGET

ceni vízügyi igazgatóság üdülője ... 1955-ben építették újonnan. 1956-ban megkapta a Váci Kötöttárugyár, az átfestette az épületet, bebútorozta... Idén a Budapesti Divatkötöttárugyár kapta meg az üdülőt. Ezek ismét nekiláttak, lekaparták az új bútorokat, átfestették— nem felelt meg ugyanis a színe — és most 120 000 forintért parkosítanak... Nekünk, ha 1000 forint kell, törhetjük a fejünket, mit is csináljunk? Ezek meg... 120 000 forint parkírozásra, 100 000 átfestésre vagy ha csak 10 000 is'... Mindegy ... Az üdülő két hónapig van nyitva évente, 10 hónapon át akkora rotsdás lakat lóg az ajtaján, mint az öklöm, a madár se tud berepülni...

— Nekünk meg olyan az iskolánk, hogy jobb róla nem beszélni — így a VB-titkár. De iskolaépítésre, arra nincs pénz, se épület... Van ugyan hat olyan üdülőnk, amit csak néhányban használnak és csak rekke- nő nyárban, de ezeket nem vehetjük igénybe: lakásból vem lehet iskolát alakítani — így szól a rendelet. .

A jogi előadó bólogat.

— Igaz. A járásban — Tahiban, Leányfalum, Visegrádion

— Ez a főkérdés! — így a VB-elnök. Mert, ha nem, akkor a költségvetési keret nem növekszik! Amit a szeszfőzde hoz. a másik oldalon leemelik, így azután nem költhetünk többet egy fillérrel sem, mint szeszfőzde nélkül.i Semmi sem lenne a népfürdőből.

Csend támad. A három ember töpreng.

— A járási VB-elnök — szólal meg végre Párkánszky József — kinn járt a napokban nálunk és elmondta, hogy a megye hozzájárult: egy esztendeig a községfejlesztési alap javára üzemeltethetjük a szeszfőzdét.

— Hát akkor minden rendben!

— Nono! Írás még nincs róla... És tudják hogy van: írás beszél!

Dombai Géza sóhajt egyet.

— írás

__Hát igen ... Nál

unk. tanácsi vonalon minden olyan nehezen megy, bezzeg vannak helyek, ahol könnyebben szórják a pénzt és nem is ilyen hasznos dologra..

Keserű, mintha nem is az állam, a közösség, hanem a saját megtakarított vagyonkáját pazarolnák.

— Itt wn például a debreAllami Gazdaság, amelyé a

fözde volt. valóságos rablógazdálkodást folytatott: mindent kivett belőle, de nem javított semmit... ki kéne egyenlíteni ezenkívül 2500 forint lakbérhátralékot is ... nincs, aki fizesse, a gazdaság megszűnt, a helyén létesült munkaterápiás intézet meg nem vállalja ..;

A VB-titkár, Párkánszky József, érveket sorakoztat szép egymásutánban:

— Ha községfejlesztésre fordíthatjuk a jövedelmet, még az idén hozzákezdhetünk a népfürdő építéséhez. A tanácsülés már egy esztendeje megszavazta. Nagy szükségünk lenne rá. Van valami pénzünk is a békekölcsön-részesedésből, a járási egészségügyi csoport ugyancsak hozzájárulna valamivel, a község rengeteg társadalmi munkát vállalt... A szeszfőzde 50 000—60 000 forintot hozna egy évben, nekünk meg éppen 100 000—120 000 forintunk hiányzik. -. -.

Benke József, a járás jogügyi előadója csak a fejét csóválja:

— Igen ám, de át lehet-e vinni a szeszfőzde jövedelmét a községfejlesztési alapra? Ez a kérdés!

TTárom ember beszélget a Szentendrei Járási Tanácsnál.

Ahogyan hallgatom őket, egyre inkább megrendül a hitem egy jó magyar közmondás igazságában, amely arra figyelmeztet, hogy „mindenki seperjen a maga háza előtt!"

Az jár az eszemben: de jó is, hogy vannak emberek, akik nemcsak a saját házuk előtt sepregetnek, akiknek mások házalójára is van gondjuk.

A szeszfőzde ugyanis — amely a beszélgetés főtémája ■— nem egyik, nem másik, nem is a harmadik ember tulajdona lenne, hanem az egész községé, Tahitótfalué, ha...

Igen, éppen ez a „ha” a bökkenő . .;

.. .ha jövedelmét nem a költségvetéshez kéne csapni, hanem a községfejlesztési alapot növelhetné.

Erről folyik a szó.

— Ha a szeszfőzde hasznát nem használhatjuk fel községfejlesztésre, akkor minek? — töpreng Dombai Géza, tahitót- falui VB-elnök. — Csak gondnak munkának?! Mert.: -.

Ujjain számlálja a feladatokat:

— ... mert egy hónapon belül üzemeltetni kellene, jönnek már a gazdák cseresznyével, szederrel... aztán addig rendbe kéne hozni, hiszen a Pomázi