Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-07 / 32. szám
Távvezetékek karcsú oszlopai magasodnak a földeken. Tárt’ karjaikon a surrogó áram medreként szolgáló vezetékek feszülnek. Több és -több áram kell az országnak, a megyének. Lenin a. villamosításban jelölte meg a szocialista társadalom egyik . legfontosabb feladatát. Fejlett ipart építünk? Vil- . lamosenergia kell hozzá. Gépesítjük mezőgazdaságunkat? Villamosenergia kell hozzá. Növeljük a lakosság jólétét, kényelmét? Villamosenergia kell hozzá. A megye több területén, elsősorban a tanya- világban, de nem egy községben is bizony még a , petróleumlámpa mellett vakoskodnak az emberek, s csak tervezgetnek arról, milyen jó lesz, ha egyszer hozzájuk is eljutnak az áldott fényt, világosságot hozó acélhuzalok. Mit mondanak a szakemberek? ílj, nagykapacitású erőműveket kell létesíteni Meglévő erőműveink kapacitása már nem bír többet adni. Minden gépegység, minden blokk teljesítményének maximumát szolgáltatja. Üj erőműveket kell létesíteni, melyek hatalmas mennyiségű áramot fecskendeznek a távvezetékek ütőe'rébe, melyek turbináikkal, izzó kazánjaikkal lehetővé teszik, hogy mind több faluba s a tanyákra is eljusson az ezeroldalú, ezerféleképpen használható villany áram; Az erőművek szülei Nem kell valami különösre gondolni. Egyszerű fehér és kékköpenyes emberek ők, mérnökök, ki s be járnak a% Erőműtervező Vállalat helyiségeiben, vitatkoznak, bonyolult számításokat végeznek, rajzolnak, terepszemlére indulnak, R a végén vaskos kötetekben átnyújtják az építőknek az erőmű tervét. Kordis Józseftől, a vállalat főmérnökétől kérünk felvilágosítást. Első kérdésünk: Mi a legfontosabb szempont az erőművek tervezésénél, építésénél? — Elsősorban az — válaszolja Kordig József —, hogy az erőmű területileg, vasúti összeköttetés szempontjából közel legyen a szénhez. A szállítás, a szén vagonba való be- és kirakása jelentősen megnöveli az áram előállításának költségeit is. De nem elvetendő szempont az sem — mondja a továbbiakban '-K hogy az erőmű területileg ne essen messze a fogyasztóktól, vagy legalább is a fogyasztók nagy részétől. A villanyáram távvezetékeken való szállítása ugyan jóval 'olcsóbb, mint a szénszállítás, de még sem elhanyagolható szempont. Ezeket kötöttük geodétáink lelkére, amikor elindultak a jövendő erőmű telephelyének kikeresésére. — Mi volt a fő szempont az erőmű telephelyének kikeresésekor? ~ — Budapest és Pest megye áramellátásának meg- jávftá^’"Az*,éTÖf«13'-Tiatt!'lenef-im^g«é Budapesttől de Pest megye pesti oldala eleve kiesett a számításból. mert az erőmű szénszükségletét a tatabányai, oroszlányi, dudari bányák elégítik majd ki, így tehát csak a budai oldal jöhetett számításba; — Meddig tartott a kutatómunka? — Körülbelül másfél évig. Geodétáink 11 telephelyet vizsgáltak végig, míg végül a legmegfelelőbb telephelyet megtalálták, Ez Százhalombatta volt Százhalombatta — folytatja Kordis József tájékoztatóját — nem esik messzire Budapesttől. A Pusztaszabolcsra vezető vasút mellett fekszik, így a szén szállítása kedvező feltételek mellett biztosítható. Ugyanakkor nem esik messze a Dunától sem, mert az erőműnek a gépek hűtésére, s egyéb igények kielégítésére hatalmas mennyiségű vízre van szüksége. Ennek zavartalan biztosítása csakis a Duna vizének felhasználásával érhető el. De tekintetbe vettük azt is, hogy az erőmű szükség esetén igénybe veheti a vízi szállítást is. A rajzasztaloknál Mérnökök hajolnak a rajzasztalok fölé, fekete vonalak titokzatos szövevénye borítja be a pauszpapírok fehér testét, vázlatok és skiccek hevernek szanaszét az asztalokon, lázas ütemben folyik a munka, hogy a százhalombattai erőmű tervei a decemberi határidőre elkészüljenek. Ezer és ezer részlettervet kell kidolgozni. Számítások tömkelegét kell elvégezni, míg a részletes tervek elkészítésére gondolni lehet s nem egyszer éles vitákban tisztázzák a tervezésben részvevő mérnökök a felmerülő problémákat, nehogy azok az építkezést majd annak idején akadályozzák. Az erőmű tervezői szinte megszállottjai lettek ennek a munkának. Anya tud csak gyermekéről úgy beszélni, ahogy ezek a komoly, tapasztalt mérnökemberek beszélnek az erőmű terveiről és ar- ■ ról, hogy milyen hatalmas segítséget jelent majd az energia- ellátásban az, ha a Dunamenti Erőmű is bekapcsolódik az országos táwezeté'khálózatba, Milyen lesz a megyében felépülő erőmű? Ezt kérdeztük András Sándor és Asztalos Béla mérnököktől, akik a gépészeti, illetve építészeti tervezési munkákat vezetik. — Szép és nagyon korszerű — mondja András Sándor — s ami a legfontosabb, csakis hazai szenet használnak fel üzemeltetéséhez. — Milyenek világviszonylatban a követelmények az erőművek szempontjából? — Kis területen nagy teljesítményű gépegységek elhelyezése, azoik maximális kihasználása. A legjobb szovjet és nyugati tapasztalatokat használjuk fel, igen nagy mennyiségű szak- irodalmat néztünk át. — Mondjon bővebbet az erőmű teljesítményéről — kérjük 'András Sándort, 1 — Az erőmű kapacitása 200 megawatt, melyet négy, egyenként 50 megawattos gépegység szolgáltat. Az erőmű kazánjai 230 tonnásak lesznek, melyek hazánkban , az eddig felépített kazánok közül a legnagyobbak. Összehasonlításként megemlítem, hogy hazánkban az. eddigi legnagyobb erőműkazánofc 100 —120 tonnásak voltak. — Milyen elv alapján működtetik majd az erőmű gépegységeit? — A működtetési elv a modern blokk-kapcsolás alkalmazása, mely kazán és turbina közvetlen kontaktusán alapul. Az eddig alkalmazott működtetési elvek közül ez a legkorszerűbb, leggazdaságosabb, a régebbi elvek szerint működő gépekkel szemj ben jelentős szénmegtakarítás érhető így el. — Milyen újszerű technikai megoldásokat alkalmaznak? — Példaként csak kettőt mondok — válaszol András Sándor. A kazánok elhelyezésénél az úgynevezett félszabadtéri kivitelt alkalmazzuk. Ennek lényege az, hogy a kazánoknak csak egy része van az épületben, a másik rész „kilóg“ a szabadba. Egyszerű fal és védőtető takarja csalt, mely magára a kazánra támaszkodik, tehát semmiféle alapozási stb. munkát nem igényel. De a haszna — s igen jelentős haszna — nem is ebben van ennek az eljárásnak, hanem abban, hogy ezzel sikerül a főépület, az úgynevezett üzemépület egyharmad részét megtakarítani, ami építőanyag, munka és hely szempontjából is jelentős nyereség. A másik újszerű megoldást a kazántervek elkészítésénél alkalmazzuk. A 230 tonnás kazánoknál lehetőség nyílik arra, hogy jelentősen növeljük a gőzhőfokot és a nyomást és ezzel nagy gépegységteljesítmény növekedést érjünk el. Ez azt jelenti, hogy például annak a teljesítménynek eléréséhez, melyet a Dunamenti Erőmű egy kazánja szolgáltat majd, Tiszapalkonyán, a Tiszapalkonyai Erőműnél két kazánt kell üzemeltetni. Asztalos Bélához fordulunk, aki az építészeti tervező munkát vezeti. — Milyen szempontok alapján végzik a tervezési munkákat? — Elsősorban — mondja Asztalos Béla — arra törekszünk, hogy egyszerű építőanyagok felhasználásával, helyüeg előállított építőanyagok beépítésével könnyítsük meg a munkát. Nemcsak az üzemépület lesz a legkorszerűbb kivitelű, hanem j a melléképületek is, a mosdók, öltözők és a kisegítő karbanj tartó részlegek épületei is. — Létesítenek lakótelepet? — Természetesen. Dunafüred nyaralótelep mellett épül majd fel az erőmű lakótelepe, ahol nemcsak ízléses, korszerű | lakásokat kapnak az erőmű dolgozói, hanem művelődési házat, sportpályát, iskolákat, s minden olyan dolgot, ami csak egy lakótelep zavartalan életéhez szükséges. —> Elkészülnek a tervekkel határidőre? — Az eddigiek alapján, azt hiszem, bátran válaszolhatok igennel. A falu Az állomásról bevezető négykilométeres útszakasz porát felhőként húzza maga után az autóbusz. De a százhalombattaiak mégsem szólnak egy szót sem, mert nemrég még gyalog kellett megtenniük a négykilométeres utat a faluból az állomásra; Sókat fejlődött a falu az elmúlt esztendőkben, járdát készítettek, rendbehozták a kultúrházat. Nádtetős vályogházikók és büszke cserepestetejű téglaépületek sorakoznak egymás mellett, a családok egy része a földeken munkálkodik, másik részük Budapestre jár be dolgozni. A mozival elégedetlenek a falubeliek, rossz a hang, meg elég régi filmeket mutatnak csak be náluk. Az erőmű építésének híre alaposan megkavarta a falut. Hiszen a falubeliek is tudják, hogy egy ilyen hatalmas létesítmény a falu határában befolyásolja a falu életét, beláthatatlan fejlődési távlatokat nyit meg a lakosság előtt. Az emberek Lenkei Bertalannal, a tanácselnökkel beszélgetünk. — Mit szólt a falu, amikor tavaly ősszel hírét vették az erőmű építésének? — Örültek. Sőt, mondhatom azt is, hogy nagyon, nagyon örültek. Örülnek most is, de hát egy kissé megcsappant ez az öröm. — Mi ennek az oka? — A föld. Tudja — mondja Lenkei Bertalan — a begyűjtés eltörlése után az emberek nagyon elkezdtek kapaszkodni a földért, s most attól tartanak» hogy az erőmű jelentős területet elvesz a falutól — Mégis, az öröm, vagy a bizalmatlankodás felé bülen-e a mérleg mutatója? — Személyes1 tapasztalataim alapján, azt tudom mondani, hogy az öröm felé. Mert ha el is veszik kis részét a földnek, azért én azt is látom, hogy mi mindent kap majd a falu. A népbolt előtt szóba ereszkedtem egy öreg bácsikával, aki az istennek sem akarja a nevét el" árulni_, hiába faggatom. Főként akkor válik bizalmatlanná, amikor megtudja, hogy mi után érdek" lődöm a faluban. — Hát uram — mondja az öreg — én csak any- nyit mondok magának, hogy a parasztnak csak fáj, ha elveszik a földjét. Kell ez az erőmű, nem mondom én, hogy nem kell, de tudja, úgy vannak ezzel az idevalósiak, hogy jó is az, legyen is az, de ne tőlük vegyék el a földet az építkezéshez. Másokkal próbálkozom beszédbe elegyedni. A fiatal, csinos Kilián Magda azt mondja: — Tudja, én nagyon örülök ennek az erőműnek, mert közgazdasági technikumot végeztem, de a faluban nem találok megfelelő elhelyezkedési lehetőséget. Bízom abban, hogy az erőműnél akár tér-, vésnék, akár könyvelőnek felvesznek, no, meg. .abban is, hogy az erőmű hatására jelentősen megjavul a falu kulturális élete és nem kell Pestre bejárnom szórakozni. Ahogy Kilián Magdával beszélek, oda jön hozzánk Terka néni is — többet nem árult él magáról — és azt mondja: — Tudja, lelkem, én csak annak örülök, hogy a két fiamnak nem kell majd Pestre járni, hanem idehaza lesznek. Csak más az, ha szemmel tarthatom őket. Nem kuj foroghatnak akkor a maguk feje után. Mit jelent: rosszat vagy jót? Nem véletlen, hogy a százhalombattaiak ragaszkodnak a földhöz. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletéi nyomán a termelési kedv megnőtt, a földnek olyan értéke lett, mint még talán soha. Valóban jelentős veszteséget jelent-e a földterület szempontjából a falunak az erőmű felépítése? Nem. Az erőmű részére körülbelül 60 holdat’ vesznek igénybe. A terület tehát nem jelentős. Kétségtelen, hogy azoknak a gazdáknak, akiknek földterülete beleesik a 60 holdba, fáj ez, még akkor is, ha teljes mértékben kártalanítják őket. A 60 hold föld tehát elveszik, cserébe viszont ennél sokkal nagyobb értékeket kap a falu. Kezdjük egyszerű tényekkel. Az építkezés nagy létszámú munkásgárdát vonz a faluba, g ennek következtében a termények ára — legyen az tojás, vaj, akár gyümölcs — emelkedik, A kereslet-kínálat törvénye jelentős jövedelemhez juttatja * falu gazdálkodóit. S ezen túlmenően lehetővé teszi azt is, hogy nem kell a fővárosba vonatozni, ezt vagy azt eladni, hiszen a helyi piac felvevőképessége jelentősen megnövekszik. Az építkezés hosszabb ideig'tart, s igen sok embernek kell szállást biztosítani. A falu háztulajdonosai nem jelentéktelen jövedelemhez juthatnak azáltal, hogy bérbeadják nélkülözhető lakóhelyiségeiket, vagy akár ágyrajárókat fogadnál® fel. Lehelne még több egyszerű példát felsorolni, de talán ne*» árt általánosabb és ezért nyomosabb érveket is felhozni. A faluból jelenleg négy-ötszázan járnak be Budapestre dolgozni. Nagy részüknek az erőmű munkát tud majd adni, így abbahagyhatják a sok kényelmetlenséggel járó bejáró életek De nemcsak ezt a problémát oldja meg az erőmű felépülése, hanem azt is, hogy aki csak akar. munkát találhat az erőműnél. A falu fiataljai helyben, az erőműben szakmát tanulhatnak, jól kereshetnek, s.mégsem kell a szülői háztól megvál- niok. A falu kulturális élete, ellátottsága is fejlődésnek indul az erőmű épülésével, s elkészülte után könnyen elérheti a városi jellegpt. Azt persze,, mindenki megértheti, hogy valamit a falunak ia áldoznia kell, ebben az esetben a földet. De amit a falu elveszt a réven, azt tízszeresen, százszorosán visszanyeri a vámon. Az ilyen „üzlet" pedig, nem rossz üzlet, s a százhalom- battaiakkal együtt — az erőmű elkészülte után — a megye, de az egész ország lakossága is büszke lesz új, hatalmas létesítményünkre. mely mind több tanyára, parasztházba juttatja el a világosságot. Mészáros Ottó MEGYÉNK BÜSZKESÉGE LESZ! Ilyen lesz az új erőmű üzemépülete f
