Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-07 / 32. szám

1957. JÚNIUS 7, PÉNTEK fCJT MEGYEI kJtirluP A pomázi Petőfi Tsz elindult a belterjes gazdálkodás útján Egy mezőgazdasági nagy­üzem belterjességét nemcsak az intenzív kultúrájú növé­nyek termelése jellemzi, ha­nem az adott üzem állatte­nyésztésének helyzete. S a fejlett szarvasmarhatenyésztés az alapja még az állattenyész­tésen belül is a belterjes gaz­dálkodásnak — ilyesfélekép­pen magyarázta az állatte­nyésztés szerepet dr. Golub Atanáz mezőgazdász, a po­mázi Petőfi Tsz elnöke a tsz tagjainak télen, amikor dön­teni kellett a szövetkezet ter­melési profiljáról. Golub elnök érvelése igen helyes, de a közmondás is azt tartja, hogy „a szavak mérője a tett“ Vajon hogyan váltak valóság­gá a szavak a pomázi Petőfi Tsz gyakorlati munkájában. Ezt akartuk megtudni, ezért látogattunk el legutóbb a tér, melőszövetkezetbe. Az elnököt szerencsénkre a tsz-ben találtuk. Éppen a reggeli határszemléről érke­zett Látogatásunk váratlan volt, de ismerve bennünket, rögvest az istállók felé invi­tált.­— Tessék, egy szót sem szó­lok! íme, a tehénállományunk — mutatott az istállóban reg­geli zöldporciójukat fogyasztó állatokra. Mi tagadás. váratlan, de kellemes meg­lepetés ért bennünket. Ki­váló tenyészkondicióban levő állománya van a po­mázi Petőfi Tsz-nek! — De mennyit adnak a te­jes sajtárba? — tettük fel a «lényeg“ kérdést. — Tessék a tejkönyvet el­lenőrizni, vagy a pénzbevételi naplót — kaptuk a gyors vá­laszt. Valóban, azokban is kiváló eredmények és tetemes pénz­összegek szerepelnek, 11.9 li­ter az istállóátlag és 13,4 li­ter a fejési átlag 30 tehén után. , Májusban például 35 000 forint jövedelmet ho­zott a közös kasszába az el- adott tej. Beszélgetésünk fonala to­vább szövődik. Az elnök — akit kiváló szakemberként is­mernek a környéken — ismerleti a tsz mülljät és jelenét , — Tavaly ilyenkor még a kertészetben látta a tagság a fő pénzforrást. Az állattenyésztést nyűg­nek, olyan szükséges rossznak tekintették. Ter­melt a tsz mindent, nem volt kialakult termelési profilja. Gyakran változtak a vezetők is. Én régi pomázi ember va­gyok. Ismerem a tájadottsá- gokat. Tavaly februárjától ok­tóber 23-ig gépállomási alkal­mazottként voltam a Petőfi Tsz mezőgazdásza. Az ellen- forradalom megrázta a mi tér- melőszövetkezetünket is. Ak- kortájt kérte a tagság, hogy vállaljam el a gazdaság veze­tését, legyek a tsz elnöke. Vá­ratlan volt' ez a bizalom. Az­óta vezetem tehát ezt a sok- sok természeti és közgazdasá­gi adottságokkal rendelkező tsz-t — fejezi be a múlt is­mertetését Golub elvtárs. Az indulás jó. Golub elvtárs ismeri a nagyüzemi gazdálko­dás minden fortélyát, szaksze­rűen irányítja a gazdálkodást. Ö nemcsak beszél a belterjességről, de hozzá is fogott annak való­ra váltásához. — Milyen tervei vannak a még jobb és eredményesebb gazdálkodás érdekében? — kérdezzük ismét az elnököt. — Az alap: a biztos ta­karmánybázison nyugvó állattenyésztés megterem­tése. Jelenleg 30 tehenünk és 180 sertésünk van. Ez kevés a 400 hold földhöz. Tervünk rövid időn belül annyira „felfuttat­ni“ állatállományunkat, hogy három holdra jusson egy szá­mosállat. így biztosítva lesz a talajerő utánpótláshoz szük­séges szervestrágya mennyiség ÍSj Mi nemcsak állattartással, hanem állattenyésztéssel aka­runk foglalkozni, A szarvas­marhatenyésztésben fő elvünk a tej mennyiségének és zsír­tartalmának emelése. A kí­vánt szint elérése után te­nyészbika-neveléssel is fog- lalkóZünk majd. — Hogyan biztosították a takarmánybázist? — Mivel nincs kötelező ke­nyérgabona vetéstervünk, na­gyobb területen termesztünk takarmányt. Ez az első év, amikor sikerül a folyamatos zöldtakarmányt biztosító fu­tószalag megvalósítása. A pillangósok vetésterületét a tavalyinak két és félszeresére növeltük. Önellátók leszünk abraktakarmányban is. — Milyen a tagság munka, kedve, hogyan alakul a jövedelem? — A kezdeti bizonytalansá­gok után — most már — nincs panasz. A tagok szívesen dol­goznak, már nem idegenked­nek az állattenyésztéstől sem. Látják, hogy folyamatos jöve­delmet csakis onnan várhat­nak. Ez az első év, amikor havonta rendszeresen adunk ledolgozott munkaegységen­ként 10 forint készpénzelőle­get. A legóvatosabb számítások szerint is év végén meg­haladja egy-egy munka­egység értéke az 50 fo­rintot. Valóban, ha nyitott szemmel és füllel körüljárja az ember a tsz portáját, megelégedett emberekkel találkozik. Ez a munkakedv pedig annak gyü­mölcse. hogy látják az eddigi gazdasági vezetés eredmé­nyeit. Bíznak elnökükben, aki a szakember gondosságával és hozzáértésével vezeti a pomázi Petőfi Tsz nagy családjának közös munkáját. Mikolai Ferenc Egy üzem, amely több támogatást vár Cegléd egyre nagyobb ütemben iparosodik. A haj­dani parasztvárosban szinte a földből nőnek ki, egyre in­kább fejlődnek az üzemek. Pe­dig Cegléden nincs bánya, nincs energiaforrás és mégis van létalapja az ipari üzemek­nek. Természetesen nem sal­gótarjáni méretekben beszél­hetünk, de a meglevő lehető­ségeket kihasználva, lassan­ként el fog tűnni a város me­zőgazdasági jellege. Nem egy helyen a műhelyépület mel­lett pár méterre még búzatáb­lát borzol a szél, a tágas abla­kok mögött pedig a gép dohog. Sokan nem tudják, hogy Ceg­léden a város szélén már há­rom éve fejlődik egy kis üze- mecske. Alig pár emberrel, pár szerszámmal kezdte meg a Budapesti Talajjavító Vál­lalat Gépjavító Üzeme a mű­ködését akkor. Lassú volt a fejlődés és létszámuk ma is mindössze negyven fő. A mezőgazdasági termelés eredményeit jelentősen csök­kentő talajpusztulás (erózió) elleni védekezésre a kormány életre hívta az Országos Ta­lajvédelmi Tanácsot. Tagjai az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium, a Földművelésügyi Minisztérium, az állami gazda­ságok főigazgatósága, az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság és több mezőgazdasági tudo­mányos és felsőoktatási intéz­mény képviselői. Az Országos Talajvédelmi Tanács június 10-én a Földművelésügyi Mi­nisztériumban tartja alakuló ülését. A tanács feladatairól és munkájának jelentőségéről Sós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermelé­si főigazgatóságának vezetője' az alábbi tájékoztatót adta: — Mezőgazdasági termeié- jSünknek egyik legfontosabb, de az utóbbi időkig elhanya­golt kérdése a talajvédelem. — Ahhoz, hogy a tatájvéde­lem egyes feladatait együtte­sen valósítsuk meg, szükség volt arra. hogy az érdekelt szervékből Országos Talaj- védelmi Tanácsot alakítsunk, a megyékben pedig létrehoz­zuk a talajvédelmi bizottsá­gokat. — A megyei talajvédelmi bi­zottságok feladata, hogy terü­letükre kidolgozzák a talaj­védelemmel kapcsolatos fel- adatolcat és meghatározzák azt a sorrendet, amely a ta. lajvédelmi munkák végrehaj­tásánál szükséges, főleg azért, hogy a talajvédelmet mindig a legveszélyeztetettebb terü­leten valósítsuk meg. — Az Országos Talajvédel­mi Tanács a megyei bizottsá­gok tervei, javaslatai alapján dolgozza ki a talajvédelem or­szágos feladatait és figyelem­be véve a népgazdaság tervé­ben e célra rendelkezésre ál­ló összegeket, meghatározza, hogy miként lehet azokat a legnagyobb eredménnyel vég- rehajtani. Aki az üzem területére lép, nem sokat. lát. Három-négy épület, előttük vontatók, döm­perek, hatalmas ekék, egyik­másik szétszedve közülük. Ha azonban a fejlődésüket néz­zük. ha belepillantunk a sta­tisztikai adatokba, egészen másképpen látjuk az „üze- mecskét“. Mit is mond a sta­tisztika. 1956 szeptember hónapban 88 ezer forint értékű terme­lést írtak elő számukra. Ter­meltek 99 555 forint értékűt. Tervüket 113 százalékra telje­sítették. A terv szerint az egy főre eső termelési értéknek 3769 forintnak kellett lenni. Ezzel szemben ez az összeg 4571 forint volt. Százalékban kifejezve: 121 százalék. Ennyit termelt az üzem az Októberi ellenforradalom előtt. Az októberi események meg­zavarták a normális fejlődést. Bár az üzemben csak két na­pig tartott a sztrájk, de mégis úgy látszott, hogy nagyon ne­hezen billennek vissza a régi kerékvágásba. Nem így történt. Az üzem vezetői, a kommunisták min­denütt ott voltak. Győzedel­meskedve az energiakorlátozás okozta nehézségeken, az anyaghiányon, ismét megin­dították a termelést. A műhe­lyekben harcoltak a termelé­kenység emeléséért. Elsősor­ban a munkafolyamatok jobb megszervezésével, újítások­kal. Talán nincs is olyan szak­munkás itt, aki még ne újított volna valamit. Hogy csak a legnagyobb dolgokat említsük. Ha azelőtt a G—35-ös von­tató forgattyúsháza kilyukadt A Petőfi Együttes rajkózenekarának sikere Karlovy Varyban A Petőfi Együttes rajkózene­kara május 18 óta Csehszlová­kia különböző városaiban sze­repel nagy ' sikerrel. Szerdán este Karldvy-Vary-ban, a Moszkva Szálló nagytermében díszelőadást tartottak, amelyen megjelent a Csehszlovák Köz­társaság minisztertanácsának számos tagja, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok, követségeinek képviselői és a jelenleg Csehszlovákiában tar­tózkodó román kormánydele­gáció is. A zenekar műsora ha­talmas sikert aratott: — eldobták. Somodi Kálmán esztergályos javaslatára a hi­bás forgattyúsházat egy igen egyszerű módszerrel teszik használhatóvá. A lyukról gipszmintát vesznek, leöntikj utána odacsavarozzák és oda« hegesztik. Pontos adatok szerint az évi megtakarítás 29 ezer fo« rint. • A szakszervezet most mun« kaversenyt szervez. Jó lenne, ha a versenyeredmények nö- veléséhez az újító-kör szerve« zésével is hozzájárulna. A minőségi és főleg gyors munka azután meghozta a megrendelőket is. A felsőbb szervektől engedélyt kapott az üzem idegen munka vállalásé« ra. A kezdeti idegenkedés után ma már olyan állandó meg­rendelőket mondhat magáé« nak ez a kis kollektíva, mint a Lenin Kohászati Művek, a Komlói Szénbányászati Tröszt, Pest'megye valamennyi gépál« lomása. Nem csalódtak a cég« lédiekben. A Komlói Bá­nyászati Tröszt egyik lánc­talpas vontatójának a javítá­sát az egész országban sehol sem vállalták. A ceglédiek megcsinálták záros határidőre; Nem csoda, ha azután bíznak bennük és elhalmozzák őket munkával; A múlt eV szeptemberi és ez év áprilisi számadatok össze« hasonlítása után világossá vá­lik mindenki előtt, hogy ez a kis üzem megérdemli a tá­mogatást. Olyan tervei van­nak, amelyeket Végrehajtva közvetlenül a lakosság szük­ségleteit is kielégítik. A kö­zeljövőben egy autó- és motor­kerékpárszerelő részleget fog­nak létrehozni, ahol a ceglé­di és járási üzemek, vállala­tok és magánosok javíttathat­ják gépjárműveiket. Üj szere­lőcsarnokot, korszerű fürdőt építenek és decemberig a fizi« kai dolgozók létszámát 50 szá­zalékkal emelik. Tehát a Talajjavító Vállalat Gépjavító Üzeme a fejlődés­ben nem áll meg. Opauszky László Vadnyugati izü szökés a monori börtönből Öt év és 10 hőnap lopásért, fegyverrejtegetésért és a szökésért Most állott vádlottként a Monori Járásbíróság előtt Menyhárt István helybeli la­kos, akit az ügyészség szökés, fegyverrejtegetés és lopás bűntettével vádolt. Az ügy előzményei múlt év decemberére nyúlnak vissza. Menyhártot ekkor lo­pás bűntette miatt letartóztat­ták és a járási börtönben tar­Ozentendre Budapest kör- nyékének egyik legszebb helye volt, s ha az ember be­téved a város zegzugos utcács­káiba, szinte a középkorban érzi magát. Az apró szelvé­nyekből összeilleszkedő há­zacskák, a templomok román és barokképületei szinte sugá­rozzák a múltat. A templomok lehullott vakolatának foltjai alól évszázados fres'kótöredé- kek kandikálnák elő, távolabb az a ház tekint az emberre ab­lakszemeivel, ahol Mária Te­rézia szállt meg magyarországi látogatásakor. A Béke téren ott áll Ráby Mátyás, a „Rab Ráby” háza, s ha nem sajnál­ja az ember a fáradságot, be­lekukkanthat a kéménybe is, amelyen át Ráby megszökött. Ha tovább poroszkál az ember, az ezernyi, évszázadoktól sú­lyos emlékeik képeivel fejében, márványtábla tűnik szemébe, amelyet Ignyátovity Jakovnak a szerb regényírónak állítottak Ezt az ezernyi emlékkel, mű­kinccsel rendelkező várost év­tizedek óta elhanyagolták. Mű­emlékeket képező házakat bon­tották le, hagyták, hogy tönk­remenjenek a tetők, lehulljon a vakolat, s lassan, lassan el­tűnjenek az évszázados há­zacskák, magukkal vive, a vá­ros csodálatos, romantikusan középkori jellegét. Azelőtt pe­dig nem volt ez akármilyen vá­rosimért még ma is közszájon A „megmentett“ város forognák olyan mende-mondák. hogy annyim gazdag emberek laklak Szentendrén, hogy egye­sek — ha összevesztek valaki­vel — inkább építettek egy má­sik templomot, de a haragossal egy . templomban nem imád­koztak többet. A z elhanyagoltság ez év ele« jéig tartott. S ekkor mind­azok, akik csak egy csöppet is szeretik, a várost, szinte egy­szerre mondták 'ki: ez így nem mehet tovább! Ki-ki a maga szalsállára régebben is megpró­bált tenni valamit, de rájöttek arra, hogy együttes erővel job­ban boldogulnak. Tibel Ferenc, a városi ta­nács elnöke mondta ki elő­ször: aki szereti a várost aki tenni akar a városért, az se­gítse a tanácsot tervei végre­hajtásában. így alakult meg Szentendre Baráti Köre, amelynek első megbeszélésére — ünneplőbe öltözve — kivétel nélkül min­den meghívott mégjelent. Meghívták ide a legrégibb szentendrei lakosokat, a város régi, idős polgármesterét, a város üzemeinek évtizedek óta ott dolgozó munkásait, s már régen emlékeznek olyan gyűlésre, ahol a legkülönbö­zőbb felfogású emberek eny­nyire egyetértettek, ennyire égy etakartak. Ez olyan volt. A hetvenévesektől kezdve a fiatalokig szinte mindenki új­jászületett, s napról napra újabb és újabb javaslatok és tettek bizonyítják, hogy mi­lyen jó helyen kopogtatott a városi pártszervezet és a ta­nács. A baráti kör célja, hogy he­lyi erőforrások felhasználásá­val, társadalmi munkával, minden külső segítség nélkül újjávarázsolják a várost, sok­sok műemlékét megmentsék, megőrizzék a jövőnek, Sikerül? Sikerül! íy agyszabású juniálist szer- •1» vez a baráti kör e hó vé­gére, amelynek eredménye­ként azt remélik, hogy még nagyobb számban csatlakoz­nak a város lakosai a mozga­lomhoz. A juniálison fellép­nek olyan művészek is, akik Szentendrén laknak, vagy kö­zel áll szívükhöz Szentendre, például Major Tamás, Várko- nyi Zoltán, Sennyei Vera, Krencsey Mariann. A baráti kör előadássoroza­tot indított a város múltjáról, s az előadások máris igen lá­togatottak, Ismertető füzet ki­adását tervezik s még tovább lehetne sorolni a példákat a baráti kör ilyen irányú tevé­kenységére. A kör azonban nemcsak ilyen irányban munkálkodik. Sakkal kézzelfoghatóbb ered­ményeik és terveik is vannak. Az OTP-vel például elintézték, hogy a háztulajdonosok 5000 forint kölcsönt kapnak a tata­rozáshoz. A MÁVAUT jelen­legi megállójánál éktelenkedő, rozzant épület helyére modern pavilon építését kezdték el, a Fő tér világítását a környezetbe teljesen beilleszkedő kandallá- berékkel oldják meg, megnyi­tották a strandot, amely után 12 évig hiába vágyakoztak a szentendreiek, szökőkutat épí­tenek a főútvonal egyik szem­betűnő, de eddig elhanyagolt pontján, s ennek környékét parkosítják. Rendbehozatják a HÉV-állomás környékét és a dunaparton vendéglátóipari kombinátot létesítenek. íme, a terveknek s az eddig elért eredményeknek egy tö­redéke. a baráti kör tagjai tehát a maguk erejére támaszkod­va, senkire nem lesve-várva, segítenek magukon, városu­kon, újjávarázsolva a Dunaka­nyar csodálatos tájának leg­szebb ékszerét, a sokat látott, történelmet rejtő Szentendrét. — mottó — tottáJk fogva. Menyhárt volt ekkor a börtön egyedüli „la­kója“. Az egyik nap délután 2 órakor új letartóztatottat vit­tek a börtönbe. Menyhárt ed­dig megbízhatónak bizonyult: a folyosót takarította, tüzelőt hordott fel a pincéből és egyéb házi munkát végzett. Az új le­tartóztatott vonakodott be­menni a zárkába és ezért Cira István, a szolgálatban levő BV-tizedes őt kérte meg, se­gítsen betuszkolni az új rabot a zárkába. Ez sikerült is. Utána azt a parancsot kapta Menyhárt, hogy gyújtson be. Cira ez alkalommal nem őt küldte a pincébe, hanem maga ment le szénért. Szolgálati pisztolyát az irodában hagyta. A magárahagyott Menyhárt bement az irodába, zsebrevág- ta a pisztolyt és amikor az őr visszatért, így szólt: — Tizedes úr, jöjjön ide, szeretnék valamit mutatni; A börtönőr Menyhárthoz lé­pett, aki rászegezte a pisztolyt és felszólította, adja át neki a börtön kulcsait, mert meg akar szökni. Cira egy ideig el­lenkezett, de mivel csak ket­ten voltak, kénytelen volt a fegyveres Menyhártnak enge­delmeskedni. Menyhárt pisz­tollyal a kezében betuszkolta az egyik zárkába és rácsapta az ajtót. Ekkor a folyosó végé­ről előkerült a távollevő bör­tönparancsnok 7 éves kisfia, Lajer Gyurika. Menyhártot az irodában találta, aki a nála levő kulcsokkal a szekrénye­ket nyitogatta, az iratokat nézte, hátha rábukkan szemé­lyi okmányaira. A szekré­nyekben ezeket nem találta meg és mivel az íróasztal fiók­jának kulcsa nem volt nála, a zárat felfeszítette. Nem várt szerencséje volt! A fiókban 4450 forintot talált. Gondosan megszámolta a pénzt, az aprót a fiókban hagyta, a papírpénzt zsebretet te. Lajer Gyurika megkérdezte tőle: — Minek kell ez a sok pénz a bácsikának?- Bevásárolni megyek — mondotta teljes lelki nyu­galommal Menyhárt. Ezzel az utcára nyíló kapu felé indult. A lezárt ajtót kulccsal kinyitotta, majd ki­lépve az utcára, újból bezárta; A kulcsokat nem vitte magá­val, hanem az ajtó alatti ré­sen bedugta. Lajer Gyurika most már látta, hogy valami baj lehet, s miután a bezárt tizedes kiabált a zárkából, „öntevékenyen“ felhívta a rendőrséget. Innen percek alatt megérkeztek, s kiszaba­dították zárkájából a börtön­őrt. Megindult a nyomozás a szökevény Menyhárt István után. Hosszú hetekig hiába ke­resték, február közepén aztán a véletlenek összejátszása folytán sikerült kézrekeríteni Menyhárt vonaton Dánszent« miklósra igyekezett és le akart szállni Pilisen. Elaludt, a vo­nat elvitte Monorra, ahol ki­szállt és éppen szembetalálko­zott az egyik börtönőrrel; Ez úgy tett, mintha nem ismerte volna meg Menyhártot, fel­szállt a Budapest felé induló vonatra, Üllőn azonban ki­szállt. Innen felhívta a mono­ri rendőrséget, ahonnan ki­mentek az állomásra és elfog­ták a szökevényt. A Monori Járásbíróság Menyhárt Istvánt társadalmi tulajdon elleni lopás, fegyver­rejtegetés és szökés bűntetté­ben mondotta ki bűnösnek, amelyért 5 év és 10 hónapi börtönre ítélte. — ár — i Országos Talajvédelmi Tanács alakul A megyékben létrehozzák a talajvédelmi bizottságokat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents