Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-06 / 31. szám
1957. JÚNIUS 6, CSÜTÖRTÖK "•\fC irlap 3 Látogatás a Szállítóberendezések Gyárában 1050 silókombájn - Nyereséggel termelnek -1445 forint a munkások átlagkeresete - Munkásfelvétel - Még nincs 1958-as terv Csehszlovákia részére készített silókombájnok Gyönyörű helyen — a Római fürdő szomszédságában — van a Szállítóberendezések Gyára. Nem nagy üzem ez, s nem is nagyon beszélnek róla. Pedig korszerű SZJS mintájú silókombájnoikat, különböző csigasorokat és cséplőgépeket készítenek' az üzem dolgozói. A munka zömét a silókombájn gyártása adja. Ebben az évben 1050 darabot készítenek belőle. Ez a korszerű, külföldön is elismert mezőgazdasági gép teljesen szovjet dokumentáció szerint készült, de jobban kedvelik mint a szovjet siló- kombájnokat, mert ugyanolyan minőség* teherbíróképesség és teljesítmény mellett a magyar gyártmány 30 százalékkal könnyebb, Ezért itt vásárolja különösen Csehszlovákia és Jugoszlávia. Az 1050 darab silókombájn 90 százalékát ugyanis exportra gyártják. Az üzem gyártmányai közül Csehszlovákia és Jugoszlávia mellett Indiába és Lengyelországba is exportálnak* A silókombájnok hazánkban Is igen jól beváltak. Az ilyen nagyteljesítményű gépek használata azonban nálunk nem teljesen gazdaságos. Az üzemben most egy keskenyebb vágószélességű kombájn kialakításán dolgoznak, ami kiválóan alkalmas lesz a hazai igények kielégítésére, Az új típus alkalmazható lesz Pest megye dombos területein is. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok már a jövő évben vásárolhatnak a korszerű mezőgazdasági gépből. Az üzem dolgozói kiváló munkát végeznek. Ezt bizonyítják a külföldi elismerések. Csehszlovákiából például írásbeli elismerést is kaptak a silókombájnokról. A jó munkát igazolja az is, hogy az első negyedévet nyereséggel zárták. Nem csoda tehát, ha jól is keresnek* A munkások átlagbére 1445 forint, 129 forinttal magasabb, mint 1956 azonos időszakában volt. Rendelés is van bőven, anyagból sincs hiány. Munkaerőhiány azonban van. Amikor az évi tervet elkészítették, a meglevő létszám teljesítőképességéhez mérten jóval több megrendelést fogadtak el. Arra számítottak, hogy a munkanélküliség folytán a más üzemekből elbocsátott szakmunkásokat felveszik és ezzel is csökkentik a munka- nélküliek számát. Mivel azonban nem lett olyan mérvű a munkanélküliség, mint amilyenre számítottak, így a Szállítóberendezések Gyárában a munkához képest munkáshiány van* Ä lottó-sorsolások után sok száz reklamáció és számos óvás érkezik a Sportfogadási és Lotto Igazgatósághoz. Nagyon sokan panaszkodnak amiatt, hogy ügyüket csak hetek múlva intézik el. Ennek az az oka, hogy az OTP eredetileg heti egymillió lottószelvény kibocsátására és az ezzel kapcsolatos munkára készült fel. Az új játék népszerűsége miatt azonban ez a szám néhány hónap alatt há- romszorozódott. A megnövekedett feladatok elvégzésére azonban még csak a kezdeti lehetőségek vannak meg. A jogos reklamációkat minden esetben orvosolják, a nyertesek megkapják pénzüket, ez azonban az apparátus kis száma miatt sokszor hetekig húzódik. A felületes, hanyag értékelőket megbüntetik, kizárják a további munkából. A panaszok orvoslásának gyorsítására az OTP a lottó decentralizálását tervezi. Eddig ugyanis egy helyre, a fővárosba érkezett valamennyi lottószelvény. Itt történt azok Azonnal felvennének például 30 esztergályost, 20 lakatost és 10 hegesztőt. Nincs különösebb hiba az üzemben. Egy dolog azonban nagyon nyugtalanítja a vezetőket, de a dolgozókat is. Még nincs meg a jövő évi terv. Ez azért veszélyes, mert ha új gyártmányok készítésével bízzák meg a gyárat, nem tudnak időben felkészülni a jövő évi munkára. Az átállás ugyanis hosszadalmas és más üzemek munkáját is igényli. A jelenlegi megrendeléseket pedig az év végére legyártják. A gyárban most azt mondják: mi lesz ezután? A KGM illetékes szervei bizonyára segítenek majd e probléma megoldásában. Bogár László sorrendbe rakása, kettévégása, értékelése és kifizetése. A tervek szerint ezt a munkát most megosztják: Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Győrött és Pécsett „fiók“ lottóigazgatóságot létesítenek. A jövőben — tehát már a 15. fogadási héttől — megváltozik a sorsolás időpontja is. Erre a lottójáték tisztaságának megőrzése miatt van szükség. A csütörtöki húzásokig ugyanis valamennyi beérkezett lottó- szelvényt sorrendbe kell rakni, s a sorsolás megkezdésekor az ellenőrzési szelvényrészt lepecsételt páncélszekrényben kell őrizni. Ez azonban az emelkedő szelvényszám miatt egyre nehezebb. Sokszor ezért is húzódik el a sorsolás megkezdése. A sorsolás új időpontja ezután csütörtök este helyett péntek délelőtt 10 óra lesz. Eddig az időpontig — mivel a szelvények beküldési határideje továbbra is csütörtök déli 12 óra — „kényelmesen“ végezhetnek a munkával. A szovjet szakszervezeti művészegyüttes díszelőadása A hazánkban nagy sikerrel turnézó szovjet szakszervezeti művészegyüttes 7-én, pénteken este 7 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában díszelőadást tart. A művészegyüttes június lián indul vissza a Szovjetunióba. Műanyaggyár lesz a Aagytétényi Gumigyárból A Nagytétényi Gumigyárban eddig túlnyomórészt gumicikkeket készítettek. A termelésnek csak egy kis hányadát teszi ki a PVC- ből készített termékek mennyisége. Az elkövetkező években a gyár fokozatosan áttér a műanyagcikkek gyártásárá. Úgy tervezik, hogy évente 4000 tonna polivinilklorid porból készítenek műbőrt, fóliát, vízvezeték és lefolyó csöveket, padlóburkolót, bútorhuzatot, játékokat és különféle használati cikkeket. Az idén kezdik meg az első részleg építését, ahol poliamid alapú műanyagokat dolgoznak fel. Itt évente 25 tonna használati cikk készül majd a műanyagból. Az olasz vérmérséklet... Pécelen él, de Olaszországban született Boschetti Marino, aki napsugaras hazájából magával hozta szenvedélyes temperamentumát is. Megnősült, lakást vett ki Pécelen az Imre körút 9. szám alatt. Házigazdája Papp József volt. A lakó és házigazdája között a legteljesebb egyetértés volt múlt év júniusáig. Ekkor Boschetti szenvedélyes vitába keveredett házigazdájával. Papp a veszekedés után a ház végében levő műhelyajtót akarta bezárni. Útja Boschetti ablaka alatt vezetett el. Mikor Boschetti meglátta Pappot, újból felforrt benne a harag, kinyitotta az ablakot, és nyújtófával úgy vágta fejbe, hogy a házigazda 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A gödöllői járásbíróság Boschetti Marinát 400 forint pénzbüntetésre ítélte, súlyos testi sértés bűntette miatt, amelyet most a Pes megyei bíróság helybenhagyott. Csaknem hetven fiatal művész jelentkezett a müncheni zenei versenyre A Német Szövetségi Köztársaság rádiószervezetei szeptember közepén — harminc éven aluli fiatal művészek részvételével — nemzetközi zenei versenyt rendezpek Münchenben. A fiatal magyar muzsikusok közül hatvanki- lenc jelentkezett a versenyre, közöttük huszonöt énekes. A jelentkezők meghallgatása és kiválogatása június 10 és 15 között lesz a Zeneművész Szövetségben* Gyorsítják a lottó-reklamációk elintézését — Megváltozik a sorsolás időpontja „Elvhű ember“ özemét Ödön- nel néhány nappal ezelőtt egy vidéki vendéglő, ben, Hasonló Ignác társaságában találkoztam. Arcának rózsái mintha némileg megfakultak volna azóta, hogy két géppisztolyát a csirkeól mögé rejtve, visszatért ismét vállalatához. Még a meg. rendelt rumosfekete aromája sem tudta eloszlatni lelke borongó árnyait, miközben elterpesztve mázsás testét a .izékben. rezignálton legyintett: — Ne is kérdezd. Meghason- lottam. Lelkileg. Csalódtam az emberiségben, az egész világban. . Globálisan és részleteiben — mesélte barátjának. Felhajtott két gint, újabbat rendelt és felsóhajtott. — Rosszak az emberek. Gonoszak és irigyek* Nem méltányolják mély lelki intelligenciámat, állandóan furkálnak. Pedig mit csinál- tam én tulajdonképpen? Jó, rendben van, hogy 44- ben egy kivégző osztag tagja voltam. liaballa, az osztag vezetője több embert nyírt ki és mégis megúszta! Hát tehetek én tála. hogy szerencsém volt és igazoltak? — Az pedig csak nem bűn, hogy utána egy kicsit iparkodtam és pártot alapítottam? Hidd el, ösz- sze-vissza két évig működött a pártom és én hamar beláttam, hogy rosszul cselekedtem. Akkor azután már nem ismertem megálzás nélkül gyökeresen megváltoztam. Láttad volna a könyvszekrényemet: megvettem Sztálin és Rákosi összes műveit, Hegelt. Las- salet és Courths Mahlert. Vezettem szakszervezeti szemináriumot és minden március 9-én csokor- nyakkendőt és frakkot öltöttem egy születésnap tiszteletére. Mert én olyan ember voltam: hittem és vallottam, hogy az eszme és az emberek szentek és le- győzhetetlenek. Egyébként akkoriban mindössze tizenhét embert juttattam börtönbe — pedig igazán megtehettem volna, hogy az egész vállalatot kinyírom, hiszen ki volt itt vérbeli, elvhű ember? Senki, barátom, érted, senki, hidd el. —• Hogy hibák is voltak, igen, én jól tudom, hiszen már az 53-as értekezleteinken mindent tisztán láttam és siettem is gratulálni újabb vezetőnknek születésnapján. Mert én már azt tartom, a születésnap az születésnap, az ember mutassa meg, hogy szereti a vezetőket. — Nézd, én ismerek szégyenérzetet, álhúzódo- zást, én mindig mindent beismertem! 1955-ben is azonnal elégettem Sztálin összegyűjtött műveit és ' nem ismertem habozást, amikor ki kellett mondani, hogy semmi sem volt jó, mindent vissza! Kiálltam kérem és vállaltam a meg nem értést, a gúnyt, amely azokat éri, akik azonnal tisztán Iáim nak mindent. — Jó, jó. tudom, mit akarsz mondani, hogy jött október.. Hát először is: elégettem minden személyi dokumentumomat. Tudod, én akkor is megfontolt ember voltam és mérlegeltem az erőviszonyokat. A két géppisztollyal pedig csakis azért lőttem a csillagokra, meg az emlékművekre, mert mindent idejében felismertem egyébként a kollégáim is ezt csinálták. Hogy utána minek dugtam el a géppisztolyt és hogy miért akartam a pártba belépni és miért léptem be újra a szakszervezetbe ? Barátom, erre csak egy válaszom van: én mindent megfontoltam és mindent meggondoltam. Mint ahogy nagy történelmi alakunífc, Ferencz József mondta: Életemet és véremet az ügyért, a győzelemért mindig és mindenkor. Elvhű vagyok, voltam és leszek, bárhogyan is forduljon a politikai helyzet És kipirulton legyezte arcáig míg a pincér újabb féldecit csúsztatott az asztalra *: 9 A szomszéd asztalnál — mindezt hallva — megértőén bólogattam- Csakugyan, ez aZ ember mindig egyforma, bárhogyan is alakuljon a helyzet- Csupán azt nem értem, hogyan lehet, hogy ilyen ember ronthatja még a tiszta levegőt. Csécsey József lást — és haboA hét végére ismét derült, szép idő várható A néhány napig: tartó nyárias meleg után szerdára hűvös, párás, óceáni légtömegek érkeztek hazánkba. Egyelőre sem fagyveszély, sem hőhullám nem fenyeget bennünket! — mondja a Meteorológia távidőjelző szolgálata. — Az élénk nyugati szél néhány napig szállít« ja még a hűvös „óceáni utánnót* lást”, s gyakoriak lesznek a /.íporok, zivatarok, de a hét végére bizton számíthatunk ismét a javulásra. A változékony jellegnek megfelelően lesz néhány derült, szép napunk is. Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik... — A nemjóját neki! Ennek a defektndk is éppen most kellett jönnie — sóhajt Mayer bácsi, a sofőr és körüljárja a kocsit. — Ez bizony durrdefekt rámondjuk. — A’ bizony — állapítja meg gépkocsivezetőnk, s hozzáteszi:— legalább egy fél óra, míg kicserélem. Még az a jó, hogy mindez Abonyban, a Fő utcán, a benzinkútnál történt és van némi világítás. Bizony, ránk esteledett. Nagy a csöndesség, csak a közeli Kossuth-étteremből hallatszik ki a zeneszó. A muzsika lágy dallamai belopóz- nak az ember szívébe és csalogatják befelé. Így kerültünk ide, a Kos- suth-étterem nagytermébe. Pincér andalog az asztalok között, unottan ásít, a terem üres, csak mi vagyunk a vendégek. Még a cigányzenekar is abbahagyja, a zenészeik pihennek, beszélgetnek, nem érdemes húzni, úgy sincs fizetővendég. A prímás azonban valamit érez, felénk mosolyint, majd közelebbjön asztalunkhoz. — Gudi Miska vagyok, melyik a fiatalúr nótája? — Hogy melyik, azt nem árulom el, nem mulatni jöttünk, csak a kocsijavítást várjuk ... Iszogatunk, Közben Gudi azért rákezd egy népdalra. Sir a vonó, száll a dal, s azt mondja, hogy. Nagyjárási öreg szőlős felől, Jön a feketé felhő ... S kinek nem jönne meg ilyenkor a kedve? Barátkozunk. Gudi Miska menten kinyitja a szívét, amint megtudja azt, hogy riport-úton vagyunk. Beszélni kezd a zenéről, a dalról, az abonyi kislányokról, a legényekről, a tájról, amelynek megvan a maga szépsége, gyönyörűsége. Csodálatos a naplemente a síkságon, a beláthatatlan rónaságon, szép a napfeljötte, vidámak a napok és kedvesek az esték. Ezen a tájon, dbben a községben ma is virágzik, él a népi művészet. Száznegyven tagú együttes működik a községben, s ennek egyik része Gudi Miska zenekara. Sikong a vonó, röppen a dal, szerteárad az édes muzsika... Az abonyi egyenes utcában, Jön a babám kékítős gatyában, Csárdáskalap vagyon a fejében, Babám szíve majd meghasad érte... Ülünk, hallgatunk, közben gondolkodunk. A népiélek kiapadhatatlan forrása a falu. Évszázadok méze, keserűsége gyöngyözik, gyűrűzik a dalban. A szomszéd teremben fiatalok népi táncot próbálnak. Itt van Ser főző Laci, Szabó Miska, Kis Rozi, Szabó Teri és a többiek. A művészeti együttesek országos versenyére készülődnek. Gudi pedig újabb és újabb hazai nótát vesz elő emlékezetéből és húzza..: Milyen szépen virul a népművészet, mennyire megőrizték generációkon át. Apáról- fiúra szállt, s ma is sok mondás él a szegénylegényről, egy régi dalról, egy rosszul sikerült szerelemről, s valami mesébe illő legenda Petőfiről, aki itt járt egykor Abonyban és a Kutyakaparó-csárdában mulatott. Ennek emlékére írta meg csodálatosan zengő versét: a Kutyakaparó-t. Ez a csárda még ma is megvan, a múlt századnak egy ittfelejtett darabja. Kis nádfödeles, földszintes hajlék, ugyanolyan, mint egykor. A kisteremben kecskelábú asztalok, a falon képek, söntés, boroskancsók, éppen úgy, mint amikor Petőfi itt járt. Nagy a mi népünk teremtő kedve, fantáziája. A búzaaratásnak is megvan a maga története. Bármilyen nehéz, a parasztember mégis szépet lát benne, A fehér tarló közepébe odaképzeli a barna kislányt, mert a nóta is azt mondja: Ne menj babám a tarlóra, Gyönge vagy még a sarlóra * *, Magyar nóta, népdal, vagy egy legújabb sláger szökik ki a száraz fából és Gudi Ujjúinak ördöngős mozgása folytán művészetté válik a zene. Mert népi művészet virul itt Abonyban. Gudi Miska zenekara országos hírű. Legutóbb a rádióban szerepelt. Megnyerték a népi zenekarok megyei versenyét is, most az országosra készülnek. Tavaly Csehszlovákiában jártak. Magyar nóta csendült a sturovói, pozsonyi, nyitrai utcákon. Nyitrán ötezer ember hallgatta meg őket, gyönyörködött az abonyi lányok és legények táncában, játékában, dalában, no meg Gudi Miska fülbemászó muzsikájában. Gudiéknak van egy titkos vágyuk: szeretnék megnyerni az országos versenyt és egy nyugati körúton részt venni. Amilyen művészei a népi zenének, nem lehetetlen, hogy teljesül álmuk. A kocsi már rég elkészült, Mayer bácsi előállt, de mi még mindig maradunk, ném tudunk elszakadni ettől a szép zenétől, mert Gudi Miska újabb és újabb dalt szed elő tarsolyából. Kinek nem nyitná ki szívét ez a dal, amelyre búcsúzóul az abonyi cigányzenekar rázendített: Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik, De Mailandban harminckettő látsziki Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Mailandban azt a harminckettőt, Valamikor a múlt században született ez a népdal, valamelyik abonyi legény ajkán. Az abonyiaknak ma is legszebb ez a nagyalföldi község és semmi kincsért nem lehetne őket kiszakítani ebből a tájból. Ebben része van Gudi Miskának is, aki hűen ápolja a népi hagyományokat. Szép munka ez, mert a régi emlékek mellett születnek az új, szép tettek. Koccintunk és búcsúzkor dunk. S ennek a lelkes, öntevékeny együttesnek szívből kívánunk sok sikert. Gáli Sándor
