Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-05 / 30. szám

1957. JÚNIUS 5. SZERDA '"i^Clrlap 3 Kifizetődik-e a kombájnéra tás? — Sokba kerül. — Elviszi a jövedelmet. — Mikor keressünk, ha nem az aratáskor?! Ilyen és ezekhez hasonló érveket hallani sok tsz-vezető és tag szájából, amikor a gépi aratásról, illetve a kombájnok­ról esik szó. A nagyüzemi gaz­dálkodás hívei megdöbbenés­sel hallják e kijelentéseket, mert az egyik legkorszerűbb és legjobban bevált gépről vé­lekednek így. A termelőszövetkezetek többségében tért hódítottak a lenti nézetek. Ezt bizonyítják a számadatok is. A megye gépállomásai — a nagybuda­pesti gépállomás kombájnjait nem számolva —, 130 kom­bájnnal rendelkeznek. Már az aratási terv készítésekor 86 kombájn munkábaállítását ütemezték be. Ha egy-egy gép­re 150 hold aratni valót szá­mítunk. 12 600 holdról ta­karíthatjuk le velük a ter­mést. Az eddig leszerződött te­rület azonban nem haladja meg a tízezer holdat. A Pátyi Gépállomás 15 kombájnjából hétinek biztosítottak munkát. A Nagykőrösi Gépállomáson nyolc kombájnra 150 hold ara­tást szerződtek. Vizsgálgattuk a megyében, miért nem akarják a termelő­szövetkezetek az idén kom­bájnnal betakarítani termésü­ket. Több helyen jártunk, de csak elvétve hallottunk kivet­ni valót a gép munkájáról El­lenben találkoztunk olyan vé­leménnyel, hogy homokos te­rületre nem való. Valóban hi­bát követtek el a miniszté­riumban, hogy a futóhomokos területen is erőltették a kom­bájnnal való aratást. A ter­melőszövetkezet gabonaterüle­tének túlnyomó többsége azon­ban alkalmas kombájnaratás­ra. Bírálatként hangzott el az is, hogy a mellékfolyamatok — szállítás, szárítás, tisztítás — gépesítése nem felel meg a kö­vetelményeknek. A Pest me­gyei gépállomások igazgatósá­gánál azonban határozottan ál­lítják: a szalmalehúzástól a magtárba szállításig minden munkafolyamatot gépesítenek, ha a szövetkezet ezt így kí­vánja. Tehát az utóbbi állítás Is hitelét veszti. A kombájn javára legyen mondva, nyomós érv nem merült fel ellene. Mégis, mi az oka a kombájn- ellenességnek? Röviden lehet rá felelni. A jövedelmüket féltik tőle a szövetkezeti tagok. Ügy gon­dolják. sokba kerül. Mivel nagyobb az önállóságuk, mint az elmúlt években, úgy gon­dolják, elsőnek a kombájnok­kai való aratásról mondanak le. Számos példa van rá, hogy inkább részért kiadják az aratást, vagy aratókat tógád­nak, mintsem, hogy a kom­bájnokat alkalmazzák. Az utóbbit tervezik a táborfalvai Május 1 Tsz-ben is. Jogos-e a szövetkezeti tag­ság aggodalma, amikor úgy vélik, hogy csökken a jőve. delmük, ha az aratáshoz fel­használják a kombájnokat? Mielőtt számadatokkal bi­zonyítanánk ennek ellenkező­jét. meg kell mondani; nem fizetnek rá. Az alábbi táblá­zatokban a kézi, az aratógép­pel, maid a kombájnnal való aratás és betakarítás költségét mutatjuk be 100 kát. holdra 10 mázsás átlagtermést szá­molva. Az emberi munkát munkaegységgel mérjük és egy-egy munkaegységet mind­egyik számításnál, a tavalyi értéknek megfelelően 34,30 forintnak számoljuk. Aratás kézzel Aratás kézi kaszával 200 me. 6 860,— Ft Kötélterítés 50 „ 1715,—- „ Marokszedés 150 „ 5145,— „ Kévekötés 100 „ 3 430,— „ Behordás 140 „ 4 802,— „ Asztagba rakás 19 „ 651,— „ Cséplés (hét nap) 189 „ 6 501,— Gépállomás! cséplési díj (5 százalék) 11 500,— „ Szállítás, gépkocsi plusz négy rakodó 130 .. 4 459.— ., 100 kh. 978 me. 1 „ 45 063,— Ft 450,— „ Aratás aratógéppel Tábla körül vágás Aratás gépállomási díja Munkagépkezelő (9 nap) Kéve összehordás Kéve összerakás Gereblyézés Kusza összerakás Behordás Gépálloimási cséplés Gabonaszállitás 100 kh. 1 ­30 me. 1 029,— Ft 15 000,— n 18 „ 612,— M 15 „ 510,— t> 9 ­306,— W 15 „ 510.— »4 24 „ 816,— »» HO „ 4 802,— »» 11 500,— ►* 130 ., 4 459 — „ 381 me. 39 544,— Aratás kombájnnal Kombájnoiáö (kh/37 forint) Cséplési díj (4,5 százalék — 103 Ft/k'h.) Behordás. vontatóval Szérükezelés 20 me. Exhausztor felfújás, raktárba Rakodás vontatóra, négy fő SÓ „ Kombájn kisegítő személyzet hat fő 67,5 „ Szalmalehúzás gépállomási díja Szalmalehúzás kisegítőszemélyzet 18 „ Kazlazás 20 395,— 3 700,— Ft 10 350,— „ 4 400,— „ 686,— „ 900,— „ 1 029,— „ 2 304,— „ 3 600,— „ 512,— „ 680,— „ 100 kh. 133,5 me. 1 M 28 161,— „ 281,— „ Az összehasonlítás eredmé­nye tehát: egy kát. hold aratás kézzel 450, aratógéppel 395, kombájnnal pedig 281 forintba kei*ül. Még jobban a kombájn javára billen a mérleg, ha te­kintetbe vesszük az állami kedvezményt, amit akkor kap­nak a tsz-ek, ha gabonájukat kombájnnal takarítják be. Egy hold kombájpolása a me­gye gépállomásain mintegy 400 forintba kerül, államunk azonban 260 forint térítést ad a szövetkezeteknek, tehát a tsz-ek az aratásért és csép­iéiért holdanként mintegy 140 forintot fizetnek. Ezek után nyugodtan vála­szolhatunk a cikk elején fel­vetett aggodalmakra. A kom­bájnnal való betakarítás elő­nyös a szövetkezet tagsága részére. A megtakarítást szá­molva legalább két forinttal növekszik egy-egy munka- egvség értéke. Továbbá nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt Sem. hogy a kom­bájn éppen az emberi mun­kaerőt szabadítja fel, amelyet belterjes gazdálkodás mellett sokkal célszerűbben és jöve­delmezőbben lehet felhasznál­ni, mint az aratásnál. Számoljanak utánunk a ter­melőszövetkezetek tagjai is! ARCKÉPEK - EMBEREK Hallgassanak meg két történetet. Nem árul­juk el, hol hallottuk, láttuk, csak annyit köz­lünk, Pest megyében történt 1957. május 20 és 25-e között... * Feketeruhás asszony ült valamelyik HÉV- áUomás peronján. Három méterre tőle egy fának támaszkodva figyelem. Tartása, maga­tartása előkelő... Jól öltözött férfi ül mellé. — Kezétcsákolom, Beszélgetnek. Az asszony finomkodva ejti ki a szavakat. Kevés a nyugdíja — pana­szolja — férje után, aki nyilván magasrangú állami tisztviselő lehetett a Harthy-időkben. 360 forintot kap. Az asszony jól ápolt. Talán 45 éves. — Tudja Pista, undoritóak... Szívtele­nek ... Állást nem kapok .., Napszámosnak ménjeik? — ... — halljuk a hangfoszlányokat. — Gyűlölöm őket... — Megértem Elvira — felel a férfi — hi­szen az én 62 évemmel... a mondat végét nem halljuk. Most újra az asszony beszél. — Ha fiatalabb lennék, akkor október­ben ... — En is — halljuk a választ. *— Nincs kiút — mondja könnyezve a nő. — Van, van Elvira — tagolja elcsuklón a férfi. Ha... mi... ketten..» a nyugdíj miatt.., Nem hallom tovább. De látom, amikor az öreg Romeo letörli könnyeit, fölszáll a HÉV- re... és Elvira finom, batisztzsebkendőjével integet utána. Húsz perc múlva zergetollas kalapú ember telepszik Elvira mellé. * Egyik vendéglőben vidám társaság sörözget. Öszhajú, magas, határozott arcú férfi hango­san beszél: — Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni!. — mondja. Barátai nevetnek. A békés vacso- rázgatók érdeklődéssel kapják föl fejüket. — Még egy korsóval — kiabál az őszhajú. Alig, hogy asztalára helyezi a pincér a habzó italt, máris újabb bölcsességet mond: — Aki nem ismeri a világirodalmat, harap­jon a fűbe. He-he-he! — hangzik újra részegen. — A tanár úr jókedvű — mondja valaki halkan. Es a tanár úr újra iszik és újra kiabál: — Ember, Igyál és bízva bízzál. Mindenki ót nézi. Társai elismerőleg vere­getik a vállát. Erre még jobban felbuzdul: — Bizony, bizony — műveltség, bölcsesség nélkül mehetnék a fenébe!,-,. Asinusok! Sza­marak! Kitépek egy lapot a füzetemből és ráírom: Si tacuisses filozófus mansisses.., Aztán megkérem a pincért, adja át a tanár úrnak. Az üzenet fordítása: Ha hallgattál volna* bölcs maradtál volna.-., Gimes Imre Gondoskodni kell a vadkárok elhárításáról A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (elhívással fordult az erdős vidékek vadásztársaságaihoz és a megyei tanácsokhoz, hogy öriaéssel, eserkészéssel, továbbá a különböző riasztóeszközök alkal­mazásával vegyék elejét a vadak esetleges súlyosabb kártételének. Különösen nagy gondot okoz­nak a vaddisznók. Megállapítot­ták, hogy a harmincas évektől kezdve több mint kétszeresére nö­vekedett az ország vaddisznóállo­mánya. A számszerű gyarapodás­sal egyidejűleg a vadkanok elter­jedési köre is bővült: a kisebb ki­terjedésű alföldi erdőkben például, ahol emberemlékezet óta csak ap­róvad tenyészett, a múlt évben már több vaddisznót Is ejtettek, a Hanság mocsaras vidékén pedig már szinte aggasztó méreteket ölt a vaddisznók szaporodása. (MTI) Nincs többé feketevágás Ekrik Ferenc 1955 végén borjút vágott feketén. A hatósá­gok megtudták ezt és Ekrik ellen megindították az eljárást* így került vádlottként a Dabasi Járásbíróság elé, ahol nem is tagadott. A Dabasi Járásbíróság hathónapi börtönre ítélte en­gedély nélküli borjűvágás bűntette miatt. Az ügy fellebbezéssel került a Pest megyei Bíróságra, ahol azt az ellenforradalom alatti napokra tűzték ki. A tárgyalás természetesen el: naradt, és az ügy fellebezési tárgyalására csak most kerülhetett sor. A Pest megyei Bíróság Ekrik Ferencet felmentette a vád és következményei alól. Az indokolás kimondja, hogy a vád­lottat büntethetőséget kizáró ok miatt mentették fel. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mondja az ítélet — hatálytalanította a sertés, marha, borjú és juh forgalmáról, valamint levágásáról kibocsátott rendeletet. A vágást sza­baddá tette, tehát ma már ez nem bűncselekmény. A rende­letet a hatálybalépés előtt elkövetett bűncselekményre is al­kalmazni kell, ezért Ekrik Ferencet felmentették. Az ítélet summája tehát: nincs többé feketevágás. Büntethető-e az elmebeteg ? Farkas Ferenc feljelentet­te a ceglédi rendőrségen szomszédját, a Körösi út 26/a, alatt laké Bíró Líviát azért, mert az három gyermekével embertelenül bánik. A fel­jelentés után nyomozók men­tek ki Bíró Líviához, aki az egyiket, Király Miklóst baltá­val megtámadta- Letartóztat­ták, s a Ceglédi Járásbíróság elé állították. Az orvosszak­értő megállapította, hogy Biró Lívia hasadásos cimezavarban szenved, s ezért zárt intézeti kezelésre van szüksége. A Ceglédi Járásbíróság Biró Lí­viát elmegyógyintézetbe utalta, egyben pedig elítélte hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt. Fellebbezés folytán került az ügy a Pest megyei Bíróság­hoz, amely megállapította, hogy a Ceglédi Járásbíróság ítélete törvénysértő, mert az elmebaj büntethetőséget ki­záró körülmény. A megyei bíróság is fentartotta azon­ban az ítéletnek azt a részét, mellyel Biró Líviát elmegyógy­intézetbe utalták, mert álla­potában azóta rosszabbodás állott be. ÁPORKA VÁLASZOL Aporka kicsiny falu. Sokan talán még hírét sem hallották, pedig itt van a megyében, Bu­dapesttől 34 km-re, a ráckevei járásban. Amilyen kedves az elnevezése ennek a termőföl­dek közé ágyazott kis község­nek, olyan kedvesek a lakói is. Ennek a kedvességnek van va­lami jellegzetessége, valami já íze, olyan, hogy az idegen is hamar megszereti a vidéket, hamar szót ért az emberekkel. Az áporkai nép rendkívül nyíltszívű. Ezek, az emberek nem titkolózndk. nem rájuk kent máz a lelkesedés. Amit tesznek, tudják miért teszik. S csak annak tapsolnák, ami tet­szik is. VAN BECSÜLETÜNK — Éppen a taggyűlésre ké­szülődünk — fogad Kovács Sándor párttitkár. Mától újra többen leszünk. Három dol­gozó paraszt kérte felvételét a Magyar Szocialista Munkás­pártba. — Sokan vagyunk már — folytatja, és büszkeség vegyül hangjába. Megtízszere­ződtünk december óta. Sőt még rosszul is számítottam, hiszen akkor hatan kezdtünk el dolgozni a pártban, most pe­dig csaknem 70 párttagunk van. — Magam sem tudom, mi történt itt október óta — ne­vet o párttitkár. — Egymás­után kérték és kérik ma is felvételüket a dolgozó parasz­tok. Többen lettünk, mint az MDP-ben annak idején. Ré­gen a tagdíjfizetésért is kö­nyörögni kelletti Mostaná­ban senkit sem kell noszogat­ni, hogy végezze el a rábízott feladatot. Él. lélegzik a párt- szervezet. S van becsüle­tünk.. . Nem is kellett sókat agitálni. Az októberi napok mindenre választ adtak, min­denről meggyőzték az ápor- kaiakat. Amikor a volt erdő- tulajdonos meg akarta akadá­lyozni, hogy a tsz-tagok között kiosszák az évi fajárandósá­got, ökölbe szorult az emberek keze. Nem akarták elhinni, hogy visszajöhet a régi viláa hogy vissza kell adni a földet, mindazt, ami egyszer a miénk l-it. — Hát valóban hirtelen tör­tént. Hiszen azelőtt nem vol­tam tagja semmiféle vártnak. Nem politizáltam. Aztán októ­ber végén beállít ide az egyik nagygazda. — Adja be írásban — mond­ta —, hogy lemond a földem­ről és többé arra a területre be ne tegye a lábát, mert baj lesz!... — Három holdat kaptam én kérem 1945-ben. Addig az a föld volt csak az enyém, amit az utcán tapostam. Nem volt nekünk az égvilágon semmink. És akikor egyszerre visszaköve­tel iic ezek a szélhámosok, amit már egyszer nekünk adott a rendszer. A terményraktárt is fel akarták törni. Azt hitték, újra ők lettek az urak. — Hát nem, nekik nem lehe­tett igazuk. Ha valami nem tetszik, megmondom én is, de­hogy hallgatók. Soha sem érez­tem annyira, mint most, hogy szükség van a szavamra. Azok közé tartozom, aláktői a földe­met kaptam 12 esztendővel ez­előtt. ŐSZINTE SZÓVAL- MIÉRT LÉPETT A PÁRTBA? ■— Micsoda furcsa kérdés — esóválja a fejét Csordás Ist­ván. — Még hogy én. miért T Zavart csend telepszik zénk, de Csordás elvtárs gyarázólag folytatja. kő­ma­— Ma vesznek fel a pártba, újságolja büszkén Szombati János, a tsz juhásza. Ma este, a taggyűlésen... — No, no, ne vedd olyan biz­tosra, tréfálkozik Tóth József. — Hátha nem szavazzuk meg a felvételt? Esetleg én, az „öreg“ párttag ellened szava­zok. Mindketten nevetnek. Tóth elvtárs, az „öreg" már­cius óta tagja pártunknak. Be­lépett a munkásőrségbe is. — Mégegyszer nem enged­jük. hogy megismétlődjék 1956 októbere — mondja. — Most ébredtünk ésak rá, mit jelent az a szó: „miénk". Most, ami­kor el akarták venni. Most értettem meg, mit jelent a munkás-paraszt hatalom. — Fel akarták oszlatni a tsz-t, — veszi át a szót Szom­bati János. — Később is biztat­tak hogy lépjünk ki. a közös­ből. Senki, ebben a faluban egyetlen tsz-tag sem engedte összeomlani azt. amiért éveken át oly erősen megdolgoztunk. — Nagyon sok változás tör­tént — szól közbe elgondol­kozva Tóth elvtárs. — Meg­szűnt a beszolgáltatás, min­denből több jut az idén. Ta­valy alig volt műtrágya, most kapható bőségesen. Tégla is van, amennyi csak kell, épít-1 hetünk. — Éppen a napokban vásá-§ róttam tízezer téglát — égé-1 szíti ki Szombati elvtárs, — Meg vagyunk elégedve — § folytatja Tóth József. — Igaz, í nem panaszkodtam október | előtt sem, jobb volt, összeha-1 sonlithatatlanul jobb, mint 1 Horthy ék idejében. De higy-1 gyék el, sok baj volt akkor. | Sok apróság, ami összegyűjtve, | összetömöritve néha már jajt. 1 Mi azt akarjuk, hogy hallgas-l sarvak meg bennünket. Együtt-Í véve és külön-külön elmond-§ hassuk, hogyan akarjuk, ho-1 gyan szeretnénk, hogyan jobb. | Akkor nem lesz semmi baj. — Szeretjük, ahogyan most | van. És bízunk benne, hogy | még jobb lesz — véli Szombati | elvtárs. — Szeretjük a pártot, | Nagyon szeretjük. Azért lép-1 tünk be annyian hogy dolgoz-1 hassunk, őszinte szóval el-1 mondhassuk hogyan jobb, ho-1 gyan akarjuk... • Jó, nagyon jó hallgatni őket. | Okét, akik a jó gazda szemé-1 vei tekintenek a jövőbe. Akiki bátran, nyers paraszti erővel § válaszolnak október „lovagjai-l naik". Pless Zsuzsa I A tömeggyilkos Fronczia Kiss Mihály a bíróság előtt A Budapesti Fővárosi Bíró­ság kedden megkezdte a fe­hérterrorista tömeggyilkos Franczia Kiss Mihály ügyé­nek tárgyalását. Horthy egy­kori egyik „rendcsináló j át" még 1947-ben, távollétében 66-rendbeli gyilkosság bűn­tettének elkövetése miatt kö­tél általi halálra és teljes va­gyonelkobzásra ítélte a Nép- bíróság. Néhány hónappal ez­előtt, amikor kézre került, az ítéletet nem lehetett rajta végrehajtani, mert a törvény _ értelmében ügyét újból kell I tárgyalni. A Fővárosi Ügyész- § ség előbbi — valamint a szö- ! kése alatt elkövetett — újabb | bűntetteiben vádiratot nyúj- ! tott be a bírósághoz. A terje- ! delmes vádiratban megeleve- 1 nedett a fehérterrorista rém­uralom minden borzalma; Horthy parancsára Héjjas Iván és különítménye — a Magyar Tanácsköztársaság bu­kása után — rátámadt a kom­munistákra, a tanácsköztár­sasági hivatalviselőkre, vö­röskatonákra, haladó gondol­kodású polgárokra. Tömegével hurcolták el az embereket és több százra tehető azoknak a száma, akiket Siófok, Orgo- vány környékén községekben, tanyákon kivégeztek. A Héjjas-különítmény egyik vezetője volt Franczia Kiss Mihály, aki kihallgatásakor elmondotta, hogy hetven éves és 1945-ig azon a hetvenöt hold földön, amelynek egyré- sze szőlőbirtok — gazdálko­dott feleségével együtt, ame­lyet a harmincas években vá­sárolt. A tanácselnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzl-e magát, tagadóan vála­szolt. Azt ugyan elismerte, hogy hamis személyi igazol­vánnyal élt a Dunántúlon és lőfegyvert rejtegetett. A bűn- cselekmények elkövetésével kapcsolatban azzal igyekezett mentegetni magát, hogy kato­na volt, parancsot teljesített, illetve adott. A Fővárosi Bíróság szerdán folytatja Franczia Kiss Mihály kihallgatását, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents