Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-05 / 30. szám
1957. JÚNIUS 5. SZERDA '"i^Clrlap 3 Kifizetődik-e a kombájnéra tás? — Sokba kerül. — Elviszi a jövedelmet. — Mikor keressünk, ha nem az aratáskor?! Ilyen és ezekhez hasonló érveket hallani sok tsz-vezető és tag szájából, amikor a gépi aratásról, illetve a kombájnokról esik szó. A nagyüzemi gazdálkodás hívei megdöbbenéssel hallják e kijelentéseket, mert az egyik legkorszerűbb és legjobban bevált gépről vélekednek így. A termelőszövetkezetek többségében tért hódítottak a lenti nézetek. Ezt bizonyítják a számadatok is. A megye gépállomásai — a nagybudapesti gépállomás kombájnjait nem számolva —, 130 kombájnnal rendelkeznek. Már az aratási terv készítésekor 86 kombájn munkábaállítását ütemezték be. Ha egy-egy gépre 150 hold aratni valót számítunk. 12 600 holdról takaríthatjuk le velük a termést. Az eddig leszerződött terület azonban nem haladja meg a tízezer holdat. A Pátyi Gépállomás 15 kombájnjából hétinek biztosítottak munkát. A Nagykőrösi Gépállomáson nyolc kombájnra 150 hold aratást szerződtek. Vizsgálgattuk a megyében, miért nem akarják a termelőszövetkezetek az idén kombájnnal betakarítani termésüket. Több helyen jártunk, de csak elvétve hallottunk kivetni valót a gép munkájáról Ellenben találkoztunk olyan véleménnyel, hogy homokos területre nem való. Valóban hibát követtek el a minisztériumban, hogy a futóhomokos területen is erőltették a kombájnnal való aratást. A termelőszövetkezet gabonaterületének túlnyomó többsége azonban alkalmas kombájnaratásra. Bírálatként hangzott el az is, hogy a mellékfolyamatok — szállítás, szárítás, tisztítás — gépesítése nem felel meg a követelményeknek. A Pest megyei gépállomások igazgatóságánál azonban határozottan állítják: a szalmalehúzástól a magtárba szállításig minden munkafolyamatot gépesítenek, ha a szövetkezet ezt így kívánja. Tehát az utóbbi állítás Is hitelét veszti. A kombájn javára legyen mondva, nyomós érv nem merült fel ellene. Mégis, mi az oka a kombájn- ellenességnek? Röviden lehet rá felelni. A jövedelmüket féltik tőle a szövetkezeti tagok. Ügy gondolják. sokba kerül. Mivel nagyobb az önállóságuk, mint az elmúlt években, úgy gondolják, elsőnek a kombájnokkai való aratásról mondanak le. Számos példa van rá, hogy inkább részért kiadják az aratást, vagy aratókat tógádnak, mintsem, hogy a kombájnokat alkalmazzák. Az utóbbit tervezik a táborfalvai Május 1 Tsz-ben is. Jogos-e a szövetkezeti tagság aggodalma, amikor úgy vélik, hogy csökken a jőve. delmük, ha az aratáshoz felhasználják a kombájnokat? Mielőtt számadatokkal bizonyítanánk ennek ellenkezőjét. meg kell mondani; nem fizetnek rá. Az alábbi táblázatokban a kézi, az aratógéppel, maid a kombájnnal való aratás és betakarítás költségét mutatjuk be 100 kát. holdra 10 mázsás átlagtermést számolva. Az emberi munkát munkaegységgel mérjük és egy-egy munkaegységet mindegyik számításnál, a tavalyi értéknek megfelelően 34,30 forintnak számoljuk. Aratás kézzel Aratás kézi kaszával 200 me. 6 860,— Ft Kötélterítés 50 „ 1715,—- „ Marokszedés 150 „ 5145,— „ Kévekötés 100 „ 3 430,— „ Behordás 140 „ 4 802,— „ Asztagba rakás 19 „ 651,— „ Cséplés (hét nap) 189 „ 6 501,— Gépállomás! cséplési díj (5 százalék) 11 500,— „ Szállítás, gépkocsi plusz négy rakodó 130 .. 4 459.— ., 100 kh. 978 me. 1 „ 45 063,— Ft 450,— „ Aratás aratógéppel Tábla körül vágás Aratás gépállomási díja Munkagépkezelő (9 nap) Kéve összehordás Kéve összerakás Gereblyézés Kusza összerakás Behordás Gépálloimási cséplés Gabonaszállitás 100 kh. 1 30 me. 1 029,— Ft 15 000,— n 18 „ 612,— M 15 „ 510,— t> 9 306,— W 15 „ 510.— »4 24 „ 816,— »» HO „ 4 802,— »» 11 500,— ►* 130 ., 4 459 — „ 381 me. 39 544,— Aratás kombájnnal Kombájnoiáö (kh/37 forint) Cséplési díj (4,5 százalék — 103 Ft/k'h.) Behordás. vontatóval Szérükezelés 20 me. Exhausztor felfújás, raktárba Rakodás vontatóra, négy fő SÓ „ Kombájn kisegítő személyzet hat fő 67,5 „ Szalmalehúzás gépállomási díja Szalmalehúzás kisegítőszemélyzet 18 „ Kazlazás 20 395,— 3 700,— Ft 10 350,— „ 4 400,— „ 686,— „ 900,— „ 1 029,— „ 2 304,— „ 3 600,— „ 512,— „ 680,— „ 100 kh. 133,5 me. 1 M 28 161,— „ 281,— „ Az összehasonlítás eredménye tehát: egy kát. hold aratás kézzel 450, aratógéppel 395, kombájnnal pedig 281 forintba kei*ül. Még jobban a kombájn javára billen a mérleg, ha tekintetbe vesszük az állami kedvezményt, amit akkor kapnak a tsz-ek, ha gabonájukat kombájnnal takarítják be. Egy hold kombájpolása a megye gépállomásain mintegy 400 forintba kerül, államunk azonban 260 forint térítést ad a szövetkezeteknek, tehát a tsz-ek az aratásért és csépiéiért holdanként mintegy 140 forintot fizetnek. Ezek után nyugodtan válaszolhatunk a cikk elején felvetett aggodalmakra. A kombájnnal való betakarítás előnyös a szövetkezet tagsága részére. A megtakarítást számolva legalább két forinttal növekszik egy-egy munka- egvség értéke. Továbbá nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt Sem. hogy a kombájn éppen az emberi munkaerőt szabadítja fel, amelyet belterjes gazdálkodás mellett sokkal célszerűbben és jövedelmezőbben lehet felhasználni, mint az aratásnál. Számoljanak utánunk a termelőszövetkezetek tagjai is! ARCKÉPEK - EMBEREK Hallgassanak meg két történetet. Nem áruljuk el, hol hallottuk, láttuk, csak annyit közlünk, Pest megyében történt 1957. május 20 és 25-e között... * Feketeruhás asszony ült valamelyik HÉV- áUomás peronján. Három méterre tőle egy fának támaszkodva figyelem. Tartása, magatartása előkelő... Jól öltözött férfi ül mellé. — Kezétcsákolom, Beszélgetnek. Az asszony finomkodva ejti ki a szavakat. Kevés a nyugdíja — panaszolja — férje után, aki nyilván magasrangú állami tisztviselő lehetett a Harthy-időkben. 360 forintot kap. Az asszony jól ápolt. Talán 45 éves. — Tudja Pista, undoritóak... Szívtelenek ... Állást nem kapok .., Napszámosnak ménjeik? — ... — halljuk a hangfoszlányokat. — Gyűlölöm őket... — Megértem Elvira — felel a férfi — hiszen az én 62 évemmel... a mondat végét nem halljuk. Most újra az asszony beszél. — Ha fiatalabb lennék, akkor októberben ... — En is — halljuk a választ. *— Nincs kiút — mondja könnyezve a nő. — Van, van Elvira — tagolja elcsuklón a férfi. Ha... mi... ketten..» a nyugdíj miatt.., Nem hallom tovább. De látom, amikor az öreg Romeo letörli könnyeit, fölszáll a HÉV- re... és Elvira finom, batisztzsebkendőjével integet utána. Húsz perc múlva zergetollas kalapú ember telepszik Elvira mellé. * Egyik vendéglőben vidám társaság sörözget. Öszhajú, magas, határozott arcú férfi hangosan beszél: — Temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni!. — mondja. Barátai nevetnek. A békés vacso- rázgatók érdeklődéssel kapják föl fejüket. — Még egy korsóval — kiabál az őszhajú. Alig, hogy asztalára helyezi a pincér a habzó italt, máris újabb bölcsességet mond: — Aki nem ismeri a világirodalmat, harapjon a fűbe. He-he-he! — hangzik újra részegen. — A tanár úr jókedvű — mondja valaki halkan. Es a tanár úr újra iszik és újra kiabál: — Ember, Igyál és bízva bízzál. Mindenki ót nézi. Társai elismerőleg veregetik a vállát. Erre még jobban felbuzdul: — Bizony, bizony — műveltség, bölcsesség nélkül mehetnék a fenébe!,-,. Asinusok! Szamarak! Kitépek egy lapot a füzetemből és ráírom: Si tacuisses filozófus mansisses.., Aztán megkérem a pincért, adja át a tanár úrnak. Az üzenet fordítása: Ha hallgattál volna* bölcs maradtál volna.-., Gimes Imre Gondoskodni kell a vadkárok elhárításáról A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (elhívással fordult az erdős vidékek vadásztársaságaihoz és a megyei tanácsokhoz, hogy öriaéssel, eserkészéssel, továbbá a különböző riasztóeszközök alkalmazásával vegyék elejét a vadak esetleges súlyosabb kártételének. Különösen nagy gondot okoznak a vaddisznók. Megállapították, hogy a harmincas évektől kezdve több mint kétszeresére növekedett az ország vaddisznóállománya. A számszerű gyarapodással egyidejűleg a vadkanok elterjedési köre is bővült: a kisebb kiterjedésű alföldi erdőkben például, ahol emberemlékezet óta csak apróvad tenyészett, a múlt évben már több vaddisznót Is ejtettek, a Hanság mocsaras vidékén pedig már szinte aggasztó méreteket ölt a vaddisznók szaporodása. (MTI) Nincs többé feketevágás Ekrik Ferenc 1955 végén borjút vágott feketén. A hatóságok megtudták ezt és Ekrik ellen megindították az eljárást* így került vádlottként a Dabasi Járásbíróság elé, ahol nem is tagadott. A Dabasi Járásbíróság hathónapi börtönre ítélte engedély nélküli borjűvágás bűntette miatt. Az ügy fellebbezéssel került a Pest megyei Bíróságra, ahol azt az ellenforradalom alatti napokra tűzték ki. A tárgyalás természetesen el: naradt, és az ügy fellebezési tárgyalására csak most kerülhetett sor. A Pest megyei Bíróság Ekrik Ferencet felmentette a vád és következményei alól. Az indokolás kimondja, hogy a vádlottat büntethetőséget kizáró ok miatt mentették fel. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — mondja az ítélet — hatálytalanította a sertés, marha, borjú és juh forgalmáról, valamint levágásáról kibocsátott rendeletet. A vágást szabaddá tette, tehát ma már ez nem bűncselekmény. A rendeletet a hatálybalépés előtt elkövetett bűncselekményre is alkalmazni kell, ezért Ekrik Ferencet felmentették. Az ítélet summája tehát: nincs többé feketevágás. Büntethető-e az elmebeteg ? Farkas Ferenc feljelentette a ceglédi rendőrségen szomszédját, a Körösi út 26/a, alatt laké Bíró Líviát azért, mert az három gyermekével embertelenül bánik. A feljelentés után nyomozók mentek ki Bíró Líviához, aki az egyiket, Király Miklóst baltával megtámadta- Letartóztatták, s a Ceglédi Járásbíróság elé állították. Az orvosszakértő megállapította, hogy Biró Lívia hasadásos cimezavarban szenved, s ezért zárt intézeti kezelésre van szüksége. A Ceglédi Járásbíróság Biró Líviát elmegyógyintézetbe utalta, egyben pedig elítélte hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt. Fellebbezés folytán került az ügy a Pest megyei Bírósághoz, amely megállapította, hogy a Ceglédi Járásbíróság ítélete törvénysértő, mert az elmebaj büntethetőséget kizáró körülmény. A megyei bíróság is fentartotta azonban az ítéletnek azt a részét, mellyel Biró Líviát elmegyógyintézetbe utalták, mert állapotában azóta rosszabbodás állott be. ÁPORKA VÁLASZOL Aporka kicsiny falu. Sokan talán még hírét sem hallották, pedig itt van a megyében, Budapesttől 34 km-re, a ráckevei járásban. Amilyen kedves az elnevezése ennek a termőföldek közé ágyazott kis községnek, olyan kedvesek a lakói is. Ennek a kedvességnek van valami jellegzetessége, valami já íze, olyan, hogy az idegen is hamar megszereti a vidéket, hamar szót ért az emberekkel. Az áporkai nép rendkívül nyíltszívű. Ezek, az emberek nem titkolózndk. nem rájuk kent máz a lelkesedés. Amit tesznek, tudják miért teszik. S csak annak tapsolnák, ami tetszik is. VAN BECSÜLETÜNK — Éppen a taggyűlésre készülődünk — fogad Kovács Sándor párttitkár. Mától újra többen leszünk. Három dolgozó paraszt kérte felvételét a Magyar Szocialista Munkáspártba. — Sokan vagyunk már — folytatja, és büszkeség vegyül hangjába. Megtízszereződtünk december óta. Sőt még rosszul is számítottam, hiszen akkor hatan kezdtünk el dolgozni a pártban, most pedig csaknem 70 párttagunk van. — Magam sem tudom, mi történt itt október óta — nevet o párttitkár. — Egymásután kérték és kérik ma is felvételüket a dolgozó parasztok. Többen lettünk, mint az MDP-ben annak idején. Régen a tagdíjfizetésért is könyörögni kelletti Mostanában senkit sem kell noszogatni, hogy végezze el a rábízott feladatot. Él. lélegzik a párt- szervezet. S van becsületünk.. . Nem is kellett sókat agitálni. Az októberi napok mindenre választ adtak, mindenről meggyőzték az ápor- kaiakat. Amikor a volt erdő- tulajdonos meg akarta akadályozni, hogy a tsz-tagok között kiosszák az évi fajárandóságot, ökölbe szorult az emberek keze. Nem akarták elhinni, hogy visszajöhet a régi viláa hogy vissza kell adni a földet, mindazt, ami egyszer a miénk l-it. — Hát valóban hirtelen történt. Hiszen azelőtt nem voltam tagja semmiféle vártnak. Nem politizáltam. Aztán október végén beállít ide az egyik nagygazda. — Adja be írásban — mondta —, hogy lemond a földemről és többé arra a területre be ne tegye a lábát, mert baj lesz!... — Három holdat kaptam én kérem 1945-ben. Addig az a föld volt csak az enyém, amit az utcán tapostam. Nem volt nekünk az égvilágon semmink. És akikor egyszerre visszakövetel iic ezek a szélhámosok, amit már egyszer nekünk adott a rendszer. A terményraktárt is fel akarták törni. Azt hitték, újra ők lettek az urak. — Hát nem, nekik nem lehetett igazuk. Ha valami nem tetszik, megmondom én is, dehogy hallgatók. Soha sem éreztem annyira, mint most, hogy szükség van a szavamra. Azok közé tartozom, aláktői a földemet kaptam 12 esztendővel ezelőtt. ŐSZINTE SZÓVAL- MIÉRT LÉPETT A PÁRTBA? ■— Micsoda furcsa kérdés — esóválja a fejét Csordás István. — Még hogy én. miért T Zavart csend telepszik zénk, de Csordás elvtárs gyarázólag folytatja. kőma— Ma vesznek fel a pártba, újságolja büszkén Szombati János, a tsz juhásza. Ma este, a taggyűlésen... — No, no, ne vedd olyan biztosra, tréfálkozik Tóth József. — Hátha nem szavazzuk meg a felvételt? Esetleg én, az „öreg“ párttag ellened szavazok. Mindketten nevetnek. Tóth elvtárs, az „öreg" március óta tagja pártunknak. Belépett a munkásőrségbe is. — Mégegyszer nem engedjük. hogy megismétlődjék 1956 októbere — mondja. — Most ébredtünk ésak rá, mit jelent az a szó: „miénk". Most, amikor el akarták venni. Most értettem meg, mit jelent a munkás-paraszt hatalom. — Fel akarták oszlatni a tsz-t, — veszi át a szót Szombati János. — Később is biztattak hogy lépjünk ki. a közösből. Senki, ebben a faluban egyetlen tsz-tag sem engedte összeomlani azt. amiért éveken át oly erősen megdolgoztunk. — Nagyon sok változás történt — szól közbe elgondolkozva Tóth elvtárs. — Megszűnt a beszolgáltatás, mindenből több jut az idén. Tavaly alig volt műtrágya, most kapható bőségesen. Tégla is van, amennyi csak kell, épít-1 hetünk. — Éppen a napokban vásá-§ róttam tízezer téglát — égé-1 szíti ki Szombati elvtárs, — Meg vagyunk elégedve — § folytatja Tóth József. — Igaz, í nem panaszkodtam október | előtt sem, jobb volt, összeha-1 sonlithatatlanul jobb, mint 1 Horthy ék idejében. De higy-1 gyék el, sok baj volt akkor. | Sok apróság, ami összegyűjtve, | összetömöritve néha már jajt. 1 Mi azt akarjuk, hogy hallgas-l sarvak meg bennünket. Együtt-Í véve és külön-külön elmond-§ hassuk, hogyan akarjuk, ho-1 gyan szeretnénk, hogyan jobb. | Akkor nem lesz semmi baj. — Szeretjük, ahogyan most | van. És bízunk benne, hogy | még jobb lesz — véli Szombati | elvtárs. — Szeretjük a pártot, | Nagyon szeretjük. Azért lép-1 tünk be annyian hogy dolgoz-1 hassunk, őszinte szóval el-1 mondhassuk hogyan jobb, ho-1 gyan akarjuk... • Jó, nagyon jó hallgatni őket. | Okét, akik a jó gazda szemé-1 vei tekintenek a jövőbe. Akiki bátran, nyers paraszti erővel § válaszolnak október „lovagjai-l naik". Pless Zsuzsa I A tömeggyilkos Fronczia Kiss Mihály a bíróság előtt A Budapesti Fővárosi Bíróság kedden megkezdte a fehérterrorista tömeggyilkos Franczia Kiss Mihály ügyének tárgyalását. Horthy egykori egyik „rendcsináló j át" még 1947-ben, távollétében 66-rendbeli gyilkosság bűntettének elkövetése miatt kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte a Nép- bíróság. Néhány hónappal ezelőtt, amikor kézre került, az ítéletet nem lehetett rajta végrehajtani, mert a törvény _ értelmében ügyét újból kell I tárgyalni. A Fővárosi Ügyész- § ség előbbi — valamint a szö- ! kése alatt elkövetett — újabb | bűntetteiben vádiratot nyúj- ! tott be a bírósághoz. A terje- ! delmes vádiratban megeleve- 1 nedett a fehérterrorista rémuralom minden borzalma; Horthy parancsára Héjjas Iván és különítménye — a Magyar Tanácsköztársaság bukása után — rátámadt a kommunistákra, a tanácsköztársasági hivatalviselőkre, vöröskatonákra, haladó gondolkodású polgárokra. Tömegével hurcolták el az embereket és több százra tehető azoknak a száma, akiket Siófok, Orgo- vány környékén községekben, tanyákon kivégeztek. A Héjjas-különítmény egyik vezetője volt Franczia Kiss Mihály, aki kihallgatásakor elmondotta, hogy hetven éves és 1945-ig azon a hetvenöt hold földön, amelynek egyré- sze szőlőbirtok — gazdálkodott feleségével együtt, amelyet a harmincas években vásárolt. A tanácselnöknek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzl-e magát, tagadóan válaszolt. Azt ugyan elismerte, hogy hamis személyi igazolvánnyal élt a Dunántúlon és lőfegyvert rejtegetett. A bűn- cselekmények elkövetésével kapcsolatban azzal igyekezett mentegetni magát, hogy katona volt, parancsot teljesített, illetve adott. A Fővárosi Bíróság szerdán folytatja Franczia Kiss Mihály kihallgatását, (MTI)
