Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-05 / 30. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Adrian MA: TOTÓ-TANÁCSADÓ (4. oldalon) « MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA I. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1957. JÚNIUS 5, SZERDA ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Sónál Sándor, az országgyűlés elnöke és dr. Pesta László képviselő az elnöki emelvényen Elindult Budapestre a bolgár kormány- és pártküldöttség Szófia, 1957. Június 4. (TASZSZ)- A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 4-én Szófiából Budapestre Indult a bolgár kormány- és pártküldöttség. A küldöttség tag­jai: Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, a BKP központi bizottsága politikai bizottságának tagja (a kormányküldöttség Vezetője), Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának első titkára (a pártküldöttség vezetője), Rajkó Damjanov, a BKP központi bizottsága politikai bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese és kereskedelmi mi­niszter, Karlo Lukanov, a BKP központi bizottságának tagja, külügyminiszter, Sztojan Tomcsev, a bolgár földműves népi szövetség állandó bizottságának tagja, város- és községgazdál­kodási miniszter és Krisztyu Sztojcsev budapesti bolgár nagy­követ. __________________________ T öbb kerékpár, több alkatrész Import', ötvenezer pedig a ha­zai gyáripar terméke. Gumiköpenyből és tömlőből (belsőgumiból) nem lesz hiány, zsúfoltak a raktárak. Talál­hatunk köztük hazai gyártmá- nyúakat. de sok Csehszlová­kiából, vagy az NDK-ból szár­mazik; Az eddig hiánycikk­nek nevezett kerékpár-alkat­részek közül jó néhány már korlátlanul kapható. Küllő­anyát viszont még nem gyárt eleget iparunk, lehetséges, hogy csak a harmadik ne-’ gyedévben, illetőleg a máso­dik negyedév végén lesz meg­felelő készletünk; "Az idei év első három hó­napjában sokan akartak ke­rékpárt vásárolni — az ellen­forradalom által megrongált közlekedési eszközök ideigle­nes pótlására — azonban ép­pen a kereslet megnövekedé­se miatt nem mindenkinek ju­tott' olyan gép, amilyet kere­sett. Most, hogy ismét lehető­ség nyílt a nyári túrákra, újabb keresletemelkedéssel számol a kereskedelem. Éppen ezért a második ne­gyedév végéig 60 ezer kerék­párt bocsát a kereskedelem a fogyasztók rendelkezésére. A gépek egyhatod része szovjet iiimitimiimiiiiiiumiiiiiiuiiiiiiiiiiiMiiiMiiniiiiiimiiiiiiiiiihl Társas kirándulások az NDK-ba és Lengyelországba Az Express Ifjúsági Utazási és Szolgáltató Vállalat június folyamán társas kiránduláso­kat indít a Német Demokrati­kus Köztársaságba, 15—26 éves ifjúmunkások részére Thüringiába ég a Harz-hegy- ségbe. A gyalogtúrával egybe­kötött 14 napos társas kirán­dulás részvételi díja 1600 fo­rint. A csoportok június 11-én és 18-án indulnak; Lengyelországba 15—30 év közötti fiatalok mehetnek, ugyancsak 14 napra; A cso­portok két útvonalat utaznak be: Varsó—Mazuri tavak— Sopot (tengerpart) és Varsó— Darlowo—Sopot (tengerpart); Részvételi díj: 1624,20 forint. Indulás június 12-én, 18-án, 24-én és 28-án; Jelentkezni az Express If­júsági Utazási és Szolgáltató Vállalatnál lehet; (Budapest, XII; Gaál utca 9. Telefon: 159-290.) 12 órától 17 óráig. A jelentkezésekhez buda­pestieknél a kerületi, vidé­kieknél a megyei KlSZ-bizott- ság javaslata szükséges.; Ma délelőtt az 1957. évi nép- gazdasági terv és az 1957. évi költségvetés együttes tárgya­lásával folytatta munkáját az országgyűlés, Vas Istvánná, az országgyűlés alelnöke tíz óra után néhány perccel nyitotta meg a mai ülést. A mai vita első szónoka Barcs Sándor volt; Határozati javaslat az A- és a II-Im»inba kísérletek ellen Barcs Sándor a külügyi tár­ca költségvetéséhez szólva, fő­leg a leszerelés, valamint a nukleáris robbantások ügyével foglalkozott. A külügyi bizott­ság nevében javasolta, hogy a magyar országgyűlés is emelje fel szavát a kísérletek ellen, és forduljon az Interparla­mentáris Unióhoz felhívással. Barcs Sándor a felhívást az országgyűlés elé terjesztette, határozati javaslatként, ami a többi között így hangzik: „A magyar országgyűlés megdöbbenéssel értesült azok­ról a rendkívüli veszélyekről, amelyek az atom- és a hidro- génbomba-robbantási kísérli- tekkel járnak együtt és ame­lyekre mind gyakrabban hív­ják fel az emberiség figyelmét a világ legjobb atomtudósai és hírneves orvosprofesszorok. Most már az egész magyar nép világosan látja, hogy a robban­tások szörnyűséges, közvetlen hatása mellett fennáll a „Strontium 90" elnevezésű rob­bantási termék alattomos tá­madásának veszélye is, amely kihathat késői utódainkra, s amely végső fokon az egész emberiség elkorcsosodásához vezethet. Éppen ezért a ma­gyar országgyűlés a magyar nép egységes véleményének ad hangot akkor, amikor a jó­zan észre és az emberiességre hivatkozva követeli a nuk­leáris robbantási kísérletek azonnali beszüntetését.“ Barcs Sándor után, aki egyébként a külügyi tárca költ­ségvetését elfogadta, Balogh József felszólalása következett. A szónok megállapította, hogy az 1957. évi költségvetés a múlt évi négy milliárddal szemben csupán 1912 millió forintot irányoz elő a honvé­delmi kiadásokra. A szovjet fegyveres erők segítsége és jelenléte teszi lehetővé, hogy anyagi erőink és eszközeink zömét a népgazdaság helyre- állítására, az életszínvonal emelésére fordítsuk; A költ­ségvetést elfogadta; Gácsi Miklós; a következő felszólaló a kohó- és gépipar problémáival foglalkozott; Utána Balogh Lajos ugyan­csak a kohó- és gépipari tárca költségvetésével foglalkozott, Megyénk kiváló gyümölcsexport lehetőségeiről Á szünet után Czéh József, Pest megyei képviselő emelke­dett szólásra, és a Külkereske­delmi Minisztérium költség- vetéséhez szólt hozzá Megál­lapította, hogy az ellenforrada­lom okozta súlyos gazdasági károk elsősorban a külkeres­kedelem helyzetében tükröződ­nek, majd az ipari termelés export-import kérdésével fog­lalkozott. Elmondotta, hogy a nehézipar export- és import­terve közötti devizaforimt arányt a termelékenység foko­zásával, az önköltség csök­kentésével és a helyes anyag­felhasználással számottevően javítani lehet; Ezután a mezőgazdasági ter­mékek exportjáról szólt; A ZÖLDEX Külkereskedelmi Vállalat több mint kétszáz-, az AGRIMPEX Vállalat pedig több mint háromszázmillió devizaforint értékű cikkeket exportál az idén, a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat pe dig az egész mezőgazdaság ex­umuiiiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiMiiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiuiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiniHiiiiiiimiiiiiiiiiiHmiiiiiiiiiiiiiiiit' és a termelés vezetésének jó vagy rossz munkájával van szerves összefüggésben. A külkereskedelem terve reális, józanság, mérséklet és a világpiaci helyzet reális fel­mérése jellemzi. Szólott ezután a Szovjetunió és a baráti or­szágok által nyújtott támoga­tásról, s hangsúlyozta: — Enélkül a segítség ég tá-i mogatás nélkül nem tudtuk: volna az országot ennyi idő alatt ilyen mértékben gazdasá­gilag talpraállítani. A* egészségügy problémáiról A déli szünet után dr. Sza­bó Miklós szólt az egészség- ügyi tárca költségvetéséhez; Dr. Doleschall Frigyes egész­ségügyi miniszter szólalt fel ezután. Először statisztikai adatokkal jellemezte az or. szág egészségügyi helyzetét; Az elmúlt évben — a korábbi évekhez képest — tovább csökkent az élveszületések száma és aránya. Ebben két­ségkívül szerepet játszott a terhesség megszakítását gátló intézkedések enyhítése. Bár nem ez a fő ok, hiszen a ren­deletet csak tavaly nyáron ad­ták ki és hatása csak az év utolsó hónapjában jelentkez­hetett. Utalt a rendelettel kap­csolatos különböző állásfog­lalásokra is és hangsúlyozta: a rendelet felülvizsgálásához csak tudományosan megala­pozott, értékelt adatok birtok kában lehet hozzákezdeni; Az egészségügyi beruházá­sokról szólva többek között be­jelentette, hogy az elmúlt év júliusától ez év végéig csaknem hatezerrel emelkedik a kór- házak-klinikák ágylétszáma; Míg 1938-ban tízezer lakosra 46.4 ágy jutott, addig 1950-ben már 54.6, ez éiv végén pedig több mint 68. Kitért a tuber­kulózis elleni küzdelemre is és megállapította, hogy ebben az elmúlt évek során igen ki­emelkedő eredményeket ér­tünk el. Míg 1938-ban több mint 12 800 ember halt meg tuberkulózisban, tavaly csak 3300-an. Nem csökkent még kielégítően az új tbc-s megbe­tegedések száma, sőt a nyil­vántartott tbc-s betegek szá­ma az elmúlt évben is tovább emelkedett. Még mindig igen magas a gyógyintézeti beuta­lásra váró tbc-s betegek szá­ma, s ezért kórházfejlesztési tervünk a legnagyobb mérté­kű fejlesztést a tbc-s gyógy­intézetekre irányozza elő. Foglalkozott az egészségügyi dolgozók létszámhelyzetével és bérviszonyaival is. Bejelentet­te, hogy június 1-től sor ke­rül elsősorban az alacsony ke­resetű egészségügyi dolgozók béremelésére, ami havi 11.5 millió forintot jelent. Ennek végrehajtási intézkedésén a Minisztertanács és a gazdasági bizottság felhatalmazása alap­ján most dolgozik az Egészség- ügyi Minisztérium. Az egészségügyi miniszter hozzászólása után Harustyák József országgyűlési képviselő szólt a vegyipar helyzetéről. Ezután Szomsz László or­szággyűlési képviselő szólt a bányászat költségvetéséhez; A következő felszólaló Pet- rovics Jánosné, a könnyűipari tárca költségvetésével foglal­kozott. Bleha Béla a Munkaügyi Mi­nisztérium költségvetéséhez szólva, foglalkozott a minisz­térium feladataival; Ezzel az országgyűlés keddi ülése véget ért. Szerdán dél­előtt tíz órakor folytatják a költségvetés és a népgazdasági terv vitáját, Á költségvetésről és a külkereskedelemről tárgyalt az országgyűlés portt érvének mintegy 50 szá­zalékát teljesíti. Az általuk ex­portált cikkekből — a híres szabolcsi Jonathán almából, a kecskeméti barackból, a zöld ségfélékböl, az olajos- és ap- rómagvakból, a vágott- és élő állatból, valamint konzervből — helyes gazdasági és szakmai Irányítással az eddiginél töb­bet lehetne termelni, illetve tenyészteni, s a nagyobb mennyiség elhelyezése sem akozna gondot a külföldi piacokon: Czéh József ezután megyénk külkereskedelmi lehetőségei­ről beszélt. Elmondotta, hogy a megye kiváló adottságai le­hetőséget adnak speciális sző­lő-. gyümölcs- és zöldségter- termesztésre, s megfelelő irá­nyítással a megye termelőszö­vetkezetei, egyéb termelői tár­sulásai és egyéni gazdái nagy mennyiségben termelnek a külföldi piacokon versenyké­pes árukat. Ehhez azonban — a belvizek gyorsabb elvezeté­sével, valamint a tartalékterü­letek fokozottabb hasznosí­tásával ■— növelni kell a ter­mőterületet is, mert Pest me­gyében például az utóbbi húsz esztendő alatt a szőlőterület több mint háromezer ka- tasztrális holddal, a gyümölcs- faállomány pedig 34 száza­lékkal csökkent. Végül arról beszélt, hogy a gyümölcsexport növeléséhez okvetlenül szükséges a nö- ; vényvédelem jobb megszerve- i zése, valamint gyümölcstároló ! helyek és csomagoló színek i építése; A külkereskedelem terve reális i Ezután freeze Jenő, külke- j reskedelmi miniszter emelke- [ dett szólásra. Elmondotta: I nemzeti jövedelmünkhöz vi- = szonyítva a külkereskedelem [ szerepe igen nagy. Hangsú­lyozta: a külkereskedelmi fel- I adatok nem egyedül a külke- 1 reskedelem belső és külső | szerveinek feladatai, hanem i mindenekelőtt a termelésnek Önállóak szeretnénk lenni! T udják-e önök kedves ol­vasók, hány darab nylon- harisnyaszár esik egy kilóba? Én tudom, mert előttem szá­molták meg a Felsőgödi Házi­ipari Szövetkezet tagjai: 205 darab. Éppen ezeket c kötöző­pólyaszerű, fehér nylonokat válogatták ugyanis. amikor be­toppantam. Mindjárt azt is megtudtam, hogy a különböző színekben kapható harisnyák eredetileg fehéren készülnek, S csak kötés után festik azefkat. A szövetkezet tagjai kilóra kapják a selejt-nylont. amiből felfejtés után átkötött haris­nyát készítenek. Nem is kell kérdezősköd­nöm, hogy mivel foglalkoznak ezenkívül, elég, ha körülnézek az üzletben. A polcokon olcsó és szép női kómbinék sorakoz­nak, a vállfákon fodros leány- karuhák függnek, a bébi-mé­rettől kezdve a „komoly” is­kolásleány méretig. Az egyik asztalon különböző színű gyap- júfonál-gombolyagokat látők. Czövek Istvánnétól, a szö­vetkezet adminisztrátorától megtudom, hogy ezekből ké­szül majd a „valódi° norvég kesztyű. Mint látható, sokmindennel foglalkozik az a százhúsz szor­galmas asszony, aki néhány hónappal ezelőtt ismét meg­alakította az elmúlt szeptem­berben felszámolt szövetkeze­tét. Hát még ha elég munkát és anyagot kapnának! Mert ezekkel egy kis baj van. A szövetkezet ugyanis nem önálló, hanem a nagymarosi HISZÖV részlege. Márciusban, amikor újból megalakult, a ta­valyi 280-ból először csak negyven asszony lépett be. Számuk azóta ugyan százhúsz­ra szaporodott, de még mindig Nagymaroshoz tartoznak. Pe­dig így nehezebb fenntartani a részleget. Munkájuk csak any- nyi van. amennyit a nagyma­rosi szabászoktól kapnak meg- varrásra. így aztán néha az is előfordul, hogy a tagok egy ré­szének nem tudnak munkát biztosítani. — Ha önállóak lehetnénk — mondja Stolb-a- Károlyné, a nylonharisnyák ügyeskezű kö­tőnője — minden más lenne. Először is, vissza jönnének azák a szövetkezeti tagok — főleg szabászok — akiket most nem tudunk foglalkoztatni. Másod­szor jobb keresetet biztosító munkáltat vállalhatnánk — például hímzéseket. Mert bi­zony kombinévarrással, meg leánykaruhákkal nemigen le­het keresni! Az előbbiért 4 fo­rint 40 fillért, az utóbbiért pe­dig 13 forint 80-at kapunk. Pe­dig, nézze meg mennyi munkás van rajtuk! Uhrig Zsigmondné folytatja: 1 — Azután szeretnénk ismét % export-megrendeléseket kapni. § Ez is könnyebben menne, ha = önállóak lennénk. Nemrégen | csináltunk exportra hímzett-% háziszőttes szoknyácskáltat, f meg tiroli ruhákat. Amíg ez § tartott, még azok is megkeres- \ ték a 700—800 forintot ha-1 vonta, akik egyébként 200—-s 300-at szoktak. Igaz, hogy hi- § meztek is az asszonyok látás-1 tói vakulásig! Gyerek, háztar■ | tás ilyenkor a nagymamákra \ marad! — Mi tehát a legsürgősebb \ kívánságuk-: exportmunka. | vagy több anyag? — önállóak szeretnénk len- \ ni, ez a legfontosabb káré- \ sünk. Akkor aztán megnézhet- \ nék, mit tudnák a felsőgödi \ asszonyoki <

Next

/
Thumbnails
Contents