Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-30 / 52. szám

1957. JÜNIUS 30, VASÁRNAP

XJCirlap

A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata

A párt vezető szerveinek megerősítése és kiegészítése

(Folytatás a második oldalról)

nuljanak a párttól, támogassák harcát, amely a nép érdekéért folyik»

Népi demokratikus államunk a proletárdiktatúra funkcióit tölti be. Mint ilyen,, a nép túlnyomó többségének diktatúráját gyakorolja a volt és jelenlegi kizsákmányoló kisebbséggel, a nép ellenségeivel, szemben, irányító, szervező és ellenőrző feladatokat tölt be a gazdasági és kulturális élet területén, továbbá védelme-* zi az óMam szuverenitásét és* hazánk határait. i

• A párt szerveinek, R az ál-* lamapparátusban dolgozó kommunistáknak rendszeres munkát kell végezni munkás- és parasztállamunk további erősítése érdekébem

X. A pártértekezlet megállapítja, hogy az államhatalmi és államigazgatási szervek, valamint a hadsereg, a határőrség, a rendőrség újjászervezése alapjában véve sikeresen megoldódott. Helyes volt létrehozni a munkásőrséget. Az újjászervezett és újonnan megszervezett fegyveres erők: a^hadsereg, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség a Magyar Népköztársaság egységes fegyveres erői, amelyek elég erősek, hogy elfojtsanak minden ellenforradalmi kísérletet és szilárd védelmezői az országnak minden imperialista támadással szemben. Állami szerveinknek biztosítaniok kell az államellenes elemek és törekvések fékentartását és elnyomását, az ellenforradalmi bűncselekmények megtorlását, egyszersmind a törvénytisztelő állampolgárok jogait, érdekeit és nyugalmát. Maradéktalanul érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a Magyar Népköztársaságban ne legyen szabadsága a Népköztársaság ellenségeinek, mert csak így biztosítható a dolgozó tömegek, a törvénytisztelő állampolgárok demokratikus jogainak és szabadságának védelme. Védelmezni és erősíteni kell a pártnak, állami szerveinknek és az állampolgároknak is a • törvényességét, mégpedig a törvényesség mindkét oldalát: aki a törvényt megsérti, meg kell büntetni, aki a

Népgazdasági terveinknek, a tervek megvalósulásának két alapvető célt kell szol- gálniok: biztosítaniok kell a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom felépítését; és ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának, anyagi és kulturális igényeinek növekvő színvonalú kielégítését. a termelőerők állandó fejlesztésének útján.

A párt politikájának lényege e két alapvető célkitűzés megvalósítása. Ez megkívánja a helyes gazdasági vezetést, az ország gazdasági adottságait figyelembe vevő reális tervezést. mely előtérbe állítja a gazdaságosság szempontjait és ezt az anyagi ösztönzéssel is előmozdítja; Mindezek csak a dolgozók aktív közreműködésével valósulhatnak meg;

1 Tovább kell folytatni a szocialista iparosítást, ezen belül a nehézipar hazánkban szükséges mértékű fejlesztését — figyelembe véve és hasznosítva az előző esztendőkben szerzett tapasztalatokat. Csak az ipar fejlesztése nyújt biztos alapot a mezőgazdasági termelés és a közszükségleti cikkekkel való egyre javuló ellátáshoz. Az ipar fejlesztésében a hazai adottságoknak legjobban megfelelő iparágak fokozott fejlesztésére kell törekedni; Az iparfejlesztés célkitűzéseinek összhangban kell lrnniök a fejlesztés legfőbb előfeltételeivel (fűtőanyag, villamosenergia- és nyersanyagellátás, beruházáA tömegekkel való állandó és szoros kapcsolat megköny- nyíti az egyes pártfunkcionáriusoknak és pártszerveknek különböző hibák elkerülését, és biztosítja a dolgozók növektörvényt tiszteli, azt a törvény védje.

A proletárdiktatúra erősítése érdekében a zavartkeltő ellenforradalmi törekvések hatékonyabb elnyomása szükségessé teszi a népellenes elemek kirekesztését bizonyos politikai jogok gyakorlásából.

A népi demokratikus állam erősítése, az ellenforradalom elfojtása semmi esetre sem tekinthető csupán karhatalmi és megtorlási rendszabálynak. Az eszmei és politikai harc, a gazdasági feladatok megoldásáért folyó küzdelem és a törvényes rendnek karhatalmi és büntető eszközökkel való védelme együttesen eredményezi a népi hatalom további erősítését.

Az államhatalom védelmi, gazdasági és kulturális szervei ezt a feladatot Csak abban az esetben tölthetik be, ha biztosítva van, hogy e szervek vezetői és munkatársai olyan emberek, akik hűek a Magyar Népköztársaság alkotmányához és törvényeihez, a rendszerhez;

O A pártszerveknek az állami életben is irányító és ellenőrző szerepet kell betölteniük. E feladat elősegítésére biztosítani kell az állami szervekben működő párt- szervezetek megfelelő irányítását. Az állami szervek munkájának javítása megköveteli az állami szervek munkájának építő jellegű bírálatát. Az állami intézményekben működő pártszervek munkája és az építő bírálat olyan legyen, hogy az állami szervek vezetőinek és felelős beosztottainak hatásköre, tekintélye ne csökkenjen, hanem erősödjön;

Q A munkásállam ere*"*• jenek növelése szempontjából különleges jelentőséggel bir a munkás-paraszt szövetség erősítése. A marxiz- mus-leninizmus szerint a proletárdiktatúra államának legfőbb politikai alapja a munkásosztály által vezetett munkás-paraszt szövetség. A munkásosztály a parasztsággal szövetségben vívta ki 1919-ben a proletárdiktatúrát, harcolt a második világháború időszakúnn

sok, a baráti országokkal való együttműködés lehetőségei,

Stb.);

O Népgazdaságunkat je- • lenleg az jellemzi, hogy a szocialista ipar, közlekedés és kereskedelem mellett, a mezőgazdaság csak kisebb részében szocialista. Éppen ezért a szocializmus további építésének központi kérdése a mező- gazdaság általános fejlesztésével egyidőben és ennek érdekében a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Ismeretes, hogy ezen a területen a számottevő kezdeti eredmények jelentős hibákkal párosultak. A hibák a lenini önkéntesség elvének megsértéséből, helyenként az anyagi feltételeket meghaladó számszerűség haj- hászásából adódtak. Ezeket a hibákat, valamint a szövetkezetek belső szervezési hibáit felhasználta és kiélezte a termelőszövetkezeti mozgalom ellen irányuló jobboldali támadás, Nagy Imre 1953-ban meghirdetett jobboldali politikája, a Központi Vezetőség helyes határozatának revizionista eltorzítása, majd az 1956 őszén a termelőszövetkezetek ellen is megindult ellenforradalmi terror folytán a magyar termelőszövetkezeti mozgalom már két ízben komoly megrázkódtatáson ment keresztül. A termelő- szövetkezetek egy részét azonban ez sem tudta szétverni, sőt ebben az évben az ellenforradalom által erőszakosan felbomlasztott termelőszövetkezetek ielentős hányada újjászervő részvételét, a szocialista építés feladatainak megoldásában, növeli pártunk és népi demokratikus rendszerünk erejét,

ban a Horthy—Hitler-fasizmus ellen, a felszabadulás után a földreformért, az ipar államosításáért, a hatalomért.

A munkás-paraszt szövetségben bizonyos lazulás állott be, egyrészt az egyéni parasztokkal szembeni politika hibái, másrészt a termelőszövetkezetek szervezése közben és irányítása során előfordult helytelen módszerek, továbbá a beszolgáltatási rendszerben volt hibák következtében. A régi hibák kiküszöbölése és az ellenforradalommal szemben vívott harc eredményeképpen a munkás-paraszt szövetség ismét erősödött. Az ellenséges elemek zavar tkeltcsi kísérletei azonban a falun sem szűntek meg. A munkás-paraszt szövetség további erősítése tehát megköveteli a munkáshatalom ellenségeivel szembeni állandó küzdelmet és természetesen a mezőgazdaság fejlesztésének és szocialista átalakításának összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feladatainak megoldásáért való lankadatlan harcot.

A népi demokratikus állam egy osztály, a munkásosztály hatalmát testesíti meg, de a munkásosztály e hatalom* gyakorlásába bevonja szövetségesét. a parasztságot is. A munkáshatalom ezáltal öltött néphatalom, a népköztársaság állama pedig munkás-paraszt állam jelleget. E jelleg valósul meg a helyi tamácsok- ban is. s éppen ezért szerették volna az ellenfonradalmá- rok a népi demokrácia e helyi szerveit is megsemmisíteni. A helyi tanácsok munkájának fejlesztése a munkás- paraszt szövetség továbbfejlesztésének és a néphatalpm' erősítésének egyik legfontosabb feladata. - I

Államiunk erősítésében, állami életünk fejlődésében igen fontos szerepet játszik az országgyűlés, amely hű kifejezője a népi demokráciának, tevékenységét azonban az eddiginél jobban ki kell fejleszteni; I

veződött; Cáfolhatatlan bizonyítéka ez annak, hogy a szocialista mezőgazdaság kitéphe- tetlen gyökereket eresztett»

Most, amikor az ellenforradalmat szétvertük, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését zavaró régi hibákat jórészt kijavítottuk, eltöröltük a kötelező beszolgáltatást, a piaci értékesítés korlátozásait enyhítettük, a termelőszövetkezeteknek nagyobb önállóságot biztosítunk, figyelmünket elsősorban a gazdasági megerősítésükre fordítjuk, megteremtődték a kedvező feltételek ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom egészségesen haladjon előre. Ehhez a pártnak és az államnak minden lehetséges segítséget meg kell adnia. A mezőgazdaság felvi- rágozásának, a paraszti jólét biztos felemelkedésének egyedüli útja a korszerű mezőgazdasági nagyüzem, amit a parasztság szövetkezeti formában teremt meg és fejleszt ki. A termelőszövetkezeti mozgalomban egyesül az egész népgazdaság, az egész nép és a dolgozó parasztság együttes alapvető érdeke. A termelőszövetkezeti mozgalom a mezőgazdaság igazi fellendülésének, a falu felvirágzásának és a nemzet szocialista fejlődésének nagy kérdése, amelyet pártunk a parasztság elé állított és minden erejével segíteni fogja ennek megoldását;

A pártértekezlet helyesnek tartja azokat a kedvezményeket biztosító intézkedéseket.

amelyek az egyénileg dolgozó parasztság helyzetét könnyítették és termelési biztonságát növelték, mert ez is előmozdítja a munkás-paraszt szövetség megerősödését, a mezőgazdasági termelés fellendülését is, legalább ama korlátok között, ami a kisgazdaságokban még lehetséges. Mezőgazdaságunk fejlődése erősen elmaradt az ipar fejlődése mögött, ennek az aránytalanságnak megszüntetése olyan gazdaságpolitikát kíván, amely az állami gazdaságok és* termelőszövetlíezetek mellett az egyénileg dolgozó paraszt-, Ságot is hozzásegíti ahhoz,, hogy termelését növelje. Ezi azonban nem csupán gazda-i ságpolitikai kérdés, hanem a munkás-paraszt szövetség fej-, lesztósének igen fontos polii tikai kérdése is. A párt szükségesnek tartja a földművesszövetkezetek támogatását esi megerősítését, hogy ezekí mindinkább mint a dolgozó parasztság tömegszervezetei működjenek, melyek a parasztságot az összefogás élői nyelvel megismertetik, koli lektív szellemiben nevelik és* így segítik a közös termelés felé vivő úton.

Q Népgazdaságunk mákJ’ sik — nem szocialista — része a kisiparban és a kiskereskedelemben tevékenykedő magántőke, melynek működési körét az utóbbi időszakban a kormányszervek némiképpen bővítették. Ez a magántőke is hasznosan szolgálhatja a közérdeket, különösen a kisiparban, kisebb részben a kiskereskedelemben is, ha olyan területen elégít ki igényeket, ahol az egészségesen kiegészíti a szocialista ipar és kereskedelem tevékenységét, A párt ebben az értelemben és ebben a keretben támogatja is azokat a kisiparosokat és kiskereskedőket, akik a törvényes rendelkezéseket betartják, adófizetési kötelezettségeiknek pontosan eleget tesznek. Ugyanakkor szigorúan fellépünk a spekuláció ellen,

A Az ország népgazda" ságában a szocialista elem az uralkodó és megvan minden feltétel ahhoz, hogy helyes gazdaságpolitikával a szocialista erőket továbbfejlesszük. Népgazdaságunkban: a termelésben, a közlekedésben, a bel- és külkereskedelemben a helyzet normalizálódott, de a fejlődést illetően jelenleg még komoly nehézségeink vannak. Ezek a nehézségek részben a népgazdaság szerkezetében korábban bekövetkezett aránytalanságokból, nagyobbrészt pedig az ellenforradalom által közvetlenül és közvetve okozott gazdasági károkból, továbbá az életszínvonalnak a termeléssel még nem teljesen fedezett jelentős emelkedéséből adódtak. A feszültségek a múlt év végén és ez év elején olyan nagyok voltak, hogy a pénzromlás veszélyét csak a testvéri országok, elsősorban a Szovjetunió és Kína gazdasági segítségével lehetett áthidalni, Gazdasági nehézségeink leküzdésének egyik feltétele, hogy ez évi népgazdasági tervünket teljesítsük. Különös figyelmet kell fordítani a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, a fokozott takarékosságra, különösen az energiával és irriportanyaggal, a termelés tervszerűségének biztosítására, az exporttervek teljesítésére, az állami felvásárlási tervnek az előirányzott árakon való teljesítésére. Az éves népgazdasági terv teljesítésének jelentőségét aláhúzza az, hogy előkészíti a hároméves terv megkezdését. E 3 év alatt el kell érnünk, hogy saját erőnkből biztosítsuk népgazdaságunk egyensúlyát és egészséges továbbfejlődését.

^ A gazdasági vezetés * rendszerével kapcsolatban a pártértekezlet leszögezi, hogy az állam központi irányító szerepének döntő jelentőséget tulajdonít. A gazdasági irányításnak is a demokratikus centralizmus a leghelyesebb elve. Ezért a pártértekezlet visszautasítja azokat a helytelen nézeteket, amelyek tagadják az állami központi irányítás és ellenőrzés szükségességét. Ha ezek a nézetek érvényesülnének a gazdasági

(Folytatás a negruedik cfldalcm-)

Kádár János válaszbeszédc után került sor a pártértekezlet harmadik napirendi pontjára, a párt vezető szerveinek megerősítésére és kiegészítésére. A napirend előadója SomoKiss Dezső munkás, Csepel Fémművek PB titkára;

Kiss Árpád mérnök, az Országos Tervhivatal elnöke.

Kiss Károly munkás, MSZMP KB „titkára;

Komócsin Zoltán kereskedelmi alkalmazott, KISZ KB titkára.Kossá István munkás, miniszter.

Kreszán Lajos munkás, Ganz Vagon PB titkára;

Losonczi Pál paraszt, tsz-el- nök;

Major Tamás színművész, a Nemzeti Színház igazgatója;

Marosán György munkás, MSZMP KB titkára;

Münnich Ferenc jogász, Minisztertanács első elnökhelyettese;

K. Nagy Sándor kertész, tsz- elnöfc;

Fodor Gyula munkás, az Országos Nyugdíj Intézet igazgatója.

Győré József munkás, üzemvezető.

Karakas László munkás, az élelmezésipari szakszervezet elnöke,

A Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 június 27—29-i pártértekezletén megválasztott Központi Bizottsága ülést tartott. Napirenden szerepelt' a Politikai Bizottság megerősítése és kiegészítése, a Titkárság megerősítése és a Központi Ellenőrző Bizottság ki- egészítése;

A Központi Bizottság az Ideiglenes Intéző Bizottságot, mint Politikai Bizottságot megerősítette és egy rendes és két póttaggal kiegészítette. A Politikai Bizottság tagjai: Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, Münnich Ferenc. Rónai Sándor és Somogyi Miklós^ Pótgyi Miklós, az Intéző Bízott» ság tagja volt.

A pártértekezlet egyhangúan az alábbi elvtársakat erősítette meg, illetve választotta a KB és a Revíziós Bizottság tagjaiul:

PÓTTAGOK:

Antos István közgazdász, miniszter.

Borbély Sándor munkás^

KISZ Szervező Bizottságának tagja;

Darabos Iván szobrász,

MSZMP megyei PB titkár.

Horváth Ede munkás, igazgató.

Ilku Pál tanító, vezérőrnagy, Kaszapovics András paraszt,

tsz elnök.

Klujber László bányász, s móri járási PB titkára;

Marties Pál munkás, ezredes.

Valkó Márton munkás, a Lenin Kohászati Művek igazgatója.

Varró György munkás, a

Beloiannisz gyár osztályvezetője.

Kádas István munkás, képviselő.

Kruzslák Béla munkás,

KGM kormánymegbízottja.

Polonyi Szűcs Lajos munkás, pénzügyminiszterhelyettes.

Szilágyi Béla mérnök, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője;

tagok: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső.

A Központi Bizottság meg. erősítette a Titkárságot, amelynek tagjai: Kádár János, a Központi Bizottság első titkára, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly és Marosán György.

A Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak számát a Központi Bizottság kilencre emelte. A KEB tagjai: Asztalos Géza, Birkás Imire, Ma, réti Károly, Mózes Viktor, Nezvál Ferenc. Nöhrer Árpád*, Papp Lajos. Péteri István és Somogyi Miklós.

A Központi Bizottság Somogyi Miklóst' a Központi Ellenőrző Bizottság elnökévé választotta, (MTI)

Az államhatalom további erősítése

A párt gazdaságpolitikájának legfontosabb kérdései

AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

RENDES TAGOK:

Aczél György munkás, miniszterhelyettes.

Apró Antal munkás. Minisztertanács elnökhelyettese.

Bakó Ágnes munkás, VIII. ken. MSZMP PB-titkár.

Benke Valéria tanítónő, Rádió elnökhelyettese.

Biszku Béla munkás, miniszter.

Borka Attila munkása Budapesti PB titkára.

Bruttyó János munkás, az Építőipari Szakszervezet titkára.

Cservemka Ferencné kér. alk., MSZMP KB osztályvezetőhelyettes.

Dabronoki Gyula munkás, miniszterhelyettes.

Dögéi Imre mezőgazdasági munkás, miniszter;

Fehér Lajos tanár, MSZMP KB osztályvezetője.

Fogarasi Béla tudós, akadémikus.

Fock Jenő munkás MSZMP KB titkár.

Friss István közgazdász, MSZMP KB osztályvezetője.

Földes László munkás,

MSZMP KB osztályvezetője;

Gáspár Sándor munkás,

SZOT főtitkára;

Harmati Sándor munkás, X. kér. tanácselnöke;

Horváth Imre mérnök, miniszter.

Kádár János munkás,

MSZMP KB első titkára.

Kállai Gyula újságíró, miniszter.

Nemes Dezső történész, Nép- szabadság szerkesztő bizottságának vezetője;

Németh Károly munkás, megyei PB-titkár:

dr. Nezvál Ferenc munkás» miniszter;

Nógrádi Sándor munkás, pekingi nagykövet;

Novobáczky Károly egyetemi

tanár, akadémikus;

Nyers Rezső munkás, a SZŐ- VOSZ elnöke,

Orbán László jogász, MSZMP oszt. vez. helyettese;

Pothornyik József munkás»

igazgató;

Prieszol József munkás, magyei PB-titkár;

Révai József újságíró, az Elnöki Tanács elnökhelyettese;

Révész Géza mérnök, miniszter;

Rónai Sándor munkás, az országgyűlés élnöke;

Sági György mérnök, főmérnök;

Sándor József munkás» MSZMP KB osztályvezetője;

Sándor Kálmán mezőgazd» munkás, tsz-elnök;

Scherczel Lajosné munkás»

Somogyi Miklós munkás, a SZOT elnöke;

Szirmai István újságíró, a Tájékoztatási Hivatal elnöke;

Szurdi István technikus» MSZMP KB osztályvezetője;

Török István munkás, a Va* sas Szakszervezet titkára;

Tömpe István munkás, miniszterhelyettes ;

Úszta Gyula kubikos, miniszterhelyettes ;

AZ MSZMP KÖZPONTI REVÍZIÓS BIZOTTSÁGA:

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről