Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-29 / 51. szám

1957. JÚNIUS 29, SZOMBAT ""i^/Círlap 5 A tápiógyörgyei országos vásár külsőre' úgy néz ki, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Az állatvásár­téren nagy a felhajtás, külö­nösen disznóban és marhában nyilvánul meg nagy eladási és vételkedv. A kirakodó vásáron a szo­kásos módon helyezkednek el a sátrak. Egymás mellett áll­nak az állami, a szövetkezeti boltok vásárrészlegei, közöt­tük maszekok árulnak. Nézzük meg közelebbről, mi rejlik a sátrak „gyomrá­ban”, A kép így már kevésbé derűs. A nagykátai járás te­rületéről alig van eladó, Tá- piógyörgyét csupán a szövet­kezet egy cukorkarészlege kép­viseli. Ott látjuk sorban a Pest vidéki népboltot, a ceg­lédieket, a kecskemétieket, a törökszentmiklósiakat, sőt a békéscsabaiakat is. Úgy lát­szik, nekik kifizetődik az uta­zási költség, csak a tápiógyör- gyeiek félnek a ráfizetéstől, azért nem vesznek részt a vá­sárban. Sok a hiánycikk. A vevők sűrűn keresték a mezőgazda- sági szerszámokat, kaszát, ka­pát, háztartási cikkek közül az alumínium árut — hiába. Nem kaptak. Ugyanígy nem vehettek ruházati cikket sem, mert ebben sem volt kínálat. A vásár már javában állott, amikor megjelent a Pest me­gyei Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség egyik dolgozója, aki azt vizsgálta, vajon, rendben van-e minden. Megáll a ceg­lédi vendéglátóipari vállalat sátra előtt és máris szabály­talanságot fedez fel. Barna­sört mérnek egy hordóból. A sörről kiderül, hogy romlott! A további kimérést megszün­tetik. Most kér egy deci kis­üstit, megkapja, utána méri: egy deciből két centiliter hiányzik, a féldeci rumnak 1,3 centiliter híja van. Az is kiderül, hogy a csapos keze- ügyében van a féldecis űr­mérce, de nem ebből méri az italt, hanem csak szemmérték­re adja, olyan ügyesen, hogy soha sem téved a saját ká­rára. Most a maszek kereskedők kerülnek sorra. Ursz Györgyné dropszcukorkát árul, tíz dekát 4 forintért. Ennek a cukornak az ára 2 forint. Urszné azzal védekezik, hogy celofánba csomagolta, ezért árulja drá­gábban. Védekezése nem helyt­álló, celofáncsomagolásért leg­feljebb 20 fillér többletet szá­míthatna fel. Urszné azonban szörpöt is árul. Egy pohár egy forint. Ez rendben is volna, ha a szörpöt szódavízzel ke­verné. De nem szódavizet használ, csupán kútvizet, mellyel még betegséget is ter­jeszthet. Szép mézeskalácsos sátra van Kalmár Pál monori mé- zeskalácsosnak. Két forint negyven fillért kér 10 deka cukorkáért. Ez árdrágítás, mert összekeverte a 20 és 24 forintos cukrot. Ebben a ke­verékben túlnyomó részben az olcsóbb fajta van. Egészségügyi szempontból az az általános kifogás, hogy az élelmiszerárut nem ta­karják be, a felkavart por az árura ülepszik, az esetleges betegség csíráját terjesztve. Nagy forgalom van bizsu és ajándéktárgyakban, sapka­árukban, divatcikkekben, eze­ket azonban sem szövetkezeti, sem állami vásározó részleg nem árulja, csak „maszekok”. Rejtély, hogy az állami szek­tor miért nem hajlandó ezek­kel a cikkekkel foglalkozni. A kiskunlacházi autóbusz balesete A kiskunlacházi helyi autó- buszjárat menetrend szerint csütörtök reggeli hét óra 50 perckor az állomásra indult, telve utasokkal. Az autóbusz megállt a gépállomás előtt és ekkor történt a baleset. Az autóbuszt ugyanis egy 3 és fél tonnás tehergépkocsi követte, ez nem tartotta be a szabály- szerű távközt és így a megál­láskor az autóbuszba szaladt. Az autóbusz az ütődéstő! meg­lódult és a benne levők egy­másra zuhantak és eközben kisebb sérüléseket szenvedtek. A teherautó viszont egy tele­fonoszlopba rohant, azt kidön­tötte és az árokba futott. A szerencsétlenségnek emberál­dozata nem volt. az autóbusz utasai közül többen könnyebb sérülést szenvedtek. Kikeltek Gödöllőn a kínai kiskacsák A gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet nemrég ötven pekingi fajta.kacsatojást kapott a Kínai Népköztársaságból. .Magyarországon ez volt az első esét, hogy az egész világon ismert előnyös tulajdonságokkal rendelkező eredeti pekingi kacsához jutottunk: A tojásokat repülőgépen szállították, de így is két hétbe telt, amíg a sok ezer kilométeres távolságból megérkeztek. A pekingi kacsa tojásai a mi kacsáink tojásainál mintegy 25 grammal súlyosabbak, szélesebbek és hosszabbak. Azonnal keltetőgépbe helyezték őket és az intézet kutatói aggódva várták az eredményt, mert félő volt, hogy a hosszú 1 ú! túlságosan megviselte a tojásokat. Az aggodalom azonban 1 alaptalannak bizonyult. A tojások nagy részéből kifogástalan I minőségű, életerős kacsák bújtak ki, amelyek azóta is rend- I kívül jól fejlődnek. Az éttékes kacsaállomány az intézetben I levő szovjet és holland származású kacsák mellett újabb faj- I .tával gazdagítja a tisztavérű állományt és nagymértékben elő- \ segíti hazai kacsaállományunk további javítását. A nyári zivatarok és viharok szinte naponta végigsöpörnek az érő gabonatáblákon. Le is döntenek sokat és ez épp elég gondot okoz a gazdának, a tsz- elnöknek, de még a kombájn­vezetőnek is. A sok dűlt ga­bona nagyon megnehezíti az aratást és mivel éghajlatunk megváltoztatására hamarosan nem számíthatunk, olyan bú­zafajtát kellene nemesítenünk, amelynek a szalmaszilárdsága nagyobb az eddig termesztett fajtáiknál. örömmel hallottuk, hogy megyénk több állami gazdasá­gában is sikeres kísérleteket folytat ezirányban Udvaros Károly, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa. A tö­rökbálinti, a perkátai, a ceg- léd-cifrakerti állami gazda­ságban már hosszabb ideje kí­sérleteznek az U—2-es és az U—8-as búzafajta továbbter- mesztésével. A minap ellátogattam a Tö­rökbálinti Állami Gazdaság­ba. hogy lássam végre az új búzafajtát.- !\lagv szerencséje van _ fo­gadott Lőrincz elvtárs, a gaz­daság igazgatója — ha vár egy kicsit, mindjárt beszélhet is Udvaros Károllyal. Az imént telefonált, hogy jön. Az efféle várakozás termé­szetesen kellemes, izgalmas, s mivel a kutató jelenléte nélkül szinte restelltünk volna a tárgy­ra térni, eleinte arról beszél­gettünk, milyen nagy szerepet is töltenek be a mi állami gaz­daságaink az ország növény- termesztésének fellendítésében nagyüzemi kísérleteikkel. A vegyszeres gyomirtástól kezd- j ve a legkülönbözőbb trágyá- zási módszerekig szinte min­den jelentősebb kísérlet az ál­lami gazdaságokban került ki­próbálásra. Megyénkben pél­dául a vácrátóti altalaj trá- gyázási kísérlet a legjelentő­sebb. amelyet ma már a Tak­sonyi Állami Gazdaságban és az ország más részein is nagy területeken alkalmaznak a ho­moktalajok feljavítására. Egyébként is egyik legna­gyobb országos gondunk mos­tanában a talajerő feljavítása. A szervestrágya gazdaságosabb felhasználásával több állami gazdaságban széleskörű kísér­letek folynak. Mivel a szer­vestrágya hatása legfőképp az első évben mutatkozik, el akar­ják érni, hogy eredményes trágyázást folytathassunk két évenkénti fél — vagy esetleg évenkénti negyed adag trágya kiszórásával. A frissen trágyá­zott földben ugyanis új bakté- riumkultúra keletkezik és a ta­laj levegőztetése szempontjá­ból előnyös a minél gyakoribb trágyázás. Hosszan elbeszélgettünk volna még az állami gazdaságokban le­folytatott, vagy folyamatban levő nagyüzemi kísérletekről, így a Kolbay-féle ikersoros kiukoricatermesztésről, a lombtrágyázásról és egyebek­ről, ha közben meg nem ér­kezik az új búzafajta nemesi- tője, Udvaros Károly. Bár haja teljesen fehér, já­rása, egész magatartása fiata­los. közvetlen. Első kérdé­sünk természetesen: milyen eredményeket ért már el az új búzafajtával, sikerül-e ha­marosan megszabadítani a mezőgazdaságot a ledőlés gondjától. — Itt. Törökbálinton is be tudom bizonyítani, hogy igen — feleli. — Be még szemléite- tőbbek azok a fényképek, amelyeket most hoztam ti­szántúli körutamról. Nagy­szerűen mutatják, hogy a kompolti és a karcagi álla­mi gazdaságban a ledöntött, összekuszált gabonafélék kö­zül egyedül az U—8-as búza cd strandfí!óknak jó a tanábesrmk dráq,a A szerkesztőség fogadónapja Vácott A múlt héten szerkesztőbi­zottságunk egyik tagja fogadó­nappal egybekötött panaszna­pot tartott Vácott. A fogadó­nap hiányos előkészítése elle­nére is várakozáson felüli volt. A lappal kapcsolatosan — szerkesztés, terjesztés, stb. — sok javaslatot, ötletet mondtak el az olvasók, amit a mun­kánk során hasznosítani tu­dunk. Sok olvasónk nemcsak Vác- ról, hanem a környék közsé­geiből is eljött a fogadónapra, hogy elmondja problémáit, sé­relmeit. A legtöbb panasz a lakáskiutalások merevségéről, a felületes intézkedésekről szólt. Ezzel kapcsolatban so­kan panaszkodtak a városi tanács illetékes osztályának elzárkózó munkájáról. K. L. Vác Csányi körúti la­kos például elmondotta, hogy kevés a laikus Vácott, s ezt az igénylők megértik. De azt már mégis furcsának tartják és fel­háborodást kelt a városban, hogy a tanács kezelésében levő úgynevezett szolgálati lakáso­kat egyesek — két esetben is •— áthelyezés alkalmával elad­ják olyanoknak, akik egyéb­ként is rendelkeznek lakással. Ugyanakkor a rászoruló igénylőnek, aki tizenegyed magával lakik egy kis lakás­ban, figyelmen kívül hagyják a kérelmét. Egyik panasztevő. K. M. pél­dául azt javasolta, hogy la­punkban tegyük közzé a követ­kező hirdetést. ..Aki lakáshoz akar jutni, jelentkezzen n ta­nácsnál adminisztrátori mun­kára.” Meg is indokolta állítá­sát, hogy miért. 1954-ben az egyik gépírónőnek azzal az in­dokkal utaltak ki egy lakást, hogy fél év múlva férjhez megy és ehhez lakás kell. 1955t ben ismét előre utaltak ki ilyen címen egy lakást és most, az *íj házák elosztásánál ismét a éanács titkárságának admi­Tiszta víz, ragyogó napsütés, gyönyörű környezet... Za­vartalanul strandolhatnak már a nagykőrösiek, többek között Szentpéteri Sára, Palóez Margit és Majzik Erzsébet is áll talpon, mert olyan a szára, mint a szíj, cseppet sem töré­keny. — Mennyi idő alatt sikerült kikísérletezni az új búzafaj­tát?- Tizennyolc esztendő munká­jának eredménye, hogy az U—8-as a legnagyobb vihar után is talpon marad —, fe­leli a kutató. Fertődön kezd­tem a kísérletekét, ideális ég­hajlati és talaj adottságok között, még a felszabadulás előtt. De országos jelentőségű eredményeket nem tudtam el­érni mindaddig, amíg az ál­lami gazdaságok lehetőséget nem adtak arra, hogy az egész ország területén kísérletezhes­sem. Fertődön valósággal tál­cán kapta a növény a legjobb életfeltételeket és ha mosto­hább körülmények közé ke­rült, nem bizonyult jobbnak az eddig termesztett fajták­nál. A szovjet irodalom ta­nulmányozása során jöttem rá. hogy rossz helyen folytat­tam a kísérleteket. Igazán ellenálló fajtát csak a leg­mostohább körülmények kö­zött lehet kinemesíteni ahol a növénynek meg kell küzde­nie minden csepp vízért, min­den szem tápanyagért. Ezért vittem aztán az új búzafajták egy részét Hortobágyra, a szi­kes talajra, másrészt pedig Tö­rökbálintra, ahol kilúgozott erdőtalajon folyik a nemesí­tés. A növény mindkét- helyen talál nedvességet és tápanya­got a talajban, de a legkemé­nyebb harcot kell folytatnia ezek megszerzéséért és így életképes, erős gyökérzetet fejleszt. Ezen a két szélsősé­ges talajtípuson egy szovjet Duma-búzának és a maigyar Fleischmannak a kereszte­ződéséből eredő kísérleti alanyt sikerült igénytelenné tenni és edzett, időálló, nagy szalmaszilárdságú fajtát ki­- nemesíteni. | - Úgy hallottul az u— I 8-as általában nagyobb tér- I rnést ad a szókvánvfajiáknál. 1 Ezzel szemben hajlamos az I üszögösödésre és valamivel | később érik, mint a Bánkút! | és Fleisdhmann. 1 — Igaz, hogy tavaly az ál­! lami gazdaságokban átlagosan 11,12 mázsával nagyobb ter- ! mást hozott a régebbi fajták- ! nál, ebből azonban én még 1 nem vonnék le messzemenő I következtetéseket. Minden 1 esetre örvendetes, hogy azokat | a terméseredményeket évről 1 évre megadja, amelyeket a | régebbi fajtákból kaptunk. | Az ü.szögellenállóiság szem- ! pontjából is helyt állt az U— 18-as búzafajta. Sajnos, ép- ! pen Pest megye egyik állami 1 gazdasága, a cegléd-cifrakerti 1 gazdaság szolgáltatott okot | egyedül az országban az új 1 fajta ellenzőinek arra. hogy 1 ezt az aggályukat felvessék. | Ám bebizonyosodott, hogy ha | a cifrakertiek is kellő gon-' | dosisággal csávázták volna, | mint a többi állami gazdaság, | semmi baj nem lett volna az | üszögösödéssel. Való igaz f azonban, hogy az érés ideje •— | egy-két nappal későbbi és f pergésre az U—8-as még De mi van a kútfej-kikép­zéssel? Ki felejtkezett el róla? S készül-e, hogy mihamarabb megszűnjön e visszás állapot? A megyei tanács tervosztá­lyáról szerzett értesülésünk szerint a tervezést megkezdték — miután az építési és közle. kedési osztály vette át a vá­ros- és községgazdálkodási osztály ügykörét. De a terve­zési munkák csak ez év októ­berében fejeződnek be. E ha­táridő előbbre hozatalára már nem nyílt lehetőség. így a kivitelezésre csak jövőre ke­rülhet sor. Remélhetőleg má­jusra elkészül. Eső után köpönyeg..; De azért mégis: ki a ludas ? Kétséget, kizáróan a megyei tanács volt város- és község­I ugyanolyan hajlamos; mint a gazdálkodás osztálya s a Pest | Bánkút! és a Fleischmann. A «SÄ« “«.ÄS I **•«**•« «**i a nagykőrösiek sok pénzét | yat^mivel !Obb. ^ A nemesítés nyeli el. Panaszkodnak is | legfőbb célkitűzése a to- emiatt eleget a városi tanács. 1 vábbiakban az, hogy néhány nál. | nappal előbbre hozzuk az Panaszkodnak, ám eszükbe | érési időt, valamint az álló- sem jut — pedig a megyei ta- | képesség fokozása mellett nács tervosztálya többször 1 csökkentsük a pergési hajla- felhívta erre figyelmüket —, | mot. hogy döntőbizottság elé vigyék | sérelmüket, s a Pest megyei | UOVarOS Kiitoli kandidátus +«_ Kút- és Mélyépítő Vállalattal I , ,, szemben érvényesítsék jogos 1 , mun a ai ^ el­kártérítési követelésüket-. Nap I , .... 1 ’ semn'11 ® gük nál világosabb: kötelezhetik!!^ h°fi “ ne‘ a vállalatot, hogy ne heti | “ ezeket a feladatokat is 2080 forintért, hanem ingyen I a™ar0,^an megoldja és már végezze el a vízcserét. I a , lemeze ebbi evekben or­... szagosán elterjed a zivatarok­Vagy tálán ez a nagykorom - nak ellenálw jó terméshoza. tanácsnak mindegy? s . .. . . ... I mu, uj buzafajta. — aiacs — j (h, vJ A megye egyik legszebb i strandja a nagykőrösi. Három j év óta azonban több bosszú- I ságot okózott a helyi és kör- ; nyékbeli lakosságnak, mint j örömet. Kútja kimerült. Vízcsere nélkül pedig hiába működött; Csak visszaietszést keltett. A megye beruházási kereté­ből azonnal biztosítottak fe­dezetet az új kút fúrására. A Ceglédi Kútfúró Vállalat hat hónapos határidőre vállalta volna a munkát, de a megyei tanács VB város- és község­gazdálkodási osztálya saját megyei vállalatának adta ki, amely csak 1956 márciusára tudta visszaigazolni. Eleinte bosszankodtak a nagykőrösiek ezen, de aztán már örültek volna e határ­időnek is. Mert egyre késett a 181 méteres kútfúrás befejezé­se. A Pest megyei Kút- é« Mélyépítő Vállalat végre ez év májusában adta át rendel­tetésének. Igen ám, de vízki. emelő berendezés nélkül! S ez mit jelent? A vizet hetemként kell cse­rélni. A Pest megyei Kút- és Mélyépítő Vállalat a feltöltést elvállalta. esetenként 2080 forintért, amely összegben az áramköltség nincs benn. S ez további 300—400 forintot je­lent. A helyi tanács a következő válaszút előtt állt: Vagy megnyitja a strandot, s hetenként mintegy 2400 fo­rintot kifizet a vízcseréért, és Így községgazdálkodási vál­lalata jócskán ráfizetéssel mű­ködik majd, vagy nem nyitja meg a strandot, de ez esetben is körülbelül 40 ezer forint megy el amortizációra és az őrök fizetésére. Ráfizetés: így is. úgy is .. S nagyon helyesen, a strandot megnyitották. Legalább a la­kosságnak teljen öröme benne, nisztrátora szerepel a kiutalási listán. Erről a városban elég sokán beszélnek. Három pa- hasztevő ugyanezt megemlí- j tette. T. József, a Dunakeszi Kon- i zervgyárból szintén lakásprob- j lémával keresett fel bennün­ket. Elhozta kérvényeinek má­solatát is. összesen tizenhár­mat. Kiutalható lakásokra ad­ta be a kérelmeket, de egyet j sem kapott Wieg. Fenyegetést, goromba szavakat annál töb­bet kapott. V. Sándor a Lőwy Sándor \ utcából, arról panaszkodott, i hogy hetekig kell járni a vá- \ rost tanácshoz, míg bejuthat ] az ember lakásügyi probléma- \ jával az osztályvezetőhöz, aki; nyers, goromba szavaival el- i ijeszti a dolgozókat úgy, hogy \ nem is igen mernek hozzáfor- \ dúlni panaszaikkal. A. Gyula Csányi körúti ol- j vasúnknak is ez volt a panasza. Sőt, míg ő vidéken munkában volt, családját éjszakára kirak­ták a folyosóra, most pedig azon a címen, hogy szolgálati lakásban lakik, azonnal kila­koltatták, s mindezt az ő meg­hallgatása nélkül. A Jókai u. 9. számú ház la­kói azt szeretnék — és ehhez társadalmi munkát is felaján­lottak —. hogy 10 év után kar­bantartási munkákat ezen a házon is eszközöljenek az il­letékesek. * A fogadónapon még számos sére­lem hangzott el, Szándékosan azért írtuk le ezt a pár lakásügyi prob­lémát, hogy egyik panasztevőnk szavainak nyilvánosan adhassunk hangot, ő szószerint ezeket mond­ta; megértjük a nehézségeket, fő­leg a lakásügyekben, de azt sze­retnénk, ha méltányosan intéznék ügyeinket. Több megértő, emberi hangot várunk tanácsi szerveink­től. A panasznapon felmerült sérel­mekről egyébként az illetékes szerveket értesítettük. A válaszo­kat »apunkban közölni fogjuk. : Hogy talponálló búzát vágjon a kasza... Beszélgetés Udvaros Károllyal, az U—8-as búzafajta nemesítőjével Országos vásár Tápiógyörgyén néhány „szépséghibával“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents