Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-28 / 50. szám

Gondolatok a „Boszorkányáról Könnyebb egy sziklát dina- mittal felrobbantani, mint széttörni az emberek lelkében megkövesedett hitet :— mond­ja a francia tisztelendő az Ésaak-S v (ki országba került fiatal mérnöknek. Régen él ezen a vad, istentől is elha­gyatott vidéken, ahol a temp- lombajárás mellé különös, fé­lelmetes, sajátosan északi ba­bonák társulnak. A házban ott a biblia, de az ajtók fölött megfojtott madár­testek himbálóznak, akik „megvédenék a gonosztól”. Kü. Ionos mesét suttognak a fák levelei, rejtélyes hír közlésére hajolnak össze a mocsári ná­dak, még a hold máshol kedé­lyes képe is hideg fényt borít erre az önmagában is eléggé misztikus tájra. Az emberek is a vidékhez hasonlóak. Dolgoznak, mert valamiből élniük kell, de lel­kűk megmaradt abban az álla­potban, mint viking őseiké. Ebbe a légkörbe kerül a fia­tal francia mérnök. Megejti észak varázsa és az a fehérhajú lány, aki több emberiességet, intelligenciát, szere tetet hord magában, mint a kis falu la­kói együttvéve. Nem művelt, nem tud nyelveket, de van szi­ve, ami mindennél többet ér. Pedig ott van mellette a má­sik nő. Gazdag, szép, s megvan benne minden tulajdonság, ami józan, okos feleségnek szüksé­ges. Hogy a történet éppen úgy alakul, hogy a mérnök megsze­reti a kis vadócot, Inát, abban nagy szerepe van a férfi fiata­los romantika-vágyának. Az emberek nem a nőt. hanem a boszorkányt látják a lányban. A férfi feleségül akarja ven­ni, mert mint külföldi polgár asszonyát mindenkinek tisztel­nie kell. Az esküvőhöz hozzá­tartozik a templom is. Bo­szorkány — és templom? Ina leküzdi félelmét és elmegy... De a megdühödött asszonyok nekitámadnak és ekkor a lány megfordul és rohan vissza az KATI és ROZI (Beszélgetés Horváth Máriával) yál, Pozsonyi út 33. Itt lakik Horváth Mária, a „Kati“ v' Írónője. Fényképeket már láttam rólla, ezért megis­mertem, amikor ajtót nyitott. Első szavai még a látogatónak szólnak, de a következők már a riporternek. Az ablakokat mu­tatja, amelyek még nincsenek megcsináltatva. Az ellenforra­dalom napjaiban törték be azokat, mint minden kommunis­táét a községben. Mert lehetett-e kétsége valakinek is arról, hogy aki könyvében valóságos és ezért siralmas képet festett a Horthy-korszak úri osztályáról, az ellensége annak ami volt és ezért ellensége annak is, ami lett volna? De a beszélgetés során más is kitűnik. Mert ugyanakkor, amikor büszkén mutogatja az írónő a róla és könyvéről szóló bírálatokat, előkerülnek azok a levelek is, amelyeket írt és ka­pott akkor, amikor a „Kati“ megjelenéséért harcolt. A könyv megjelent 3000 példányban és öt nap alatt elfogyott. Annyira elfogyott, hogy maga az író sem tudott beszerezni belőle újabb példányokat. A könyvtárak feljegyzései az olvasók elismerő vé­leményéről tanúskodnak. Mindenhol állandóan kézben van a könyv, olvassák és szeretik. Ennek ellenére újabb kiadás »nem kifizetődő" a kiadónak. Horváth Mária árjegyzéket mu­tat, amely pl. Aczél Tamás egy kötetét 75 százalékos árleszál­lítás után 4 forintért ajánlja. S később — ezt a kötetet újra kiadták. Erre volt papír, volt pénz! És még vagy 25 mű árát kellett leszállítani 40—75 százalékkal, mert nem lehetett el­adni. Ugyanakkor a „Kati“ sehol sem kapható, bár igen sokan keresik. Leveleket is mutat Horváth Mária, amelyben tőle kérnek egy-egy példányt, mert a levélírók sehol sem tudták megszerezni a könyvet. Az írónő megmutatta új regényének kéziratát is. Címe: „Roziból Rita lesz“. Testvére sorsát írja le benne. Egy falusi kislány útja a nagyvárosok mulatójáig, a teljes lezüllésig. Most, az őszi események után, amikor sok tízezer fiatal, köz­tük igen sok fiatal leány szakadt idegenbe, még fokozott je­lentősége van ennek a témának. A tájékozatlan olvasó1 azt hihetné, hogy a kiadók versen­genek a könyvért..; Hát ez tévedés! A kézirat még nem ta­lált kiadóra. S ez Horváth Mária legnagyobb fájdalma. Meg­próbált mindent. Mint mondja, az asztalra csapott, de „az asz­tal felborult és a fejére esett“. Nem csoda, ha ennyi nemtörő­dömség láttán elment a kedve az írástól! Mondanivalója van Piég_ igen sok; újabb regény vázlatán is dolgozott, de abba­hagyta. Lemondóan mondja; „Nem lehet így alkotni! Nem di­vat az őstehetség“, és mint az írónő mondja: azt kell hinni, hogy egyesek féltik egyeduralmukat. Nem akarnak „konku­renciát“, nem akarnak újabb neveket, S a kiadók mintha (akarva-akaratlanul) elősegítenék ezt. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezek a dolgok október előtt történtek. És most, amikor kormányunk az elkövetett hibákat akarja kijavítani, helyes lenne megvizsgálni — és nemcsak Horváth Mária esetében, hanem általában — a kiadók munkáját. Horváth Mária tehát elkészült új regényével. Mikor erről beszél, szinte (bocsássanak meg az olvasók a kissé elcsépelt hasonlatért) anyai szeretettel szólnak szavai. Mert ez az írónő, aki nem tanult irodalmat, de mást is csak keveset, nem ke- nyérkeresetnek tekinti az írást, hanem alkotási kényszernek. Nehéz, sokat megpróbált élet bontakozik ki szavai mögül. A cselédsors, a nehéz megalázások évei... Ez a „Kati“ témája. Saját életéből merítette az eseményeket, s olyan közvetlenül mondja el, mint ahogy most velem beszél. Mintha azt akarná mondani: ez volt, értsétek meg! Jó volt ez, kellett ez? S új műve, .a..„Roziiból, Rita lesz“ is ezt mondja. Az olvasók tábora bizonyára szívesen fogadná új művét is! Horváth Mária egyé­ni, elbeszélő stílusa új színt jelent irodalmunkban. Helyes lenne ezt á hangot újra megszólaltatni és kiadni ezt az aktuá­lis regényt! Helyes lenne nem gátat vetni a feltörni kívánó mondanivalónak.. Mert aki egyszer is foglalkozott írással, az tudja, hogy mit jelent egy le nem írt gondolat, egy ki nem adott mű — különösen akkor, ha annak témája az író saját élete. Kele János ............. A nemzetközi geofizikai év A „Boszorkány“ főszereplője: Marina Vlady erdő felé, el a civilizációtól, el istentől, el a hívőktől, vissza a magányba, ahol ha egyedül is él, de legalább nem vágják szemébe napról napra kitaszí­tott magárahagyatottságát. Egy utánadobott kő halántékon találja és elesik. Meghal. Szá- jaszélcn csurog a vér. fejénél egy kis őzike áll. A táj olyan, mintha nem is történt volna tragédia. Csak a mérnök két­ségbeesett kiáltása veri fel a csendet. Előadás közben az embert kínzó érzések gyötrik. Ilyenek volnának az emberek? Ilyen önzőek, embertelenek? És egy gondolat is eszembe jut. Akármilyen gonosznak is látszanak ezek az egy­szerű emberek így első pilla­natban, nem szabad elítélni őket. Az örökös nyomorúság, sivár élet tette őket ilyenné. Vigyük tovább a gondolatot! •Hn a-világon minden -ember, nyugodt, békés, megállapodott körülmények között élne, nem fordulnának a babona felé és akkor soha nem történhetné­nek ilyen szívszorongató tragé­diák. (Viczián) A gyömrői falumúzeum tagjai középkori település nyomaira bukkantak R égi írások egykori törté­nelemkönyvek lapjai nyomán régóta ismert adatok tanúsították: — A honfoglalás után egy Bille nevű vitéz kapta meg a gyömrői, mendel tájat. A vidék termékeny földjei, er­dővel borított völgyei, dombjai alkalmas letelepedési helynek bizonyultak. Hiteles adatok szerint falu épült e tájon, amelynek emlékét Bille (Bilje) néven őriztek meg az okmá­nyok. A tatárjárás alatt azon­ban hasonlóan sok-sok magyar faluhoz. Bille is elpusztult — eddig azt hittük, nyomtalanul. Több év óta kutattak nyo­moztak a falumúzeum tagjai az elpusztított falu után. Idős emberek — akiik még nagy­apáiktól hallották — azt me­sélték. hogy Gyömrő és Men-> de között egy régi, összedőlt templom állt. Hol, merre volt —— azt már senki sem tudta, addig a tavaszi délelőttig, amíg a mendei termelőszövet­kezet földjén megjelent egy Sztalinyec, hogy nekilásson a földf ordításnak. Szőlő alá forgatták a talajt. A dombtetőn furcsa dolgokat vetett ki az eke. Emberi cson­tokat, edénymaradványokat, köveket, méghozzá tömegével. Aztán üzentek a múzeumosok- nak. Nem volt nehéz megállapí­tani, hogy az emberi település­re kiválóan.alkalmas völgyben egy régi falu — Bille — nyo­maira bukkantak. Két hatalmas szikladarab — a régi templom maradványa­ként került elő. Faragott kö­veket. festett, díszített oszlop­maradványokat találtunk. A templom körül temető lehetett. Erre utalnak a felszínre ke­rült csontvázak, edénymarad­ványok, sarkantyúk. Ezeket az elhúnytakkal együtt temet­ték el. A leletekről Gulyás Mihály, a szövetkezet brigádvezetője és Sasdinszki István erdész hoz­ták az első híreket Amikor Gulyás Mihály, fel­áldozva a vasárnapi pihenőjét, a tűző napon hajlongott, és szedegette a szerteszórt csere­peket, edényeket, köveket, ar­ra gondoltam, hogy a tizenkét esztendő nagy vívmányai, épít­ményei mellé oda kell sorolni a kis falumúzeumokat is. Rakó József, a gyömrői falumúzeum tagja A nemzetközi geoofizikai év­re tervezik a Föld újbóli fel­mérését, egységes világtérkép készítését. A mindennapi élet­hez annyira közelálló légköri jelenségek jobb megismerése érdekében növelik a magas légkörbe műszerekkel felszálló kutató-léggömbök számát. Több tucat kutatórakéta fel­lövését tervezik a légkör olyan magas részeibe, ahová már a léggömbök sem jutnak eL Még annál is nagyobb magas­ságba légkör és napsugárzás­kutató kis műszeres gömböket, mesterséges holdakat fognak feljuttatni. Ezek több hétig, vagy hónapig keringenek majd a Föld körül, s az útjuk so­rán végzett mérések eredmé­nyeit rádión továbbítják a megfigyelőknek. Rendszeresen végrehajtott nagy robbantásokkal a Föld szilárd kérgének vastagságát és a mélyben fekvő rétegek szerkezetét fogják tanulmá­nyozni. Kutatják az óceánok vizét és szerkezetét. Magyar- ország elsősorban meteoroló­giai, földmágnességi, kozmikus sugárzási és napsugárzási ku­tatásokban vesz részt. A nemzetközi geofizikai év irányító bizottságának határo­zata értelmében minden ország köteles az általa végzett mé­réseket egy éven belül nyilvá­nosságra hozni. Az összegyűj­tött hatalmas anyagot hosszú ideig tudományosan vizsgálják. Az igy nyert új eredmények nagy lépéssel viszik előre a tudományt. Ez mértéke lesz az egyes országok tudományos felkészültségének és egyúttal szép példa a nemzetek közti együttműködés hasznosságá­ra is. Sinka József. a TTIT tagja KÖNYVESBOLTBAN K önyvesboltba másképpen megy az ember, mint élelmiszerüzletbe, vagy rö- vidárukereskedésbe. Számem- ra ünnepélyesebb érzés egy Hugo Victor-kötet megvásár­lása, mint például egy fél kiló csemegeszalonna megvétele. Gondolom, hogy mások is így vannak ezzel. De valahogyan más elárusí­tókkal találkozunk a köny­vesboltban. mint a többi üzlet­ben. Legtöbbjük művelt, halk- szavú szakember, aki minden kötethez talál egy-két jellem­ző mondatot és már az. üzlet­be lépőről tudja, hogy Rey- mont. vagy Cocteau legújabb művét tegye-e elébe a pultra. Milyen örömteli érzés bele­lapozni egy-egy könyvújdon­ságba! Elolvasni néhány sort, megnézni az illusztrációkat, megvizsgálni a kötést. Ez mind-mind s könyvvásárlás művészetéhez tartozik. Gazdagok a könyvkirakatok Muzsikálni tanulnak a tanyasi gyermekek Kit ne érdekelne Földünk szerkezete, felépítése, a belse- I jében lezajló folyamatok, a felszín, a földi vizek és a lég­kör jelenségei? Mi a földren­gések. a tüzhányókitöresek, az időjárás szeszélyeinek oka? Lehetséges-e ezeket előre je- ! lezni? A geofizika — a Föld ■ fizikája — foglalkozik e kér­dések megoldásával. Magától értetődő, hogy ezek­re a kérdésekre egyetlen or­szágban, vagy a Föld országai- i ban egymástól elszigetelten fo­lyó kutatások alapján nem le­het válaszolni. A légkör jelen­ségei és általában minden olyan folyamat, amely az egész Földre kiterjedő méretekben zajlik le, nem ismer országha­tárokat. Éppen ezért a geofi­zika a nemzetközi együttműkö­désre leginkább ráutalt tudo­mány. Ezért szervezte meg a Nem­zetközi Geodéziai és Geofizi­kai Unió az 1957. július 1-től 1958. december 31-ig tartó ; nemzetközi geofizikai évet. i Ennek folyamán a világ vala­mennyi állama részt vesz az előre kidolgozott tudományos mérésekben. A Föld minden országában, a megfelelő tudo­mányos intézetek központi irá­nyítása alapján, azonos időben i egyforma méréseket végeznek 1 pl. a légkör állapotáról. A Föld olyan helyein, ahol állandóan működő intézetek nincsenek — pl, a sarkvidéken és a trópuso­kon — erre az időre ideiglene­sen felállított állomásokat mű­ködtetnek. Minden, nemzet- : közi méretekben folyó, időhöz kötött feladat elvégzéséről táv- ! irati értesítés érkezik az év | központjától. A fontos központi utasításokat az egyes országok rádiói is naponta többször su­gározzák. jy-evés beszámolónkban éreztünk olyan őszinte örömet, ! fV mint most, amikor az ország első és egyetlen községi \ zeneiskolájáról tájékoztatjuk olvasóinkat. 350 munkás- és pa- \ rasztgyérmék ismerkedik meg 02 abonyi állami zeneiskolában I a kottákkal és hangok csodálatos világával. Az iskola növen- I dél-zei néhány évvel ezelőtt csak cigányzenét, kuplékat, vagy I könnyű slágereket hallottak — különösen a messzi tanyák i gyermekei — és ma már jó néhány olyan biztonsággal játssza 1 Mozartot, Bachot és Kodályt, mintha a szülői házban szívták 1 volna magukba a klasszikus muzsika szeretetét. — Hány kiváló tehetség kallódott él a miiltban, ha csak 1 ebben az iskolában évenként legalább négy-öt átlagon fölüli 1 énekes és zenész végez?! Erre gondolok, amikor a kitűnő ké- I pességű Greskovits Júlia énekét vagy Holló Gizella nemes I zongorajátékát hallgatom — mondja Szabó Sándor az iskola 1 fáradhatatlan művész igazgatója. És bizony igaza van. Milyen I tisztán csendül föl Schumann vagy Bartók nehéz „expresszio- ! nisztikus“ muzsikája Holló Gizella játékában! — De nemcsak a nagyok között vannak kiváló tanulóink I — folytatja Szabó Sándor. — A kis Czékus Éva, Szüts Ilona, 1 ördög Gyurka, Szabó Erzsébet, Szabó Ferenc, Puskás Elvira I és még egynéhányan máris jelentékeny értékek. Kodály Zoltán egyik 1956. évi írásában azt állította: Nem 1 énekel, nem zenél a nép ... Bizony Abonyban, a poros, vég- § télén tanyavilágú faluban, kis lurkók naponta hosszú kilo- I métereket gyalogolnak, hogy hivatásos muzsikusokká válja- I nak,,. — És ezek a kis müvészgyerekek — közli büszkén Szabó \ igazgató — a szülőkkel is megszerettetik a muzsikát. Például \ Greskovits Julia édesapja a Kossuth Tsz elnöke nemrégen i csak magyar nótát dúdolt. Ma örömmel hallgatja lánya ajká- j ról a „nehéz“ zenét... És a cigányok, a mi kiváló népi muzsi- \ kusaink is itt tanulnak nálunk . ■. Száll, száll az ének az egész faluban és a község gazdája j n tanács, látván a daltól derűs, tisztaszívű embereket 200 000 \ forint költséggel megszépítette és bővíti a zeneiskolát. Lám, \ a „rideg“ hatóság kinyitja erszényét, ha igaz, becsületes szán- \ délc vezérli az embereket... Büszke is minden hivatalos szerv \ a kis zenész növendékekre, isliolájuk jó hírére és a muzsikai olyannyira szívéhez nőtt a nagyabonyi „pógárok“ utódainak, \ hogy a világ legkülönösebb iskolájának létrehozását tervezik. \ De adjuk át a szót ismét Szabó Sándornak, mondja el ö: — Pár lépésnyire innen magasodik a József Attila nevelő- \ intézet. Azt szeretnénk, ha ez már az ősszel az elhagyott gyér- \ mekek általános zeneiskolája lenne... j Lám milyen nagyszerű gondolat fogamzott meg az abonyi\ agyakban. Bizonyosak vagyunk benne, hogy Szabó Sándor és! tanártársai, Bárdi József, dr. Hegyesi Sándor né, Huszti József \ és Talcáts Istvánné, mint a magyar zenei nevelés Makarenkói, \ megtanítják a kis kóborló nebulókat a világ legnemzetközibb l nyelvére, a zene nyelvére. Kísérjük figyelemmel és támogassuk az abonyiak egye- i dülálló szándékát! Talán egy új kis Mozart csavarog valahol \ az országutakon és az ősszel fedél alá kerül... Gimes Imre i ezékben a nyári hetekben. Nagy a választék hazai és külföldi irodalomban egyaránt. És milyen sokoldalúak a kö­zeljövő tervei: a négykötetes Brehm, Szerb Antaltól A vi­lágirodalom története, Franz Werfel és még sok régóta várt szellemi termék. Nézegetem a most megjelent köteteket. Gergely Sándor több mint harminc esztendő elbeszélés terméséből válo­gatta össze „őszi reggel“ című testes könyvét. A szocialista magyar széppróza egyik ki­emelkedő képviselőjének je­lentkezése mindig öröm. él­mény számomra. Usinszkij a XIX. század -jelentős orosz pedagógusa volt. Műveiben a korabeli pedagógia és pszicho­lógia elmélyült elemzését ad­ja. Most megjelent „A nevelés kérdései“ című kötete hasznos olvasmány lesz a nyáron a sok pihenő pedagógus számá­ra. 'f Könnyebb fajsúlyú kötetek j elém kerülnek. Kerezsi 1 Endre „Vidám reggeli t»má“- ! la szellemesen összeállított I gyakorlatokat' tartalmaz, még I szellemesebb magyarázatokkal I és Szepes Béla kitűnő karika- ! túráival. „Vigyázat, csalok!" e mondja Rodolfo színesfedelű I kötetének címe és azt ígéri, I hogy rövid órák alatt minden- ! kit beavat a bűvészet mester- ! ségénfek titkaiba. A legifjabb I olvasók is megtalálják a ghn- ! dolatvilágukhoz illő könyve- ! kel'. Az árük sem drága. Ver- ! ne Gyula „A lángban álló I szigettenger“-e 160 oldalas. íz- ! léses címlappal — és mindösz- I sze 8 forint. I Nézem a könyvesboltba be- ! lépőket. Diákok, felnőttek, I idősebb nyugdíjasok egyfor- ! mán megilletődötten lépnek I be az ajtón. Egyik kész terv- ! vei jön. másik félóra hosszat I válogat, keresgél. Az elárusí- ! tök egyformán türelmesek, I udvariasak mindenkihez;. 5 i Papp Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents