Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-28 / 50. szám
1957. JŰNIXJS 28, PÉNTEK ™&Círlap 3 Ismét Pest megyei nyerte a Wartburgot A lotto májusi jutalomsorsolásán a harmadik Wartburg személygépkocsit Szabó József, a Perbáli Állami Gazdaság fiatal gépkezelője nyerte. Az újdonsült autótulajdonos csütörtökön délután feleségével, egv barátjával — aki tud gépkocsit vezetni 1— az AUTOKER Gogol utcai autólerakatában átvette nyereményét. A boldog autótulajdonost és feleségét egyelőre még barátja „vitte haza“ saját kocsijukon. Szabó József azonban rövidesen leteszi a gépkocsivezetői vizsgát és a nyáron feleségével autókör- utat tesznek az országban. Ügy tervezik, hogy ősszel esetleg a gépkocsit eladják és az árából egy kis házat vásárolnak. ....................................................................................................................................................mnimnmiiiii^ K ivonultak az aratógépek Az Érdi Gépállomás dolgozói nagy gonddűl készültek | I az aratásra; minden aratógépet, kombájnt jól kijavítottak. | I Az elmúlt napok esős időjárása akadályozta őket a beta- | 1 karítási munkák megkezdésében, de csütörtökre min- | | denütt felszáradt a talaj és így négy aratógéppel meg- § | kezdték a betakarítást. Egy aratógép a tárnoki Lenin 1 | Termelőszövetkezet árpatáblájába állt be, a másik a tár- \ | noki Szabadság Termelőszövetkezet gabonatáblájában | | dolgozik. Az érdi Szabadság Termelőszövetkezet árpájá- 1 | ban két aratógép köti kévékbe a gabonát. Ma az Érdi Gépállomás valamennyi betakarító gépe | | kivonul a termelőszövetkezetekbe, s Nagytétény mező- | | gazdasági termelőszövetkezetében egy kombájn is munká- | 1 hoz lát. SíinmiimiiiiiiimiiiniiiiiHiiiiiHiiiiiiiimimiiiiimumiiiiiHiiiiiiHiiiiiniimiimiiimiimiiiiimiuiiuiimiiimiiinmiiiitiiiiiiiii«/ KORSZERŰBB GÉPEKKEL több és jobb konzerv készül a Nagykőrösi Kanaerrggíírhaa Tanévzáró ünnepély Biatorbágyon Csütörtökön délelőtt tartották az évzáró ünnepélyt a biai I. számú Általános Iskola tanulói. A kedves ünnepség a lányok tornabemutatójával kezdődött, majd dr. Nemes Dezső igazgató mondott beszédet. Ezután került sor a tanulásban kitűnt, jó magaviseletű tanulók jutalmazására. A szülői munkaközösség 1300 forint értékű könyvet osztott szét az arra érdemes tanulók között. UJ MŰANYAG A Nitrokémia gyártelepén szerdán új üzem kezdte meg a munkát. Itt készítik a rendkívül fontos új műanyagot, a cetilmetakrilátot, amiből olyan motorolaj — viszkozitásjavító anyagot gyártanak, amellyel lehetővé válik a motorok melegen járatása, nagyobb hatásfok mellett. Az új üzem készítménye importanyagot pótol, ameny- nyiben ezután nem kell külföldről behoznunk a drága kenőolajat, mert a hazai gyengébb minőségű olajat az itt gyártott műanyaggal feljavíthatjuk. A gyártás — az indulás első hetei után — a teljes hazai szükségletet fedezi. Még pár nap és befejezik a borsó konzerválását Nagykőrösön. E hó 25-én reggelig 180 vagon készárut gyártottak. Az idény végére elérik a 260 vagont. Naponta 12—13 vagon borsókonzerv hagyta el a .gyárat. Mostani teljesítményükkel első helyen állnak a konzervgyárak között. 1948—19-ben mintegy 50 vagon borsókomzervet gyártottak az egész idényben. Ezt a mennyiséget most négy nap alatt elkészítik, mert azóta — különösen ebben az évben — sokat fejlődött az üzem. A kettes telepen teljesen új „’borsóvonalat’’ létesítettek. A szemesborsó szállítására szivattyúkat szereltek fel; Az egyes telepen bővítették a ste«•iifiiiiiitiiiiiiiiiiniiiiiiiiiifiuiimiiiifiiiiimniiiifiiiiifiKiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitntiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiitniiiiiiiiiiiiitfi; EGY BARACK Vannak dolgok, amelyeket — ha apróságoknak tűnnek is =- sohasem tud elfelejteni az ember. 4 nyám este be- vánszorgott a, nházba. Egyedül Utam otthon, rám valamelyik tár, vagy csúzda ott állt sorban — unkáért. A szomszédasszonyok be-belestek hozzám s egyre mondogatták: ,,Nemsokára hazajön a kisöcséd Hangjukon az öröm és a sajnálkozás furcsa keverékét éreztem... Zavart és bántott a sűrűn elhangzó mondat, s arra gondoltam, hogy elmegyek játszani. Óvatosan kiléptem az ajtón s a kulcsot anyám ócska 'kötője (amit lábtörlőnek használtunk) alá rejtettem. Hátha hazatéved apám, vagy .,. vagy az ígért \ kisöcsém s be tudjon menni. Egy kulcsunk volt csak a lakáshoz, a másikat egyszer apám dühében eltörte, mert nem tudta vele kinyitni a zárat. Pénz nem volt úi kulcsra. vagy lakatosra. Igaz is! — jutott eszembe a lépcsőn — lesz öcsém? Mit csinálok vele? Jóba leszünk? Remélem. Persze, kellene adni neki valamit. De mit? Először arra gondoltam, elmegyek a teniszpályára labdát szedni s közben egyet a zsebemben „felejtek”. Az utcán azonban elvetettem ezt az ötletet. Mit mondanák neki, ha meg-, kérdezné, honnan vettem? Vagy főleg. ha az ára. után érdeklődne? Hazudjak neki? Mondjam nieg, hogy loptam ? Nem. Talán el sem fogadná akkor. A Közraktár utca sarkán megpillantottam egy zöldséges kocsit. A vásárcsarnok felé igyékezett az eléje fogott két sárga ló. A vásárcsarnok! — kaptam a mentő ötleten s már rohantam is a Pipa utca felé. Talán akad valaki, aki csomagot nyom a kezembe s fizet a szállításért. Any- nyit csak ad. hogy legalább cukrot vehetek ajándékba. Kicsit elszéde- legtem a standok, bódék előtt. Virított az alma a kosarakban. Itt-ott már hamvas szőlőfürtök kínálgat- ták magukat. Egy fiatal nő hangja ébresztett fel falánk álmodozásomból: — Kisfiú, segítesz nekem? Kicsit meghök- kenve nézhettem rá feleletképpen, mert elnevette magát. Erre magamhoz tértem s megragadtam a félig telt piaci kosarat. Ott lépkedtem a nő mellett. Orromat megcsapta a parfüm szaga. Élveztem a ritkán érzett finom illatot. Megigézett a nő szépsége, bőrének üdesége, tisztasága. arcának kedves mosolya. Szép nő volt. Csak lépkedtem tétován az oldalán, botladozva az egyre tettebb kosár súlya alatt. Ha ilyen szép, biztosan jó is lehet — go-ndottam —, talán még any- nyi pénzt is ad, hogy labdát vehetek. Olyan piros gumilabdát, fehér pettyekkel. Vagy egy focit. Hiszen gazdag is. Az ujja tele van aranygyűrűkkel, a karkötője meg rubintos, biztosan rubin az a sok piros kő benne. így álmodoztam akkor is, amilior már a Váci utcán jártunk. Izzadtam, de a bő jutalom reményében nem éreztem nehéznek a sóik zöldséget, gyümölcsöt. Még a szőlőből sem loptam egy szemet sem, nem illik ez, ha fizetnek. Egy szép, nagy ház negyedik emeletére igyekeztünk. A nő liften ment fel, én a hátsó lépcsőn s 6 megvárt az ajtóban. — Te vagy az, drágám? Miért te vásároltál megint? Mit csinál Bös- ke? Erre sem képes? Miért fizetem? — Csitt picim. Neked én akarok vásárolni — simogatta meg a nő a férfi borostás arcát s kivéve a kezemből a kosarat, kacarászva besuhant, a lakás belsejébe. Kicsit értetlenül álldogáltam ott, míg a férfi rámnézett. Már mosolygott, úgy látszik, tetszett néki a nő simogatása, nevetése. — Mi kell kisöcsém? — vigyorgott rám. — Pénz — nyögtem ki zavartan s előre nyújtottam a kezem. — Ugyan. Minek az neked? Te még nem jársz kocsmába. — Megragadta a váltam. a lépcső felé fordított s fejemre nyomva egy „barackot”, becsukta az ajtót. Filyó Mihály rilezőt. A borsót a feldolgozó épületen kívül tárolják és szállítószalagon szállítják a feldolgoe.0 gépekhez. A borsót mindkét telepen gépek töltik a dobozokba és üvegekbe. Egy technológiai újítás bevezetése is gyorsítja a gyártást. Elhagyták a légtele- nítést (exhausztálást). így jelentős mennyiségű gőzt takarítanak meg, egyszerűbb és gyorsabb a gyártás, a minőség viszont semmiféle hátrányt nem szenved. Ezt az is bizonyítja, hogy a keményítőkiválás náluk nem jelentkezik, amivel bizony sok konzervgyár küszködik. Selejtjük is a megengedett százalék alatt van. Már érik az uborka és a gyár . is megkezdte a kovászosubor- j ka készítését. A cseme.geubor- ; kát július elején kezdik kon- izerválni. Eddig is gyártották iezt az igen népszerű savanyú- ; ságot, de sokkal kezdetlegesebb e módszerekkel, mint az idén. ; Főleg kézi erővel dolgoztak, [Most az egész anyagmozgatást, mosást, válogatást, töltést, pasztőrözést vonalba állított gépek segítségével végzik. A gépi berendezést saját maguk tervezték és készítették el. [Csak a pásztórözőt készítette j az élelmiszeripari gépgyár. Az [ épületekét is saját erőiből í építették fel. Á higiéniát [ igyekszenek fokozni azzal, [hogy az új' épületeket belülről = két méter magasan csempéztók. [De a gyár más részeiben is I csempéitek, összesen 1200 [négyzetméternyi felületen. A [feldolgozó épületek környékét [betonozzák, aszfaltozzák és [ parkosítják. A jobb gépekkel, szebb és jobb környezetben naponta nyolc vagon csemegeuborkát savanyítanak, i az egész idényben mintegy 220 i vagonnyit, azaz a tavalyinak több mint kétszeresét. Ebben az üzemben készítik a kovászos- és a csemegeuborkán kívül az uborkasalátát, a paprikasalátát, a káposztával töltött paprikát, az olajos paprikát és a C-vitaminos vegyes savanyúságot. A háziasszonyok örömére közölhetjük, hogy mindenből elegendő kerül majd az üzletekbe. Az üzem felkészült a para- dicsomkcnzerv gyártására is. A sűrítés gőzszükségletének biztosítására egy új kazánházat építettek, amely augusztus első napjaiban már gőzt szolgáltat. További gépesítést is terveznek a fent említett új megoldásokon kívül. Például teljesen gépesíteni fogják a dobozok töltését, a paradicsomié szállítására fogaskerék szivaty- tyúkat állítanak be. Az idén új, eddig nem készített gyártmányokkal Is jelentkeznek majd a piacon. Ilyen lesz a palackozott háztartási paradicsomié, a sűrített almaié és a* almabor. Miből tellett ennyi új gépre, üzemfejlesztésre? Csak ebben az esztendőben négymillió forintot kaptak erre a célra; Ezenkívül1 vettek fel hitelt; Például a csemegeuborkagyártó üzemrész egymillió 300 ezer forintos önköltségcsök- kentő beruházásból készült; Ebből is láthatjuk, hogy egyre nagyobb gondot fordít államunk a közszükségleti cikkek gyártásának megjavítására, a lakosság jobb ellátására; Egyre népszerűbbek lesznek a hazai konzervipar, közte a Nagykőrösi Konzervgyár készítményei. Igyekeznek tovább javítani a minőséget, hogy minél többen kedveljék meg a konzerveket. A nagyobb kapacitás viszont csak úgy ér valamit, ha a nyersanyagot is biztosítják hozzá. A nagykőrösiek lekötöttek a termelőknél 179 vagon uborkát, 865 vagon paradicsomot, 16 vagon babot és 82 vagon paprikát. A környéken elterjedt a hír, hogy a gyár nem veszi át még a leszerződött uborkát sem. Ez a rémhír teljesen alaptalan, mert ha annyi lenne is belőle, hogy Dunát lehetne vele rekeszben!, a szerződéses termést akkor is át kell venni. De megnyugtatásul közölhetjük, hogy a leszerződött mennyiségen felül még körülbelül 70 vagon uborka kellene. Főleg sok apró, csemegének valót várnak belőle. A termelők vigyék termékeiket a gyárba, hogy az valóban több és jobb konzer- vet adhasson a fogyasztóknak. =r- kas — Egyszerűsítették a rünkfafűrészelési engedélyek kiadását A Könnyűipari Minisztérium a közelmúltban módosította azt a rendeletét, amelyben 1955-ben elrendelte a bér- fűrészelésre kiadott iparigazolványok bevonását. Az új rendelet értelmében bérfűrészelésre jogosító igazolvány Madható, amennyiben a fűrészgép üzemeltetéséhez az Országos Erdészeti Főigazgatóság előzetesen hozzájárult. Az ilyen ügyek gyorsabb elintézése érdekében helyes, ha a kérelmező az iparigazolvány kiadását és a fűrészgép üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelmét az elsőfokú iparhatóságnál, tehát az illetékes városi és járási tanács ipari csoportjánál terjeszti elő. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének rendeleté értelmében rönkfának bérvágás formájában történő felfűrészeléséhez már nem szükséges az Erdészeti Főigazgatóságtól külön fűrészelési engedélyt kérni. Bármely üzemeltetési engedéllyel rendelkező fűrésztelepen elvégeztethető a bérfűreszelés, csupán az illetékes erdőgazdaság igazolása szükséges arról, hogy a rönktulajdonos a kötelező rönkbeszolgáltatásnak eleget tett. illetve az alól mentesül a rönk nem megfelelő minősége, illetve egyéb okok miatt A rendelet megjelenése után is változatlanul tömegével érkeznek az Erdészeti Főigazgatóságra a községi tanácsok igazolásával ellátott bérfűré- szelési kérelmek. Valószínű, a fenti rendelkezés elkerülte az illető tanácsok figyelmét. A lakosság kérelmének gyorsabb elintézése érdekében szükséges, hogy a jövőben már az új rendelkezések szellemében járjanak el, Pusztába kiáltott szavak?. rjOvan ki mondaná szívére tett kézzel, őszintén: én U szeretem a bírálatot? Ugyan ki örül finnak, ha szemébe mondják a nyers, kemény, néha sebző igazságot? Az igazság bizony gyakran fáj, különösen ha gyengeségeinket leplezi le. Mégis, jobb, ha őszinte tükröt tartanak elénk, mintha ‘hibáink terhét — és ezek a terhek halmozódnak, állandóan súlyosbodnak — életfogytiglan váltunkon hordanánk. Ez az igazság természetesen nemcsak egyes személyekre vonatkozik, igazság marad ez akkor is, ha egyes vállalatok, üzemek, intézmények, vagy akár az egész társadalom fogyatékosságait bírálja. Ezért, a hibák gyors kijavításának reményében, írja meg lapunk az itt-ott feltalálható hiányosságokat, ezért bíráljuk közéletünk, termelésünk, közigazgatásunk gyengeségeit. A szerkesztőség, és olvasóink még inkább, azt várja, hogy e bírálatok nyomában szűnnek a bajok, az érdekeltek — ha nem is újjongó örömmel, de — ráébrednek hibáikra, mulasztásaikra és javítani igyekszenek munkájukon, ami jó a közösségnek, de jó maguknak a megbírál- taknak is, hiszen a hibák olyanok, mint a betegségek, ha elhanyagolják, súlyosbodnak, veszélyesekké, sőt gyógyíthatatlanokká válhatnak. Mindebből kiderülhet: a lap és olvasógárdája nem azt várja, hogy a bírálat által érintettek különösképpen örvendjenek, meakulpázzanak, de azt már igen, hogy kijavítsák a hibákat, erről tájékoztassanak bennünket, s ezzel a megye lakosait, ha pedig nem értenek netán egyet a kritikával, ezt is jelezzék. S ajnálatos tény, hogy kevés kivétellel nem ez történik. Számtalan bírálatunk pusztába kiáltott szó maradt, mert az érdekeltek „vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy hallani sem akarják" a bíráló szót. Megírtuk például számos népbolt hiányosságait. A cikkek megjelenése óta azonban nem tapasztaltuk, hogy ezek a hiányosságok megszűntek volna. Megírtuk például, hogy a MEZÖKER és a ZÖLDÉRT működésével elégedetlenek azok a dolgozó parasztok és tsz-ek, akiknek és amelyeknek nyakán marad az áru, vagy pedig termelvá- nyelket különböző furfangokkal leértékelik. Megírtuk például, hogy a ceglédi villanytelep nem köti be a cegléd- berceli darálót a hálózatba és ez milyen károkat okoz. Megírtunk még sok mindent, de válasz vagy intézkedés nem követte ezeket a cikkeket. Pedig a bejelentésekről szóló törvény minden hivatali szervre, minden vállalatra, üzemre kötelező. A dolgozók bejelentéseit — különösen ha a párt lapja ad hangot azoknak — nemcsak való, hanem kötelességük is az illetékeseknek figyelmesen tanulmányozni és ha az észrevételek jogosak, helytállóak, kötelesek azokat orvosolni. A bírálat fogadásának másik elítélendő módja az, ha visszaverik a jogos kritikát. Ilyenre is van bőven példa lapunk életének rövid történetében is. Talán legjellemzőbb a Gödöllői Sütőipari Vállalat esete, amelyet azért „tűztünk tollhegyremert püspökhatvani üzemük előtt hegymagasságra hagyták gyűlni a szemetet. A vállalat nem hallgatott, válaszolt a kritikára. Hivatkoznak ebben a levélben arra, hogy a tanács elnöke nem segített problémáikat megoldani, hivatkoznak arra, hogy a' szemét azért maradt az üzem előtt, mert nem kaptak fuvart és végül hivatkoznak arra, hogy a bírálat egyoldalú volt — hiszen az üzem dolgozói az ellenforradalom idején hősi munkával (ez tökéletesen igaz) ellátták kenyérrel a lakosságot, fát ez a bírálat fogadásának kommunista módja? Hát nem lehetett volna akár talicskával eltávolítani a szemetet a sütöde elől? Hát a tanács feladata, hogy a salakot elszállíttassa? Hát az a tény, hogy a sütöde dolgozói éjjel-nappali munkával gondoskodtak az ellenforradalom idején a lakosság kenyeréről, megszépítette a pékség előtt éktelenkedő szeméthegyet? Azt hisszük, a kérdésekben a válasz is bennfoglaL tatik. A megbíráltaknak nem azt az utat kell keresniük, amelyen át megkerülhetik a felelősséget, hanem azt a legrövidebb, legeredményesebb — bár nem mindig a legkényelmesebb — utat, amely a jő munkához vezet. Becsülendő és követésre méltó példa tehát az, amikor a bírálatot nyomon követi az intézkedés és az a közlés, amely nyíltan ki meri mondani: igen, hibát követ- tü?ik el ezért és ezért, de a bajt észrevettük és már kijavítottuk. Becsülendő és követésre méltó az, ahogyan —) a sok közül csak egy példát — a Dabasi Járási Tanács ipari és műszaki csoportja válaszolt a „Miért sütnek rossz kenyeret a dabasi járásban“ című cikkünkre és különösen dicséretreméltó, hogy a válaszadáson túlmenően már igyekeznek is orvosolni a panaszt. Igaz, ők is hivatkoznak a dolgozók ellenforradalom alatti becsületes helytállására. De hogyan? így: „...a sütőipar dolgozói. a legnehezebb napokban is kenyérrel látták el a lakosságot. Az akkor megszerzett becsület arra kötelez, hogy munkánkat hiányosság nélkül végezzük.-.-. A hibák megszüntetése érdekében utasítottuk a vállalat telepvezetőit, hogy kövessenek el mindent a hibák kijavítása érdekében.-.-. Megállapítottuk, hogy máris javulás állott elő és élvezhető, jó kenyér van forgalomban'^ / gén. így is lehet fogadni a bírálatot, vagyis: szerintünk csakis így szabad fogadni a jogos kritikát. Józanul, megértéssel, a közös cél szemmeltartásával. Kellemetlen a kritika? Kétségkívül az. De könnyebb lesz a munka, kellemesebb lesz az élet, ha megfogadjuk a segítő szót és mind a magunk, mind a közösség nagyobb megelégedésére munkálkodunk. Garami László H6 A harmadik negyedévben 950 000 hektoliter sör készül Az igényeket azonban csak az új gyár építésével elégíthetik ki — Jelenleg egy hőnap alatt any- nyl sört főzünk, mint húsz évvel ezelőtt tizenkét hónap alatt — mondották a söripari igazgatóságon. — Ezt a mennyiséget új gyár létesítése nélkül értük el. Annak ellenére, hogy berendezéseink az Igényekhez viszonyítva nem sokkal gyarapodtak, termelésünket mégis növeljük. Az év második negyedében például a tervezett 870 000 hektoliteren felül mintegy 40 000 hektoliter, sört adtunk a lakosságnak. A harmadik negyedben pedig további 40 000 hektoliterrel főzünk többet. Három hónap alatt tehát 950 000 hektoliter sör készül, ami háromszorosa például az 1938. évi termelésnek. Mégis kevés ez, tehát jogosan panaszkodik a lakosság. — Sajnos a termelést nem tudjuk tovább fokozni. Csak egy megoldást látunk: új sörgyárat kell építeni. Ennek megvalósítása már régi tervünk. Ki is jelöltük az új gyár létesítésére legalkalmasabb területet, Hernádnémetit. Itt ugyanis elegendő viz állana a gyár rendelkezésére, ezenkívül előnye még, hogy a gyár felépítése után, megtakarítanánk a fuvarozás költségeit az ország keleti részébe. A tervezett hernádnémetl gyár ugyanis 800 000 hektoliter sört főzne évente, ami fedezné az ország keleti felének szükségletét,
