Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-27 / 49. szám

1957. JÚNIUS 27, CSÜTÖRTÖK PES7 megyei ■&Cirlap KÖZELEDŐ KEZEK Láttatok-e mái embereket, aki­ket valami félreértés vagy apróbb-nagyobb nézeteltérés távolított el egymástól? Lát­tatok-e már ilyen embereket, amiirt összetalálkoznak, és kibékülésre nyújtott kezük még bizonytalanul, óvatosan, de már közeledik egymáshoz? Léttaitok-e már ilyen első, ta­pogatózó kézfogást, amikor váratlan szorítástól tart az egyik, eltaszítástól a másik? És láttátok-e. amint megeny­hül az arc, kitárni a szív, szorosan egymásba fonódik a két tenyér, hisz kiderült: a két ember ismét megtalálta a másikban a barátot, a segí­tőtársat. A váci járás és Vác várcs pedagógusain ak szerdai ta­nácskozása ilyen találkozás, ilyen kézfogás volt. A neve­lők találkoztak, beszélgettek a párt helyi képviselőivel; meg­találták egymást. Mi jellemezte ezt a találko­zást? Elsősorban az emberséges, baráti hang. Az a hang, amely megfelelt a járási párt- bizottság titkára, Matusek Ti­vadar elvtárs beszédének: rendezzük közös dolgainkat ! Emberséges, elvtársias, me­leg hangon beszélt Matusek elvtárs, ahogyan az egyik fel­szólaló pedagógus jellemezte: „Vajha ez a hang az azutáni életgyakorlatnak is tükröződé­se lenne!“ Emberséges, elvtársias, me­leg hangon beszéltek a neve­lők is, mintha igazolni akar­nák a közmondást: amilyen az adjon isten, olyan a fogadj- isten is. Ezen túlmenően, bá­tor szókimondás jellemezte e felszólalásokat, olyannyira, hogy az a megnyugtató érzés fogta el az értekezlet részve­vőit, hogy a szókimondáshoz már-már nem is szükségeltetik a bátorság. És mélységes nagy bizalom fűtötte át ezt az értekezletet. Érződött, hogy a járási párt. titkár bízik a pedagógu­sokban, a pedagógusok vedig megizmosodott bizalommal várják a párt szavát. Pedig nem csip-csup kér­désekről esett itt szó. Mert mit jelent az: rendezzük közös dolgainkat? Az előadó szerint azt, hogy beszélje meg a párt a pedagógusokkal mindazokat az elvi és sze­mélyi problémákat, amelyek az elleniotrradalom előtt, alatt és után zavarokat okoztak, amelyek megnehezítik az új nemzedék nevelését, a nyu­godt tanítást. Olyan ideoló­giai nézeteltérések kerültek itt szóba, mint a régi párt­vezetés hibái, mint az úgy­nevezett pártellenzék árulá­sa, mint az elmúlt 12 eszten­dő eredményeinek értékelése és leértékelése, mint a ma­gyarság és magyarkodás, a szovjet csapatok itt tartózko­dásának, a semlegességnek a kérdése. Olyan személyi kér­déseket feszegetett az elő- adó, mint a nyílt eszmecsere és az intrika, mint a kommu­nista és pártonkívüli nevelők együttműködése és viszályko­dása, mint a pedagógusok megbecsülése és együttes el­marasztalása. Bizalom mélységes bizalom kellett ahhoz, hogy ezekről a kérdésekről nyíltan, kertelés nélkül beszéljen mind az elő­adó, mind a felszólalók java­része. A bizalom nyitotta meg an­nak a pedagógusnak a szívét és oldotta meg nyelvét, aki igy kezdte mondókáját: „örömmel Szorítom meg a párt béke jobb­ját. Jobb így nékünk és jobb a pártnak is, amelynek nem szabad elszalcadnia a tömegek­től.” És utána elmondta megrá- galmaztatásának történetét, int­ve minden hivatalos fórumot attól, hogy elhamarkodva ítél­jen emberek fölött. A bizalom késztette arra az egyik fiatal nevelőt, hogy el­mondja: a párt belső szervezete volt az oka annak, hogy egye­sek önkényeskedhettek. visz- szaélhettek hatalmukkal és hogy a párt eszméi és gyakor­lata igen nagy eltéréseket mu­tat. A bizalom mondatta ki egy harmadikkal, hogy ő még né­hány kérdésben nem ért egyet a párttal. De elmondta azt is, hogy a szocializmus híve. Az egyik felszólalóval együtt j megkérdezhetnénk: hát mer- j tek ilyen nyíltan, ilyen őszin- | tén „szint vallani”? Pedig nem előre elkészített, nem tucatszor „átrágott“, gon- dósán papírravetett mondato­kat olvastak fel ezen az érte- j kezleten az emberek. Matusek elvtárs is csak tartotta kezé­ben a papírt, bale alig-alig né­zett, a felszólalók ugyanígy, frissen született gondolataikat mondták ki, úgy. ahogyan azok agyukban megfogamzot- tak. elvtárs, válaszolva a megálla­pításra, hogy a kommunista eszmék és a gyakorlat között különbség van „Más az eszme és más a végrehajtása. Az eszméket né­hány bölcs ember szüli, kö­zülük egy vagy kettő ha szü­letik százévenként. De a vég­rehajtáskor milliók találkoz­nak, milliók ütköznek össze, zavarok nehezítik az eszmék tiszta megvalósítását, nem egy emberen múlik minden, mint a tétel megfogalmazásakor. De meghátrálni nem szabad. A harc hozza közelebb a gyakor­latot az eszméhez, és harc közben fejlődik tovább az esz­me ...“ Igen... m ezen a beszélge­tésen is ez volt a helyzet. Az eszme már utat talált a peda- gógusokhoz. Van, akit már szóra bírt. Van, aki még hall­gatott. Akadt, aki bátor volt — és rádöbbent, hogy a szó­láshoz már nem is kell bá­torság; és vannak, akik ezt az igazságot még nem fedez­ték fel. Nem megy minden egyszer­re. Nem megy minden egy- | szerre a kommunisták között j sem. Az értekezlet után a lépcsőn \ két kommunista beszélgetett. Pénteken Kispesten { sorsolják a lottót I Az e havi utolsó — 17. heti -§ lottó sorsolást június 28-án, pén- 1 teken Kispesten a Vörös Csil- f lag Traktorgyár dísztermében | tartják. A húzás időpontja dél- | előtt tíz óra. PIPAFÜST MELLETT Kozmetikai újdonságok j A kozmetikai ipar, a tavasz- | szál megígért nyári újdonsá-1 gok közül a napokban forga- \ lomba hozta a Dominó és a § Kék nárcisz kölnivizeket, va-1 lamint a Figaró arcápoló kré-1 met. Ezeket a cikkeket hama-í rosan újabbak követik. Rövi- | desen üzletekbe kerül az Ope-1 ra-sorozathoz tartozó Gyöngy-1 ház körömlakk és a kellemes | illatú Favorit kölni. A pipere-1 szappanok választékát ugyan- j csak a Favorit elnevezésű | szappannal bővíti az Elida- f gyár• A férfiak számára, új-l donságként, a Pitralonhoz ha-1 sonló Figaro arcvíz készül, \ > *- V $ Ül 1 'duda. í ül \ Hajmási János, Pálfi István és Gyarmati Sándor víg pipa­füst mellett beszélgetnek a nagykőrösi parkban .niimiiiimiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiMiiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiilllliliilt És mégis, mennyi mindent megtudott itt a figyelő ember! Mennyit jegyezhetett zseb­könyvébe az újságíró! Meg­nézni egy iskolát, ahol 11 volit párttag közül egyetlen egy sem tagja az MSZMP-nek. Miért?! Megvizsgálni néhány olyan ügyet, amikor ártatlan pedagógusokat rágalmaztak meg. Miért? Utánanézni an­nak, hogy miért késik néhány tényleges ellenforradalmár felelősségre vonása. Miért? Körülnézni abban az iskolá­ban. ahol hatodik hónapja ül­döznek egy pedagógust — csak azért, mert kommunista. Miért? Kérdések egész sora, ame­lyekre inkább ma. mint hol­nap választ kell adnunk. Igaz, több szivet fájdító, el­keseredést okozó probléma is felszínre kerülhetett volna; ; Igaz, életrevaló javaslatokat, jó ötleteket, tapasztalataiknak sok kincsét is kirakhatták volna a közös asztalra a pe­dagógusok. De minden nem megy egy­szerre. Hogyan is mondta Matusek lllllílllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ................................... A z egyik fejcsóválva, ?n- dignálódva jegyezte meg: mi­lyen ellenséges hangot ütött meg egyik-másik pedagógus! A másik, a párt intéző bi­zottság munkatársa így fe­lelt: — Ellenséges hangot? Ugyan miért? Elmondták, amit gon­dollak, és ez nagyon jó. így vitatkozhatunk, meggyőzhet­jük egymást, megértjük egy­mást .:; Jó dolog ez így .., Jó do­log, hogy a váci járásban a két egymás felé nyújtott kéz, a párt és a pedagógusok keze megtalálja egymást. Garami László Biztosan és egyenletesen növekszik a termelés a Kistartsai F A Kistarcsai Fésűsfonó ma ugyanaz a barátságos üzem, mint egy évvel ezelőtt. Az-ab­lakokban most is ott díszeleg­nek a piros muskátlik. Az em­berek nem kevésbé közvetle­nek, s a műhelyekben ugyanúgy csattognak az orsók, zúgnak a kártológépek. Talán a szinte­tikus üzem építkezése az egyetlen, amely azonnal el­árulja, hogy nem 1956. júniust írunk. Csak ha kissé mélyeb­ben betekintünk a gyár életé­be, akkor látjuk meg az utób­bi időben bekövetkezett válto­zásokat. és akkor tárul elénk az elmúlt háromnegyed év minden baja, gondja és ered­ménye. Az ellenforradalmi esemé­nyek itt sem múltak el nyom­talanul: a termelés szünetelte­tése mintegy kétmillió forint Háromszázharminchárom nyeremény a lottó negyedik jutalomsorsolásán Két főnyeremény: két öröklakás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a lottó legközelebbi — negyedik — jutalomsorsolását július 5-én rendezi meg. Ezen egyenlő eséllyel vesznek részt a júniusi — a 14., a 15., a 16. és 17. héten kiadott szelvények, azok is, amelyeken már nyerő találatokat értek el. A negyedik jutalomsorsoláson ismét több tárgy lesz a sor­solási jegyzékben, mint eddig. Ezúttal két főnyereményt — egy két szoba hallos összkomfortos és egy garzon lakást sorsolnak ki. Ezenkívül természetesen a Wartburg gépkocsi is szerepel a nagy nyeremények között. Összesen 333 különféle értékes nyeremény örvendezteti meg majd a.lottó-játékosokat. CSAK SORRENDBEN Szorgalmas lányok A ceglédi Magtermesztő Állami Gazdaság fontos szerepet tölt be az ország gazdasági életében. Sok-sok deviza­forinttal segíti népgazdaságunkat. Bartus Ibolya, Szabadi Anna és Molnár Erzsébet szorgalmasan gyomlálják a pet­rezselymet, hogy minél több magot tudjunk exportálni fonnál. Ö is tár­csáz. — Szevasz, Oszikám. Igen én, keinek, ha keres­nének, szívesked­jél helyettesíteni, tudod sürgős bér... Igen igen. Szer­vusz. Majd gyorsan csomagol és in­dul. Böde Oszkár fő­könyvelő követ­kezik. Fejvakarás, telefon Kacska művezetőnek és ő is indul. Kacsl<a is indul és utána végig az egész „slepp". Kósza kartárs­ról csak Köve tu­dott, Kövéről csak Böde, Bődéről csak Kacska, szó­val mindenki csak arról tudott, aki telefonon beszélt vele. — Majd vala­hogy elkerülöm a vonaton — gon­dolta Köve. Böde. Kacska és így sor­ban a többi is. Mindannyian óvatosak • voltak, csak Kósza kar­társ nem, neki sen­kitől sem. kellett tartania. Ez lett az egész társaság veszte. Kár rész­letezni, végül mindannyian ösz- szeszaladtOk az ál­lomáson. Már javában leckéztette őket Kósza, amikor el­fúlva megjelent a portás. — Igazgató Ikar- társ, Pestről Ikere­sik a miniszté­riumból. — Telefonon? — Nem, szemé­lyesen. Kósza azt hitte, azonnal elájul. Oda a tekintélye. Mindennek vége, tönkretették. A rajtakapott bűn­részes tudatával csak ennyit' tu­dott mondani. — Gyerünk vissza. Es az egész tár­saság lehajtott fő­vel indult vissza az üzembe. — kas — kárt okozott a népgazdaság­nak. Azóta azonban mér ren­des kerékvágásba lendült az üzem élete. A gyár tervosztályán kész­séggel mutatnak meg egy pár, a termelés növekedését rend­kívül jól jellemző adatot. A legfőbb üzemegység, a fonoda termelése az első félév során 1956. harma­dik negyedévéhez képest így alakult: januárban 79 százalék, első negyedévi át­lag: 81 százalék, májusban 91.5 százalék, A júniusi átlagról egyelőre még korai beszélni: hátra van az utolsó harmad. Az azonban már nyilvánvaló, hogy ez, a gyár végtermékeit előállító üzem e hónapban lényegében eléri a szeptemberi termelési szintet. Még kedvezőbben ala­kul a fésüiőüzém termelése 1956 harmadik negyedéhez ké­pest, itt’a következők az ered­mények: januárban 85 száza­lék. első negyedévi átlag: 95 százalék, májusiban 105,3 szá­zalék. S ha ehhez hozzávesszük még a harmadik negyedévi előirányzatot, 148 százalékot, azonnal szemünkbe szökik az ugrásszerű fejlődés. Min alap­szik a termelésnek ez a nö­vekedése? Ismert dolog, hogy azelőtt a munkaintenzitás sokszor túl­zott fokozása, az állandó nor- raarendezések játszották e té­ren talán a legfőbb szerepet. Ez az út számunkra nem jár­ható: a termelést elsősorban a műszaki feltételek javí­tásával kell növelni. Ez történt és tör­ténik a Kistarcsai Fésűsfonó­ban. Egyrészt sor került új gépek beállítására. Az NDK-ból ho­zott kitűnő és nagykapacitású 'kártológépek nemcsak a gyár termelését növelik nagymér­tékben, hanem országos vi­szonylatban is jelentős prob­lémát oldanak meg: alkalmazásuk szükségte­lenné teszi a kártolt gyap- júszalagok külföldről való behozatalát és ez jelentős devizamegtakarítást jelent. Az új gépek beállítása azon­ban a termelés fokozásának csak egyik tényezője. Az el­múlt félév során a gyár saját erejéből rekonstruálta gép­parkjának jelentős részét. Kor­szerűsítéseimé került sor a fo­nodában a gyűrűsfonógépeken) A gépház régi kazánjait át­építették és alkalmassá tet­ték gyengébb minőségű hazai szenek teljesértékű felhaszná­lására: Jelentős szerepet játszik a termelés további fokozásá­ban a gépek hatásfokának jobb kihasználása, A gyárnak feltétlenül tovább kell növelnie termelését. Ezt nemcsak a népgazdaság egé­szének érdeke követeli meg. Van még egy sajátos gyári problé­ma is, amelynek megoldása ugyan­csak erre sarkal}; A Kistarcsai Fésűsfonóban október előtt a bérek jelentő­sen az iparági szint alatt vol­tak. A bérrendezés alkalmával' a gyár vezetősége a kormány által előírt béremelést mintegy hét százalékkal túlhaladta) Egyes területeken, mint pél­dául a festődében, a válogató­ban és a szalagraktárban vi­szont a keresetek még most is hagynak kívánnivalót maguk után. Hasonló túllépések azon­ban országos szinten a gazda­sági helyzet romlásához, inflá­cióhoz vezetnének. A sérelmek orvoslására ezért csak a múlt évi szeptemberi termelési át­lag túlszárnyalása után kerül­het sor; A gyár adósa a népgazda­ságnak: hét százalékkal több bért használt fel az elő­írtnál. Ugyancsak hét szá­zalékos termelésnöveke­dést kell elérnie tehát az elkövetkező hónapokban: az adósság törlesztésének ez az egyetlen járható útja, Már csak néhány nap ma­radt az első félévből. Most nincs szükség az egykor szoká­sos júniusvégi hajrára: mert a nem kis megtorpanás után az élet ma már teljes lendü­lettel halad tovább a Kistar­csai Fésűsfonóban. — Szász! —» Kedden reggel 8 órakor Bu­dapestről Aszód felé tartott a MÁV Vasútfuvarozási Főnök­ség gépkocsiján Tariszka Jó­zsef gépkocsivezető. Aszód előtt 70 km-es sebességgel ha­ladt az autó, amikor az úttes­ten megcsúszott, kőrakásnak ütközött és megfordult saját tengelye körül úgy, hogy a bennülők beszorultak a sofőr­fülkébe. A Pest megyei kapi­tányság baleseti járőre, a kocsi mellett talált rá a sérült Ta- riszkára. s utasára, akik zúzott sebeket szenvedtek. Délután 4 órakor újabb bal­eset történt a Pest megyei or­szágúton. Vecsés belterületén öt sérült ittasan, nagy sebességgel haj­tott motorkerékpárján Bozsik Pál. A hátsó ülésen Piriti Zol­tán ült. Bozsik egy vippont akart megkerülni, elvesztetta az uralmát a gép fölött és tel­jes sebességgel a villanyosz­lopnak szaladt. Piritivel együtt súlyos sérüléseket szenvedett, Nagykőrösön Pál Zoltán 13 éves tanuló kerékpárján vi­gyázatlanul fordult ki a Bul­csú utcából a Kossuth Lajos utcába. Szembe került egy gépkocsival, amely a fiút el­gázolta. Súlyos, életveszélyes sérüléssel szállították a kór­házba. Kósza kartárs, a Kapanyagi Gép­kibelező Vállalat igazgatója órájára néz. Szombat, 11 óra. No, nem esti, [ hanem délelőtti. Lassan felemeli a ’{telefont és tár- ! csáz: I — Te vagy az, l Tódorkám? Szer- \ vusz. Csak azt I akarom neked \ mondani, hogy szí- i veSkedjél helyet- \ lesíteni, tudod, \ sürgős berendelés. \ Igen. szervusz, \ visz? lát. Hétfőn \ majd megbeszél- \ jük, amit akar- \ tunk. I Gyorsan csoma- | goi és indul. A tit- \ kámővel még | közli: — Lenke, sür- I gősen Pestre me- \ gyek, berendeltek. [ Köve főmérnök \ mosolyogva in- | gatja fejét, mi- j közben visszateszi j a hallgatót. Pár \ pillanatig vár, az- \ tán a homlokára i csap és elő a tele­Három közlekedési baleset

Next

/
Thumbnails
Contents