Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-25 / 47. szám

y. A NAGYVILÁG TÜKRE ; ...................................................................................... M arco Pólótól — Mao I Kínát régebben Mennyei Bi- ! rodalomnak nevezték. Való- | ban oly „égi” távolságra esett | Nyugattól s annyira elzárkó- ] | zott, ijtogy Marco Polo, a világ- -Jhírű utazó, neves velencei po - ‘fgár a XIII. században negyed­• | száz esztendő alatt sem tudott | Kínából szülővárosába vissza- ! térni, bogy ezt az óriás biro- ! dalmat híres útirajzában be­, | mutassa az ámuló Európának, i ! A mi világunkban a repülő- [ | gép Péter Jánost, a Kulturális ' | Kapcsolatok Intézetének elnö- 11 két hetvenöt órán belül kivit- 1 1 te Kínába és szép tapasztala- ' | tokkal vissza is hozta. : | Marco Po'.o idején a „Puli- 11 sanglhin” volt a világ legszebb I hídja, Péter János már gigan- ! tikus nagyságú vízművek kö- 1 zött forgott s Mao Ce-tung né- |"péről ámulattal és csodálattal | vegyes ismeréteket szerzett, | Hogyan járta meg útját, arról • | ad néhány röpke képet az ’ | alábbiakban: ; | — A XIII. században diesér­II ni való volt a kis tizenhárom ; |íves Pulisangihin-híd? — kez­! di a beszámolót. — Hát akkor |mit szóljak én, amikor ugyan- fezen a tájon, a Jungting folyó | viHamosierőműtelepén a víz ,1 alatt hat emeletnyi mélység­iben, a vízszint fölött pedig tíz 11 emelet magasságban jártam? I 11 Marco Polo útirajzában lelke- 11 sedik az óriás kínai folyamok- 11 ról, a tágas medencékről, a ’ | festői völgyökről. De az euró- 11 pai embernek ma is egy cso- Idáíatra méltó önálló konti- ! nensnek tűnik Kína! Olyan I emberrel, aki egész Kínát bé­li járta volna, nem is találkoz- , I tarn. Egyik nap például Pe- , | kingből Sanghajba kellett re- ■ | pülnöm s valahogy a repülő- : I gép indulásának ideje ütközött j1 egy már megbeszélt előadás , | idejével. Keresgéltünk egy . | másik indulási időt, de nem ’ | találtunk. Erre naivul megkér- . | deztem: nem mehetnénk vo­ll naton? Mosolyogva válaszol- 'Iták: Mehetnénk, de az har- ' I minchat órai út! íme. egy kis J mutató Kína hatalmas ará- I nyairól. | —r És az emberek? — Az új hétéves terv sze­rint a tavalyi esztendőre 60 millió elemistát befogadó is­kolahálózatot készítettek. Ám azzal még nem elégszenek meg. Kína évi szaporulata egész Magyarországot betölte- né. Egy ilyen alakuló, hatal­mas társadalomban — persze — az embernevelés az egyik legfontosabb feladat. — Milyen kérdéseket vet ez fel? Azt is, hogy az eddigi írás­jeleket meg kell változta tniok. A kínaiak ugyanis nem betű­ket és hangokat írnak, hanem fogalmákat, téhát a betűk in­kább fogálcm-jelek. Olyan kí­nai nincs is, aki minden írás­jelet ismerne. Ezért hát meg­reformálják a kínai ABG-t. Persze, ez egyben nagy kultu­rális áldozat is! Az a nemze­dék, amely az új betűket ta­nulja, már nem tudja kibo­gozni a régit. A mai művelődés nagy távlatait megnyitják az új nemzedék előtt, viszont ugyanakkor a régi kínai iroda­lom — a régies írásmód miatt — zömében szaktudósok ügyé­vé válik, mert csak nekik ért­hető. Természetesen, ezt is majd átteszik az új írásjelek­re. Ámbár ez sem egyszerű* Mivel fogalmakat írnak, betű­ket nem is tudnak írni. Tehát kénytelenek úgy át­térni a hangok írására, hogy előbb saját jeleiket néhány- száz jelre redukálják. Közben a fogalmakat hangokká bont­ják fel, ezeket valósággal le- kottázzák, és így térnek át a szavaknak a latin ABC betűi­vel való megjelölésére, sőt a cirill írásjeleket is segítségül hívják. A kínai élet megváltozásá­nak számtalan új tünetei közül csokorszerűen kiemelt egyné­hányat a Kultúrkapcsiolatok Intézetének elnöke: CSAK RÖVIDEM A halott hálája Signor Bertolo, aki nemrégiben Torinóban halt meg, végrendeleté­ben úgy rendelkezett, hogy azok­nak a férfiaknak, akik majdan koporsóját viszik, életük végéig személyenként évi száz liter bort kell kiutalni. Akinek épp „jókor esett“ Münchenben történt a legutóbbi esős napok egyikén. A távolsági autóbusz-megállójánál fél órával a* indulás előtt azt kérte egy férfi, hadd szállhasson be a ko­csiba, hogy meg ne ázzék indulá­sig. A vezető megengedte, majd elment egy pohár sörre. Amikor pár perccel indulás előtt vissza­tért, a busz már telve volt, de az első utasnak nyoma veszett. Mi­után beszedte az utasoktól a m&- \ netdíjakat, kereket oldott. Drágán fizetett az „ingyen-áramért" A franciaországi Oise város erő- ; művének igazgatója kilenc eszten- úön át ingyen-áramot használt la­kásában. A leleményes igazgató titkos vezetéket fektetett le az erőműtől lakásáig és senkinek sem fizetett az áramért. Most véletle­nül felfedezték a vezetéket. Az igazgatót a kártérítésen kívül há­romhavi börtönre ítélték. Monaco a világ legsűrűbben lakott országa A legnagyobb népsűrűségű terü­let a monacói hercegség. ahol négyzetkilométerenként 22 000 em­ber él. A legkisebb népsűrűségű terület Alaszka. Grönland. Fran- cia-Guinea és Spanyol-Nyugat-Af- rika. ahol egy négyzetkilométeren alig egy ember él. Minden második amerikai rendszeres újságolvasó A legfrissebb statisztikai adatok szerint az amerikaiak többsége szabad idejében szívesebben tar­tózkodik otthon. A napilapoknak százmillió olvasójuk van. a folyó­iratokat viszont csak 35 millió amerikai olvassa. A televízió né­zőközönsége 87 millió főt számlál, ezzel szemben csak 71 millió rá­dióhallgatót tart nyilván az ame­rikai statisztika. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az átlagos amerikai szívesebben tölti az es­teket otthonában, mint éjszakai lo­kálokban. vagy egyéb szórakozó­helyen. Ezt különben a moziláto­gatók számának csökkenése is M*; zonyítja. 600 millió könyv Kínában 1950 és 1958 között *8 370 szépirodalmi művet adtak ki, mintegy 600 millió példány- számban. Spanyolország: négymillió analfabéta A spanyol közoktatásügyi mi­nisztérium beismerése szerint Spanyolországban körülbelül négymillió analfabéta van, köztük kétmillió gyermek. Az iskolai problémák megoldásához Spanyol- országban 8 milliárd pesetára len­ne szükség. Japánban fejlesztik a sportot Japánban a tömegsport elég el­maradott helyzetben van, ennek ellenére a japán versenyzők, kü­lönösen az úszók, az asztaliteni­szezők és a tornászok, kiváló eredményeket érnek el a nemzet­közi versenyeken. A japán kor­mány most a művelődésügyi mi­nisztériumot bízta meg a sport és testnevelés irányításával és 20 mil­lió yent irányzott elő a sportmun­kára. Nem kevésbé fontos intéz­kedés az is, hogy az edzői és sportszervezői munkára 20 000 fize­tett „sportvezetőt” neveznek ki. A testnevelést főleg az ifjúság kö­rében akarják széles alapokra he­lyezni. Kulturális csere a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Újólag megindult a kulturá­lis csere a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A következő hangversenyévad­ban a Szovjetunió két kiváló zeneművésze: Emil Gilelsz zongoraművész és Leonyid Ko­gan hegedűművész lesz hang- versenykörutat az Egyesült Államokban. Ugyanakkor két neves ame­rikai énekes: Blanche Thebon szoprán és Leonard Warren bariton hangversenyt ad majd a Szovjetunióban. Kogan január közepétől márciusig tartózkodik majd az Egyesült Államokban. Ez lesz első amerikai fellépése. Gilelsz november 10-én kezdi meg hathetes turnéját. Egyéb­ként ő volt az első szovjet ze­neművész. aki a második vi­lágháború után fellépett az Egyesült Államokban. (A „Daily Worker‘‘-ből) NEW YORK I PILLANATKÉPEK Lelki épülés — vagy gyöngédség telefonon át Röviddel ezelőtt olvasóik legnagyobb csodálkozására az amerikai folyóiratok arról adtak hírt, hogy Európában — az általános elképzeléssel ellentétben — az életet könnyebbé tevő, jobb technikai „újdonságok” vannak, mint Amerikában. Erre bizonyítékul felhozták azt, hogy az európai nagyvárosok­ban a telefontársaságok különböző kényelmi szolgálatokat vezettek be, s ha az ember egy bizonyos számot feltárcsáz Münchenben, mindennap friss ételrecepteket kaphat, beolvas­sák az esti színházi műsorokat, javaslatot tesznek a hétvégi kirándulásokra, Párizsban értesülni lehet a legfrissebb hírek­ről és az időjárásjelentésről. Berlinben megadják az alaphan­got a zenészeknek. Az ötlet annyira megtetszett az amerikaiaknak, hogy a New York-i telefontársaság programba vette a pontos idő- és az időjárásjelentést. Ezzel szemben a New York-i telefon másfajta teljesítmé­nyekkel és meglepetésekkel szolgál az előfizetőinek, s ezek a szolgálatok éppen annyira jellegzetesek ennek a városnak az életében, mint az, hogy magánkezdeményezésből származtak és magánemberek nyújtják őket. Ha például az ember felhívja a Cl—1200 számot, úgy néhány pillanat múlva zengzetes és iskolázott férfihang je­lentkezik, amely hosszabb prédikációt mond a reménységről és a bátorságról, majd előadását egy minden vallás számára érvényes imával fejezi be. Ennek a szolgáltatásnak a feltalá­lója és az imádság bemondója dr. John Suther land Bonnel presbiteriánus lelkész, New York egyik legelőkelőbb protes­táns templomának lelkipásztora. Imádságának és üzenetének szövege napról-napra változik. Amint a földalattin utazik, sétál, vagy egyházközségének tagjait látogatja, egyszerre csak papír után kotorászik a zsebében, előhúz egy régi borítékot, vagy meghívót és annak szélére jegyzeteket ír, amelyek ala­pul szolgálnak következő prédikációjához és imájához. Estén­ként templomának pincéjében magnetofonszalágra mondja a beszédet és az imát, amelyet a következő 24 órában tiz veze­téken keresztül mindenki hallhat, aki azt a számot felhívja. Ha viszont egy másik New York-i telefonszámot tárcsáz az ember, úgy a jámbor vigasztalás helyett egy kevésbé jám­bor vigasztaló magnetofonra felvett hangját hallhatja. A négy sorozatszámon jelentkező meleg, vibráló és buja női hang ez­zel fogadja a telefonálót: „Halló, darling, nagyon szeretném, ha megismerkednél velem négy remek fényképem útján. Küldj be egyetlen dollárt a postai költségekre”. Aki a hanghoz tar­tozó hölgyet látni is akarja, a Miss Brandy Lee álnéven szereplő telefontündérről négy pillanatfelvételt kaphat, ame­lyek a filmsztároktól megszokott pózokban és öltözékben áb­rázolják. A négy vezeték mindennap, helyesebben éjszakáról éjszakára, amikor egyedülálló férfiak egy simogató női hangra szomjaznak, szüntelenül foglalt: éjszakánként körülbelül négy­ezren hívják fel. Ezen túlmenően azonban naponta több mint 300 férfi rendeli és fizeti meg a négy fényképet. Az illető hölgy egy év alatt 100 000 do'lárt akar keresni, hogy utána anyjával együtt mosodaüzemet nyisson. Nemzetközi hely eggyűj lemén), kiállítás A világ 45 millió bélyeg­gyűjtője közül sokan részt vesznek a VI. Világifjúsági Találkozón. A VIT-en külön találkozókat rendeznek a bé­lyeggyűjtők számára. Ezenkí­vül a Szovjetunióban nemzet­közi bélyeg-kiállítás is nyílik meg. Az előkészítő bizottság már válogatja a gyűjteménye­ket A kiállításra a magángyűjtő­kön kívül sok ország is elküldi állami bélyeggyűjteményét, így Finnország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Bel­gium, Magyarország, Lengyel- ország, Csehszlovákia és más országok. A legjobb magán-gyűjtemé­nyeket díjakkal jutalmazzák. Az amerikai bélyeggyűjtők szövetsége felajánlott egy dí­jat, azzal a kikötéssel, hogy azt feltétlenül szovjet állam, polgárnak ítéljék oda. CSAK RÖVIDEM A világ legnagyobb száraz dokkja A kiéli Howaldt Művek hamaro­san megkezdi egy hatalmas szá­raz dokk építését. Ebben a dokk­ban a leghatalmasabb, 100 ezer tonnás hajóóriásokat fogják épí­teni, illetve javítani. Földalatti vasút a Néva alatt Leningrádban a földalatti vasút részére a Néva folyó alatt alag­utat építenek. Az építkezés egy- harmadrésze már elkészült. Az alagút a legkorszerűbb, úgyneve­zett süllyesztőszekrényes eljárással készül. A betörő vizeket magas le­vegőnyomással távolítják éli Tengeri hajó Cremonában Egy 720 tonnás 62 méter hosszú olajszállító tartályhajó a Pó-folyón egészen Cremonáig hatolt feli ÍKb. 250 km-re a tengertől.) Év­századok óta ez az első eset, hogy ily nagv haló idáig feljuthatott» A kínai kereskedelmi hajóílntta fejlődése A kínai kereskedelmi hajóflot* tát évente 100 ezer tonna ürtartal- mú hajóegységgel egészítik ki Hajóforgalom India és a Szovjetunió között Megindult a közvetlen szeméiv- hajó-forgalom India és a Szovjet- unió között. Térképes világóra Svájcban egy neuchateli elekt­romos készülékeket gyártó válla­lat különleges világórát állított elő. A készülék televíziós rádió­hoz hasonlít. Alul középen ór* mutatja a pontos helyi időt. A te­levízió vásznának helyén pedig nagy világtérképet helyeztek el. mely a világ államait ábrázolja- Elmés szerkezet, a térképen ál­landóan mutatja országonként » pontos helvi időt. Az igen érde­kes készüléket utazási irodákban- repülőtereken, nagy várótermek­ben stb. helyezik H* Európai képkiállítás Essenben Essenben a Hügel-villában euró­pai képkiállítást rendeznek a nyá­ri hónapok tartamára. A jelentő­ségében Németország határait messze túlszárnyaló kiállítás anya­ga a késő antiktól a rokokóig ter­jedő időszak alkotásait mutatja be. - * Aki már születése előtt megszólalt Ritka jelenségnek voltak fültanúi a sidmouthi (Anglia) Viktória kórház orvosai. Ugyanis egv mag­zat világra jövetele előtt 15 nerc­cel tiszta, jól hallható kiáltást hallatott. Úgy hallatszott — írja dr. Patrick Russel - mintha a bébi a szomszéd szobában kiáltott vol­na. Az orvostudomány történeté­ben ezideig mindössze 122 ilyen vagy ehhez hasonló jelenséget je­gyeztek fel. Legutoljára 1951-óen Kaliforniában történt, mikor a héthónapos magzat hangot adott. Szigorú óvatossági rendszabály A stockholmi oosta házaspárok részére elkülönített levelesládá­kat rendszeresít. A postaláda el­különítést igen sok házaspár kér­te. mivel kívánsága az volt. hogv kíváncsi házastársuk ne kapja kézhez a nekik szóló leveleket. Nemzetközi faluvillamosítási központ egy szerbiai faluban A szerbiai Jarmenovci község­ben ünnepélyesen felavatták az ENSZ műszaki segélynyújtási szervezet és a jugoszláv szövet­ségi végrehajtó tanács támogatá­sával létesített nemzetközi faluvil­lamosítási mintaközpontot. Ez lé­nyegében egv tudományos intézet, amely a villamoserő leggazdasá­gosabb falusi felhasználását ta­nulmányozza a mezőgazdaság fej­lesztése érdekében. Az új intézet első feladatai között szerepel a fény hatásának tanulmányozása a baromfiakkal kapcsolatban, mert megállapítást nyert, hogy ez a té­nyező döntő jelentőségű a tojás minősége és mennyisége tekinteté­ben. A mintaközpont törpe vízi­erőművekkel. gyümölcsfeldolgo­zó üzemmel és egyéb mezőgaz­dasági gyárrészleggel rendelkezik. aMiiimiiimiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiinimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Mennyit keresnek az európai uralkodók? A Life című amerikai folyóirat áttekintő jelentést közöl az európai uralkodók „fizetéséről és nyugdíjáról“ és azt írja, hogy az európai uralkodók általában véve sokkal jobban van- nÓik „megfizetve“, mint az Egyesült Államok elnöke. Eisenhower évi 100 000 dollár fizetést élvez és emellett S0 000 dollárt kap reprezentációs célokra, további 40 000-et utazásra. A Life szerint az angol királyi család teljes jövedelme 4,3 millió dollár évente, és ily módon „a legbőkezűbben van ellátva“. Erzsébet királynő személyes fizetése 1,3 millió dol­lár, ami a legmagasabb az európai uralkodók fizetése közül. Az amerikai lap szerint az angol királyi család után a holland királyi család következik. Julianna királynő 395 000 dollár fizetést húz évente, s ezenkívül 90 000 dollárt kap palotáinak karbantartására. Bemard herceg és Beatrix korona- hercegnő 80 000—80 000 dollárt kapnak fejenként. A többi európai uralkodó fizetése a következőképpen osz­lik meg: Gustaf Adolf (Svédország): 200 000 dollár, ehhez jön még évente 10 000 dollár a királyi kertekben termesztett virá­gok és növények eladásából, Haakon király (Norvégia): 140 000 dollár, továbbá külön 70 000 dollár Olav koronaherceg részére, Baudouin király (Belgium): 280 000 dollár, Frigyes király (Dánia): 350 000 dollár, Pál király és Frederica királynő (Görögország): 250 000 dollár és végül Charlotte nagyhercegnő (Luxemburg): 145 000 dollár évente. (MTI) imiiiiMiitiiimiiiiiMiiiiiimiiiiMiiinitiiitimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiitiimiimiiiiiiiiiimiiiiiiiHiiitiimiiiiiiiHiiiiiiiifiimiii A század végére megkétszereződik a Föld lakossága Az Egyesült Nemzetek Szervezete 700 oldalas statisztikát adott ki. A könyv adatai kiterjednek a világ minden népére, s nemcsak a jelenlegi lélekszámot tünteti fel, hanem a halam­dóságot, a születési arányszámol, a nyelveket és vallásokat is. Az évkönyvben közzétett adatokból kitűnik, hogy a Föld lakossága percenként 83, óránként 5000, naponta 120 000 és évente 43 millióval szaporodik. A Föld lakossága 1956-ban 2777 millió volt, s ha továbbra is az eddigi ütemben szaporo­dik, a század végére megkétszereződik. A Föld lakosságának több mint a fele Ázsiában él. 1955- ben Ázsia lakosságát 1481 millióra becsülték. Ázsia évi sza­porodása 24 millió, Amerikáé csak 7 millió, Afrikáé 4, Euró­páé és a Szovjetunióé pedig 3 millió. A Föld legnépesebb országa a Kínai Népköztársaság, utána \ India következik, — Hogy a művelődés meny - ] nyíre közkincs s a kultúra ; mennyire közös vagyon, arra j egy igen jellemző példát ho-1 zok fel. Sanghajban a régi; francia engedményes területen.; a francia gyárosok kutvaver- ; senypályát építettek. Ma? A j kínaiak annak a helyébe ti- j zenkétezer ülőhelyes termet j emeltek. Sőt ellátták esukha- j tó-nyitható tetőzettel is. — Lehet párhuzamot vonni! a kínai és magyar viszonyok \ között? — Kínában a miénktől me j rőben elütőek a társadalmi és I történelmi viszonyok, ame- j lyekben a mai nagy átalaku- j lás végbemegy. A Béke-Világ- j tanács egyik Stockholmba uta-; zó kínai küldöttjével is beszél-; tem erről -a hatalmas, bonyo-' luft társadalmi folyamatról. Ez a küldötteégi tag régebben Csang Kaj-sek tábornoka volt és Mao Ce-tungék ellen küz­dött éppen Pekingben. Ott azonban felismerte az egész vállalkozás téves és hibás vol­tát. Feladta a várost küzde­lem nélkül, majd Mao Ce-tung seregeihez csatlakozott és ve­lük harcolt tovább. IVTa már széles rétegek munkálják a Kínai Népköztársaság boldo­gulását. Ezt a látogató nem is érzi meg egykönnyen. így jártam én is. Éppen a Peking melletti egyik termelőszövet- : kezeiben kérdeztem meg a tér-: melőszövetkezet egyik tagját, j vajon éltek-e azon a területen j a felszabadulás előtt nagy gaz- i dák? „Persze, hogy éltek!” — ! válaszolta. „Ez a föld majd- ; nem mind azoké volt!“ És I most hol vannak? — kérdez- j tem én. Erre rámutat a tsz. j tag az egyik tanyájukra: j „Most is ott élnek“. ‘És ho! j dolgoznák? — tettem fel me- j gint a 'kérdést. „Hát itt, a ter- j melőszövetfcezetben!” — rep- j líkázott ő ismét nagy nyuga- j lommal. — Elfogadják az ön ! vezetését? — ámultam, mire j így szólt, s ez tulajdonképpen j a történelem végszava: — Próbálják csak meg — ; nem elfogadni!...

Next

/
Thumbnails
Contents