Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-25 / 47. szám
I 1957. JÜNITTS 25, KEDD »» j^»» <<« ««^^^<<« P RÁCKEVE ÉRD (Folytatás az első oldalról.) — Nagy munka előtt áll ma az ország. Sárgul a kalász, érik a gabona. R néhány nap múlva az egész országban megkezdődik az aratás, s van, ahol már meg is kezdődött — mondotta bevezetőül Dögéi Imre elvtárs, majd így folytatta: — Ebben az évben a kormány hathatós támogatása, a dolgozó parasztság szorgalmas munkája, valamint a kedvező időjárás következtében jé termést takarítunk be. Ä terméseredmények most jobbak, mint az elmúlt évben voltak. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a dolgozó parasztság szorgalmas munkája nyomán biztosítva van az ország- kenyere. Ezután hazánk gazdasági, politikai helyzetét elemezte és foglalkozott az októberi ellen- forradalmi események előzményeivel. jellemezte az októberi napokat. Ezután a Nagy Imre—I .osonczi -csoport tevékenységéről szólott, majd ismertette a munkás-paraszt Dögéi Imre elvtárs beszél, mellette Horváth András elvtárs. az MSZMP Pest megyei bizottságának első titkára forradalmi kormány megalakulását és tevékenységét. Mit jelent a belterjesség ? A továbbiakban a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott. Airol szólott a miniszter, ®mi a dolgozó parasztokat is foglalkoztatja: milyen irányban fejlesszük mezőgazdaságunkat? Mi a termelés növelését nem biztosíthatjuk új, műveletiem területnek a termelésbe való bevonásával, mint ezt megteheti a Szovjetunió, a mi lehetőségeink korlátozottak. Egyedüli út áH rendelkezésünkre, éspedig az, hogy a művelésben levő területen többet termeljünk. A továbbiakban Dögéi elvtárs azt fejtegette, hogy mindenekelőtt azt kell tér. melni. ami a magyar mező gazdaságnak a gazdaságosabb, nagyon jövedelmező például a taJcarm ány te rmelés és az aprómag termesztés. Hangoztatta, hogy szükséges az állattenyésztés nagyarányú fejlesztése, különösen a minőségi állat tenyésztés létrehozása. E témacsoportnál megemlítette, hogy a mezőgazdaságban nemcsak többet, hanem jobbat és olcsóbban kell termelni. Mindezt úgy érhetjük el, ha a technika és a tudomány vív. Hiányait párosítjuk a szorgos munkával. A ml helyzetünkben a termelőszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok rendelkeznek azokkal a feltételekkel. amelyek biztosíthatják a terméshozamok évről évre való növeléséit. Mindez aifl jelenti-e, hogy a kormány az egyénileg gazdálkodókat nem segíti? Nem, nem azt jelenti. A kormány támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat is. hogy szorgos munkájukkal, gazdálkodásukkal minél nagyobb eredményeket érjenek el. Dögéi Imre elvtárs befejező- j sül a mezőgazdasági termékek forgalmáról és az árak alakú- j lásáról. beszélt. Ez is egy olyan kérdés — mondotta — ami különösképpen érdekli a dolgozó parasztságot. A kérdés lényege az hogy a beadási rendszer megszüntetése nem átmeneti jel- legű-e. És hogyan fognak tulajdonképpen alakulni a mezőgazdasági termékek árai? A begyűjtéssel kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy a begyűjtési rendszer megszüntetése nem átmeneti jellegű, tehát a begyűjtési rendszert I nem állítjuk vissza. A begyűj- | tési rendszer megszüntetése j természetesen nem azt jelenti, | hogy most már lemondunk a . városi lakosság és általában j az ellátatlan dolgozóki szerve- ! zett ellátásának biztosításáról. A városi lakosság és általában az ellátatlan dolgozók zavartalan ellátása biztosítása érdekében szükséges, hogy az állam megfelelő készletekkel rendelkezzen. A megfelelő állami készletek biztosítósa érdekében a jövőben termelési és felvásárlási szerződéseket köt az állam a termelőkkel. A szerződések feltételei úgy lesznek megállapítva, hogy azok a korszerű, gondos termelés esetén biztosítsák a termelők számára a jövedelmezőséget és a terméshozamok növelését segítsék elő. Ezenkívül a termelést elősegítő anyagokkal. műtrágya, vetőmag, hitel, stb. elsősorban azokat a termelőket látjuk el, akik szerződést kötnek az állammal. A szerződések kötését teljes mértékben a termelők szabad elhatározására bízzuk. Ami pedig a mezőgazdasági termékek árát illeti, erről a következőket tudom mondani. A mezőgazdasági termékek árát a jövőben nem adminisztratív úton. hanem megfelelő kereskedelmi politikával szabályozzuk. A mezőgazdasági árrendszer kidolgozása most van folyamatban. A kormány ezt majd rövidesen nyilvánosságra hozza. Meg fogjuk szüntetni az egyes termékek között a még meglevő nagyarányú áraránytalanságot. Az előzetes számítások szerint kb. a kenyérgabona ára valahol a 200—220 forint körül fog majd kialakulni. Az áraránytalanságok megszüntetése érdekében a hízott- sertés árát bizonyos mértékben csökkentjük, a szarvasmarha árát pedig felemeljük. A hízottsert és ára 15—16 forint körül fog majd kialakulni, a szarvasmarha árát pedig mintegy egy-két forinttal megemeljük. A leszerződött és a nasv tételekben jelentkező, valamint az egységes, jó minőségű áruért a tsz-eknek azonban lényegesen magasabb árat fogunk fizetni, mint a kis tételekben jelentkező, le nem szerződött vegyesáruért. A szarvasmarha esetében azonban lényegében csak a jó minőségű szarvasmarha árát fogjuk emelni. Az árkérdéssel kapcsolatban a kormánynak az az álláspontja, hogy a jövőben az árak emelésével nem lehet életszínvonalat emelni. A jövőben az életszínvonala csak annak emelkedhet, aki fokozza a termelést és csökkenti a termelési költségeket. Jobban élni. szebben ru- házkodni csak úgy lehet, ha többet, jobban és olcsóbban termelünk. Többet, jobbat és olcsóbban termelni viszont csak úgy leltét. ha megfelelő beruházást eszközlünk. ha a lehető legésszerűbben használjuk ki a termelési adottságokat, valamint a technika és a tudomány vívmányait. Mindezt azonban csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a dolgozó parasztság, megértve az idők szavát, magáévá teszi a párt és a kormány javaslatát, saját elhatározásából rálép a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodós útjára — mondotta befejezésül a földművelésügyi miniszter. F aros és nemzeti színű zászlókkal feldíszített teherautók, kocsik robognak a poros országúton, paraszti szekerek, vontatók váltják egymást, igyekeznek a falunapra. A Kisduna partján évszázados kőrisfák alatt sátrak sorakoznak, mindenféle jó étellel-itallal megtömve. Borjúpaprikás és a halászlé ínycsiklandó illattá száll a levegőben, készülnek a vendégek fogadására. Az ünnepség az új munkásőrség impozáns felvonulásával kezdődik, az emelvényen helyet foglal Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, a megye és a járás vezetői. A munkásörök parancsnoka jelentésével megkezdődött az ünnepség. Zászlót avatnak itt ma, s egyben névadó ünnepség is ez, ma veszi fel ez a munkászászlóalj Lakatos Péter elvtárs nevét, aki a Pest megyei öthónapos pártiskola tanára volt és az elleni orradalmár ok elleni harcban életét vesztette. A névadó mártír özvegye szalagot köt a zászlóra és szól a jelenlevőkhöz. Miközben a munkásőrök felvonulnak a díszemelvény előtt, a tér fölött tiszteletkört ír le a munkászászlóalj repülőgépe és virágokat szór az ünneplőkre. Ezután megkezdődik a járási nagygyűlés, Dögéi elvtárs beszél, majd a dunaha- taszti Sütőipari Vállalat párttitkára ötágú csillagot formáló kalácsot ad át a földművelésügyi miniszternek. A termelő- szövetkezet küldötte pedig új búzából sütött kenyeret ajándékoz jelképként és szerétéiből, amelyet a dolgozó parasztok éreznek a kormány iránt. Ezután kezdetét vette a vidám szórakozás, térefere, beszélgetés, amely jólesik a húst adó fák alatt egy-egy pohár sör mellett. A zenét három zenekar szolgáltatta, a kultúrműsorból a helyi szovjet alakulat ének- és táncegyüttesének műsora emelkedett ki, úgyszólván minden számukat ismételni kellett, utolsó táncszámukat, a Kiskatonát. négyszer tapsolta vissza a közönség. A környékbeli házakból, kertekből hatalmas virágcsokrokat kerítettek elő a ráckeveiek, s pillanatok alatt felvitték a színpadra, s átadták a színvonalas műsort nyújtó szovjet katonáknak. Ezután a Csepel Autógyár kultúreyyültese következett, énekszámaikkal, zongora- szólóikkal, szavalataikkal megérdemelt sikert arattak, különösen tetszett a közönségnek Antos Alajos szellemes konfe- ransza. Közben nagyszabású lovasbemutató zajlott le, amelyet a Kiskunsági Állami Gazdaság és a soroksári tangazdaság lovasai tartottak meg, ezenkívül futballmeccs, népi játék, este szabadtéri tánc tette kellemesSé, szívélyessé és felejthetetlenné a ráckevei falunapot, Pillanatfelvételek a falunapról — Országunk felszabadulása után, 1944-ben népünk férfiasán hozzálátott az új élet felépítéséhez — mondotta a többi között. — Jelenleg a falusi családok S0 százaléka szövetkezetben van, az ország művelhető területének 87 százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyik. A legfőbb gabonatermő vidéken a dolgozó parasztság 100 százaléka szövetkezetbe tö- j mörült. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a bolgár parasztok a munkásosztállyal szövetségben, a Bolgár Kommunista Párt és a népi kormány vezetésével bátran haladnak előre a fal- j vakod szocialista átszervezéshez vezető úton, anélkül, hogy a múltba visszatekintenének. A nagygyűlés után Dobi István elvtárs és Varban Canev, ! a Bolgár Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, valamint a j megyei, a járási és a helyi párt- és tömegszervezetek vezetői megtekintették a kiállított mezőgazdasági gépeket, ktsz-ek, ; földművesszövetkezetek és népboltok sátrait. Délután kezdetét vette a népünnepély, amelyet 3 óra ; körül hatalmas nyári zivatar zavart meg, percek alatt nagy mennyiségű víz zúdult a szigetre, az emberek a sátrak alatt próbáltak menedéket keresni. A földművesszövetkezet, borkóstoló sátra előtt szüntelenül mérték a jó csengődi rizlinnet, balatonmellékit, ezerjót, szegedi kadart. Még magasabbra hágott a jókedv, s a fiatalokon nem foghatott ki az eső, mert a zenekar emelvénye előtti füves térségen deszkapallőkat raktak le, s ezen perdültek táncra. így ért véget az érdi falunap, Gáli Sándor j S okáig fognak emlékezni az érdiek az ófalui szigeten megrendezett falunapra. Ki gondolta volna, hogy ennyien eljönnek, hogy meghallgassák az ünnepi szónokot és részt vegyenek az érdiek rendezvényén. Itt vannak a százhalombattaiak, zámoriak, diősdiak, felvonultak a környező termelőszövetkezetek, állami gazda- . súgok dolgozói, valóságos mezőgazdasági gép bemutatót tartottak, kivonultak az érdi kisipari termelőszövetkezetek, és kínálják szebbnél-szebb portékájukat. Dobi elvtárs beszéde után, amelyet sokszor megtapsolt a több ezer főnyi hallgatóság, Varban Canev, a Bolgár Nép- köztársaság ideiglenes ügyvivője köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Beszédében foglalkozott a bolgár nép harcaival, amelyeket az elnyomók ellen folytatott. Szekeres Erzsébet és Bagi Ilona a rekkenő hőségben jó hideg sörrel csillapítják szomjukat Fénykép: Vona Béla A munkásőrség díszlépésben vonul el Dögéi Imre földművelésügyi miniszter előtt Wagner Károly és Kunder János dunaharaszti parasztok megvitatják Dögéi Imre beszédét Vásárolják az ajándékot a ráckevei falunapon DÖGÉI IMRE: Nagy munka előtt áll az ország A mezőgazdasági termékek forgalmáról és az árak alakulásáról
