Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)
1957-06-04 / 29. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Adrian i MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA I. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM ÁRA .10 FILLER 1957. JÚNIUS 4. KEDD Az idei népgazdasági terv jövő fejlődésünk záloga Ülésezik az országgyűlés Hétfőn délelőtt megkezdte munkáját az ország- gyűlés ez évi második ülésszaka. Napirendjén az 1957. évi népgazdasági terv, az 1957. évi költségvetés és javaslatok szerepelnek. Igen sok képviselő jelentette be, hogy részt vesz a vitában. A hétfői ülésen részt vettek a párt és a kormány vezetői, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testületek számos vezetője és tagja. Az egyik földszinti páholyban ott holtak a Francia Kommunista; Párt küldöttségének tagjai, élükön Raymond Guyottal. A Francia Kommunista Párt küldöttségét az ülés megkezdése előtt a páholyban felkereste, és üdvözölte Kádár János és Marosán György elvtárs. Az ülést Rónai Sándor elviárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Majd Pesta László jegyző felolvasta az eddig bejelentett Interpellációkat. Ezután az országgyűlés elnöke Kiss Árpád elvtársnak, az Országos Ten hivatal elnökének adta meg a szót. Több mint kétszázezer látogatója volt vasárnap a Budapesti Ipari Vásárnak Kiss Árpád beszámolója — A népgazdaság 1957. évi tervét igen nehéz gazdasági körülményekből kiindulva kellett kidolgozni — mondotta bevezető szavaiban a Tervhivatal elnöke. — Alapvetően ez az oka annak, hogy a terv ebben az évben szokatlanul késői időpontban kerül jóváhagyásra. Ezután a terv kidolgozását különösen megnehezítő tényekről szólott. Elmondotta: népgazdaságunkban az októberi ellenforradalmi események előtt sem volt szilárd egyensúly; A felemelt ötéves terv célkitűzései elszakadtak az ország tényleges erőforrásaitól, Az ellenforradalmi események súlyos anyagi károkat okoztak és összeadva az amúgyis jelentkezett gazdasági nehézségekkel* katasztrófával fenyegettek. A termelés mélypontra esett, kifizetésre pedig több bér került, mint az előző hónapokban. A lakosság fogyasztása nem csökkent, hanem emelkedett. Világossá vált, hogy csak saját erőforrásainkra támaszkodva, a gazdásági élet rendbehozása csak hosszú idő alatt és igen nagy megrázkódtatásokkal valósítható meg. Ezért fordult a forradalmi munkás-paraszt kormány a Szovjetunióhoz és a többi baráti országhoz segítségért, amelyet meg is kaptunk. Ezután azokról a feladatokról szólott, amelyeket a terv kidolgozásakor meg kellett oldani, majd rátért a népgazdaság 1957. évi tervének ismertetésére. A nemzeti jövedelem és a termelés A terv előirányzata szerint a nemzeti jövedelem mintegy 9 százalékkal — 9 milliárd forinttal — kisebb lesz. mint amennyit az 1956. évi terv irányzott elő — mondotta — és csak mintegy 2 milliárd forinttal lesz több, mint amit 1956-ban ténylegesen elértünk. — A rendelkezésre álló energiabázis és a biztosítható nyersanyagellátás alapján az ipari termelés mintegy 68.2 milliárd forintban irányozható elő, ami 2,4 százalékkal magasabb ugyan, mint ami 1956- ban megvalósult, de csaknem 7 százalékkal alacsonyabb, mint amennyi az 1955. évi volt; Az átlagot meghaladó mértékben növekszik a könynyű- és az élelmiszeripar termelése. Változik az arány a nehézipar termelésén belül is, ami abban jut kifejezésre, hogy az átlagosnál jobban csökken a nagyobb energia- igényes és a beruházási javakat gyártó iparágak termelése. Nem haladja meg a tavalyi szintet a szén-, a viilamosener- gia-, a hengereltacél-termelés előirányzata sem, a kőolaj-, a cement-, a timföld- és az alu- miniumtermelés előirányzata pedig ennél is alacsonyabb. Mezőgazdaság, életszínvonal, beruházás 1957-ben a múlt évhez képest több mint 3 százalékkal emelkedik a mezőgazdaság termelése. Ezen belül a növénytermesztés mintegy 7 százalékkal növekszik, az állat- tenyésztés viszont az 1956. évi szint alatt marad.* A növénytermelésben legalapvetőbb változás a kenyér- gabona vetésterületének mintegy 480 000 holdat kitevő csökkentése és a takarmány- lélék termelésének előrelátható nagyarányú fejlődése, ami a népgazdaság szempontjából kétségtelenül igen egészséges folyamat, bár az 1957—58-as gazdasági évre gondot okoz, mivel — ha csak egészen kiváló terméseredmények nem lesznek — jelentős kenyérgabona importra lesz szükség. Ezután az állattenyésztés előirányzatairól beszélt, majd hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság területén ma két fontos feladat van: egyrészt a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, másrészt pedig a beruházások leggazdaságosabb felhasználása. — A kormány által elhatározott bérügyi intézkedések összege — hangsúlyozta — meghaladja az 5 milliárd forintot, ez, r a kötelező beadás Dr. Münnich Ferenc, Dobi István és Kádár János hallgatja ' ■■ Kiss Árpád beszámolóját rendszerének megszüntetése igen jelentősen, mintegy 14 százalékkal emeli a lakosság vásárló erejét. A terv biztosítja a meg'növekedett vásárlóerő lekötéséhez szükséges árualapokat és ezen kívül mintegy 4 milliárd forint összegben előirányozza a kereskedelmi készletek feltöltését, — A megnövekedett életszínvonal anyagi megalapozása — mondotta továbbiakban a Tervhivatal elnöke — azzal a következménnyel jár, hogy a lakosság fogyasztási alapja 1957-ben a nemzeti jövedelem szokatlanul nagy hányadát veszi igénybe, ezért felhalmozásra csak igen kis összegek jutnak. Állami eszközökből a terv szerint 1957-ben 21100 lakást kell átadni, többet mint 1953— 54-ben együttvéve. Mintegy 20 000 további lakás felépítéséhez az állam hosszú lejáratú kölcsönt és építőanyagot biztosít. 1957-ben mintegy 200 nagyobb beruházási építkezést" le kellett állítani. A 8,2 milliárd forint összegű beruházáson felül a meglevő állóeszközök pótlására, korszerűsítésére 4,6 milliárd forint felújítási keretet irányoz elő a terv. Ezután rátért a külkereskedelem tervének ismertetésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a baráti országok segítségével — a gazdaságpolitika régi hibái és az ellenforradalom által okozott rendkívül súlyos károk ellenére is — olyan terv kialakítása vált most lehetővé, amely ebben az évben biztosítja a népgazdaság egyensúlyát. Az 1957. évi terv reális, megalapozott, éppen ezért módot ad a kitűzöttnél jobb eredmények elérésére. Ezután Antos István elvtárs, pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. Antos elvtárs beszámolóját Olt Károly országgyűlési képviselő, az 1957. évi állami költségvetés előadójának ismertetése követte, aki a terv- és költségvetési bizottság nevében megállapította: a beterjesztett 1957. évi állami költségvetés megfelel az 1957. évi népgazdasági tervnek. Olt Károly elvtárs beterjesztése után mindkét napirend felett megkezdődött a vita* Vasárnap már a nyitás pillanatától, kezdve valóságos ostrom alatt állott a Budapesti Ipari Vásár. A közvetlen autóbuszjárat már Budán, a vásárt megközelítő trolibuszok, villamosok pedig ugyancsak útvonalaik legelső állomásaitól kezdve annyira megteltek, hogy ember többé a kocsikra rá nem fért. Az özönlés megszakítás nélkül délután 6 óráig tartott, csak akkor kezdett némileg ritkulni a vásár felé igyekvő tömeg. A vásár fölött szinte percenként keringtek a sétarepülőgépek. A vásárnak vasárnap kétszázezer látogatója volt. A vásár felkészült erre a nagy látogatottságra. Minden üzeme, beleértve a vendéglátó- ipart is, a legnagyobb teljesítményre volt berendezkedve. A közönség megelégedéssel és nagy érdeklődéssel szemlélte a magyar ipar régen nem látott bemutatóját, amely végre képet adott arról, milyen nagy méretben és milyen sokoldalúan fejlődött a magyar ipar; A helyi iparok bemutatói is általános érdeklődést keltettek; Vasárnap derült ki, milyen nagy vonzóereje van a vásár által rendezett, a nyári időszámítás miatt ezentúl este 9 és 11 órai kezdettel bemutatásra kerülő szélesvásznú filmelőadásoknak, a ruhabemutatóknak és a vásár sorsjátékának. A vásár szabadtéri kiállítási részlegén méltán kelt kellemes feltűnést a Váci Híradástechnikai Anyagok gyárának egy többmilliós világvárosnak is becsületére váló új hírlap- pavilonja, A pavilon nyáron szellós és tiszta, télen zárt és kitűnően fűthető. Pesten már fölállítottak néhányat belőle, de ideje lenne, hogy valamennyi nagyobb hírlapárusító helyet ilyennel cseréljenek ki (Lelkes István felvétele) Szépen sikerült az idei pedagógus nap Vácott Több hetes felhős, borongás időjárás után szombaton ragyogó napsütésben ébredt a város. Az utcák — mint, minden reggel — most is megelevenedtek nyolc óra előtt, de ezen a napon szokatlanul színes, kedves képet nyújtottak. Több száz iskolásgyerek ünneplő ruhába öltözve, virágcsokorral a kezében igyekezett tanintézete felé. A pedagógus nap idei szép ünnepségeiből részt kértek a hivatalos szervek, a hálás szülők és a kis tanítványok is. A középiskolák, általános iskolák, napközik és óvodák nevelőinek szombaton reggel az alábbi dísztáviratot kézbesítette a postás: A pedagógus nap alkalmából a végrehajtó bizottság nevében őszinte szeretettel köszöntjük pedagógusainkat. Kívánjuk, hogy eredményes munkájukkal szolgálják az emberi haladást, a szocialista haza érdekeit, neveljék becsülettel gyermekeinket s igaz hivatásuk teljesítését kísérje boldog megelégedés. Vác, 1957. június 1. Városi Tanács végrehajtó bizottsága Az iskolák tantermeit már jóval a tanítás megkezdése előtt feldíszítették, felvirágozták. A Báthori-utcai iskolában osztályonként köszöntötte egy-egy diák az osztály főnökét és ’a többi tanárt is. Szombaton este a várossal szemközti Pokol-szigeten a város legnagyobb fiúiskolájának szülői munkaközössége ízletes halvacsorával vendégelte meg a tantestületet. Megelőzően Arany János irodalmi emlékestet rendezlek és annak bevételéből fedezték az ünnepi vacsora költségeit. A Hámán Kató utcai leányiskolában is a szülők és tanulók kinyilvánították hálájukat. szeretetüket az iskola tantestülete, igazgatósága iránt. Vasárnap délután az iskola udvarán gyülekeztek a szülők. A szülői munkaközösség elnöke a himnusz elhangzása után ünnepi beszédben köszöntötte az iskola nevelőit, majd 800 tanuló színpompás tomabe- mutatója következett; Hasonló kedves ötletekkel színesítették a többi iskolákban is az 1957. évi pedagógus napot. A nevelés megbecsült munkásai érezték a feléjük áradó szeretetet és bizalmat és ez erőt ad nekik további munkájukhoz. A pedagógus nap alkalmával a városi tanács 45 pedagógust jutalmazott összesen 21 000 forint pénzjutalomma1 Horváth Imre elvtárs előadása az MSZMP Központi Bizottsága politikai előadássorozatában A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikai előadássorozatának ötödik előadását hétfőn délután tartották a Néphadsereg Központi Tiszti Házában. Fehér Lajos elvtársnak, az MSZMP intéző bizottsága tagjának megnyitó szavai után Horváth Imre elvtárs külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja tartott előadást „A szocializmus és a demokrácia nemzetközi összefogása — nemzeti függetlenségünk döntő biztosítéka” címmel, 15 brigád van versenyben A Dunakeszi Jármű javító Vállalat KISZ-szervezetének kezdeményezésére Seprényi Elek alvázlakatos és Jónás János villanyhegesztő ifjúsági brigádja a moszkvai VIT tiszteletére versenyfelhívással fordult a vállalat valameny- nyi brigádjához. A verseny- értékelést a megadott termelési százalékok alapján, havonta az üzemi szakszervezet végzi. Az első három helyezettet a KISZ-szervezet jutalmazza! Helytálltak-e a megye pedagógusai? Lapunkban cikket közöltünk a megye pedagógus-helyzeté-; ről, melyben megírtuk, hogy az ellenforradalmi események miatt igen kevés iskolában volt tanulmányi kiesés. Ebből a tényből azt a következtetést vontuk le, hogy a megye pedagógusai valamennyien helytálltak az‘ellenforradalmi időben. Igaz ez a tény, ha csak azt nézzük, hogy a pedagógusok bejártak-e az iskolába, tanítottak-e. Egy pedagógus helytállása azonban nemcsak azon múlik, hogy helyén van-e, hanem azon is, hogy mit, hogyan tanít, mit hogyan cselekszik. Ezen a téren már nem ilyen biztató a helyzet és sajnos megyénkben is akadtak olyanok, akik az ellenforradalmi időkben nem egészen úgy viselkedtek, ahogyan az népi demokráciánk pedagógusaihoz illett volna. Méltán keltett elégedetlenséget rendszerünkhöz hű pedagógusaink között az az általánosító megállapítás, melyet helytelenül tettünk és le kell szögeznünk azt, hogy sajnos Pest megyében is akadtak olyan pedagógusok, akik nem bizonyultak méltónak a beléjük helyezett bizalomra; Ezt kötelességünk volt megmondani a többi pedagógus érdekében.
