Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-21 / 44. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Tudomány, művészet, irodalom (5, oldalon) J [ . ' 1 1 AZ MSZMP P E S T M E G YE 1 B 1 Z 0 T T S Á G A É S A M E GYEI T A N Á C.S LAPJA J I. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1957. JÜNIUS 21, PÉNTEK ■smmimHiimmiuiiiiHiiiiufiiimiiiniiiniuniiitiimiiiiiiiti Csemege lesz | a pilisi sajmeggyből | | A vadon termő sajmeggy, | |ha megérik — a madarak 1 | csemegéje. Az Erdei Ter- l |mék Vállalat elsősorban a | | pilisi erdőségekből most | |nagy mennyiségű sajmegy. | 1 gyet gyűjt a likőr- és kön- l fzervgyárak részére. Ez a I | zamatos és vitamindús er- 1 | dei gyümölcs ugyanis — 1 ! magas illóolaj- (kumarin-) | | tartalmánál fogva — kivá- | 1 Idán alkalmas likőrfélék és 1 I konzerváruk ízesítésére. | ^tniiiuimiiiuiimtiuiiiumiimiunutuiiiuuiiiiiiimiiiiiiiiŰ Mao Ce-tung beszédét „A népen belüli ellentmondások helyes megoldásáról” a Népszabadság mai száma közli. Mao Ce-tung beszédében be­vezetőként az ellentmondások két különböző típusát (a köz­tünk és ellenségeink közötti, valamint a népen belüli ellent­mondásokat) fejtegeti. A rendkívül érdekes, számunkra igen időszerű és sokatmondó beszéd második részében az ellenfor­radalmárok elnyomásának kérdéséről beszél Mao Ce-tung, míg a beszéd harmadik része a mezőgazdasági szövetkezéssel foglalkozik. A negyedik részben a nagyiparosokról és a keres­kedőkről, míg a beszéd ötödik szakaszában az értelmiségiek helyzetéről esik szó. A hatodik szakasz a nemzeti kisebbségek kérdésével, a hetedik az egységes tervezéssel és állami szabá­lyozással, a nyolcadik a „virágozzék minden virág” jelszóval, a kilencedik az elszigetelt sztrájkok és zavargások kérdésével foglalkozik. A beszéd tizedik szakaszában Mao Ce-tung fel­teszi a kérdést: lehet-e a rosszból jó, majd ezt követően a tizenegyedik részben a takarékosságról, a tizenkettedik sza­kaszban Kína iparosodásáról beszél. Mint ismeretes, Mao Ce-tung beszédét a Kínai Állam­tanács XI. bővített ülésszakán. 1957. február 27-én mondotta. Jól haladnak a mezőgazdasági munkákkal- de miért idegenkednek a kombájntól a ráckevei járásban ? Műanyag újdonságok A hazai ipar rövidesen meg­kezdi a silón nevű cseh mű­anyagból különféle háztartási használati tárgyak gyártását. Elsősorban olyan eszközöket készítenek belőle, amelyeknél lényeges a hőállóság. A sil°n- ból készült tárgyak sterilizál- hatök. Elsősorban teaszűrő- ket. tojásfőzőket és kompótos készleteket préselnek belőle. A harmadik negyedévben a törhetetlen polietilénből szap­pan- és fogkefetartót és ke­nyérkosarat készítenek. Meg­kezdik a kölnis flakonok elő­állítását is. Budapesten, a Lenin körúti műanyaigboltban a napokban már árusítják a 30 és 50 centiméter átmérőjű újfajta műanyag csipkéket. Ötletes újdonság lesz az ugyancsak törhetetlen anyag­ból készült turista üveg, hoz- závaló pohárral. Szombaton nyílik „A magyarországi ellenforradalom 1956. október 23.—november 4.“ című kiállítás Június 22-én, szombaton nyí­lik meg a Legújabbkori Tör­téneti Múzeum a József nádor tér 7. alatt. Az új múzeum el­ső kiállítása a magyarországi ellenforradalom dokumentu­mait tárja a magyar dolgozók elé. A kiállítás címe: „A ma­gyarországi eílenforradalom 1956. október 23—november 4.“ Számos fényképpel, eredeti írásokkal és más tárgyi bizo­nyítékokkal szemlélteti az el« lenforradalom eseményeit, ősz. szefüggéseit, az ellenforradal­márok aljas céljait. A nagysza­bású kiállítást szombaton 13 órakor Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitja meg. A ráckevei járás dolgozó pa­rasztsága nagy szorgalommal fagott hozzá kora tavaszon a mezőgazdasági munkálatokhoz. A szorgalmas munkának nem is maradt el eddig az eredmé­nye, ezt bizonyítja a gondosan megművelt határ. Ezidáig el­maradás nem tapasztalható a soronlevő mezőgazdasági mun­kákban; Bár a korábbi csapadékos idő akadályozta a pillan­gós- és szálastakarmány kaszálását, ezeket mosta­náig jóformán teljesen be­takarították. Á víz alá került rétterületeket most kaszáljak. Az egyéni gaz­dák és a termelőszövetkezetek egyaránt igyekeztek a kaszá­láshoz, gyűjtéshez a legjobb időt kihasználni, hogy minél nagyobb tápértékű takarmányt kapjanak. A gépállomás rend­sodrókkal segítette a tsz-eket, hogy minél kevesebb legyen a levélhuliiás a lucerna- és here­gyűjtésnél. A pillangósok első kaszálásánál több helyen mag- lucernát is hagytak kísérlet­képpen. Kipróbálják: az első vagy második kaszálásé mag lesz-e jobb, melyik hoz bővebb termést. Második kaszálásnál ugyanis a tapasztalat szerint mér sok­kal több kártevő pusztítja a lucerna-magot, mint az első- néL Jól fejlődnek a kapások. Az egész járás területén időben végezték el az időszerű nö­vényápolási munkákat. Ez is a gazdák megnövekedett terme­lési kedvét bizonyítja. A ter­melőszövetkezetekben sincs elmaradás a növényápolásban. Igaz, már jó előre felmérték, mekkora területen tudnak ala­pos munkát végezni, csak ah­hoz mérten vetettek kapáso­kat. A tsz-ek igyekeznek a gé­pekkel is kapáltaim, bár ke­vésbé. mint tavaly. A dömsödi Dózsa Tsz — amelynek saját Zetorja van — egy 50 holdas táblán végzett gépi kapálást, ki­váló, gondos munkával. A járásban már részben be­fejezték, részben pedig most végeznek még egy-egy porha- nyító kapálást, aratás előtt. Megtörténtek az előkészü­letek az aratás-cséplésre is, hiszen egy hét múlva a járásban aratni lehet. Az egyéni gazdók megkötötték az aratószerződéseket, összeál­lították a cséplő csapatokat is A gépállomásnak nyolc kom­bájnja és a két aratógépe ,áll menetkészem Komoly problémaként je­lentkezik az, hogy a termelő- szövetkezetek nem szíveseb alkalmazzák a kombájnokat. Két kifogásuk van. Azt mond­ják: tavady sok szemet elszórt a kombájn, ezenkívül most magasak a gabonák, nem tud­ja majd jól kicsépelni, vagy pedig magas tarlót hagy. Egy­általán nem alkalmaz például gépi aratást a majosházi Uj Élet és a szigetcsépi Lenin Tsz. A majosházi Uj Életnél még csak érthető a gépektől való húzódozás, mert mostanában alakult. De a szigetcsépi Lenin a járás egyik legerősebb ter­melőszövetkezete, s tavaly ga­bonaterületének 80 százalékán géppel aratott. Nemrég építet­tek egy nagyszerű, betonozott tetővel ellátott kombájnszérűt is, így még arra sem hivatkoz­hatnak, hogy nehézségekbe üt­közik a kicsépelt gabona szá­rítása; A gépállomás és a járási agronónius rábeszélése el­lenére hallani sem akar­ill Mill II11111111111111 Hill it II Uimillríil 111 It II IMII Illllllll t.' lllllllllllll nak a kombájnaraíásról, inkább kiadták gabonate- riiletüket részibe aratni az egyénieknek. Pedig anyagi szempontból is jelentős a különbség a kézi és a gépi aratás között. Ha kéz­zel, kilencedében vágják le a gabonát, s utána kicsépelte- tilk. körülbelül a 20 százalékát, fizetik a munkáért. Ha 260 fo­rintért számoljuk is a búzának mázsáját, 10 holdnál a ráfor­dított betakarítási költségekre 5200 forintot számolhatunk. Kombájnaratásniál ugyancsak 10 hold költsége 1640 forint, Kombájn alkalmazásával te­hát 3580 forintos megtaka­rítást érhetnek el. A gépállomáson és a járási' tanács mezőgazdasági osztá­lyán — okulva az előző évek hibáiból — a gépi aratásnál és eséplésnél is a minőségi mun­kára helyezik a fősúlyt. Nem engedik meg, hogy rohanjanak a gépek, csak a mennyiségre törekedve. A legszigorúbban megkövetelik majd a gondos munkát. Naponta 120 mázsa téliszalámi A szalámi készítése néhány évvel ezelőtt még idény jellegű munka volt. csak a hűvösebb időben gyárthatták. A techni- ka azonban már a múlt évben száműzte a régi módszert: ventilátorokkal és hűtőbe­rendezésekkel alkalmassá tet­ték a feldolgozótermeket me­legben is a szalámi készítésé­re. A Szegedi Szalámigyárban most is készül szalámi, még­pedig naponta 120 mázsa.-Ez a mennyiség 30 mázsával több, mint a tavalyi, amit űj gépek üzemibehelyezésével értek el. A szegedi szalámi külföldre is eljut. Az idén a Német De­mokratikus Köztársaságba, Nyugat-Németországba, Cseh­szlovákiába, Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba .és Angliába szállít a gyár. Hol helyezkedhetnek el a most végzett tanulók? Az ellenforradalom pusztí­tása, a népellenes sztrájkok megnehezítették az ifjúság el­helyezkedési lehetőségét is. Megyénkben nemcsak a mun­kaerőgazdálkodás megyei szer­ve foglalkozik ifjúságunk ilyen irányú problémáival, ha­nem az MSZMP, a KISZ, a szakszervezetek, a KIOSZ és KISZÖV, továbbá a nagyobb országos vállalatok igazgatói­ból alakult társadalmi bizott­ság is. Június 22-én a megyei tanács nagytermében tartják első ülésüket. Farkas elvtárs, a megyei munkaerőgazdálkodási hivatal vezetője tájékoztatott bennün­ket a társadalmi bizottság je­lentőségéről: üzemeinkben, az állami gazdaságokban és a kisiparban minden lehetőséget figyelembe vesz a bizottság, hogy a végzett — általános és középiskolás — fiataloknak munkát biztosítson. — Pilla­natnyilag időszaki munkakör­ben helyezzük el a fiúkat és a lányokat — mondotta. A Nagykőrösi Konzervgyárban 200—300, Szobon a gyümölcs- exportnál 80—100, a ráckevei járás állami gazdaságaiban 150—200 ifjú nyerhet azonnali elhelyezkedést! 350—400 főnyi kisipari tanulót is munkába tudunk állítani; A gimnáziumokba, főisko­lákra és az egyetemekre 1200 —1300 megyei fiatal jelent­kezhet, de örömmel várják a vájártanulókat is. — Kérésünk az — folytatja Farkas elvtárs —, hogy fiatal­ságunk ne vonakodjon a köny- nyebb fizikái munkától. Nép­gazdaságunk megerősödéséig, tehát ebben az átmeneti hely­zetben, vállalják el a fölaján­lott fizikai munkát. I#ésőbb, ha teljesen kihevertük az el­lenforradalom garázdálkodá­sait, minden fiatal megtalálja a számára legmegfelelőbb he­lyet. Egyetértünk Farkas elvtárt­sal. A munkanélküliséget csak szívós munkával győzhetjük le. A vonakodás, az értelmet­len válogatás csak késlelteti a munkanélküliség teljes meg­szüntetését. A szülőkre, peda­gógusokra hárul a feladat, hogy ezt megértessék a fiata­lokkal. Épül az „új" Szigetszertm iklós Tudósítás a földrengés és az árvíz okozta károk helyreállításáról Államunk 13 millió hatszáz­ezer forintot bocsátott rendel­kezésre a szigetszentmiklósi árvíz és földrengés okozta ká­rok helyreállításához. A ta- I valyi földrengés következtében 140 lakás teljesen tönkrement, ebből 74 már kész. Hatvanegy új ház építését megkezdték. A- helyreállításra szoruló 1127 ház közül elkészült 1082, a többin még dolgoznak. é Az árvíz 30 házat tett tönk- ! re, ebből 10-et teljesen, a töb" 1 bit körülbelül 80 százalékos 1 mértékben újjáépítették. Az | árvíztől megrongált 171 ház- I ból 129-et teljesen, a többit 90 1 százalékos mértékben helyre- ! állították. | Az állam OTP-hitel útján I biztosította az építéshez szük- I séges anyagot és a munkabért. [ A károsultaknak csupán a = napszámos munkát és a fuvart I kellett fizetni. A helyreállítás I költségeinek nagysága szerint \ 15—25 óv alatt kell visszafi- ! zetni a kölcsönt, amely kamat- \ mentes; A lakóházakon kívül mint­egy hárommillió forintos ál­lami költséggel új üzleteket építettek, rendbehozták a ta­nácsházát. az iskolát és a töb­bi megrongálódott középületet. A tönkrement épületek he­lyett egy- és kétszobás kom­fortos lakásokat építenek. Kö* rülbelül 60—65 ezer forintba kerül a kétszobás és mintegy 50—55 ezerbe az egyszobás ház. Az új otthonok összehasonlít­hatatlanul szebbek, mint a ré­giek voltak. A tulajdonosok — noha kezdetben idegenkedtek az állami kölcsöntől — nagyon örülnek, megelégedettek. Igaz. hogy kisebb-nagyobb össze­gekbe nekik is belekerült az építkezés, tisztában vannak azonban azzal, hogy államunk segítsége nélkül aligha tudták volna felépíteni új házaikat. Új módszer a magas vérnyomás gyógyítására A Lett Tudományos Akadé­mia kísérleti orvostudományi intézetének munkatársai új módszert dolgoztak ki a hyper- tóniás (magas vérnyomás) megbetegedés gyógyítására. Számos tapasztalat • megmu­tatta. hogy az emberi szerve­zetre előnyös hatással vannak a levegő negatív töltésű ré­szecskéi — a „könnyű ionok’“. Ezek különösen nagy számban jelentkeznek nyáron a tenger­partokon. A „könnyű ionok”-nak a vérnyomás csökkentésére tett hatása hívta fel a kutatóorvo­sok figyelmét a levegő mes­terséges ionizálásának tanul­mányozására. Ez az eljárás kü­lönösen akkor válik szüksé­gessé, amikor a beteg nem változtathatja meg tartózkodá­si helyét, vagy pedig télen, amikor az ionok nem fordul­nak elő nagy tömegben a le­vegőben. Ebből a célból készü­lékeket szerkesztettek, ame­lyek rádium, stroncium és más anyagok segítségével ionizálják a levegőt. A beteg a készülék mellett ülve 5—10 perc alatt ugyanannyi iont lélegzik be. mint amennyit fél óra alatt a tengerparton. Egy-egy ilyen gyógvkeze’és a vérnyomást 20—40 milliméterrel szállítja le. A mesterségesen ionizált le­vegő előnyös hatását több száz hyrertóniás betegen kiprótwl- ták. ra az egész környék készül, kiváltképpen a szereplők. Két óra­kor a szovjet had­sereg helyi egységei művészeti csoportjá­nak előadása vezeti be a szór a!kozások gazdag sorát. Ez­után a Csepel Autó­gyár művészegyüttese következik, majd a Kiskunsági Állami Gazdaság, lovasai produkálják magu­kat. Délután hatkor Ráckeve—Tököl örök rangadó labdarúgó­mérkőzés. Az izgal­mas mérkőzéstől do­bogó szívek az éjfé­lig tartó tánc ideje alatt megnyugodhat­nak. Hát ez lesz a rác­kevei Dunapart park­ban. Ennyit és még többet látnak. hal­lanak azok, akik részt vesznek a já­rási nagygyűlésen... De hogy az előké­születek mennyi munkát igényelnek, azt csak a párt járási intéző bizottságán, a tanácsnál, a földmű­vesszövetkezeteknél tudják. No. és a rendezők, gatására a jelek sze­rint felvonul két já­rás népe. (Teherau­tók, mentesítő HÉV- járatok stb. gondos­kodnak a gyors és kényelmes utazás­ról.) A gyűlés után dél­után két óráig „jó ebédhez szól a nóta“ — egyszerre két ci­gányzenekar hang­szerein. A jó ebédről és a hozzávalókról pedig 19 földműves­szövetkezeti sátor gondoskodik. Az Apaji Állami Gazda­ság birka- és marha- pörkölttel, halászlé­vel és jégbehűtött tejjel vonul fel. Aki a tejet nem kedvel­né, felkeresheti a Szigetcsépi Tangaz­daság borkóstolóját, akinek pedig inkább sertéshúsra, mint halra fáj a foga, megtalálja a disznó­toros tálat (egészen olcsó áron) a Kís- kunlacházi Földmű­vesszövetkezet áru­sítóhelyén. A délutáni műsor­Készülődés a nagy napra szentmártoni, a má­sik a peregi úttörők rézfúvós zenekara lesz. Akkor már min­denki felébredt és kimosta az álmot a szeméből, sőt ünne­pi gúnyáját is felöl­tötte, tehát délelőtt 9 órára, felvonul a dabasi és ráckevei munkásőrség a du- naparti parkba, hogy pontosan megkezdőd­hessék a zászlóavatá­si és névadási ün­nepség. A zászlót a Csepel Autógyár ajándékozza, a mun­kásőr zászlóalj pedig a mártír Lakatos Pé­ter nevét veszi fel. Még folyik a vita, hogy ötösfogattal várják-e Dögéi Imre elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, földmű­velésügyi minisztert, vagy ne várják ötös­fogattal, de akárho­gyan is végződik a vi­ta, egy bizonyos, hogy Dögéi elvtárs tartja az ünnepi beszédet, amelynek meghall­A dunaparti park­éi ban valamiféle házat vagy házikót építenek a kőműve­sek. Ó, de mi nem ennek a születő ház­nak a kedvéért jöt­tünk ide, a dunapart hűs enyhet adó rez- gőnyárfái alá, hisz ennek az épületnek csak augusztus 20- án. a járási kiállítá­son lesz fontos sze­repe. Amiért ide­jöttünk: itt lesz jú­nius 23-án, vasárnap, a járási nagygyűlés, itt méricskélik a dísztribün helyét, ami később átalakul színpaddá, itt öntözik azt az ovális beton- : terecskét, ahol a nagygyűlés után a i fiatalság (meg talán i az idősebbek is) I ropják majd a tán- \ cot. Az ünnepség azon- i ban nem itt, a rez- \ gőnyárfák alatt, ha- i nem zenés ébresztő- \ vei kezdődik. Ahogyan a faluban I hallottuk, két rezes- \ banda ébreszti majd I Ráckevét vasárnap: \ az egyik a sziget-

Next

/
Thumbnails
Contents