Pest Megyei Hirlap, 1957. június (1. évfolyam, 27-52. szám)

1957-06-02 / 28. szám

1957. JÚNIUS 2. VASÁRNAP rtsi MEG WCirlap KÉT CSAPÁS az amerikaiak távol keleti politikájára Arra a két csapásra, ami rövid egy hét leforgása alatt érte az Egyesült Államok távol-keleti, nevezetesen a népi Kína elleni politikáját — nem igen számítottak a washingtoni Fehér Házban. Knowland szenátor — akit Csöng Kaj-sék leg­buzgóbb támogatójának ismernek — bizonyára több álmatlan éjszakán próbálta magával is elhitetni a tajpeji lázadásról ér­kező híreket s még jóformán „meg sem emészthette” a Taj- pejből érkező beszámolókat — máris újabb csalódás érte. És ez az újabb csalódás — ugyanúgy, mint a tajpeji tüntetések ténye — nemcsak az ő gondjait növelte: Nagy-Britannia kül­ügyminisztere bejelentette, hogy kormánya egyoldalúan eny­híti a Kína elleni gazdasági embargót. A két esemény látszólag teljesen különálló — noha alíca- ratlanul is összefügg egymással. Mindkettő a lehető legvilágo­sabban bebizonyítja a Kína elleni amerikai politika csődjét s mindkettő a maga leplezetlen meztelenségében világít rá az imperializmus belső ellentéteire. A szétrombolt tajpeji amerikai követség... A tajvani kormány főváro­sában, Tajpejben — mint is­meretes — a következő tör­tént: két hónappal ezelőtt Reynolds amerikai őrmester éjszaka lelőtt egy kínait. Az amerikai bíróság azonban hiú, a meggyilkolt kínai gyilkosát felmentette. Az elmúlt héten Liu özvegye megjelent az amerikai követség előtt és ott kijelentette, hogy nyilvános éhségsztrájkba kezd. Kínaiak ezrei gyűltek köréje, akik az­után megrohanták az amerikai követséget, leszaggatták az amerikai lobogót, összerombol­ták a követség épületét, fel­gyújtották az amerikai autó­kat és tizenkét amerikai dip­lomatát hatalmas kőzáporral helybenhagytak, akiknek egy részét kórházba kellett szállí­tani. Az amerikai követség elleni ostrom hatalmas tüntetéssé változott, amelyben — a New York Times becslése szerint — mintegy ötvenezer kínai vett részt. A követség után a többi amerikai épület követke­zett, ahonnan ugyancsak kido­bálták a bútorokat, rádiókat — és két amerikait is kirepí­tettek az ablakon: s i Csak a rendőrség közbelé­pése — amely egyébként órá­kon át közömbösen szemlélte a tüntetőket — akadályozta meg, hogy néhány amerikai katona és diplomata az „örök vadászmezőkre“ távozzon. Ez történt nyolc nappal ez­előtt. Ami azonban az esemé­nyek után következett be s amit az amerikai lapvállala­tok rotációsgépei sok tízmillió számban nyomtattak ki — az már a tajpeji tüntetések szinte világpolitikai jelentőségét tük­rözi. Idézzünk csak a lapok­ból. Washington Post: „A formo- zai (tajvani) kirobbantás két­ségessé tette Amerika 'kínai politikájának alapjait“. A New York Herald Tribu­ne-ban Walter Lippmann ír­ja: „A jelenlegi amerikai po­litikának nincs jövője és re­ménytelen, kudarcra kárhoz­tatott kísérletet jelent arra. hogy a formozai (tajvani) kí­naiakat visszatartsák az anya- országbeli kínaiakkal való megegyezéstől“. És idézzünk egy angol la­pot, az erősen konzervatív Spectatort: „Amerikának be kell látnia, hogy Dülles Kí­nája senkit sem képvisel. Taj­pej után nincs többé ürügy makacsul szemet hányni a va­ló tények előtt“. Radford tengernagy, Nixon alelnök, Dulles és Knowland mint a Washington Post and Times-Herald írta — elvörö­södtek dühükben, amikor a tajpeji tüntetésekről tudo­mást szereztek. Az amerikai politikusok másik része azon­ban, akik inkább hajlanak a realitások iránt, most a taj­peji események után egyre hevesebben bírálja a Kínai Népköztársasággal szembeni amerikai politikát. Hiszen most az egész világ előtt be­bizonyosodott, hogy a népi Kí­na gazdasági és politikai elszi­getelésére irányuló politika — amelynek egyik sarkpontja a tajvani csangkajsekista báb­kormányzat támogatása — a csőd szélére jutott. A szená­tusban arról keseregnek, hogy hiába adtak az elmúlt nyolc év alatt Csang Kaj-seknek 2000 millió dollárt katonai és 750 millió dollárt gazdasági segélyre -r- a Tajvanon lakó kínaiak „hálátlanok marad­tak Amerika iránt". Mindenesetre — akár elis­merik Washingtonban, akár nem — a tajvani imperialista- ellenes megmozdulás megin­gatta a Távol-Keleten az ame­rikai politika pilléreit. Ázsia és Afrika népei szolidaritásukat nyilvánították a tüntető tai- pejiek iránt — az Egyesült Államok számára pedig egy. re nehezebbé válik a népi Kína diplomáciai el nem isme­rése. A léket kopott embargo 24 ÓRA A VILÁGPOLITIKÁBAN A JVA t* ESEMENYE a Reuter jelentése szerint pénteken a Csendes-óceán /l középső része feleit nagy magasságban felrobban­tották a második — az elsőnél nagyobb — angol hidrogén­bombát. Vgy látszik, hogy az angol imperialista körök, ame­lyek háborúra spekulálnak, továbbra is az „erőszak“, az „erő“ fegyveréhez folyamodnak. A világ dolgozóinak til­takozására az a válaszuk, hogy újból kísérleteznek az atomfegyverekkel. A jelentés szerint a négymotoros bom­bázó, amely a hidrogénbombát ledobta, különleges festék­kel volt fehérre festve, hogy csökkentsék a borzalmas erejű robbanás hőhatását. A négymotoros bombázó a hid­rogénbomba kidobása után nagy sebességgel irányt vál­toztatott s az 50 másodperccel később bekövetkezett rob­banás során a gép már mintegy 15 mérföldre volt a rob­banás színhelyétől. Úgy látszik, hogy ma még a fegyverkezés irányítói próbálkoznak, de a néptömegek mozgalma megálljt kiált és előbb-utóbb lefogja az atomfegyverekkel fenyegetőzök kezét. Még mindig nem sikerült megoldani a francia kormányválságot A kormányalakítással meg­bízott Pflimlin szombaton megjelent a köztársaság elnö­kénél és tájékoztatta őt ta­nácskozásainak eddigi eredmé­nyeiről. Kiszivárgott hírek szerint «4 ss o & Nagy taps csattant fel a brit parlament akóházának padsoraiban, amikor Selwyn Lloyd külügyminiszter beje­lentette: Nagy-Britannia eny­híti a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelem korlá­tozásait, az úgynevezett em­bargót. Márpedig ilyen nagy tapsra ritkán kerül sor az alsóházban. Ezentúl mintegy kétszázféle cikkel többet ex­portálhatnak a brit kereske­dők Kínába, köztük mozdo­nyokat, gépkocsimotorokat, traktorokat, bizonyos szer­számgépeket, vegyi- és gumi­árukat stb. — amelyek eddig embargó alá estek. Királyi összeesküvés MI IS AZ AZ EMBARGÓT nn mm ni mi ii 11 j ii h [ im m „ m ii „ m im M111 rí int:;,- Ez a spanyol eredetű szó azt a | tilalmat jelenti, amelynek értelmé- I ben egy kormány megakadályoz- I hatja saját, vagy idegen hajóknak, § hogy kikötőit bizonyos rakomá- | ny okkal elhagyják. Ilyen eset i többször előfordult, például a na- i póleoni háborúk során is. Az em- S bargó elsősorban háborús intézke- ! dés, s ezért a nemzetközi jog meg- | engedhetetlenaek tartja, különö- ! sen békeidőben. A jelenlegi „em- | bargót” az Egyesült Államok kez- | deményezésére léptették életbe 1 hat esztendővel ezelőtt, a szocia- | lista országok ellen. Az úgyneve- i zett Battle-lista százezer árucikk I szállítását tiltotta meg — s a népi | Kínával szemben még ezt is meg- I szigorították a koreai háború ide- I jén. Ezeket a megszigorításokat az § angolok többé nem tartják maguk- i ra nézve kötelezőnek. I Párizsban már több hónapja 1 folynak tárgyalások a Kínával folytatott kereskedelmi kap­csolatok kérdésében — a NATO-országok és Japán rész­vételével. Az amerikaiak ma­kacsul ragaszkodnak az em­bargó fenntartásához, az an­golok viszont egyre fenyege­tőbben érzik gazdasági tevé­kenységükben a nagy lehető­ségéket tartogató kínai piac hiányát. Ugyanis nőn keve­sebbről, mint a font stabilitá­sáról van szó. másrészt pedig a hátsó kapukon a japánok és a nyugatnémetek máris óriási üzleteket kötöttek a népi Kí­nával, sőt egyes hírek szerint az amerikaiak is jelentős szál­lításokat eszközölnék titokban — á brit szövetséges háta mö­gött. Nagy-Britannia most egye­dül cselekedett. Ez azt mutat­ja, hogy London és Washing­ton útjai kettéváltak Peking­gel szemben s minden való­színűség szerint a londoni út­ra lép hamarosan Japán, majd Nyugat-Németország, Francia- ország, Belgium és más NATO- országok is. Az Egyesült Államokban ag­godalmaskodva fogadták a brit elhatározást és joggal feltéte­lezik, hogy ez a lépés aláak­názza az egész embargó-rend­szert. Ugyanis a többi ország is erre az útra tér majd, attól tartva, hogy Anglia monopol- helyzetbe juthat a kínai pia­con. Az ártatlannak látszó királyi | csók mögött — amely egy hét-1 tel ezelőtt a bagdadi repülő- \ téren csattant el — egy mind | nyilvánvalóbbá váló királyi | összeesküvés körvonalai rajzó- | lódnak ki Egyiptom és Szíria | ellen. A humuszt viselő Szaud, \ szaudarábiai és az egyenruhás | Fejszal, iraki király a bagdadi | titkos tanácskozásokon meg- | egyeztek abban, hogy az arab | államok Egyiptom körül kiala- | kuló szövetségét igyekeznek § (az Eisenhower-doktrina esz- | méi szerint...) keleti és nyu-1 gáti arab hlokkra bontani — | és így sarokba szorítani az im- 1 perializmus ellen erőteljesen I küzdő Egyiptomot és Szíriát 1 Ez a két nagy csőd együtt adja azt a nagy vereséget, ame­lyet a népi Kína elleni amerikai politika szenvedett s amit aligha heverhet ki. A realisztikusabb washingtoni politikusok, úgy látszik, minden eshetőséggel számolnák. Ezt bizonyítja, hogy Bohlen volt moszkvai amerikai nagykövetet most Mani­lába helyezték, ahol — a Newsweek szerint — felkészül a pekingi amerikai követség vezetésére. A lap szerint ugyanis egy-két éven belül várható a népi Kína amerikai részről való diplomáciai elismerése. Lehet, hogy ez túl merész számítás? Két héttel ezelőtt azonban a tajpeji tüntetésekre sem számítottak, az embargó elleni egyoldalú brit lépést sem feltételezték... A jövő majd választ ad a találgatásokra, Sebes Tibor Pestmegyei Villany- és Épületszerelő Vállalat, BUDAPEST, XI., BOCSKAI UTCA 14. TELEFON: 268—980. Elvállalunk közületektől rövid határidőre is villany- és vizvezetékszerelési munkákat. mmm® kis hitei AUSZTRIÁBAN 1956 ban 213,2 millió schilling értékű va­gyon pusztult el tűzvész kö* j veíkeztében. j PENNONGBAN az elmúlt húrom héten ÍJ gyermek halt meg influenzában és összesen több mint 70 ezer ember be­tegedett meg. A HANNOVERI volks-va- gon-üzemben pénteken mintegy ötezer munkás sztrájkolt. JÉGESŐ PUSZTÍTOTT Ze­nien, jugoszláv ipari központ­ban. A jégeső óriási kárt oko­zott. A TASZSZ KÖZLI: a vnu- kovói repülőtérről pénteken elindult első útjára egy 70 utast szállító TU—104-es re* pülőgép. N. KISI japán miniszterel­nök pénteken Bangkokba ér­kezett, ahol a thaiföldi minisz­terelnökkel tárgyalt. AZ UKRÁN SZSZK Legfel­sőbb Tanácsának negyedik ülésszaka befejezte munkáját. INDIAI LAP SZERINT Tajvan csatlakozni kíván a kí­nai szárazföldhöz. A LIBANONI KORMÁNY betiltott minden nyilvános tüntetést. FAGERHOLMOT a finn parlament elnökévé választot­ták. ATHÉNI JELENTÉS SZE­RINT újból az ENSZ elé ke­rül a ciprusi probléma. belgradbúl jelen­tik, hogy angol színtársulat érkezett a jugoszláv főváros­ba. HAT FRANCIA SZÍNIGAZ­GATÓ Moszkvába utazott, a küldöttség mintegy két hetet tölt a Szovjetunióban. A FRANCIA DOLGOZÓK BÉRMOZGALMA tovább ter­jed. Szombaton Párizs egyik legnagyobb áruháza bezárta kapuit. Az autóbuszvezetők és kalauzok részleges munkabe­szüntetéssel adnak hangot bérköveteléseiknek. PÁRIZSBAN szombaton megkezdődtek a francia béke- mozgalom békenapjai. JUGOSZLÁV haditengeré­szek látogatnak el Egyiptom­ba, Libanonba, Szíriába és Görögországba. OSLÓBAN megnyílt a Nor­vég Munkáspárt kongresszusa. DAMASZKUSZI JELEN­TÉS SZERINT valószínűleg feloszlatják a jordániai paria mentet. MÉG EGY JORDÁNIÁI HÍR: a letartóztatottak száma eléri a tízezret. pénteken éjszakán megegye­zés jött létre arra nézve, hogy a szocialisták hajlandók részt venni Pflimlin kormányában. Az MRP vezére megállapodott a szocialista küldöttség tag­jaival abban is, hogy sürgősen ratifikálni kell az európai kö­zös piac és az Euratom egyez­ményeit. Belpolitikai megfigyelők kö- í rében megoszlanak a vélemé- j nyék a Pílimlin-kísérlet sike- j rét illetően. Többen kétel- j kednek abban, hogy a szocia- j lista párt országos tanácsa ma- j gáévá teszi annak a szociális- j ta küldöttségnek az állásfog- I lalását, amely pénteken éjsza- \ ka több órás tanácskozást! folytatott a kijelölt miniszter- [ elnökkel. Párizsban úgy tudják, hogy j Pflimlin csak hétifőn este, ! '.-agy kedden reggel ad vá- j laszt a köztársaság elnökének i arra, hogy megkísérli-e a kor- ; many megalakítását, ___j Ü lésezik a Finn Kommunista Párt XI. kongresszusa A Finn Kommunista Párt j XI. Kongresszusa folytatja j munkáját. A május 31-i ülésen Kuusi- \ nen, a központi bizottság po- j litikai bizottságának tagja! foglalkozott az 1958-as évi par-| lamenti választások előkészí-! tésével. Ezután Janhunen, a j párt központi bizottságának j tagja ismertette a párt prog- j ram tervezetét. Továbbra is feszült a helyzet Tajvanon Tajvanból érkező hírek ar­ról tanúskodnak, hogy a hely­zet továbbra is feszült. Tajpej­ben ostromállapot van. A kül­városokban újabb katonai egy­ségeket összpontosítottak. Az amerikai követség épülete kö­rül fegyveres alakulatok he­lyezkedtek el. Egyes tajpeji lapok továbbra is olyan cikkeket közölnek, amelyek kifejezésre juttatják a lakosságnak a sziget ameri­kai megszállása miatt érzett f elhá borodását. ______ t V orosilov ázsiai látogatásairól A Pravda szombati száma „A béke és a barátság politi­kájának diadala" című vezér­cikkében foglalkozik Vorosi- lovnak ázsiai országokban tett látogatásával. Az élet minden nappal egyre világosabban és meggyőzőbben mutatja — írja a Pravda — hogy a szocialista külpolitika elvei mind nagyobb vonzóerőt gyakorolnak azokra a százmilliókra, akik békére és szabadságra, nemzeti függet­lenségre és gazdasági virágzás­ra törekszenek. [a külföld humorából Az optimista SA • • •,« • *• 'í»-í*1-*»•.»-«v;"7i Elsősegély 9umiiiiMifltiniiniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiimiiiiiii% Diáktüntetés Párizsban A rendőr is, a diáklány ts földre került a Párizsban a menzák megnyitásáért tüntető egyetemisták és a rendőrök összetűzésén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents