Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-17 / 14. szám

1957. MÁJUS 17, PÉNTEK :7C/Cirlap 3 EGY TALÁLMÁNY ÚTJA A BUDAPESTI IPARI VÁSÁRIG PAVILON, GARÁZS - ALUMÍNIUMBÓL — Decemberben kezdődött..: Az üzem nyensanyaghiannyal küzdött — világosít fel Svejcer elvtárs, a Váci Híradástechni­kai Anyagok Gyárának keres­kedelmi osztályvezetője. — Kevés volt a munkánk, de a sok jó szakembert nem akar­tuk elbocsátani. Éppen ezért megvalósítottuk régi tervün­ket, elkészítettük a magunk szerkesztette alumíniumllemez hullámosító gépet. Sikerült. Megkezdődött a -folyamatos munka s nemsokára f(tiépült az első alumíniumlemezből készült elárusító pavilon. Ma­gyarországon nekünk sikerült először megszabott költségek­kel előállítani úgy. hogy vas­sal kombináltuk. Fúrógépek zúgnak, az alu­mínium hullámosító gép búg körülöttünk. Készülnek a he- lyiipari vásárra kerülő színes pavilonok is. — Sok aluipavilon lesz a vá­sáron. mind a mi készítmé­nyünk — mondja büszkén Svejcer elvtárs. — Külföldről már nagy az érdeklődés... Távol-Keletről: K aracsiból 161 tonna hullámos lemezre érkezett rendelés, amiért közel hárommillió fo­rintot kapunk. Az osztrákok összerakható garázsra kérnek ajánlatot, melynek kicsinyi- tett 'mását a kísérleti műhely­ben már elkészítették. Elképzelhető, hogy egy-két éven belül valaki az újonnan vásárolt autójával megáll egy áruház előtt, megveszi az ösz- szecsukiható alumíniumga­rázst, s otthon az udvaron, vagy a kertben felállítja. — Belföldön adtak már el alukészítményeket ? — Igen .;. Egy-két példány már Budapest utcáin is lát­ható, az újságárus fabódék he­lyén. Mindenütt ilyet szeret­nénk látni. — Ez szép. de az önök fel­adata elsősorban híradóstech­nikai alkatrészek- gyártása. — Valóban csak mellékfog­lalkozás ez, kisegítő munka, míg nyersanyaghiánnyal küz­dünk. Lassan már nem is győzzük kielégíteni a pavi­lonrendeléseket. Úgy hiszem, már annyira népszerűek let­tek a pavilonok e rövid idő alatt, hogy megérdemelnének egy külön vállalatot. A vásár után, előreláthatólag nagy- mennyiségű" rendelést kapunk külföldről is. Minden tekintetben helyes volt, hogy decemberben, az embereknek munkát biztosí­tottak, egy új cikket vezettek Az „alupavilon” be, de mi lett a híradástech­nikai anyagokkal? — Csak a pavilonokat ál­lítják ki a vásáron? — Nem. A pavilonokban elektromos újdonságainkat is bemutatjuk: a Magyarorszá­gon először látható „ferit- mágnest“. Ezt a fontos elekt­romos alkatrészt eddig impor­táltuk. Jövőre már exportle­hetőségünk is lesz. Bemutat­juk még a legújabb anód-, tárcsa- és gyantás forrasztó- i készítaénveket, melyek nagy­ban hozzájárulnak a híradás- technika és televízió fejlődé­séhez. i Reméljük a szakemberek és látogatók figyelme nem kerü­li el az üzem új gyártmányait. S hogy egy új alupavilon- üzemnek van-e létjogosult­sága, azt véglegesen döntse el a helyiipari vásár közön­sége. H. B. L. Vác város története a honfoglalástól 1848-ig Új kiállítás nyílik a városi múzeumban Az elmúlt évtized alatt a váci múzeum sok érdekes ki­állítási anyagot mutatott be a város iköizönségének. A helyi képzőművészeken, népművé­szeken kívül módot talált több fővárosi, vándorkiállí- tásszerü tárlat megnyitására is. Értesülésünk szerint most újabb kiállítási anyagot mu­tatnák be a közeljövőben. Cifka Petemé múzeumvezető munkatársaival most dolgozza fel képekben, szobrokban és egyéb érdekességekkel a vá­ros történetét a honfoglalástól 1848-ig. Értékes egzotikus állatokat kapott ajándékba az Allatkert A budapesti Állat- és Növény- kertbe a múlt héten értékes ajándék érkezett: egzotikus ál­latok egész szállítmánya. Az ál­latokat — két oroszlánkölyköt, két mungót, (menyétre emlé­keztető ragadozók), egy ormá­nyos medvét, két aranysünt és két afrikai tarajos sült — a tel-avivi állatkert küldte aján­dékba a budapesti Állatkert- nek. Az Állatkert szakembe­Sr/iy géfiáLLamás-igazryatá yotidjaL Meglátogattuk i Gödöllői Gépállomás vezetőjét, Vincze Lászlót és kérdéseket intéz­tünk hozzá arra vonatkozó­lag: milyen tapasztalataik vannak a gépállomás önálló­sága óta és hogyan szándé­koznak rentábilissá tenni mű­ködését. Vincze László elmondta, hogy jelenleg elég nehéz helyzetben van a gépállomás. Az elmúlt években legfőbb jövedelmi forrásukat a ter­melőszövetkezetekben vég­zett munka díjazása jelentet­te. Jelenleg a gépállomás jö­vedelmének csupán 40 száza­lékát kapja a tsz-éktől. Hogy rentábilisan tudjanak gazdál­kodni, kénytelenek voltak felemelni a munkadíjakat. Régebben egy hold föld ta-' lajmunkájáért 76 forintot fi­zettek a termelőszövetkeze­tek, ugyanez a díj most 95 fo­rint. Drágultak a munkadí­jak a kapálásnál, kultivátoro- zásnál is. Ennek következté­ben a termelőszövetkezetek csak a legfontosabb munká­kat végeztetik géppel. A ta­valyi esztendőben több hold négyzetes kukoricát vetett el a gépállomás, az idén meg senki sem vette igénybe a négyzetes vetőgépe\ket. Ha­sonló a helyzet a gépi kapá­lással is. Tavaly 1500 nor­málhold gépi kapálást végez­tek, most alig 300—400 holdra van gépi igény. Az igazgató szerint A Pest megyei Bíróság most hirdetett ítéletet Pánczél Jó­zsef ügyében, aki az ellenfor­radalom alatt a pilisszentiváni bányában sztrájkra uszította a dolgozókat. A vádirat szerint Pánczél József az ellenforradalmi ese­mények előtt szabadult ki a börtönből. Kiszabadulása után Pilisvörösváron uszító beszé­det intézett a tömeghez, amely­nek élén kiment a pilisszent­iváni bányához és ott követel­te, hogy a munkát állítsák le Október 27-én a vele egyhú- ron pendülők az ideiglenes munkástanács tagjává válasz­tották. E funkciójában követel­te: a bányászok harcoljanak a szovjet csapatok ellen és foly­tassák a sztrájkot. November 4-e után géppisztolyt és pus­kát szerzett, majd „elvbarátai­val“ elindult a pilisszentiváni bányához, hogy ott további sztrájkra uszítson. Amikor lát­ta, hogy szorul a hurok körü­lötte, disszidálni akart, ez azon­ban nem sikerült. December­ben Kun Ottó barátjával együtt Schlögl Károly részére géppisztolyt szerzett. A szerdai tárgyaláson Pán­czél töredelmes beismerő val­lomást tett. Schlögl és Kun ta­gadni próbált — sikertelenül. A bíróság Pánczél Józsefet szervezkedés és f egy vérré jtege- tés bűntettében mondotta ki bűnösnek, és ezért öt évi bör­tönre ítélte, Schlöglt és Kunt fegyverrejtegetésért ítélték el. Schlögl két év és hat hónapi. Kun pedig egy év és hathónapi börtönt kapott. Pestmegyei Yilbny- és Épületszerelő Vállalat, BUDAPEST, XI., BOCSKAI UTCA 14. TELEFON: 268—980. Elvállalunk közületektől rövid határidőre is villany- és vízvezetékszerelési munkákat. ennek egyik oka az, hogy elbocsátot­ták a gépállomásokról a me­zőgazdászokat. Amíg a mező­gazdászok a termelőszövetke­zetekben működtek, mindent elkövettek, hogy növeljék a géppel művelt területet. Most ez az ösztönzés is megszűnt. Sőt, a gépállomás körzetébe tartozó tsz-ek földterülete is kevesebb lett az őszi kilépések miatt, s így ezzel is csökkent a gépállomás munkája. A továbbiakban elmondotta Vincze László: a gépállomás vezetői és dolgozói arra törek­szenek, hogy az egyéni gazdák­kal megkedveltessék a gépi munkát, bár náluk sem na­gyon nőtt az ilyen irányú Igény. Az idén kedvező volt az időjárás a mezőgazdaságra. Februártól májusig csendesen, lassacskán elvégezték munká­jukat az egyéniek lovasfoga­tokkal is, ezért kevesen vették igénybe a gépállomás segítsé­gét. Vincze László szerint a munkaigényes időszak a nyár és az ősz lesz. Arra számíta­nak. akkor lényegesen többen fordulnak munkáért a gépál­lomáshoz. Jelenleg melléküzemágként egy gumijavító műhely műkö­dik a gépállomáson. Más gép­állomásoknak, tangazdaságok­nak, sőt a Gödöllői Gépjavító Vállalatnak is dolgozik. Az igazgatónak az a terve, hogy beállítják két műszakra ezt az üzemet, s akkor 15—20 ezer forint tiszta jövedelmet hoz. Ezzel és különböző fuvaro­zásokkal igyekeznek biztosí­tani a gépállomás jövedelme­zőségét: A kapott válaszok--------------------- után önkén­telenül felvetődik a kérdés: ilyen körülmények között be­tol ti-e hivatását a gépállomás? Mivel ez nem egyedülálló je­lenség a megyében, elgondol­koztató, megfelelnek-e a gép­állomások jelenleg a szocia­lista bázis követelményeinek? A gépállomások feladata len­ne, hogy a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás módszereit elterjesszék a mezőgazdaság­ban. Ezzel szemben azt tapasz­taljuk, hogy a jövedelmezőség­re való törekvés miatt foko­zatosan elhidegülnek egymás­tól a termelőszövetkezetekkel. Ennek következtében a tsz-ek egyre jobban a kisüzemi mód­szerek felé haladnak. Sok he­lyen nem veszik igénybe a gé­pek segítségét akkor sem, ha maguk nem bírnak a nagy területtel, r inkább harma­dos művelésre kiadják a ku­koricát egyénieknek. I gaz, alig fél év telt csak el a gépállomások önállósága óta, nagy eredményeket nem mutathatnak még, de az ed­dig észlelt hiányosságok gyelmeztetőek lehetnek a vőre nézve. fi­jö­Két hím gyár: A ZORA ÉS A BUNA Európa egyik legmodernebb csokoládégy árában, az ol- miiJtzi ZORA-gyárban 250 osokoládékészítményt gyárta­nak egy időben. Ezen belül csak a csokoládé-figurákból 500-féleséget készítenek. A gyár mechanizmusa — sokfé­leség, aprólékosság és precizi­tás szempontjából — az óra­gyáraikéhoz hasonlítható. ★ Tizenhétezer dolgozót fog­lalkoztat az NDK második, a maga nőmében Európa legna­gyobb üzeme: a BUNA ké­miai gyár. Világhírnevét mű­gumi-term elésé vei alapozta meg. De az egyéb műanyagok kísérletezése, fejlesztése s gyártása területén is az élen halad. A cipőtalptól az autó­abroncson keresztül a sebészeti és orvosi gumieszközökig mindent előállííanalk itt. A gyár nevéhez fűződnek oly híres műanyagok, mint a polygmid, vinylacetát, poly­mer nevei. Jelenleg a Polyvi­nylchlorid és a wollcrylon nyersanyagának mennyiségi, valamint a. polystyrol-fajták gyártástechnikájának emelé­sén fáradoznak. A gyár mai termelése magasan az 1943-as csúcsteljesítmény felett áll. Gyártmányainak 50 százalé­kát exportálja a világ minden tájára. rei különösen a két oroszlán- kölyöknek örültek meg, mert ezekre vérfelfrissítés miatt már nagy szükség volt. Az értékes állatok, amelyeket Bé- esig repülőgépen, onnan gyors­vonaton szállítottak, a hosszú út ellenére kitűnő egészség­ben érkeztek meg. Igen értékes ajándékot ka­pott az Állatkert a Német De­mokratikus Köztársaságból is. 255 mázsa kitűnő , minőségű zabot és más fehérjedús ab- rafc'takarrnényt, amelyet az NDK állatkertiéi gyűjtöttek a budapesti Ál/latkert részére. A Nemzetközi Állatvédő Szövet­ség Skóciában székelő elnök­sége pedig több mázsa déli­gyümölcsöt — narancsot, cit­romot, grape-fruttot, malagát, mazsolát, datolyát, fügét, er­dei mogyorót, földi mogyorót — küldött ajándékba az Ál­latkertnek. Ezzel az értékes ajándékkal az Állatkert bizto­sítani tudja a közönség, ked­venceinek, a majmoknak élet­taniig fontos táplálékait. (MTI) Támad a gyapjaspille Szob környékéről jelentik, hogy a környező erdőkből egy­re több gyapjaspille-hemyó húzódik ki. Egyes helyeken már megtámadták a kultúrnö­vényeket: a gyümölcsfákat és a szőlőt, s károkat okoztak az eperültetvényekben is. A Pest megyei Növényvédő Állo­más nyomban megkezdte a gyapjaspillék hernyói elleni védekezést. A veszélyeztetett erdőszéleken permetezett sá­vokkal igyekszik megakadá­lyozni a hernyók további el­terjedését. Százezer forintot sikkasztottak a dabasi Sikárgyökér Feldolgozó Vállalatnál A bíróság súlyos ítéletet hozott a bűnszövetkezet ügyében Keszthelyi Istvánná 1954 februárjában került a dabasi Sikárgyökér Feldolgozó Válla­lathoz, ahol a termelőktől ő vette meg a nyersanyagot. A telepvezető ebben az időben Kiss Lajos volt. Márciusban leltárt készítettek és ekkor kiderült, hogy a raktárban 40 mázsa sikárgyökértöbblet van, ami abból származik, hogy a termelőktől minden tételnél le­vontak 30 százalékot, földdel való szennyezés és nedvesség címén. Kiss és Keszthelyiné elhatá­rozták, hogy a 40 mázsa több­letről hamis felvásárlási blok­kot állítanak ki és ennek ösz- szegét kiveszik a pénztárból, amit aztán saját céljaikra használnak fel. Négy hónapon át folytat­ták a „jól sikerült” manipu­lációt, amely csak azért maradt abba, mert Kisst áthelyezték. Ondrejka Árpádné 1955. ta­vaszán lett a telep vezetője. Feltűnt neki, hogy a raktárt a vállalat részéről senki sem el­lenőrzi. Végignézte a felvásár­lási szelvényeket és rájött, hogy Keszthelyiné olyan na­pokon is állított ki átvételről szóló bizonylatot, amikor sen­kitől sem vásároltak sikárgyö- keret. Ondrejkáné felelősségre vonta Keszthelyinét, aki be­vallotta, hogy ily módon eddig nagy összegekhez jutott. Ondrejkáné ezután „tár­sult“ Keszthelyinével és 82 esetben állítottak ki nemlétező felvásárlásról szóló szelvényt. 1955 szeptemberében Ondrej­káné is elkerült a vállalattól: Keszthelyiné elhatározta, hogy „önállósítja magát“, egyedül hamisítja a felvásárlási szel­vényeket és a mérlegjegyeket is. Ily módon nyolc hónap alatt 88 nemlétező felvásárlásról ál­lított ki bizonylatot; A múlt év végén vizsgálat in­dult meg a vállalatnál, amely lerántotta a leplet a sikkasztok tevékenységéről. Kiderült, hogy Kiss Lajos 3400 forintot, Ondrejkáné 11 ezer forin­tot, Keszthelyiné pedig 90 000 forintot sikkasztott. A nyomozás során Kissnél és Ondrejkánénál nem találtak semmit a sikkasztott pénzből, Keszthelyiénél azonban majd­nem az egész kár megtérült. Anyja istállójában elásva 26 700 forint készpénzt, a szek­rényben 37 160 forintról szóló bankbetétet találtak és 6000 forintot visszafizetett egy isme­rőse, akinek Keszthelyiné ezt az összeget a sikkasztott pénz­ből adta kölcsön. A Pest megyei Bíróságon megtartott tárgyaláson Keszt­helyiné azzal védekezett, hogy Kiss beszélte rá a sikkasztásra és hamisításra. Kiss és Ondrej­káné semmivel sem tudta men­teni tettét. A bíróság Keszthelyi István- nét, Ondrejka Árpádnét és Kiss Lajost sikkasztásban és okirat­hamisításban mondotta ki bű­nösnek és ezért Keszthelyinét négy év és hathónapi, Ondrej- kánét és Kisst két—két évi börtönre ítélte. a Pestmegyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben Öt évi börtönre ítélték a pilisszentiváni bánya sztrájkszervezőjét A megnyitó tervezett idő- \ pontja: május 25-én délután 61 óra, amikor Arany István, a] városi tanács végrehajtó bi-\ zottságának titkára mond be- \ szedet. Ezt a kiállítást állandó jel- \ legvre tervezik és a belső tér- j méhbén rendezik. A hét első ] nagyteremben jelenleg egy \ reprodukciós tárlat anyaga \ látható. A nyári hónapokban \ a váci és 'környékben művé- \ szek itt rendezik meg újbóli az évről évre kiemelkedő kul- \ turális eseményt jelentő kép-; zöművészeti kiállítást. Ami sok — az sok Pécel, Csömör és Gödöllő környékén a dolgozó paraszt tok szívesen termelik az Alaszka nevű (korai paradi­csomot. Az idén is szerződést kötöttek a konzervgyárakkal, A Magtermeltető Vállalattól megkapták a magot, elvetet­ték és most javában -folyik a palántázás. A napokban je* lentkezett a konzervgyár és felszólította a gazdákat: té­rítsék meg a mag árát a leg-, sürgősebben. Egy mázsa. Alaszka-paradicsommag ára. 300 ezer forint. Nem tévedés! írd és mondd: egy mázsa háromszázezer fo* rint, vagyis 300 forint egy de­ka! A paradicsommag átvételi, ára a Földművelésügyi Mi­nisztérium legutóbbi rdnde- lete szerint mázsánként 10 ezer forint. Ha a vetőmagért kétszeresét számítják, akkor is húszezer forint egy mázsa. Ha tízszeresen számoljaik, ak­kor is százezer. De harminc■* szoros árat kérni?. -., Nem is csoda, ha annyira, felborsozta a borsos ár a pa­radicsomtermelőket. A Mag-, termeltető arra hivatkozik: ez különleges hibrid-fajta. Hib­rid vagy nem hibrid, ami sok, az mégis csak nagyon sok. Különösen, ha úgy éri az dmbert, mint derült égből a villámcsapás. ................................................tmimmimimtmimmiiiif

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents