Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-31 / 26. szám
ÚJ VÁCI NAPLÓ ( • A PEST megyei hírlap különkiadása • Három év alatt 800 dolgozója lesz az Egyesült Izzó új váci telepének OLVASÓINKHOZ A mai naptól kezdve ismét van sajtója a városnak. Hetenként egyszer önálló fejeimmel a Pest megyei Hírlap különkiadásaként megjelenik az „Üj Váci Napló”. A felszabadulás után 1949. márciusáig hetenként kétszer jelent meg a város és a környék népszerű sajtóorgánuma. Majd a megyei lap biztosította azt a nélkülözhetetlen kapcsot, amit politikai és gazdasági vezetők egyaránt nem nélkülözhetnek egy rohamosan fejlődő, közel harmincezer lakost számláló városban. A váci szerkesztőséghez érkezett levelekben a város dolgozói ijfrömmel köszöntötték május elsején az új megyei lapunknak, a ,,Pest megyei Hírlapinak a megindulását. Azonban érezni lehetett a sorokból, hogy még mindig nem jelenthet ez a forma végleges megoldást. A belpolitikai, világeseményeken kívüli tájékoztatás mellett az olvasók igényelik — tegyük hozzá jogosan — a bővebb, rendszeres helyi híranyagot. Kérésünket a megyei pártbizottság és a Pest megyei Hírlap szerkesztő bizottsága támogatta és így ma, május 31- én útnak indíthatjuk az „Uj Váci Napló“-t. Olvasmányos, színes, érdekes újságot akarunk adni az olvasóknak. Olyant, amely sokakhoz szól, mely nevel, tájékoztat. Lapunk a párt és a tanács szócsöve. Ez komoly felelősséget hárít a kis újságunk valamennyi munkatársára. Az „Uj Váci Napló“ helyi Szerkesztő bizottságába úgy érezzük, sikerült tömörítenünk mindazokat, akik szeretettel szcjrölják a nyomtatott betű üg5*ót, becsületesen, szíwel- lélekkel dolgoznak, megalkuvás nélkül küzdenek minden leírt sorral a dolgozó nép ügyéért, a szocializmus építéséért. ígérjük olvasóinknak, hogy minden tudásunkkal és akaratunkkal azon leszünk, hogy gyor3, pontos tájékoztatást adjunk városunk politikai, gazdasági és kulturális eseményeiről. Egyben kérjük a váci és Vác környéki olvasók bizalmát. megértését és támogatását. A Honvéd utcai, volt katonai épület falán, csillogó tábla hirdeti: „Egyesült Izzó váci telephelye.“ Mint ismeretes, 1957 január 1-én került az épületkomplexum az újpesti anyavállalat tulajdonába. Sok üzem, több minisztérium is harcolt érte, de végül telekkönyvileg is az ő birtokukba jutott. Az Egyesült Izzónak budapesti túlzsúfoltsága miatt kellett keresnie egy vasúthoz, főA Cházár András utcában messziről szembetűnnek az egyetlen emeletes épületen elhelyezett fémbetűk: Városi Fürdő. Szép ez az épület, csak nem ezt az eldugott helyet érdemelte! A rövid utca csendes lakói mégis büszkék rá! Lenyomjuk a kilincset. Hát- ha!.;: Meddő kísérletezés, a kapu zárva van. Február 28 óta. Ekkor készült el a fürdő. Három teljes hónap múlt el. ennyi ideje már, hogy írtunk róla. De mi történt azóta ? Felkerestük a városi tanács ipari és műszaki osztályát. Az előadónak szívügye a fürdő, de ő nem így akarta. Sőt. nem ide akarta építtetni. — Végeredményben hogy áll ma a Városi Fürdő ügye? — kérdeztük az előadót. — Pontosan úgy. ahogyan három hónappal ezelőtt ismertettem a nyilvánossággá V. Belül minden kész. Világos csempével burkoltak a kádfürdők, minden lakkozott. minden ragyog. Minden ajtón ízléses fémbetűk. Tiszták, 'szépek és főleg kellemesek a helyiségek! Érdemes megnézni! Ahogy az előadó beszél róla. érezni, hogy szivesen beszél a témáról. — De mi akadályozza, hogy az épület megnyíljék? — Hiányzik a kazán egy része, a boyler, tehát a melegútvonalhoz közelfekvő telepet. A váci épületre esett a kedvező választás. Innen nagyon sok szakmunkás utazik reggelenként az újpesti gyárba. Most a telephely létesítése megoldja, hogy a munkások pihentebben állhatnak majd reggelenként a munkagépekhez. Több részleg (üvegosztály, bakelitosztály) felállítása már meg is történt. Jelenleg 120 munkást foglalkoztat a Honvéd utcai telep. Ez a szám egy víz-szolgáltató berendezés. A múlt évben mindezt időben megrendeltük, vissza is igazolták. Az őszi ellenforradalom következtében azonban felborult minden. Ez évben újból megrendeltünk mindent. Ezt nem igazolták vissza. így nem lehet tudni, hogy a megrendelt anyagot küldi;k-e. s ha igen, mikor ? Sürgetjük állandóan. ígé-e- teket is kapunk, de eddig még nem történt semmi! — A leeret megvan? — kérA.Vác és Környéke Népbolt Vállalat az elmúlt évtized alatt számos érdekes kiállítási anyagban mutatta be árucikkeinek gazdag választékát. Jól emlékezünk a múlt évi illatszer- és kozmetikai kiállításra. ahol több ezer érdeklődő tekintette meg a két, nagy teremben bemutatott számos cikkféleséget. Németül János, a központ ügyeskezű szervezője most újabb kiállítási anyagot varázsolt a váci közönség elé. Csütörtökön a kiállítás megnyitásán Komor Béla, a Pest megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának vezetője mondott beszédet. A kultúnház földszintjén elhelyezett kiállítási terem egyik része a mosás történetét mutatja be panoptikum-szerű képsorozattal a patakparti sulykolástól a modem villanyhajtású mosógépekig. Itt láthatjuk a legkorszerűbb szovjet és magyar mosógépeket, itt mutatják be elsőízben a 140 forintos mosókát; a háztartások o’csó segítőeszközét. Ugyanitt ízléses, ötletes összeállításban találkozunk a mosószerek bel- és külföldi gazdag választékával. A terem másik részében a néprádiótól zenegépig mindenesztendő leforgása múlva 300 főre növekszik és három év múlva 800 fő lesz az üzem létszáma. A felvételre kerülő munkavállalók hatvan százaléka nő lesz. A telep jelenlegi tervében az épületek átalakítása; gőz-, víz- és gázvezeték beszerelése, égető gépek, gáz kamra befedése és iparvágány bevezetése szerepek Vác néhány év múlva i smét egy újabb, jelentős ipari létesítménnyel gazdagodik. dezzük óvatosan, mert tudjuk. hogy minden a kereten múlik! — A megye 100 000 forintot helyezett kilátásba, a további S0 000 forintot pedig a közsépfejlssztési-alapból kapjuk, de csak a harmadik negyedévben. így a teljes befejezés csak az őszre várható! — Az őszre tehát már fü- rödhetünk benne? — Ha minden jól megy, ok. íóber l.én a Városi Fürdő megnyitja kapuját!- K. I. fajta készülék található. A tetőre szerelt televíziós antenna elárulja, hogy közvetítik a héten sugárzott műsorokat Is, Csütörtökön a „Meseautó“ filmkockái jelentek meg a vetítőernyőn; pénteken este 7 órakor az Irodalmi Színpad előadásait közvetítik, vasárnap 2 órakor pedig a Népstadionba látogatnak el a televízió munkatársai. A kiállítás másik érdekessége: a látogatók között három mosókát sorsolnak ki teljesen díjtalanul. Úgy hisszük, hogy ez a sok érdekesség Isméi nagyszámú látogatót vonz a népbolt központi kiállítására. Odry emlékkiállítás Vácon A Pest megyei Tanács népművelési osztálya és a váci járási kultűrház vezetőségének közös rendezésében június 8-án Odry Árpád emlékkiállítás nyílik meg a Vak Bottyán Múzeumban. Érdekes dokumentációs anyag mutatja be a Nemzeti Színház egykori nagy jellemszínészének küzdelmes életét és diadalokban bővelkedő pályafutását. A kiállítás egy héten keresztül tekinthető meg. A pedagógus nap elé Vasárnap az ország figyelme Ifjú nemzedékünk megbecsült tanítói, nevelői felé fordul: városokban, falvakban és tanyaközpontokban egyaránt ünnepeljük derék pedagógusainkat. A váci iskolákban is érződik a készülődés hangulata. A legnagyobb leányiskolában, a Hámán Kató Általános Iskolában már szombaton felköszöntik a tanárokat, tanárnőket. A vasárnapi tornaünnepélyt is az ő tiszteletükre mutatják be. Titokzatosságot tapasztalunk a Báthori utcai iskolában: itt te kedves meglepetésékre készül a tanintézet kiváló munkát végző szülői munkaközössége. Miután ebben az évben nem lesz központi ünnepség; így a Köztársaság úti, Deákvári és Ilona utcai általános iskolákban, valamint a középiskolák falai között is önállóan ünnepük meg június első vasárnapját. A Városi Fürdő és ami még hiányz ik belőle Megnyílt a Népbolt Vállalat érdekes, ötletes kiállítása röalcín sikere Lesz ... Egész sereg pompás új nylonkesztyűt tervezték és készítettek a Váci Kötöttárugyár technikusai. Akad közte világoskék, rózsaszín és persze habfehér. Pauer Éva, a kesztyű-részleg technikusa kezén is az egyik ilyen új kesztyűt láthatjuk. Bizonyosan nagy sikere lesz, ha kikerül az üzletekbe, s ha ilyen helyes fiatal lányok viselik — akkor bizonyosan a férfiak körében is, A váci nevelők köszöntése Én itt jártam az iskolába‘ Régen, tiienöt éve tán, | Ahol a jó tanítónéni* Javította ki a hibám. Mert volt hiba, az egyszer-egyben És volt hiba — óh, jól tudom —■ A nyelvtanban s ha elfeledtem Köszönni neki az úton. Most már tudom az egyszer-egyet, Köszönöm Keked, nevelőm, S hogy leírhattam ezt a verset Szolgálja első a-betüm. Azóta múltak hosszú évek S a gyermekem lett iskolás, Most tanulja az egyszer-egyet S az írása is még hibás. És van egy jó tanítónéni, Aki tanítja rendre őt, Ki igazgatja félve, óvva, Előtte a szép jövőt. És áll a város alsó végén A régi-régi iskola • S a Ikedves, jó tanítónéni Még mindig-mindig jár oda. Köszöntőm most általa s vele Az összes váci nevelőt. Türelmük, buzgó törekvésük | Maradjon mindig szem előtt. | Magukat adják fogyhatatlan Tavasz vagy ősz van, egyre megy S a százszor elmondott tavaszban Még mindig új az egyszer-egy. Móritz Valéria Vác TIHANYI ERNŐ: AVÁROS TÖRTÉNETE i. a megfigyeljük Vác város fekvését, területét és környezetét, azonnal szemünkbe tűnik lakott hely céljára rendkívül alkalmas volta. Folyampartot, hegyekkel, völgyekkel, lankákkal váltakozó területet látunk magunk előtt, amely már a legrégibb időktől kezdve halászatra, vadászatra, földművelésre, állat- tenyésztésre alkalmas, lakott hely volt. Ezt bizonyítják az időmként végrehajtott ásatásak és a város belterületén végzett építkezések során még ma is felszínre kerülő leletek, amelyeknek tanúsága szerint már a csiszolt kőkorszakban is lakott hely volt a város és környéke. A város és határa eddig ismert régészeti lelőhelyeinek viszonylagos gazdagságát bizonyítja többek között az is, hogy a helyi múzeumon kívül a Nemzeti Múzeum és a londoni British-múzeum, valamint bécsi múzeumok is őriznek váci származású leletanyagot. A felszínre került leletből megállapítást nyert, hogy a város szélén elhúzódó Naszály-hegyen a Násznépbarlangban már élt a csiszolt kőkorszak embere, de élt a város belterületén is. Leleteink vannak a város felső határánál levő Buki-szigettel szemben levő ..Pogányvár“ területéről. a ..Kőhíd“. „Csörög“, a Vác* duka határában levő ..Bángorok“, valamint az .,Akasztófa-dűlő“ területéről csakúgy, mint a város belterületéről is. A leletek most már szinte folyamatosan adnak hirt a történelem folyamán a város és környékén élt népek termelési viszonyairól, életmódjáról. Tájékoztat bennünket a feltárt leletanyag arról, hogy ezen a vidéken a kőkorszak után kelták, jászok, hunok, longobárdok. avarok, frankok és szláv törzsek éltek, míg a várossal szemben levő szigetről évszázadokon át farkasszemet nézett a „Bolhavár“ római Burgusa (őrtornya), a Duna balpartján élő népek őrhelyeivel. Ezekre az őrhelyekre szükség volt, mivel a „Váci gázló" ősidők óta ismert átkelőhely volt a Duna túlsó partjára. Az előnye mellett komoly hátránya az, hogy a túlsó oldalon hegyek zárják el az átkelő elől az utat és ha valaki tovább akar jutni, annak a Duna mellett fölfelé Vise gr ódnak, vagy lefelé Budának kell folytatnia útját. Komoly hátrányt jelentett az is, hogy mint település-hely úgyszólván országúton feküdt, ennek következtében állandó harcok viharzottak el Vác felett a történelem folyamán. F ác 1705-ben, 1. Géza király adománylevelével igazolva mint püspöki székhely szerepel. A város fejlődését azóta ez döntően befolyásolta. Az egyház, amely püspöki székhelyként mint kegyúr birtokolta a várost, a maga hatalmi állásainak kiépítése és megerősítése érdekében. építkezett ugyan a városban (templomok, zárdák, rendházak, püspöki, kanonoki lakok stb. formájában), de ezen túl kegyúri jogánál fogva minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozta a város polgá- riasodását, az iparnak és kereskedelemnek, a céhes rendszernek fejlődését. Például a feudális idők maradványaként fennálló vám, és révjog még 1912-ben is a püspökség birtokában. volt. A feudális-egyházi gúzsbalkötött- ség ellen volt ellenállás. A szembefordulásról, sajnos, emlékanyag nem áll rendelkezésünkre. Amikor 1514 április 16-án Vácott is kihirdették a keresztesháborúról szóló bullát, a püspöki és földesúri járom alatt nyögő parasztok, kézművesek Vácról és környékéről is jelentkeztek a zászlók alá és vonultak Rákosra Dózsa György táborába. — ..De mivel a földesurak jobbágyaikat a sürgős mezei munkák idején visszatartották, a keresztes gyülekező helyeken, így Vácott is, zavargásokra. kihágásokra vetemedtek.“ — jegyzi meg egy polgári történetíró: Tragor Ignác. 1541-ben Vác török kézre került. Püspökei idegenbe menekültek, nem óhajtottak a nép sorsában osztozni. Ettől kezdve rövid megszakításokkal a város 1686-ig török kézen volt. 1604-ben az osztrákok ellen harcoló, a törökökkel diplomáciai csatákat vívó Bocskai István erdélyi fejedelemnek rövid időre sikerült elfoglalnia a várost, de a következő évben már kénytelen volt átengedni az osztrákoknak. A török uralom és az osztrák seregek dúlásaí nem kedveztek a txU ros fejlődéséneik. 1686-ban bekövetkezett a török seregek kiűzése. A török lakosdk vagy elmenekültek, vagy elpusztultak, ez volt a sorsa a magyar lakosoknak is. akik a közeli hegyekbe menekültek. A megfogyatkozott magyar lakosság mellé az osztrákok nagyarányú betelepítést hajtottak végret Így a törökök alóli felszabadulás után harminc évre a város lakossága még mindig nem érte el az 1500 főt. Ennek okai közé tartozik a betelepítés lassú menete, Rákóczi szabadságharcát nyomon követő viszontagságok. Ezekkel együtt jelentkező járványok és nem utolsó sorban gróf Kolonics Zsigmond püspök rendelkezése. Kizavarta a város területéről a reformált vallásúakaí 1112-ben. Eze\k a környéken, főként a Naszályban kerestek menedéket< csak évek múlva engedték meg ne. kik, hogy a város falain kívül megtelepedjenek. Így alakult Kisvác. (Folytatjuk.)
