Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-14 / 11. szám

2 “‘‘k-JCirlap 1957. MÁJUS 14, KEDD Ahol már helyes úton járnak — és ahol még visszafelé húznak Együtt a gyárvezetéssel, a kommunistákkal A Csepel Autógyár munkástanácsa hangadóinak, ellenfor­radalmárainak „dicsó” korszaka letűnt. A magukat „munkás- képviselőknek“ nevezők közül néhányat letartóztattak, több „igaz magyar” disszidált. Munkájuk nyoma, a gyár működését ért sebek azonban még ott éktelenkednek ma is. Az örökség Az elhurcolt gépkocsik közül például csaknem húszat még meg sem találtak. A munkaruhákat szintén elhordták; mintegy két és félmillió forint kárt okoztak ezzel. A meg nem dolgozott munkáért 25 millió forint bért fizettek ki. Százezer forint értékű élelmiszert osztottak szét. S hogy növeljék nép­szerűségüket, akkor természetesen nem szóltak arról, hogy azok értékét egyszer majd meg is kell téríteni. A termelési kiesés 120 millió forintot tett ki. És míg 1956 októberében búsás nyereséggel dolgozott a gyár — az ellen­forradalom miatt ebben a negyedévben a legnagyobb erőfeszí­tések mellett is csak a 60 százalékát érték el az akkori terme­lésnek. Ezért a negyedévet mintegy három és félmillió veszte­séggel zárták* Útjukban voltak a kommunisták S a termelési, anyagi károk mellett a munkástanács régi vezetői hány tisztességes munkásszívet sértettek meg! A Szer­számgyárból több mint 20 kommunistának mondtak fel. A központi irodaházban tíznek. Kézhez kapta a párthelyiség fel­mondólevelét Kurucz Béla elvtárs is, a pártbizottság titkára, mondván: nem tűrnek pártszervezetet, kivált függetlenített apparátust a gyár területén. (Még januárban is így hangos­kodtak.) Kitúrták volna a Motorgyárból Szíj jártó, Kohut, So- modi és más elvtársakat. „Ki a kommunistákkal, ki a kommu­nistákkal a gyárból!“ — ez volt az ellenforradalmárok legfőbb jelszava. Jelentkeztek a munkástanácsnál olyanok is, akiket régen mint ellenséget ebrudaltak ki az üzemekből. Még vissza sem vették az ilyen sötét alakokat, már követelték a kommunisták eltávolítását, hogy ezzel bizonyítsák, mennyire „forradalmá­rok”, mennyire gyűlölik a népi demokratikus rendszert. A „hőzörtgők“ közé tartozott Szalai László is. ö nemcsak a kommunisták ellen volt. Úgy látszott, a saját apját sem sokra tartotta, aki szintén a gyárban dolgozik. Amikor arról volt szó, hogy nyugdíjazzák, megkérdezték a fia véleményét is. Az ifjabb Szalai kacskaringós káromkodások közepette fejezte ki, mi történjen, az apjával. A káromkodásból annyit mindenki megérthetett, hogy a fiúnak nincs sok gondja az apja sorsára. Épp ezért úgy döntöttek, meghagyják az öreget a gyárban..; Leáldozott a napjuk Természetes, a férgesének javarésze kihullt már a munkás- tanácsiból. Februárban letartóztatták Makai Tibort, aki annak­idején megválasztatta önmagát a munkástanács elnökének, bár soha semmi köze nem volt a munkásokhoz. Makai több gazdasági visszaélést követett el. De ennél sok­kal nagyobbak voltak politikai bűnei. Lőszert rejtegetett. Az egyik csomagot például egy emberre bízta, aki azt az igazgatói titkárságon leadta. Makai ezenkívül nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette a rendszert, a karhatalmat. Az oroszlányi bányászokat (kapcsolata volt az ottani munkástanáccsal) sztrájkra uszította ;: s Kólya gépészmérnök, akit abban az időben szintén nem sorolhattak a csendes, meghúzódó emberek közé, mostanában már soha nem jelenik meg a munkástanács ülésein. Ezek az ülések már nem elégítik ki az ő igényeit. És egyre inkább érezhető, hogy csak azok a dolgozók maradnak a munkásta­nácsokban, akik nem akartak a zavarosban halászni, hanem felelősséget vállalnak a gyár fejlődéséért. A Szerszámgépgyár­ban például május második felében új választást tartanak, mert csak Rádics Sándor, a munkástanács elnöke, Tóth Vince és még néhány derék munkástanácstag maradt meg, a többi munkástanácstag eltűnt a gyárból: Ma már jó ügyért dolgoznak Ha nem is lehet azt mondani, hogy már teljesen elége­dettek lehetünk a munkástanács összetételével — hiszen, hogy mást ne említsünk, a 43 főt számláló „központi” munkásta­nácsban mindössze négy kommunista van —. mégis most már segítője a gyár vezetésének, s nem a kommunisták ellen, ha­nem azokkal együtt dolgoznak. A gyár lényeges feladataival foglalkoznak. Többek között például — ahogy Helmer Elemér elvtárs, a munkástanács el­nöke mondja — az önköltségcsökkentés lehetőségeivel. Megin­dították a munkaversenyt, amelynek fő célját a minőség javí­tásában, a rezsi csökkentésében, a gépek karbantar­tásában szabták meg. Tervezik, hogy kevés beruházás­sal felhasználják az üzemük területén hányódó salakot; salaktéglákat gyártanak Erről ugyan még tárgyalni kell az illetékesekkel. Kislakásokat akarnak' építeni a dolgozóknak. Erről is a közeljövőben döntenek. Életképes, meg­fontolt, jó javaslatok. A gyár vezetősége támaszkodik is munkájukra: Meghívják a munkástanácsvezetőket a gyárvezetői, a minisztériumi tár­gyalásokra. Megkérdezik véleményüket, javaslatukat a mű­szaki béremelések, a termelési tervek megállapításánál is. Ezek a példák is igazolják, hogy szükség van a munkástanács tevékenységére. Munkájuk nem hasonlítható az ellenforradalmárok által Irányított munkástanácsok tevékenységéhez. A régi munkásta­nácsvezetők a munkások, az egész munkástanács véleménye nélkül döntöttek, legtöbbször önhatalmúlag. Mellőzték például Szili, Gyertyános, Helmer, Horányi és a többi higgadt, derék munkástanácstag véleményét. Csak az olyanokra hallgattak, akik hangoskodtak, heveskedtek, készek voltak az ellenfor­radalmat kiszolgálni. Akik annakidején sem nézték jó szemmel a Makai oldalán fityegő fegyvert, a szakmailag képzetlen munkástanácsvezető­ket, elégedetten lélegzenek fel, hogy mindennek már vége! Sági Agnes ilyen munkástanácsból nem kérünk Sokszor hallottuk idősebb elvtársaktól: „Jobban vigyázza­tok, ti még nem tudjátok, mi is az osztályharc nehéz időkben!“ S mi bizony ilyenkor mosolyogtunk rajtuk. Mi ne tudnánk? Hisz megvívtuk a választási csatákat, az államosításokat, szer­veztünk munkaversenyeket, jegyeztettünk békekölcsönöket. A múlt esztendő ellenforradalmi napjai, hónapjai aztán meg­mutatták, hogy mi az igazi osztályharc. Királyvíz csöppent a párttagokra, — kimutatta, hol hamis a csillogás, s hol ver őszinte kommunista szív. Aki korpa közé keveredett Az elmúlt év októbere s az azt követő események a Buda­kalászi Textilművekben is nagy megrázkódtatást okoztak. A párt könyvtárát felgyújtották, a kommunistákat kitiltották a gyárból. Vérbíróságot szerveztek. A teljhatalmat az a munkás- tanács birtokolta. amelynek 49 tagja között csupán 13 volt mun­kás. Található köztük volt csendőr, horthysta rendőr és katona­tiszt, nyilas államtitkár fia, nagykereskedő és így tovább. Igaz, párttag is került a munkástanácsba. Párttitkár volt. De csúful cserbenhagyta azokat az egyszerű párttagokat, akik annak ide­jén az alapszervezeti pártvezetőségbe választották. Túltett a legvéresebb szájú ellenforradalmárokon is. Ez az Ádám Má­tyás tagja volt a nagybudapesti munkástanácsnak is és az ott szerzett legfrissebb értesüléseket azonnal hírül vitte Budaka­lászi. Hogy saját magát mentse, nagy hangon követelte a kommunisták letartóztatását, ö magyarázta, hogy „Kádárok­nak nincs lapengedélyük. A Népszabadságot a budapesti mun­kástanács nem engedélyezte, a gyáriak ne merjék olvasni.” Ádám, „a nagy hazafi“, s vele még egy páran később disszi­dáltak. De még szép számmal maradtak itthon a ,honfiakból”. Tombolt az aljasság Decemberben kezdték meg az üzemben a pártszervezést. Jurinka István, a munkástanács elnöke kijelentette Göndör Ottóné elvtársnőnek, aki egyik szervezője volt a pártnak: „Vegye tudomásull, hogy az üzemben a pártszervezet létreho­zását nem engedélyezzük. Kiss László (később a helyi MSZMP elnöke lett) pedig viselkedjen rendesen, mert ha nem, meg­látják a következményeket.’* Január 10-ére mégis kitűzték az üzemi MSZMP megalakí­tását. Ez többeknek nem tetszett. Aljas cselhez folyamodtak. Reggelre letépték a gyár bejáratán fekete gyászkeretbe élhe­lyezett Vörösmarty-idézetet: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért“’. A jelszót éjjel szakították le. Ok mégis a reg­gel érkező pártszervezőkre fogták: Göndör Ottónéra és And- rásfi Gyulánéra. A két elvtársnő alig hogy elfoglalta munka­helyét, észrevették, hogy körülöttük valami készül. Az expe­dícióban például Maros Károly, Kádár László a többi asszony­nyal sugdosott. Mikor aztán hangosan is elmondták, hogy a feliratot letépték a kapuról, ezek a felbujtott asszonyok el­kezdtek kiabálni, hogy nem dolgoznak tovább, sztrájkolnak. Közben Jurinka István munkástanácselnök Göndörnére és Andrásfinéra kiabált: maguk csinálták, szégyeljék magukat! Majd az ottlevő, általuk félrevezetett asszonyokhoz fordult: akarnak ezekkel dolgozni? Nem! — volt a válasz. Az elvtárs­nőket azonnal kivezették az üzemből. Még az öltözőből sem vihették el a holmijukat. Még le is köpték őket. Ki akarták lökni Kúnnét is, aki hat éve dolgozik közöttük a szövődében. MUK-ot akartak Az utóbbi hónapokban országosan is megváltoztak az erő­viszonyok. így hát kicsit óvatosabbak lettek az uszítok a Bu­dakalászi Textilművekben is. „Csatornából feljött patkányok — mondta az egyik elvtársnő —, most félnek, hogy fejükre ütnek, hát visszahúzódnak.’* De azért nem riadtak vissza an­nak megszervezésétől, hogy az előkészítő üzemrészben a meg­félemlített, megtévesztett asszonyok például 1—2 kivételével március 15-én fekete kendőben jöttek. Reggelre a hirdető táblára feszületet tettek és alá kifüggesztették a Hiszekegyet. Változik az idő — változnak a módszerek Január 10-én sikerült még meghiúsítani a pártszervezet megalakulását. Az MSZMP azonban mégis megalakult és ál­landóan erősödik. Taglétszáma növekedett. S ma már Jurinka István munkástanácselnök — fenyegetőzés helyett — kérés­sel fordult Kiss László elvtárshoz, az MSZMP üzemi szerve­zetének intézőbizottsági elnökéhez. Szeretné, ha az üzemi párt- szervezet tiltakozna Kurdics Sándor munkástanácstitkár le- tartózatása ellen. Kurdicsról különben az hírlik, hogy az üzemben sokszorosította és a faluban terjesztette az „Élünk*’ című szennylapot. Vagy Kerényi .Ferenc, akit az ellenforrada­lom helyezett főmérnöki beosztásba a kommunista főmérnök helyébe, kijelentette: „Úgy kell kérem politizálni, hogy politi­záljunk is, meg nem is, mással kell dolgoztatni, s akkor tisz­ták maradunk.’* Kommunistákat a munkástanácsba! A kommunisták nem tudják és nem akarják elfelejteni az ellenforradalom működését az üzemben. Tudják, hogy most már nekik kell rendet csinálni. Elsősorban úgy, hogy minden dolgozó megértse: ami itt történt — ellenforradalom volt. Hisz az akkor megfélemlített dolgozók egy része még ma is vissza­húzódik minden véleménynyilvánítástól. , Sokan vannak olyanok is, akik ma sem értik még, mi tör­tént októberben-novemberben. Ehhez hozzájárul az is, hogy az ellenforradalom napjaiban létrejött munkástanács még ma is főleg csak politikával szeretne foglalkozni. Nem tölti be sze­repét. Nem is töltheti, mert összetételében nem változott, így nem is képviselheti a gyár érdekeit. Munkájából nincs a dol­gozóknak haszna. Hozzájárul ehhez az is, hogy az eddigi rossz tapasztalatok alapján a pártszervezet sem érti a munkástanács jelentőségét. Hogy betölthesse hivatását a munkástanács, be kell bizonyítania a dolgozók előtt szükségességét. Ez csak úgy sikerülhet, ha a kommunisták résztvesznek a munkástanács­ban és helyes irányba terelik annak tevékenységét. Marosi Éva MÉHBIZTOSITÁS A méhészek régi kíván­ságát teljesítette az Állami Biztosító, amikor lehetővé tette a méhcsaládok bizto­sítását. A méhbiztositásról rész­letes felvilágosítást a föld­műves- és méhész szövet­kezetek. továbbá a méhész szakcsoportok adnak. FELHŐS IDŐ Várható Időjárás kedden estig: felhős Idő, többfelé eső, helyen­ként zivatar. Mérsékelt szél. A hőmérséklet alakulásában nem lesz lényeges változás. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel 7—10, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 20— 23 fok között. — Alumínium kávédarálót szerkesztett Csillag Dezső ceglédi kisiparos. Az újfajta, mutatós, több színben forga­lomba kerülő darálók gyártá­sát megkezdték. A szakembe­rek véleménye szerint az egy kézmozdulattal szétszedhető daráló őrlő-szerkezete minden eddiginél tartósabb lesz. — A Magvető Könyvkiadó­nál a közeljövőben több mai költő új kötete lát napvilágot. Közreadják Devecseri Gábor új verseit „Beszélgetés a ter­mészettel“ címmel. „A flotta“ lesz Vidor Miklós versgyűjte­ményének címe. A felszaba­dulás óta először jelentkezik verseslkötettel Szcvmráky Sán­dor, megjelentetik Jékely Zoltán költeményeit. Nyolc- száz év olasz költészetéről ad áttekintést műfordításköteté- ben Rónay Mihály András. — Kockakővel burkolják az idén a ceglédi Széchenyi út 900 méteres szakaszát. Az út rendezésére körülbelül egy­milliókétszázezer forintot fordítanak. — A Csepel Művek Varró- gépgyárában megkezdték a 66-os típusú, korszerűsített háztartási varrógépek sorozat- gyártását. Az új varrógép gyorsabb járású és tetszető­sebb a közismert 30-as típus­nál. Az új gépre motor is szerelhető. — „A csavargólány" című háromfelvonásos darabbal mutatkozott be vasárnap este a ceglédi művészegyüttes. •— A nagykőrösi „Cifra kert“-et tizenkét évig elha­nyagolták. A tanács most par­kírozta, rendezte a kertet. A harminc holdas kertben hi­deg-meleg ételekkel ellátott büfé, sörkert, térzene és egyéb szórakozási lehetőség várja a nagykőrösieket. “— Az elmúlt hetekben hat­vanhat, eddig nem működő ecetkészítő üzemet hoztak rendbe, ahol ismét megkezdik a termelést. így most már az ország kilencvennyolc üze­me negyedévenként mintegy ötmillió liter ecetet készít, ami bőségesen elegendő. Eb­ből a mennyiségből hatszáz­ezer litert palackozva hoz­nak forgalomba. — Villamos-balesetek. Bu­dapesten a reggeli órákban nagy a zsúfoltság a villamo­son. Tegnap reggel is „lógtak“ az emberek, ezért két baleset történt. Knyazsovits Rozália a Béke téren kiesett a 14-es vil­lamosból és agyrázkódást szenvedett, a Fehérvári út és a Hengermalom utca sarkán pedig a tömeg lesodorta a vll- lantosról Gombos Gyula nyugdíjast, akinek lábszár­csontja eltörött, Felvételek a középiskolák és az általános iskola esti és levelezd tagozataira A középiskolák (általános gim­náziumok, közgazdasági és Ipari technikumok) és az általános is­kola esti és levelező tagozatainak 1957/58. iskolai évére 1957. május 15. és június 30. között lehet Je­lentkezni. A középiskolákba a 17. életévü­ket betöltött, az általános Iskola vm. osztályát elvégzett, az álta­lános iskolákba pedig a 15. élet­évüket betöltött — munkaviszony­ban álló — dolgozók Jelentkezhet­nek. Az általános gimnáziumba és általános iskolába az otthon ház­tartási munkát végző nők is fel­vehetők, A felvételre jelentkezők annak az iskolának vezetőjénél szerezhe­tik be a „Jelentkezési lap"-ot, ahol tanulni szándékoznak. Részletesebb felvilágosítást s területi művelődésügyi osztályok, valamint az Iskolák igazgatói ad­nak. *— Rövidesen befejezik a vér ci állatorvosi rendelő építési munkálatait. A közeljövőben mesterséges megtermékenyítő állomás is létesül a városi ud­var gazdasági épületében. — A szovjet szakszervezeti delegáció, amely a május else­jei ünnepségekre érkezett ha­zánkba, szombaton visszauta­zott a Szovjetunióba. — Benzinben mosta a ka­bátját a Soroksári úti MÁV szolgálati épületében Zatrok József MÁV-dolgozó. A ben­zin felrobbant, olyan erővel, hogy kivitte a helyiség köz­falát. Zatrok József és Al­bert Lajos súlyos égési sebe­ket szenvedtek. — A jövő esztendőtől kezd­ve többször köszönhetünk pá­linkás jó reggelt a tüzes ceg­lédi pálinkával. A ceglédi szeszfőzdét ugyanis másfél- milliós költséggel bővítik, S így másfélszer több pálinkát hozhat forgalomba — többek között a Pesti úton létesülő mintaboltban, ahol a szeszfőz­de készítményeit árusítják. — Űj turistaház létesül Vác északi határában. Ez képezi majd a kiindulóhelyet a Nóg- rád megyei portyázásokhoz. A Nagyvásartelepről jelentik A Nagyvásártelepre hétfőn reg­gel 38 vagon áru érkezett, töb­bek között saláta és retek 15, bur­gonya 5 és vegyes darabáru 10 vagon. Tehergépkocsival 43 fuvar különféle primőr, hajóval 54 nagy kosár paraj és sóska érkezett. A kelebial földművesszövetkezet sötétpiros korai cseresznyét ho­zott. Az újdonságot a KÖZÉRT- boltok 22 forintért árusították ki­lónként. A KÖZÉRT és földmű­vesszövetkezeti értékesítő válla­lat 250 000 fej salátát, 80 000 csomó retket és 40 000 csomó zöldhagy­mát osztott el az árudák között. A salátát 70—80 fillérért, a piros retket egy forintért, a barna nyá­ri retket 1,30, a fehér sörretket 1,50 forintért adták. A karalábét már csomónként is árusították. A karalábé darabját 1.80 forintért adták. A Budapesti Baromfi és Tojás Értékesítő Vállalat a KÜZRRT- boltokban a friss tojást 1,40, a konzumtojást 1,30 forintért hozta forgalomba. Raktárról szállítunk hordóemelő gépeket Megrendeléseket felvesz a PEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT Budapest, XIII, Forgács u. 9a.

Next

/
Thumbnails
Contents