Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-14 / 11. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Wlirtao Legfrissebb sporthírek (4. oldalon) I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ARA 5« FILLER 1957. MÁJUS 14, KEDD Megyénk szarvasmarhatenyésztésének múltja jelene jövője Megyénk állattenyésztésé­nek néhány éves történetét elemezve megállapíthatjuk, hogy az 1950-es évek tenyész­tési mélypontja után évről év­re folyamatos javulást tapasz­taltunk. A tavalyi ellenforra­dalmi események romboló ha­tására azonban nagymérvű volt a visszaesés, elsősorban a mennyiségben. A kár legér­zékenyebben a szarvasmarha- tenyésztésünket. ezen belül is a tsz-ek közös állatállományát érintette. Jelenleg milyen megyénk szarvasmarhatenyésztése? Er­re a sokat és sok helyen fel­vetett kérdésre kívánok vála­szolni minden kertelés és elv­telen szépítgetés nélkül. Ele­mezzük először a tenyésztői és közgazdasági szemmel Pest megye szarvasmarhatenyészté­sét. Megyénk talaj- és klimati­kus viszonyai, de különösen közgazdasági lehetőségei igen kedvezően az intenzív szarvas­marhatenyésztés kialakítására, A húst, tejet és tejterméket minden konzerválás nélkül a piacra szállíthatjuk. Piacain­kon pedig állandó a kereslet. Területünk fajta megoszlá­sát tekintve egynemű, min­denütt a magyartarka fajtát tenyésztik. Egyre jobban ter­jed megyénk északi részén — a szobi járásban és környé­kén — a finomabb csontoza­tó. kisebbtestű magyartarka ipolyvölgyi tájjellege. Tápió- györgye környékén, a síkabb vidékhez jobban megfelelő erőteljesebb, nagyobb testtö­megű jászsági tájfajta állo­mány van kialakulóban. A mennyiségét vizsgálva, érdemes összehasonlítás érde­kében elemezni, jónéhány év­járatot véve, megyénk terüle­tének szarvasmarhaállománya alakulását; 1895 összes szarvasmarha 120 162 db, ebből tehén 58 528 db 1935 összes szarvasmarha 120 200 db, ebből tehén 77 000 db 1956 összes szarvasmarha 107 892 db, ebből tehén 45 064 db 1957 összes szarvasmarha 90 885 db, ebből tehén 42 458 db. A csökkenés aránytalansága igen szembetűnő, pedig adott­ságaink kedvezőbbek, mint Ötven évvel ezelőtt, A megyé­hez tartozó községek, városok területe azidőtájt sem volt na­gyobb, mint most. (A táblázat a régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye adataiból csak a je­lenlegi Pest megyére vonat­kozókat tartalmazza.) Mi a legfontosabb tanulsága ennek a táblázatnak? Az. hogy míg 1935-ben 64 százalékos volt a tehén arányszáma az összes szarvasmarha létszámhoz viszonyítva, je­lenleg még az ötven szá­zalékot sem éri el. Nem látjuk semmi értelmét annak, hogy tovább kendőz­zük azt a sok éves tényt, hogy a főváros környékének nagy sugarú hatókörében a lefejő* jellegű tejtermelő tehenésze­tek vannak túlsúlyban. Ez szükséges is bizonyos mérté­kig. Megyénkre hárul orosz­lánrészként az a feladat, hogy naponta ellássuk a fővárost, a kórházakat és egyéb intéz­ményeket gyermek- és teljes­tejjel. Itt ütközik össze a tenyész­tői és a közgazdasági érdek. Az utánpótlás nincs biztosít­va. mert minden a tej. Tér' vünk ezen a téren az, hogy a főváros környékén, úgy 50 k.m-es sugarú körben növel­jük 60 százalékra a tehén- arányt. Az utánpótlás, vagyis az utódnevelés nagyobb mun­káját a távolabbi területein­ken látnánk el,, ahol a gyen­gébb közlekedés akadályozza a tej szállítását. Az utóöát- csoportosítás technikai meg­oldását nem látjuk célszerű­nek, így az úgynevezett, „zöld­övezet” utódaira a selejtezési terveket tágabbra kell ütemez­ni az átlagosnál. Vizsgáljuk meg továbbá a nagymérvű létszámcsökkenés okait. A mennyiségi visszaesés legnagyobb a termelőszövet­kezetek közös állományánál. a is, 1956 június 9436 db szarvasmarha, ebből tehén 3942 db 1957 március 5476 db szarvasmarha, ebből tehén 2877 db. Tehát a tsz szarvasmarha­állománya háromnegyed év alatt 42 százalékkal, a tehén- létszám 24 százalékkal csök­kent, noha a közös szántóterü­let csak 22,7 százalékkal ke­vesebb. így tsz viszonylatban mindössze 8.1 szarvasmarha, illetve 4,2 tehénarány jut 100 hold közös szántóterületre. Minek tulajdoníthatjuk ter­melőszövetkezeteinknél a szarvasmarhaállomány ilyen nagyarányú csökkenését? 1. Az ellenforradalmi ese­mények következményeként a főváros húsigényét jóformán a Budapest környéki falvak­ból, különösen a tsz-ek közös állományából elégítették ki. 2. 32 termelőszövetkezetünk oszlott fel és sajnos közöttük sok olyan, amelyik jelentős közős állománnyal rendelke­zett. Például: aszódi Petőfi Tsz stb. 3. A megmaradt tsz-ek ellen is dühödt támadást intéztek a 1 közös gazdálkodás ellenségei. Jónáhánynak az állattenyész­tését lehetetlenné tették, el­hordták, felgyújtották a takar­mánykészleteket. így volt a vérségi Törekvő Tsz-ben. a szentmártonkátai Dózsa Tsz- ben, stb. Itt az új menetrend 4. Nagymérvű volt az szarvasmarhamennyiség melyet az Adatforgalmi Vál­lalat hivatalosan is vágóra be­gyűjtött. Például az I. negyed­évi tervet 163 százalékra telje­sítette. 5. Nem kis része volt az ál­latvágások elszaporodásában annak, hogy az elmúlt néhány hónap alatt 84 új hentes és mészáros kisiparos kapóit iparengedélyt. Nekik is „meg kellett élni”, vásárlásaikat leginkább a tsz-ekben bonyolí­tották le. 6. Nem tűnt el, de sok állat egyéni tulajdonba ment a kö­zös állományból. Szaporodott a háztáji állomány száma is. íme röviden megyénk szarvasmarhatenyésztésének helyzete. A jelenlegi állapot tarthatatlan. Különösen a ter­melőszövetkezetek frontján. Veszélyben van a közös gazdaságok belterjességé­nek növelése. Ismeretes, hogy fejlett állattenyész­tés nélkül lehetetlen a bel­terjesség fokozása. A tény napjainkban pedig az, hogy 7,4 holdra jut a tsz-ek­ben egy számosállat. Ez azt je­lenti a talajerő fenntartása és utánpótlása szempontjából, hogy csak 8 évenként tudnak 100 mázsa istá.'lótrágyát jut­tatni egy hold közös szántóte­rületre. Miben látjuk a kivezető ( utat? Elsősorban: a megmaradt ál- 1 lomány tartási és takarmá- j nyozási feltételeinek biztosííá- j sában. Ebben nagy segítséget nyújtott kormányzatunk is, mikor több vagon abrak és szálastakarmányt osztottunk szét központi készletből a rá­szoruló termelőszövetkezetek részére. Másodszor: Saját hatáskö­rünkben tenyészüsző akció felvásárlást szerveztünk a kö­zös állomány utánpótlásának biztosítására. Az állami — kí­sérleti — cél és tangazdasá­gok eladásra kerülő növen- dukállomá nyáfcól, és a tenyész­tésre leszerződött üszők közül elsősorban a tsz-ek szükségle­tét elégítjük 'ki. A tenyésztés egyik fontos feltételét mérlegelve, meg­nyugtató megyénkben az a kedv, amit tapasztalunk a szarvasmarhatenyésztós iránt. Egymás után kapjuk a levele­ket egyéni gazdáktól és tsz- ektől, melyben bejelentik üszővásárlási igényeiket. Nap­jainkban százakban beszélhe­tünk az igényelt növendék­üszők számáról. Mi igyekezünk eleget tenni a kívánalmaknak, hiszen cé­lunk egy és közös: helyreállí­tani megyénk jóhírű állatte­nyésztési eredményeit és ha­gyományos múltját. Mikolai Ferenc megyei főáílattenyésztő uuiiiiHiiiiHiniimuiiiiiMiimiiiiimitnimiHiiiiiuiiiiiinuiiuj' TÖBB SELYEM 1 Selyémszövő gyárainkban | | hétről hétre fokozódik a | | termelés, de a szokásos § | mennyiséget csak a harma- | | dik évnegyedben haladják 1 I túl. Ebben az évben a ta- 1 | valyinál egymillió méter-1 1 rel több selymet gyúrta-1 1 nak. A mostani tervidő-1 1 szakban négy és félmillió § 1 méter, a következő három | 1 hónapban pedig 5,5 millió | | méter selyem készül. Bé- 1 | íésseiymekből — noha nö- | I vélik a gyártását — min-1 | den igényt még nem tud- \ | nak kielégíteni. Több tisz-1 | taselymet és nylont sző- 1 | nek, mint a korábbi évek- | | ben.-Exportra kevesebb se-| | lyemszövetet adnak és ez- | | által is nagyobb mennyiség 1 | kerül üzleteinkbe. 235 EZER FORINTOS BEVÉTEL fejből, zöldségből, virágból Üllőn, a H. Kovács Terme­lőszövetkezet elárusító he­lyén egymásnak adják a ki­lincset a vásárlók. Mérnek itt tejeit, tejfölt, zöldségfélét, to­jást és egyebeket. Csányi né­ni, a tsz elárusítója, alig győ­zi a kiszolgálást, mert a fél falu itt vásárolja be a reggeli kávénak valót, meg az ebéd­hez szükséges zöldségféléket. Csányi néni elmondja, hogy ■naponta 150—200 liter tejet eladnak, mert ők mérik szét a tagság tejfölöslagét is. Sőt takarmányét is árusítanak, 400 forint egy mázsa kukorica ára. Húsz hold kertészete van a termelőszövetkezetnek és há­rom virágháza. Az öreg ker­tész — Gáspár István — keze alól naponta kerülnek ki a szebbnél szebb virágok és pa­lánták. Ezeket részben itt, Ül­lőn adják el, más részét meg Budapestre, Rákóczi téri standjukra hordják be. Az üvegházakban már érik a ,kecskeméti törpe“ paradi­csom és szépen növekszik a zöldpaprika. E hét végén már a paradicsomból eladni is visznek a fővárosba. Ebben az évben 235 ezer fo* rintot árusítottak a tsz-ben állatokból, növényi és állati termékekből. Az itt szerzett bevételből húsvétkor és május 1-én 12—12 ezer forint előle* get osztottak szét a tagság kö­zött. A tsz vezetőségéneik az az elgondolása, hogy •ezentúl semmilyen állami gazdasági hitelt nem vesz igénybe, ha- ném továbbra is a belterjes* ség fokozásával igyekszik nö* vetni a tagság jövedelmét, Szaporodnak a termelői társulások és szakszövetkezetek A Szövetkezetek Országos Szövetsége megvizsgálta a szakcsoportok, a termelői tár­sulások és a szakszövetkeze­tek negyedévi fejlődését Az értékelés megállapította, hogy március végéig 1677 termelői ■szakcsoport alakult, s tagjai­nak száma meghaladja a 47 ezret. A csoportok csaknem 35 000 hold földön gazdálkod­nak, s az állatlétszámuk is fe­lül van a 27 ezren. A méhé­szek több mint 200 000 méhcsa­láddal dolgoznax. Újabban nagy érdeklődést mutatnak a dolgozó parasztok az alkalmi társulások iránt is. Az első negyedévben 3236 dol­gozó paraszt élt ezzel a lehe­tőséggel és országszerte 134 termelői társulásba tömörül­tek. A társulások közül külö­nösen jelentősek a géphaszná­lati társulások. Az elmúlt negyedév alatt sokat fejlődtek a szakszövet­kezetek is. Ma már 33 tej-, ér­tékesítő-, pince-, stb. szövet­kezet működik eredményesen A szakszövetkezetek területén az. idén ugrásszerű fejlődés várható. Az első negyedév végén a földművesszövetkezetek mel­lett összesen 1844 szakcsoport, társulás és szakszövetkezet működött, ami a múlt év vé­gétől számítva több mint 300 új szövetkezeti egység alaku­lását jelenti; Nőtt a termelői társulások közös tevékenysége is. Ez meg­mutatkozik abban is, hogy az első negyedévben a termelés bővítéséhez több mint 2 100 000 forint értékű árut szereztek be és 3 759 000 forint értékű árut adtak el közösen; Választmányi ülést tartottak a budapesti és a Pest megyei kisiparosok vezetői Több mint harmincezer fő­városi és Pest megyei kisipa­ros képviseletében tartotta meg ülését hétfőn a KIOSZ választmánya. Megbeszélték a kisiparosok ügyes-bajos dol­gait és megállapították, hogy az utóbbi hónapokban jelen­tősen javult anyagellátásuk. Vannak azonban olyan ipar­ágak, amelyek anyaghiánnyal küzdenek. Kevés például a vasanyag és a híres magyar szücsipar mestersége szinte el­sorvadásra van ítélve, mert anyag hiányában nem vesz­nek fel új tanu'ókat. Elmon­dották, hogy a Rákóczi úti kis­iparosokat nagy aggodalom tölti el az árkádosítás miatt. Jónéhány mesternek le akar­ják bontani a kapualjakban, lépcsőházakban levő üzlet­A MÁV új menetrendje, a nyári időszámítással egyidőben, június másodikén lép életbe, s ettől az időponttól a MA VAUT-j áratok is új menetrend szerint közlekednek. Az új menetrendről a MÁV illeté­kes szervei a következőket mon­dották: — Az új nyári menetrend a le­hetőségekhez mérten kielégíti mind a távolsági, mind pedig a helyi utazási igényeket. A fővá­rost a fontosabb vidéki városok­kal gyors, sebes és távolsági vo­natok kötik össze, mindkét hely­ről módot nyújtva a reggeli el­utazásra és az esti visszatérésre, de naoközi utazásra is. — Távolsági viszonylatban Bu- daoest—Győr között négy gyors­vonatpár és öt személyvonatpár, Budapest—Miskolc között két gyorsvonatpár és négv személvvo- natpár, ezenkívül június 29-t.Ől szeptember 1-ig terjedő főidény­ben még egy gyorsmotorvonat- pár is közlekedik. Budaoest—Pécs között egy gyorsmotorvonal, egy vagy műhelyhelyiségét. Sokan már felszólítást is kaptak a kerületi tanácsoktól, hogy meghatározott időn belül ürít­sék ki műhelyüket. Ezek a kis­iparosok nem tudják, hol folytathatják tovább iparukat. Állást foglaltak amellett: nem hagyják, hogy a becsületes kisiparosok hírnevét, hitelét néhány nyerészkedő, rossz kalkulációjával rontsa el. Kér­ték. hogy a szakosztályok fo­kozottabban ellenőrizzék az árkalkulációkat és tanfolya­mokon képezzék tovább azo­kat, akiknek a kiszámítás ne­hézségeket okoz, A kormány eddigi támogatását örömmel fogadták és most nagy remé­nyekkel tekintenek a készülő Ipartörvény elé. Vidékiek figyelmébe ! A főváros legszebb szállodája lesz az újjáépített Royal A 41. számú Építőipari Vál- lalat dolgozói építik újjá a Royal Szállót. A főváros egyik legszebb szállójának 450 szo­bájában mintegy 900 ágy lesz. Valamennyi szobában rá­dió, telefon, sőt televízió is lesz. A szálloda középső ré­szét egy emelettel növelik, a két épületet összekötő szár­nyat pedig üvegátjárókkal épí­tik ki. A szép épület utcai frontját kibővítik: a meglevő eszpresszón kívül ajándékbol­tot, bankot, idegenforgalmi irodát nyitnak. Az újjáépített Royal Szállo­da 1958-ban nyitja meg ka- I púit. „FEHÉR HOLLÓK“ MŰVÉSZESTJE Ritka mint a fehér holló, tartja a közmondás. Nos a múltban még Horthy Miklós or- száglása idején — működött hazánkban egy művészekből álló baráti társaság, melynek tagjai — színészek, festőművészek, muzsikusok — kiállításokat, előadásokat rendeztek jótékony célra. És mivel a jótékonyság is ritka valami volt, elnevezték magukat „fehér hollók”-nak. Népi demokráciánkban az öreg színészek hétköznapjait két művészotthon is igyek­szik meleggé varázsolni. Az egyiket Jászai Mariról, a másikat Ödry Árpádról nevezték el. Az egykori „fehér hollók” az elmúlt vasárnap ellátogattak az Ödry Árpád Otthonba —: a társaság persze már rég megszűnt, hisz az állam gondoskodik az idős, vagy nem munka­képes művészkollégákról — s meghitt, bensőséges ünnepség keretében mulattatták kollé­gáikat, melegítették fel kedves emlékeiket. A „fehér hollók" .. ... és a közönségük gyorsvonat, egy sebesvonat és két T távolsági személyvonat bonyolítja í le a forgalmat. Budapest—Debre- í cen között három gyorsvonat, két távolsági személyvonat, Budapest ' —Szeged között egy gyorsmotor- j vonat, egy gyorsvonat, két tá­volsági személyvonat szállítja az utasokat. Budapestről Szombat­helyre Székesfehérváron át két gyorsvonaton, egy távolsági sze­mélyvonaton, Győrön át pedig egy távolsági személyvonaton le­het utazni. — A Balaton déli partjára uta­zóknak egy gyorsvonat, két sebes­vonat és három távolsági személy- vonat és egy hétvégi személyvonat áll rendelkezésére. A nyári fő­idényben ezenkívül egy gyorsmo­torvonat és egy személyvonat, to­vábbá e^v hétvégi gyorsvonat és egy személyvonat is közlekedik. I A Balaton északi partját egy se- I besvonat; három személyvonat és ! egy hétvégi sebesvonat érinti. ' —• Helyi forgalomban közlekedő személyvonatok menetrendje első­sorban a dolgozók utazási igényei­nek megfelelően készült. A buda- p est—hatvani vonalszakasz villa- I mosításával Budapest—Hatvan kö- ! zött nyolc. Budapest—Gödöllő kö­zött három, és Budapest—Pécel között egy személyvonatot villa­mosmozdony továbbít. — A vonatok közlekedésére vo­natkozó részletes adatokat, vala­mint a hajójáratok menetrendjét az új nyári „Hivatalos Menet­rend” tartalmazza, amely május 15.. után . a pályaudvarokon és a szokásos elárusítóhelyeken válto­zatlanul hét forintos áron vásárol­ható. MÁVAUT menetrendkönvv ismét a MAV-tól függetlenül jele­nik meg, tíz forintos áron. Újabb járatok indítását a jelenlegi ko­csipark csak kismértékben tette lehetővé. Ennek ellenére sikerült harminchat olvan helységet be­kapcsolni a forgalomba, amelyek ezidáig közlekedéssel nem rendel- l keztek.

Next

/
Thumbnails
Contents