Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-09 / 7. szám
1957. MÁJUS 9. "Adrian 3 Miből készülnek a eUáykívíí bundák ? Látogatás a nyulak, nutriák birodalmában A magyar szűcsiparnak régóta jó híre van még a külföldi országokban is, bár szőrmeiparunk inkább az utolsó, mint el- 6*5 helyen áll. Importáruként hozzuk be a drága prémeket, hogy aztán exportáruként továbbítsuk a sok szép, elegáns bundát. Hogy csökkentsük a prémimportot, kormányunk 1952-ben létrehozta a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben a prémesállattenyésztési telepet. A hajdani királyi vadaskert egy részén most kiváló kutatók tenyésztik az értékes prémes állatokat. Soós Nagy Jánosné kutató — kiváló állattenyésztő és a szakma élenjáró dolgozója — a perzsabárány, nutria és nerc tenyésztésével foglalkozik. Magyar rackától perzsabárány Az ázsiai karakul juh adja a perzsaprémet. De mivel ez kényes fajta, a kutatók átff: T- ' kereszteződési kísérletet kezdtek. Az igénytelen magyar rackát karakul kossal párosították. A karakul kos átörökítő képessége oly nagy, hogy fehér anyától is fekete bárányok születnek, sőt a negyedik-ötödik generációban már valódi perzsaprémet adnak a bárányok. A perzsaprémet úgy nyerik, ha 3—10 napos korig levágiák a kis bárányt, így lesz a prém göndör, éjfekete hernyómintás. Később már kigöndörödik az állat szőre, sőt kétéves koruktól kezdenek kifehéredni. Külföldön járt utazók szerint az arab pásztor szinte íeste a pillanatot, mikor vághatja le a bárányt, hogy a legszebb prémet nyerje. Itt a kutatóintézetben is így vannak ezzel- Soós Nagy Jánosné elmondja: van olyan bárány, amely úgynevezett „teljes érett prémmel” jön a világra. A tapasztalat szerint ez a teljesen kialakult szép prém később csak romlik, s ezért az ilyen báránykát azonnal le kell vágni. A kutatóintézet juhásznője, Rácz Kálmánné — néhány év alatt olyan prém- szakértő lett, hogy külön utasítás nélkül is tudja, melyik állatot, mikor kell levágni. Most már sorozatos szelekcióval elérték, hogy általában 10 napos korban vágják le a bárányokat. így a bőr még jobb és nagyobb lesz. A magyar perzsaprém elsőrangú Nemrég szűcsök vizsgálták meg a gödöllői birkák bundáját és az volt a véleményük, hogy a keresztezett perzsa finomabb, jobb. mint a külföldi, s nagyobb a kihordási ideje is. Jelenleg 500 ilven keresztezett juh van a kutatótelepen. 1958-ra teljesen befejeződik a fajtaátalakító keresztezés és átadják a juhokat rendes tenyésztésre állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdáknak. Egy nutriahunda 40 ezer forint Olyan, mint a panofix és olyan könnyű, mint a pehely. Ezekhez a jó tulajdonságokhoz még az is hozzátartozik, hegy szinte nyűhetetlen. Pedig milyen csúnya jószág a nutria! Hasonló a patkányhoz. Rágcsáló állat, legjobban vizes, sáros helyen szeret élni. Nagyon igénytelen, táp’áRaktárról szállítunk hordóemelő gépeket Megrendeléseket felvesz a PEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT Budapest, XIII, Forgács u. 9a. léka ugyanaz, mint a nyúlé. Nem kényes, csak egyedül a hőgutára. Tenyésztésük főleg nagy tógazdaságok mellett kifizetődő, ahol a sás és nád természetes táplálékot nyújt nekik, és egész nap elúszkálhatnak a vízen. De kifizetődő tenyésztésük magán- gazdaságokban is, csupán egy mesterséges tó, vagy vízzel telt gödör szükséges hozzá. A prémet a Pannónia Szőrme- árugyár veszi át 5—8 dollár értékben. Állítólag a nutria húsa vetekszik a liba húsával. Németországban és Csehországban olyan elterjedt a tenyésztésük, hogy családok élnek belőle. Nálunk is kezdenek már vele többen foglalkozni. A kutatóintézettől igen sokan vásároltak nutriát, darabját 650 forintért. Jelenleg is 31 előjegyzés van. Igen nagv mennyiség elkelne, de a kutatótelepen akadályozza Természetadta lehetőségek — kihasználatlanul brabantel macska, vadmacska, sőt bronzosan csillogó vidra prém lesz. « A kutatóintézet dolgozóinak áldozatos munkája lehetővé teszi, hogy a kísérleti állatok tenyésztését országosan elkezdjék. így idővel olcsó nyersanyaggal tudjuk ellátni a magyar szűcsdpart. Szebelkó Erzsébet A megyét járva tapasztalja az ember, hogy a tavak felületén, a folyókon és patakokon kevés a víziszárnyas. Vajon mi ennek az oka? Talán a Pest megyeiek nem szeretik a finom baromfihúst? Az is lehet, hogy nincs szükségük pénzre? Vagy talán nem ismerték fel a kacsa- és libatenyésztés fontosságát? Valami hiba lehet itt, talán csak egyszerű hanyagság, azért néptelenedtek el a megyei tavak, folyók. Pedig Pest megyében régi, hagyományos foglalkozás a föld megművelése mellett a baromfitenyésztés, a liba-ka- csanevelés. Különösen a termelőszövetkezetben érthetetlen a helyzet. Az utóbbi időben nem hogy növekedett volna baromfiállományuk, hanem csökkent. Egyes termelőszövetkezetekben szinte kipusztult a közös kisállatállomány. A megye ba5.3 százaléka víziszárnyas. Ez rendkívül kevés, hiszen a természetadta lehetőségek, a főváros közelsége, az értékesítési előnyük mind azt követelik, hogy megyénkben nagyobb gondot fordítsunk a kisállattenyésztésre. A megyében 780 kát. hold tófelület van, ezenkívül holt- dunaágak és a községek határait átszelő patakocskák. Ezek mind kitűnően alkalmasak vízi szám vas-nevelésre. Egykor exportunk egy részét kacsamáj, libamáj, pulyka, s egyéb baromfi képezte. Jó volna, ha a termelőszövetkezetekben, de az egyénileg dolgozó parasztok is felismernék a kisállattenyésztés jelentőségét és hasznosítanák a vizenyős, vizes területeket, vizeket, ezeket a természetadta lehetőségeket. A víziszárnyasok tenyésztése szinte fillérekbe kerül, s egy kis szorgalommal jelentős jövedelmet biztosít a falunak. a nutriák szaporítását az, hogy kicsi a körülkerített tóterület, s a szabadvízről megszöknek az állatok. Negyvenezer forintért körül lehetne keríteni az együk tavat, de a Földművelésügyi Minisztérium nem adja meg ezt az összeget. Pedi'' csupán egy kész bunda éra. Es milyen értéket jelenthetne népgazdaságunk számára. ha országszerte elterjedne a nutriatenyésztés! Új vendég: a nerc Szeptemberben került ide 20 darab, de hamarosan megszületnek az első újszülöttek. A kutatók gondoskodtak már jóelőre nevelőanyáról, ha netán a sok kis nercet nem tudná megfelelően táplálni a nerc mama. A dajka szerepét vadászgörények töltik majd be. A nerc ragadozó állat. Táplálékuk hús, hal, befulladt tojás. Tenyésztésük nem olcsó, de bundájuk a világ legdrágább prémje. Hogyan lesz Nubia párduca a gyáva nyúiból? A kutatóintézet másik munkatársa: Benkő Zsuzsa nyulak nemesítésével foglalkozik. Közel 300 anyanyulat és majdnem 600 kisnyulat tart számon. A legkülönbözőbb nyúl- fajták lakoznak a dróthálós ketrecekben. Van itt bécsi fehér, bécsi kék, piros szemű albínó, barna mókusrőt, ezüstszürke csincsilla, hosszúszőrű hí-bfehár angora... és ki győzné elsorolni mind a többit. Ezek a kedves buta tapsifülesek nem is sejtik, hogy őket miért etetgetik itt zsenge lucernával, meg minden jóféle nyuszicsemegével. Ha tudnák, hát bizonyára inkább bevennék magukat az erdők sűrűjébe. Mert ezekből a nyuszikból szntén prémáru lesz. Méghozzá nem is akármilyen! A szelíd, szürke csincsilla idővel és egy kis ügyeskedéssel sárga alapon barnapettyes párducbundává válik. De kikészíthetik szilebektik- nek, s akkor egy darab prém ára másfél kiló zsír árával azonos. Más nyulak irhájából i romfiállományának mindössze ............iimuimimi...mmimmmuimimiimi............................................................... G ondos előkészítő munka, helyes politikai tartalom; Jól sikerült Váron ni idei első városi tnnnrsülés a Pestmegyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiken Ma már egyre világosabbá válik mindenki előtt, hogy az ellenforradalomnak nem a hibák kijavítása volt a célja, hanem a teljes restauráció, a földesurak, tőkések hatalmának visszaállítása és ennek érdekében támadásának éle is az államhatalom, az állam- igazgatás szervei és azok képviselői ellen irányult. A Vácott megalakult nemzeti bizottság már első perceiben a tanács leváltását követelte és olyan közhangulatot igyekezett kialakítani, amely lehetetlenné tette, hogy a törvényesen megválasztott tanács és annak végrehajtó bizottsága zavartalanul végezhesse tevékenységét. Az ellenforradalmi elemek a régi — tanácsrendszerünk előtti — közigazgatási szervezeti felépítést állították 'vissza (polgármester, főjegyző stb. megszólítás) és csak az ellenforradalmi erők fegyveres szétverése adta meg a lehetőséget arra, hogy a végrehajtó bizottság törvényes jogait gyakorolja. Ez komoly károkat okozott a városnak, mert pl. a városfejlesztési tervben előirányzott több mint egy és félmillió értékű hasznos munkából (utak építése, iskolák tatarozása stb.) csak félmilliót lehetett 1956 végéig megvalósítani. Megrekedt a Csányi úti ötvenlakásos ház építése is. Nehéz hetek után kezdhette meg ismét munkáját a város közigazgatási szervezete. A november 14-i VB-ülés értékelte az ellenforradalmi eseményeket és a november 28-i ülés határozatai mór intézkedtek a város lakosságának legégetőbb problémáiról is. A munka megindulása után érthető nagy érdeklődés mutatkozott az elmúlt héten tartott első tanácsülés iránt. Gondos előkészítő munka előzte meg a városi tanácstagok első összejövetelét. Az MSZMP-csoport három ízben tanácskozott, megvitatták a napirendi pontok anyagát és felkészültek a hozzászólásaikra. A tanács titkársága a ..Tanácstagi Híradó“ tartalmas számain és a szétküldött részletes anvaeismertetésen keresztül tájékoztatta a tagokat. A várt cedmeny nem is maradt el. Amíg az elmúlt években a ta>nácstawságnak jóformán csak a fele vett részt egv-esy ülésen, most a meg- vál<rn*ott körzeti tanácstagok 80 százaléka jött el az idei első tanácsülésre. A nagy érdeklődésre az is iellemző hoav 17 hozzászólás hangzott el. Részt vett a vitában Házi Arnád elvtárs. a város országgvűlési képviselője. Jelen volt Still Ferenc elvtárs. a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja is. Négy órán keresztül tartott a tanácskozás. Kiszel János elvtárs. a végrehajtó bizottság elnöke részletes tájékoztatót adott az elmúlt öt hónapról. Csányi István VB-tag bejelentésekkel, szervezési kérdésekkel foglalkozott. Kitűnt a felszólalásokból, hogy a váci tanáastagoik is helyeslik: nagyobb irányítási hatáskört, nagyobb gazdasági önállóságot kell adni a tanácsnak. Ennek hiányában állította le például önkényesen a Pest megyei Téglagyári Egyesülés az alsóvárosi mészhomok-téglagyárat. Helytelen volt a végrehajtó bizottság véleményének kikérése nélkül Vácra telepíteni az Egyesült Izzó egyik telepét. Az elfogadott határozatok között szerepel az oktatásügyi és népművelésügyi csoportok megszüntetése után a művelődési feladatok vezető pedagógusokkal és más szakemberekkel való megoldása. Jó munkát végzett a város tanácsa, bebizonyította, hogy az ellenforradalom nem tudta megtörni a tanácshatalom belső erejét, a tanácstagok lendületét. (P. R-) Ma negyvennégy kiskorú magyar menekült tér vissza Jugoszláviából A horgosi határállomáson keresztül ma 44 kiskorú magyar tér haza Jugoszláviából. •A gyerekek edóig a bela- cerkvai táborban voltak, ahonnan szerdán Belgrádon keresztül Szabadkára utaztak, s csütörtökön a horgosi határállomáson a jugoszláv—magyar hazatelepítési vegyesbizottság tagjainak, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa képviselőinek jelenlétében átadják őket a magyar hazatelepítési szerveknek. A hazatérő gyerekek szülei mind Magyarországon élnek, Miért kell átszállniok Érden a székesfehérvári személyvonat utasainak? A budapest—székesfehérvári vasútvonalon a Budapest —Háros és Nagytétény közötti szakaszon ? vasút már annyira elavult, hogy az engedélyezett 80 kilométeres sebesség helyett a vonatok itt csak 40 kilométerrel közlekedhettek. Ez rendkívüli módon megnehezítette. hogy Budapestről a szerelvények kijussanak, illetve odaérkezzenek. Különösen súlyos gondot jelentett nyáron, amikor igen sok vonat közlekedik ezen a pályán, így a balatoni kiránduló-vonatok is. A MÁV vezetősége elhatározta ennek a vonalszakasznak korszerűsítését. Ezért a budapest—székesfehérvári vonal utasforgalmát Érdnél részben átterelik a budapest— pusztaszabolcs—pécsi vonalra* Készülnek a porozva- permetezve csávázó gépek A Szombathelyi Mezőgazda- sági Gépgyárban megkezdték a porozva-permetezve csávázó gépek gyártását. A géppel naponta háromszáz-négyszáz mázsa gabonát lehet csávázni. A gépgyár ebben az évben húsz porozva-permetezve csá- vázót ad át a mezőgazdaságnak Illegrendelőlap 195 . j év j i i i i | ■ i • hó 1-tól megrendelem PEST MEGYEI HÍRLAP című lapot, A havi előfizetési díjat: 11,— Ft-t a nyugtával jelentkező postakézbesítőnek fizetem ki. A megrendelő pontos címe, ahova a lap kézbesítését kéri: Név: t , , f f • • • 1 ? Város: ) , 1 1 * « i i • Község: 1 . . i kerület ciii; utca' . házszám, . . emelet . , ajtó 195 i j évi * . i : hó i !-ni az előfizető aláírása Postahivatal tölti ki. Beindítva: 1957 .- : : s : : i • • I i hírlapfelelős \
