Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-17 / 14. szám

2 1957. MÁJUS 17, PÉNTEK A pártmim ka életközelségéért... Politikai vita az Agráregyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZMP intéző bi­zottsága kibővített ülésén poli­tikai vitát rendezett. Ez az esemény isi tükrözi azt a fej­lődést, amely november óta végbement az egyetemi hall­gatóik. dolgozók politikai han­gulatéban. Hiszen november­ben sokan még „politikamen­tes ifjúsági nevelést“ követel, tek, egyesek a „tiszta tudomá­nyért“ jelszót írták zászlajuk­ra. December elején its még csak erőtlen kísérletezés folyt a pártszervezet megteremté­séért. Januárban tört meg a jég. 15—17 elvtárs megalakí­totta az egyetemi MSZMP-t. Márciusban már sokan kijóza­nodtak és közeledtek a párt­hoz. A hallgatók között ez a folyamat gyorsabb volt, mint az oktatóknál. Molnár Sándor elvtárs. az Intéző bizottság elnöke, őszin­tén, szépítgetés nélkül értékel­te az elmúlt nehéz időszakot. Rámutatott, hogy munkájuk eddig túlnyomórészt a szerve­zésben merült ki és fontos, hogy ezután előtérbe kerüljön a felvilágosító munlka. A vitában az elvtársak hang­súlyozták, hogy a megtévesz­tett embereket el kell válasz­tani az ellenforradalmámktól és meg kell értetni velük po­litikánkat. Az ellenséges ele­mek ellen szükség van admi­nisztratív intézkedésekre, hi­szen akadályozzák az egyete­men a politikai munkát. Szabó Béla, dr. Szekeres László, Kolbay professzor és mások is szólották a szakem­berek neveléséről. Az a véle­ményük. hogy szocialista szak­emberekre van szükség. — A laboratóriumokban, amíg egy tudós a csávázással vagy a kukoricatermesztéssel kísérletezik — mondotta Bá­lint Andor elvtárs — nincs különösebb jelentősége, hogy egyetért-e velünk, vagy sem. Mi azonban' most munkálko­dunk a szocialista mezőgaz­daság megteremtésén és nem mindegy, hogy szakembereink olyanok-e, akik meggyőződés­ből dolgoznak a szocialista me­zőgazdaságért, nagy olyanok, akik ellene vannak. Ebben rejlik az agráregyetem párt-- szervezete és a tanárok fő feladata: marxista szakembe­rek kerüljenek ki az egyetem­ről. A politikai vita — bár sok hasznos problémát is megbe­széltek — mégsem segített ele­get a kommunista aktívának. A beszámoló is inkább az események történelmi sor­rendben való felsorolása volt és szervezési kérdéseket tár­gyalt, Nem elemezte, csak érintette azt az ideológiai har­cot, amely még ma is vissza­húzója a pártszervezet mun­kájának. Nem vitatták meg azokat az elvi kérdéseket, amelyekről a tanárok, a hall­gatók nap mint nap beszélnek. Nem magyarázták meg: ml az oka amria'k, hogy a hallgatók bátrabban bírálnak, mint az oktatók és a politikai munka is eredményesebb a diákok között. S bár mindvégig a felvilágosító munka előtérbe állításáról folyt a szó, a párt- szervezet szinte kizárólag szervezési feladatokat jelölt ki. Péler-Pál napját várják az ipari tanulók nem a névnapi mulatságért, hanem mert akkor, június 29-én köszöntik az aranysza­badságot, a szünidőt, indul­nak az ország különböző vá­rosaiból a Balaton mellé, a Börzsönybe, a Bükkibe, a Ba- koinyba és az országon túlra Üdülni. A szerszámot, a tollat leg­jobban forgató, a KISZ-ben és a sportban jeleskedő lányok és fiúk — összesen 6600-an—• élvezik az idén az üdülés örö­meit. Szórakozásban ezúttal sem lesz hiány. A pihenést számtalan kedvelt játékkal, s egyéb foglalatossággal teszi kellemessé a Munkaügyi Mi­nisztérium sport-osztálya. A szokásos mozilátogatáson kí­vül dísztárgyfaragás, hor­** ** Országszerte kísérleti bemutatókat szervez a MUNOSZER A dolgozó parasztság köré­ben egyre nagyobb mérték­ben terjed el a műtrágyafélék és a növényvédőszerek al­kalmazása. Az elterjedtség nem egyenletes az ország va­lamennyi részén, s ezért a Műtrágya- és Növényvédő- szerértékesítő Szövetkezeti Vállalat szakemberei elhatá­rozták, hogy azokon a helye­ken, ahol a gazdáknak még nem volt módjuk teljes mér­tékben meggyőződni- a mű­trágyák és a növényvédősze­rek hasznosságáról és megis­merkedni gyakorlati alkal­mazásukkal — összesen mint­egy háromszáz helyen — a ta­vasszal bemutatókat rendez­nek. gészverseny, úszás és evezni tanulás is szerepel a szórako­zási programban. S hogy a tréfa se hiányozzék, rendez­nek olyan labdarúgó mérkő­zést, amelyben a részvevők­nek bekötik a szemüket. Különösen érdekes esemény lesz a 12 napos vízitúra. Né­hány üdülőcsoport csónakkal „végigcsorog“ az Al-Dunán, s útközben megnézi egy-egy vá­ros nevezetességeit. Egyes in­tézetek tanulói pedig Bulgá­riában, Csehszlovákiában, az NDK-bam töltenek 2—3 hetet. És befejezésül annyit, hogy Balatonlellén — a vándortú­rázók központi kulturális és sporteseményeinek helyén — vízikarneválon búcsúznak a fiatalok a nyári vakációtól. Újjáépítik Posta Múzeumot A Posta-Múzeum az októ­beri események során meg­rongálódott. A muzeális érté­kű készülékek azonban sze­rencsére nem mentek tönkre. Nemrégen megkezdték a mú­zeum helyiségeinek újjáépíté­sét, s ennek során bővítik a kilátókat. Az újjáépítési mun­kát előreláthatólag októberig befejezik. UJ MAGYAR MŰSZEREK A műszeripar idei gyárt­mányfejlesztési tervében 250 új műszer előállítása szere­pel. Az ipar tizennyolc üze­mében a régi gyártmányokon kívül már készítik ezeket Is. Az Orvosi Műszergyárban előreláthatólag a második ne­gyedév végére készül el az első fogorvosi ambuláns au­tóbusz, amelyet korszerű or­vosi műszerekkel, készülékek­kel szerelnek fel. A Ganz Árammérőgyár néhány spe­ciális árammérő készítését tervezi. Külföldi kívánságra állítják elő például a három­fázisú, két árszabásos fo­gyasztásmérőt, amely külön méri az éjjeli — olcsóbb — és | a nappali áramfogyasztást. A Kalibergyárbam rövidesen megkezdik az ezredmérő gyártását, amely a gépipar­ban és finommechanikai ipar­ban hasznos műszer. IBUSZ-különvonat Vacról Egerbe Az elmúlt években nagy nép­szerűségnek örvendtek a váci vas­utas szakszervezet balatoni IBUSZ- különvonatai. Egy-egy Vasárnap ezer váci család is elutazott a ma­gyar tenger partjára, élve a ked­vezményes árú utazási lehetőség­gel. Az Idén más irányba is indulnak vasárnapi különvonatok Vácról. Az első utazást a szakszervezet a Hazafias Népfront váci városi bi­zottságával közösen szervezi jú­nius 16-án Egerbe. A vonat reggel fél 6 órakor indul a váci állomás­ról. Egerben a helyi népfront­bizottság munkatársai fogadják a váciakat és segítik megismerni a történelmi nevezetességű helyeket. A vonat 19 órakor indul vissza és 22 órára ér a váci vasútállomásra. Részvételi díj: 28 forint. Időbér vagy teljesítménybér? K ádár János elvtárs országgyűlési beszámoló­jában legfontosabb gazdasági feladataink között említette meg, hogy mindenütt be kell vezetni a teljesítménybért, ahol ez lehetséges a munka természetének, a dolgozók és a népgazdaság érdekednek figye­lembevételével. Ez a megálla- j pítás rámutatott arra, hogy \ jelenlegi bérezési módszereink tarthatatlanak és ezen az álla­poton sürgősen javítanunk kell. Vannak iparágak, mint az egész nyomdaipar, továbbá a bútor-, könnyű-, gép- és a pa­píripar nagy része, melyekben nem érvényesül a végzett munka szerinti díjazás szo­cialista alapelve. A legutóbbi időben sok vállalat arra hasz­nálta fel nagyobb bérügyi ön­állóságát, hogy a darabbére­zést számos munkahelyen in­dokolatlanul is megszüntette. Időbérben dolgoznak* a Szent­endrei Papírgyárban a válo­gatóteremben és a papirgépnél is és a váci Könnyűipari ön­töde és Gépgyárban is mind az öntésnél, mind a forgácsoló munkáknál. Ezek a vállalatok időbért fi­zetnek olyan munkákért is, melyekért technikai és gazda­sági szempontból egyaránt a darabbér, vagy a teljesítmény­bér valamilyen más formája a helyénvaló. A koiiö- és gépipari munkásoknak csak mintegy 20 százaléka dolgo­zott februárban teljesítmény­bérben. míg az elmúlt évek­ben a munkásoknak fele volt darabbéres és a dolgozók to­vábbi negyedrésze más fajta teljesítménybérezésben része­sült. Ha figyelembe vesszük, hogy azelőtt sokszor olyan munkáknál te teljesítménybért fizettek, ahol ez teljesen cél­szerűtlen volt és a hibákat nyilvánvalóan helyesbíteni kellett, a számokból az követ­kezik, hogy az időbéres és tel­jesítménybéres munkák ará­nya ismét egészségtelenül el­tolódott — de most az ellenke­ző irányba. Az időbérezésben fizetett munkahelyek számát túlméretező vállalataink egy káros és tarthatatlan bér- demagógia uszályába kerültek. i Azóta, hogy a gyáriparban sok I helyen — indokolatlanul — megszüntették a teljesítmény- i bért, az egy munkásra eső ter- ! melés erősen visszaesett. Ja- \ nuárban egy munkás átlagosan csak 69 százalékát termelte a múlt évi szeptemberi mennyi­ségeknek, februárban pedig 75 százalékát. A csekély javu­lás ellenére is súlyos a vissza­esés és az életszínvonal továb­bi emelkedésének áll útjában. Termelés nélkül nincs áru és megfelelő mennyiségű áru nél­kül szükségleteinket, tehát az életszínvonal iránti követel­ményeinket nem tudjuk kielé­gíteni. A 7. ÉLETSZÍNVONAL nem a „pénztől” függ, hanem a pénzért kapható áru­tól. Erről bőséges tapasztala­tunk van az infláció idejéből. Dolgozóink jövedelme az 1957. január 1-én történt munkabér­emelés. a természetbeni jutta­tások és ezekhez járulóan a bérezési rendszer átalakulása révén igen jelentősen megnö­vekedett. A felemelt bérű dol­gozó pedig többet vásárolhat az egész népgazdaság árukész­letéből. Mit jelent ez abban az eset­ben, ha viszont termelése nem tart lépést pénzjövedelmének növekedésével, sőt a régebbi, alacsonyabb béréhez viszo­nyítva is nagyon komoly mértékben visszaesett? Azt je­lenti, hogy míg a felemelt bé­rű és ugyanakkor kevesebbet termelő dolgozó nagyobb arányban veszi ki részét a tár­sadalom munkájának egész eredményéből, mint addig tet­te, saját munkájával nem já­rul hozzá ahhoz, hogy más is ugyanazt tehesse. A többet vásároló, de kevesebbet ter­melő dolgozó nemcsak többi dolgozótársát rövidíti meg, ha­nem végzetes áruhiányt idéz­het elő. Tehát a dolgozóknak nem lehet hasznuk tartósan abból, hogy csak „pénzt ter­melnek“ ... A Z IGAZSÁGOS és gaz­daságilag helyes bére­zés nem azért „probléma“, mintha különösen nehéz volna eldönteni, hogy az adott mun­kánál melyik a helyes mód­szer, az időbér, a darabbér, vagy másfajta teljesítménybér. Ebben állást foglalni sohasem nehéz, ha elfogulatlanul, az egész népgazdaság érdekét tartjuk szem előtt. Mindenki! elismeri, mennyire káros le­het egy gépészt, vagy bizonyos karbantartó munkást teljesít­ménybérben fizetni. Általában minden olyan munkát, amely egyedi, nem szériaszerű és ahol a munka minőségét csak igen bonyolultan lehet ellen­őrizni. De az sem lehet kétsé­ges, hogy a szövőnőt a veté­sek száma alapján, a bányászt a kitermelt szén után, a bú­toripari cslszolómunkást álta­lában a végzett munka meny- nyisége arányában célszerű fi­zetni. Vannak munkahelyek, ahol úgy kell bérezni, hogy a dol­gozó érdekelt legyen a jó mi­nőségű termelésben, vagy az anyaggal, a munkaeszközökkel való takarékosságban. Meg­felelő bérezéssel kell jutal­mazni a jó minőségű munkát végző bútorcsiszolót és fénye­zőt, a selejtmentes öntőt, a nyersanyaggal takarékoskodó faipari munkást, a szerszámo­kat kímélő forgácsolót. A „probléma“ nem a feladat ne- 1 kézségeiben van, hanem sze-' mélyi hibákból adódik. Nem tudtunk minden esetben felül­emelkedni egyéni, vagy rosszul értelmezett vállalati érdeken és nem tudunk mindig az egész népgazdaságot vizsgálva állást foglalni. Persze ez nem jelenti azt, hogy a jóakarat önmagában is elég. A helyes bérezési megoldáshoz vezető utat megtalálni, a módszert megállapítani nem könnyű fel­adat. Néha fáradságos és kö­rültekintő munkát igényel. Nem lehet sablonokra támasz­kodni, de nem lehet mindig a legkényelmesebb megoldást sem választani. Nem vezethe­tünk be olyan bérezési rend­szert, amelynek alapján egy­formán fizetnek a szorgalmas és a rossz munkásnak. A TELJESÍTMÉNYBÉR komoly vívmánya tech* I nikai fejlődésünknek és olyan | teljesítményt lehet csak meg­kívánni, mely megfelel a be­rendezés technikai színvonalá­nak. Kádár elvtárs országgyű­lési beszámolójában hangsú­lyozta, hogy a teljesítménybért a régebben elkövetett hibák- gondos elkerülésével kell be­vezetni ott, ahol ezt indoko­latlanul szüntették meg. A tel­jesítménybér a termelés fej­lődésének nélkülözhetetlen lendítőereje, és valameny- nyiünknek, az ország lakossá­gának érdeke a bérrendezé­sekben elfekvő népgazdasági érték megfelelő kihasználása, Az átlagos képességű mun­kást alapul vevő teljesítmény­bér nélkül a gazdasági élet elveszíti természetes erőforrá­sát, a képességek megfelelő ki­használását és a munka szín­vonala lassankint nem az át­lagos, hanem az annál gyen­gébb munkásokhoz igazodik. A társadalom fejlődése ezzel megállana, versenyképessé­günket elveszítenénk. Ezt a „távlatot" nem nézhetjük tét­lenül. Kátai Miklós Könnyűipari Minisztérium Majd ők segítenek... Engedje meg az olvasó, hogy beavassuk az újságírás műhelytitkaiba. Önök gyak­ran olvasnak a Pest megyei Hírlap hasábjain szerencsét­lenségről, tűzről, robbanásról szóló híreket. Ezek úgy ke­rülnek a lapba, hogy naponta telefonon felhívjuk á mentő­ket és a tűzoltóságot, ahol tájékoztatnak bennünket az előfordult esetekről. így tör­tént ez csütörtökön is. Hív­tuk a tűzoltóságot. — Történt valami? — kér­deztük. — Semmi, egyáltalán sem­mi — hangzott a válasz. — Már második napja nem tudunk önöktől híranyagot kapni. Pár másodpercig csend volt a drót másik végén. Majd a következő meglepő mondat hangzott el. — Hívjanak vissza két óra múlva, addig majd teszünk valamit az ügy érdekében. Reméljük, ez csak udva­rias ígéret marad... — k — ibö járásjelentés Várható időjárás pénteken es­tig: nyugaton: növekvő felhőzet, többfelé záporeső, zivatar, he­lyenként jégeső, megélénkülő déli- délnyugati, ké3őbb északnyugati szél, a nappali hőmérséklet csök­ken. Keleten: túlnyomórészt nap­pali felhőképződés, néhány helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt dél­keleti-déli szél. A meleg tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken a Dunán­túlon 19—22, máshol 24—27 fok között. A BUDAI JÁRÁS kommu­nistái csapatzászlót ajándékoz­nak a piliscsabai szovjet egy­ség katonáinak. A zászlót 19-én, vasárnap ünnepélyesen adják át, v , — Hatszáz föld adás-vételi szerződést kötöttek a legutóbbi fél esztendőben a gödöllői já­rásban. A homokföld ára hol- dankint 4—5 ezer forint, a jobb. minőségűeket pedig 10— 12 ezerért adták. — Menetközben szabályoz­ható rugózású motorkerékpár oldalkocsikat készít a Váci Hajógyár. Az eddiginél jobb, tartósabb oldalkocsik — ame­lyekre máris érkeztek külföldi megrendelések — előrelátható­lag augusztusban kerülnek árusításra, a jelenleg forga­lomban levő kocsikkal csak­nem azonos áron. — Újfajta kombinált borjú- box pénztárcákat készít 'a Dunakeszi—Alag és Vidéke KTSZ. Az Országház, a Ha­lászbástya és a Lánchíd lenyo­matával díszített tárcák az ipari vásáron kerülnek először forgalomba. Röntgen-eladó könnyíti meg a cipővásárldst Budapesten a Rákóczi úti Verseny Állami Áruház cipő- osztályán. Az ötletes gép megállapítja, hogyan helyez­kedik ál a láb a felpróbált ci­pőben. Különösen előnyös ez a gyermekvásárlóknál. A gép­nek már az első napon nagy sikere volt. Figyelni keil a peronoszpóra feltűnését! A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE A csapadékos és meleg időjárás kedvező a pjronoszpórának. így az ország egész területén fertőzés várható. Az összes peronoszpóra- jelzőállomások fokozott mértékben kísérjék figyelemmel a helyi idő­járási viszonyokat és a fertőzés veszélyének észlelése esetén a helyben szokásos módon hívják fel a szőlőtermelőket a permete­zés elvégzésére. — A Váci Mosoda Vállalat átalakult Vegyesipari Termelő- Kiszolgáló Vállalattá. Létszá­ma 2Ó főről 110-re emelkedett, A mosáson kívül fehérneműt és kötöttárut is készítenek. Üj kutat fúrtak Nagykőrö­sön. A strand vízellátása tehát az idén már zavartalan lesz. Naposkacsákat szállít Cseh­szlovákiába a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat. Az első szállítmányt már elküld­ték. Valószínű, hogy napos­libákat is szállítanak a baráti országba. A Nagyvásártclepről jelentik A Csemege Felszabadulás tért zöldség-gyümölcs szaküzletében a primőrök között Is különlegessé­geknek számító áruk kaphatók. AZ Iregszemesei Kísérleti Gazdaság­ból megjött az első karfiolszál­lítmány: tisztítva 26 forint kilón­ként. Piros paradicsom is dísze­leg a ládákban: kilója 80 forint. Ugyancsak ettől a gazdaságtól a napokban várják a töltenivaló és a hegyes, erős magyar zöldpapri- kát. A Fertődl Kísérleti Gazdaság uborkát, paradicsomot és paprikát küld az üzletnek. A hét slágere a fővárosi tanács virágkertészetétől érkezett eper. Egy kilő ára 140 fo­rint, az első tétel mégis félóra alatt elfogyott. A Váci Községgazdálko­dási Kertészet negyven deka illa­tos szamócát küldött 180 forintos áron, s a gyümölcsre éhes vásár­lók ezt is percek alatt megvették. Kelebláról megérkézett a cseresz­nye, most már nagyobb mennyi­ségben. Két nap óta erősen tartja a 26 forintos árát. A közeli napok­ban várják a szenzációt: a Doria Hungariae-t, a Kertészeti Főiskola hajtatott nagyszemű csemegeszőlő­jét »iiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiuiiiiiiiOiii|iiiii!iiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiintiiH£ Kilima-Ndzsarótól—Nagymarosig 1 címmel Izgalmas, kalandokban bővelkedő, vadászéin«- I I nyék sorozatát tartalmazó, a titokzatos Afrika őserdeiről | | szóló regényt a Pest megyei Hírlap vasárnapi számában | I kezdjük közölni. MiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiHMiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiniiiiiiiHiiiiriimiiiiiiiuMiiiiiiiiiiiHiiiiiitiiiiimiiiiiiiiiiMiiiiiiiHiimiiimiiiiiiniiii» Pestmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat BUDAPEST, XIII. KÉR., FORGÁCS UTCA 9a. elvállal mindenféle erőgép, traktor, rész és teljes főjavításokat, valamint egyéb mezőgazdasági gépek javítását is I

Next

/
Thumbnails
Contents