Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-12 / 10. szám
Divat JOBBRA: kétrészes fehér piké pizsama aranyhímzéssel. Andre Ledoux modellje (Franciaország, 1957 április). BALRA: tengerészkék fehércsíkos jersey strandöltözék sállal. Neve: Positano. Nina Ricci modellje (Franciaország, 1957 április), Régi kínai közmondások — fiatal házasoknak Mit lehet tenni egy nővel, aki nem takarékoskodik semmivel; panasz nélkül, némán tűr és szenved; és aki mindig elvárja az apró figyelmességeket és gondoskodásokat? Belátni, hogy nem érdemeljük meg, és másképp szeretni, mint ahogy megérdemli. A rossz kedv: tél a házasságban. Ha á szülők szeretik egymást, s kölcsönös megbecsülésben és tiszteletben élnek egymással, akkor a gyerekek nevelésének nagyobb részét már el is végezték. Óh! mennyire kell szeretni egy feleségnek a férjét, hogy szeretni tudja az anyósát is! És megfordítva. Minél jobban szereti a feleség a férjét, annál inkább ki. akarja javítani a hibáit; mi- | nél jobban szereti a férj a fe- f leségét, annál jobban felna- § gyítja gyöngeségeit. Ha mind- | ketten egyformán szeretik egy- 1 mást, megmaradnak olyannak, | amilyenek. A feleségünket legjobb soha meg nem verni; ha azonban mégis verésre kerülne sor, akkor sohasem azért verjük meg, mert az anyósa panaszkodott rá, hanem mert ő panaszkodott az anyósára. A szeretet titkolásának nincs értelme. Mert hiába rejtjük el szivünket mások elől — mi magunk úgy sem tudunk elrejtőzni előle. GARAMI LÁSZLÓ: cÁ JLzámtanfL&tda Ke Virág a vázában A levágott virágok Ízléses elhelyezése: művészet. A virágéit tóárát tie vágjuk egyforma hosszúra. Magas vázában a virág másfélszer legyen magasabb a vázánál; széles, alacsony edényben pedig a tartó átmérőjének más- félszerese. Az alacsony, vastagszálú virágok alacsony, öblös — a hosszúszárúak magas, karcsú vázában érvényesülnek A merevtartású virágok (például liliom, gladiolus), ha megtörve kerülnek a vázába, vagy ha erősen ferdén állítjuk őket: hamar tönkremennek. A különféle kerti vagy mezei virágok (magyar csokrok) csak tömören hatnak jól. A virágos ágakat viszont lazán, levegősen tegyük vázába. A virágok szárát mindig éles késsel, ferdén vágjuk le, hogy, száruk ne tapadhasson a váza aljára, s így el ne zárják a víz útját. A levágott virágok életét a vízbe tett faszénnel, sóval meghosszabbíthatjuk. Ha naponta keveset lenyírunk szárukból: még tovább maradnak frissek. arcsi vacsora után tüntetőén azonnal fél- = revonult, a kisasztal mellé telepedett és | buzgón tanulmányozott valamit. Apja azon- 5 ban — akinek szokatlan volt a leülepedő | csönd - észrevette, hogy a fiú rejtett pillan- I tásokat vet feléje. | Mikor szemük találkozott, Karcsi még job- i ban a könyvek, füzetek fölé hajolt, hogy I néhány pillanat múlva ismét apjára íüggesz- ! sze türelmetlen tekintetét. I Az apja élvezte helyzetét, és most már ő is | csak lopva nézett a gyerekre, látszólag ciga- ! rettája fodrozó füstjét kémlelte. I így ment ez egy darabig, végül Karcsi be- I leunt a játékba és megszólalt: I -Apa!.), | - Nos? | — Semmi;.. ' i Jól van. Kincses hagyta, hadd kínlódjék, I bár tagadhatatlanul örült, önérzetes gyerek! 1 Az én fiam! Helyes, hogy kétszer, sőt tíz- = szer is meggondolja, hogy segítséget kér- ! jen-e, ámbátor, isten tudja ... Nagyobb bi- ! zalommal is lehetne az apjához. 1 Kincsesné közben lerakta az asztalt, kill hordta az 'edényeket. * j 1 — Majd reggel elmosogátok ... — sóhajtotta = és leült a rádió mellé. - Keresek egy kis | zenét, jó? 1 — Hagyd csak! — rázta a fejét az ember, i és a gyerek felé intett: — Ne zavarjuk. I Karcsi felnézett, öregesen komolyan le- I gyintett. = — Bekapcsolhatjátok, nem zavar .: i — Azs tán hallgatott egy darabig. De hogy nem I érkezett önkéntes segítség, ismét megszólalt: = — Apa ... | — Tessék?! | — Az a számtanpélda ... Csuda érdekes... E Felolvassam? = — Felolvashatod éppen, ha akarod. | — Ah, van e nélkül is elég bajod! — mond| ta sajnálkozva a fiú és ezzel már le is vet- s te lábáról Kincsest. | - Mondd csak! Ezzel már se több, se ke! vesebb gondom nem lesz. I — A darvak egy kert fölött szállnak. Elha- I tározzák, hogy megpihennek. Ha mindegyi- | kük külön karóra telepszik, egynek nem lesz i helye, de ha ketten szállnak egy karóra, | akkor egy karó még üresen is marad. Há- ! nyan vannak a darvak? = — Hát miért nem számítod ki? É Karcsi hadar: ; — Azért apa. mert ez egy egyismeretlenes 1 elsőfokú egyenlet és én nem tudom ezt az I egyenletet felállítani... s - Mert nem figyeltél az órán! | - Figyeltem ... Csak ott más volt a pélI da ... | Kincses elmosolyodik, egy Karinthyi humoreszk jut az eszébe, ahol ha nem is pontosan ugyanígy, de hasonló szavakat vált az apa és a fia. Elnevcti magát. — Azért nem kell kinevetni engem! — sértődik meg Karcsi. - Te mondtad, hogy olvassam föl! Máskor Inkább nem is szólok..; Majd megkérdezem mástól. A Soós biztosan tudja ... Annak segít az apja ... — Jó, jó... - békítgett Kincses. - Nem ezen nevettem. — Hát min? — Csak úgy eszembe jutott valami. Nem mondja meg, hogy mi, mert Karcsi képes és kikeresi a könyvtárból Karinthyt és akkor befellegzett az atyai tekintélynek. De Karcsinak szerencséje van, váratlan szövetségesre tesz szert. — Segíts már a gyereknek! — súgja Kincsesné. — Látod, hogy nem bír zöldágra vergődni! Kincses megadja magát. — Hogyan is szól az a példa? Karcsi ismétli. Kincses kívánja, bárcsak eszébe jutna valami, amit a gimnáziumban tanult, de nem segít a fohász. Gyorsan számol, egy-kettőre megvan az, eredmény. Látod, -milyen csacsi vagy! Három a karó és négy a daru. Ha külön'karóra szállnak, egynek nem marad helye, ha párosával szánnak le, még marad is egy karó! iadalmasan néz a fiára, de az egy cseppet sem megelégedett. — Ezt már én is kiszámítottam. Csak egyenletbe nem tudom hozni. És nekünk úgy kell. — Egyenletbe? - mérgelődik az apja. - Ml a fenének Itt egyenlet?! Ha kiszámítottad, minek kell még tovább firkálni?! Még meg is dicsérnek majd, hogy fejből tudtad! Karcsi nem válaszol, csak sóhajt, anyja pedig gyors, halk párbeszédet folytat apjával. — Te tudod, hogyan keU, vagy a gyerek? — Tud is ez valamit! — Igenis, hogy tud, de néked nincs relmed hozzá! — Nem vagyok pedagógus! — Hát akkor ki segítsen neki?! Ha mondja, hogy egyenletbe kell, akkor kell! — Hát akkor számítsa ki maga! — Ki is számította! Hallod, hogy kiszámította. csak nem úgy, ahogy az Iskolában mondták. — Hát számítsa ki úgy! Nem én Járok iskolába! — De azért segíthetnél neki! — De azért!... - Kincses tehetetlenül széttárja karját, aztán odaül a gyerek mellé. — Nézzük csak.. • Az iksz, az az ismeretlen igaz... Hát most ml legyen az iksz? A darvak vagy a karók? .. ; tüazt úgy Jó félóra múlva feltápászkodilc, nyújtózik | egyet, aztán megkérdezi: — Mikor lesz számtanórád? — Holnapután. — Akkor hagyd most az egészet. Fáradt va- | gyök. Holnap korán hazajövök a hivatalból | és megoldjuk. Af ásnap kétségbeesetten keres embert | a kollégák között, aki konyit valamit a mate- = matlkához. Az ő osztályán senki sem ér rá... § Továbbmegy. A szomszéd szoba úgy aho- | gyan van, kiszállásra ment. Végre a statlsz- 1 tikusoknál rátalál Kalmárra, az pillanatok = alatt felállítja az egyenletet és megoldja a | példát. Kincses zsebrevágja a papirt és zavartan = magyarázkodni kezd: — Tudod, kérlek ... a gyereknek kell... | Es én már régen jártam Iskolába . .. Mikor 1 ezt a példát csinálták, akkor éppen hiányoz- H tam. i>e ellenőrizni kell a gyereket, nem e Igaz? § Soha ilyen korán még nem ment haza. = Karcsi még nincs otthon. Türelmetlenül vár- | ‘ V» Hpl a,fenébe marad ez a gyerek.-Miért? Csak nincs vele valami baj? — ljedezlk a felesége. — Ah, semmi. Előveszi az újságot, olvas, aztán türelmetlenül topog, várja a fiát. Nem tudja, mivel töltse az idejét, így rendbeszedi a fényképeket, összerakja a könyveket a polcon, aztán nekilát az újságnak, mint aki már egyszer eltelt valamivel, de ismét megkívánja és most már azt is felcsipegeti, amit az imént még meghagyott. Nyolcoratá,t berobog Karcsi. — Hű, de jó volt a film! — Persze, a film! De a lecke;. i az nem számít, igaz?! — A lecke7 - csodálkozik Karcsi. - Miféle lecke? — Hát a számtanpélda! - mérgelődik Kincses. — Arról megfeledkeztél, mi? — Ja!? Hát az már készen van! A Soós- sal megcsináltuk ... Olyan egyszerű volt, mint egy pofon! Ezzel fütyürésznl kezd és rámolja a táskáját. Kincses pedig a jó ég tudja miért, olyan paprikás, olyan dühös, mint még soha. Legázivesebben jól elverné a flát, de sajnos, nincs rá semmi oka. így hát beveti magát egy fotelbe és onnan köpködi mérgesen a szavakat: — Persze ... A Soőssal ..; Mert egyedül nem tudtad!.;. Egyedül kell az ilyesmit megoldani, fiam, érted? Egyedül! KONYHA Heti étrend Hétíő: paradicsomleves, tejfeles rakottkrumpli salátával. Kedd: savanyútojás-leves, konzerv tökfőzelék fasirozot- tal. Szerda: spárgaleves, túróspalacsinta. Csütörtök: tarhonyaleves, tejfeles marhapecsenye burgonyával és savanyúsággal. Péntek: gulyásleves, diósmetélt. Szombat: zöldségleves, kol- bászos lecsó tarhonyával. Vasárnap: becsináltleves, sertéspörkölt galuskával és céklával, rácsos linzer. A tejfeles marhapecsenye elkészítési módja: Félkiló marha felsált felszeletelünk, mindkét oldalán kiverünk, besózunk. Két nagy fej apróra vágott vöröshagymát bő zsírba teszünk, majd a hússzeleteket egyenként belerakjuk. Egy kanál ecetet teszünk rá, majd egy pohár vizet adunk hozzá és fedő alatt, lassú tűznél puhára pároljuk. Mikor elkészült: 3 dl tejfelt öntünk rá, 10 perc alatt kész Széna-szalma: Kész metélttészta kétharmadrészét a szokásos módon kifőzzük, egy- harmadrészét pedig olajban, vagy zsírban ropogósra sütjük. A főtt és sült tésztát ösz- szekeverjük és fahéjas cukorral megszórva, vagy pedig sósán, esetleg sajttal tálaljuk; Expressz-vacsora: Bármilyen maradék sültből, főtt húsból vagy nyershúsból készíthető. A húst megdaráljuk, vagy pe- dik apróra vagdaljuk. Forró zsírban ropogósra sütjük, megsózzuk, borsozzuk, és néhány 1 tojást ütünk rá. Ha van ott- 1 hon. vagdalt gombát is dob*. | hátunk a bús ijo/é- , Uborkát, | savanyú káposztát, vagy salá- § tát adunk hozzá. | A kétszer pörkölt kávéról | Sok család büszkesége az I otthon pörkölt kávé. Ha nincs | villanypörkölőnk: csaj'kafedél I vagy palacsintasütő is megtelj szí. Nagyon fontos, bármilyen | tűzhelyen csináljuk Is, közben | állandóan rázogatni. Először | csak világos barnára pörköl- ! jük és utána zárt, lehetőleg 1 patent edényben tároljuk; | Használat előtt újrapörköljük, I megfelelő sötét, de egyenlete- ! sen barna színre. A kétszeres | pörköléstől igazán finom za- ! matú a kávé. A csipkebogyó | Kevesen tudják, hogy sokkal | több C-vitamin van a csipke- ! bogyóban, mint a citromban. | Két napig vízben áztatjuk a | bogyókat, majd egy kissé fel- ! melegítjük. Zamatos és vita- ] mindús teát kapunk belőle. Qeqttdi UaeL A ceglédi Földváry Károly Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulóitól kaptuk a következő kedves levelet: „örömmel vettük lapjuk megindulását. Mi, gyerekek is szoktunk újságot olvasni, érdekel bennünket, hogy mi történik a világon, hazánkban, no meg a mi megyénkben. A kulturális hírekből értesültünk, mit csinálnak a felnőttek, úttörők, iskolások. A mi iskolánk színjátszói szeptemberben a „Csipkerózsika” című mesejátékot kezdték tanulni. Az őszi nehéz napokban sem szüneteltek a próbák. Bíztunk abban, hogy jóra fordul minden és előadhatjuk darabunkat. Május 4-én ez megtörtént, olyan sikerrel, hogy 16-án megismételjük. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is nagy figyelemmel nézték, hallgatták a szép tündérjátékot. Arra kérjük Szerkesztő Bácsit, ha nincs más elfoglaltsága, tessék eljönni e hónap 16-án tartandó előadásunkra, és ha tetszeni fog az előadás, tessék megírni az újságban, hogyan tudunk mi szerepelni. Még egy dologról szeretnék írni. Mi nyolcadikosok, most végzünk. Tablót szeretnénk készíteni, örök emléktjl az iskolánknak. Sokan már óvodába is együtt jártunk. Sajnos, azonban nem minden kislány tud e célra pénzt hozni, ezért 11-én táncos teadélutánt tartunk. Nagyon szeretünk táncolni! A jövedelemből szeretnénk biztosítani, hogy mindenki rajta legyen a képen, akár tud pénzt adni, akár nem. A mi iskolánk szép emeletes, de régi épület. Nincs termünk, ahol ilyen összejöveteleket tarthatnánk. Tanakodtunk, hol kaphatnánk helyet a délután megrendezésére? Palásti Katalin osztálytársunknak eszébe jutott, hogy forduljunk segítségért a városi tanácshoz, segítsenek rajtunk, mert drága terembért nem tudnánk fizetni. Kéttagú küldöttságünk felkereste Lencsés elvtársat, a VB titkárát, ki megértéssel, szeretettel fogadott minket és ingyen szép helyiséget biztosított számunkra, Boldogan hallottuk a jó hírt, osztályfőnökünk elmesélte, hogy az ő gyermekkorában a város vezetői elutasítottak ilyen kéréseket. Nagyon jól esik nekünk, hogy sok munkájuk mellett a mi apró-cseprő gondjainkkal is bajlódnak, erre is szakítanak időt. Ezt azért írjuk: másutt is tudják meg, hogy Cegléden mennyire szeretik és támogatják az ifjúságot. Kedves szerkesztő bácsi, ne tessék haragudni, hogy levelünkkel felkerestük. Tessék megírni, hogy előadásunkra eljöhet-e, mert jó helyet biztosítunk.*« cd méhtelke Mihelyt jókor reggel felszikkad a harmat, A méhecske többé nem ismer nyugalmat. Repdes ide s tova, virágról-virágra, Majd a ligetbe száll, majd a rónaságra, Megnéz figyelmesen minden virágkelyhet, S örül, ha egy kicsi mézre valót lelhet; Nem csügged, ha kevés méz van egy virágban, „Sok kicsi sokra megy“ dúdolja magában. Hejh, be szép szokása van a méhecskének, Rest gyerekek, tőle példát vehetnének. Garay János Kedves kis pajtások! Ott leszünk. Es ürömünk ál kor lesz tel- fes, ha csak állóhely jut számunkra a „telt ház” miatt. rCaLálAs kéjrdhtk Fehér mező, fekete vetés; hárman dolgoznak, kettő henyél. (Hvrrn ‘syni ‘Hiavd) Zöld, de nem bokor, Vörös, de nem alma, Farka van, de nem egér; (X3X3H SOdVNQH) Négy testvérnek egy kalapja, mi az? (Hvaynvxzsv ‘ivxzsv) Erdőn terem, réten hízik, minden háznál pofonverik. ÍVXIZS) Gárdonyi Géza: — Kelj fel kis csacsi fiam — szólt hajnalban a nagy csacsi az istállóban. — Kiviszlek ma a mezőre. Hopp, felugrilk a kis csacsi, összeüti a bakáját. Jó reggelt kíván a mamájának és kérdezi a fülét vidáman megbillentve: — Mi az a mező, anyukám? — A mező — feleli a nagy csacsi — nem egyéb, mint egy nagy, nagy zöld asztal. Olyan nagy, hogy az egyik szélétől a másikig soha se tudod végigenni; Ez tetszett a kis csacsinak táncolva ment az anyja után a mezőre; Amint ott legelésznek, egyszer csak oda fut az anyjához a kis csacsi— Jaj, de megijedtem. — Mitől? A JWS CSACSI nyaéíc ■— Furcsát láttam — Mit láttál? — Icike-picike kis csacsikat. — Mekkorákat? — Mint a fülem. •— Nem lehet az, — De bizony. Ügy ugráltak, mint a szöcske. Gyere, nézd meg, ha nem hiszed Oda vezeti az anyját. Hát két kis nyúl ül ott a fű között. Éppen mosakodtak — Jaj. mit látok? Mekkora két nyulat látok? — kiáltott a kis nyúl. — Nem nyulak ezek, te kis csacsi — szólt az öreg nyúl. Az öreg szamár pedig azt mondta erre a fiának: — Nem csacsik ezek, te kis nyúl. És mind a ketten barátságosan néztek egymásra. Mikor jól megnézték egymást, a kis csacsi hazament a nagy csacsival, és a kis nyuszi a nagy nyuszival,
