Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-12 / 10. szám
1957. MÁJUS IS, VASÁRNAP mt Mfi€.T'EJ kJCirlap 3 „Dózsa népe“ nem hagyja magát] Ás ellenforradalmi erők ténykedését vizsgálva, arra a a következtetésre jutott az MSZMP megyei bizottsága, § hogy ű2 ellenforradálmárok a falvakban nálunk is első- 1 sorban a termelőszövetkezetekre vetették ki hálójukat. | Az vo(í a cél: feloszlatni, megsemmisíteni a mezőgazda- 3 ságban a szocialista szektort. A Pest megyei termelőszö- | vetkczeteknek mintegy 20 százaléka fel is oszlott október 1 után. Mi ennek az oka7 Nem a dolgozó parasztok termelő- | ■ szövetkezet-ellenessége, ahogy ezt egyesék beállítani sze- I rétnek, hanem legtöbb esetben a megfélemlítés, Íme, egy 1 példa a sok közül: 1 munumiRimriinmniittnHnimiinmm^ iiMantifmiuinHJHnm in j i! i tu n m m ui i rt A „forradalmi bizottsági ellő ténykedése Decemberben egyhangú szavazattal feloszlott a ceglédi Nagy Sztálin Termelőszövetkezet. Másnap reggel 71 taggal megalakult utódja, a Dózsa Népe. Mi történt itt tulajdoniképpen? — veti fel a kérdést, aki csak kicsit is gondolkodva vizsgálja az eseményeiket. Azok az emberek, akik a közös gazdaság feloszlatására szavaztak, másnapra meggondolták a dolgot? Lapozzunk csak vissza közeli, vérrel és könnyel írott történelemkönyvünkben. Beszéljenek a frissen írott lapok, a Amikor megalakult Cegléden az úgynevezett forradalmi nemzeti bizottság, ezen belül liánom ember: Asztalos, Koncz és Boldizsár a termelőszövetkezetek ügyét vette kézbe. Jóllehet, semmi közük nem volt a közös gazdaságokhoz, első útjuk a Nagy Sztálin Tsz- be vezetett, s ott rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Készséges segítőjük Fabrik, volt tsz-könyvelő mondott • beszédet a közgyűlésem Hangoztatta: — Válasszunk mi is nemzeti bizottságot, amely a tsz ügyeit intézi a továbbiakban Miért vált ez olyan nagyon szükségessé, amikor megvolt a régi vezetőség? Nyilván azért, hogy a bizottság tagjaivá Ozs- gyáni Istvánt, a nagygazdaság után káosingó volt középparasztot.. a jó borivó, dolgozni nem szerető Müller Jánost, Szemerédi Mihályt és társaikat választhassák be, ahogyan az történt is* Vérizemet kaptak a Iculákofr Ez a bizottság a kulák származású Asztalos-klikk vezetésével legfőbb feladatának tartotta a termelőszövetkezet feloszlatását. A hozzájuk csatlakozott Fabrik azzal heccelte a tagságot: ha mindent pénzzé tesznek, 16 ezer forint üti mindegyik tagnak a markát. Jellemző rá, hogy még a tsz tulajdonában levő bekötőutat is el akarta adni. Ozsgyám István .egyre azt hangoztatta: — A földet vissza kell adni a volt tulajdonosoknak! A volt tulajdonosok nagy része 30—40—50 holdas kulák, akik még 1951-ben leadták földjüket az államnak, gazdasági felszereléssel, igásállatok- kal együtt. Ebből a földből kaptak az akkor alakuló tsz- ek. Természetesen a volt tulajdonosok most mindent visz- szaköveteltek. Izsó Miklós már a karót, is vitte, hogy leveri a régi mezsgyén. Egy Bezzeg nevű nagygazda megjelent régi tanyáján, ahol egy tsz-tag lakott. — Kósilc bácsi —• mondotta neki —, hurcolkodjék a tanyámból, mert jövök vissza, de rövidesen! A termelőszövetkezetben volt aki ide hajlott, volt, aki oda- Két részre szakadt a tagság. Egyik oldalon álltak a kilépni akarók, a másikon a maradni szándékozók, élükön a tsz párttitkárával, Fazekas elvtárssal. Amikor végleg kiélesedett az ellentét a két tábor között, elhatározták: közgyűlésen szavazás útján döntsék el, marad-? a termelőszövetkezet, vagy feloszlik? A tez-pártolók a titkos szavazás mellett voltak, az ellenzék pedig azt követelte: — Nyílt szavazást rendezzünk! Hadd lássuk, Iák akarják megint a közöst, Névtelen levelek, megfélemlítés Sejtették is, hogy kik akarják, mert bőven küldözgették a névtelen leveleket: „Ha továbbra is kitartasz a tsz mellett, vasvillával verünk agyon,’’ A szavazás rendjét illetően az ő akaratuk érvényesült, nyíltan szavaztak. És itt történt az, hogy egyetlen ember, Ozs- gyáni Ferenc kivételével, mindenki a feloszlás mellett szavazott. Miért? Nincs mit szépíteni. Féltek a közös gaz- daság hívei, hogy ha nyíltan színt vallanak, alaposan „meg- ruházzák'' őket. De a közgyűlés befejeztével azonnal megállapodtak maguk között, hogy új szövetkezetei szerveznek, így alakult meg a Dózsa Népe. Az ellenfél majd hanyatt esett' a hírre, de mit tehettek? Persze, ezzel nem lett vége a harcnak, csak másként folytatódott. Felírások jelentek meg a ceglédi utcákon: „Rodosza bandája reszkess.p’ (Rodosza Miklós a „Dózsa népe’“ elnöke'-) A tsz-esek sem voltak rés tek, hamarosan megjelent az ellenplakát: „Asztalos—Kon ez —Boldizsár, Jobb lesz, hogyha félre áll.” A „romboló bizottság" így ment a felelgetés jó ideig az utcákon. A tsz-en belül pedig megkezdte működését a felszámoló bizottság, vagy ahogy „Dózsa népe’* nevezi: „romboló bizottság’’. Árverezték nyakló nélkül a borjúkat, malacokat, lovakat. Úgy volt, hogy ebből fizetik majd a kivált tagokat. De úgy döntöttek, hogy a végleges rendezésig az állattenyésztők dolgozzanak továbbra is, mivel az állatoknak enni kell. Ezért kapnak napi 50 forintot. Aztán a felszámoló bizottságnak is járjon napi 50 forint — mert ugye, Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen? Az állatokat is áron alul adták, így aztán nem sok pénz jutott az osztozkodásra. Ezt' látva, az emberek maguk zavartál! szét a bizottságod Egy életre letették a voksot Az újjáalakult termelőszövetkezetben olyan emberek vannak, akik most már egy életre le tettéle a voksot a szövetkezeti gazdálkodás mellett. Az újabban jelentkezőtől kétszer is megkérdezik: saját szándékából jött, nem kénysze- rítette-e valaki? Nehogy valaha mégegyszer azt mondhassa majd egy is, hogy bekény- eaer ítélték. A „Dózsa népe’“ példáján a volt „Nagy Sztálin” területén azóta még három termelőszövetkezet alakult Újjá; Asztalos, Boldizsár és társaik félre álltak — legalábbis egyelőre. De a harc folyik tovább. Nem erőszakosan, fegyveresen, hanem a hétköznapi munkában- Szebelkó Erzsébet ELMŰLT A FAGYVESZÉLY A most véget ért hideghullám az utolsó két-három napon, különösen a Dunántúl nyugati részén több helyen érzékeny károkat okozott. Helyenként, ahol a fagy a talajtól két-három méterre felhatolt, a gyümölcsösökben is károk keletkeztek. Elsősorban a barack- és diófákon. Megsínylették a hideget a már kiültetett paradicsom- és paprika-palánták, helyenként a burgonya és a rozs is. A keleti országrészekben kedvezőbb a helyzet, csak szórványosan, egyes mélyebben fekvő helyeken keletkeztek fagykárok. A Földművelésügyi Minis?* tóriumban nyert értesülés szerint a fagy országosan nagyobb pusztítást nem okozott. Elsősorban azért, mert a hideghullám esővel, esetleg hóval vagy széllel jött. így erősebb, tartós lehűlés nem tudott kifejlődni, ' A hidegben a növények, ahogy a gazdák szokták mondani, „fáztak“, fejlődésükben visszamaradtak. Ezt azonban a most beköszöntő tartósabb meleg időben be tudják hozni. —*A fagy és fagyveszély remélhetőleg most már teljesen megszűnt — mondotta dr, Berkes Zoltán, a Meteorológiai Intézet távjelző osztályának vezetője. — Igaz ugyan, hogy szombatra virradóra még voltak gyenge talajmenti fagyok az ország déli területein, de a jelek szerint ez már csak olyan utolsó rúgás volt. Jelenleg Afrika felől és délnyugatról áramlanak felénk a meleg légtömegek. Meg is hozzák a jövő hétre a jó májusi időt. Tizennyolc négyes találat a lottóban „Rekord hét“ volt a lottóban, fennállása óta a tizedik héten érkezett be a legtöbb szelvény a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra: 2 737 340 darab. Ezért jelentősen emelkedett a nyereményalap is. egy-egy osztályra I 026 502 forint jut. Telitalálat e héten sem akadt, Négy találatot tizennyolcán értek el, s ezek egyenként 114 056 forintot nyertek; Há- romtalálatos szelvény 1900, kéttalálatos szelvény pedig 67 206 akadt. Előbbi 540, utóbbi pedig 15 forintot fizet szelvényenként; GONDOK - GONDOLATOK Szeretetet, hálát, tiszteletet érdemelnek „«íj Szivük vérén neveltek fel, KörüLöveztélc, mint a földet a nap, Lángoló sugári szent szeretetükkel!“ Forgatom a Petőfi-kötet lapjait — s egy, két napja hallott beszélgetés szófoszlányai kavarognak agyamban. Autóbusszal robogtunk ki Szigethalomra. Két feketekendős, idős asszony ült előttem, két kislánnyal az ölükben. Amit mondták: sokai hallott igazság volt — mégis iáidul szívbemarkoló. *— Gyuri már négy hónapja nem volt otthon — sóhajtotta ez idősebb. — Akkor is csak azért jött haza, hogy egy százast kérjen, aztán továbbállt. •— Az én Bözsim sem különb y* jegyezte meg társnője csöndesen. — „Mama, jó lenne egy tepsi“, „mama, elfogyott a kosztpénzem“, „mama, magának úgy sem kell az a sifon, adja nekem“.a De mit beszélek én a férjes asszonyról, amikor a csvtri lányom, Kati sokkal különbeket vág a fejemhez. „Mama, maga olyan régimódi. Mit izgatja magát, hogy kivel járkálok?“... Mit izgatom? A világ előtt mégis csak anyja vagyok, vagy mi.., — Hát igen! Kiskorában a lábával rugdos, felnőttkorában a szívével és a szájával. Melyik a rosszabb, nem is tudnám megmondani — és mindketten az ölükben nézelődő, apró Unokákra pillantottak. Az autóbuszon ültünk egynéhányon fiatalabbak s akarva* akaratlan is belevörösödtünk a hallottakba. Nekünk is szán- táSi a véreikről mondott lesújtó ítéletet — nekünk, a mai, fel- növő generációnak, amely „egészen más, mint mi voltunk, öregek, amely „azt hiszi, hogy sohasem öregszik meg". Múltkoriban azt mondta nekem egy 78 éves öregasszony, hogy ő felnevelt tíz gyereket, de a csaknem tucatnyi ivadék nem ad össze annyit, amennyiből most megélne. „Azt hiszem, azt sem bánnák, ha a szegényházban végezném, elhagyatvaf —- tette hozzá annyi keserű fájdalommal, hogy az embernek Önkéntelenül is szívébe markolt a gondolat: ez lenne hát áU talános sorsa az apáknak, anyáknak? Vajon — hiba van-e ma a fiatal nemzedékben? A mai fia- tál nem tud-e érző ember, melegszívű ember is lenni? Eltűn* tek-e, semmibe hulltak-e József Attila izzó, anyátdicsérő so rci, Radnóti Miklós halálba is üzenő sóhajai? Vajon szárazok és fásultak lettünk-e már s az emberiség első és legszentebb törvénye, a 6000 éves parancs szülőink tiszteletéről — semmibe foszlott-e végleg? Tán furcsa, hogy éppen anyák napja, a szeretet áradó hulláma után írok e kérdésről. De — a pirosbetűs ünnepeket hétköznapok követik s a simogató szavak olyan hamar belefulladnak a nyegleség, szeretetlenség és közöny árjába. És a vád, a gyakorlati tények ereje nem hárítható el egy virágcsokorral, ünnepi beszéddel, vagy akár a tények tagadásával. Valahol hiba van — s elsősorban nekünk, fiataloknak kellene ezen elgondolkoznunk. Valahogy úgy fest a helyzet, hogy az állam nekünk adott tanulási, elhelyezkedési lehetőségeket, legtöbb esetben ad nyugdijat az öregeknek — de nem tud adni nekik szeretetet, nem tudja visszaadni az évek elfakult aranyát, a ránkpazarolt fiatalság ezernyi kincsét — adhat megbecsülést és elismerést, de a szeretetet, a hála és gyermeki tisztelet szavát mégis csak nekünk, fiataloknak kell nyújtanunk, Csécsey József A tiszapalkonyaihoz hasonló erőmű épül Százhalombatta környékén Budapest rengeteg villamosenergiát fogyaszt, s éppen ezért már nagyon időszerűvé vált a főváros körtékén egy nagyobb hőerőmű építése. Ez annál is inkább szükséges, mert — a növekvő igények kielégítésén túlmenően — a Kelenföldi Erőművet tehermentesíteni kell. A szakemberek megvizsgálták, hol lehetne legmegfelelőbben elhelyezni a tiszapal- konyaihoz hasonló nagy erőművet. Mint ismeretes, az egyik feltétel, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre, a másik pedig az, hogy ne legyen nagyon távol a szénbányák tolj Az erőmű tervezése már megkezdődött, s kijelölték az erőmű helyét is, Százhalombatta környékén, a Duna közelében. A tervek szerint a felvonulási munkálatokat SZELJ EG YZETEK HALOTTAKRÓL VAGY JÓT, VAGY SEMMIT — mondja egy régi magyar közmondás. Az illemszabályokhoz egyébként oly kényesen ragaszkodó nyugati lapok McCarthy halálával kapcsolatban sutba dobták elveiket és szinte szitok-átok özön zúdul a „boszorkányüldöző1’ hírhedt szenátor sírjára. A Monde ve. zércikkben „méltatja“ az elhunyt államférfi pályafutását és azt írja: „tragikus módon testesítette meg számos éven át a rágalomra, besúgás- ra. gyanúsításra alapozott politikát“, A Washington Pest szerint „emlékezete szinte azonossá vált a gátlástalan rágalmazással“. Ha a magyar események tanulságai nem intenének fokozott éberségre, már-már örülni is tudnánk annak, hogy a szenátor fasiszta módszereit is temetik talán. . így azonban tudjuk, hogy a „tiszta demokrácia" körüli mesterséges ködösítésről van szó. amelyhez minden ürügy jó, még a májbajos szenátor halála is. A félelem nélkül életről ha- zudozó apostolok felhördültek, amikor a szenátor nyíltan csinálta a félelemgerjesz- tés terrorpolitikáját. Ezt a politikát szerintük űzni kell.- de beszólni nem szabad róla. Csak a módszerek különböznek, a lényeg ugyanaz. McCarthy bűne az, hogy leplezetlen brutalitással kimondta és hirdet-: te azt. amit a hivatalos politika ma is tesz, csak suba alatt, rejtve és fedve, kenetteljes frázisok tereptarka fedezete mögött McCarthy joggal keltett tehát rosszallást, hiszen a „Icö- peny és tőr“ külpolitikáját megzavarhatta, mikor ügyetlenül fellebbentve a köpenyt, lehetővé vált az, hogy a világ meglássa a szúrásra emelt tőrt. Ügyetlen volt és ostoba; Megbocsáthatatlan bűn, amely alól a halál sem adhat felmentést. Ez a szitkozódó nekrológok egyszerű titka. a nagy hűhóval megrendezett ünnepség felett; A pénzeszsák megtalálta foltját, örüljenek egymásnak; Az Európa Kollégium igazgatója azonban elkövette azt a tapintatlanságot, hogy Kéthlyvel kapcsolatban Ady Endre egy versére hivatkozik, sót idézi is a 'következő sorokat: „Vagy halandók lessünk s elveszünk egy szálig, Vagy ez a mi hitünk valósággá válik.“ Adyt, a haladás, a hazafi- ság, a népi gondolat bátorszaA Szabad Európa - mint az aggok gyámolítója 1958-ban kezdik meg és 1959ben teljes erővel megindul az erőmű építése. Természetesen az ilyen nagy építkezés, a hatalmas gépek, berendezések beszerelése éveket vesz igénybe. BUDAPESTEN TARTJA VEZETŐSÉGI ÜLÉSÉT a Vegyipari, Kőolajipari és Rokonszakmabeli Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetsége. A május 13-tól 16-ig tartó ülésre a Szovjetunióból, Bulgáriából, Franciaországból, Hollandiából, Lengyel- országból, a Kínai Népköz- társaságból, Indonéziából, Olaszországból, Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köztársaságból érkeznek küldöttek. Egy furcsa hír és egy rosszul kiválasztott versidézet Enyhe csodálkozással hallottuk, hogy Kéthly Anna kapta meg az úgynevezett Európa Tanács úgynevezett kulturális nagydíját. No, nem éppen azon csodálkoztunk, hogy Kéthlyt díjazták szolgálataiért. Ök tudják legjobban, mennyire érdemelte ki a kapott összeget. Álmélkodásunk forrása inkább az, hogy a kultúra díját kapta meg. Peráze, lehet vitatkozni azon, hogy mit értenek kultúra alatt Szabad Európa és társai. Valószínűleg a könyvégetéseket, a Rádió szétrombolását, a Corvln-mo- zinak Corvin-közi ellenforradalmi gyilkolóhellyé való átalakítását és más hasonló „kulturális vívmányokat“ akartak jutalmazni. Ettől még napirendre lehetne térni A Szabad Európa-ráAió szerdán „új arcával“ mutatkozott be hallgatóinak egyik apróbb hírében. Idézte a magyar újságokat, amelyek megírták, hagy alacsonyak a nyugdíjak és hogy évi egy- milliárd forint kellene a nyugdíjak megfelelő rendezéséhez. A rádió kommentátora az idézet után aggodalommal telten kiáltott fel: mi lesz. azokkal a nyugdíjasakkal, akik — az évi egymilttárd híján — a létminimumnál kevesebbet kapnak? Már-már meghatódtunk volna a Szabad Európa-rádió aggodalmait hallva: lám, hogyan törődnek nyugdíjasainkkal, munkából kiöregedett bányászainkkal, elaggott munkásainkkal a Szabad Európa- rádió tengerentúli gazdái, ha.a 3 ..Ha eszünkbe nem jutnának a felszabadulás előtti évéi:, amikor ugyanazok a tőkések, akik ma a Szabad. Eu- rópa-rádiát üzemeltetik, egyetlen egy szót sem szólták c munkából kiöregedett ma-1 gyarok érdekében, akik abban | az időben egy rézkrajcámyi | nyugdíjat sém élvezték 1 Horthy Miklós kormányától. | Most pedig, amikor a nép kor-1 mánya nyugdíjat fizet — hp § nem is mindig elegendőt egyszeriben megszólalt a jő- | emberek szíve! Az is eszünkbe jut, hogy a § magyar nyugdíjasokért „ag-1 gódó“ Szabad Európa-rádió | nagymértekben hozzájárult í ahhoz a 20 milliárd forintos § kárhoz, amelyet az eilenforra-1 dalom okozott. Ebből a pénz-1 bői pedig 20 érme tudtuk vől-í na biztosítani azt az évi egy-\ milliárd forintot, amely a| nyugdijak felemeléséhez § szükséges lenne. \ Bizony, bizony, kedves sza-1 badeurópás kommentátor ur, § kár volt megfeledkezni a jós magyar közmondásról: „Az | szólal meg először, akinek a | háza ég“, és arról, hogy a leg-1 szebb és legfehérébb angyal-% kosztümöt is elcsúfítja, ha — s kilátszik a lóláb. G. L, 1 Megrendelőlap I 195 • i év | | | i | | « « « hó 1-től megrendelem l a PEST MEGYEI HÍRLAP című lapot. | A havi előfizetési díjat: 11,— Ft-t a nyugtával jelentkező posta- kézbesítőnek fizetem ki; A megrendelő pontos cime, ahova b top kézbesítését kéri: i t ■ • i i • i • i • i i • » t i i Név: Város Község • ■ kerület .»itt utca házszátn, . emelet . ajtc s: j ég: í 195 > : évi hő i ,-ni az előfizető aláírása Postahivatal tölti fci. Beindítva 1957 ítva: { J • • I * * hírlapfelelőf vú költőjét egyszerre említeni a maradiság, a hazaárulás, a népellenesség elaggott bajnokával, enyhén szólva ízléstelenség. Ady Endre, az „új értelmű magyar igék“ harcosa világosan és máig hangzóan megír- j ta, milyen hit az, amelynek j valósággá formálására életét i .tette. Az irodalmi érdeklődé- i sű igazgató okulására idéz- j nénk csak egyetlen sort egyi másik Ady-költeményből, j amelyben ezt a hitet így önti '■ versbe: „Sohse hull le a vörös csillag“ (Sz. M.)
