Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-11 / 9. szám

PEST MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

kJC i

MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS

M E GYE

I. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM

ARA 50 FILLER

1957. MÁJUS 11, SZOMBAT

KISS KÁROLY:

Nagyok és nehezek, de megoldhatók az előttünk álló gazdasági feladatok

Tandcsko&ik as országgyűlés

Az országgyűlés pénteken délelőtt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének beszámolója feletti vitával folytatta ülésezését.

Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Horváth

Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nez- vál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Traut- man Rezső, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vézetője és tagja.

A kommunisták erefe megtalálta ca katasztrófából kivezető utat

Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.

A kormány elnökének beszámolója feletti vitában elsőnek Kiss Károly képviselő, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja szólalt fel. Bevezetőben rámutatott arra, hogy Kádár János beszámolója részletes és alapos elemzést adott az október előtti helyzetről, az ellen- forradalomról, gazdasági és politikai helyzetünkről, kulturális életünk legfontosabb problémáiról és ismertette eredményeink mellett nehézségeinket is. Társadalmi életünk minden területén felvázolta a népünk előtt álló feladatokat és irányt mutatott azok megoldásának módjára; E részletes összefoglalóból is kitűnt, hogy a november 4 óta megtett út eredményes volt, sok nehézséget sikerült leküzdeni s mindez bizonyítja a kormány alapjában helyes politikáját.

Beszélt az október 23-án kirobbant ellenforradalom előkészítéséről, majd így folytatta: Az ellenségnek átmenetileg sikerült megtévesztenie a dolgozók egy részét is;

Ez igaz, de azt már senki sem hiszi el, hogy azok a munkások emeltek kezet a népi hatalomra, akik a néphatalomnak köszönhetik felszabadulásukat, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételét, a tőkés kizsákmányolás megszüntetését, a szocializmus alapjainak lerakását, vagy a kulturális forradalmat.

Kifejtette, hogy nem támadt a népi demokrácia ellen a falusi dolgozók és az értelmiségiek nagyrésze sem, hanem „az igazság az, hogy azok támadtak a népi hatalom ellen, akiknek ez érdekükben állt. Azok, akik a népi demokrácia megdöntése révén elvesztett gyáraik, birtokaik, bankjaik visszaszerzését remélték”.

Kiss Károly elvtárs beszélt az ellenforradalom különféle megnyilatkozásairól, majd így folytatta:

Az igazi frontok október 23 után hamarosan élesen kirajzolódtak. Az ellenforradalmi fegyveres felkelés részvevői, a fasiszta fejvadászok, a gazdasági életünket szétziláló sztrájkok szítói és szervezői elsősorban a régi rend levitézlett maradványaiból, a börtönből kiszabadított háborús bűnös fasiszta elemekből és a zavarosban halászni igyekvő közönséges bűnözőkből verődtek ösz- sze. Közülük kerültek ki az ellenforradalmi felkelés véres alakjai, jellegzetes képviselői, akiket a burzsoá sajtó és a külföldi rádiók hazug hangja a márciusi ifjakhoz hasonlított, az egekig magasztalt;

Kifejtette, hogy a nagy történelmi sorsfordulókon megmutatkozik, hogy ki az igazi vezető. Az ellenforradalom leleplezte Nagy Imrét, ezt a régi párttagsággal rendelkező árulót, aki az ellenforradalom politikai vezéralakjává süly- lyedt. Az ellenforradalom a párt, a vezető erő ellen támadt és átmenetileg sikerült az ifjúság egy részét a nacionalista, soviniszta jelszavakkal elhódítania.

— Novemberben nemcsak Lenin, de Kossuth Lajos útmutatásait is követtük —folytatta — aki azt tanácsolta: Ha megdobnak kővel, dobd vissza mennykővel;

— Fél évvel ezelőtt halálos veszélyben volt hazánkban a

munkáshatalom. De népünk és az egész haladó emberiség szerencséjére akadt hazánkban olyan erő — a kommunistáké, a munkások, a parasztság és az értelmiség legjobbjaié — amely az újjászerveződő párt vezetésével megtalálta a kivezető utat az elkerülhetetlennek látszó katasztrófából;

— Szovjet testvéreinknek a proletár internacionalizmus

szellemében nyújtott önzetlen és hősies segítsége felért hazánk új felszabadításával. Soha se feledjük el azoknak a hős szovjet harcosoknak az emlékét, akik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének és a Szovjetunió Kommunista Pártjának neveltjeiként egy pillanatig sem haboztak, hogy fiatal életüket áldozzák a mi munkáshatalmunk megvédéséért.

Az előttünk álló feladatokról a többi között a következőket mondta:

— Fontos, hogy minden hazáját szerető magyar ember, minden, a népi demokráciához hű dolgozó most azon igyekezzék, hogy rejtett tartalékaink gyors feltárásával és minél teljesebb mozgósításával elősegítse a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, a gyárak, vállalatok rentabilitásának fokozását.

Tisztelt országgyűlés! Amint Kádár János elvtárs részletesen kifejtette, nagyok és nehezek, de megoldhatóak az előttünk álló gazdasági feladatok.

Az országgyűlés és valamennyi képviselőtársam legfontosabb feladata most, hogy újjászervezett harcos pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával e feladatok megoldására vezesse dolgozó népünket.

A Népköztársaságunk továb- • bi fejlődésének iránytszabó kormánynyilatkozatot helyeslem és mind a magam nevében, mind pedig pártom, a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom. (Taps.)

lárd alapokat rakott le, nemcsak a politikai, gazdasági életben, hanem az emberek gondolkodásában is.

A baráti országok segítségének jelentőségéről beszélt, majd elmondotta, hogy a legutóbbi hónapokban részt vett a Béke-Világtanács két ülésén. Novemberben Helsinkiben még központi kérdés volt a magyar probléma, Berlinben már szinte fel sem merültek ilyen kérdések, miután „a nemzetközi életben, a nyugati társadalmak általános közhangulatában is lezárt kérdés, megválaszolt kérdés Magyar- országon a hatalom sorsa, a í politikai rendszer formája“, j Elmondotta, hogy legutóbb Molnár Erik országgyűlési képviselővel együtt részt vett Nizzában az Interparlamentáris Unió tanácsülésén és bizottságainak az ülésén. Főleg három olyan kérdéssel foglalkozott ez az ülés, amely bennünket is érint: a lefegyverzés, a menekült-kérdés és a tájékoztatás szabadságának kérdése.

A menekült-kérdéssel kapcsolatban elfogadták azt az érvelésünket, hogy a magyar menekültek kérdése nem azonos az általános menekültügyi problémákkal, miután a hazánkból távozottak legtöbbje megtorlás veszélye nélkül hazatérhet. Az Interparlamentáris Unió menekültügyi bizottAe elmúlt tizenkét esztendő szilárd alapokat rakott le az emberek gondolkodásában is

Ezután Péter János ország- gyűlési képviselő szólalt fel: — Szeretnék mindenekelőtt hangot adni annak a mély megilletődésnek, amely mindannyiunk szívében élt, amikor először átléptük az Or- szágház küszöbét és amelyet érzünk ma is mélyen, szívünkben, gondolkodásunkban, amikor az ellenforradalom őrült és véres eseményei Után az Országház elsőizben

tud együtt foglalkozni a magyar nép ügyével, gondjával, reményeivel.

Az ellenforradalom alatt szerzett személyes élményeiről beszélt, majd elmondotta, hogy — mint a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke — számos hozzánk érkezett külföldi .vendéggel volt alkalma beszélgetnie az elmúlt hónapokban.

A külföldiek általános

megállapítása, hogy országunkban az élet normalizálódása meglepően gyorsütemű. Sokkal gyorsabb ütemű, mint amilyent bármilyen, irántunk barátságos, bizalmat érző vendégünk fel tudott volna tételezni,

És ennek oka — mondotta Péter János — a vezetés szilárdsága mellett az is, hogy az elmúlt 12 esztendő mégis szi•sága felszólította az ENSZ menekültügyi főbiztosát, és az illetékes kormánytényezőket, hogy működjenek közre az önkéntes hazatelepítés érdekében.

A tájékoztatás szabadságával kapcsolatban delegációnk

Ibi

wm

, I

fölhívta a figyelmet a sajtó felelősségére és arra a tényre, hogy amerikai postahivatalokból „folytassátok a keresztes harcotokat a szabadságért!” felülbélyegzésű levelezőlapok és levelek érkeznek. Az amerikaiak azzal védekeznek, hogy magánmozgalmi szervek végzik ezt a fölülbélyegzést.

— Nem tudom — mondotta Péter .János — illetőleg tudom, hogy amerikai és más nyugati rádióállomások, sajtószervek hogyan reagálnának arra, ha a magyarországi postahivatalokból, vagy általában a szocialista országok postahivatalaiból ilyen felülbélyegzéssel mennének nyugat felé levele« zőlapok, újságok, levelek, hogy mondjuk: „Döntsd a tőkét, ne siránkozz!" (Derültség és taps.)

Végül a nemzeti összefogás jelentőségéről szólt közös feladataink elvégzése érdekében* majd így fejezte be beszédét:

— Örömmel fogadom el a Minisztertanács beszámolóját, s a most kibővült kormánynak ilyen remények között kívánok jó egészséget, sok sikert, s az eredmények feletti örömet a kormánynak és a népnek egyaránt. (Nagy taps.)

Befejeződött;

hadseregünk

újjászervezése

Ilku Pál elvtárs, a hadseregnek az ellenforradalom alatti ténykedéséről számolt be és fölsorolta azokat az okokat* amelyek a fegyveres erőnek az ellenforradalom elleni harcát gátolták. Beszélt hadseregünk újjászervezésének befejezéséről. Elmondta, hogy leszerelték a hadseregből azokat a tiszteket, akik a kormány iránti hűségnyilatkozatot nem írták alá, vagy akiknek az ok- tóberi eseményekben tanúsí« tott magatartása ellen jogos kifogás merült feL A kormánynak bizalmat szavazva, a beszámolót elfogadta;

A dolgozok vásárlóereje jóval meghaladja a korábbi színvonalat

Ezután Antos István pénzügyminiszter szólalt fel a vitában.

— Az ellenforradalmi események nyomán hazánkban rendkívül súlyos gazdasági helyzet alakult ki — mondotta. — A gyáripari termelés 1956. novemberében csupán 18 százalék, decemberben 31 százalék volt, a tervezetthez képest. Ugyanakkor munkabér címén nem kevesebb, hanem a tervezettnél lényegesen nagyobb összeg áramlott ki, hiszen számos üzemben nagyösszegű jogtalan bért fizettek ki. Megrendült a bizalom a pénz iránt, a lakosság igyekezett pénzét azonnal elkölteni. Minthogy áruutánpótlás alig volt, a kereskedelem készletei december végére több mint 40 százalékkal csökkentek. A forgalomban levő pénz mennyisége pedig mintegy 20 százalékkal emelkedett.

Komoly inflációs veszély lépett fel. A sztrájkok szervezőinek éppen az volt a céljuk, hogy az ellenforradalom fegyveres felkelésének leverése után gazdasági katasztrófába döntsék az országot.

Antos elvtárs elmondotta, hogy még ilyen körülmények . között is ki tudta állni i.ép- i gazdaságunk a próbát és a baráti szocialista országok segítségével sikerült az , inflációt elkerülni. Az élelmiszeriparban 89, a könnyűiparban .86, a nehéziparban 72 százalékkal közelítettük meg a korábbi termelési színvonalat — mondotta, majd így folytatta:

— A dolgozók jövedelme és vásárlóereje azonban nemhogy

megközelíti, hanem jóval meghaladja a korábbi színvonalat. A kormány intézkedései nyomán a munkabérek a népgazdaság minden ágában jelentősen emelkedtek. A kötelező beadás eltörlése komoly

többletjövedelmet biztosít a parasztságnak. Ilyen körülmények között a lakosság áruk iránti keresletének kielégítése komoly erőpróba elé állította népgazdaságunkat;

A vásárló érő fedezése erősen terheli külkereskedelmi mérlegünket és csak a termelés emelésével tartható fenn a jelenlegi életszínvonal. Aa 1957. évi népgazdasági tervről szólva kifejtette, hogy ennek lényege a beruházások csökkentése útján kisebb nemzeti jövedelemből a múlt évii meghaladó életszínvonal bizto- sítása, majd így folytatta:

A terv sorsa az üzemekben, a földeken dől el, a dolgozó emberek mindennapos, céltudatos, áldozatos munkájától függ.

A külkereskedelmi mérleg egyensúlyáról szólva elmondotta. hogy a baráti országok hitelei biztosítják a hiányok kiegyenlítését, majd így folytatta:

■— Nagy mennyiségben kapunk számunkra döntő fon-; tosságú olyan anyagokat és árukat, melyekben barátaink sem bővelkednek. így például a Szovjetunió sok egyéb anyag és áru mellett 450 000 tonna búzát, 200 000 tonna takarmánygabonát, 150 000 tonna hengerelt árut. 1 millió 200 000 tonna szenet. 900 000 tonna kőolajat, 400 000 köbméter fűrészelt árut, 8000 tonna rezet szállít hosszú lejáratú hitel keretében;

A kedvező feltételű hitelek, különösen, az 50 millió dolláros szovjet és 25 millió dolláros kínai deviza hitelről beszélve, a felszólaló ismertette a rendkívüli, kedvező feltételeket;

Antos elvtárs beszélt külkereskedelmünk export- és import oldalának egyensúlyba hozataláról és különös súly- lyal húzta alá az exportgyártás árproblémáit, ahol a2 előállítási költségek további csökkentésére. van szükség.

Befejezésül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a dolgozó magyar nép az 1957. évi népgazdasági terv teljesítésével leküzdi a még meglevő gazdasági nehézségeket és a népgazdaságunkban bőven meglevő tartalékok feltárásával szilárd alapot teremt ahhoz, hogy sikeresen haladjunk előre a szocialista építés útján. (Taps.)

(Folytatás a második oldalon.)