Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-05 / 4. szám

1957. MÁJUS 5. Mton C/Cirlap ÖNG YILKOSOK KL UBJA A New Statesman and Na­tion című angol munkáspárti hetilapban néhány héttel ez­előtt megjelent egy figyelem­re méltó karikatúra. Eisen­hower és Macmillan angol miniszterelnök kényelmes bőrkarosszákben ülnek; az aj­tón éppen belép Adenauer kancellár. Az ajtó mellett a falon kis tábla lóg, rajta a felirat: „Atomöngyilkosők klubja, belépés csak talpak­nak“. Találóan jellemzi ez a karika­túra a Nyugat esztelen politi­káját: fegyverkezés, atom­fegyverek gyártása mindhalá­lig. S szinte nincs olyan nap, amikor a nyugati polgári saj­tó ne közölne újabb tényeket e politika köréből. Néhány héttel ezelőtt világgá repítet­ték a hírt. hogy az Északat­lanti Szövetség haderőit fel­szerelik atomfegyverekkel, pár napra rá értesültünk, hogy e modern fegyverekből nemcsak Törökország, Dánia, de Ny ugat-Németország is kap. Angliában már hosszú idő óta folynak a Karácsony- szigeteknél tartandó hidro- génbomba-kísérletek előké­születei. Egy-két napja tud­juk, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok is több robbantási kísérlet színhelye lesz. Az atom felfedezése nemcsak a tudományt és az Ipart forradalmasította, ha­nem átalakította a nemzetkö­zi kapcsolatok hagyományos formáit is: megteremtette az atomdiplomáciát. A New Statesman rajzolója joggal ábrázolta öngyilkosnak ezt a fajta diplomáciát. Ha pontosak akarunk lenni, nem is annyira öngyilkos ez, mint inkább töméggyilkos. Mert az atom játszmában a nyu­gatiak adúja egy minden ed­diginél rettenetesebb háború. 1945-ben „csak“ két atom­bombát dobtak Japánra. Ez is elég volt ahhoz, hogy Hiro­simát és Nagaszakit földig lerombolják, s az ártatlan emberek tízezreit megöljék. Még ma is körülbelül 15 ezer „atombeteget“ tartanak nyil­ván Japánban, akik 1945-ben betegedtek meg. Azóta kikí­sérleteztek és előállítottak olyan bombákat is, amelyek­nek rombolóeréje több ezer­szerese az 1945-ösnék. Nyugaton sokan azzal vi­gasztalják önmagukat és má­sokat, hogy az atom- és hid­rogénfegyverek léte önmagá­ban képes megakadályozni háború kirobbantását. Ha ez igaz volna is, még mindig itt vannak a robbantási kísérle­tek, amelyek minden háború nélkül is pusztulásba dönt­hetik az emberiséget. Warren Weaver, az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája atomsugárzással foglalkozó bizottságának elnöke úgy tá­jékoztatta a szenátus Iszerelé- si bizottságát, hogy a jelenle­gi termonukleáris robbantá­sok következtében egy nemze­dék alatt több mint 6000 : gyermek születik testi fagya- \ tékassággal. Frederic Joliot \ Curie, a világhírű Nobel-díjas : francia tudós körülbelül két i héttel ezelőtt megrázó sza- i vakkal apellált az emberek j józan eszére, mondván: „Ha \ nem hagyják abba a kísérlete- i két, a radiostrcmcium-tarta- \ lom (a robbanás nyomán ke- j letkezett sugárzó részecske — ; A szerk.) bizonyosan eléri az I embereknél és különösen a \ serdülő gyerekeknél azt a fo~ j kot, amely elegendő, hogy \ számos csontrák-fajtát és fe- i hérvérűséget idézzen elő.“ Karosok tírBiroi, csontrák, fe-j hérvérűség — ezt ígéri a vi- j tágnak a nyugati atomőrültek j esztelen politikája. S az ön- j gyilkosok klubjának tagjai, az I Eisenhowerek, Adenauerek j ne tudnák ezt? Elhihetjük-e j nekik, hogy a tömegfelháboro- j dás és tiltakozás egekig ható : dorombolásé éppen hozzájuk ; ne jutna el? Aligha. Mégis j úgy tesznek, mintha bombáik \ gyártása és kipróbálása az ég j világon semmi kockázattal; nem járna. Dr. Linus Pauling, Nobel- I díjas amerikai kémikus május ; 1-én kijelentette, hogy véle­ménye szerint a Karácsony­szigeteknél tervezett angol kí­sérleti robbantás, minden óv­intézkedés ellenére is, legalább ezer • ember halálát okozza majd. A Daily Express című jobboldali angol napilap szen­zációs tálalásban közli a nyi­latkozatot és Chapman Pin- cher cikkét róla. A cikkíró elöl­járóban megállapítja, hogy „szerencsére ezt a figyelmez­tetést teljesen elhanyagolhat­juk, mert dr. Pauling ugyan kiváló elme a laboratórium­ban, de futóbolond a politiká­ban“. A bevezetéshez méltó az „érvelés“. A cikkíró azt mégsem tagadhatja el, hogy egyszerűd emberek és híres tu­dósok, atheisták és egyházak vezetői, emberek nemre, kor­ra, színre, vallásra és társa­dalmi állásra való tekintet nélkül az egész világon min­denütt elítélik az öngyilkos- klub sötét játszmáját. Ehe­lyett rágalmaz: szerinte Nehru miniszterelnök, Bevan, az an­gol munkáspárti ellenzék egyik vezetője, dr. Herbart Evatt, az ausztráliai ellenzék vezetője és mások csupán azért tiltakoznak, hogy politi­kai tőkét kovácsoljanak ellen­feleik ellen; de — mint írja — „természetesen nem az egész ellenzék ilyen politikai színezetű. Jelentős számban vannak köztük olyan ismert értelmiségiek, akik élnek az alkalommal, hogy zavaros né­zeteiket és dőreségeiket szel­lőztessék.“ S ezek közé a „za­varos“ és „dőre“ értelmiségiek közé sorolja a többi között Bertrand Russelt, a világhírű angol fizikust és dr. Albert Schweitzert, a neves orvos­professzort is, mert egyikük erkölcsi, másikuk egészség- ügyi okokból követeli a tömeg- pusztító fegyverekkel végzett kísérletek betiltását. Ilogv mint jó az efféle rágal­mazás és hazudozás, ahhoz Montgomery tábornagy mi­napi nyilatkozata adja meg a kulcsot. „Sokkal jobban tennék — tanácsolja az egész emberiségnek és főként az an­goloknak —, ha megfeledkez­nének a hidrogénbombáról és iníkább derekasan dolgozná­nak, hogy kirántsák az orszá­got a gazdasági bajaikból." Persze korántsem a .gazdasági bajok aggasztják a táborna­gyot, hanem inkább a tömeg­tiltakozás, amely az atomdip­lomácia ellen támadt. Ha a gazdasági helyzet megjavítá­sa lenne a tábornagy legfőbb gondja, akkor a fegyverkezési hajsza megfékezését kellett volna követelnie. Holott ő és az atomiklub tagjai éppen en­nek fokozásán serénykednek, s azért prédikálják a „fele­dést", hogy zavartalanul szö­ktessék összeesküvésüket az emberiség ellen. Senki sem állítja, hogy akár Eisenhower, akár Aden­auer vagy a többi vezető nyu­gati politikus őrült volna. Po­litikájuk mégis az esztelen- ség, az őrület politikája, mert gyilkos atomfegyverkezésbe hajszolja a világot. De a józan eszű emberek tíz- és százmil­liói megfékezhetik az őrület 'szélrohamát. Hogy miképpen, azt a legutóbbi szovjet lesze­relési javaslatok tartalmaz­zák. Zala Tamás Viharos jelenetekre került sor a Francia Radikális Párt kongresszusán A Radikális Párt rendkívüli kongresszusa szombaton dél­előtt folytatta tanácskozásait. Ugyanakkor egy külön terem­ben összegyűltek a radikális miniszterek, hogy meghatároz­zák közös álláspontjukat. A kormány radikális párti tagjai rövid vita után úgy döntöttek, hogy maguk fogják kérni a kongresszustól: állapítsa meg világosan és egyértelműen ál­láspontját a kormányban való részvételüket illetően. A déli órákban a kongresz- szuson Mendes-France szólalt fel. A pártprogram kérdésében hevesen bírálta a belső ellen­zék magatartását. Az ellenzék tagjai és Mendes-France hívei között viharos jelenetekre ke­rült sor. A kongresszus foglalkozott az algériai kérdéssel is és a felszólalók többsége elítélte a Guy Mollet-kormány Algériá­ban folytatott politikáját. Belpolitikai megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a kongresszus a radikális párti minisztereknek a kormány­ból való visszahívása mel­lett fog dönteni. Többen osztják azt a véleményt, hogy ez a lépés sú­lyosan veszélyeztetné á kor­mány fennmaradását. Mollet miniszterelnök nehéz helyzet­be kerülne. A távozó radiká­lis minisztereket akár „disszi- dens“ radikálisokkal, akár az MRP tagjaival pótolná, a szo­cialista párt, saját pártja el­lenállásába ütközne. Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt központi bi­zottságának tagja, az Huma. Hitében a következőket írja: A Radikális Párt állásfog­lalásainak következetlensége, a párt természetéből ered. A Radikális Párt polgári párt, amely védelmezi a kapitalista rendszert, sőt egyes gazdasági hatalmasságokat is. A Rot- schild Bankház „agya“, René Mayer, vagy Filippi, a Drey­fus Bankház elnök-vezérigaz­gatója a költségvetési ügyek államtitkára, radikális pár­tiak. Ugyanakkor a pártnak befolyása van a városi és fa­lusi kis- és középpolgárság igen széles demokratikus ré­tegeire. Ebből a kettősségből erednek a párt következetlen­ségei. A Francia Kommunista Párt a parlamentben és az ország életében továbbra is támogatja azt a politikát, amely az algériai probléma megoldására, a dolgozó töme­gek életének megjavítására, a fasiszta mesterkedések lelep­lezésére, a nemzetközi hely­zet enyhítésére és a leszere­lésre irányul. Ebben az érte­lemben testvéri kezet nyújt a Radikális Pártban helyet fog­laló kisembereknek és a kommunista, szocialista egy­ségfront érdekében megsok­szorozza erőfeszítéseit. KIS HÍREK Á NAGYVILÁGBÓL Az indonéz kormány jóvá­hagyta a szovjet—indonéz gazdasági és műszaki együtt­működési egyezményt. A kor­mány ugyanezen az ülésen megvitatta a Vorosilov közel­gő indonéziai látogatásával kapcsolatos kérdéseket is. A Csehszlovák Köztársa­ság, a Lengyel Népiköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság parlamentjeinek elnöksége elhatározta, hogy május 9-ére értekezletét hív össze a mindhárom országot érdeklő időszerű nemzetközi kérdések megvitatására. „Atomeső” esett húsvétkor és május 1-én Münchenben. Az „atomeső” közepes rádió- aktivitású volt. összeütközött két hajó a szuezi kikötőnél. A hajók nem szenvedtek komolyabb káro­kat. Száznegyvenegyre emelke­dett azoknak a francia fiata­loknak a száma, akik megta­gadták a katonai szolgálatot a Speidel volt náci tábornok pa­rancsnoksága alatt álló fran­cia katonai egységekben. A NATO ülésszak sajtóvisszhangja (Folytatás az első oldalról.) ellenére kijelentheti katonai semlegességét; politikailag a német nép az európai atlanti családba tartozik, katonailag kizárja magát abból.’1 A lap mindössze azt a kö­rülményt hagyja figyelmen kí­vül. hogy mit szólnának eh­hez a megoldáshoz az újrafel- fegyverkezés ellen harcoló né­metek. Svájci lapokból nyert érte­sülések szerint az Egyesült Ál­lamok is többet várt az ülés­■■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiilliilllllllll szaktól. Mint a zürichi Tat bonni tudósítója írja, Dulles külügyminiszter Adenauerral folytatott tárgyalásakor bizo­nyos mértékig aggodalommal nyilatkozott arról, hogy a bon- ni kormány el akarja kerülni a döntést a szövetségi véderő atomfegyverekkel történő fel­szerelésének ügyében. Úgy lát- szik*'— folytatja a tudósító —, Dulles attól tart, hogy a nyu­gatnémet államvezetés némi­leg meghátrált az oroszolfc és saját közvéleménye nyomása előtt. Qíaqijoiláq ­Albánia ifjúsága is készül a moszkvai Világitjúsági Talál­kozóra. örökre megpecsételt barátság fűzi össze a képen látható Anton Waidis hároméves svájci kisfiút a kacsákkal. Barátságuk oka eléggé szokatlan: Anton egy napon beleesett a szülő­faluja, Gersau határában levő Lucerne tóba, s már fuldoklott, amikor a megrémült kacsák lármájára elősiető szomszédok kihúzták az áléit kisfiút. Huszonegy hónapi munkaszolgálatra ítélték a nyugatnémet katonai hatóságok Horst K. 19 éves düsseldorfi fiatalembert, aki — tilta­kozásul az újrafelfegyverkezés ellen — meg­tagadta a katonai szolgálatot ☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆ Alpesi szanatórium, vagy főúri nyaraló? Egyik sem! Ké­pünk a ljubljanai „Telekommunikacije” Rádiógyárat ábrá­zolja. A szovjet kormány nagyarányú lakásépítést programot dolgozott ki a jelentkező lakáshiány megszüntetésére. Moszkvában teljesen új városrészek épülnek. Képünkön: a Frunze rak­parton születő új, modern városnegyed Soha többé Hirosimát! Ezzel a jelszóval tüntetnek a japán halászok, ipari dolgozók és diákok tízezrei a Karácsony- szigeteken tervezett angol hidrogénbomba robbantási kí­sérlet ellen. Képünkön: tokiói diákok ülősztrájkkal fejezik ki tiltakozásukat az angol nagykövetség épülete előtt

Next

/
Thumbnails
Contents