Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-04 / 3. szám

1957. MÄJUS 4. JIEtVEI ■irfCirlap KEDVEZŐ LESZ a hétvégi utazás A MÁVAUT-nál nyert érte­sülés szerint a Budapest kör­nyéki kirándulóhelyekre az idei nyáron, szombaton és va­sárnap, annyi autóbuszt indí­tanak, amennyit az utasforga­lom megkíván. A munkásjá­ratoknál felszabaduló autóbu­szokat ugyanis a hét végén a kirándulóforgalom lebonyolí­tására állítják be. Érdre Budapestről indul autóbusz, Visegrádra a fővá­rosból egy járat indul szom­baton délután, egy vasárnap reggel, a szentendrei HÉV-ál- lomástól pedig annyi, »meny­nyit az utasforgalom megkö­vetel. Esetenként nyolc-tíz kö­tésit is közlekedtetnek. A Do­bogókőre, illetve Pilisszc irt ke­resztre Budapestről vasárnap (reggel két járat indul, a po- fcnázi HÉV-től pedig szükség szerint indítanak buszokat. (Mind a dobogókői, mind pe­dig a visegrádi járatokra a számozott ülőhelyekre előre lehet jegyet váltani. Ä váci Járási pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Mun- kásDárt váci járási bizottsága 1957. május 2-án délután tel­jes ülést tartott. A járási pártbizottság Ma- tusek Tivadar elvtársat egy­hangúlag a járási pártbizottság titkárává választotta. Tovább javul a kecskeméti barackpálinka Évről évre hatalmas mennyi- ségű gyümölcsöt és törkö'yt dolgoznak fel, s hoznak forga­lomba a földművesszövetke­zetek pálinkafőzőéi. Az idén tizenöt földműves­szövetkezet határozta el. hogy olyan pálinkafőzőt építtet, amely a legfinomabb égetésre is alkalmas, s termékei kibír­ják a minőségi próbát. Az új pálinkafőzdékkel javítani kí­vánják a világviszonylatban híres kecskeméti barack-, szat­mári szilvapálinka, s a magyar borpárlatok minőségét. Félperzsa juhok a Hortobágyon Az ősi magyar juhfajtát, a magyar rackát a hortobágyi Ohati Állami Gazdaságban megmentették a pusztulástól. Jelenleg már 460 anyát és 260 bárányt legeltetnek a pászto­rok. A rackával most érdekes keresztezés! kísérleteket foly­tatnak. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a magyar racka karakül keresztezés fél­perzsa gyapjú utódokat ad. Az ellenforradalmi esemé­nyek nem múltak el nyomtala­nul a Pest megyei Kisipari Szövetkezetek felett sem. Ok­tóber 23-a után megmozdultak a reakciós elemek és minden erejükkel azon voltak, hogy a szövetkezetek munkáját gá­tolják, illetve azokat feloszlás­ra kényszerítsék. A vezetők, a régi, kipróbált kommunista harcos Hadházi József elnök irányításával leszerelték a re­akcióit, s ismét élnek, virul­nak és termelnek a szövetkeze­tek. — Mi a Pest mesryei Kisipari Szövetkezetek jelenlegi hely­zete? — tettük fel az elaő kér­dést Hadházi elvtársnak. — Az ellen,forradalom előtt 90 szövetkezet működött a me- gyében, ma 101 szövetkezetét tartunk nyilván Nem tagadha­tom le, hogy sok a hiba, » ja­vítanivaló, de a másik oldalon nagy fejlődést és termelési készséget tapasztalunk. Ebben nagy szerepe van a forradalmi munkás- és parasztkorrnány azon rendeletének, mely sze­rint a kisipari szövetkezetek autonómiát kaptak. Mi, ve­zetők ezért 12 évig harcol­tunk és most ez valóra vált. A szövetkezetek működését ed­dig gátolta, hogy 100 forinton felül csak közületi blokkra vásárolhattak. Most ott és azt vehetnek, am.it akarnak így sok olyan anyaghoz jutunk, amt eddig nem adtak el ne­künk. ■— Az eddig beérkezett je­lentések azt mutatják, hogy szövetkezeten!';: 75 százalékban i közvetlenül a lakosság részére termelnek, vagy termeivé nyeiket a helybeli üzleteknek adják át fogyasztás céljára. — Emelkedett.-e a szövetke­zeti tagok jövedelme? — Igen. A szövetkezeti dolgo­zók béremelkedése általában ?.0 százalék volt. Nőtt a nyereség- részesedés is. A múltban a ta­gok a tiszta nyereség 24 szá­zalékát kapták ró zekédéiként, most ezt felemeltük 40—50 százalékra.- A ta;ok száma nőtt vazv csökkent? — Az ellenforradalom előtt a termelő tagok száma 3903 volt, most 3591, a csökkenés te­hát 312 dolgozó. Ez azonban csak látszólagos, mert az utób­bi két hétben nagyon sok je­lentkezőt tartottunk nyilván, akik új szövetkezetét akarnak alakítani. Az új jelentkezők zöme kisiparos, akik azért vá­lasztják a szövetkezeti utat, mert látják, hogy & jól és lel­kiismeretesen dolgozó ktsz-ta- gok jövedelme jelentősen megnövekedett. — A kormány kedvezmé­nyei: az autonómia megadása, a legnagyobb önállóság bizto­sítása, az adókedvezmények, a nyersanyag beszerzésének egy­szerűsítése oly ösztökélő hatás­sal vannak a szövetkezetek működésére, mely »• jövőre nézve a legszebb reményekre jogosít. Ez számokkal is bizo­nyítható. A Pest megyei kis­ipari szövetkezetek múlt év harmadik negyedévi termelési összege 60 millió 73 000 forint volt, ami az idei első negyed­évben csak 7 millióval csök­kent. A csökkenés ellenére is a termelékenység növekedését bizonyítja ez. a szám, mert ja­nuárban és februárban még a nyersanyag-ellátás rossz és a munkafegyelem eléggé laza volt. így tehát a márciusi és áprilisi termelés emelkedése nagyobb, mint a tavalyi hason­ló időszakban. A múlt ev utol­só negyedében 70 szövetkezet zárt ráfizetéssel, az idei első negyedévben csak nyolc ráfi­zetéses szövetkezetünk volt. Ezeknek a deficitje sem tett ki többet 50 ezer forintnál. — Mindent egybevetve, a szövetkezeti mozgalom nagy fejlődés előtt áll. Ehhez azon­ban a tagoknak lelkiismeretes, jój selejtmentes munkával kell hozzájárulniuk saját érdekük­ben is. Mert mennél jobb a munka, annál nagyobb a jöve­delmük és haszonrészesedésük. A közönség érdeklődésében nincs hiány. Termelőszövetke­zeteink alig győzik elkészíteni a megrendeléseket, ami annak tulajdonítható, hogy a dolgo­zók jó, pontos és elsőrendű munkát kapnak a szövetkezeti dolgozóktól. — k — A Váci Vendéglátóipari Vállalat ötlctességének is ér­deme, hogy ma már nemcsak Pest megyében- de messze földön híressé váltak a „Du­nakanyar“ kirándulóhelyei. Nagymaroson, Zc-b°gényben, Víc-Pokolszigeten és a Duna felső kanyarulatánál elhelyez­kedő többi, természeti szép­ségekben bővelkedő helységek­ben a múlt évben létesítette^ első izbe-n családias hangulatú kisvendéglőket, ahol szolid környezetben, megfizethető árakon ízletes ételeket, udva­rias kiszolgálást, figyelmessé­get kaptak a vendégek. Jöt­tek is IBUSZ-vonattal, mo­torkerékpárral, hajóval mesz- sze földről. Ebben az évben milyen ér­dekességet rejteget tarsolyá­ban a Váci Vendéglátó? Megtudjuk, hogy a várossal szemközti szigeten új vezetés­sel, jól felszerelve üzemeltetik a „Pokol-csárdát“. Kelencsik Táncoló tsz — virágzó földek | TTúzd rá cigány, I -ti ne sajnáld a vo- ! nódat — int a zené- I széknek Zserbó Mi- |hály, s rázendít egy 1 nótára. Kissé módo- I sította Vörösmarty | gyönyörű verssorát, |de azért a szív, a lel- I kesedés. a tűz nem | hiányzik belőle. Tánc- ! ra perdíti a kertész- ! nét és járták a csár- Idásit. Forog a terem 1 a táncolok szemében I és forognak a párok | a feldíszített terem- ! ben. Az egyik sarok- ! ban csapra ütött hor- 1 dó, a másikban asz- § tál. rajta sör pezseg | az üvegben, s száll a | vidámság, csurraná- |sig telített a jókedv. | Ünnepelnek a pilisi | Hunyadi Tsz tagjai | — a munka napját | köszöntik. S ez a vi- ! dám, kedves és csa- | ládias hangulat illik | ide, hiszen a szórako- •|zó emberek mögött főtt van a dolgos hét- | köznap. 1 Van miből szóra- ! kozni, jutott az elő- 1 légből meg a jó mun- § kéért kapott juta- ! lomból. | — Nem gondoltam | volna december 28­íán — mondja Klein Károly, a tsz elnöke, aki az egyik asztal­nál csendesen boroz- gat —, amikor meg­választottak, hogy így összekovácsoló- dik a tagság. Az őszi vihar 123 tagból 67-et elsodort. Voltak akik kiléptek, voltak, aki­ket ki kellett zárni, mert inkább kárára, mint előnyére voltak a tsz-nek. A beszélgetésre vé­letlenül került sor. A ceglédi műút mellett, a falu szélén levő tsz-kastélyból kihallott a muzsika­szó és becsalogatott bennünket megnéz­ni, vajon kik mulat­nak itt ilyen jó kedv­vel? Itt aztán még sok mindent megtud­tunk. A tavaszi mun­kával végeztek a ta­gok, 394 hold szán­tón virítanak a nö­vények, zöldell a bú­za, hajladozik a rozs, amely már szárba- szökkent, jó termést igér. A cukorrépát megsarabolták, a krumplit is lehet ka­pálni. Kissé korainak tűnik, pedig nem az, csak a gondos gazda előrelátását. hozzá­értését mutatja, elő- csíráztatottan ültet­ték, s igy korán lehet munkálni, s korai lesz a termése is. Klein elvtárs külön­ben mezőgazdász, ér­ti a paraszti munkát, a télen hívta haza a tagság az egyik gép­állomásról, hogy ve­gye át a gazdaság irányítását. Azóta egyetértés van a tsz vezetősége és a tagok között és ez az egyet­értés, a földhöz, a kö­zös gazdasághoz való ragaszkodás a tsz- tagokban is a kötele­zettség érzését váltot­ta ki. Két jelentős öröm­ről tájékoztatnak, amelynek különben szemtanúi is vol­tunk. Az egyik: újra munkaegység szerint dolgoznak. A legutób­bi közgyűlésen elve­tették azt a téli hatá­rozatot. amely szerint a tsz-tagok részesként művelték volna sa­ját földjüket, amely egyenetlenségekre, ci- vakodásra adott vol­na okot. A munkaegység szá­molás viszont igaz­ságosabb, jobban mé­ri az elvégzett mun-1 kát és még egy elő-1 nye van. hogy így az§ egységekre előleget | ad a tsz a tagoknak. í A másik, amit busz-1 kén emlegetnek, az, | hogy 75 ezer forint-1 ért Zetort vásároltak. 1 s ezzel a csodamasi-§ nával vonultak fel | május elsején, az § egyéni parasztok cso-| dálkozására és önma-| guk örömére. S záll a dal. pörög-1 nek a fiatalok, 1 emelkedett a hangú-1 lat. még az elnök fe-1 lesége is táncra per-1 dűlt. Ez a vidámság, § ez a családias együtt-§ lét annyira mégha-1 tóttá Fazekas Istvánt I — aki ma vendég-1 ként van jelen a tsz| házi ünnepségén —, | hogy kérte felvételét | a termelőszövetke-1 zetbe. Ahogyan mond-1 ja, megtetszett neki, 1 hogy ilyen vidámak a \ tagok. A mosoly mö-| gül ki lehetett érezni: 1 Fazekas Istvánt a tsz | virágzó földjei von-1 zották, győzték meg, § hogy a paraszti élet | jobbra fordulása, bol- | dogulása a falu széli | tsz-kastélyon át ve-1 zet.s. (g. s.) I Béla, az új üzemvezető nép­szerűségnek örvend és hozzá­értését, rátermettségét igazol­ta eddigi vendéglátóipari munkásságával is. — Fél évszázada létesült a Pokol-csárda — mondja. — A jubileumi évben szeretnénk, ha emlékezetessé tehetnénk az idei nyarat mindenki szá­mára, aki nálunk megfordul. ÉtaÍvűtofitejá&tgekkal, kivá­ló italokkal várj;tk a kirándu­lókat az árnyas fáit alá, ahol gyönyörködhetnek a város szemközti panorámájában. Úgy látszik, hogy a hírünk messzire eljutott, mert a hét végére 600 főnyi kiránduló­csoportot jeleztek az egyik minisztériumból. Pollák Béla igazgatóval beszélgettünk a vállalat köz­pontjában. — Régi problémát szeret­nénk az idén megoldani. Ká- véházszerű helyiséggé alakít­juk át egyik főtéri üzletün­ket, mert nagyszámú kérés ér­kezett hozzánk, hogy gondos­kodjunk azok szórakozásáról is, akik nem fkedvelik a zajo­sabb vendéglőket. Azt is el­árulhatom, hogy a Népbolt Vállalattal együttműködve több helyiségünkben televí­ziós készüléket helyezünk el. Ez újszerű gondolat a mi szakmánkban és a szórakoz­tatás, tanítás mellett megked­vel tétjük a közönséggel ezt az újabb technikai csodát is. Bekapcsolódik a beszélge­tésbe Fazekas Mátyás, a szak­szervezeti bizottság elnöke is. Feleleveníti a régi, szép ered­ményeket. 1955 második ne­gyedében elnyerték a Belke­reskedelmi Minisztérium ván­dorzászlóját, majd hosszú időn keresztül tartották a „ki­váló vállalat“ címet. — Ezért tartottuk magától értetődőnek — folytatja —, hogy áprilisi szakszervezeti taggyűlésünkön kihívjuk szo­cialista versenyre az ország összes vendéglátóipari válla­latát. Egy kissé merésznek tűnt a gondolat, de az ötpontos versenykihívás megszületett és azóta a posta szét is vitte az ország minden részébe. Elbúcsúzunk és olvasóink figyelmét felhívjuk, hogy ha egy kellemes hétvéget, egy vidám vasárnapot akarnak szerezni maguk és családjuk számára: tegyenek egy kirán­dulást a „Dunakanyariéba! (P. B.) ^MIIIttlllllllllltlllllttlllllllltlllllltUllimilltllllUllllllJlllltlllllllllHIIIIIIIIIItlllllllllllllltlllllttlllllllllllltllltimillllltlllHHIIIIIIIIIIIC i Ál ellenforradalom támadása a néphatalom ellen Pest megyében“ címmel füzet jelenik meg | A Kossuth Könyvkiadó a napokban füzetet jelentet meg, 1 | amely az ellcnforradalmárok Pest megyei garázdálkodá- 1 | sáról — kegyetlenségeiről, gyújtogatásairól, fosztogatásai- § | ról — szó!. Részletesen beszámol a váci, a szentendrei, a I | szentmártonkátai, veresegyházi stb. eseményekről, a 1 | dabasi járásban tevékenykedő terrorista csoportról és sok 1 | más annyira jellemző október-novemberi mozzanatról | íiiiiittimiiiiitiniitiititttimiiiiiiiiittitiiiiiiiniititmiiiiiiniittNitiimiiiittiiiiiiiiHiiiitiiiiitiitiitiiitiiitinfimiimitiMiiiiiiiiiiiiitiMi A múltban az ideológiai front egyes területeit elhanya­goltuk, ezért is sikerült az el­lenforradalomnak az október­novemberi napokban ideoló­giai zűrzavart okoznia. Az MSZMP Központi Bizottsága februári határozata az elsők között említi az ideológiai munka megjavítását, az esz­mei harc szükségességét. Az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata értel­mében előadássorozatok indul­nak a pártszervezetekben. Az előadássorozatok célja, hogy leküzdjék az ellenforradalom okozta ideológiai zűrzavart, le­leplezzék a revizionista nézete­ket, és ráirányítsák a kommu­nisták figyelmét a legfonto­sabb feladatokra. Az előadássorozat: „Az októ­beri események a marxizmus —lenlnizmus tükrében” c. anyaggal kezdődik, amelyet Kállai Gyula elvtárs tartott meg a Központi Tisztiházban. Nagyon lényeges, hogy az ok­tóberi eseményeket helyesen értékeljük és magyarázzuk. Ezzel kapcsolatban meg kell például mutatni az októberi események osztálytartalmát. Helyi tényeken keresztül is mutassuk meg és zúzzuk szét a téves ideológiai nézeteket. Az ellenforradalom igyek­szik például azt a rágalmat terjeszteni, amely szerint a munkásosztály többsége az el­lenforradalmat támogatta. Ez nem igaz. Ezért lényeges, hogy megmutassuk: az ellenforra­dalom fő bázisát nem A munkásosztály képezte, ha­nem elsősorban az üzemek­ben meghúzódó deklasszált és kispolgári elemek. Az ellenforradalom fő bázisa a kispolgárság, valamint a kü­lönböző deklasszált elemek voltak, akiknek sikerült bizo­nyos rétegeket félrevezetni, kü­lönösen az értelmiségi ifjúság egy részét, amely nem ismerte a kapitalista kizsákmányolást, Az előadások, amelyeket a megye egyes üzemeiben, párt- szervezeteiben indítanak be, a központi előadássorozat alap­ján épülnek fel. Az előadók a központi elő­adások anyaga alapján önál­lóan dolgozzák fel az egyes témákat, a központi anyag és a helyi tények birtokában, és eszerint magyarázzák az egyes elvi tételeket. Szükséges, hogy a vitaveze­tők politikailag szilárd, jó el­méleti képzettségű elvtársak és jó előadók legyenek. Egyes pártszervezetekben saját kezdeményezésükre már eddig is rendeztek politikai vitákat, például Nagykőrösön, Dunaharasztin a nacionaliz­musról, az ellenforradalom he­lyi szerepéről, revizionista né­zetekről stb. A most induló előadássorozattal a pártszer­vezetek elérhetik, hogy minél szélesebb körben elméletileg is tisztázzák a felmerült problé­mákat és ezzel is hozzájárul­janak a párttagok marxista—« leninista neveléséhez. Orvosszakértck Sarkad! István ügyész és Fodor Pál ÁVH-főhadnagy meggyilkolásáról Újabb tanukat hallgattak ki a „fejvadászok" bűnperében A Legfelsőbb Bíróság nép­bírósági tanácsa pénteken folytatta Dudás „fejvadász“ különítménye tagjainak bűn­perét. A tanács először zárt tárgyaláson foglalkozott a Preisz Zoltán ellen emelt pótvádirattal. Eszerint Preisz Zoltán a múlt év végén Ausztriába disszidált, s haza­térése előtt külföldön idegen megbízóitól azt a feladatot kapta, hogy szerezze meg Ma­gyarország részletes katonai térképét. A zárt tárgyalás után az orvosszakértőket hallgatták meg, akiknek jelentésé a fej. vadász-különítmény két gyil­kosságának körülményeire derített fényt. Sarkadi István ügyészt és Fodor Pál ÁVH főhadnagyot a gyilkosok a Szabad Nép székház közelé­ben a falhoz állították, s kö­zelről lőtték le. A szakértői vélemény bebizonyította, hogy a másodrendű vádlott, Varga Rezső vallomása valótlan. Varga ugyanis azt állította, hogy a gyilkosságról csak hal­lomásból tudott, s utólag néz­te meg a két holttestet. A bí­róság előtt mégis a tényeknek megfelelően mondta el, hogy az egyik áldozatot szemből, a másikat hátulról lőtték le. Ar­ra a kérdésre, honnan ismeri a gyilkosság körülményeit, Varga azzal próbált magyará­zatot adni, hogy Sarkadi Ist­ván tarkóján látta a lövés- nyomot és a halált okozó fegyver torkolattüzét. Az or- vosszakértö a boncolási vizs­gálat alapján a népbíróság elé tárta, hogy az ügyész tarkó­ján semmiféle nyom nem volt, a fejen torkolattűznek szin­tén nyoma sem volt, mert a halálos lövést a nyakszirtjétx» kapta. Ezután újabb tanúkat hall­gattak ki. Kovács József gép­kocsivezető vallomásában például elmondotta, hogy ta­núja volt a tragikus halált halt ügyész és feljelentője, Preisz Zoltán párbeszédének; Preisz azzal támadt a megbi­lincselt Sarkadi Istvánra, hogy miatta kapott nyolc évi börtönbüntetést. Ezzel szem­ben Preisz a tárgyaláson azt állította, hogy ő védte az ügyészt, s hangoztatta társai előtt: az ügyész emberséges volt bűnperémek tárgyalása­kor. A nyilvánvaló hazugsá­got Preisz Kováccsal történt szembesítése során is fenn­tartotta. A népbírósági tanács a ta­núkihallgatások után az ügyész és a védő kérésére a szombati tárgyalásra újabb tanúkat idézett meg. Megrendelőlap 195 • i év i i « i t i • i « hó 1-től megrendelem a PEST MEGYEI HÍRLAP című lapot, A havi előfizetési díjat: 11,— Ft-t a nyugtával jelentkező posta­kézbesítőnek fizetem ki. A megrendelő pontos címe, ahova a lap kézbesítését kéri: Név: Város: i i i Község: i . t : kerület «ist: utca . i házszám, . ; emelet ; ajtó 195 i i évi ; • s : hó ; ;-Il4 ..................... i : i • ! a z előfizető aláírása Postahivatal tölti ki. Beindítva: 1957 O-. \___y hí s e*: illi» hírlapfelelős A kormány kedvezményeinek hatására emelkedik a jövedelem, sok áj jelentkező, javul a munka a Pest megyei Kisipari Szövetkezeden Beszélgetés Hadházi József elnökkel Előadássorozat indul a pártszervezetekben Etelkülönlegességek, kávékáZ/ televíziós készülék Felkészülten várják a nyári szezont az Észak-Pest megyei „Dunakanyaréban

Next

/
Thumbnails
Contents