Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-30 / 25. szám
1957, MÁJUS 30, CSÜTÖRTÖK '-"i&Círtap 3 Összefognak az újtelepiek Jól sikerült párt nap Tárnok—Újtelepen Tárnok-Újtelepen az októberi ellenforradalom óta a napokban először tartottak pártnapot. A vezetőségi tagok személyesen hívták meg a lakókat, párttagokat és pártonkívülieket egyaránt. A párthelyiség egyszerű és ragyogó tiszta. Hófehér kis- függönyök az ablakokon, fényesre súrolt padok, s a falon Lenin-kép díszük. Az előadói asztalt a pártvezetőség a hallgatók tiszteletére virággal rakta tele. A pártnapot Padányi Fábiánná, a pártszervezet elnöke a pártvezetőség nevében köszönettel nyitotta meg. Az újtelepi dolgozóknak köszönték, hogy megvédtek a párt helyiségét az ellenforradalom idején. Az előadást Bori Rudolf elvtárs, az MSZMP járási intéző bizottságának elnöke tartotta. Beszélt arról, mit jelent a magyar népnek a szovjet nép barátsága, honnan emelt fel bennünket 1945 április 4-én a Szovjetunió. Szép beszédét József Attila és Ady Endre verseivel tarkította, annak bizonyítékául, hogy mi lett volna a magyar nép sorsa, ha nem szabadítják fel. „Urak országában jaj annak, aki nem úr és nem bitang“ — idézte József Attilát. Példaként emlékeztetett arra a herceg Eszterházy uradalmában még 1936- ban is érvényben volt „munkatörvényre'’, amely szerint a herceg engedélyezte cselédeinek még azt is, hogy kivel házasodhatnak össze. Bori elvtárs szavait érdeklődéssel. szinte áhítattal hallgatták. Megdöbbenés, gyűlölet ült az arcokon akkor is, amikor az imperialista uszítás céljairól szólott. Elmondotta, hogy például egy olyan léggömb árából, amelyből a röpcédulákat szórták megyénkre, három családi házat lehetne építeni. Jó volt ez a pártnap. Mindenkinek tetszett. Különösen az esett jól a hallgatóknak, hogy napi gondjaikról is beszéltek. Legtöbbet a Hazatérők útjának rendbehozása fog. lalkoztatta őket. A Hazatérők útjáról mindenkinek a finnországi tavak vidéke juthat eszébe. Egymást érik itt a különböző nagyságú, mélységű pocsolyák, gödrök. Erre az útra járművel nem lehet bejutni. Ha valakit mentő vinne el, előbb ölben kell innen az út széléig cipelni. A kommunisták elhatározták, nem nézik tovább tétlenül az elhanyagolt utat, az újtelepi lakók életének megrontóját. A pártnapon tehát úgy döntöttek, hogy összefognak az újtelepiek és közösen rendbehozzák az utat. Ki munkaerejével, ki pénzével, de hozzájárul e fontos községi gond megoldásához. Marosi Éva Ismerjük meg és terjesszük a Pest megyei Hírlapot A monori járás több alapszervezetében jártunk. Beszélgettünk az elvtársakkal a Pest megyei Hírlap terjesztéséről is. A pártelnökök többé-ke- vésbé ismerik, olvassák lapunkat, de a tagság, a pár- tonkívüli dolgozók még nem igen fizetik elő. Egy-két párt- szervezet — mint az ecseri is —. tervezi, hogy taggyűlésen foglalkoznak maid a megyei sajtó jelentőségének méltatásával. A pártszervezetek többsége azonban arra vár. hogy csupán a posta törődjön a lap terjesztésével. Nem látják, milyen segítséget kaphatnak munkájukhoz lapunkon keresztül. A nagykátai járásban is a titkári értekezleten beszéltek a megyei sajtó olvasásáról, előfizetéséről. Amikor azonban körülnéztünk, a pártvezetősá- gi tagoknál sem találtunk lapot, s alig egy-két elvtárs ismerte. Sokan kérték azt tőlünk, még több cikket írjunk a megyéből. Mi ennek a kívánságnak eleget teszünk, elfogadjuk a bírálatot. De szeretnénk, ha a pártmunkások, a pártonkí- vüli dolgozók is segítenének bennünket. Nemcsak bírálataikkal, hanem írásaikkal, tájékoztatásaikkal, hogy még színesebbé, érdekesebbé, sokoldalúbbá tehessük. s minél több dolgozó megszeresse a Pest megyei Hírlapot. Ragaszkodjunk a mintaalapszabály alapelveihez A mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályszerű működéséről A Magyar Közlönyben rendelet jelent meg arról, hogy a meg nem engedett nyereséget árkiegyenlítési forgalmiadó formájában vonhatják el. Az Országos Árhivatal elrendelheti, hogy az állami vállalat, szövetkezet, kisiparos, vagy kiskereskedő, mint árkiegyenlítési forgalmiadót fizesse be azt az összeget, amelyhez az árellenőrző Vizsgálat megállapítása szerint meg nem engedett módon, a törvényes rendelkezések figyelmen kívül hagyása, vagy helytelen alkalmazása következtében jutott. Minden ilyen rendelkezés csak egyszeri befizetésre vonatkoz- hatik és ez ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kormány lehetőséget adott arra, hogy a termelőszövetkezetek az érvényben levő mintaalapszabály alapelveit betartva, a helyi viszonyoknak megfelelően, módosítsák alapszabályukat. Több mező- gazdasági termelőszövetkezet azonban túlzásba vitte ezt. Megyénkben is akad néhány olyan termelőszövetkezet, amely eltér a mintaalapszabály alapélveitől. A ceglédi Augusztus 20 Termelőszövetkezetben például a termésnek 40 százalékát megkapják a tagok és 60 százalék marad a fennálló kötelezettségek teljesítésére, a tartalékalapra és a jövő évi üzemi költségekre. A nagykőrösi Vörös Október Tsz-nél is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott 50—50 százalékos az arány. Van olyan termelőszövetkezet is, ahol a kapásoknak egy részét kiadták részesművelésre, mint például a tatárszent- gyorgyj Új Alkotmánynál. De előfordul az is, hogy egyes tsz-ekben a munkanap az elosztás mércéje. [Isii látásra úgy tűnik, mintha az efféle új módszerek egyike-másika jobb elosztást tenne lehetővé, s ösztönzőbben hatna a tagságra, mint a munkaegységelszámolás. A valóságban mégsem ez a helyzet, Ha ugyanis a szövetkezeti tag mintegy részesművelésben dolgozik, s a termés 40 százalékát kapja, a földek különböző minősége és terméshozama miatt örökös a civó- dás, az egyenetlenség. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen jövedelemrészesedés mellett az jár jól, aki a jobb földön kevesebb munkával is megtermel annyit, vagy még többet, mint tagtársai a rosszabb minőségű földeken. Ha pedig nem egy-egy meghatározott területről részesedik a szövetkezeti tag, hanem összeadják a termést, s úgy osztanak 40, vagy 50 százalékot, megint csak bajos az elszámolás, mert d munkanap lehet az értékmérő és így a szorgalmas, jól dolgozó tag sem keres többet, mint a hanyag, lusta. A részesművelés megnehezíti a nyilvántartást és a tervszerű gazdálkodást is. A zárszámadáskor sok vitára aid alkalmat, de nemcsak a zárszámadáskor, hanem év közben is, hiszen számos munkát, így például a bognár, a kovács, a fogatosok munkáját nem lehet részesművelésbe adni. Még nagyobb a bonyodalom az állattenyésztésben. Az itt dolgozó tagok aránytalanul magas jövedelemre tesznek szert a szövetkezet többi dolgozójával szemben, A növénytermesztés különböző ágait sem egyformán érintené ez az újfajta bérezési forma. Van néhány olyan termelő- szövetkezet is a megyében, ahol nem tartották be a háztáji földterület nagyságára vonatkozó előírást. A nagykőrösi Szabadság Tsz-ben — amely egyébként a megye legjobb szövetkezetei közé tartozik — némelyik család háztáji földterülete a 2—2,5 holdat is eléri. Márpedig a háztáji terület ilyen arányú növelése elvonja a közös munkától a tagokat és ennek megfelelően csökken a közösből eredő jövedelem. Néhány helyen, mint például a kemencei Üt a Szocializmushoz Termelőszövetkezetben a könyvvitel körül vannak súlyos hiányosságok. E hibák elkerülése, az ügyvitel egyszerűsítése és a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése érdekében szükségessé vált újra meghatározni azo- | kát az alapelveket, amelyek | nélkül a szövetkezet nem szó- | eialista gazdasági forma. Ezek 1 a következők: A tagok földjüket, állatai- § kát és egyéb termelőeszközei- | két a háztáji gazdaság kivéte- \ lével a szövetkezetbe bevi-1 szik; a szövetkezet működését | éves termelési terv alapján | szervezi meg; a termelés minden ágában | közös gazdálkodást folytat, a § munkát o tagok közösen vég- 1 zik és a termékeket közösen | értékesítik; a közös jövedelmet a vég- § zett mimika alapján osztják el, | a teljesítményt a munkaegy-f ség alkalmazásával mérik; | fel nem osztható szövetke-1 zeti alapot létesítenek, amit | évről évre a jövedelemnek 1 legkevesebb 5 százalékával \ növelnek; szociális és kulturális ala- \ pót létesítenek; a szövetkezet gazdálkodásáról folyamatosan hiteles könyvelést vezet, !költségvetési zárszámadást készít; már a megalakuláskor rendelkezik a nagyüzem előnyeit biztosító területnagysággal és taglétszámmal; a törvényeket és rendeleteket betartja, gondoskodik a tagok szocialista szellemben való neveléséről. Megyénkben a legtöbb termelőszövetkezet a fentemií- tett alapelvek szerint működik és szükséges, hogy a helyes útról letért termelőszövetkezetek is visszatérjenek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kipróbált, járható útjára. Annál is inkább fontos ez, mert a jövőben csak az a termelőszövetkezet részesülhet állami támogatásban és a Magyar Nemzeti Bank csak annak folyósít hitelt, amelyik szabályszerű pénzügyi tervet készít, betartja a pénzgazdálkodásra vonatkozó nyilvántartások és könyvek rendszeres vezetésére megállapított szabályokat. Csakis a mintaalapszabály alapján működő termelőszövetkezetek képesek a bővített újratermelésre és a zavartalan gazdálkodásra. A pincérek új „illemkódexe“ A felszolgálói munka szín* vonalának emelése és az egészségügyi köxzetelmények megtartása érdekében a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezetével egyetértésben a belkereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a közét- keztetési egységek vezetői szigorúan ellenőrizzék az éttermi dolgozókat. A vendégekkel közvetlenül érintkező dolgozók öltözéke egyöntetűen fekete nadrág, fekete cipő, teljesén csukott fehér vászonkabát és fekete csökornyakkendő. Az osztályon felüli szállodák éttermeiben, az I. osztályú éttermekben és zenés szórakozóhelyeken a vállalat igazgatója fehér vászonkabát helyett a sötét anyagból készült kabátot is engedélyezheti, amelyhez fehér inget és egyszínű, hosz- szú fekete nyakkendőt kell viselni. Nyári hónapokban a vállalat igazgatója az üzletvezető javaslatára a nyakkendő viselése alól felmentést adhaL A felszolgálók munkahelyükön ápolt külsővel kötelesek megjelenni. Azt a felszolgálót, aki ismételt figyelmeztetés ellenére sem tartja meg a külső ápoltságra vonatkozó rendelkezéseket, az üzletvezető jogosult a munka felvételétől arra a napra eltiltani. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiHiiiiMiHiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitnr Kirándulás a Dunakanyar környékén líTegkezdte J-V-L száaiáró Tcnyészbaromfi-akció a megyében A Földművelésügyi Minisztérium utasítására a Pest megyei Tanács állattenyésztési osztálya tenyészbaromfi-akciót indított. Az akció céljáról az alábbiakban tájékoztatott bennünket Mikolai Ferenc elvtárs, az állattenyésztési osztály vezetője. — Tavaly október óta nagy kár érte a megye! tenyészba- romfi állományát. Különösen a termelőszövetkezeted ba- | romfiállománya ment tönkre. | 1956 tavaszán 62 165 baromfit j tartottak a szövetkezetek. Az § idei tavaszi állatszámláláskor | azonban csak 15 200-at talál- | tunk. — Az akció célja a tenyész- 1 állomány minőségi javítása, jj ami termékhozam emelkedés- | hez vezet. A július 15-ig hoz-1 zánk — a községi gazdasági § felügyelőkön keresztül — be-1 érkezett igénylések elbírálása 1 után 2000 kakast. 200 pulykát, I 200 libát és 50 kacsát adunk | a termelőszövetkezetek, cső-§ portok és a mintaközségek | egyéni tenyésztői részére. Az 1 elbírálásnál figyelemmel le-1 szünk arra. hogy egy-egy sző-1 vetkezetbe, községbe csak | azonos fajtájú baromfi, vízi- | szárnyas kerüljön. : Amint értesültünk róla. a 1 tenyésztők bizalommal lehet- I nek az akciók iránt, mert fia- 1 tál — 8 hónaposnál nem idő-1 sebb — fajtatiszta, jól fej-1 lett és betegségektől mentes | tenyészállományt kapnak. Az 1 árak is kedvezőek; egy-egy 1 kakas, vagv kacsa a tsz-eknek 1 50. a pulyka és a lúd pedig I 90 forintba kerül. Az egyéni | igénylők a kakasokért 70. a | kacsákért 85. a pulykákért és | ludakért 120 forintot fizetnek. 1 4 KISMALAC % DAJKA országjáró kirándulásait a budapesti Hunfalvy János Gimnázium. Első útjuk Pest megyei körutazás volt Visegrád és Esztergomon keresztül Dobogókő felé. Két. lányokkal „tömött“ Ikarus kocsi indult vasárnap Visegrád- ra, hogy a történelem találkozzon az ifjúsággal és szépséggel, a természet pedig a vékonylábú lányok nevetős örömével. Indulunk... Kocsink könnyedén szalad a Duna folyam irányát követve. Borzas fejek tágranyílt szemű kíváncsisággal tapadnak az ablakokra. Elhagytuk Leányfalut, a tahi szép ligetek is eltűntek az ablakból. Nemsokára megpillantjuk az útjelző táblát. Visegrád ... utunk első állomása ez. Még körül sem néztünk igazán, máris ellepték az ásatások évszázados romjait a suhogó tarka szók- nyák, és süldő lányok boldog nevetését verik vissza- a köveik, . Nagyon szép. E táj minden sarka, szeglete csupa történelem. Itt, a vartokon zajlott le a középkori Magyarország egész élete. A végtelen Duna felidézi a régmúlt idők em. léikét: Zách Klára tragédiája kísért. „Harangoznak délre, udvari ebédre, akkor méné Feliczián a király elébe...“ A romok között Mátyás szelleme lebeg. Szinte lát. juk a renaissance stílű várkastélyt, az akkori vendégszobáikat hosszúkás ablakaikkal. Biztos ki lehetett látni a visegrádi dunaszoros megkapó szépségű tájaira. s a túlsó part sötét, erdőborította hegyeire. Folytatjuk utunk Esztergom felé. Lassan elcsitul a zsongás. Erzsiké néni a táj földrajzi kialakulásáról beszél. Mire az esztergomi székesegyház lábaihoz érünk, beborult az ég. A parkban százszorszépeik hajladoznak, ugyanazon a helyen, ahol Simor cardinális nyugtalan léptei ta. posták a földet, az udvaron római síremlék hever, mint ottfelejtett jel a múltból.. s Megnéztük a székesegyház kriptáját is. de jajt az ásatások töredékei, az ünnepélyes királyi hálószobák után már úgy vágyik a gyermekszív a szabadba. Elindulunk tehát Dobogókőre. Megérkezéskor szemerkélő eső üdvözölt, Sebaj .. -. megindul a játék és minden kirándulás fénypontja, a virágszedés. Illa- tos akácokkal rakják tele a ko. csiliat és nem tudjuk biztosan, a méz szaga, vagy az ifjúság illata olyan bódítő a hűvös erdőben, ahol a gyermekek és a fák jó barátoki A merre csak ■ÁL nézünk, az egész tájat felveri a boldog, felszabadult nevetés. Gesztelyi Valéria Kis hibás áruk, leszállított áron! alkalmi Aruk h A ID BUDAPEST, RÁKÓCZl-ÚT 20—22. gós árpaszemeket, hogy ha- 1 marosan erős csontú, vasta- | godó lábakon ugrándoztak, 1 formásodtak, szép sorjában | testesedtek ... A végén már§ az édes anyatej pár napos ? izét is elmosta émlékükbeni a két dajka különbnél-különb | fajta ízes elemózsiája. És ma? | Csodás, kerek sonkájú ál- § latok lettek belőlük. S az is 1 nyilvánvaló igazság lett, | hogy a zsírosbödönök meg-1 töltői, a 'kocák, hízók igen | kényes jószágok ám! A tisz- | taságot — minden ellenkező | híreszteléssel szemben — 1 nagyon is szeretik. Az új | alomnak úgy örülnek, mint | a jó eléségnek. Nagyon sze- \ rétik a csendet is és nagyon 1 meghálálják a gondosko- \ dóst..; Hiába, nem könnyű mes-1 térség a malacnevelés. Hát- | ha még messzebb nézünk a | saját kapuinkon! Mert az | igaz, hogy U zsírosbödön na- | gyón fontos tartozéka az | éléskamráknak. De ugyan-1 ilyen fontos, hogy az ország | zsírosbödöne is tele legyen... | A történetet a Gödöllői | Kisállattenyésztési Intézetül töl 'kaptuk. Aki nem hiszi. \ járjon utána. . . | — e. j. — 5 a hívatlan vendégeiket. Kézből etették csakhamar az el- anyátlanodott négy árvát. Jaj, amikor megszülettek, már akkor is volt velük baj! Előbb úgy látszott, hogy holtan jönnek a világra. Erre szép buzgalommal meg- dörzsölgették a szívük tájékát. Meleg vízbe mártogat- ták őket. De rögtön meg is nyikkantak! Élnek, élnék! — kiáltozták örömmel. Most meg külön válogatva krumplit tartottak eléjük. S az elválasztott helyen gondozott, sebes oldalú picinyek a be- cézés és szeretet melegében hamar rájöttek, milyen jó is az az eleség, ha szerető szívű dajka adja elibvik. A két nevelő nagyon a kedvükben járt. Megnézték a gyenge lábakat. Mit tegyenek a pici malacokkal, hogy ne csak a sebük gyógyuljon, hanem a csontjuk is erősödjék? Hát minden délben jóféle pörkölt árpát nyújtottak nékik a tenyerükből. Ez a csemege igazán ízlett a négy kedvencnek. Úgy megkedvelték a ropoMég a télen jöttek a világra. A sok száz turcsiorrú kismalac közül azonban néhány hét múlva — némi kis családi perpatvar közben — négynek kidöfték az oldalát haragvó testvérei! — Végük van! — legyintett lemondóan a doktor, aki csak az orvosi szabályokat látta s nem „szívből“ vizsgálta a négy kis életre- vágyó. szeretetreéhes kugligolyót. A két ápoló „női“ szíve nem hallgatott az orvos szavára. Fújt a szél, havazott nagyon, s ők vékába rakták, meleg szénába, rongyokba bugyolálták mind a négyet. Usgyé velük a szomszéd üres ólba! Majd ők megmutatják, lész még a kis vérző oldalú gombócokból kétmázsás hízó! Pedig a cigányók is ott tébláboltak már körülöttük. Nincs mit bajlódni a kis sebesültekkel úgysem! Jó lesz nekik a putriban egy esti vacsorára — félfogra. Ám a két nevelő elküldte
