Pest Megyei Hirlap, 1957. május (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-29 / 24. szám

2 ifCh'Inn 1957, MÄJUS 29, SZERDA (Folytatás az 1. oldalról.) tén tartózkodó idegen állam­polgároknak okoznak. A kár­térítés mértékét mindkét eset­ben a bejelentett igények alapján a jelen Egyezmény 17. cikke értelmében létre­hozott Vegyesbizottság a ma­gyar jogszabályok rendelkezé­seinek figyelembevételével határozza meg. A szovjet katonai egységek kötelezettségeivel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdé­seket ugyancsak a Vegyes­bizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfelelően. 2. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének Kor­mánya ugyancsak megtéríti a Magyar Népköztársaság Kor­mányának azokat a károkat, amelyeket a szovjet csapatok állományába tartozó személyek szolgálati kötelezettségük tel­jesítésén kívül cselekményük vagy mulasztásuk által a ma­gyar szerveknek és állampol­gároknak, vagy a Magyar Nép- köztársaság területén tartóz­kodó idegen állampolgároknak okoznak, valamint a szovjet csapatok állományába tartozó személyek családtagjainak cse­lekményeiből vagy mulasztá­sából eredő károkat, éspedig mindkét esetben olyan mérték­ben, ahogy azt az illetékes ma­gyar bíróság a kárt okozó sze­mély ellen támasztott igény alapján hozott határozatában megszabja., 10. CIKK 1. Ä Magyar Népköztársaság Kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Kormányának azokat a károkat, amelyeket magyar állami szervek cselekményük­kel. vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság terüle­tén tartózkodó szovjet katonai egységek vagyonában, vagy az állományukhoz tartozó szemé­lyeknek okoznak, A kártérítés mértékét a bejelentett igények alapján a jelen Egyezmény 17. Cikke alapján létrehozott Ve- eyesbizottság a magyar jogsza­bályok rendelkezéseinek figye­lembevételével határozza meg. A magyar állami szerveknek á szovjet egységekkel szemben fennálló kötelezettségeiből fel­merülő esetleges vitás kérdése­ket ugyancsak a Vegyesbizott­ság vizsgálja meg a fenti alap­elveknek megfelelően. 2. A Magyar Népköztársaság Kormánya megtéríti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége Kormányának azokat a károkat is, amelyeket a ma­gyar állampolgárok cselekmé­nyükkel vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság te­rületén állomásozó szovjet ka­tonai egységeknek, azok állo­mányába tartozó személyeknek és családtagjaiknak okoznak, éspedig olyan mértékben, ahogy azt az illetékes magyar bíróság a kárt okozó személy ellen támasztott igény alapján hozott határozatában megszab­ja. 11. CIKK 1. A 9. és 10. cikkben emlí­tett károkat a Szovjet, illetve a Magyar Fél a Vegyesbizott­ság határozathozatalának nap­jától, illetve a bíróság határo­zata jogerőre emelkedésének napjától számított három hó­napon belül téríti meg. A ká­rosultaknak járó kárösszeget a jelen Egyezmény 9. cikkében tárgyalt esetekben az illetékes magyar szervek, a 10. cikkben megjelölt esetekben pedig az illetékes szovjet szervek fize­tik ki. 2. A 9. és 10. cikkben emlí­tett olyan kártérítési igénye­ket, amelyek a Magyarország­gal kötött békeszerződés ha­tálybalépése óta keletkeztek, de a jelen egyezmény hatály­balépése előtt kielégítésre nem kerültek, a Vegyesbizottság tárgyalja meg. 12. CIKK A szovjet csapatok állomás­helyén épületek, repülőterek, utak, hidak, állandó rádióösz- szeköttetési felszerelések épí­téséhez, valamint az utóbbiak hullámhosszának és teljesítmé­nyének meghatározásához az illetékes magyar szervek enge­délye szükséges. Ugyanilyen engedély szükséges a szovjet csapatok állomáshelyén kívül, a szovjet csapatok állományá­ba tartozó személyek szemé­lyes szükségletére szolgáló ál­landó jellegű építmények lé­tesítéséhez is. 13. CIKK A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartóz­kodó szovjet csapatok által használt laktanyák és szolgá­lati helyiségek, raktárak, re­pülőterek, gyakorlóterek, szál­lítási és hírközlési eszközök, elektromos energia, közüzemi és kereskedelmi szolgáltatások igénybevételének rendjét és feltételeit a Szerződő Felek illetékes szervei által kötött külön egyezmények szabályoz­zák; az e kérdésekben jelenleg hatályban levő egyezményeket a Felek szükség esetén felül­vizsgálják és helyesbítik. 14. CIKK A szovjet csapatok a 13. cikkben említett objektumokat és eszközöket, amennyiben igénybevételükre szükség nincs, a magyar szerveknek juttatják vissza. A Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok által a magyar ha­tóságoknak átadandó objek­tumokkal kapcsolatos kérdése­ket, ideértve azokat is, ame­lyek a szovjet csapatok által épített objektumokkal függe­nek össze, külön egyezmények fogják szabályozni. 15. CIKK A szovjet csapatok magyar- országi tartózkodásával kap­csolatban folyamatosan felme­rülő kérdések megfelelő ren­dezése céljából a Magyar Nép- köztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Kormá­nya a szovjet csapatok ma­gyarországi tartózkodásával foglalkozó Meghatalmazottakat nevez ki. 16. CIKK A jelen Egyezmény alkalma­zása szempontjából „a szovjet csapatok állomá­nyába tartozó személy“ meg­jelölésen a) a szovjet hadsereg kato­náját, b) a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatoknál alkalmazott szov­jet állampolgárságú polgári személyt, „állomáshely“ megjelölésen a szovjet csapatok rendelkezé­sére bocsátott azt a területet kell érteni, amely magában foglalja a csapatok elhelyezési körletét, a csapatok által hasz­nált gyakorlótereket, lőtere- ket és más objektumokat. 17. CIKK A jelen Egyezmény értel­mezésével és alkalmazásával valamint az abban tervbevett kiegészítő egyezményekkel kapcsolatos kérdések megoldá­sára Magyar—Szovjet Vegyes­bizottság alakul, amelybe mindkét Szerződő Fél ,három- három képviselőt jelöl ki. A Vegyesbizottság az általa elfogadott szabályzat alapján működik. A Vegyesbizottság székhelye: Budapest. Ha a Vegyesbizottság vala­mely kérdésben nem tudna dönteni, a vitát diplomáciai úton kell a lehető legrövidebb időn belül megoldani. 18. CIKK A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. Az Egyezmény a megerősítő okmányok kicseré­lésének napján lép hatályba; az okmányok kicserélése Moszkvában történik. 19. CIKK A jelen Egyezmény mindad­dig hatályban marad, amíg a Magyar Népköztársaság terü­letén szovjet csapatok tartóz­kodnak. Az Egyezmény a Szer­ződő Felek közös egyetértésé­vel módosítható. A jelen Egyezmény Budapes­ten, 1957. május 27-én készült két példányban, magyar és orosz nyelven. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Fentiek hiteléül fent neve­zett Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták és pecsét­jükkel ellátták. A taggyűlések elé (Folytatás az első oldalról) ról, válaszolni kérdéseikre, problémáikra. Ezt a munkát azonban szer­vezetté kell tenni és ellenőriz­ni kell. Ezért helyes lenne be­vezetni azt a gyakorlatot, hogy pártcsoport értekezleteken, taggyűléseken ne csak a veze­tőség és a pártbizalmi, hanem az egyes párttagok is ad.ianak számot arról, hogyan teljesítik ilyen fajta kötelességüket, mi­lyen tapasztalatokat szerez­nek, agitációs munkájuk so. rán stb. Mostanában agitá­ciós kampány folyik a megyei pártbizottság lapja, a Pest me­gyei Hírlap számára történő előfizetésgyűjtés érdekében. Különösen jó alkalom ez arra, hogy a párttagok a dolgozók legszélesebb rétegeivel beszél­gessenek el. és megfelelő for­mában erről a pártszervezet­nek beszámoljanak. Bár a régi értelemben vett népnevelő gárdát, úgy vé­lem. nem lenne helyes létre­hozni, de az hasznos volna, ha minden pártszervezet kiválo­gatna néhány jó felkészültségű elvtprsat, akiket azzal bíznak meg, hogy időközönként az üzemben, faluban kisgyűlése- két tartsanak, csoportos be. szélgetéSeket folytassanak. He­lyes lenne, ha ezekkel az elvtársakkal a pártszervezet időközönként külön is foglal- kozna. Ismétlem: a politikai niun. ka módszereivel kapcsolatban csak néhány gondolatot ve-; tettem fel. Minden taggyűlé­sen. a helyi körülményeket tanulmányozva és a párttag­ság javaslatait figyelembe vé. ve. konkrétan határozzuk meg a feladatokat. Egy azonban bi-: zonyos; itt az ideje, hogy min­den pártszervezet az eddiginél jobb és szélesebb körű politi­kai felvilágosító munkát vé­gezzen a pártonkívüli dolgo­zók között. Kardos Márton 24 ÓRA A VILÁGPOLITIKÁBAN Sukselainen az új finn miniszterelnök I i A francia kormányyálság Szabadon bocsátották az Egyesült Államok Kommunista Pártjának három bebörtönzött vezetőjét Fagerholm koalíciós kor­mánya múlt szerdán mondott le a béremelések kérdése miatt. Sukselainen, aki közgazda- sági professzor, az előző kor­mányban pénzügyminiszter és belügyminiszter volt; lap megállapítja, hogy a hely­zetet a helybentopogás jellem­zi. A Párisién Libéré úgy vé­li, hogy Pleven jelentésének átnyújtása után ismét a null- pontról kell elindulni. A jobb­oldali Aurore panaszolja, hogy a szocialisták tartózkodnak minden véleménynyilvánítás­tól. Nagyon nehéz dolog né­mákkal tárgyalni — írja. UJ BRIT ÜGYVIVŐT NE­VEZTEK KI PERINGBE. A brit kormány rövidesen vissza­hívja D. V. O. Neillt és utód­jául a kínai kormány jóváha­gyásával Archibald Duncan Wilsont nevezte ki. FELMENTETTÉK A MON- TESI-PER HÁROM FÖVÁD- LOTTJÁT. A velencei tör­vényszék hét és félórai tanács­kozás után a MonVesi-per há­rom fővádlottját, Gianpiero Piccionit, Ugo Montagnat és Severio Politot felmentette az •ellenük emelt vád alól. A MAGYAR KOMMUNIS­TA VETERÁNOK EGYIK CSOPORTJA hétfőn szovjet- unióbeli körútja során Sztálin­grádba érkezett, ahol a város kommunistái és vezető szemé­lyiségei fogadták a küldöttsé­get. SZÁZ HALOTTJA ÉS SE- BESÜLTJE VAN nem hivata­los források szerint a Haiti köztársaságban lefolyt 72 órás heves hatalmi harcoknak. A rend nagyjából helyreállt és Daniel Fignole ideiglenes köz­társasági elnök felhívására az üzletek és gyárak nagy szám­mal megnyitották kapuikat. A SZTRÁJKOTOK ÉS sztrájktörők közötti HARC során Guntersviile-ban lövöldözésre került sor. Két ember meghalt, heten megse­besültek. Mint a Reuter jelenti, Kek- konen finn köztársasági el­nök Sukselainent, az agrár­párt vezetőjét nevezte ki mi­niszterelnöknek. Sukselainen koalíciós kormánya hét agrár­párti, három svéd néppárti, három finn néppárti és egy független miniszterből fog állani. René Pleven hétfőn este kö­zölte, hogy a pártok vezetői körében végzett információs megbízatásának eredményé­ről szerdán nyújtja át jelenté­sét René Coty elnöknek. Pleven eddigi puhatolózásai arra mutatnak, hogy a válság megoldása még távolabbi idő kérdése. Az Humanité és több más A Daily Worker hírt ad az Egyesült Államok Kommunis­ta Pártja hórom vezetőjének — Elizabet Guriy Flynn. Bit- telman és Luisa Weinstock — szabadon bocsátásáról, akiket 1955-ben a hírhedt Smith-tör- vény alapján háromévi bör­tönbüntetésre ítéltek. Gilberté Green, Robert Thompson és Henry Winsson továbbra t» börtönben maradt. Sikeres befejezéshez közeledik 80 000 olasz földmunkás sztrájkja Kedden tartják az első nevadai atomrobhantdst Az AFP különtudósftójának közlése szerint valószínűleg kedden helyi idő szerint 4.&S órakor (GMT 11.55) tartják a» első nevadai atomrobbantást. minthogy a meteorológiai vi­szonyok kedvezőnek látszanak (MTI). Sikeres befejezéséhez köze­ledik 80 000 rovigói földmun­kás több mint egy hónapja tartó sztrájkja, amelynek cél­ja béremelés kiharcolása. 64 000 földmunkásnak már si­került rákényszeríteni a föld- birtokosokat, hogy engedje­nek és emeljék fel a munka­béreket. Most a sztrájk azo­kon a vidékeken folyik, ahol a földbirtokosok makacsul elutasítják a földmunkások követeléseit. Di Vittorio, az Olasz Álta­lános Szakszervezeti Szövet­ség (CGIL) főtitkára vasár­nap Robbio városában besze­det mondott és hangsúlyozta a földmunkások követelésének jogosságát. Rámutatott arra. hogy a földmunkások össze­fogása és erőteljes harca ..az egész lakosságban lelkesedést keltett“. ....................................................................................................................................................................................................................................iiiiiliiiiin....niiiiiimi........Ilim..... K ITTENBERGER K. A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig Szimbának Is követni kell tehát a fűevők vonulását, ha nem akar maga maradni a vadászterületén. Hanem előbb még a keskeny vízmosás felé veszi az útját — nagyon vágyik egy 1kis disznópecsenyére. A vízmosás­nak azonban kihalt a környéke, úgy látszik a varacs- kos-disznók is elmentek a többi patát pórilakóval együtt. Kénytelen-kelletlen ő is rászánja hát magát, s elindul arrafelé, amerre a vadtömegek vonultak. Ütja egy bokros, sziklás magaslaton visz át az új vadászterület felé. Amint a bokros tájon áthalad, hir­telen megtorpan, mert valami furcsa zörgő hangot hall. Óvatosan arrafelé cserkészik, amerről a kapará­szás hallatszik, s meg is pillantja rögtön a gyökere­ket áskáló Nungut: a tarajos sült. De Nungu is rögtön észreveszi Szimbát. Szétnyílnak és fölmerednek testén az óriási tüskék, úgyhogy Nungu menten háromszor akkorának látszik, mint amilyen valójában. A tüskék meredezésére Szimba úgy válaszol, hogy tesz egy-két ugrást, és odaáll Nungu és az odúja közé. Nungu igy el van zárva a menekülés legbiztosabb Htjától, most már csak egyedüli fegyverében bizhatik, páncélozott bőrének ezernyi hegyes tőrében. Szimba körüljárja a tüsSkéit meresztő, hátsó lábával nagyokat dobbantó Nungut. Ez igy. kivált, ha Nungu hörög, és zörgeti pikkely lemezes farkát, egészen félel­metes ellenfélnek látszik. És milyen gyalázatosak a tüskék! Ahogy Nungu kirázza őket magából, egy-kettő máris beleakadt Szimba bőrébe. Szimba megvadul, odaüt hevesen, de hörögve máris visszakapja összeszur. dalt mancsát. Újra meg újra elkezdi a támadást, de mindannyiszor meg is hátrál. Mikor azonban az orrába is beleszalad néhány tüske, fájdalmában Szimba úgy nekidühödik, hagy nem törődve többé a tüskékkel, gyors egymásutánban többször odasújt a már fáradó Nunguhoz. Végre sikerült egy ütéssel elkapnia a tara­jos sül fejét, és ezzel most már vége is van szegény Nungunaik. Szimba gyorsan a hátára fordítja zsákmányát, és bár a sülnek a hasát is beborítják az apróbb tüskék, belekezd türelmetlenül a lakmározásba. ízlik neki na­gyon a Nungu húsa, és most a tüskék okozta fájdalom­mal se törődik, legfeljebb nyöszörög egyet-egyet csendesen. Csak amikor befejezte a lakomáját, akkor próbálja kirázni, kiszedni, a nyelvével kidörzsölni a mancsába tört, az orrába, szájába, ínyébe akadozott tüskéket. A tüskeszedés nagyon fájdalmas művelet. A hosz- szúakat még csak kipiszkálja valahogy, de az aprób­bakkal meg a beletöröttekkel nem bír. Elindul hát a legközelebbi vizesgödörhöz, de alig lép egyet-kettőt, máris le kell ülnie. Ügy gondolja, nyaldosással elolt­hatja a talpában égő tüzet, nyaldossa tehát egy ideig a talpát. Aztán feláll újra, s tovább bandukol a víz felé. azaz hogy csak bandukolna, mert néhány lépés után megint Iq kell telepednie, s nyaldosni egyet a talpán. Tovább megy megint, de minden lépésnél jobban ég a talpa, nagy kínlódás után így éri el végül a vizesgöd- rőt. Akkor eloltja a szomját — a hús viz igen jól esik sebzett szájának — majd meg égő mancsait áztatja so- káig. Később leheveredik a vizesgödör közelében, az első alkalmas helyen, és reszelős nyelvével buzgón nya­logatja fájó mancsait. Közben azon elmélkedik, miért is nem tudja békében hagyni a Nungu famíliáját, holott eddig is póruljárt velük minden alkalommal. De hát hiába, hiszen most is tudja, hogyha felgyógyul, megint csak megragad minden kínálkozó alkalmat, hogy leszámoljon a Nungu rokonságával. Hisz‘ olyan jó a húsuk, a bosszú pedig még annál is édesebb! Másnap Szimba meg se kísérelte, hogy felálljon. A mancsai úgy égtek, akár az eleven parázs, a beletörött tüskék körül fájdalmas sebek keletkeztek. így nya- valygott több napon keresztül, míg végül a harmadik nap estéjén az éhség gyötrelmei megint legyőzték félig gyógyult sebeinek fájdalmát, és ő vadászni indult. A bozótos fennsíkon, ahol Nunguval párbajozott, nem talált semmit. Ezért egy félig kiszáradt mocsár felé vette az útját, hátha ott, a sűrűségben kedvezne neki a szerencse. Az ám! — nagyobb szerencse várta, mint amilyent képzelt. Fájó talpain alig érkezett meg a mo­csaras sűrűséghez, azonnal megpillantotta azt a legelé­sző fekete tömeget, aki nem más, mint Mbogó, a vén kivert kafferbivaly-bika. Volna hát lakoma, volna hús elég! Sok hosszú napra átadhatná magát az édes semmittevésnek, és azalatt sebes mancsai is begyógyulnának, ha... Ha az a „ha” nem lenne! Az a „ha" pedig azt jelenti, hogy Mbogó nagyon kemény, nagyon goromba legény, aiki nem adja ingyen az életét. Sebforradásos bőre is épp eléggé bizo­nyítja, hogy már jónéhány párbajt megvívhatott, s jó- néhány támadót levert. Persze, az is igaz. hogy Szimba is leterített már néhány kafferbivalyt. bár mindig töb­be dmagával, s akkor a mancsa se fájt. Meg aztán töb- bedmagukkal is csak az éhség szorította rá őket. hogy összetűzzenek ezzel a goromba néppel —ezt is számba kell venni! Szimba sokáig tétovázott, megtámadja.e ezt a harc­edzett remetét? Feszülten figyelte minden mozdulatát az elmerülten legelésző Mbngóndk. Az lenne a legjobb, ha gyanútlan lepelészés közben lepné meg oldalról a bikát, — s ahogy ezt felmérte, rögtön csúszni kezdett Mbogó felé óvatosan. Ha sikerül a terve, nyert ügye van, mert hiába a Mbogó óriási ereje, ha ő egyszer le­rántotta a földre!... Mbogó az utolsó pillanatban vet- te észre a veszedelmet! Felvetette hatalmas szarvpár­ral ékesített fejét, és farkával izgatottan, harcrakészen csapkodott jobbra-balra. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents